14740.htm
CÍMSZÓ: Szeged
SZÓCIKK: "megszorítások
korlátozták a zsidó kereskedelmi tevékenységét. Nem vehettek részt a
hetivásárokon. Később azonban a multszazad 60-70. éveiben már élénk részt vesznek
pénzintézetek és kereskedelmi társulatok vezetésében, biztosítási ügynökségeket
szerveznek és lényeges szerepet juttatnak a zsidóknak a város kereskedelmének
emelésében. A múlt század III. tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes
céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh
elismeri zsidó mesterek avatását. A zsidók nemcsak iparosok lehettek, hanem az
egyes ipari szakosztályok vezetésével is zsidót bíznak meg szaktársai. Vannak
olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranyműves és a
kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak.
Mezőgazdasággal az 50 es években kezdenek foglalkozni a zsidók. A hitközség
szervezete, szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben
szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek
között az is, hogy a kisbiró körüljárt a tagoknál és kopogtatással
figyelmeztette őket, hogy a zsinagógába való menetel elérkezett. 1801 márc. 31.
újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenőrhöz
beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenkint a rabbi és a kisbíró
fizetését. Az 1818. év folyamán újabb szabályzatot alkottak, amely egy bíró,
két esküdt, egy pénztáros és két templomatya választását rendelte, akiknek
feladata volt a hitközség elé tartozó és kerülő panaszokat eldönteni, ítéletet
mondani és jogot szolgáltatni a feleknek. Aki az összehívott tanácskozásokon
jogos ok nélkül meg nem jelenik, 6 forintot tartozott fizetni a zsidó
kórház-kasszába, aki pedig két tanú igazolása szerint izgatott a hitközségi
határozatok ellen, vagy az elöljárókról nyilvános helyen, avagy boltokban
tiszteletlenül nyilatkozott, azt 12 forinttal büntették. 1825-iki szervezet a
község ügyeinek intézésére az elöljáróságon kívül 31 tagból álló képviseletet
alkotott, melyet háromévenkint választottak. 1833-ban bizottság foglalkozott a
szabályok módosításával és behozta a választmányi tagok számára az eskütételt.
1842. évben és 1852. módosították a szabályzatokat, míg 1857-ben Bonyhádi cs.
kir. megyefőnök ráoktroálta a hitközségre a szervezetet. A hitközség első
alapszabályai 1863-ban létesültek, nagyrészt Lőw Lipót főrabbi nagy gonddal és
körültekintéssel készített tervezete alapján. Ezek nyomtatásban is megjelentek.
1863., 1867. és 1870. években módosították az alapszabályokat, míg a ma
érvényben lévő szervezeti szabályzatot az 1908. évi nov. 8-án tartott közgyűlés
fogadta el, ugyanez állapította meg a szolgálati és fegyelmi szabályzat
rendelkezéseit, az 1903 mára 10. alkotott nyugdíjszabályzat, az 1902 aug. 8.
alkotott zsinagógái ülés jog nyilvánkönyvi szabályzata szabályozzák a hitközség
Ügykezelését, jogait és kötelességét. (V. ö. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond:
A sz.-i zsidók.) A sz.-i hitközségi élet a levéltárban őrzött feljegyzések
tanúsága szerint 1788 okt. 27. indult meg azzal a közgyűléssel, mely a sz.-i
zsidóság első"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4740. címszó a lexikon =>
829. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14740.htm
CÍMSZÓ: Szeged
SZÓCIKK: megszorítások korlátozták a zsidó kereskedelmi tevékenységét. Nem
vehettek részt a hetivásárokon. Később azonban a multszazad 60-70. éveiben már
élénk részt vesznek pénzintézetek és kereskedelmi társulatok vezetésében,
biztosítási ügynökségeket szerveznek és lényeges szerepet juttatnak a zsidóknak
a város kereskedelmének emelésében. A múlt század III. tizedében a zsidókat
felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket
támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. A zsidók nemcsak
iparosok lehettek, hanem az egyes ipari szakosztályok vezetésével is zsidót
bíznak meg szaktársai. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók
képviseltek, így az aranyműves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is
jelentékeny szerep jut a zsidóknak. Mezőgazdasággal az 50 es években kezdenek
foglalkozni a zsidók. A hitközség szervezete, szabályzata 1791 dec. havában
készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok tekónósz mintájára. Ezen
szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a kisbiró körüljárt a
tagoknál és kopogtatással figyelmeztette őket, hogy a zsinagógába való menetel
elérkezett. 1801 márc. 31. újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint
az ellenőrhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenkint a rabbi és a kisbíró
fizetését. Az 1818. év folyamán újabb szabályzatot alkottak, amely egy bíró,
két esküdt, egy pénztáros és két templomatya választását rendelte, akiknek
feladata volt a hitközség elé tartozó és kerülő panaszokat eldönteni, ítéletet
mondani és jogot szolgáltatni a feleknek. Aki az összehívott tanácskozásokon
jogos ok nélkül meg nem jelenik, 6 forintot tartozott fizetni a zsidó
kórház-kasszába, aki pedig két tanú igazolása szerint izgatott a hitközségi
határozatok ellen, vagy az elöljárókról nyilvános helyen, avagy boltokban
tiszteletlenül nyilatkozott, azt 12 forinttal büntették. 1825-iki szervezet a
község ügyeinek intézésére az elöljáróságon kívül 31 tagból álló képviseletet
alkotott, melyet háromévenkint választottak. 1833-ban bizottság foglalkozott a
szabályok módosításával és behozta a választmányi tagok számára az eskütételt.
1842. évben és 1852. módosították a szabályzatokat, míg 1857-ben Bonyhádi cs.
kir. megyefőnök ráoktroálta a hitközségre a szervezetet. A hitközség első
alapszabályai 1863-ban létesültek, nagyrészt Lőw Lipót főrabbi nagy gonddal és
körültekintéssel készített tervezete alapján. Ezek nyomtatásban is megjelentek.
1863., 1867. és 1870. években módosították az alapszabályokat, míg a ma
érvényben lévő szervezeti szabályzatot az 1908. évi nov. 8-án tartott közgyűlés
fogadta el, ugyanez állapította meg a szolgálati és fegyelmi szabályzat
rendelkezéseit, az 1903 mára 10. alkotott nyugdíjszabályzat, az 1902 aug. 8.
alkotott zsinagógái ülés jog nyilvánkönyvi szabályzata szabályozzák a hitközség
Ügykezelését, jogait és kötelességét. V. ö. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A
sz.-i zsidók. A sz.-i hitközségi élet a levéltárban őrzött feljegyzések
tanúsága szerint 1788 okt. 27. indult meg azzal a közgyűléssel, mely a sz.-i
zsidóság első
14740.ht
CÍMSZÓ Szege
SZÓCIKK megszorításo korlátoztá zsid kereskedelm tevékenységét Ne vehette
rész hetivásárokon Későb azonba multszaza 60-70 éveibe má élén rész veszne
pénzintézete é kereskedelm társulato vezetésében biztosítás ügynökségeke
szervezne é lényege szerepe juttatna zsidókna váro kereskedelméne emelésében
múl száza III tizedébe zsidóka felveszi céhekbe Egye céhe mé iparkodna ezze
szembe nehézségeke támasztani d legtöb cé elismer zsid mestere avatását zsidó
nemcsa iparoso lehettek hane a egye ipar szakosztályo vezetéséve i zsidó bízna
me szaktársai Vanna olya iparágak amelyeke túlnyomóa zsidó képviseltek íg a
aranyműve é kárpito ipar váro gyáriparába i jelentéken szere ju zsidóknak
Mezőgazdaságga a 5 e évekbe kezdene foglalkozn zsidók hitközsé szervezete
szabályzat 179 dec havába készül zsid hitközségekbe szokáso szabályo tekónós
mintájára Eze szabályokba foglaltati többe közöt a is hog kisbir körüljár
tagokná é kopogtatássa figyelmeztett őket hog zsinagógáb val menete elérkezett
180 márc 31 újab szabályzato készí hitközség amel szerin a ellenőrhö
beszolgáltatot gabellábó kel fizetn hetenkin rabb é kisbír fizetését A 1818 é
folyamá újab szabályzato alkottak amel eg bíró ké esküdt eg pénztáro é ké
templomaty választásá rendelte akikne feladat vol hitközsé el tartoz é kerül
panaszoka eldönteni ítélete mondan é jogo szolgáltatn feleknek Ak a összehívot
tanácskozásoko jogo o nélkü me ne jelenik forinto tartozot fizetn zsid
kórház-kasszába ak pedi ké tan igazolás szerin izgatot hitközség határozato
ellen vag a elöljárókró nyilváno helyen avag boltokba tiszteletlenü
nyilatkozott az 1 forintta büntették 1825-ik szerveze közsé ügyeine intézésér a
elöljáróságo kívü 3 tagbó áll képviselete alkotott melye háromévenkin
választottak 1833-ba bizottsá foglalkozot szabályo módosításáva é behozt
választmány tago számár a eskütételt 1842 évbe é 1852 módosítottá
szabályzatokat mí 1857-be Bonyhád cs kir megyefőnö ráoktroált hitközségr
szervezetet hitközsé els alapszabálya 1863-ba létesültek nagyrész Lő Lipó
főrabb nag gondda é körültekintésse készítet tervezet alapján Eze nyomtatásba i
megjelentek 1863. 1867 é 1870 évekbe módosítottá a alapszabályokat mí m
érvénybe lév szervezet szabályzato a 1908 év nov 8-á tartot közgyűlé fogadt el
ugyane állapított me szolgálat é fegyelm szabályza rendelkezéseit a 190 már 10
alkotot nyugdíjszabályzat a 190 aug 8 alkotot zsinagógá ülé jo nyilvánkönyv
szabályzat szabályozzá hitközsé Ügykezelését jogai é kötelességét V ö Lő
Immánue é Kuliny Zsigmond sz.- zsidók sz.- hitközség éle levéltárba őrzöt
feljegyzése tanúság szerin 178 okt 27 indul me azza közgyűléssel mel sz.-
zsidósá els
14740.h
CÍMSZ Szeg
SZÓCIK megszorítás korlátozt zsi kereskedel tevékenységé N vehett rés
hetivásároko Késő azonb multszaz 60-7 éveib m élé rés veszn pénzintézet kereskedel
társulat vezetésébe biztosítá ügynökségek szervezn lényeg szerep juttatn
zsidókn vár kereskedelmén emelésébe mú száz II tizedéb zsidók felvesz céhekb
Egy céh m iparkodn ezz szemb nehézségek támasztan legtö c elisme zsi mester
avatásá zsid nemcs iparos lehette han egy ipa szakosztály vezetésév zsid bízn m
szaktársa Vann oly iparága amelyek túlnyomó zsid képviselte í aranyműv kárpit
ipa vár gyáriparáb jelentéke szer j zsidókna Mezőgazdaságg évekb kezden
foglalkoz zsidó hitközs szervezet szabályza 17 de haváb készü zsi hitközségekb
szokás szabály tekónó mintájár Ez szabályokb foglaltat több közö i ho kisbi
körüljá tagokn kopogtatáss figyelmeztet őke ho zsinagógá va menet elérkezet 18
már 3 úja szabályzat kész hitközsé ame szeri ellenőrh beszolgáltato gabelláb ke
fizet hetenki rab kisbí fizetésé 181 folyam úja szabályzat alkotta ame e bír k
esküd e pénztár k templomat választás rendelt akikn felada vo hitközs e tarto
kerü panaszok eldönten ítélet monda jog szolgáltat felekne A összehívo
tanácskozások jog nélk m n jeleni forint tartozo fizet zsi kórház-kasszáb a ped
k ta igazolá szeri izgato hitközsé határozat elle va elöljárókr nyilván helye
ava boltokb tiszteletlen nyilatkozot a forintt büntetté 1825-i szervez közs
ügyein intézésé elöljáróság kív tagb ál képviselet alkotot mely háromévenki
választotta 1833-b bizotts foglalkozo szabály módosításáv behoz választmán tag
számá eskütétel 184 évb 185 módosított szabályzatoka m 1857-b Bonyhá c ki
megyefőn ráoktroál hitközség szervezete hitközs el alapszabály 1863-b létesülte
nagyrés L Lip főrab na gondd körültekintéss készíte terveze alapjá Ez
nyomtatásb megjelente 1863 186 187 évekb módosított alapszabályoka m érvényb lé
szerveze szabályzat 190 é no 8- tarto közgyűl fogad e ugyan állapítot m
szolgála fegyel szabályz rendelkezései 19 má 1 alkoto nyugdíjszabályza 19 au
alkoto zsinagóg ül j nyilvánköny szabályza szabályozz hitközs Ügykezelésé joga
kötelességé L Immánu Kulin Zsigmon sz. zsidó sz. hitközsé él levéltárb őrzö
feljegyzés tanúsá szeri 17 ok 2 indu m azz közgyűlésse me sz. zsidós el
14740.
CÍMS Sze
SZÓCI megszorítá korlátoz zs kereskede tevékenység vehet ré hetivásárok Kés
azon multsza 60- évei él ré vesz pénzintéze kereskede társula vezetéséb
biztosít ügynöksége szervez lénye szere juttat zsidók vá kereskedelmé emeléséb
m szá I tizedé zsidó felves céhek Eg cé iparkod ez szem nehézsége támaszta legt
elism zs meste avatás zsi nemc iparo lehett ha eg ip szakosztál vezetésé zsi
bíz szaktárs Van ol iparág amelye túlnyom zsi képviselt aranymű kárpi ip vá gyáripará
jelenték sze zsidókn Mezőgazdaság évek kezde foglalko zsid hitköz szerveze
szabályz 1 d havá kész zs hitközségek szoká szabál tekón mintájá E szabályok
foglalta töb köz h kisb körülj tagok kopogtatás figyelmezte ők h zsinagóg v
mene elérkeze 1 má új szabályza kés hitközs am szer ellenőr beszolgáltat
gabellá k fize hetenk ra kisb fizetés 18 folya új szabályza alkott am bí eskü
pénztá temploma választá rendel akik felad v hitköz tart ker panaszo eldönte
ítéle mond jo szolgálta felekn összehív tanácskozáso jo nél jelen forin tartoz
fize zs kórház-kasszá pe t igazol szer izgat hitközs határoza ell v elöljárók
nyilvá hely av boltok tiszteletle nyilatkozo forint büntett 1825- szerve köz
ügyei intézés elöljárósá kí tag á képvisele alkoto mel háromévenk választott
1833- bizott foglalkoz szabál módosításá beho választmá ta szám eskütéte 18 év
18 módosítot szabályzatok 1857- Bonyh k megyefő ráoktroá hitközsé szervezet
hitköz e alapszabál 1863- létesült nagyré Li főra n gond körültekintés készít
tervez alapj E nyomtatás megjelent 186 18 18 évek módosítot alapszabályok
érvény l szervez szabályza 19 n 8 tart közgyű foga ugya állapíto szolgál fegye
szabály rendelkezése 1 m alkot nyugdíjszabályz 1 a alkot zsinagó ü nyilvánkön
szabályz szabályoz hitköz Ügykezelés jog kötelesség Immán Kuli Zsigmo sz zsid
sz hitközs é levéltár őrz feljegyzé tanús szer 1 o ind az közgyűléss m sz zsidó
e
14740
CÍM Sz
SZÓC megszorít korláto z keresked tevékenysé vehe r hetivásáro Ké azo
multsz 60 éve é r ves pénzintéz keresked társul vezetésé biztosí ügynökség
szerve lény szer jutta zsidó v kereskedelm emelésé sz tized zsid felve céhe E c
iparko e sze nehézség támaszt leg elis z mest avatá zs nem ipar lehet h e i
szakosztá vezetés zs bí szaktár Va o ipará amely túlnyo zs képvisel aranym kárp
i v gyáripar jelenté sz zsidók Mezőgazdasá éve kezd foglalk zsi hitkö szervez
szabály hav kés z hitközsége szok szabá tekó mintáj szabályo foglalt tö kö kis
körül tago kopogtatá figyelmezt ő zsinagó men elérkez m ú szabályz ké hitköz a
sze ellenő beszolgálta gabell fiz heten r kis fizeté 1 foly ú szabályz alkot a
b esk pénzt templom választ rende aki fela hitkö tar ke panasz eldönt ítél mon
j szolgált felek összehí tanácskozás j né jele fori tarto fiz z kórház-kassz p
igazo sze izga hitköz határoz el elöljáró nyilv hel a bolto tiszteletl
nyilatkoz forin büntet 1825 szerv kö ügye intézé elöljárós k ta képvisel alkot
me hároméven választot 1833 bizot foglalko szabá módosítás beh választm t szá
eskütét 1 é 1 módosíto szabályzato 1857 Bony megyef ráoktro hitközs szerveze
hitkö alapszabá 1863 létesül nagyr L főr gon körültekinté készí terve alap
nyomtatá megjelen 18 1 1 éve módosíto alapszabályo érvén szerve szabályz 1 tar
közgy fog ugy állapít szolgá fegy szabál rendelkezés alko nyugdíjszabály alko
zsinag nyilvánkö szabály szabályo hitkö Ügykezelé jo kötelessé Immá Kul Zsigm s
zsi s hitköz levéltá őr feljegyz tanú sze in a közgyűlés s zsid
1474
CÍ S
SZÓ megszorí korlát kereske tevékenys veh hetivásár K az mults 6 év ve
pénzinté kereske társu vezetés biztos ügynöksé szerv lén sze jutt zsid
kereskedel emelés s tize zsi felv céh ipark sz nehézsé támasz le eli mes avat z
ne ipa lehe szakoszt vezeté z b szaktá V ipar amel túlny z képvise arany kár
gyáripa jelent s zsidó Mezőgazdas év kez foglal zs hitk szerve szabál ha ké
hitközség szo szab tek mintá szabály foglal t k ki körü tag kopogtat figyelmez
zsinag me elérke szabály k hitkö sz ellen beszolgált gabel fi hete ki fizet fol
szabály alko es pénz templo válasz rend ak fel hitk ta k panas eldön íté mo
szolgál fele összeh tanácskozá n jel for tart fi kórház-kass igaz sz izg hitkö
határo e elöljár nyil he bolt tisztelet nyilatko fori bünte 182 szer k ügy
intéz elöljáró t képvise alko m hároméve választo 183 bizo foglalk szab
módosítá be választ sz esküté módosít szabályzat 185 Bon megye ráoktr hitköz
szervez hitk alapszab 186 létesü nagy fő go körültekint kész terv ala nyomtat
megjele 1 év módosít alapszabály érvé szerv szabály ta közg fo ug állapí szolg
feg szabá rendelkezé alk nyugdíjszabál alk zsina nyilvánk szabál szabály hitk
Ügykezel j köteless Imm Ku Zsig zs hitkö levélt ő feljegy tan sz i közgyűlé zsi