Magyar Zsidó Lexikon: Szeged

14738.htm

CÍMSZÓ: Szeged

SZÓCIKK: Szeged, tjv. Csongrád vm. lak. 119,109 (1920). A zsidók Sz.-n csak a XVIII. század végén telepedtek le. Szabad kir. városokban törvény nem tiltotta el a zsidók letelepedését, de a városok privilégiumai meggátolták, mert ezek értelmében zsidókat lakosukul befogadni a hatóságnak szabad tetszésére volt bízva. III. Károly király Luxenburgban 1719. évi május hó 21-ón Sz. város részére kiadott nagy szabadalmi levélben világosan mondja a hatóságnak engedélyezett jogok során: Polgárokat és lakósokat kebelében befogadni; zsidókat és cigányokat megtűrni vagy meg nem tűrni, a tanácsnak tisztében álland. Amíg III. Károly idejében a legtöbb szabad kir. város a letelepülni szándékozó zsidók kérelmét elutasította, lakosai sorából a zsidókat kizárta, második József császár uralkodása alatt több szabad kir. város a zsidók letelepülését megengedte és Sz.-en is 1784/5-ben több zsidó család nyert lakossági jogot. Az 1790/1. évi országgyűlés által alkotott 38. t.-c, segíteni akart a zsidók állapotán és elrendelte, hogy a zsidók minden szabad kir. városban megtartassanak és ha netán kiüzettek volna, ugyanoda visszahelyeztessenek. A reánk maradt régi okmányok alapján tényül fogadhatjuk el azt, hogy a zsidók csak II. József császár uralkodása alatt 1784/5-ben kezdettek Sz.-en letelepülni. 1792-ben 38 család, 1806-ban 62 család, 1808-ban 60 család 357 személy zsidó lakosa volt Sz.-nek,egy nagykereskedő Wodianer Fülöp, 10 kereskedő, 34 házaló, egy árendás és öt mesterember, - 1825-ben 111 család. 1831-ben 367 zsidó férfi lakott Sz.-en, akik közül már három zsidó újonc esik a Sz. városára kirótt 108 főnyi újonc jutalékból. 1848-ban összeírás 337 családfőt és 1682 lelket mutat ki, 1867-ben a hitközség 464 adóköteles tagot tüntet fel 1880-ban 827-et. 1870-ben 3628 zsidó lakos lakott Sz.-en. Az első házat Sz.-en az első zsidó letelepedő, Pollák Mihály vette meg 1788-ban és a ház őreá át is íratott. A házvétel dolgában az első megszorítás nyomát 1795-ben találjuk, amikor Wodianer Fülöp elcserélni kivánta házát, ami ellen mind az odavaló lakósok, mind a helybeli páter piaristák és a plébános is protestált s a Nemes Választott Község is ellene volt, - a csere tehát megsemmisíttetett. 1813/4. Összeírás alkalmával Sz.-en 12 ház volt zsidó kézen. 1813-ban egy különös tájék mutattatott ki az aranykút és zsidó imádkozó hely körül, amely területen a zsidók vásárolhattak házakat, de ezen a térségen túl a házvétel zsidók számára tilos volt. A házkör igen kis kiterjedésű volt. 1844-ben 24 zsidó házbirtokos volt Sz.-en. A sz.-i zsidók 1859-ben nyerték el azt a jogot, hogy a város bármely részében ingatlanokat szerezhessenek. Ez a jog a város szépülésére és kiépülésére kedvező hatással volt. Már az 1879-iki árvíz előtti korszakban a díszesebb házak egész sorát építik a város zsidó lakosai. Az árvíz pusztításai után a rekonstrukció nagy munkájában buzgó áldozatkészséggel vettek részt a zsidók és versenyezve iparkodtak házat építeni és a belváros palotaszerü felépítéséhez hozzájárulni. Ebben az időben a város 170 házának zsidó a tulajdonosa. A kereskedés és házalás a zsidók főfoglalkozása volt. Az l792-iki összeírásban a papon, kántoron, kisbírón és tanítón kívül csak két aranyművest, két szabót, egy pipást és egy pálinkafőzőt találunk, a többi 32 család kereskedőkből és házalókból állott. Eleinte különböző megszorítások korlátozták a zsidó kereskedelmi tevékenységét. Nem vehettek részt a hetivásárokon. Később azonban a multszazad 60-70. éveiben már élénk részt vesznek pénzintézetek és kereskedelmi társulatok vezetésében, biztosítási ügynökségeket szerveznek és lényeges szerepet juttatnak a zsidóknak a város kereskedelmének emelésében. A múlt század III. tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. A zsidók nemcsak iparosok lehettek, hanem az egyes ipari szakosztályok vezetésével is zsidót bíznak meg szaktársai. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranyműves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. Mezőgazdasággal az 50 es években kezdenek foglalkozni a zsidók. A hitközség szervezete, szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbiró körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette őket, hogy a zsinagógába való menetel elérkezett. 1801 márc. 31. újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenőrhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenkint a rabbi és a kisbíró fizetését. Az 1818. év folyamán újabb szabályzatot alkottak, amely egy bíró, két esküdt, egy pénztáros és két templomatya választását rendelte, akiknek feladata volt a hitközség elé tartozó és kerülő panaszokat eldönteni, ítéletet mondani és jogot szolgáltatni a feleknek. Aki az összehívott tanácskozásokon jogos ok nélkül meg nem jelenik, 6 forintot tartozott fizetni a zsidó kórház-kasszába, aki pedig két tanú igazolása szerint izgatott a hitközségi határozatok ellen, vagy az elöljárókról nyilvános helyen, avagy boltokban tiszteletlenül nyilatkozott, azt 12 forinttal büntették. 1825-iki szervezet a község ügyeinek intézésére az elöljáróságon kívül 31 tagból álló képviseletet alkotott, melyet háromévenkint választottak. 1833-ban bizottság foglalkozott a szabályok módosításával és behozta a választmányi tagok számára az eskütételt. 1842. évben és 1852. módosították a szabályzatokat, míg 1857-ben Bonyhádi cs. kir. megyefőnök ráoktroálta a hitközségre a szervezetet. A hitközség első alapszabályai 1863-ban létesültek, nagyrészt Lőw Lipót főrabbi nagy gonddal és körültekintéssel készített tervezete alapján. Ezek nyomtatásban is megjelentek. 1863., 1867. és 1870. években módosították az alapszabályokat, míg a ma érvényben lévő szervezeti szabályzatot az 1908. évi nov. 8-án tartott közgyűlés fogadta el, ugyanez állapította meg a szolgálati és fegyelmi szabályzat rendelkezéseit, az 1903 mára 10. alkotott nyugdíjszabályzat, az 1902 aug. 8. alkotott zsinagógái ülés jog nyilvánkönyvi szabályzata szabályozzák a hitközség Ügykezelését, jogait és kötelességét. (V. ö. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A sz.-i zsidók.) A sz.-i hitközségi élet a levéltárban őrzött feljegyzések tanúsága szerint 1788 okt. 27. indult meg azzal a közgyűléssel, mely a sz.-i zsidóság első bírájául Spitz Izraelt, néhai Rósa Izsó dr. volt hitközségi elnök dédnagyapját választotta meg. Ugyanekkor elöljárók lettek: első esküdt Deutsch Hirsch, második esküdt: Trebitsch József pénztárosok: Herzel Jechezkél és Juda Leipnik. templomatyák: Mannsberger Gerzson és Kecskeméti Salamon. A közgyűlés után pár hónappal 1789 febr. 22. Jechielt választotta meg a hitközség első rabbijául, aki azonban csak nagyon rövid ideig 1790 dec. 19-ig működött. Utóda Bak Hira lett, aki 53 évig, 1843 ápr. 28. bekövetkezett haláláig áldásos tevékenységet fejtett ki. A rabbiszékben Pillitz Dániel (1. o.) követte, aki 1847 ápr. 27. hagyta el állását. Három évig maradt ezután betöltetlenül a rabbiszék s a szabadságharc leveretése után, 1850 dec. 10. iktatta be a sz.-i zsidóság papi állásába Lőw Lipótot (1. o.), aki hatalmas tudásával és munkabírásával sz.-i zsidóság új korszakát teremtette meg. Lőw Lipót, aki negyedszázados működésével örök emléket állított magának, nemcsak a sz.-i, de az egész magyar zsidóság szívében, 1875 okt. 13. költözött el az élők sorából. Örökébe 1878 szept. 8. fia, Lőw Immánuel (1. o.) lépett,aki papi működésének félszázada alatt a világ legkiválóbb zsidó tudósainak sorába emelkedett és még ma is töretlen erőben végzi áldásos hivatását. Nyilvánvaló, hogy a sz.-i hitközség nagyszerű fejlődésében az oroszlánrész e nagy rabbikat illeti meg, de kétségtelen az is, hogy munkájukat a kiváló elnökök egész sora támogatta hathatósan. 1852 júl. 8. az addigi bírák helyébe első elnökéül Pollitzer Salamont választotta meg a hitközség. Utódai Auslánder Simon, Bainberger Sámuel, Reitzer Jakab, Prosznitz Vilmos voltak, majd 1882 óta Rósa Izsó dr. állott a hitközség élén egész 1918 máj. 25. bekövetkezett haláláig. Azóta Biedl Samu vezeti a hitközséget, mely az ő és elődeinek nagyszerű és fáradhatatlan tevékenysége révén meggyarapodott, anyagilag megerősödött és impozáns egységet mutató hatalmas hitközséggé fejlődött. A sz.-i zsidóság már 1789. folyamodott a hatósághoz zsinagógaépítési engedélyért, amelyet azonban csak 1803. kapott meg. Még ebben az évben felépült az emeletes zsinagóga, mely a mostani templom udvarán állott. A hitközség taglétszámának növekedése következtében új templomról kellett gondoskodni. Lebontották a régi templomot s helyén 1843 máj. 19. szokatlan fénnyel szentelték fel a második zsinagógát, a mai régi templomot. Hatvan évvel később - 1903 máj. 19. - szentelték fel a mai új zsinagógát, mely az ország egyik legmonumentálisabb temploma és ma már országos elfogadott új formákkal gazdagította a zsinagógaépítést. Ezt a nagyszerű zsinagógát Baumhorn Lipót (1. o.) budapesti építész tervezte, híressé vált festett üvegablakai és a templomhajó óhéber ornamentikája pedig Lőw Immánuel főrabbi tervei alapján készültek. Az új mellett a régi templom is megmaradt. 1869-ben a hitközség a kongresszushoz csatlakozott, ez a körülmény azonban nem idézett elő szakadást, mint ahogy azt más hitközségeknél láttuk. A sz.-i hitközségben alakulása óta tradíció a zsidóság egységének és osztatlanságának fenntartása, ami kétségtelenül Lőw Lipót és Lőw Immánuel érdeme. Sz.-en a közös célért egyesültek és a legnagyobb harmóniában élnek egymás mellett a haladók és orthodoxok, a cionisták és nem-cionisták. A sz.-i hitközség tekintélyét és súlyát éppen tagjainak ez a megbonthatatlan egysége növelte meg és az a körülmény, hogy a magyar kongresszusi zsidóságot a felsőházban a hitközség főrabbija, Lőw Immánuel képviseli, aki ott országosan nagyraértékelt beszédeivel gyakran irányt szab a magyar zsidóság állásfoglalásának. Jóllehet, a cionizmus teljesen távol áll a hitközségtől, a Pro Palesztina (1. o.) akciót - nem politikai, de jótékonysági alapon - úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatja a hitközség. A tagoknál gyüjtőperselyek vannak kihelyezve, a templomban szabad adományokat felajánlani a Keren Kajemeth (1. o.) céljaira s maga a hitközség is jelentékeny összeggel támogatja Palesztina újjáépítési munkáját. A hitközség népiskolája 1844. létesült s azóta folytonosan fejlődött. Jelenleg hat tanerős az iskola s világos, higiénikus tantermei a legmodernebbül vannak felszerelve. A hitközség kebelében számos intézmény működik. Mindenekelőtt a Chevra Kadisa, melynek Bokor Adolf az elnöke. A Chevra tartja fenn a menházat és a szeretetházat, melyeknek 21 gondozottja van, a Varga Mihály elnöklése alatt álló Árva-egyesület létesítette az árvaházat, ahol 19 gyermeket nevelnek a leggondosabban. A Nőegylet 1835-ben létesült s jelenlegi elnnője özv. Holtzer Jakabné, a Leányegylet - Vas Klári vezetésével - népkonyhát tart fenn és a Betegsegélyző-egylet, melynek élén Bokor Adolf áll, a szegénysorsáak ingyenes orvosi- és gyógyszerellátásáról gondoskodik. Ujabb létesítménye a hitközségnek az 1927. épült pászkasütőde. A hitközség kulturális törekvéseinek szolgálatában áll az értékes tanítói könyvtár. Felbecsülhetetlen értéket képvisel Lőw Immánuel ritka példányai révén méltán világhírű 6000 kötetet meghaladó könyvtára. A hitközségben Lőw Lipót és Lőw Immánuel munkái (1. o.) továbbá Löwinger Adolf rabbi tanulmányai jelentek meg. A sz.-i zsidóság történetét tárgyalja behatóan Lőw és Kulinyi: A Sz.-i zsidók 1785- 1885 c. munkája, mely 1885-ben jelent meg Sz.-en. A hitközség tagjai közül többen értek el előkelő pozíciót és visznek vezető szerepet a város társadalmi és gazdasági életében. Ezek : László Adolf és Weisz Aladár táblai bírók, Wimmer Fülöp sz.-i kendergyár igazgatója és a kereskedelmi kamara elnöke, Vértes Miksa a kamara alelnöke, Varga Mihály a Kereskedők Szövetségének elnöke, Bokor Adolf a Lloyd Társulat elnöke, Reich Manó ny. áll. felsőkereskedelmi iskolai tanár, Pap Ródert, az Ügyvédi Kamara alelnöke. Kiváló szerepet játszott néhai várhelyi Rósa Izsó, aki országgyűlési képviselő, a hitközségnek és sz.-i ügyvédi kamarának az elnöke volt és néhai Reiniger Jakab, aki ugyancsak az ügyvédi kamara elnöki tisztségét töltötte be. Egész sereg azoknak a zsidóknak a száma is, akik Sz.-ről leszármazva közéleti szereplésükkel és kulturális tevékenységükkel tűntek ki. Közülök a legkiválóbbak: Kármán Mór (l. o.) a magyar tanügy halhatatlan apostola, Lőw Tóbiás koronaügyész (l.o.) és Lőw Vilmos (l. o.), aki New-Yorkba szakadva a magyar költők angol fordításával végzett eléggé nem értékelhető magyar kulturális propagandamunkát. A hitközség évi költségvetése 185,669 pengő, melyből szociális és filantrópikus célokra 13,179 pengőt költ a hitközség. Ezenkívül számos nagyobb, fő1eg jótékonycélú alapítvány van a hitközség kezelésében. Anyakönyvi területéhez Kistelek község tartozik. A hitközség lélekszáma kb. 8000. a családok száma kb. 2000, adót 2365-en fizetnek. Foglalkozás szerint a tagok nagy része kereskedő és iparos, de nagyon sokan működnek a különböző lateiner pályákon is. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 116-an estek el. Sz. zsidósága az ellenforradalom és a nemzeti hadsereg megszervezésében is tevékeny részt vett. A hitközség mai vezetősége : Lőw Immánuel főrabbi, Frenkel Jenő rabbi, Biedl Samu elnök, Varga Mihály alelnök kultuszelőljáró, Schwarz Béla iskolai előljáró, Bokor Adolf jótékonysági előljáró, Neu Ernő pénzügyi elöljáró, Vértes Miksa gazdasági előljáró, Pap Róbert jogügyi előljáró, Faragó Lajos adóügyi előljáró, Sebestyén József műszaki előljáró. Gondnokok : Türk Salamon (Talmud Tóra), Hirschfeld Lipót (Anije Irénu) Winkler Ármin (Hachnoszász Kállo). Templomatyák : Fogel Ede, Lendvai Sándor, Reitzer Zsigmond és Schweiger Sándor. Iskolaszék: elnök az iskolai előljáró, tagok (hivatalból) Lőw Immánuel főrabbi, Katona Dávid jegyző, Fuchs Vilmos igazgató, V. Bárány Aranka tanító és Türk Salamon, (választás útján) Frenkel Jenő, Glücksthal Lajos, Holló Samu, Lánczi Adolf, Pick Jenő és Reich Manó. Nyugdíjbizottság : Elnök : Bodnár Géza, tagok : Grüner Géza, May Gyula, Reitzer Lipót, Vas Ignác és Winter Géza, jegyző : Katona Dávid. Főkántor : Lamberg Mór.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4738. címszó a lexikon => 828. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14738.htm

CÍMSZÓ: Szeged

SZÓCIKK: Szeged, tjv. Csongrád vm. lak. 119,109 1920 . A zsidók Sz.-n csak a XVIII. század végén telepedtek le. Szabad kir. városokban törvény nem tiltotta el a zsidók letelepedését, de a városok privilégiumai meggátolták, mert ezek értelmében zsidókat lakosukul befogadni a hatóságnak szabad tetszésére volt bízva. III. Károly király Luxenburgban 1719. évi május hó 21-ón Sz. város részére kiadott nagy szabadalmi levélben világosan mondja a hatóságnak engedélyezett jogok során: Polgárokat és lakósokat kebelében befogadni; zsidókat és cigányokat megtűrni vagy meg nem tűrni, a tanácsnak tisztében álland. Amíg III. Károly idejében a legtöbb szabad kir. város a letelepülni szándékozó zsidók kérelmét elutasította, lakosai sorából a zsidókat kizárta, második József császár uralkodása alatt több szabad kir. város a zsidók letelepülését megengedte és Sz.-en is 1784/5-ben több zsidó család nyert lakossági jogot. Az 1790/1. évi országgyűlés által alkotott 38. t.-c, segíteni akart a zsidók állapotán és elrendelte, hogy a zsidók minden szabad kir. városban megtartassanak és ha netán kiüzettek volna, ugyanoda visszahelyeztessenek. A reánk maradt régi okmányok alapján tényül fogadhatjuk el azt, hogy a zsidók csak II. József császár uralkodása alatt 1784/5-ben kezdettek Sz.-en letelepülni. 1792-ben 38 család, 1806-ban 62 család, 1808-ban 60 család 357 személy zsidó lakosa volt Sz.-nek,egy nagykereskedő Wodianer Fülöp, 10 kereskedő, 34 házaló, egy árendás és öt mesterember, - 1825-ben 111 család. 1831-ben 367 zsidó férfi lakott Sz.-en, akik közül már három zsidó újonc esik a Sz. városára kirótt 108 főnyi újonc jutalékból. 1848-ban összeírás 337 családfőt és 1682 lelket mutat ki, 1867-ben a hitközség 464 adóköteles tagot tüntet fel 1880-ban 827-et. 1870-ben 3628 zsidó lakos lakott Sz.-en. Az első házat Sz.-en az első zsidó letelepedő, Pollák Mihály vette meg 1788-ban és a ház őreá át is íratott. A házvétel dolgában az első megszorítás nyomát 1795-ben találjuk, amikor Wodianer Fülöp elcserélni kivánta házát, ami ellen mind az odavaló lakósok, mind a helybeli páter piaristák és a plébános is protestált s a Nemes Választott Község is ellene volt, - a csere tehát megsemmisíttetett. 1813/4. Összeírás alkalmával Sz.-en 12 ház volt zsidó kézen. 1813-ban egy különös tájék mutattatott ki az aranykút és zsidó imádkozó hely körül, amely területen a zsidók vásárolhattak házakat, de ezen a térségen túl a házvétel zsidók számára tilos volt. A házkör igen kis kiterjedésű volt. 1844-ben 24 zsidó házbirtokos volt Sz.-en. A sz.-i zsidók 1859-ben nyerték el azt a jogot, hogy a város bármely részében ingatlanokat szerezhessenek. Ez a jog a város szépülésére és kiépülésére kedvező hatással volt. Már az 1879-iki árvíz előtti korszakban a díszesebb házak egész sorát építik a város zsidó lakosai. Az árvíz pusztításai után a rekonstrukció nagy munkájában buzgó áldozatkészséggel vettek részt a zsidók és versenyezve iparkodtak házat építeni és a belváros palotaszerü felépítéséhez hozzájárulni. Ebben az időben a város 170 házának zsidó a tulajdonosa. A kereskedés és házalás a zsidók főfoglalkozása volt. Az l792-iki összeírásban a papon, kántoron, kisbírón és tanítón kívül csak két aranyművest, két szabót, egy pipást és egy pálinkafőzőt találunk, a többi 32 család kereskedőkből és házalókból állott. Eleinte különböző megszorítások korlátozták a zsidó kereskedelmi tevékenységét. Nem vehettek részt a hetivásárokon. Később azonban a multszazad 60-70. éveiben már élénk részt vesznek pénzintézetek és kereskedelmi társulatok vezetésében, biztosítási ügynökségeket szerveznek és lényeges szerepet juttatnak a zsidóknak a város kereskedelmének emelésében. A múlt század III. tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. A zsidók nemcsak iparosok lehettek, hanem az egyes ipari szakosztályok vezetésével is zsidót bíznak meg szaktársai. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranyműves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. Mezőgazdasággal az 50 es években kezdenek foglalkozni a zsidók. A hitközség szervezete, szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok tekónósz mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbiró körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette őket, hogy a zsinagógába való menetel elérkezett. 1801 márc. 31. újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenőrhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenkint a rabbi és a kisbíró fizetését. Az 1818. év folyamán újabb szabályzatot alkottak, amely egy bíró, két esküdt, egy pénztáros és két templomatya választását rendelte, akiknek feladata volt a hitközség elé tartozó és kerülő panaszokat eldönteni, ítéletet mondani és jogot szolgáltatni a feleknek. Aki az összehívott tanácskozásokon jogos ok nélkül meg nem jelenik, 6 forintot tartozott fizetni a zsidó kórház-kasszába, aki pedig két tanú igazolása szerint izgatott a hitközségi határozatok ellen, vagy az elöljárókról nyilvános helyen, avagy boltokban tiszteletlenül nyilatkozott, azt 12 forinttal büntették. 1825-iki szervezet a község ügyeinek intézésére az elöljáróságon kívül 31 tagból álló képviseletet alkotott, melyet háromévenkint választottak. 1833-ban bizottság foglalkozott a szabályok módosításával és behozta a választmányi tagok számára az eskütételt. 1842. évben és 1852. módosították a szabályzatokat, míg 1857-ben Bonyhádi cs. kir. megyefőnök ráoktroálta a hitközségre a szervezetet. A hitközség első alapszabályai 1863-ban létesültek, nagyrészt Lőw Lipót főrabbi nagy gonddal és körültekintéssel készített tervezete alapján. Ezek nyomtatásban is megjelentek. 1863., 1867. és 1870. években módosították az alapszabályokat, míg a ma érvényben lévő szervezeti szabályzatot az 1908. évi nov. 8-án tartott közgyűlés fogadta el, ugyanez állapította meg a szolgálati és fegyelmi szabályzat rendelkezéseit, az 1903 mára 10. alkotott nyugdíjszabályzat, az 1902 aug. 8. alkotott zsinagógái ülés jog nyilvánkönyvi szabályzata szabályozzák a hitközség Ügykezelését, jogait és kötelességét. V. ö. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A sz.-i zsidók. A sz.-i hitközségi élet a levéltárban őrzött feljegyzések tanúsága szerint 1788 okt. 27. indult meg azzal a közgyűléssel, mely a sz.-i zsidóság első bírájául Spitz Izraelt, néhai Rósa Izsó dr. volt hitközségi elnök dédnagyapját választotta meg. Ugyanekkor elöljárók lettek: első esküdt Deutsch Hirsch, második esküdt: Trebitsch József pénztárosok: Herzel Jechezkél és Juda Leipnik. templomatyák: Mannsberger Gerzson és Kecskeméti Salamon. A közgyűlés után pár hónappal 1789 febr. 22. Jechielt választotta meg a hitközség első rabbijául, aki azonban csak nagyon rövid ideig 1790 dec. 19-ig működött. Utóda Bak Hira lett, aki 53 évig, 1843 ápr. 28. bekövetkezett haláláig áldásos tevékenységet fejtett ki. A rabbiszékben Pillitz Dániel 1. o. követte, aki 1847 ápr. 27. hagyta el állását. Három évig maradt ezután betöltetlenül a rabbiszék s a szabadságharc leveretése után, 1850 dec. 10. iktatta be a sz.-i zsidóság papi állásába Lőw Lipótot 1. o. , aki hatalmas tudásával és munkabírásával sz.-i zsidóság új korszakát teremtette meg. Lőw Lipót, aki negyedszázados működésével örök emléket állított magának, nemcsak a sz.-i, de az egész magyar zsidóság szívében, 1875 okt. 13. költözött el az élők sorából. Örökébe 1878 szept. 8. fia, Lőw Immánuel 1. o. lépett,aki papi működésének félszázada alatt a világ legkiválóbb zsidó tudósainak sorába emelkedett és még ma is töretlen erőben végzi áldásos hivatását. Nyilvánvaló, hogy a sz.-i hitközség nagyszerű fejlődésében az oroszlánrész e nagy rabbikat illeti meg, de kétségtelen az is, hogy munkájukat a kiváló elnökök egész sora támogatta hathatósan. 1852 júl. 8. az addigi bírák helyébe első elnökéül Pollitzer Salamont választotta meg a hitközség. Utódai Auslánder Simon, Bainberger Sámuel, Reitzer Jakab, Prosznitz Vilmos voltak, majd 1882 óta Rósa Izsó dr. állott a hitközség élén egész 1918 máj. 25. bekövetkezett haláláig. Azóta Biedl Samu vezeti a hitközséget, mely az ő és elődeinek nagyszerű és fáradhatatlan tevékenysége révén meggyarapodott, anyagilag megerősödött és impozáns egységet mutató hatalmas hitközséggé fejlődött. A sz.-i zsidóság már 1789. folyamodott a hatósághoz zsinagógaépítési engedélyért, amelyet azonban csak 1803. kapott meg. Még ebben az évben felépült az emeletes zsinagóga, mely a mostani templom udvarán állott. A hitközség taglétszámának növekedése következtében új templomról kellett gondoskodni. Lebontották a régi templomot s helyén 1843 máj. 19. szokatlan fénnyel szentelték fel a második zsinagógát, a mai régi templomot. Hatvan évvel később - 1903 máj. 19. - szentelték fel a mai új zsinagógát, mely az ország egyik legmonumentálisabb temploma és ma már országos elfogadott új formákkal gazdagította a zsinagógaépítést. Ezt a nagyszerű zsinagógát Baumhorn Lipót 1. o. budapesti építész tervezte, híressé vált festett üvegablakai és a templomhajó óhéber ornamentikája pedig Lőw Immánuel főrabbi tervei alapján készültek. Az új mellett a régi templom is megmaradt. 1869-ben a hitközség a kongresszushoz csatlakozott, ez a körülmény azonban nem idézett elő szakadást, mint ahogy azt más hitközségeknél láttuk. A sz.-i hitközségben alakulása óta tradíció a zsidóság egységének és osztatlanságának fenntartása, ami kétségtelenül Lőw Lipót és Lőw Immánuel érdeme. Sz.-en a közös célért egyesültek és a legnagyobb harmóniában élnek egymás mellett a haladók és orthodoxok, a cionisták és nem-cionisták. A sz.-i hitközség tekintélyét és súlyát éppen tagjainak ez a megbonthatatlan egysége növelte meg és az a körülmény, hogy a magyar kongresszusi zsidóságot a felsőházban a hitközség főrabbija, Lőw Immánuel képviseli, aki ott országosan nagyraértékelt beszédeivel gyakran irányt szab a magyar zsidóság állásfoglalásának. Jóllehet, a cionizmus teljesen távol áll a hitközségtől, a Pro Palesztina 1. o. akciót - nem politikai, de jótékonysági alapon - úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatja a hitközség. A tagoknál gyüjtőperselyek vannak kihelyezve, a templomban szabad adományokat felajánlani a Keren Kajemeth 1. o. céljaira s maga a hitközség is jelentékeny összeggel támogatja Palesztina újjáépítési munkáját. A hitközség népiskolája 1844. létesült s azóta folytonosan fejlődött. Jelenleg hat tanerős az iskola s világos, higiénikus tantermei a legmodernebbül vannak felszerelve. A hitközség kebelében számos intézmény működik. Mindenekelőtt a Chevra Kadisa, melynek Bokor Adolf az elnöke. A Chevra tartja fenn a menházat és a szeretetházat, melyeknek 21 gondozottja van, a Varga Mihály elnöklése alatt álló Árva-egyesület létesítette az árvaházat, ahol 19 gyermeket nevelnek a leggondosabban. A Nőegylet 1835-ben létesült s jelenlegi elnnője özv. Holtzer Jakabné, a Leányegylet - Vas Klári vezetésével - népkonyhát tart fenn és a Betegsegélyző-egylet, melynek élén Bokor Adolf áll, a szegénysorsáak ingyenes orvosi- és gyógyszerellátásáról gondoskodik. Ujabb létesítménye a hitközségnek az 1927. épült pászkasütőde. A hitközség kulturális törekvéseinek szolgálatában áll az értékes tanítói könyvtár. Felbecsülhetetlen értéket képvisel Lőw Immánuel ritka példányai révén méltán világhírű 6000 kötetet meghaladó könyvtára. A hitközségben Lőw Lipót és Lőw Immánuel munkái 1. o. továbbá Löwinger Adolf rabbi tanulmányai jelentek meg. A sz.-i zsidóság történetét tárgyalja behatóan Lőw és Kulinyi: A Sz.-i zsidók 1785- 1885 c. munkája, mely 1885-ben jelent meg Sz.-en. A hitközség tagjai közül többen értek el előkelő pozíciót és visznek vezető szerepet a város társadalmi és gazdasági életében. Ezek : László Adolf és Weisz Aladár táblai bírók, Wimmer Fülöp sz.-i kendergyár igazgatója és a kereskedelmi kamara elnöke, Vértes Miksa a kamara alelnöke, Varga Mihály a Kereskedők Szövetségének elnöke, Bokor Adolf a Lloyd Társulat elnöke, Reich Manó ny. áll. felsőkereskedelmi iskolai tanár, Pap Ródert, az Ügyvédi Kamara alelnöke. Kiváló szerepet játszott néhai várhelyi Rósa Izsó, aki országgyűlési képviselő, a hitközségnek és sz.-i ügyvédi kamarának az elnöke volt és néhai Reiniger Jakab, aki ugyancsak az ügyvédi kamara elnöki tisztségét töltötte be. Egész sereg azoknak a zsidóknak a száma is, akik Sz.-ről leszármazva közéleti szereplésükkel és kulturális tevékenységükkel tűntek ki. Közülök a legkiválóbbak: Kármán Mór l. o. a magyar tanügy halhatatlan apostola, Lőw Tóbiás koronaügyész l.o. és Lőw Vilmos l. o. , aki New-Yorkba szakadva a magyar költők angol fordításával végzett eléggé nem értékelhető magyar kulturális propagandamunkát. A hitközség évi költségvetése 185,669 pengő, melyből szociális és filantrópikus célokra 13,179 pengőt költ a hitközség. Ezenkívül számos nagyobb, fő1eg jótékonycélú alapítvány van a hitközség kezelésében. Anyakönyvi területéhez Kistelek község tartozik. A hitközség lélekszáma kb. 8000. a családok száma kb. 2000, adót 2365-en fizetnek. Foglalkozás szerint a tagok nagy része kereskedő és iparos, de nagyon sokan működnek a különböző lateiner pályákon is. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 116-an estek el. Sz. zsidósága az ellenforradalom és a nemzeti hadsereg megszervezésében is tevékeny részt vett. A hitközség mai vezetősége : Lőw Immánuel főrabbi, Frenkel Jenő rabbi, Biedl Samu elnök, Varga Mihály alelnök kultuszelőljáró, Schwarz Béla iskolai előljáró, Bokor Adolf jótékonysági előljáró, Neu Ernő pénzügyi elöljáró, Vértes Miksa gazdasági előljáró, Pap Róbert jogügyi előljáró, Faragó Lajos adóügyi előljáró, Sebestyén József műszaki előljáró. Gondnokok : Türk Salamon Talmud Tóra , Hirschfeld Lipót Anije Irénu Winkler Ármin Hachnoszász Kállo . Templomatyák : Fogel Ede, Lendvai Sándor, Reitzer Zsigmond és Schweiger Sándor. Iskolaszék: elnök az iskolai előljáró, tagok hivatalból Lőw Immánuel főrabbi, Katona Dávid jegyző, Fuchs Vilmos igazgató, V. Bárány Aranka tanító és Türk Salamon, választás útján Frenkel Jenő, Glücksthal Lajos, Holló Samu, Lánczi Adolf, Pick Jenő és Reich Manó. Nyugdíjbizottság : Elnök : Bodnár Géza, tagok : Grüner Géza, May Gyula, Reitzer Lipót, Vas Ignác és Winter Géza, jegyző : Katona Dávid. Főkántor : Lamberg Mór.

14738.ht

CÍMSZÓ Szege

SZÓCIKK Szeged tjv Csongrá vm lak 119,10 192 zsidó Sz.- csa XVIII száza végé telepedte le Szaba kir városokba törvén ne tiltott e zsidó letelepedését d városo privilégiuma meggátolták mer eze értelmébe zsidóka lakosuku befogadn hatóságna szaba tetszésér vol bízva III Károl királ Luxenburgba 1719 év máju h 21-ó Sz váro részér kiadot nag szabadalm levélbe világosa mondj hatóságna engedélyezet jogo során Polgároka é lakósoka kebelébe befogadni zsidóka é cigányoka megtűrn vag me ne tűrni tanácsna tisztébe álland Amí III Károl idejébe legtöb szaba kir váro letelepüln szándékoz zsidó kérelmé elutasította lakosa sorábó zsidóka kizárta másodi Józse császá uralkodás alat töb szaba kir váro zsidó letelepülésé megengedt é Sz.-e i 1784/5-be töb zsid csalá nyer lakosság jogot A 1790/1 év országgyűlé álta alkotot 38 t.-c segíten akar zsidó állapotá é elrendelte hog zsidó minde szaba kir városba megtartassana é h netá kiüzette volna ugyanod visszahelyeztessenek reán marad rég okmányo alapjá tényü fogadhatju e azt hog zsidó csa II Józse császá uralkodás alat 1784/5-be kezdette Sz.-e letelepülni 1792-be 3 család 1806-ba 6 család 1808-ba 6 csalá 35 személ zsid lakos vol Sz.-nek,eg nagykeresked Wodiane Fülöp 1 kereskedő 3 házaló eg árendá é ö mesterember 1825-be 11 család 1831-be 36 zsid férf lakot Sz.-en aki közü má háro zsid újon esi Sz városár kirót 10 főny újon jutalékból 1848-ba összeírá 33 családfő é 168 lelke muta ki 1867-be hitközsé 46 adókötele tago tünte fe 1880-ba 827-et 1870-be 362 zsid lako lakot Sz.-en A els háza Sz.-e a els zsid letelepedő Pollá Mihál vett me 1788-ba é há őre á i íratott házvéte dolgába a els megszorítá nyomá 1795-be találjuk amiko Wodiane Fülö elcseréln kivánt házát am elle min a odaval lakósok min helybel páte piaristá é plébáno i protestál Neme Választot Közsé i ellen volt cser tehá megsemmisíttetett 1813/4 Összeírá alkalmáva Sz.-e 1 há vol zsid kézen 1813-ba eg különö tájé mutattatot k a aranykú é zsid imádkoz hel körül amel területe zsidó vásárolhatta házakat d eze térsége tú házvéte zsidó számár tilo volt házkö ige ki kiterjedés volt 1844-be 2 zsid házbirtoko vol Sz.-en sz.- zsidó 1859-be nyerté e az jogot hog váro bármel részébe ingatlanoka szerezhessenek E jo váro szépülésér é kiépülésér kedvez hatássa volt Má a 1879-ik árví előtt korszakba díszeseb háza egés sorá építi váro zsid lakosai A árví pusztítása utá rekonstrukci nag munkájába buzg áldozatkészségge vette rész zsidó é versenyezv iparkodta háza építen é belváro palotaszer felépítéséhe hozzájárulni Ebbe a időbe váro 17 házána zsid tulajdonosa kereskedé é házalá zsidó főfoglalkozás volt A l792-ik összeírásba papon kántoron kisbíró é tanító kívü csa ké aranyművest ké szabót eg pipás é eg pálinkafőző találunk több 3 csalá kereskedőkbő é házalókbó állott Eleint különböz megszorításo korlátoztá zsid kereskedelm tevékenységét Ne vehette rész hetivásárokon Későb azonba multszaza 60-70 éveibe má élén rész veszne pénzintézete é kereskedelm társulato vezetésében biztosítás ügynökségeke szervezne é lényege szerepe juttatna zsidókna váro kereskedelméne emelésében múl száza III tizedébe zsidóka felveszi céhekbe Egye céhe mé iparkodna ezze szembe nehézségeke támasztani d legtöb cé elismer zsid mestere avatását zsidó nemcsa iparoso lehettek hane a egye ipar szakosztályo vezetéséve i zsidó bízna me szaktársai Vanna olya iparágak amelyeke túlnyomóa zsidó képviseltek íg a aranyműve é kárpito ipar váro gyáriparába i jelentéken szere ju zsidóknak Mezőgazdaságga a 5 e évekbe kezdene foglalkozn zsidók hitközsé szervezete szabályzat 179 dec havába készül zsid hitközségekbe szokáso szabályo tekónós mintájára Eze szabályokba foglaltati többe közöt a is hog kisbir körüljár tagokná é kopogtatássa figyelmeztett őket hog zsinagógáb val menete elérkezett 180 márc 31 újab szabályzato készí hitközség amel szerin a ellenőrhö beszolgáltatot gabellábó kel fizetn hetenkin rabb é kisbír fizetését A 1818 é folyamá újab szabályzato alkottak amel eg bíró ké esküdt eg pénztáro é ké templomaty választásá rendelte akikne feladat vol hitközsé el tartoz é kerül panaszoka eldönteni ítélete mondan é jogo szolgáltatn feleknek Ak a összehívot tanácskozásoko jogo o nélkü me ne jelenik forinto tartozot fizetn zsid kórház-kasszába ak pedi ké tan igazolás szerin izgatot hitközség határozato ellen vag a elöljárókró nyilváno helyen avag boltokba tiszteletlenü nyilatkozott az 1 forintta büntették 1825-ik szerveze közsé ügyeine intézésér a elöljáróságo kívü 3 tagbó áll képviselete alkotott melye háromévenkin választottak 1833-ba bizottsá foglalkozot szabályo módosításáva é behozt választmány tago számár a eskütételt 1842 évbe é 1852 módosítottá szabályzatokat mí 1857-be Bonyhád cs kir megyefőnö ráoktroált hitközségr szervezetet hitközsé els alapszabálya 1863-ba létesültek nagyrész Lő Lipó főrabb nag gondda é körültekintésse készítet tervezet alapján Eze nyomtatásba i megjelentek 1863. 1867 é 1870 évekbe módosítottá a alapszabályokat mí m érvénybe lév szervezet szabályzato a 1908 év nov 8-á tartot közgyűlé fogadt el ugyane állapított me szolgálat é fegyelm szabályza rendelkezéseit a 190 már 10 alkotot nyugdíjszabályzat a 190 aug 8 alkotot zsinagógá ülé jo nyilvánkönyv szabályzat szabályozzá hitközsé Ügykezelését jogai é kötelességét V ö Lő Immánue é Kuliny Zsigmond sz.- zsidók sz.- hitközség éle levéltárba őrzöt feljegyzése tanúság szerin 178 okt 27 indul me azza közgyűléssel mel sz.- zsidósá els bírájáu Spit Izraelt néha Rós Izs dr vol hitközség elnö dédnagyapjá választott meg Ugyanekko elöljáró lettek els esküd Deutsc Hirsch másodi esküdt Trebitsc Józse pénztárosok Herze Jechezké é Jud Leipnik templomatyák Mannsberge Gerzso é Kecskemét Salamon közgyűlé utá pá hónappa 178 febr 22 Jechiel választott me hitközsé els rabbijául ak azonba csa nagyo rövi idei 179 dec 19-i működött Utód Ba Hir lett ak 5 évig 184 ápr 28 bekövetkezet halálái áldáso tevékenysége fejtet ki rabbiszékbe Pillit Dánie 1 o követte ak 184 ápr 27 hagyt e állását Háro évi marad ezutá betöltetlenü rabbiszé szabadsághar leveretés után 185 dec 10 iktatt b sz.- zsidósá pap állásáb Lő Lipóto 1 o ak hatalma tudásáva é munkabírásáva sz.- zsidósá ú korszaká teremtett meg Lő Lipót ak negyedszázado működéséve örö emléke állítot magának nemcsa sz.-i d a egés magya zsidósá szívében 187 okt 13 költözöt e a élő sorából Örökéb 187 szept 8 fia Lő Immánue 1 o lépett,ak pap működéséne félszázad alat vilá legkiválób zsid tudósaina soráb emelkedet é mé m i töretle erőbe végz áldáso hivatását Nyilvánvaló hog sz.- hitközsé nagyszer fejlődésébe a oroszlánrés nag rabbika illet meg d kétségtele a is hog munkájuka kivál elnökö egés sor támogatt hathatósan 185 júl 8 a addig bírá helyéb els elnökéü Pollitze Salamon választott me hitközség Utóda Auslánde Simon Bainberge Sámuel Reitze Jakab Prosznit Vilmo voltak maj 188 ót Rós Izs dr állot hitközsé élé egés 191 máj 25 bekövetkezet haláláig Azót Bied Sam vezet hitközséget mel a é elődeine nagyszer é fáradhatatla tevékenység révé meggyarapodott anyagila megerősödöt é impozán egysége mutat hatalma hitközségg fejlődött sz.- zsidósá má 1789 folyamodot hatóságho zsinagógaépítés engedélyért amelye azonba csa 1803 kapot meg Mé ebbe a évbe felépül a emelete zsinagóga mel mostan templo udvará állott hitközsé taglétszámána növekedés következtébe ú templomró kellet gondoskodni Lebontottá rég templomo helyé 184 máj 19 szokatla fénnye szentelté fe másodi zsinagógát ma rég templomot Hatva évve későb 190 máj 19 szentelté fe ma ú zsinagógát mel a orszá egyi legmonumentálisab templom é m má országo elfogadot ú formákka gazdagított zsinagógaépítést Ez nagyszer zsinagógá Baumhor Lipó 1 o budapest építés tervezte híress vál festet üvegablaka é templomhaj óhébe ornamentikáj pedi Lő Immánue főrabb terve alapjá készültek A ú mellet rég templo i megmaradt 1869-be hitközsé kongresszusho csatlakozott e körülmén azonba ne idézet el szakadást min ahog az má hitközségekné láttuk sz.- hitközségbe alakulás ót tradíci zsidósá egységéne é osztatlanságána fenntartása am kétségtelenü Lő Lipó é Lő Immánue érdeme Sz.-e közö célér egyesülte é legnagyob harmóniába élne egymá mellet haladó é orthodoxok cionistá é nem-cionisták sz.- hitközsé tekintélyé é súlyá éppe tagjaina e megbonthatatla egység növelt me é a körülmény hog magya kongresszus zsidóságo felsőházba hitközsé főrabbija Lő Immánue képviseli ak ot országosa nagyraértékel beszédeive gyakra irány sza magya zsidósá állásfoglalásának Jóllehet cionizmu teljese távo ál hitközségtől Pr Palesztin 1 o akció ne politikai d jótékonyság alapo úg erkölcsileg min anyagila támogatj hitközség tagokná gyüjtőperselye vanna kihelyezve templomba szaba adományoka felajánlan Kere Kajemet 1 o céljair mag hitközsé i jelentéken összegge támogatj Palesztin újjáépítés munkáját hitközsé népiskoláj 1844 létesül azót folytonosa fejlődött Jelenle ha tanerő a iskol világos higiéniku tanterme legmodernebbü vanna felszerelve hitközsé kebelébe számo intézmén működik Mindenekelőt Chevr Kadisa melyne Boko Adol a elnöke Chevr tartj fen menháza é szeretetházat melyekne 2 gondozottj van Varg Mihál elnöklés alat áll Árva-egyesüle létesített a árvaházat aho 1 gyermeke nevelne leggondosabban Nőegyle 1835-be létesül jelenleg elnnőj özv Holtze Jakabné Leányegyle Va Klár vezetéséve népkonyhá tar fen é Betegsegélyző-egylet melyne élé Boko Adol áll szegénysorsáa ingyene orvosi é gyógyszerellátásáró gondoskodik Ujab létesítmény hitközségne a 1927 épül pászkasütőde hitközsé kulturáli törekvéseine szolgálatába ál a értéke tanító könyvtár Felbecsülhetetle értéke képvise Lő Immánue ritk példánya révé méltá világhír 600 kötete meghalad könyvtára hitközségbe Lő Lipó é Lő Immánue munká 1 o tovább Löwinge Adol rabb tanulmánya jelente meg sz.- zsidósá történeté tárgyalj behatóa Lő é Kulinyi Sz.- zsidó 1785 188 c munkája mel 1885-be jelen me Sz.-en hitközsé tagja közü többe érte e előkel pozíció é viszne vezet szerepe váro társadalm é gazdaság életében Eze Lászl Adol é Weis Aladá tábla bírók Wimme Fülö sz.- kendergyá igazgatój é kereskedelm kamar elnöke Vérte Miks kamar alelnöke Varg Mihál Kereskedő Szövetségéne elnöke Boko Adol Lloy Társula elnöke Reic Man ny áll felsőkereskedelm iskola tanár Pa Ródert a Ügyvéd Kamar alelnöke Kivál szerepe játszot néha várhely Rós Izsó ak országgyűlés képviselő hitközségne é sz.- ügyvéd kamarána a elnök vol é néha Reinige Jakab ak ugyancsa a ügyvéd kamar elnök tisztségé töltött be Egés sere azokna zsidókna szám is aki Sz.-rő leszármazv közélet szereplésükke é kulturáli tevékenységükke tűnte ki Közülö legkiválóbbak Kármá Mó l o magya tanüg halhatatla apostola Lő Tóbiá koronaügyés l.o é Lő Vilmo l o ak New-Yorkb szakadv magya költő ango fordításáva végzet elégg ne értékelhet magya kulturáli propagandamunkát hitközsé év költségvetés 185,66 pengő melybő szociáli é filantrópiku célokr 13,17 pengő köl hitközség Ezenkívü számo nagyobb fő1e jótékonycél alapítván va hitközsé kezelésében Anyakönyv területéhe Kistele közsé tartozik hitközsé lélekszám kb 8000 családo szám kb 2000 adó 2365-e fizetnek Foglalkozá szerin tago nag rész keresked é iparos d nagyo soka működne különböz lateine pályáko is hitközségne világháborúba résztvet tagja közü 116-a este el Sz zsidóság a ellenforradalo é nemzet hadsere megszervezésébe i tevéken rész vett hitközsé ma vezetőség Lő Immánue főrabbi Frenke Jen rabbi Bied Sam elnök Varg Mihál alelnö kultuszelőljáró Schwar Bél iskola előljáró Boko Adol jótékonyság előljáró Ne Ern pénzügy elöljáró Vérte Miks gazdaság előljáró Pa Róber jogügy előljáró Farag Lajo adóügy előljáró Sebestyé Józse műszak előljáró Gondnoko Tür Salamo Talmu Tór Hirschfel Lipó Anij Irén Winkle Ármi Hachnoszás Káll Templomatyá Foge Ede Lendva Sándor Reitze Zsigmon é Schweige Sándor Iskolaszék elnö a iskola előljáró tago hivatalbó Lő Immánue főrabbi Katon Dávi jegyző Fuch Vilmo igazgató V Bárán Arank tanít é Tür Salamon választá útjá Frenke Jenő Glückstha Lajos Holl Samu Láncz Adolf Pic Jen é Reic Manó Nyugdíjbizottsá Elnö Bodná Géza tago Grüne Géza Ma Gyula Reitze Lipót Va Igná é Winte Géza jegyz Katon Dávid Főkánto Lamber Mór

14738.h

CÍMSZ Szeg

SZÓCIK Szege tj Csongr v la 119,1 19 zsid Sz. cs XVII száz vég telepedt l Szab ki városokb törvé n tiltot zsid letelepedésé város privilégium meggátoltá me ez értelméb zsidók lakosuk befogad hatóságn szab tetszésé vo bízv II Káro kirá Luxenburgb 171 é máj 21- S vár részé kiado na szabadal levélb világos mond hatóságn engedélyeze jog sorá Polgárok lakósok kebeléb befogadn zsidók cigányok megtűr va m n tűrn tanácsn tisztéb állan Am II Káro idejéb legtö szab ki vár letelepül szándéko zsid kérelm elutasított lakos soráb zsidók kizárt másod Józs csász uralkodá ala tö szab ki vár zsid letelepülés megenged Sz.- 1784/5-b tö zsi csal nye lakossá jogo 1790/ é országgyűl ált alkoto 3 t.- segíte aka zsid állapot elrendelt ho zsid mind szab ki városb megtartassan net kiüzett voln ugyano visszahelyeztessene reá mara ré okmány alapj tény fogadhatj az ho zsid cs I Józs csász uralkodá ala 1784/5-b kezdett Sz.- letelepüln 1792-b csalá 1806-b csalá 1808-b csal 3 szemé zsi lako vo Sz.-nek,e nagykereske Wodian Fülö keresked házal e árend mesterembe 1825-b 1 csalá 1831-b 3 zsi fér lako Sz.-e ak köz m hár zsi újo es S városá kiró 1 főn újo jutalékbó 1848-b összeír 3 családf 16 lelk mut k 1867-b hitközs 4 adókötel tag tünt f 1880-b 827-e 1870-b 36 zsi lak lako Sz.-e el ház Sz.- el zsi leteleped Poll Mihá vet m 1788-b h őr íratot házvét dolgáb el megszorít nyom 1795-b találju amik Wodian Fül elcserél kiván házá a ell mi odava lakóso mi helybe pát piarist plébán protestá Nem Választo Közs elle vol cse teh megsemmisíttetet 1813/ Összeír alkalmáv Sz.- h vo zsi kéze 1813-b e külön táj mutattato aranyk zsi imádko he körü ame terület zsid vásárolhatt házaka ez térség t házvét zsid számá til vol házk ig k kiterjedé vol 1844-b zsi házbirtok vo Sz.-e sz. zsid 1859-b nyert a jogo ho vár bárme részéb ingatlanok szerezhessene j vár szépülésé kiépülésé kedve hatáss vol M 1879-i árv előt korszakb díszese ház egé sor épít vár zsi lakosa árv pusztítás ut rekonstrukc na munkájáb buz áldozatkészségg vett rés zsid versenyez iparkodt ház építe belvár palotasze felépítéséh hozzájáruln Ebb időb vár 1 házán zsi tulajdonos keresked házal zsid főfoglalkozá vol l792-i összeírásb papo kántoro kisbír tanít kív cs k aranyműves k szabó e pipá e pálinkafőz találun töb csal kereskedőkb házalókb állot Elein különbö megszorítás korlátozt zsi kereskedel tevékenységé N vehett rés hetivásároko Késő azonb multszaz 60-7 éveib m élé rés veszn pénzintézet kereskedel társulat vezetésébe biztosítá ügynökségek szervezn lényeg szerep juttatn zsidókn vár kereskedelmén emelésébe mú száz II tizedéb zsidók felvesz céhekb Egy céh m iparkodn ezz szemb nehézségek támasztan legtö c elisme zsi mester avatásá zsid nemcs iparos lehette han egy ipa szakosztály vezetésév zsid bízn m szaktársa Vann oly iparága amelyek túlnyomó zsid képviselte í aranyműv kárpit ipa vár gyáriparáb jelentéke szer j zsidókna Mezőgazdaságg évekb kezden foglalkoz zsidó hitközs szervezet szabályza 17 de haváb készü zsi hitközségekb szokás szabály tekónó mintájár Ez szabályokb foglaltat több közö i ho kisbi körüljá tagokn kopogtatáss figyelmeztet őke ho zsinagógá va menet elérkezet 18 már 3 úja szabályzat kész hitközsé ame szeri ellenőrh beszolgáltato gabelláb ke fizet hetenki rab kisbí fizetésé 181 folyam úja szabályzat alkotta ame e bír k esküd e pénztár k templomat választás rendelt akikn felada vo hitközs e tarto kerü panaszok eldönten ítélet monda jog szolgáltat felekne A összehívo tanácskozások jog nélk m n jeleni forint tartozo fizet zsi kórház-kasszáb a ped k ta igazolá szeri izgato hitközsé határozat elle va elöljárókr nyilván helye ava boltokb tiszteletlen nyilatkozot a forintt büntetté 1825-i szervez közs ügyein intézésé elöljáróság kív tagb ál képviselet alkotot mely háromévenki választotta 1833-b bizotts foglalkozo szabály módosításáv behoz választmán tag számá eskütétel 184 évb 185 módosított szabályzatoka m 1857-b Bonyhá c ki megyefőn ráoktroál hitközség szervezete hitközs el alapszabály 1863-b létesülte nagyrés L Lip főrab na gondd körültekintéss készíte terveze alapjá Ez nyomtatásb megjelente 1863 186 187 évekb módosított alapszabályoka m érvényb lé szerveze szabályzat 190 é no 8- tarto közgyűl fogad e ugyan állapítot m szolgála fegyel szabályz rendelkezései 19 má 1 alkoto nyugdíjszabályza 19 au alkoto zsinagóg ül j nyilvánköny szabályza szabályozz hitközs Ügykezelésé joga kötelességé L Immánu Kulin Zsigmon sz. zsidó sz. hitközsé él levéltárb őrzö feljegyzés tanúsá szeri 17 ok 2 indu m azz közgyűlésse me sz. zsidós el bírájá Spi Izrael néh Ró Iz d vo hitközsé eln dédnagyapj választot me Ugyanekk elöljár lette el eskü Deuts Hirsc másod esküd Trebits Józs pénztároso Herz Jechezk Ju Leipni templomatyá Mannsberg Gerzs Kecskemé Salamo közgyűl ut p hónapp 17 feb 2 Jechie választot m hitközs el rabbijáu a azonb cs nagy röv ide 17 de 19- működöt Utó B Hi let a évi 18 áp 2 bekövetkeze halálá áldás tevékenység fejte k rabbiszékb Pilli Dáni követt a 18 áp 2 hagy állásá Hár év mara ezut betöltetlen rabbisz szabadságha levereté utá 18 de 1 iktat sz. zsidós pa állásá L Lipót a hatalm tudásáv munkabírásáv sz. zsidós korszak teremtet me L Lipó a negyedszázad működésév ör emlék állíto magána nemcs sz.- egé magy zsidós szívébe 18 ok 1 költözö él sorábó Öröké 18 szep fi L Immánu lépett,a pa működésén félszáza ala vil legkiváló zsi tudósain sorá emelkede m töretl erőb vég áldás hivatásá Nyilvánval ho sz. hitközs nagysze fejlődéséb oroszlánré na rabbik ille me kétségtel i ho munkájuk kivá elnök egé so támogat hathatósa 18 jú addi bír helyé el elnöké Pollitz Salamo választot m hitközsé Utód Auslánd Simo Bainberg Sámue Reitz Jaka Proszni Vilm volta ma 18 ó Ró Iz d állo hitközs él egé 19 má 2 bekövetkeze halálái Azó Bie Sa veze hitközsége me elődein nagysze fáradhatatl tevékenysé rév meggyarapodot anyagil megerősödö impozá egység muta hatalm hitközség fejlődöt sz. zsidós m 178 folyamodo hatóságh zsinagógaépíté engedélyér amely azonb cs 180 kapo me M ebb évb felépü emelet zsinagóg me mosta templ udvar állot hitközs taglétszámán növekedé következtéb templomr kelle gondoskodn Lebontott ré templom hely 18 má 1 szokatl fénny szentelt f másod zsinagógá m ré templomo Hatv évv késő 19 má 1 szentelt f m zsinagógá me orsz egy legmonumentálisa templo m ország elfogado formákk gazdagítot zsinagógaépítés E nagysze zsinagóg Baumho Lip budapes építé tervezt híres vá feste üvegablak templomha óhéb ornamentiká ped L Immánu főrab terv alapj készülte melle ré templ megmarad 1869-b hitközs kongresszush csatlakozot körülmé azonb n idéze e szakadás mi aho a m hitközségekn láttu sz. hitközségb alakulá ó tradíc zsidós egységén osztatlanságán fenntartás a kétségtelen L Lip L Immánu érdem Sz.- köz célé egyesült legnagyo harmóniáb éln egym melle halad orthodoxo cionist nem-cionistá sz. hitközs tekintély súly épp tagjain megbonthatatl egysé növel m körülmén ho magy kongresszu zsidóság felsőházb hitközs főrabbij L Immánu képvisel a o országos nagyraértéke beszédeiv gyakr irán sz magy zsidós állásfoglalásána Jóllehe cionizm teljes táv á hitközségtő P Paleszti akci n politika jótékonysá alap ú erkölcsile mi anyagil támogat hitközsé tagokn gyüjtőpersely vann kihelyezv templomb szab adományok felajánla Ker Kajeme céljai ma hitközs jelentéke összegg támogat Paleszti újjáépíté munkájá hitközs népiskolá 184 létesü azó folytonos fejlődöt Jelenl h taner isko világo higiénik tanterm legmodernebb vann felszerelv hitközs kebeléb szám intézmé működi Mindenekelő Chev Kadis melyn Bok Ado elnök Chev tart fe menház szeretetháza melyekn gondozott va Var Mihá elnöklé ala ál Árva-egyesül létesítet árvaháza ah gyermek neveln leggondosabba Nőegyl 1835-b létesü jelenle elnnő öz Holtz Jakabn Leányegyl V Klá vezetésév népkonyh ta fe Betegsegélyző-egyle melyn él Bok Ado ál szegénysorsá ingyen orvos gyógyszerellátásár gondoskodi Uja létesítmén hitközségn 192 épü pászkasütőd hitközs kulturál törekvésein szolgálatáb á érték tanít könyvtá Felbecsülhetetl érték képvis L Immánu rit példány rév mélt világhí 60 kötet meghala könyvtár hitközségb L Lip L Immánu munk továb Löwing Ado rab tanulmány jelent me sz. zsidós történet tárgyal beható L Kuliny Sz. zsid 178 18 munkáj me 1885-b jele m Sz.-e hitközs tagj köz több ért előke pozíci viszn veze szerep vár társadal gazdasá életébe Ez Lász Ado Wei Alad tábl bíró Wimm Fül sz. kendergy igazgató kereskedel kama elnök Vért Mik kama alelnök Var Mihá Keresked Szövetségén elnök Bok Ado Llo Társul elnök Rei Ma n ál felsőkereskedel iskol taná P Róder Ügyvé Kama alelnök Kivá szerep játszo néh várhel Ró Izs a országgyűlé képvisel hitközségn sz. ügyvé kamarán elnö vo néh Reinig Jaka a ugyancs ügyvé kama elnö tisztség töltöt b Egé ser azokn zsidókn szá i ak Sz.-r leszármaz közéle szereplésükk kulturál tevékenységükk tűnt k Közül legkiválóbba Kárm M magy tanü halhatatl apostol L Tóbi koronaügyé l. L Vilm a New-York szakad magy költ ang fordításáv végze elég n értékelhe magy kulturál propagandamunká hitközs é költségveté 185,6 peng melyb szociál filantrópik célok 13,1 peng kö hitközsé Ezenkív szám nagyob fő1 jótékonycé alapítvá v hitközs kezelésébe Anyaköny területéh Kistel közs tartozi hitközs lélekszá k 800 család szá k 200 ad 2365- fizetne Foglalkoz szeri tag na rés kereske iparo nagy sok működn különbö latein pályák i hitközségn világháborúb résztve tagj köz 116- est e S zsidósá ellenforradal nemze hadser megszervezéséb tevéke rés vet hitközs m vezetősé L Immánu főrabb Frenk Je rabb Bie Sa elnö Var Mihá aleln kultuszelőljár Schwa Bé iskol előljár Bok Ado jótékonysá előljár N Er pénzüg elöljár Vért Mik gazdasá előljár P Róbe jogüg előljár Fara Laj adóüg előljár Sebesty Józs műsza előljár Gondnok Tü Salam Talm Tó Hirschfe Lip Ani Iré Winkl Árm Hachnoszá Kál Templomaty Fog Ed Lendv Sándo Reitz Zsigmo Schweig Sándo Iskolaszé eln iskol előljár tag hivatalb L Immánu főrabb Kato Dáv jegyz Fuc Vilm igazgat Bárá Aran taní Tü Salamo választ útj Frenk Jen Glücksth Lajo Hol Sam Lánc Adol Pi Je Rei Man Nyugdíjbizotts Eln Bodn Géz tag Grün Géz M Gyul Reitz Lipó V Ign Wint Géz jegy Kato Dávi Főkánt Lambe Mó

14738.

CÍMS Sze

SZÓCI Szeg t Csong l 119, 1 zsi Sz c XVI szá vé teleped Sza k városok törv tilto zsi letelepedés váro privilégiu meggátolt m e értelmé zsidó lakosu befoga hatóság sza tetszés v bíz I Kár kir Luxenburg 17 má 21 vá rész kiad n szabada levél világo mon hatóság engedélyez jo sor Polgáro lakóso kebelé befogad zsidó cigányo megtű v tűr tanács tiszté álla A I Kár idejé legt sza k vá letelepü szándék zsi kérel elutasítot lako sorá zsidó kizár máso Józ csás uralkod al t sza k vá zsi letelepülé megenge Sz. 1784/5- t zs csa ny lakoss jog 1790 országgyű ál alkot t. segít ak zsi állapo elrendel h zsi min sza k város megtartassa ne kiüzet vol ugyan visszahelyeztessen re mar r okmán alap tén fogadhat a h zsi c Józ csás uralkod al 1784/5- kezdet Sz. letelepül 1792- csal 1806- csal 1808- csa szem zs lak v Sz.-nek, nagykeresk Wodia Fül kereske háza áren mesteremb 1825- csal 1831- zs fé lak Sz.- a kö há zs új e város kir fő új jutalékb 1848- összeí család 1 lel mu 1867- hitköz adóköte ta tün 1880- 827- 1870- 3 zs la lak Sz.- e há Sz. e zs letelepe Pol Mih ve 1788- ő írato házvé dolgá e megszorí nyo 1795- találj ami Wodia Fü elcseré kivá ház el m odav lakós m helyb pá piaris plébá protest Ne Választ Köz ell vo cs te megsemmisíttete 1813 Összeí alkalmá Sz. v zs kéz 1813- külö tá mutattat arany zs imádk h kör am terüle zsi vásárolhat házak e térsé házvé zsi szám ti vo ház i kiterjed vo 1844- zs házbirto v Sz.- sz zsi 1859- nyer jog h vá bárm részé ingatlano szerezhessen vá szépülés kiépülés kedv hatás vo 1879- ár elő korszak díszes há eg so épí vá zs lakos ár pusztítá u rekonstruk n munkájá bu áldozatkészség vet ré zsi versenye iparkod há épít belvá palotasz felépítésé hozzájárul Eb idő vá házá zs tulajdono kereske háza zsi főfoglalkoz vo l792- összeírás pap kántor kisbí taní kí c aranyműve szab pip pálinkafő találu tö csa kereskedők házalók állo Elei különb megszorítá korlátoz zs kereskede tevékenység vehet ré hetivásárok Kés azon multsza 60- évei él ré vesz pénzintéze kereskede társula vezetéséb biztosít ügynöksége szervez lénye szere juttat zsidók vá kereskedelmé emeléséb m szá I tizedé zsidó felves céhek Eg cé iparkod ez szem nehézsége támaszta legt elism zs meste avatás zsi nemc iparo lehett ha eg ip szakosztál vezetésé zsi bíz szaktárs Van ol iparág amelye túlnyom zsi képviselt aranymű kárpi ip vá gyáripará jelenték sze zsidókn Mezőgazdaság évek kezde foglalko zsid hitköz szerveze szabályz 1 d havá kész zs hitközségek szoká szabál tekón mintájá E szabályok foglalta töb köz h kisb körülj tagok kopogtatás figyelmezte ők h zsinagóg v mene elérkeze 1 má új szabályza kés hitközs am szer ellenőr beszolgáltat gabellá k fize hetenk ra kisb fizetés 18 folya új szabályza alkott am bí eskü pénztá temploma választá rendel akik felad v hitköz tart ker panaszo eldönte ítéle mond jo szolgálta felekn összehív tanácskozáso jo nél jelen forin tartoz fize zs kórház-kasszá pe t igazol szer izgat hitközs határoza ell v elöljárók nyilvá hely av boltok tiszteletle nyilatkozo forint büntett 1825- szerve köz ügyei intézés elöljárósá kí tag á képvisele alkoto mel háromévenk választott 1833- bizott foglalkoz szabál módosításá beho választmá ta szám eskütéte 18 év 18 módosítot szabályzatok 1857- Bonyh k megyefő ráoktroá hitközsé szervezet hitköz e alapszabál 1863- létesült nagyré Li főra n gond körültekintés készít tervez alapj E nyomtatás megjelent 186 18 18 évek módosítot alapszabályok érvény l szervez szabályza 19 n 8 tart közgyű foga ugya állapíto szolgál fegye szabály rendelkezése 1 m alkot nyugdíjszabályz 1 a alkot zsinagó ü nyilvánkön szabályz szabályoz hitköz Ügykezelés jog kötelesség Immán Kuli Zsigmo sz zsid sz hitközs é levéltár őrz feljegyzé tanús szer 1 o ind az közgyűléss m sz zsidó e bíráj Sp Izrae né R I v hitközs el dédnagyap választo m Ugyanek elöljá lett e esk Deut Hirs máso eskü Trebit Józ pénztáros Her Jechez J Leipn templomaty Mannsber Gerz Kecskem Salam közgyű u hónap 1 fe Jechi választo hitköz e rabbijá azon c nag rö id 1 d 19 működö Ut H le év 1 á bekövetkez halál áldá tevékenysé fejt rabbiszék Pill Dán követ 1 á hag állás Há é mar ezu betöltetle rabbis szabadságh leveret ut 1 d ikta sz zsidó p állás Lipó hatal tudásá munkabírásá sz zsidó korsza teremte m Lip negyedszáza működésé ö emlé állít magán nemc sz. eg mag zsidó szívéb 1 o költöz é soráb Örök 1 sze f Immán lépett, p működésé félszáz al vi legkivál zs tudósai sor emelked töret erő vé áldá hivatás Nyilvánva h sz hitköz nagysz fejlődésé oroszlánr n rabbi ill m kétségte h munkáju kiv elnö eg s támoga hathatós 1 j add bí hely e elnök Pollit Salam választo hitközs Utó Auslán Sim Bainber Sámu Reit Jak Proszn Vil volt m 1 R I áll hitköz é eg 1 m bekövetkez halálá Az Bi S vez hitközség m elődei nagysz fáradhatat tevékenys ré meggyarapodo anyagi megerősöd impoz egysé mut hatal hitközsé fejlődö sz zsidó 17 folyamod hatóság zsinagógaépít engedélyé amel azon c 18 kap m eb év felép emele zsinagó m most temp udva állo hitköz taglétszámá növeked következté templom kell gondoskod Lebontot r templo hel 1 m szokat fénn szentel máso zsinagóg r templom Hat év kés 1 m szentel zsinagóg m ors eg legmonumentális templ orszá elfogad formák gazdagíto zsinagógaépíté nagysz zsinagó Baumh Li budape épít tervez híre v fest üvegabla templomh óhé ornamentik pe Immán főra ter alap készült mell r temp megmara 1869- hitköz kongresszus csatlakozo körülm azon idéz szakadá m ah hitközségek látt sz hitközség alakul tradí zsidó egységé osztatlanságá fenntartá kétségtele Li Immán érde Sz. kö cél egyesül legnagy harmóniá él egy mell hala orthodox cionis nem-cionist sz hitköz tekintél súl ép tagjai megbonthatat egys növe körülmé h mag kongressz zsidósá felsőház hitköz főrabbi Immán képvise országo nagyraérték beszédei gyak irá s mag zsidó állásfoglalásán Jólleh cioniz telje tá hitközségt Paleszt akc politik jótékonys ala erkölcsil m anyagi támoga hitközs tagok gyüjtőpersel van kihelyez templom sza adományo felajánl Ke Kajem célja m hitköz jelenték összeg támoga Paleszt újjáépít munkáj hitköz népiskol 18 létes az folytono fejlődö Jelen tane isk világ higiéni tanter legmoderneb van felszerel hitköz kebelé szá intézm működ Mindenekel Che Kadi mely Bo Ad elnö Che tar f menhá szeretetház melyek gondozot v Va Mih elnökl al á Árva-egyesü létesíte árvaház a gyerme nevel leggondosabb Nőegy 1835- létes jelenl elnn ö Holt Jakab Leányegy Kl vezetésé népkony t f Betegsegélyző-egyl mely é Bo Ad á szegénysors ingye orvo gyógyszerellátásá gondoskod Uj létesítmé hitközség 19 ép pászkasütő hitköz kulturá törekvései szolgálatá érté taní könyvt Felbecsülhetet érté képvi Immán ri példán ré mél világh 6 köte meghal könyvtá hitközség Li Immán mun tová Löwin Ad ra tanulmán jelen m sz zsidó történe tárgya behat Kulin Sz zsi 17 1 munká m 1885- jel Sz.- hitköz tag kö töb ér elők pozíc visz vez szere vá társada gazdas életéb E Lás Ad We Ala táb bír Wim Fü sz kenderg igazgat kereskede kam elnö Vér Mi kam alelnö Va Mih Kereske Szövetségé elnö Bo Ad Ll Társu elnö Re M á felsőkereskede isko tan Róde Ügyv Kam alelnö Kiv szere játsz né várhe R Iz országgyűl képvise hitközség sz ügyv kamará eln v né Reini Jak ugyanc ügyv kam eln tisztsé töltö Eg se azok zsidók sz a Sz.- leszárma közél szereplésük kulturá tevékenységük tűn Közü legkiválóbb Kár mag tan halhatat aposto Tób koronaügy l Vil New-Yor szaka mag köl an fordításá végz elé értékelh mag kulturá propagandamunk hitköz költségvet 185, pen mely szociá filantrópi célo 13, pen k hitközs Ezenkí szá nagyo fő jótékonyc alapítv hitköz kezeléséb Anyakön területé Kiste köz tartoz hitköz léleksz 80 csalá sz 20 a 2365 fizetn Foglalko szer ta n ré keresk ipar nag so működ különb latei pályá hitközség világháború résztv tag kö 116 es zsidós ellenforrada nemz hadse megszervezésé tevék ré ve hitköz vezetős Immán főrab Fren J rab Bi S eln Va Mih alel kultuszelőljá Schw B isko előljá Bo Ad jótékonys előljá E pénzü elöljá Vér Mi gazdas előljá Rób jogü előljá Far La adóü előljá Sebest Józ műsz előljá Gondno T Sala Tal T Hirschf Li An Ir Wink Ár Hachnosz Ká Templomat Fo E Lend Sánd Reit Zsigm Schwei Sánd Iskolasz el isko előljá ta hivatal Immán főrab Kat Dá jegy Fu Vil igazga Bár Ara tan T Salam válasz út Fren Je Glückst Laj Ho Sa Lán Ado P J Re Ma Nyugdíjbizott El Bod Gé ta Grü Gé Gyu Reit Lip Ig Win Gé jeg Kat Dáv Főkán Lamb M

14738

CÍM Sz

SZÓC Sze Cson 119 zs S XV sz v telepe Sz városo tör tilt zs letelepedé vár privilégi meggátol értelm zsid lakos befog hatósá sz tetszé bí Ká ki Luxenbur 1 m 2 v rés kia szabad levé világ mo hatósá engedélye j so Polgár lakós kebel befoga zsid cigány megt tű tanác tiszt áll Ká idej leg sz v letelep szándé zs kére elutasíto lak sor zsid kizá más Jó csá uralko a sz v zs letelepül megeng Sz 1784/5 z cs n lakos jo 179 országgy á alko t segí a zs állap elrende zs mi sz váro megtartass n kiüze vo ugya visszahelyeztesse r ma okmá ala té fogadha zs Jó csá uralko a 1784/5 kezde Sz letelepü 1792 csa 1806 csa 1808 cs sze z la Sz.-nek nagykeres Wodi Fü keresk ház áre mesterem 1825 csa 1831 z f la Sz. k h z ú váro ki f ú jutalék 1848 össze csalá le m 1867 hitkö adóköt t tü 1880 827 1870 z l la Sz. h Sz z letelep Po Mi v 1788 írat házv dolg megszor ny 1795 talál am Wodi F elcser kiv há e oda lakó hely p piari pléb protes N Válasz Kö el v c t megsemmisíttet 181 Össze alkalm Sz z ké 1813 kül t mutatta aran z imád kö a terül zs vásárolha háza térs házv zs szá t v há kiterje v 1844 z házbirt Sz. s zs 1859 nye jo v bár rész ingatlan szerezhesse v szépülé kiépülé ked hatá v 1879 á el korsza dísze h e s ép v z lako á pusztít rekonstru munkáj b áldozatkészsé ve r zs verseny iparko h épí belv palotas felépítés hozzájáru E id v ház z tulajdon keresk ház zs főfoglalko v l792 összeírá pa kánto kisb tan k aranyműv sza pi pálinkaf talál t cs kereskedő házaló áll Ele külön megszorít korláto z keresked tevékenysé vehe r hetivásáro Ké azo multsz 60 éve é r ves pénzintéz keresked társul vezetésé biztosí ügynökség szerve lény szer jutta zsidó v kereskedelm emelésé sz tized zsid felve céhe E c iparko e sze nehézség támaszt leg elis z mest avatá zs nem ipar lehet h e i szakosztá vezetés zs bí szaktár Va o ipará amely túlnyo zs képvisel aranym kárp i v gyáripar jelenté sz zsidók Mezőgazdasá éve kezd foglalk zsi hitkö szervez szabály hav kés z hitközsége szok szabá tekó mintáj szabályo foglalt tö kö kis körül tago kopogtatá figyelmezt ő zsinagó men elérkez m ú szabályz ké hitköz a sze ellenő beszolgálta gabell fiz heten r kis fizeté 1 foly ú szabályz alkot a b esk pénzt templom választ rende aki fela hitkö tar ke panasz eldönt ítél mon j szolgált felek összehí tanácskozás j né jele fori tarto fiz z kórház-kassz p igazo sze izga hitköz határoz el elöljáró nyilv hel a bolto tiszteletl nyilatkoz forin büntet 1825 szerv kö ügye intézé elöljárós k ta képvisel alkot me hároméven választot 1833 bizot foglalko szabá módosítás beh választm t szá eskütét 1 é 1 módosíto szabályzato 1857 Bony megyef ráoktro hitközs szerveze hitkö alapszabá 1863 létesül nagyr L főr gon körültekinté készí terve alap nyomtatá megjelen 18 1 1 éve módosíto alapszabályo érvén szerve szabályz 1 tar közgy fog ugy állapít szolgá fegy szabál rendelkezés alko nyugdíjszabály alko zsinag nyilvánkö szabály szabályo hitkö Ügykezelé jo kötelessé Immá Kul Zsigm s zsi s hitköz levéltá őr feljegyz tanú sze in a közgyűlés s zsid bírá S Izra n hitköz e dédnagya választ Ugyane elölj let es Deu Hir más esk Trebi Jó pénztáro He Jeche Leip templomat Mannsbe Ger Kecske Sala közgy hóna f Jech választ hitkö rabbij azo na r i 1 működ U l é bekövetke halá áld tevékenys fej rabbiszé Pil Dá köve ha állá H ma ez betöltetl rabbi szabadság levere u ikt s zsid állá Lip hata tudás munkabírás s zsid korsz teremt Li negyedszáz működés eml állí magá nem sz e ma zsid szívé költö sorá Örö sz Immá lépett működés félszá a v legkivá z tudósa so emelke töre er v áld hivatá Nyilvánv s hitkö nagys fejlődés oroszlán rabb il kétségt munkáj ki eln e támog hatható ad b hel elnö Polli Sala választ hitköz Ut Auslá Si Bainbe Sám Rei Ja Prosz Vi vol ál hitkö e bekövetke halál A B ve hitközsé előde nagys fáradhata tevékeny r meggyarapod anyag megerősö impo egys mu hata hitközs fejlőd s zsid 1 folyamo hatósá zsinagógaépí engedély ame azo 1 ka e é felé emel zsinag mos tem udv áll hitkö taglétszám növeke következt templo kel gondosko Lebonto templ he szoka fén szente más zsinagó templo Ha é ké szente zsinagó or e legmonumentáli temp orsz elfoga formá gazdagít zsinagógaépít nagys zsinag Baum L budap épí terve hír fes üvegabl templom óh ornamenti p Immá főr te ala készül mel tem megmar 1869 hitkö kongresszu csatlakoz körül azo idé szakad a hitközsége lát s hitközsé alaku trad zsid egység osztatlanság fenntart kétségtel L Immá érd Sz k cé egyesü legnag harmóni é eg mel hal orthodo cioni nem-cionis s hitkö tekinté sú é tagja megbonthata egy növ körülm ma kongress zsidós felsőhá hitkö főrabb Immá képvis ország nagyraérté beszéde gya ir ma zsid állásfoglalásá Jólle cioni telj t hitközség Palesz ak politi jótékony al erkölcsi anyag támog hitköz tago gyüjtőperse va kihelye templo sz adomány felaján K Kaje célj hitkö jelenté össze támog Palesz újjáépí munká hitkö népisko 1 léte a folyton fejlőd Jele tan is vilá higién tante legmoderne va felszere hitkö kebel sz intéz műkö Mindeneke Ch Kad mel B A eln Ch ta menh szeretethá melye gondozo V Mi elnök a Árva-egyes létesít árvahá gyerm neve leggondosab Nőeg 1835 léte jelen eln Hol Jaka Leányeg K vezetés népkon Betegsegélyző-egy mel B A szegénysor ingy orv gyógyszerellátás gondosko U létesítm hitközsé 1 é pászkasüt hitkö kultur törekvése szolgálat ért tan könyv Felbecsülhete ért képv Immá r példá r mé világ köt megha könyvt hitközsé L Immá mu tov Löwi A r tanulmá jele s zsid történ tárgy beha Kuli S zs 1 munk 1885 je Sz. hitkö ta k tö é elő pozí vis ve szer v társad gazda életé Lá A W Al tá bí Wi F s kender igazga keresked ka eln Vé M ka aleln V Mi Keresk Szövetség eln B A L Társ eln R felsőkeresked isk ta Ród Ügy Ka aleln Ki szer játs n várh I országgyű képvis hitközsé s ügy kamar el n Rein Ja ugyan ügy ka el tiszts tölt E s azo zsidó s Sz. leszárm közé szereplésü kultur tevékenységü tű Köz legkiválób Ká ma ta halhata apost Tó koronaüg Vi New-Yo szak ma kö a fordítás vég el értékel ma kultur propagandamun hitkö költségve 185 pe mel szoci filantróp cél 13 pe hitköz Ezenk sz nagy f jótékony alapít hitkö kezelésé Anyakö terület Kist kö tarto hitkö léleks 8 csal s 2 236 fizet Foglalk sze t r keres ipa na s műkö külön late pály hitközsé világhábor részt ta k 11 e zsidó ellenforrad nem hads megszervezés tevé r v hitkö vezető Immá főra Fre ra B el V Mi ale kultuszelőlj Sch isk előlj B A jótékony előlj pénz elölj Vé M gazda előlj Ró jog előlj Fa L adó előlj Sebes Jó műs előlj Gondn Sal Ta Hirsch L A I Win Á Hachnos K Temploma F Len Sán Rei Zsig Schwe Sán Iskolas e isk előlj t hivata Immá főra Ka D jeg F Vi igazg Bá Ar ta Sala válas ú Fre J Glücks La H S Lá Ad R M Nyugdíjbizot E Bo G t Gr G Gy Rei Li I Wi G je Ka Dá Főká Lam

1473

CÍ S

SZÓ Sz Cso 11 z X s telep S város tö til z leteleped vá privilég meggáto értel zsi lako befo hatós s tetsz b K k Luxenbu ré ki szaba lev vilá m hatós engedély s Polgá lakó kebe befog zsi cigán meg t taná tisz ál K ide le s letele szánd z kér elutasít la so zsi kiz má J cs uralk s z letelepü megen S 1784/ c lako j 17 országg alk seg z álla elrend z m s vár megtartas kiüz v ugy visszahelyeztess m okm al t fogadh z J cs uralk 1784/ kezd S letelep 179 cs 180 cs 180 c sz l Sz.-ne nagykere Wod F keres há ár mestere 182 cs 183 l Sz vár k jutalé 184 össz csal l 186 hitk adókö t 188 82 187 l Sz S letele P M 178 íra ház dol megszo n 179 talá a Wod elcse ki h od lak hel piar plé prote Válas K e megsemmisítte 18 Össz alkal S k 181 kü mutatt ara imá k terü z vásárolh ház tér ház z sz h kiterj 184 házbir Sz z 185 ny j bá rés ingatla szerezhess szépül kiépül ke hat 187 e korsz dísz é lak pusztí rekonstr munká áldozatkészs v z versen ipark ép bel palota felépíté hozzájár i há tulajdo keres há z főfoglalk l79 összeír p kánt kis ta aranymű sz p pálinka talá c keresked házal ál El külö megszorí korlát kereske tevékenys veh hetivásár K az mults 6 év ve pénzinté kereske társu vezetés biztos ügynöksé szerv lén sze jutt zsid kereskedel emelés s tize zsi felv céh ipark sz nehézsé támasz le eli mes avat z ne ipa lehe szakoszt vezeté z b szaktá V ipar amel túlny z képvise arany kár gyáripa jelent s zsidó Mezőgazdas év kez foglal zs hitk szerve szabál ha ké hitközség szo szab tek mintá szabály foglal t k ki körü tag kopogtat figyelmez zsinag me elérke szabály k hitkö sz ellen beszolgált gabel fi hete ki fizet fol szabály alko es pénz templo válasz rend ak fel hitk ta k panas eldön íté mo szolgál fele összeh tanácskozá n jel for tart fi kórház-kass igaz sz izg hitkö határo e elöljár nyil he bolt tisztelet nyilatko fori bünte 182 szer k ügy intéz elöljáró t képvise alko m hároméve választo 183 bizo foglalk szab módosítá be választ sz esküté módosít szabályzat 185 Bon megye ráoktr hitköz szervez hitk alapszab 186 létesü nagy fő go körültekint kész terv ala nyomtat megjele 1 év módosít alapszabály érvé szerv szabály ta közg fo ug állapí szolg feg szabá rendelkezé alk nyugdíjszabál alk zsina nyilvánk szabál szabály hitk Ügykezel j köteless Imm Ku Zsig zs hitkö levélt ő feljegy tan sz i közgyűlé zsi bír Izr hitkö dédnagy válasz Ugyan elöl le e De Hi má es Treb J pénztár H Jech Lei temploma Mannsb Ge Kecsk Sal közg hón Jec válasz hitk rabbi az n műkö bekövetk hal ál tevékeny fe rabbisz Pi D köv h áll m e betöltet rabb szabadsá lever ik zsi áll Li hat tudá munkabírá zsi kors terem L negyedszá működé em áll mag ne s m zsi szív költ sor Ör s Imm lépet működé félsz legkiv tudós s emelk tör e ál hivat Nyilván hitk nagy fejlődé oroszlá rab i kétség munká k el támo hathat a he eln Poll Sal válasz hitkö U Ausl S Bainb Sá Re J Pros V vo á hitk bekövetk halá v hitközs előd nagy fáradhat tevéken meggyarapo anya megerős imp egy m hat hitköz fejlő zsi folyam hatós zsinagógaép engedél am az k fel eme zsina mo te ud ál hitk taglétszá növek következ templ ke gondosk Lebont temp h szok fé szent má zsinag templ H k szent zsinag o legmonumentál tem ors elfog form gazdagí zsinagógaépí nagy zsina Bau buda ép terv hí fe üvegab templo ó ornament Imm fő t al készü me te megma 186 hitk kongressz csatlako körü az id szaka hitközség lá hitközs alak tra zsi egysé osztatlansá fenntar kétségte Imm ér S c egyes legna harmón e me ha orthod cion nem-cioni hitk tekint s tagj megbonthat eg nö körül m kongres zsidó felsőh hitk főrab Imm képvi orszá nagyraért beszéd gy i m zsi állásfoglalás Jóll cion tel hitközsé Pales a polit jótékon a erkölcs anya támo hitkö tag gyüjtőpers v kihely templ s adomán felajá Kaj cél hitk jelent össz támo Pales újjáép munk hitk népisk lét folyto fejlő Jel ta i vil higié tant legmodern v felszer hitk kebe s inté műk Mindenek C Ka me el C t men szereteth mely gondoz M elnö Árva-egye létesí árvah gyer nev leggondosa Nőe 183 lét jele el Ho Jak Leánye vezeté népko Betegsegélyző-eg me szegényso ing or gyógyszerellátá gondosk létesít hitközs pászkasü hitk kultu törekvés szolgála ér ta köny Felbecsülhet ér kép Imm péld m vilá kö megh könyv hitközs Imm m to Löw tanulm jel zsi törté tárg beh Kul z mun 188 j Sz hitk t t el poz vi v sze társa gazd élet L A t b W kende igazg kereske k el V k alel M Keres Szövetsé el Tár el felsőkereske is t Ró Üg K alel K sze ját vár országgy képvi hitközs üg kama e Rei J ugya üg k e tiszt töl az zsid Sz leszár köz szereplés kultu tevékenység t Kö legkiváló K m t halhat apos T koronaü V New-Y sza m k fordítá vé e értéke m kultu propagandamu hitk költségv 18 p me szoc filantró cé 1 p hitkö Ezen s nag jótékon alapí hitk kezelés Anyak terüle Kis k tart hitk lélek csa 23 fize Foglal sz kere ip n műk külö lat pál hitközs világhábo rész t 1 zsid ellenforra ne had megszervezé tev hitk vezet Imm főr Fr r e M al kultuszelől Sc is elől jótékon elől pén elöl V gazd elől R jo elől F ad elől Sebe J mű elől Gond Sa T Hirsc Wi Hachno Templom Le Sá Re Zsi Schw Sá Iskola is elől hivat Imm főr K je V igaz B A t Sal vála Fr Glück L L A Nyugdíjbizo B G G Re L W j K D Fők La