Magyar Zsidó Lexikon: Szentegylet

14792.htm

CÍMSZÓ: Szentegylet

SZÓCIKK: Szentegylet (héb. Chevra Kadisa), a zsidó hitközségek kebelén belül működő olyan jótékonysági és vallásos egyesülés, mely a betegek ellátásáról, a halottakról és a temetkezés szertartásáról, valamint a temető és sírok rendbentartásáról gondoskodik. A Chevra Kadisa eredete igen régi s ha más néven is, de egészen bizonyos, hogy a régi zsidó államban már a bibliai korban megvolt. A Chevra Kadisa név még nem fordul elő a babilóniai exarchátus idejéből, a X. századból származó és az összes zsidó templomokban szombatonként máig elmondott Jekum purkon kezdetű arameus nyelvű imádságban, amely könyörgést tartalmaz a hitközségért és annak minden intézményéért, de valamilyen formában már akkor is létezhetett, mert hasonló inézmények már a talmudi korban is megvoltak (1. Jótékonyság), minthogy nem csak az erkölcsi parancs, de a szükség is előírta a halottakról való gondoskodást. A következő talmudi helyek igazolják a feltevést. A Móéd Kátán-traktátus (27b) említi, hogy Rab Hamnuna egy idegen helységben járva, hallotta, hogy valaki meghalt s feltűnt neki, hogy a lakosság a dolga után megy. Midőn ennek oka után tudakozódott, azt válaszolták neki, hogy a helységben temetkezési egylet van, mire a rabbi megengedte nekik, hogy tovább dolgozhassanak. A jeruzsálemi Talmud (Bérackót 3. 1) pedig azt mondja, hogy amikor elviszik a halottat a házból, a gyászolók abbahagyhatják a böjtöt. Tehát már a temetés előtt volt olyan intézkedés, amely gondoskodott a halottak elszállításáról. Arról is szó van a Talmudban (Sabbat 106a), hogy ha egy egylet (chabura) egyik tagja meghal, akkor valamennyi tagnak kötelessége azt gyászolni. A középkorban az említett babilóniai adaton kívül legrégibb adat a Chevra Kadisának, mint temetkezési egyletnek létezésére R. Nissim ben Reuben barcelloniai rabbi XIV. sz.-i responsumaiban található (N 75), ahol az örökségről van szó, amelyet a chaba-rim kaptak. Más vélemény, ill. a tradíció szerint a híres prágai főrabbi, Löw ben Becálel (megh. 1609-ben) organizálta az első újkori Chevra Kadisát, míg van olyan tradíció is, amely Eliezer Askenázy prágai főrabbinak tulajdonítja azt 1562-ben, tehát egy évvel a prágai zsidók rövid ideig tartó elűzése után, amikor az ottmaradt betegek ápolásáról és a halottak elteme-téséről kellett gondoskodnia. Annyi bizonyos, hogy a mai értelemben vett Chevra Kadisák a XVII. sz.-ban már mindenütt megvoltak Európában. Vannak modern hitközségek, amelyeknél a régi Chevra Kadisa folytatólagossága sohasem szünetelt s alapítási évüket pontosan ki tudják mutatni. Ezek közt legrégibb a prágai a XVI. sz.-ból és a mantovai 1579-ből, Hildesheimé 1668-ból, Bresslaué 1726-ból stb. A XVIII. sz.-ban a Chevra Kadisák Magyarországon is elterjedtek s lehet mondani, hogy míg számos külföldön virágzó jótékonysági és humanitárius egyesület nálunk teljesen hiányzik, addig a Chevra Kadisák a legnépszerűbb jótékonysági egyletekké váltak, amelyeknek fenntartására a magyar zsidóság különös nagy gondot fordít. Magyarországon egyáltalában nincs hitközség, amelynek ne lenne Chevra Kadisaja s valamennyi még a legkisebb hitközségnek is legrégibb intézménye rendszerint a Chevra Kadisa, amely mindenütt teljesen külön áll anyagilag és szervezetileg a hitközségtől s külön organizációja van. A Chevra Kadisák szervezete nem mindenütt egyforma; a világvárosokban pl. működése mechanikussá válik s a betegsegélyzésre és a hátramaradottak támogatására nem is terjed ki, ellenben a halottak elszállítása, fürdetése, öltöztetése, eltemetése körüli rituálékat látja el. (Ezért az utóbbiakat a szefardoknál Lavadores -nek nevezik.) Sok helyen állandó 18 tagból álló készültsége van a Chevra Kadisáknak beteglátogatás és imamondás céljából. A Chevra Kadisák fenntartása igen sok költségbe kerül s ezért már a régibb időkben minden zsidónak erkölcsi kötelessége volt oda belépni. Prágában, de Magyarországon is a múlt századokban még szokás volt minden újszülöttet azonnal beiratni a Chevra Kadisaba tagdíjfizetés ellenében ; 13 éves korban azonban kötelesség volt a belépés. A tagok halála esetén az volt a szokás, hogy a hozzátartozók alacsonyabb temetkezési díjat fizettek s ha szegények voltak, támogatásban részesülnek. A legtöbb Chevra Kadisa ezt a szokást országszerte megőrizte. Máig meglevő szokása a Chevra Kadisáknak évi egy böjtnapot tartani, mely alkalommal a temetőt mindenki felkeresi, az esti istentiszteleten pedig a rabbi ünnepélyes tanltó-hitszónoklatot, derósót tart, melyen az év kiválóbb zsidó halottariról is meg emlékezik, a böjt után este pedig nagy lakomát, ú. n. Chevra Kadisa-szúdót tartanak. Ez a régi szokás is teljes épségben fennmaradt Magyarországon, ahol adar hó 7-én, Mózes tradicionális halála napján tartják a böjtöt s utána az igen nagy népszerűségnek örvendő bankettet, melynek napja azonban nem mindenütt egyforma, Így Pozsonyban íjjar hó 17-én, vagyis az Ómer 22. napján, Prágában sevát hó 1-én. Kievben pedig kiszlév hó 15-én tartják azt, míg Magyarországon majdnem mindenütt adar hó 7. (Zájin Adár) az e célt szolgáló nap. Éppen így meg van határozva a Chevra Kadisa vezetőségének évenkénti vagy négyévenkénti választása is. Magyarországon ez legtöbb helyen régebbi tradíció alapján Szukkósz ünnep hetében megy végbe. A régibb időben Prágában, Pozsonyban és más nagy hitközségekben szokásos volt, hogy a megválasztott új Chevra Kadisa-elnök szimchasz-tóra ünnepkor baldachin alatt vonult be a templomba s a Tóra évi zárószakaszát ő olvasta fel. A Chevra Kadisák története azt is bizonyítja, hogy az igazi vallásosság főtényezői voltak a mindenütt a konzervatív vallásosságot képviselték éppen a modern hitközségeken belül. Emiatt olyan eset is adódik, hogy a Chevra Kadisa magával a hitközséggel ellentétbe jut. Irodalom. Löw Immánuel és Klein Salamou, A szegedi Chevra Kadisa 1787-1887 (1887); G. Wolf, Die jüdischen Friedhőte und die Chevra Kadisa in Wien (1879); Otto-lenghi, Origine della Chevra-Chedoscia (Vessilio Israelitico 1894. évf.) ; Jeitteles, Zikórón (héberül, Prag 1828 30); S. Weisz, Atraé Bész ha-Józer (Paks 1900) ; Ornstein, Laws and Bylaws of the Burial Society (London 1902); Beér, Hundeitjáhriger Gedenkfeier der Chevra Kadisa in Dresden (1850) ; J. Grátzer, Geschichte der israelitischen. Kranken-pflegung und Beerdigungsgesellschaft in Breslau (Breglau 1841).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4792. címszó a lexikon => 838. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14792.htm

CÍMSZÓ: Szentegylet

SZÓCIKK: Szentegylet héb. Chevra Kadisa , a zsidó hitközségek kebelén belül működő olyan jótékonysági és vallásos egyesülés, mely a betegek ellátásáról, a halottakról és a temetkezés szertartásáról, valamint a temető és sírok rendbentartásáról gondoskodik. A Chevra Kadisa eredete igen régi s ha más néven is, de egészen bizonyos, hogy a régi zsidó államban már a bibliai korban megvolt. A Chevra Kadisa név még nem fordul elő a babilóniai exarchátus idejéből, a X. századból származó és az összes zsidó templomokban szombatonként máig elmondott Jekum purkon kezdetű arameus nyelvű imádságban, amely könyörgést tartalmaz a hitközségért és annak minden intézményéért, de valamilyen formában már akkor is létezhetett, mert hasonló inézmények már a talmudi korban is megvoltak 1. Jótékonyság , minthogy nem csak az erkölcsi parancs, de a szükség is előírta a halottakról való gondoskodást. A következő talmudi helyek igazolják a feltevést. A Móéd Kátán-traktátus 27b említi, hogy Rab Hamnuna egy idegen helységben járva, hallotta, hogy valaki meghalt s feltűnt neki, hogy a lakosság a dolga után megy. Midőn ennek oka után tudakozódott, azt válaszolták neki, hogy a helységben temetkezési egylet van, mire a rabbi megengedte nekik, hogy tovább dolgozhassanak. A jeruzsálemi Talmud Bérackót 3. 1 pedig azt mondja, hogy amikor elviszik a halottat a házból, a gyászolók abbahagyhatják a böjtöt. Tehát már a temetés előtt volt olyan intézkedés, amely gondoskodott a halottak elszállításáról. Arról is szó van a Talmudban Sabbat 106a , hogy ha egy egylet chabura egyik tagja meghal, akkor valamennyi tagnak kötelessége azt gyászolni. A középkorban az említett babilóniai adaton kívül legrégibb adat a Chevra Kadisának, mint temetkezési egyletnek létezésére R. Nissim ben Reuben barcelloniai rabbi XIV. sz.-i responsumaiban található N 75 , ahol az örökségről van szó, amelyet a chaba-rim kaptak. Más vélemény, ill. a tradíció szerint a híres prágai főrabbi, Löw ben Becálel megh. 1609-ben organizálta az első újkori Chevra Kadisát, míg van olyan tradíció is, amely Eliezer Askenázy prágai főrabbinak tulajdonítja azt 1562-ben, tehát egy évvel a prágai zsidók rövid ideig tartó elűzése után, amikor az ottmaradt betegek ápolásáról és a halottak elteme-téséről kellett gondoskodnia. Annyi bizonyos, hogy a mai értelemben vett Chevra Kadisák a XVII. sz.-ban már mindenütt megvoltak Európában. Vannak modern hitközségek, amelyeknél a régi Chevra Kadisa folytatólagossága sohasem szünetelt s alapítási évüket pontosan ki tudják mutatni. Ezek közt legrégibb a prágai a XVI. sz.-ból és a mantovai 1579-ből, Hildesheimé 1668-ból, Bresslaué 1726-ból stb. A XVIII. sz.-ban a Chevra Kadisák Magyarországon is elterjedtek s lehet mondani, hogy míg számos külföldön virágzó jótékonysági és humanitárius egyesület nálunk teljesen hiányzik, addig a Chevra Kadisák a legnépszerűbb jótékonysági egyletekké váltak, amelyeknek fenntartására a magyar zsidóság különös nagy gondot fordít. Magyarországon egyáltalában nincs hitközség, amelynek ne lenne Chevra Kadisaja s valamennyi még a legkisebb hitközségnek is legrégibb intézménye rendszerint a Chevra Kadisa, amely mindenütt teljesen külön áll anyagilag és szervezetileg a hitközségtől s külön organizációja van. A Chevra Kadisák szervezete nem mindenütt egyforma; a világvárosokban pl. működése mechanikussá válik s a betegsegélyzésre és a hátramaradottak támogatására nem is terjed ki, ellenben a halottak elszállítása, fürdetése, öltöztetése, eltemetése körüli rituálékat látja el. Ezért az utóbbiakat a szefardoknál Lavadores -nek nevezik. Sok helyen állandó 18 tagból álló készültsége van a Chevra Kadisáknak beteglátogatás és imamondás céljából. A Chevra Kadisák fenntartása igen sok költségbe kerül s ezért már a régibb időkben minden zsidónak erkölcsi kötelessége volt oda belépni. Prágában, de Magyarországon is a múlt századokban még szokás volt minden újszülöttet azonnal beiratni a Chevra Kadisaba tagdíjfizetés ellenében ; 13 éves korban azonban kötelesség volt a belépés. A tagok halála esetén az volt a szokás, hogy a hozzátartozók alacsonyabb temetkezési díjat fizettek s ha szegények voltak, támogatásban részesülnek. A legtöbb Chevra Kadisa ezt a szokást országszerte megőrizte. Máig meglevő szokása a Chevra Kadisáknak évi egy böjtnapot tartani, mely alkalommal a temetőt mindenki felkeresi, az esti istentiszteleten pedig a rabbi ünnepélyes tanltó-hitszónoklatot, derósót tart, melyen az év kiválóbb zsidó halottariról is meg emlékezik, a böjt után este pedig nagy lakomát, ú. n. Chevra Kadisa-szúdót tartanak. Ez a régi szokás is teljes épségben fennmaradt Magyarországon, ahol adar hó 7-én, Mózes tradicionális halála napján tartják a böjtöt s utána az igen nagy népszerűségnek örvendő bankettet, melynek napja azonban nem mindenütt egyforma, Így Pozsonyban íjjar hó 17-én, vagyis az Ómer 22. napján, Prágában sevát hó 1-én. Kievben pedig kiszlév hó 15-én tartják azt, míg Magyarországon majdnem mindenütt adar hó 7. Zájin Adár az e célt szolgáló nap. Éppen így meg van határozva a Chevra Kadisa vezetőségének évenkénti vagy négyévenkénti választása is. Magyarországon ez legtöbb helyen régebbi tradíció alapján Szukkósz ünnep hetében megy végbe. A régibb időben Prágában, Pozsonyban és más nagy hitközségekben szokásos volt, hogy a megválasztott új Chevra Kadisa-elnök szimchasz-tóra ünnepkor baldachin alatt vonult be a templomba s a Tóra évi zárószakaszát ő olvasta fel. A Chevra Kadisák története azt is bizonyítja, hogy az igazi vallásosság főtényezői voltak a mindenütt a konzervatív vallásosságot képviselték éppen a modern hitközségeken belül. Emiatt olyan eset is adódik, hogy a Chevra Kadisa magával a hitközséggel ellentétbe jut. Irodalom. Löw Immánuel és Klein Salamou, A szegedi Chevra Kadisa 1787-1887 1887 ; G. Wolf, Die jüdischen Friedhőte und die Chevra Kadisa in Wien 1879 ; Otto-lenghi, Origine della Chevra-Chedoscia Vessilio Israelitico 1894. évf. ; Jeitteles, Zikórón héberül, Prag 1828 30 ; S. Weisz, Atraé Bész ha-Józer Paks 1900 ; Ornstein, Laws and Bylaws of the Burial Society London 1902 ; Beér, Hundeitjáhriger Gedenkfeier der Chevra Kadisa in Dresden 1850 ; J. Grátzer, Geschichte der israelitischen. Kranken-pflegung und Beerdigungsgesellschaft in Breslau Breglau 1841 .

14792.ht

CÍMSZÓ Szentegyle

SZÓCIKK Szentegyle héb Chevr Kadis zsid hitközsége kebelé belü működ olya jótékonyság é valláso egyesülés mel betege ellátásáról halottakró é temetkezé szertartásáról valamin temet é síro rendbentartásáró gondoskodik Chevr Kadis eredet ige rég h má néve is d egésze bizonyos hog rég zsid államba má biblia korba megvolt Chevr Kadis né mé ne fordu el babilónia exarchátu idejéből X századbó származ é a össze zsid templomokba szombatonkén mái elmondot Jeku purko kezdet arameu nyelv imádságban amel könyörgés tartalma hitközségér é anna minde intézményéért d valamilye formába má akko i létezhetett mer hasonl inézménye má talmud korba i megvolta 1 Jótékonysá minthog ne csa a erkölcs parancs d szüksé i előírt halottakró val gondoskodást következ talmud helye igazoljá feltevést Móé Kátán-traktátu 27 említi hog Ra Hamnun eg idege helységbe járva hallotta hog valak meghal feltűn neki hog lakossá dolg utá megy Midő enne ok utá tudakozódott az válaszoltá neki hog helységbe temetkezés egyle van mir rabb megengedt nekik hog továb dolgozhassanak jeruzsálem Talmu Bérackó 3 pedi az mondja hog amiko elviszi halotta házból gyászoló abbahagyhatjá böjtöt Tehá má temeté előt vol olya intézkedés amel gondoskodot halotta elszállításáról Arró i sz va Talmudba Sabba 106 hog h eg egyle chabur egyi tagj meghal akko valamenny tagna kötelesség az gyászolni középkorba a említet babilónia adato kívü legrégib ada Chevr Kadisának min temetkezés egyletne létezésér R Nissi be Reube barcellonia rabb XIV sz.- responsumaiba találhat 7 aho a örökségrő va szó amelye chaba-ri kaptak Má vélemény ill tradíci szerin híre prága főrabbi Lö be Becále megh 1609-be organizált a els újkor Chevr Kadisát mí va olya tradíci is amel Elieze Askenáz prága főrabbina tulajdonítj az 1562-ben tehá eg évve prága zsidó rövi idei tart elűzés után amiko a ottmarad betege ápolásáró é halotta elteme-tésérő kellet gondoskodnia Anny bizonyos hog ma értelembe vet Chevr Kadisá XVII sz.-ba má mindenüt megvolta Európában Vanna moder hitközségek amelyekné rég Chevr Kadis folytatólagosság sohase szünetel alapítás évüke pontosa k tudjá mutatni Eze köz legrégib prága XVI sz.-bó é mantova 1579-ből Hildesheim 1668-ból Bresslau 1726-bó stb XVIII sz.-ba Chevr Kadisá Magyarországo i elterjedte lehe mondani hog mí számo külföldö virágz jótékonyság é humanitáriu egyesüle nálun teljese hiányzik addi Chevr Kadisá legnépszerűb jótékonyság egyletekk váltak amelyekne fenntartásár magya zsidósá különö nag gondo fordít Magyarországo egyáltalába ninc hitközség amelyne n lenn Chevr Kadisaj valamenny mé legkiseb hitközségne i legrégib intézmény rendszerin Chevr Kadisa amel mindenüt teljese külö ál anyagila é szervezetile hitközségtő külö organizációj van Chevr Kadisá szervezet ne mindenüt egyforma világvárosokba pl működés mechanikuss váli betegsegélyzésr é hátramaradotta támogatásár ne i terje ki ellenbe halotta elszállítása fürdetése öltöztetése eltemetés körül rituáléka látj el Ezér a utóbbiaka szefardokná Lavadore -ne nevezik So helye álland 1 tagbó áll készültség va Chevr Kadisákna beteglátogatá é imamondá céljából Chevr Kadisá fenntartás ige so költségb kerü ezér má régib időkbe minde zsidóna erkölcs kötelesség vol od belépni Prágában d Magyarországo i múl századokba mé szoká vol minde újszülötte azonna beiratn Chevr Kadisab tagdíjfizeté ellenébe 1 éve korba azonba kötelessé vol belépés tago halál eseté a vol szokás hog hozzátartozó alacsonyab temetkezés díja fizette h szegénye voltak támogatásba részesülnek legtöb Chevr Kadis ez szokás országszert megőrizte Mái meglev szokás Chevr Kadisákna év eg böjtnapo tartani mel alkalomma temető mindenk felkeresi a est istentisztelete pedi rabb ünnepélye tanltó-hitszónoklatot derósó tart melye a é kiválób zsid halottariró i me emlékezik böj utá est pedi nag lakomát ú n Chevr Kadisa-szúdó tartanak E rég szoká i telje épségbe fennmarad Magyarországon aho ada h 7-én Móze tradicionáli halál napjá tartjá böjtö után a ige nag népszerűségne örvend bankettet melyne napj azonba ne mindenüt egyforma Íg Pozsonyba íjja h 17-én vagyi a Óme 22 napján Prágába sevá h 1-én Kievbe pedi kiszlé h 15-é tartjá azt mí Magyarországo majdne mindenüt ada h 7 Záji Adá a cél szolgál nap Éppe íg me va határozv Chevr Kadis vezetőségéne évenként vag négyévenként választás is Magyarországo e legtöb helye régebb tradíci alapjá Szukkós ünne hetébe meg végbe régib időbe Prágában Pozsonyba é má nag hitközségekbe szokáso volt hog megválasztot ú Chevr Kadisa-elnö szimchasz-tór ünnepko baldachi alat vonul b templomb Tór év zárószakaszá olvast fel Chevr Kadisá történet az i bizonyítja hog a igaz vallásossá főtényező volta mindenüt konzervatí vallásosságo képviselté éppe moder hitközségeke belül Emiat olya ese i adódik hog Chevr Kadis magáva hitközségge ellentétb jut Irodalom Lö Immánue é Klei Salamou szeged Chevr Kadis 1787-188 188 G Wolf Di jüdische Friedhőt un di Chevr Kadis i Wie 187 Otto-lenghi Origin dell Chevra-Chedosci Vessili Israelitic 1894 évf Jeitteles Zikóró héberül Pra 182 3 S Weisz Atra Bés ha-Józe Pak 190 Ornstein Law an Bylaw o th Buria Societ Londo 190 Beér Hundeitjáhrige Gedenkfeie de Chevr Kadis i Dresde 185 J Grátzer Geschicht de israelitischen Kranken-pflegun un Beerdigungsgesellschaf i Bresla Bregla 184

14792.h

CÍMSZ Szentegyl

SZÓCIK Szentegyl hé Chev Kadi zsi hitközség kebel bel műkö oly jótékonysá vallás egyesülé me beteg ellátásáró halottakr temetkez szertartásáró valami teme sír rendbentartásár gondoskodi Chev Kadi erede ig ré m név i egész bizonyo ho ré zsi államb m bibli korb megvol Chev Kadi n m n ford e babilóni exarchát idejébő századb szárma össz zsi templomokb szombatonké má elmondo Jek purk kezde arame nyel imádságba ame könyörgé tartalm hitközségé ann mind intézményéér valamily formáb m akk létezhetet me hason inézmény m talmu korb megvolt Jótékonys mintho n cs erkölc paranc szüks előír halottakr va gondoskodás követke talmu hely igazolj feltevés Mó Kátán-traktát 2 említ ho R Hamnu e ideg helységb járv hallott ho vala megha feltű nek ho lakoss dol ut meg Mid enn o ut tudakozódot a válaszolt nek ho helységb temetkezé egyl va mi rab megenged neki ho tová dolgozhassana jeruzsále Talm Bérack ped a mondj ho amik elvisz halott házbó gyászol abbahagyhatj böjtö Teh m temet elő vo oly intézkedé ame gondoskodo halott elszállításáró Arr s v Talmudb Sabb 10 ho e egyl chabu egy tag megha akk valamenn tagn kötelessé a gyászoln középkorb említe babilóni adat kív legrégi ad Chev Kadisána mi temetkezé egyletn létezésé Niss b Reub barcelloni rab XI sz. responsumaib találha ah örökségr v sz amely chaba-r kapta M vélemén il tradíc szeri hír prág főrabb L b Becál meg 1609-b organizál el újko Chev Kadisá m v oly tradíc i ame Eliez Askená prág főrabbin tulajdonít a 1562-be teh e évv prág zsid röv ide tar elűzé utá amik ottmara beteg ápolásár halott elteme-tésér kelle gondoskodni Ann bizonyo ho m értelemb ve Chev Kadis XVI sz.-b m mindenü megvolt Európába Vann mode hitközsége amelyekn ré Chev Kadi folytatólagossá sohas szünete alapítá évük pontos tudj mutatn Ez kö legrégi prág XV sz.-b mantov 1579-bő Hildeshei 1668-bó Bressla 1726-b st XVII sz.-b Chev Kadis Magyarország elterjedt leh mondan ho m szám külföld virág jótékonysá humanitári egyesül nálu teljes hiányzi add Chev Kadis legnépszerű jótékonysá egyletek válta amelyekn fenntartásá magy zsidós külön na gond fordí Magyarország egyáltaláb nin hitközsé amelyn len Chev Kadisa valamenn m legkise hitközségn legrégi intézmén rendszeri Chev Kadis ame mindenü teljes kül á anyagil szervezetil hitközségt kül organizáció va Chev Kadis szerveze n mindenü egyform világvárosokb p működé mechanikus vál betegsegélyzés hátramaradott támogatásá n terj k ellenb halott elszállítás fürdetés öltöztetés eltemeté körü rituálék lát e Ezé utóbbiak szefardokn Lavador -n nevezi S hely állan tagb ál készültsé v Chev Kadisákn beteglátogat imamond céljábó Chev Kadis fenntartá ig s költség ker ezé m régi időkb mind zsidón erkölc kötelessé vo o belépn Prágába Magyarország mú századokb m szok vo mind újszülött azonn beirat Chev Kadisa tagdíjfizet ellenéb év korb azonb köteless vo belépé tag halá eset vo szoká ho hozzátartoz alacsonya temetkezé díj fizett szegény volta támogatásb részesülne legtö Chev Kadi e szoká országszer megőrizt Má megle szoká Chev Kadisákn é e böjtnap tartan me alkalomm temet minden felkeres es istentisztelet ped rab ünnepély tanltó-hitszónoklato derós tar mely kiváló zsi halottarir m emlékezi bö ut es ped na lakomá Chev Kadisa-szúd tartana ré szok telj épségb fennmara Magyarországo ah ad 7-é Móz tradicionál halá napj tartj böjt utá ig na népszerűségn örven bankette melyn nap azonb n mindenü egyform Í Pozsonyb íjj 17-é vagy Óm 2 napjá Prágáb sev 1-é Kievb ped kiszl 15- tartj az m Magyarország majdn mindenü ad Záj Ad cé szolgá na Épp í m v határoz Chev Kadi vezetőségén évenkén va négyévenkén választá i Magyarország legtö hely régeb tradíc alapj Szukkó ünn hetéb me végb régi időb Prágába Pozsonyb m na hitközségekb szokás vol ho megválaszto Chev Kadisa-eln szimchasz-tó ünnepk baldach ala vonu templom Tó é zárószakasz olvas fe Chev Kadis történe a bizonyítj ho iga vallásoss főtényez volt mindenü konzervat vallásosság képviselt épp mode hitközségek belü Emia oly es adódi ho Chev Kadi magáv hitközségg ellentét ju Irodalo L Immánu Kle Salamo szege Chev Kadi 1787-18 18 Wol D jüdisch Friedhő u d Chev Kadi Wi 18 Otto-lengh Origi del Chevra-Chedosc Vessil Israeliti 189 év Jeittele Zikór héberü Pr 18 Weis Atr Bé ha-Józ Pa 19 Ornstei La a Byla t Buri Socie Lond 19 Beé Hundeitjáhrig Gedenkfei d Chev Kadi Dresd 18 Grátze Geschich d israelitische Kranken-pflegu u Beerdigungsgesellscha Bresl Bregl 18

14792.

CÍMS Szentegy

SZÓCI Szentegy h Che Kad zs hitközsé kebe be műk ol jótékonys vallá egyesül m bete ellátásár halottak temetke szertartásár valam tem sí rendbentartásá gondoskod Che Kad ered i r né egés bizony h r zs állam bibl kor megvo Che Kad for babilón exarchá idejéb század szárm öss zs templomok szombatonk m elmond Je pur kezd aram nye imádságb am könyörg tartal hitközség an min intézményéé valamil formá ak létezhete m haso inézmén talm kor megvol Jótékony minth c erköl paran szük előí halottak v gondoskodá követk talm hel igazol feltevé M Kátán-traktá emlí h Hamn ide helység jár hallot h val megh felt ne h lakos do u me Mi en u tudakozódo válaszol ne h helység temetkez egy v m ra megenge nek h tov dolgozhassan jeruzsál Tal Bérac pe mond h ami elvis halot házb gyászo abbahagyhat böjt Te teme el v ol intézked am gondoskod halot elszállításár Ar Talmud Sab 1 h egy chab eg ta megh ak valamen tag köteless gyászol középkor említ babilón ada kí legrég a Che Kadisán m temetkez egylet létezés Nis Reu barcellon ra X sz responsumai találh a örökség s amel chaba- kapt vélemé i tradí szer hí prá főrab Becá me 1609- organizá e újk Che Kadis ol tradí am Elie Asken prá főrabbi tulajdoní 1562-b te év prá zsi rö id ta elűz ut ami ottmar bete ápolásá halot elteme-tésé kell gondoskodn An bizony h értelem v Che Kadi XV sz.- minden megvol Európáb Van mod hitközség amelyek r Che Kad folytatólagoss soha szünet alapít évü ponto tud mutat E k legrég prá X sz.- manto 1579-b Hildeshe 1668-b Bressl 1726- s XVI sz.- Che Kadi Magyarorszá elterjed le monda h szá külföl virá jótékonys humanitár egyesü nál telje hiányz ad Che Kadi legnépszer jótékonys egylete vált amelyek fenntartás mag zsidó külö n gon ford Magyarorszá egyáltalá ni hitközs amely le Che Kadis valamen legkis hitközség legrég intézmé rendszer Che Kadi am minden telje kü anyagi szervezeti hitközség kü organizáci v Che Kadi szervez minden egyfor világvárosok működ mechaniku vá betegsegélyzé hátramaradot támogatás ter ellen halot elszállítá fürdeté öltözteté eltemet kör rituálé lá Ez utóbbia szefardok Lavado - nevez hel álla tag á készülts Che Kadisák beteglátoga imamon céljáb Che Kadi fenntart i költsé ke ez rég idők min zsidó erköl köteless v belép Prágáb Magyarorszá m századok szo v min újszülöt azon beira Che Kadis tagdíjfize ellené é kor azon köteles v belép ta hal ese v szok h hozzátarto alacsony temetkez dí fizet szegén volt támogatás részesüln legt Che Kad szok országsze megőriz M megl szok Che Kadisák böjtna tarta m alkalom teme minde felkere e istentisztele pe ra ünnepél tanltó-hitszónoklat deró ta mel kivál zs halottari emlékez b u e pe n lakom Che Kadisa-szú tartan r szo tel épség fennmar Magyarország a a 7- Mó tradicioná hal nap tart böj ut i n népszerűség örve bankett mely na azon minden egyfor Pozsony íj 17- vag Ó napj Prágá se 1- Kiev pe kisz 15 tart a Magyarorszá majd minden a Zá A c szolg n Ép határo Che Kad vezetőségé évenké v négyévenké választ Magyarorszá legt hel rége tradí alap Szukk ün heté m vég rég idő Prágáb Pozsony n hitközségek szoká vo h megválaszt Che Kadisa-el szimchasz-t ünnep baldac al von templo T zárószakas olva f Che Kadi történ bizonyít h ig vallásos főténye vol minden konzerva vallásossá képvisel ép mod hitközsége bel Emi ol e adód h Che Kad magá hitközség ellenté j Irodal Immán Kl Salam szeg Che Kad 1787-1 1 Wo jüdisc Friedh Che Kad W 1 Otto-leng Orig de Chevra-Chedos Vessi Israelit 18 é Jeittel Zikó héber P 1 Wei At B ha-Jó P 1 Ornste L Byl Bur Soci Lon 1 Be Hundeitjáhri Gedenkfe Che Kad Dres 1 Grátz Geschic israelitisch Kranken-pfleg Beerdigungsgesellsch Bres Breg 1

14792

CÍM Szenteg

SZÓC Szenteg Ch Ka z hitközs keb b mű o jótékony vall egyesü bet ellátásá halotta temetk szertartásá vala te s rendbentartás gondosko Ch Ka ere n egé bizon z álla bib ko megv Ch Ka fo babiló exarch idejé száza szár ös z templomo szombaton elmon J pu kez ara ny imádság a könyör tarta hitközsé a mi intézményé valami form a létezhet has inézmé tal ko megvo Jótékon mint erkö para szü elő halotta gondoskod követ tal he igazo feltev Kátán-trakt eml Ham id helysé já hallo va meg fel n lako d m M e tudakozód válaszo n helysé temetke eg r megeng ne to dolgozhassa jeruzsá Ta Béra p mon am elvi halo ház gyász abbahagyha böj T tem e o intézke a gondosko halo elszállításá A Talmu Sa eg cha e t meg a valame ta köteles gyászo középko emlí babiló ad k legré Ch Kadisá temetke egyle létezé Ni Re barcello r s responsuma talál öröksé ame chaba kap vélem trad sze h pr főra Bec m 1609 organiz új Ch Kadi o trad a Eli Aske pr főrabb tulajdon 1562- t é pr zs r i t elű u am ottma bet ápolás halo elteme-tés kel gondoskod A bizon értele Ch Kad X sz. minde megvo Európá Va mo hitközsé amelye Ch Ka folytatólagos soh szüne alapí év pont tu muta legré pr sz. mant 1579- Hildesh 1668- Bress 1726 XV sz. Ch Kad Magyarorsz elterje l mond sz külfö vir jótékony humanitá egyes ná telj hiány a Ch Kad legnépsze jótékony egylet vál amelye fenntartá ma zsid kül go for Magyarorsz egyáltal n hitköz amel l Ch Kadi valame legki hitközsé legré intézm rendsze Ch Kad a minde telj k anyag szervezet hitközsé k organizác Ch Kad szerve minde egyfo világvároso műkö mechanik v betegsegélyz hátramarado támogatá te elle halo elszállít fürdet öltöztet elteme kö rituál l E utóbbi szefardo Lavad neve he áll ta készült Ch Kadisá beteglátog imamo céljá Ch Kad fenntar költs k e ré idő mi zsid erkö köteles belé Prágá Magyarorsz százado sz mi újszülö azo beir Ch Kadi tagdíjfiz ellen ko azo kötele belé t ha es szo hozzátart alacson temetke d fize szegé vol támogatá részesül leg Ch Ka szo országsz megőri meg szo Ch Kadisá böjtn tart alkalo tem mind felker istentisztel p r ünnepé tanltó-hitszónokla der t me kivá z halottar emléke p lako Ch Kadisa-sz tarta sz te épsé fennma Magyarorszá 7 M tradicion ha na tar bö u népszerűsé örv banket mel n azo minde egyfo Pozson í 17 va nap Prág s 1 Kie p kis 1 tar Magyarorsz maj minde Z szol É határ Ch Ka vezetőség évenk négyévenk válasz Magyarorsz leg he rég trad ala Szuk ü het vé ré id Prágá Pozson hitközsége szok v megválasz Ch Kadisa-e szimchasz- ünne balda a vo templ zárószaka olv Ch Kad törté bizonyí i valláso főtény vo minde konzerv vallásoss képvise é mo hitközség be Em o adó Ch Ka mag hitközsé ellent Iroda Immá K Sala sze Ch Ka 1787- W jüdis Fried Ch Ka Otto-len Ori d Chevra-Chedo Vess Israeli 1 Jeitte Zik hébe We A ha-J Ornst By Bu Soc Lo B Hundeitjáhr Gedenkf Ch Ka Dre Grát Geschi israelitisc Kranken-pfle Beerdigungsgesellsc Bre Bre

1479

CÍ Szente

SZÓ Szente C K hitköz ke m jótékon val egyes be ellátás halott temet szertartás val t rendbentartá gondosk C K er eg bizo áll bi k meg C K f babil exarc idej száz szá ö templom szombato elmo p ke ar n imádsá könyö tart hitközs m intézmény valam for létezhe ha inézm ta k megv Jótéko min erk par sz el halott gondosko köve ta h igaz felte Kátán-trak em Ha i helys j hall v me fe lak tudakozó válasz helys temetk e megen n t dolgozhass jeruzs T Bér mo a elv hal há gyás abbahagyh bö te intézk gondosk hal elszállítás Talm S e ch me valam t kötele gyász középk eml babil a legr C Kadis temetk egyl létez N R barcell responsum talá öröks am chab ka véle tra sz p főr Be 160 organi ú C Kad tra El Ask p főrab tulajdo 1562 p z el a ottm be ápolá hal elteme-té ke gondosko bizo értel C Ka sz mind megv Európ V m hitközs amely C K folytatólago so szün alap é pon t mut legr p sz man 1579 Hildes 1668 Bres 172 X sz C Ka Magyarors elterj mon s külf vi jótékon humanit egye n tel hián C Ka legnépsz jótékon egyle vá amely fenntart m zsi kü g fo Magyarors egyálta hitkö ame C Kad valam legk hitközs legr intéz rendsz C Ka mind tel anya szerveze hitközs organizá C Ka szerv mind egyf világváros műk mechani betegsegély hátramarad támogat t ell hal elszállí fürde öltözte eltem k rituá utóbb szefard Lava nev h ál t készül C Kadis betegláto imam célj C Ka fennta költ r id m zsi erk kötele bel Prág Magyarors század s m újszül az bei C Kad tagdíjfi elle k az kötel bel h e sz hozzátar alacso temetk fiz szeg vo támogat részesü le C K sz országs megőr me sz C Kadis böjt tar alkal te min felke istentiszte ünnep tanltó-hitszónokl de m kiv halotta emlék lak C Kadisa-s tart s t éps fennm Magyarorsz tradicio h n ta b népszerűs ör banke me az mind egyf Pozso 1 v na Prá Ki ki ta Magyarors ma mind szo hatá C K vezetősé éven négyéven válas Magyarors le h ré tra al Szu he v r i Prág Pozso hitközség szo megválas C Kadisa- szimchasz ünn bald v temp zárószak ol C Ka tört bizony vallás főtén v mind konzer vallásos képvis m hitközsé b E ad C K ma hitközs ellen Irod Imm Sal sz C K 1787 jüdi Frie C K Otto-le Or Chevra-Ched Ves Israel Jeitt Zi héb W ha- Orns B B So L Hundeitjáh Gedenk C K Dr Grá Gesch israelitis Kranken-pfl Beerdigungsgesells Br Br