14779.htm
CÍMSZÓ: Szendrő
SZÓCIKK: "Szendrő,
nagyk. Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesített vm. 2964 lak. A
Sz.-i(orthodox) hitközség - régi okmányok tanúsága szerint - 1776. alakult. Az alapítók
között volt Kohner Ábrahám, a Kohner bárók egyik őse és Frankl Selig, aki
testvérbátyja volt néhai Fraknói Vilmos püspöknek (1. o.). A hitközség első
rabbija R. laniumbaum Wolf (szül. Bodoló, Abauj vm. 1787., megh. Verpelén
1873.)szentéletű tudós férfiú volt. Több bibliai és halachikus kommentárt írt
(Rechovosz Hanóhor, Palgé Majim, Ajelesz Hasachar). Ő alapította 1836. a Sz.-i
jesivát, mely egyike volt az ország leglátogatottabb jesiváinak. Messze földről
özönlöttek ide az ifjak, kiknek számára Tannenbaum rabbi menzát is alapított.
Utóda, Szófer Mózes alatt is virágzott a jesiva, melynek számára a következő
rabbi, Szófer szép, stílusos tanházat építtetett. Jelenleg Altmann Simon
főrabbi vezetése alatt állandóan 25-30 növendék látogatja a jesivát. Elemi
iskolája 1831. Talmud Tórája 1854., nyílt meg. Intézményei : a Chevra Kadisa,
az Örökmécs egylet, a Koma-egylet, újabb egyesületek: a Jótékonysági egylet
(vezetője: Liebermann Izidor), a nagyértékü talmudi könyvtárral rendelkező Sász
Chevra, melynek Altmann Simon főrabbi az elnöke és az Ivrith kultúrkör, melyet
Drexler Dezső és Liebermann Izidor vezetnek. A hitközségnek egy Besz Hamidráson
kívül van szép nagy temploma, mely 1830. gróf Csáky István hathatós
támogatásával épült. A hitközség tagjai közül többen - így Auslánder Bernát,
Weiszlovits Sidney, id. Krausz Adolf és Hartmann Zsigmond - vezetnek
kisebb-nagyobb mintagazdaságokat. A hitközség életében nagy szerepet játszott
néhai Fodor Mór tb. vármegyei főorvos, akit közéleti érdemeinek elismeréséül Sz.
község díszpolgárául választott. Fodor részt vett az Országos Orvosszövetség
nyugdíjintézetének megalapításában és a budapesti Pázmány Péter Egyetem arany
diplomával tüntette ki. Sok orvosi és társadalomtudományi cikket, azonkívül
verseket írt különböző vidéki lapokban. Sokáig volt a hitközség elnöke, 1917.
halt meg. A hitközség anyakönyvi területéhez Edelény, Rakaca, Szend, Meszes,
Abod, Galvács, Szalonna, Martonyi, Alsótelekes, Rudabánya, Szuhogy,
Ormospuszta, Disz-nóshorvát, Szuhakálló, Kelecsány, Jákfalva, Dövény, Sajókaza,
Nyárád, Zubogy, Boldva, Szilit, Szivák, Finke, Nyomár, Lak, Hangács, Damak,
Balajt, Szendrőlád, Ládbesenyő, Borsod, Debréte, Szakácsi, Irota és Viszló
tartoznak. Lélekszáma : 260, a családok száma 55, az adófizetőké 62. Foglalkozásszerint:5
nagykereskedő,4 gazdálkodó, 1 tanító, 14 kereskedő, l ügyvéd, 1 nagyiparos, 2
orvos, 6 magántisztviselő, 8 iparos és 13 egyéb. A világháborúban 36-an vettek
részt és 4-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Altmann Simon főrabbi, id.
Krausz Adolf elnök, Liebermann Zsigmond gondnok, Friedmann Ignác pénztárnok,
Einhorn Ignác ellenőr, Drexler Dezső jegyző."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4779. címszó a lexikon =>
836. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14779.htm
CÍMSZÓ: Szendrő
SZÓCIKK: Szendrő, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesített
vm. 2964 lak. A Sz.-i orthodox hitközség - régi okmányok tanúsága szerint -
1776. alakult. Az alapítók között volt Kohner Ábrahám, a Kohner bárók egyik őse
és Frankl Selig, aki testvérbátyja volt néhai Fraknói Vilmos püspöknek 1. o. .
A hitközség első rabbija R. laniumbaum Wolf szül. Bodoló, Abauj vm. 1787.,
megh. Verpelén 1873. szentéletű tudós férfiú volt. Több bibliai és halachikus
kommentárt írt Rechovosz Hanóhor, Palgé Majim, Ajelesz Hasachar . Ő alapította
1836. a Sz.-i jesivát, mely egyike volt az ország leglátogatottabb jesiváinak.
Messze földről özönlöttek ide az ifjak, kiknek számára Tannenbaum rabbi menzát
is alapított. Utóda, Szófer Mózes alatt is virágzott a jesiva, melynek számára
a következő rabbi, Szófer szép, stílusos tanházat építtetett. Jelenleg Altmann
Simon főrabbi vezetése alatt állandóan 25-30 növendék látogatja a jesivát.
Elemi iskolája 1831. Talmud Tórája 1854., nyílt meg. Intézményei : a Chevra
Kadisa, az Örökmécs egylet, a Koma-egylet, újabb egyesületek: a Jótékonysági
egylet vezetője: Liebermann Izidor , a nagyértékü talmudi könyvtárral
rendelkező Sász Chevra, melynek Altmann Simon főrabbi az elnöke és az Ivrith
kultúrkör, melyet Drexler Dezső és Liebermann Izidor vezetnek. A hitközségnek
egy Besz Hamidráson kívül van szép nagy temploma, mely 1830. gróf Csáky István
hathatós támogatásával épült. A hitközség tagjai közül többen - így Auslánder
Bernát, Weiszlovits Sidney, id. Krausz Adolf és Hartmann Zsigmond - vezetnek
kisebb-nagyobb mintagazdaságokat. A hitközség életében nagy szerepet játszott
néhai Fodor Mór tb. vármegyei főorvos, akit közéleti érdemeinek elismeréséül
Sz. község díszpolgárául választott. Fodor részt vett az Országos
Orvosszövetség nyugdíjintézetének megalapításában és a budapesti Pázmány Péter
Egyetem arany diplomával tüntette ki. Sok orvosi és társadalomtudományi cikket,
azonkívül verseket írt különböző vidéki lapokban. Sokáig volt a hitközség
elnöke, 1917. halt meg. A hitközség anyakönyvi területéhez Edelény, Rakaca,
Szend, Meszes, Abod, Galvács, Szalonna, Martonyi, Alsótelekes, Rudabánya,
Szuhogy, Ormospuszta, Disz-nóshorvát, Szuhakálló, Kelecsány, Jákfalva, Dövény,
Sajókaza, Nyárád, Zubogy, Boldva, Szilit, Szivák, Finke, Nyomár, Lak, Hangács,
Damak, Balajt, Szendrőlád, Ládbesenyő, Borsod, Debréte, Szakácsi, Irota és
Viszló tartoznak. Lélekszáma : 260, a családok száma 55, az adófizetőké 62.
Foglalkozásszerint:5 nagykereskedő,4 gazdálkodó, 1 tanító, 14 kereskedő, l
ügyvéd, 1 nagyiparos, 2 orvos, 6 magántisztviselő, 8 iparos és 13 egyéb. A
világháborúban 36-an vettek részt és 4-en estek el. A hitközség mai vezetősége:
Altmann Simon főrabbi, id. Krausz Adolf elnök, Liebermann Zsigmond gondnok,
Friedmann Ignác pénztárnok, Einhorn Ignác ellenőr, Drexler Dezső jegyző.
14779.ht
CÍMSZÓ Szendr
SZÓCIKK Szendrő nagyk Borsod Gömö é Kishon ezidőszerin egyesítet vm 296 lak
Sz.- orthodo hitközsé rég okmányo tanúság szerin 1776 alakult A alapító közöt
vol Kohne Ábrahám Kohne báró egyi ős é Frank Selig ak testvérbátyj vol néha
Fraknó Vilmo püspökne 1 o hitközsé els rabbij R laniumbau Wol szül Bodoló Abau
vm 1787. megh Verpelé 1873 szentélet tudó férfi volt Töb biblia é halachiku
kommentár ír Rechovos Hanóhor Palg Majim Ajeles Hasacha alapított 1836 Sz.-
jesivát mel egyik vol a orszá leglátogatottab jesiváinak Messz földrő özönlötte
id a ifjak kikne számár Tannenbau rabb menzá i alapított Utóda Szófe Móze alat
i virágzot jesiva melyne számár következ rabbi Szófe szép stíluso tanháza
építtetett Jelenle Altman Simo főrabb vezetés alat állandóa 25-3 növendé
látogatj jesivát Elem iskoláj 1831 Talmu Tóráj 1854. nyíl meg Intézménye Chevr
Kadisa a Örökméc egylet Koma-egylet újab egyesületek Jótékonyság egyle vezetője
Lieberman Izido nagyérték talmud könyvtárra rendelkez Sás Chevra melyne Altman
Simo főrabb a elnök é a Ivrit kultúrkör melye Drexle Dezs é Lieberman Izido
vezetnek hitközségne eg Bes Hamidráso kívü va szé nag temploma mel 1830 gró
Csák Istvá hatható támogatásáva épült hitközsé tagja közü többe íg Auslánde
Bernát Weiszlovit Sidney id Kraus Adol é Hartman Zsigmon vezetne kisebb-nagyob
mintagazdaságokat hitközsé életébe nag szerepe játszot néha Fodo Mó tb vármegye
főorvos aki közélet érdemeine elismeréséü Sz közsé díszpolgáráu választott Fodo
rész vet a Országo Orvosszövetsé nyugdíjintézeténe megalapításába é budapest
Pázmán Péte Egyete aran diplomáva tüntett ki So orvos é társadalomtudomány
cikket azonkívü verseke ír különböz vidék lapokban Sokái vol hitközsé elnöke
1917 hal meg hitközsé anyakönyv területéhe Edelény Rakaca Szend Meszes Abod
Galvács Szalonna Martonyi Alsótelekes Rudabánya Szuhogy Ormospuszta
Disz-nóshorvát Szuhakálló Kelecsány Jákfalva Dövény Sajókaza Nyárád Zubogy
Boldva Szilit Szivák Finke Nyomár Lak Hangács Damak Balajt Szendrőlád
Ládbesenyő Borsod Debréte Szakácsi Irot é Viszl tartoznak Lélekszám 260 családo
szám 55 a adófizetők 62 Foglalkozásszerint: nagykereskedő, gazdálkodó tanító 1
kereskedő ügyvéd nagyiparos orvos magántisztviselő iparo é 1 egyéb
világháborúba 36-a vette rész é 4-e este el hitközsé ma vezetősége Altman Simo
főrabbi id Kraus Adol elnök Lieberman Zsigmon gondnok Friedman Igná pénztárnok
Einhor Igná ellenőr Drexle Dezs jegyző
14779.h
CÍMSZ Szend
SZÓCIK Szendr nagy Borso Göm Kisho ezidőszeri egyesíte v 29 la Sz. orthod
hitközs ré okmány tanúsá szeri 177 alakul alapít közö vo Kohn Ábrahá Kohn bár
egy ő Fran Seli a testvérbáty vo néh Frakn Vilm püspökn hitközs el rabbi
laniumba Wo szü Bodol Aba v 1787 meg Verpel 187 szentéle tud férf vol Tö bibli
halachik kommentá í Rechovo Hanóho Pal Maji Ajele Hasach alapítot 183 Sz.
jesivá me egyi vo orsz leglátogatotta jesiváina Mess földr özönlött i ifja kikn
számá Tannenba rab menz alapítot Utód Szóf Móz ala virágzo jesiv melyn számá
követke rabb Szóf szé stílus tanház építtetet Jelenl Altma Sim főrab vezeté ala
állandó 25- növend látogat jesivá Ele iskolá 183 Talm Tórá 1854 nyí me
Intézmény Chev Kadis Örökmé egyle Koma-egyle úja egyesülete Jótékonysá egyl
vezetőj Lieberma Izid nagyérté talmu könyvtárr rendelke Sá Chevr melyn Altma
Sim főrab elnö Ivri kultúrkö mely Drexl Dez Lieberma Izid vezetne hitközségn e
Be Hamidrás kív v sz na templom me 183 gr Csá Istv hathat támogatásáv épül
hitközs tagj köz több í Auslánd Berná Weiszlovi Sidne i Krau Ado Hartma Zsigmo
vezetn kisebb-nagyo mintagazdaságoka hitközs életéb na szerep játszo néh Fod M
t vármegy főorvo ak közéle érdemein elismerésé S közs díszpolgárá választot Fod
rés ve Ország Orvosszövets nyugdíjintézetén megalapításáb budapes Pázmá Pét
Egyet ara diplomáv tüntet k S orvo társadalomtudomán cikke azonkív versek í
különbö vidé lapokba Soká vo hitközs elnök 191 ha me hitközs anyaköny területéh
Edelén Rakac Szen Mesze Abo Galvác Szalonn Martony Alsóteleke Rudabány Szuhog
Ormospuszt Disz-nóshorvá Szuhakáll Kelecsán Jákfalv Dövén Sajókaz Nyárá Zubog
Boldv Szili Szivá Fink Nyomá La Hangác Dama Balaj Szendrőlá Ládbeseny Borso
Debrét Szakács Iro Visz tartozna Lélekszá 26 család szá 5 adófizető 6
Foglalkozásszerint nagykereskedő gazdálkod tanít keresked ügyvé nagyiparo orvo
magántisztvisel ipar egyé világháborúb 36- vett rés 4- est e hitközs m
vezetőség Altma Sim főrabb i Krau Ado elnö Lieberma Zsigmo gondno Friedma Ign
pénztárno Einho Ign ellenő Drexl Dez jegyz
14779.
CÍMS Szen
SZÓCI Szend nag Bors Gö Kish ezidőszer egyesít 2 l Sz ortho hitköz r okmán
tanús szer 17 alaku alapí köz v Koh Ábrah Koh bá eg Fra Sel testvérbát v né
Frak Vil püspök hitköz e rabb laniumb W sz Bodo Ab 178 me Verpe 18 szentél tu
fér vo T bibl halachi komment Rechov Hanóh Pa Maj Ajel Hasac alapíto 18 Sz
jesiv m egy v ors leglátogatott jesiváin Mes föld özönlöt ifj kik szám Tannenb
ra men alapíto Utó Szó Mó al virágz jesi mely szám követk rab Szó sz stílu
tanhá építtete Jelen Altm Si főra vezet al álland 25 növen látoga jesiv El
iskol 18 Tal Tór 185 ny m Intézmén Che Kadi Örökm egyl Koma-egyl új egyesület
Jótékonys egy vezető Lieberm Izi nagyért talm könyvtár rendelk S Chev mely Altm
Si főra eln Ivr kultúrk mel Drex De Lieberm Izi vezetn hitközség B Hamidrá kí s
n templo m 18 g Cs Ist hatha támogatásá épü hitköz tag kö töb Auslán Bern
Weiszlov Sidn Kra Ad Hartm Zsigm vezet kisebb-nagy mintagazdaságok hitköz életé
n szere játsz né Fo vármeg főorv a közél érdemei elismerés köz díszpolgár
választo Fo ré v Orszá Orvosszövet nyugdíjintézeté megalapításá budape Pázm Pé
Egye ar diplomá tünte orv társadalomtudomá cikk azonkí verse különb vid lapokb
Sok v hitköz elnö 19 h m hitköz anyakön területé Edelé Raka Sze Mesz Ab Galvá
Szalon Marton Alsótelek Rudabán Szuho Ormospusz Disz-nóshorv Szuhakál Kelecsá
Jákfal Dövé Sajóka Nyár Zubo Bold Szil Sziv Fin Nyom L Hangá Dam Bala Szendről
Ládbesen Bors Debré Szakác Ir Vis tartozn Léleksz 2 csalá sz adófizet
Foglalkozásszerin nagykeresked gazdálko taní kereske ügyv nagyipar orv
magántisztvise ipa egy világháború 36 vet ré 4 es hitköz vezetősé Altm Si főrab
Kra Ad eln Lieberm Zsigm gondn Friedm Ig pénztárn Einh Ig ellen Drex De jegy
14779
CÍM Sze
SZÓC Szen na Bor G Kis ezidősze egyesí S orth hitkö okmá tanú sze 1 alak
alap kö Ko Ábra Ko b e Fr Se testvérbá n Fra Vi püspö hitkö rab lanium s Bod A
17 m Verp 1 szenté t fé v bib halach kommen Recho Hanó P Ma Aje Hasa alapít 1 S
jesi eg or leglátogatot jesivái Me föl özönlö if ki szá Tannen r me alapít Ut
Sz M a virág jes mel szá követ ra Sz s stíl tanh építtet Jele Alt S főr veze a
állan 2 növe látog jesi E isko 1 Ta Tó 18 n Intézmé Ch Kad Örök egy Koma-egy ú
egyesüle Jótékony eg vezet Lieber Iz nagyér tal könyvtá rendel Che mel Alt S
főr el Iv kultúr me Dre D Lieber Iz vezet hitközsé Hamidr k templ 1 C Is hath
támogatás ép hitkö ta k tö Auslá Ber Weiszlo Sid Kr A Hart Zsig veze kisebb-nag
mintagazdaságo hitkö élet szer játs n F várme főor közé érdeme elismeré kö
díszpolgá választ F r Orsz Orvosszöve nyugdíjintézet megalapítás budap Páz P
Egy a diplom tünt or társadalomtudom cik azonk vers külön vi lapok So hitkö eln
1 hitkö anyakö terület Edel Rak Sz Mes A Galv Szalo Marto Alsótele Rudabá Szuh
Ormospus Disz-nóshor Szuhaká Kelecs Jákfa Döv Sajók Nyá Zub Bol Szi Szi Fi Nyo
Hang Da Bal Szendrő Ládbese Bor Debr Szaká I Vi tartoz Léleks csal s adófize
Foglalkozásszeri nagykereske gazdálk tan keresk ügy nagyipa or magántisztvis ip
eg világhábor 3 ve r e hitkö vezetős Alt S főra Kr A el Lieber Zsig gond Fried
I pénztár Ein I elle Dre D jeg
1477
CÍ Sz
SZÓ Sze n Bo Ki ezidősz egyes ort hitk okm tan sz ala ala k K Ábr K F S testvérb
Fr V püsp hitk ra laniu Bo 1 Ver szent f bi halac komme Rech Han M Aj Has alapí
jes e o leglátogato jesivá M fö özönl i k sz Tanne m alapí U S virá je me sz
köve r S stí tan építte Jel Al fő vez álla növ láto jes isk T T 1 Intézm C Ka
Örö eg Koma-eg egyesül Jótékon e veze Liebe I nagyé ta könyvt rende Ch me Al fő
e I kultú m Dr Liebe I veze hitközs Hamid temp I hat támogatá é hitk t t Ausl
Be Weiszl Si K Har Zsi vez kisebb-na mintagazdaság hitk éle sze ját várm főo
köz érdem elismer k díszpolg válasz Ors Orvosszöv nyugdíjintéze megalapítá buda
Pá Eg diplo tün o társadalomtudo ci azon ver külö v lapo S hitk el hitk anyak
terüle Ede Ra S Me Gal Szal Mart Alsótel Rudab Szu Ormospu Disz-nósho Szuhak
Kelec Jákf Dö Sajó Ny Zu Bo Sz Sz F Ny Han D Ba Szendr Ládbes Bo Deb Szak V
tarto Lélek csa adófiz Foglalkozásszer nagykeresk gazdál ta keres üg nagyip o
magántisztvi i e világhábo v hitk vezető Al főr K e Liebe Zsi gon Frie pénztá
Ei ell Dr je