14798.htm
CÍMSZÓ: Szent és szentség
SZÓCIKK: Szent és szentség
(héb. kódos, kedusó, chaszidusz), a közönséges, profán dolgoktól való
tartózkodás, az érzéki világtól való elkülönülés fizikai és spirituális értelemben
egyaránt. A Sz. tehát erkölcsi tisztaság és tökéletesülés oly mértékben, mely a
bűn felvételét kizárja. A Biblia Isten szentségére való utalással ösztönzi
szent életre az embereket, de az isteni szentség (kedusó) a bibliai ethika
szerint különbözik a szentségre törekvő ember szentségétól (chaszidusz), mely a
jámborság s a törvénytől nem korlátozott magasabb morál kifejezése. Az ember
szentsége a Szentírás törvényeinek mélyebben értelmezett és rigorózusabb
betartásában áll {Bába Mecia 52b, Chullin 103b). Isten szentsége
igazságosságában tükröződi k vissza (Jesája 5.16; Zsolt. 99. 3-5; Levitic.
10.3; Num. 20. 12-13; Ezektel 28. 22-23). Ugyancsak Jesája fantáziája szerint
csupán azok gyönyörködhetnek Isten szépségében, akik hibátlanok (33. 14-17,4.3,
VI. 7); szentségéből eredő tisztasága nem tűri a rosszat és méltánytalanságot s
a gonoszokat bünteti. A Zsoltárok felfogása szerint Isten útja a szentség, Ő
maga a Szent Lény, minden profán és érzéki lény felett áll s a tisztaság és
tökéletesülés legmagasabb eszményképe. Éppen azért az Isten hasonlatosságára
teremtett embernek a zsidó ethika szellemében legfőbb életcélja csak az lehet,
hogy az isteni szentségre törekedjék. «Szentek legyetek, mert Én, a ti
Istenetek szent vagyok» {Leviticus 19. 2,20.7, 26). S éppen ebben a magasztos
ethikai koncepcióban áll a nagy különbség az ókori zsidó és a többi sémi
vallásoknak a szentségről való felfogásában. A babiloni és föníciai vallások a
szentség fogalmát szintén ugyanazon szógyökkel fejeztek ki. ámde a kedes (a. m.
kódos) fogalmát éppen a fajtalanság és bujálkodás istennőjére, Asztartóre
alkalmazták s annak kicsapongó és orgiákat ülő papjait és papnőit nevezték
kedósim és kedésósznak s midőn ezt a kultuszt akarták némelyek Izrael
országában elterjeszteni, éppen az váltotta ki a próféták méltatlankodását és
felháborodását. A prófétáknak a szentségről szóló legtökéletesebb ethikai
koncepciója és a többi kulturnépek barbár kultuszai (Asztarte és Moloch)
mellett tűnik ki teljes magasztosságában a zsidó vallás. Ugyancsak ez a pogány
szentség-kultusz okozta azt, hogy törvényhozás útján különítették el Izrael
Istenének fogalmat a többi népek istenfogalmától s maga Izráel népét is a
környező népektől (Levific 18. 2t-30, 20.22-26; Deuter. 23.18-19), viszon
Izrael szentségfogalma eredményezte a tisztaságra és egészségügyre vonatkozó
törvényhozás is teljes szigorúságában, s minden tisztátalan cselekedet
elkerülését, ahol Isten jelen van. A szentségről való ezen felfogás
következménye továbbá, hogy a Legszentebb-Egyisten megszentelhet személyeket és
tárgyakat. A legrégibb időkben ennek szimbóluma az áldozathozatal volt s az
áldozatot hozó megszenteltetett (Nutn. 17. 2-3), úgyszintén megszentesült, aki
az oltárt érintette (Exod. 29. 37; Leóit. 6.11, 20; /. Sam. 21. 6; Chagg. 2). A
mózesi könyvek szerint a felszentelt személyek és tárgyak szentsége Istentől
ered. így Áron családját papi nemzetséggé szentelte {Levit. 21. 15, 23, 22. 9,
16), a levitákat a papok segédeivé (Num. 8. 17), továbbá Isten szentelte meg az
elsőszülötteket (Num. 3. 13), Izrael népét (Exod. 31. 13 ; Levit 20.8. 21. 8;
Ezekiel 20.12. 36. 28), a szombatot (Genesis 2. 3; Exod. 20. 11) és a prófétát
(Jerémia 1. 5). Minden lehet szent, ami a közönségeset és profánt kizárja s az
Isten tiszteletét vallja; így a hely, ahol Isten megjelen a fohászkodónak, a
Szentély (mikdos), annak minden része és edénye. A magaslat, ahol a jeruzsálemi
Nagy Templom épült szent halom, maga Jeruzsálem a szent város és Palesztina
Szentföld (Zacharia 2.16 ; v. ö. Hósea 9. 3-4). A Biblia szerint szent továbbá
minden Istennek hozott áldozat, a kegyszerek nem önmagukban véve, hanem
Istennek ajánlottan szentek (Exod. 28. 36. 30. 37; Levit. 19. 8. 23. 20), mert
az isteni szentséghez való viszonyuk teszi őket szentté s ez a szentség a
közelség és szorosság szerint lehet fokozatos. Ez utóbbi értelemben van szó a
Bibliában szentek szentjéről (Exod. 16. 33,. 30. 10, 29, 36; Levit. 16. 33). A
levitáktól elkülönített papság Istennek szentjei s maga Áron ezek közt a
szentek közt is szent (/. Krón. 23.13), ugyanúgy a próféták és a nazariták
(Num. 6. 5; Kir. II. 4. 9). Különösen azonban maga Izrael népe szent az Úrnak
(Deuter. 7. 6. 14. 2- 21, 26 19. 28. 9; Jerem. 2. 3) s Izrael Isten szent
királysága (Zsolt. 114. 1), szent népe, szent sarja, szent nemzet, mert mint
papok népe lett kiválasztva a föld népei közül (Exod. 19. 6) s az
izraelitáknak, mint szent embereknek kell tar-tozkodniok a tisztátalan hús
élvezetétől (Exod 22. 30 ; Deuter. 14. 21; Levit. 21. 25-26) s az idolatra
népekkel való összeházasodástól (Deuter 7.2-6; Mal 2. 11; Ezra 6. 21, 9. 11).
Kétségtelen, hogy a próféták szentségfogalma sokkal magasabb fokon áll, mint a
mózesi könyvek papi Kódexéi, melynél a fizikai szentség még kidomborodik.
Izrael szentsége már a mózesi könyvekben (Deuter. 26. 19, 28. 9; Levit. 19. 2.
20. 7) erkölcsi kötelezettséggé, annak vállalásává s öröklésévé emelkedik,
egyszóval a morális tökéletesülés felé való törekvéssé, amelynek útja a rossz
elkerülésében és önfegyelmezésben s a jó gyakorlásában áll. Ezékiel, a kohanita-törzsből
való (papi) próféta teszi meg éppen Mózes III. könyve alapján központi eszmévé
a szentséget, mely az exilium utáni zsidóságnál két irányban fejlődött: a
szadduceus papság (l. Szad-duceusok) a nyomatékot a külső szentségre helyezte,
míg a régi chásszideusok (l. o.) és utódaik, a farizeusok (l. o.) és esszénusok
(l. o.) a belső szentséget tették az élet főcéljává. A papi rendszer Ezékiel
próféta után tíz fokát említi a szentségnek s ehhez képest a tisztátlanságnak
is tíz fokát különbözteti meg. Az egész ókori zsidó templomi ritus minden
részletében a szentség fogalmának papi értelmezésére van alapítva. A
chásszidousok ezt a mondást legyetek szentek , így értelmezték: különitsétek el
magatokat a többi emberektől (Szifra, Kedósim L). Tőlük származik ez az
aforizma : Ahol a Tóra szentségről beszél, ott szem előtt tartja a
bálvány-imádástól, valamint az ezzel karöltve járó erkölcsi romlottságtól és
kicsapongástól való távoltartást (u. o. 9. 11 és Levit. Rabb. 24. A chásszideus
szentségideál a paphoz hasonló és testi életben az angyalokhoz hasonló szentség
(Jer. Targ. Exod. 22. 30; Lev. 22. 7; Num. 15. 40). Valószínűen azért kapták a
tőlük eredő farizeusok nevüket, (Perusim, a m. akik elkülönítik magukat
személyektől és tárgyaktól, amelyek mételyeznek). A szentség rendszertanához
tartozott a testi tisztaság is, melynek első követelménye volt a reggeli ima és
az összes étkezések előtti szabályszerű lemosás (Beráchót 53b) és feltétlen
tartózkodás minden tiltott dologtól (Jebám. 20a; Taán. lla), főleg pedig tisztátalan
gondolatoktól és pillantásoktól (Sabbat 86a; Seouóth 18b). A zsidókat a
Sibyllinák (II. 168) szent embereknek nevezik, különösen azonban a mártírhalált
halt chásszideusokat (u. o. 2. 263), míg a jövő Izraelét az apokrif
Salamon-zsoltárok (17. 28. 36; Sibyllinák 14. 859) szent nemzedéknek neveik.
Izrael szent jellege Istentől adatott neki a végső időkig. (Levit. R. 24.) A
rabbinikus ethikában a szentség a legmagasabb eszmény (Szóta 9. 15), de csupán
csekélyszámú kiválasztottat neveznek szenteknek (Bölcsesség K. 5. 5; Peszách.
104a; Sabb. 118b; Ketub. 103b). Szent gyülekezet v. a szentek gyülekezete egy
esszénus társaságnak volt a neve (1. Esszénusok), amely közös munkában és
testvériségben, vagyonközösségben élt a Messiás jövetelét várva. Az Uj-Testamentum
szentségfogalma is innen ered. A rabbinikus tanítás szerint Senki sem nevezhető
szentnek halála előtt (Midrás Tehill. 16. 3); a szentekben akkor lehet bízni,
ha már a földben vannak , mert isten nem helyezi bizalmát szentjeibe Jób 15.
15). A teljes szentség csupán Istennek lehet attribútuma (Jerus. Beráchót 9.
13a); Az ember szentségben aszerint emelkedik, aminél inkább emelkedik az
isteni felé és az érzéki dolgok fölé (Jóma-trakt. 39a). Az egész zsidó
törvényhozás célja az élet megszentelése, melyet jó cselekedetekkel, a szombat
megőrzésével, megszentelésével és Isten nevének meg-szentelésével(Kiddus
ha-Sém) lehet elérni (Midrás Tehill. 20. 5. Zsoltárhoz). Az ily szentség az,
amely felemeli az embert s amely áthatja az élet gondolatait és motívumait s ezért
az ethika lehető legmagasabb princípiuma. A szentség a rabbinikus irodalomban
azonos fogalommá vált az élet, a cselekedet és gondolat tisztaságával. A tiszta
életről Maimonides a Jad ha-Chazaka Kedusa c. fejezetében Nachmanides pedig az
Iggeresz ha-Kedusa-ban (Levél a Szentségről) szól részletesen.
II. Oly értelemben szentekről, mint a keresztény vallás, a zsidó vallás nem
szól (1. Sírok látogatása) egyéneket csupán csekély számban neveznek a
rabbinikus iratok szenteknek, ott is allegorikus értelemben s egyáltalán nem
kötelező erővel Dávid királyt sem tartja szentnek a zsidó vallás jóllehet egyes
rabbik az ókorban annak tartották, «mert imádkozott lelke megőrzéséért» s mert
más királyokkal ellentétben éjfélkor felkelt hálát adni Istennek (Zsolt. 119. 62;
Beráchót 4a); Jóbot is szentnek tartották az ókorban, bárha nem tartották
zsidónak (Bába Bátra 15b). A Talmud említi a régi szenteket (Chaszidim
ha-Risonim), akik kevésszámú kiválasztottak voltak s pár generációt alkottak
csupán, amiért nemzedékek szentjeinek is nevezik őket (Taán. 8a). Ezek R.
Joszével a tannaita-korban kihaltak. Hillelt is szentnek tartották s halála
után így említi a talmud : «a szent, az erényes, Ezra tanítványa» (Szóta 48b);
tanítványát, R. Sámuel ha-Kótont szintén annak tartották. R. Simon viszont
Judát tartotta szentnek és József fölé helyezte, «mert nyilvánosan megbánta
bűnét s megszentelte Isten Nevét.» (Szóta 10b; Genes. 38. 26). R. Akibát,
valódi szent élete és halála miatt, valamint a vele egyidejűleg meggyilkolt tíz
mártírt (1. Mártírok), R. Juda ben Bávát és R. Juda ben Ilait szintén szentnek
nevezi a Talmud, míg a babilóniai talmudtanítók közül R. Hunat, R. Chiszdát és
Mar Zutrát említik szentek gyanánt (Taán. 23b), jóllehet nem olyan mértékben,
mint a palesztinaiak. A régi szentek (chásszideusok) jámborságáról fel van
jegyezve, hogy a reggeli ima előtt egy óráig ájtatosságba merültek, hogy
agyukat isten felé koncentrálják (Beráchót 5. 1). A gyakori böjtöt a szentektől
sem kívánták meg, sőt elítélték azt, mint a test kínzását (Prov. 11. 17 ; Taán
llb). A szenteket többre becsülték, mint a nagy tudósokat s külön sziklasírokba
temették el őket (Móéd Katán 17a). A szent viszont lehetett nagy tudós (u.o.
Hillel) s ez csak emelte az iránta való tiszteletet; másrészt a tudatlan (am-ha-arec)
sohasem lehetett szent (Ábót II. 6): «Veszélyes dolog tudatlan szent közelében
élni», mondja a Talmud. (Sabbat 63a s ahhoz Busi). A chásszid sóte, a bolond
szentet egy kategóriába sorozzák a gazemberrel és a férjtelen asszonnyal;
mindahármat a társadalom destruktív elemének tekinti a Talmud (Szóta 52). A
szentség az ember legmagasabb tökéletesülése R. Pinchasz ben Jair szerint s az
fokonként a következő úton érhető el: «a Törvény tanulmányozásával, energiával,
testi és lelki tisztasággal, egyéni elkülönüléssel, mérsékletességgel, a bűntől
való iszonyattal, inspirációval és a feltámadásban való hitteb) (Abóda Zára
20b). Más rabbik a hálaadást és áldásmondást tartják a szentség elérésénél
fontosnak (Bába Káma 30a). R. Juda szerint a fő-kellék az, hogy ne tegyünk
semmi rosszat és kárt embertársainknak. Az enyém a tied és a tied is a tied
(Abót V. 13), mondja a Talmudban egyik chásszideus szent. A régi chásszideusok
annyira vigyáztak embertársaik jólétére, hogy az üveget és tövist három láb
mélyen elföldelték a mezőn, nehogy valakinek sérelme legyen belőle (Bába Káma
30a). A későbbi talmudi korszakban kizárólag az erkölcsi magaslat, amelyben
gondolkodott és élt valaki s az azzal párosult tanulás és tudás, vívták ki a
szent jelzőt. Ezektől megkövetelték, hogy a Tóra törvényeit is szigorítsák,
mert az az emberi gyengeséget ismerve, sok helyt engedményt tesz. Ezt a bibliai
kitételt pl., hogy : Tartsd vissza magad minden gonosz dologtól (Deuter. 23. 9)
R. Pinchasz ben Jair úgy értelmezte, hogy tisztátlan dologra gondolni sem
szabad (Ketubót 46a). A szív tisztasága a szentek ideálja volt s ehhez képest
főképpen a rágalmazást (1. o.) ítélték el. A szentek véleménye szerint a gonosz
és tisztátlan gondolatok rosszabbak a tisztátlan cselekedeteknél (Jóma 29a). A
középkorban a legnemesebb tipusú szent R. Juda ben Sámuel ha-Chaszid
(Regensburg) volt; ethikai kódexe, Széfer Chaszidim telve a legmagasz-tosabb
erkölcsi oktatásokkal. Ő a szentség egyik legfőbb követelményének tartja
késznek lenni a rosszat megbocsátani annak, aki bocsánatot kér (§ 11), továbbá
hogy visszatartsa magát az ember attól, hogy rosszat tegyen, nem a büntetéstől
való félelem, hanem Isten tisztelete és szeretete miatt (§ 12), nyájasnak lenni
és üdvözölni mindenkit, a nemzsidót is az utcán (§13). Ugyanott a szentségre
vonatkozóan még ez olvasható : A Törvény tanulmányozása egymagábanvéve még nem
elegendő, hanem csupán jó cselekedetekkel párosultan, mert különben olyan az,
mint a külső szoba kulcsa a belső szoba kulcsa nélkül (u. o.); (Isten szeretete
az ember szeretete felett kell, hogy álljon s így a feleség és gyermek felett
is: mindenkinek késznek kell lennie, hogy feláldozza életét Isten
parancsainak)) (§ 14). Hasonló tanítások a szentségről más iratokban is
előfordulnak, így elsősorban R. Bachja ibn Pakuda Ghovosz ha-Levovosz (A Szív
kötelességei), R. Eliah ben Moses de Vidas Hésisz Ghochma és R. Isaac Aboab
Menórasz ha-Maor c. ethikai munkáiban, amelyeket mind a legszörnyűbb üldözések
korában írtak azok a tántoríthatatlan hitű zsidó tudósok és szentek, akik maguk
is méltóak erre a névre, jóllehet maga a zsidó vallás azt emberre nem
alkalmazza. L. Ethika, Esszénusok, Chasrídeusok, Mártírok és az első irodalmát.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4798. címszó a lexikon =>
840. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14798.htm
CÍMSZÓ: Szent és szentség
SZÓCIKK: Szent és szentség héb. kódos, kedusó, chaszidusz , a közönséges,
profán dolgoktól való tartózkodás, az érzéki világtól való elkülönülés fizikai
és spirituális értelemben egyaránt. A Sz. tehát erkölcsi tisztaság és
tökéletesülés oly mértékben, mely a bűn felvételét kizárja. A Biblia Isten
szentségére való utalással ösztönzi szent életre az embereket, de az isteni
szentség kedusó a bibliai ethika szerint különbözik a szentségre törekvő ember
szentségétól chaszidusz , mely a jámborság s a törvénytől nem korlátozott
magasabb morál kifejezése. Az ember szentsége a Szentírás törvényeinek
mélyebben értelmezett és rigorózusabb betartásában áll {Bába Mecia 52b, Chullin
103b . Isten szentsége igazságosságában tükröződi k vissza Jesája 5.16; Zsolt.
99. 3-5; Levitic. 10.3; Num. 20. 12-13; Ezektel 28. 22-23 . Ugyancsak Jesája
fantáziája szerint csupán azok gyönyörködhetnek Isten szépségében, akik
hibátlanok 33. 14-17,4.3, VI. 7 ; szentségéből eredő tisztasága nem tűri a
rosszat és méltánytalanságot s a gonoszokat bünteti. A Zsoltárok felfogása
szerint Isten útja a szentség, Ő maga a Szent Lény, minden profán és érzéki
lény felett áll s a tisztaság és tökéletesülés legmagasabb eszményképe. Éppen
azért az Isten hasonlatosságára teremtett embernek a zsidó ethika szellemében
legfőbb életcélja csak az lehet, hogy az isteni szentségre törekedjék. Szentek
legyetek, mert Én, a ti Istenetek szent vagyok {Leviticus 19. 2,20.7, 26 . S
éppen ebben a magasztos ethikai koncepcióban áll a nagy különbség az ókori
zsidó és a többi sémi vallásoknak a szentségről való felfogásában. A babiloni
és föníciai vallások a szentség fogalmát szintén ugyanazon szógyökkel fejeztek
ki. ámde a kedes a. m. kódos fogalmát éppen a fajtalanság és bujálkodás
istennőjére, Asztartóre alkalmazták s annak kicsapongó és orgiákat ülő papjait
és papnőit nevezték kedósim és kedésósznak s midőn ezt a kultuszt akarták
némelyek Izrael országában elterjeszteni, éppen az váltotta ki a próféták
méltatlankodását és felháborodását. A prófétáknak a szentségről szóló
legtökéletesebb ethikai koncepciója és a többi kulturnépek barbár kultuszai
Asztarte és Moloch mellett tűnik ki teljes magasztosságában a zsidó vallás.
Ugyancsak ez a pogány szentség-kultusz okozta azt, hogy törvényhozás útján
különítették el Izrael Istenének fogalmat a többi népek istenfogalmától s maga
Izráel népét is a környező népektől Levific 18. 2t-30, 20.22-26; Deuter.
23.18-19 , viszon Izrael szentségfogalma eredményezte a tisztaságra és
egészségügyre vonatkozó törvényhozás is teljes szigorúságában, s minden
tisztátalan cselekedet elkerülését, ahol Isten jelen van. A szentségről való
ezen felfogás következménye továbbá, hogy a Legszentebb-Egyisten megszentelhet
személyeket és tárgyakat. A legrégibb időkben ennek szimbóluma az
áldozathozatal volt s az áldozatot hozó megszenteltetett Nutn. 17. 2-3 ,
úgyszintén megszentesült, aki az oltárt érintette Exod. 29. 37; Leóit. 6.11,
20; /. Sam. 21. 6; Chagg. 2 . A mózesi könyvek szerint a felszentelt személyek
és tárgyak szentsége Istentől ered. így Áron családját papi nemzetséggé
szentelte {Levit. 21. 15, 23, 22. 9, 16 , a levitákat a papok segédeivé Num. 8.
17 , továbbá Isten szentelte meg az elsőszülötteket Num. 3. 13 , Izrael népét
Exod. 31. 13 ; Levit 20.8. 21. 8; Ezekiel 20.12. 36. 28 , a szombatot Genesis
2. 3; Exod. 20. 11 és a prófétát Jerémia 1. 5 . Minden lehet szent, ami a
közönségeset és profánt kizárja s az Isten tiszteletét vallja; így a hely, ahol
Isten megjelen a fohászkodónak, a Szentély mikdos , annak minden része és
edénye. A magaslat, ahol a jeruzsálemi Nagy Templom épült szent halom, maga
Jeruzsálem a szent város és Palesztina Szentföld Zacharia 2.16 ; v. ö. Hósea 9.
3-4 . A Biblia szerint szent továbbá minden Istennek hozott áldozat, a kegyszerek
nem önmagukban véve, hanem Istennek ajánlottan szentek Exod. 28. 36. 30. 37;
Levit. 19. 8. 23. 20 , mert az isteni szentséghez való viszonyuk teszi őket
szentté s ez a szentség a közelség és szorosság szerint lehet fokozatos. Ez
utóbbi értelemben van szó a Bibliában szentek szentjéről Exod. 16. 33,. 30. 10,
29, 36; Levit. 16. 33 . A levitáktól elkülönített papság Istennek szentjei s
maga Áron ezek közt a szentek közt is szent /. Krón. 23.13 , ugyanúgy a
próféták és a nazariták Num. 6. 5; Kir. II. 4. 9 . Különösen azonban maga
Izrael népe szent az Úrnak Deuter. 7. 6. 14. 2- 21, 26 19. 28. 9; Jerem. 2. 3 s
Izrael Isten szent királysága Zsolt. 114. 1 , szent népe, szent sarja, szent
nemzet, mert mint papok népe lett kiválasztva a föld népei közül Exod. 19. 6 s
az izraelitáknak, mint szent embereknek kell tar-tozkodniok a tisztátalan hús
élvezetétől Exod 22. 30 ; Deuter. 14. 21; Levit. 21. 25-26 s az idolatra
népekkel való összeházasodástól Deuter 7.2-6; Mal 2. 11; Ezra 6. 21, 9. 11 .
Kétségtelen, hogy a próféták szentségfogalma sokkal magasabb fokon áll, mint a
mózesi könyvek papi Kódexéi, melynél a fizikai szentség még kidomborodik.
Izrael szentsége már a mózesi könyvekben Deuter. 26. 19, 28. 9; Levit. 19. 2.
20. 7 erkölcsi kötelezettséggé, annak vállalásává s öröklésévé emelkedik,
egyszóval a morális tökéletesülés felé való törekvéssé, amelynek útja a rossz
elkerülésében és önfegyelmezésben s a jó gyakorlásában áll. Ezékiel, a
kohanita-törzsből való papi próféta teszi meg éppen Mózes III. könyve alapján központi
eszmévé a szentséget, mely az exilium utáni zsidóságnál két irányban fejlődött:
a szadduceus papság l. Szad-duceusok a nyomatékot a külső szentségre helyezte,
míg a régi chásszideusok l. o. és utódaik, a farizeusok l. o. és esszénusok l.
o. a belső szentséget tették az élet főcéljává. A papi rendszer Ezékiel próféta
után tíz fokát említi a szentségnek s ehhez képest a tisztátlanságnak is tíz
fokát különbözteti meg. Az egész ókori zsidó templomi ritus minden részletében
a szentség fogalmának papi értelmezésére van alapítva. A chásszidousok ezt a
mondást legyetek szentek , így értelmezték: különitsétek el magatokat a többi
emberektől Szifra, Kedósim L . Tőlük származik ez az aforizma : Ahol a Tóra
szentségről beszél, ott szem előtt tartja a bálvány-imádástól, valamint az
ezzel karöltve járó erkölcsi romlottságtól és kicsapongástól való távoltartást
u. o. 9. 11 és Levit. Rabb. 24. A chásszideus szentségideál a paphoz hasonló és
testi életben az angyalokhoz hasonló szentség Jer. Targ. Exod. 22. 30; Lev. 22.
7; Num. 15. 40 . Valószínűen azért kapták a tőlük eredő farizeusok nevüket,
Perusim, a m. akik elkülönítik magukat személyektől és tárgyaktól, amelyek
mételyeznek . A szentség rendszertanához tartozott a testi tisztaság is,
melynek első követelménye volt a reggeli ima és az összes étkezések előtti
szabályszerű lemosás Beráchót 53b és feltétlen tartózkodás minden tiltott
dologtól Jebám. 20a; Taán. lla , főleg pedig tisztátalan gondolatoktól és
pillantásoktól Sabbat 86a; Seouóth 18b . A zsidókat a Sibyllinák II. 168 szent
embereknek nevezik, különösen azonban a mártírhalált halt chásszideusokat u. o.
2. 263 , míg a jövő Izraelét az apokrif Salamon-zsoltárok 17. 28. 36;
Sibyllinák 14. 859 szent nemzedéknek neveik. Izrael szent jellege Istentől
adatott neki a végső időkig. Levit. R. 24. A rabbinikus ethikában a szentség a
legmagasabb eszmény Szóta 9. 15 , de csupán csekélyszámú kiválasztottat
neveznek szenteknek Bölcsesség K. 5. 5; Peszách. 104a; Sabb. 118b; Ketub. 103b
. Szent gyülekezet v. a szentek gyülekezete egy esszénus társaságnak volt a
neve 1. Esszénusok , amely közös munkában és testvériségben, vagyonközösségben
élt a Messiás jövetelét várva. Az Uj-Testamentum szentségfogalma is innen ered.
A rabbinikus tanítás szerint Senki sem nevezhető szentnek halála előtt Midrás
Tehill. 16. 3 ; a szentekben akkor lehet bízni, ha már a földben vannak , mert
isten nem helyezi bizalmát szentjeibe Jób 15. 15 . A teljes szentség csupán
Istennek lehet attribútuma Jerus. Beráchót 9. 13a ; Az ember szentségben
aszerint emelkedik, aminél inkább emelkedik az isteni felé és az érzéki dolgok
fölé Jóma-trakt. 39a . Az egész zsidó törvényhozás célja az élet megszentelése,
melyet jó cselekedetekkel, a szombat megőrzésével, megszentelésével és Isten
nevének meg-szentelésével Kiddus ha-Sém lehet elérni Midrás Tehill. 20. 5.
Zsoltárhoz . Az ily szentség az, amely felemeli az embert s amely áthatja az
élet gondolatait és motívumait s ezért az ethika lehető legmagasabb
princípiuma. A szentség a rabbinikus irodalomban azonos fogalommá vált az élet,
a cselekedet és gondolat tisztaságával. A tiszta életről Maimonides a Jad
ha-Chazaka Kedusa c. fejezetében Nachmanides pedig az Iggeresz ha-Kedusa-ban
Levél a Szentségről szól részletesen.
II. Oly értelemben szentekről, mint a keresztény vallás, a zsidó vallás nem
szól 1. Sírok látogatása egyéneket csupán csekély számban neveznek a rabbinikus
iratok szenteknek, ott is allegorikus értelemben s egyáltalán nem kötelező
erővel Dávid királyt sem tartja szentnek a zsidó vallás jóllehet egyes rabbik az
ókorban annak tartották, mert imádkozott lelke megőrzéséért s mert más
királyokkal ellentétben éjfélkor felkelt hálát adni Istennek Zsolt. 119. 62;
Beráchót 4a ; Jóbot is szentnek tartották az ókorban, bárha nem tartották
zsidónak Bába Bátra 15b . A Talmud említi a régi szenteket Chaszidim ha-Risonim
, akik kevésszámú kiválasztottak voltak s pár generációt alkottak csupán,
amiért nemzedékek szentjeinek is nevezik őket Taán. 8a . Ezek R. Joszével a
tannaita-korban kihaltak. Hillelt is szentnek tartották s halála után így
említi a talmud : a szent, az erényes, Ezra tanítványa Szóta 48b ; tanítványát,
R. Sámuel ha-Kótont szintén annak tartották. R. Simon viszont Judát tartotta
szentnek és József fölé helyezte, mert nyilvánosan megbánta bűnét s
megszentelte Isten Nevét. Szóta 10b; Genes. 38. 26 . R. Akibát, valódi szent
élete és halála miatt, valamint a vele egyidejűleg meggyilkolt tíz mártírt 1.
Mártírok , R. Juda ben Bávát és R. Juda ben Ilait szintén szentnek nevezi a
Talmud, míg a babilóniai talmudtanítók közül R. Hunat, R. Chiszdát és Mar
Zutrát említik szentek gyanánt Taán. 23b , jóllehet nem olyan mértékben, mint a
palesztinaiak. A régi szentek chásszideusok jámborságáról fel van jegyezve,
hogy a reggeli ima előtt egy óráig ájtatosságba merültek, hogy agyukat isten
felé koncentrálják Beráchót 5. 1 . A gyakori böjtöt a szentektől sem kívánták
meg, sőt elítélték azt, mint a test kínzását Prov. 11. 17 ; Taán llb . A
szenteket többre becsülték, mint a nagy tudósokat s külön sziklasírokba
temették el őket Móéd Katán 17a . A szent viszont lehetett nagy tudós u.o.
Hillel s ez csak emelte az iránta való tiszteletet; másrészt a tudatlan
am-ha-arec sohasem lehetett szent Ábót II. 6 : Veszélyes dolog tudatlan szent
közelében élni , mondja a Talmud. Sabbat 63a s ahhoz Busi . A chásszid sóte, a
bolond szentet egy kategóriába sorozzák a gazemberrel és a férjtelen
asszonnyal; mindahármat a társadalom destruktív elemének tekinti a Talmud Szóta
52 . A szentség az ember legmagasabb tökéletesülése R. Pinchasz ben Jair
szerint s az fokonként a következő úton érhető el: a Törvény tanulmányozásával,
energiával, testi és lelki tisztasággal, egyéni elkülönüléssel,
mérsékletességgel, a bűntől való iszonyattal, inspirációval és a feltámadásban
való hitteb Abóda Zára 20b . Más rabbik a hálaadást és áldásmondást tartják a
szentség elérésénél
fontosnak Bába Káma 30a . R. Juda szerint a fő-kellék az, hogy ne tegyünk semmi
rosszat és kárt embertársainknak. Az enyém a tied és a tied is a tied Abót V.
13 , mondja a Talmudban egyik chásszideus szent. A régi chásszideusok annyira
vigyáztak embertársaik jólétére, hogy az üveget és tövist három láb mélyen
elföldelték a mezőn, nehogy valakinek sérelme legyen belőle Bába Káma 30a . A
későbbi talmudi korszakban kizárólag az erkölcsi magaslat, amelyben
gondolkodott és élt valaki s az azzal párosult tanulás és tudás, vívták ki a
szent jelzőt. Ezektől megkövetelték, hogy a Tóra törvényeit is szigorítsák,
mert az az emberi gyengeséget ismerve, sok helyt engedményt tesz. Ezt a bibliai
kitételt pl., hogy : Tartsd vissza magad minden gonosz dologtól Deuter. 23. 9
R. Pinchasz ben Jair úgy értelmezte, hogy tisztátlan dologra gondolni sem
szabad Ketubót 46a . A szív tisztasága a szentek ideálja volt s ehhez képest
főképpen a rágalmazást 1. o. ítélték el. A szentek véleménye szerint a gonosz
és tisztátlan gondolatok rosszabbak a tisztátlan cselekedeteknél Jóma 29a . A
középkorban a legnemesebb tipusú szent R. Juda ben Sámuel ha-Chaszid Regensburg
volt; ethikai kódexe, Széfer Chaszidim telve a legmagasz-tosabb erkölcsi
oktatásokkal. Ő a szentség egyik legfőbb követelményének tartja késznek lenni a
rosszat megbocsátani annak, aki bocsánatot kér § 11 , továbbá hogy visszatartsa
magát az ember attól, hogy rosszat tegyen, nem a büntetéstől való félelem,
hanem Isten tisztelete és szeretete miatt § 12 , nyájasnak lenni és üdvözölni
mindenkit, a nemzsidót is az utcán §13 . Ugyanott a szentségre vonatkozóan még
ez olvasható : A Törvény tanulmányozása egymagábanvéve még nem elegendő, hanem
csupán jó cselekedetekkel párosultan, mert különben olyan az, mint a külső
szoba kulcsa a belső szoba kulcsa nélkül u. o. ; Isten szeretete az ember
szeretete felett kell, hogy álljon s így a feleség és gyermek felett is:
mindenkinek késznek kell lennie, hogy feláldozza életét Isten parancsainak § 14
. Hasonló tanítások a szentségről más iratokban is előfordulnak, így elsősorban
R. Bachja ibn Pakuda Ghovosz ha-Levovosz A Szív kötelességei , R. Eliah ben
Moses de Vidas Hésisz Ghochma és R. Isaac Aboab Menórasz ha-Maor c. ethikai
munkáiban, amelyeket mind a legszörnyűbb üldözések korában írtak azok a
tántoríthatatlan hitű zsidó tudósok és szentek, akik maguk is méltóak erre a
névre, jóllehet maga a zsidó vallás azt emberre nem alkalmazza. L. Ethika,
Esszénusok, Chasrídeusok, Mártírok és az első irodalmát.
14798.ht
CÍMSZÓ Szen é szentsé
SZÓCIKK Szen é szentsé héb kódos kedusó chaszidus közönséges profá dolgoktó
val tartózkodás a érzék világtó val elkülönülé fizika é spirituáli értelembe
egyaránt Sz tehá erkölcs tisztasá é tökéletesülé ol mértékben mel bű felvételé
kizárja Bibli Iste szentségér val utalássa ösztönz szen életr a embereket d a
isten szentsé kedus biblia ethik szerin különbözi szentségr törekv embe
szentségétó chaszidus mel jámborsá törvénytő ne korlátozot magasab morá
kifejezése A embe szentség Szentírá törvényeine mélyebbe értelmezet é
rigorózusab betartásába ál {Báb Meci 52b Chulli 103 Iste szentség
igazságosságába tükröződ vissz Jesáj 5.16 Zsolt 99 3-5 Levitic 10.3 Num 20
12-13 Ezekte 28 22-2 Ugyancsa Jesáj fantáziáj szerin csupá azo gyönyörködhetne
Iste szépségében aki hibátlano 33 14-17,4.3 VI szentségébő ered tisztaság ne
tűr rossza é méltánytalanságo gonoszoka bünteti Zsoltáro felfogás szerin Iste
útj szentség mag Szen Lény minde profá é érzék lén felet ál tisztasá é tökéletesülé
legmagasab eszményképe Éppe azér a Iste hasonlatosságár teremtet emberne zsid
ethik szellemébe legfőb életcélj csa a lehet hog a isten szentségr törekedjék
Szente legyetek mer Én t Istenete szen vagyo {Leviticu 19 2,20.7 2 éppe ebbe
magaszto ethika koncepcióba ál nag különbsé a ókor zsid é több sém vallásokna
szentségrő val felfogásában babilon é fönícia valláso szentsé fogalmá szinté
ugyanazo szógyökke fejezte ki ámd kede a m kódo fogalmá éppe fajtalansá é
bujálkodá istennőjére Asztartór alkalmaztá anna kicsapong é orgiáka ül papjai é
papnői nevezté kedósi é kedésószna midő ez kultusz akartá némelye Izrae
országába elterjeszteni éppe a váltott k prófétá méltatlankodásá é
felháborodását prófétákna szentségrő szól legtökéleteseb ethika koncepciój é több
kulturnépe barbá kultusza Asztart é Moloc mellet tűni k telje magasztosságába
zsid vallás Ugyancsa e pogán szentség-kultus okozt azt hog törvényhozá útjá
különítetté e Izrae Istenéne fogalma több népe istenfogalmátó mag Izráe népé i
környez népektő Levifi 18 2t-30 20.22-26 Deuter 23.18-1 viszo Izrae
szentségfogalm eredményezt tisztaságr é egészségügyr vonatkoz törvényhozá i
telje szigorúságában minde tisztátala cselekede elkerülését aho Iste jele van
szentségrő val eze felfogá következmény továbbá hog Legszentebb-Egyiste
megszentelhe személyeke é tárgyakat legrégib időkbe enne szimbólum a
áldozathozata vol a áldozato hoz megszenteltetet Nutn 17 2- úgyszinté
megszentesült ak a oltár érintett Exod 29 37 Leóit 6.11 20 / Sam 21 6 Chagg
mózes könyve szerin felszentel személye é tárgya szentség Istentő ered íg Áro
családjá pap nemzetségg szentelt {Levit 21 15 23 22 9 1 levitáka papo segédeiv
Num 8 1 tovább Iste szentelt me a elsőszülötteke Num 3 1 Izrae népé Exod 31 1
Levi 20.8 21 8 Ezekie 20.12 36 2 szombato Genesi 2 3 Exod 20 1 é prófétá Jerémi
1 Minde lehe szent am közönségese é profán kizárj a Iste tiszteleté vallja íg
hely aho Iste megjele fohászkodónak Szentél mikdo anna minde rész é edénye
magaslat aho jeruzsálem Nag Templo épül szen halom mag Jeruzsále szen váro é
Palesztin Szentföl Zachari 2.1 v ö Hóse 9 3- Bibli szerin szen tovább minde
Istenne hozot áldozat kegyszere ne önmagukba véve hane Istenne ajánlotta szente
Exod 28 36 30 37 Levit 19 8 23 2 mer a isten szentséghe val viszonyu tesz őke
szentt e szentsé közelsé é szorossá szerin lehe fokozatos E utóbb értelembe va
sz Bibliába szente szentjérő Exod 16 33, 30 10 29 36 Levit 16 3 levitáktó
elkülönítet papsá Istenne szentje mag Áro eze köz szente köz i szen / Krón 23.1
ugyanúg prófétá é nazaritá Num 6 5 Kir II 4 Különöse azonba mag Izrae nép szen
a Úrna Deuter 7 6 14 2 21 2 19 28 9 Jerem 2 Izrae Iste szen királyság Zsolt 114
szen népe szen sarja szen nemzet mer min papo nép let kiválasztv föl népe közü
Exod 19 a izraelitáknak min szen emberekne kel tar-tozkodnio tisztátala hú
élvezetétő Exo 22 3 Deuter 14 21 Levit 21 25-2 a idolatr népekke val
összeházasodástó Deute 7.2-6 Ma 2 11 Ezr 6 21 9 1 Kétségtelen hog prófétá
szentségfogalm sokka magasab foko áll min mózes könyve pap Kódexéi melyné
fizika szentsé mé kidomborodik Izrae szentség má mózes könyvekbe Deuter 26 19
28 9 Levit 19 2 20 erkölcs kötelezettséggé anna vállalásáv öröklésév emelkedik
egyszóva moráli tökéletesülé fel val törekvéssé amelyne útj ross elkerülésébe é
önfegyelmezésbe j gyakorlásába áll Ezékiel kohanita-törzsbő val pap prófét tesz
me éppe Móze III könyv alapjá központ eszmév szentséget mel a exiliu után
zsidóságná ké irányba fejlődött szadduceu papsá l Szad-duceuso nyomatéko küls
szentségr helyezte mí rég chásszideuso l o é utódaik farizeuso l o é esszénuso
l o bels szentsége tetté a éle főcéljává pap rendsze Ezékie prófét utá tí foká
említ szentségne ehhe képes tisztátlanságna i tí foká különböztet meg A egés
ókor zsid templom ritu minde részletébe szentsé fogalmána pap értelmezésér va
alapítva chásszidouso ez mondás legyete szente íg értelmezték különitséte e
magatoka több emberektő Szifra Kedósi Tőlü származi e a aforizm Aho Tór
szentségrő beszél ot sze előt tartj bálvány-imádástól valamin a ezze karöltv
jár erkölcs romlottságtó é kicsapongástó val távoltartás u o 9 1 é Levit Rabb
24 chásszideu szentségideá papho hasonl é test életbe a angyalokho hasonl
szentsé Jer Targ Exod 22 30 Lev 22 7 Num 15 4 Valószínűe azér kaptá tőlü ered
farizeuso nevüket Perusim m aki elkülöníti maguka személyektő é tárgyaktól
amelye mételyezne szentsé rendszertanáho tartozot test tisztasá is melyne els
követelmény vol reggel im é a össze étkezése előtt szabályszer lemosá Beráchó
53 é feltétle tartózkodá minde tiltot dologtó Jebám 20a Taán ll főle pedi
tisztátala gondolatoktó é pillantásoktó Sabba 86a Seouót 18 zsidóka Sibylliná
II 16 szen emberekne nevezik különöse azonba mártírhalál hal chásszideusoka u o
2 26 mí jöv Izraelé a apokri Salamon-zsoltáro 17 28 36 Sibylliná 14 85 szen
nemzedékne neveik Izrae szen jelleg Istentő adatot nek végs időkig Levit R 24
rabbiniku ethikába szentsé legmagasab eszmén Szót 9 1 d csupá csekélyszám
kiválasztotta nevezne szentekne Bölcsessé K 5 5 Peszách 104a Sabb 118b Ketub
103 Szen gyülekeze v szente gyülekezet eg esszénu társaságna vol nev 1
Esszénuso amel közö munkába é testvériségben vagyonközösségbe él Messiá
jövetelé várva A Uj-Testamentu szentségfogalm i inne ered rabbiniku tanítá
szerin Senk se nevezhet szentne halál előt Midrá Tehill 16 szentekbe akko lehe
bízni h má földbe vanna mer iste ne helyez bizalmá szentjeib Jó 15 1 telje
szentsé csupá Istenne lehe attribútum Jerus Beráchó 9 13 A embe szentségbe
aszerin emelkedik aminé inkáb emelkedi a isten fel é a érzék dolgo föl
Jóma-trakt 39 A egés zsid törvényhozá célj a éle megszentelése melye j
cselekedetekkel szomba megőrzésével megszenteléséve é Iste nevéne
meg-szenteléséve Kiddu ha-Sé lehe elérn Midrá Tehill 20 5 Zsoltárho A il
szentsé az amel felemel a ember amel áthatj a éle gondolatai é motívumai ezér a
ethik lehet legmagasab princípiuma szentsé rabbiniku irodalomba azono fogalomm
vál a élet cselekede é gondola tisztaságával tiszt életrő Maimonide Ja
ha-Chazak Kedus c fejezetébe Nachmanide pedi a Iggeres ha-Kedusa-ba Levé
Szentségrő szó részletesen
II Ol értelembe szentekről min keresztén vallás zsid vallá ne szó 1 Síro
látogatás egyéneke csupá csekél számba nevezne rabbiniku irato szenteknek ot i
allegoriku értelembe egyáltalá ne kötelez erőve Dávi király se tartj szentne
zsid vallá jóllehe egye rabbi a ókorba anna tartották mer imádkozot lelk
megőrzéséér mer má királyokka ellentétbe éjfélko felkel hálá adn Istenne Zsolt
119 62 Beráchó 4 Jóbo i szentne tartottá a ókorban bárh ne tartottá zsidóna Báb
Bátr 15 Talmu említ rég szenteke Chaszidi ha-Risoni aki kevésszám kiválasztotta
volta pá generáció alkotta csupán amiér nemzedéke szentjeine i nevezi őke Taán
8 Eze R Joszéve tannaita-korba kihaltak Hillel i szentne tartottá halál utá íg
említ talmu szent a erényes Ezr tanítvány Szót 48 tanítványát R Sámue ha-Kóton
szinté anna tartották R Simo viszon Judá tartott szentne é Józse föl helyezte
mer nyilvánosa megbánt bűné megszentelt Iste Nevét Szót 10b Genes 38 2 R Akibát
valód szen élet é halál miatt valamin vel egyidejűle meggyilkol tí mártír 1
Mártíro R Jud be Bává é R Jud be Ilai szinté szentne nevez Talmud mí babilónia
talmudtanító közü R Hunat R Chiszdá é Ma Zutrá említi szente gyanán Taán 23
jóllehe ne olya mértékben min palesztinaiak rég szente chásszideuso
jámborságáró fe va jegyezve hog reggel im előt eg órái ájtatosságb merültek hog
agyuka iste fel koncentráljá Beráchó 5 gyakor böjtö szentektő se kívántá meg ső
elítélté azt min tes kínzásá Prov 11 1 Taá ll szenteke többr becsülték min nag
tudósoka külö sziklasírokb temetté e őke Móé Katá 17 szen viszon lehetet nag
tudó u.o Hille e csa emelt a iránt val tiszteletet másrész tudatla am-ha-are
sohase lehetet szen Ábó II Veszélye dolo tudatla szen közelébe éln mondj Talmud
Sabba 63 ahho Bus chásszi sóte bolon szente eg kategóriáb sorozzá gazemberre é
férjtele asszonnyal mindahárma társadalo destruktí eleméne tekint Talmu Szót 5
szentsé a embe legmagasab tökéletesülés R Pinchas be Jai szerin a fokonkén
következ úto érhet el Törvén tanulmányozásával energiával test é lelk
tisztasággal egyén elkülönüléssel mérsékletességgel bűntő val iszonyattal
inspirációva é feltámadásba val hitte Abód Zár 20 Má rabbi hálaadás é
áldásmondás tartjá szentsé eléréséné
fontosna Báb Kám 30 R Jud szerin fő-kellé az hog n tegyün semm rossza é kár
embertársainknak A enyé tie é tie i tie Abó V 1 mondj Talmudba egyi chásszideu
szent rég chásszideuso annyir vigyázta embertársai jólétére hog a üvege é tövis
háro lá mélye elföldelté mezőn nehog valakine sérelm legye belől Báb Kám 30
később talmud korszakba kizáróla a erkölcs magaslat amelybe gondolkodot é él
valak a azza párosul tanulá é tudás vívtá k szen jelzőt Ezektő megkövetelték
hog Tór törvényei i szigorítsák mer a a ember gyengesége ismerve so hely
engedmény tesz Ez biblia kitétel pl. hog Tarts vissz maga minde gonos dologtó
Deuter 23 R Pinchas be Jai úg értelmezte hog tisztátla dologr gondoln se szaba
Ketubó 46 szí tisztaság szente ideálj vol ehhe képes főképpe rágalmazás 1 o
ítélté el szente vélemény szerin gonos é tisztátla gondolato rosszabba
tisztátla cselekedetekné Jóm 29 középkorba legnemeseb tipus szen R Jud be Sámue
ha-Chaszi Regensbur volt ethika kódexe Széfe Chaszidi telv legmagasz-tosab
erkölcs oktatásokkal szentsé egyi legfőb követelményéne tartj készne lenn
rossza megbocsátan annak ak bocsánato ké 1 tovább hog visszatarts magá a embe
attól hog rossza tegyen ne büntetéstő val félelem hane Iste tisztelet é
szeretet miat 1 nyájasna lenn é üdvözöln mindenkit nemzsidó i a utcá §1 Ugyanot
szentségr vonatkozóa mé e olvashat Törvén tanulmányozás egymagábanvév mé ne
elegendő hane csupá j cselekedetekke párosultan mer különbe olya az min küls
szob kulcs bels szob kulcs nélkü u o Iste szeretet a embe szeretet felet kell
hog álljo íg felesé é gyerme felet is mindenkine készne kel lennie hog
feláldozz életé Iste parancsaina 1 Hasonl tanításo szentségrő má iratokba i
előfordulnak íg elsősorba R Bachj ib Pakud Ghovos ha-Levovos Szí kötelessége R
Elia be Mose d Vida Hésis Ghochm é R Isaa Aboa Menóras ha-Mao c ethika
munkáiban amelyeke min legszörnyűb üldözése korába írta azo tántoríthatatla hit
zsid tudóso é szentek aki magu i méltóa err névre jóllehe mag zsid vallá az
emberr ne alkalmazza L Ethika Esszénusok Chasrídeusok Mártíro é a els irodalmát
14798.h
CÍMSZ Sze szents
SZÓCIK Sze szents hé kódo kedus chaszidu közönsége prof dolgokt va
tartózkodá érzé világt va elkülönül fizik spirituál értelemb egyarán S teh
erkölc tisztas tökéletesül o mértékbe me b felvétel kizárj Bibl Ist szentségé
va utaláss ösztön sze élet embereke iste szents kedu bibli ethi szeri különböz
szentség törek emb szentségét chaszidu me jámbors törvényt n korlátozo magasa
mor kifejezés emb szentsé Szentír törvényein mélyebb értelmeze rigorózusa
betartásáb á {Bá Mec 52 Chull 10 Ist szentsé igazságosságáb tükröző viss Jesá
5.1 Zsol 9 3- Leviti 10. Nu 2 12-1 Ezekt 2 22- Ugyancs Jesá fantáziá szeri csup
az gyönyörködhetn Ist szépségébe ak hibátlan 3 14-17,4. V szentségéb ere
tisztasá n tű rossz méltánytalanság gonoszok büntet Zsoltár felfogá szeri Ist
út szentsé ma Sze Lén mind prof érzé lé fele á tisztas tökéletesül legmagasa
eszménykép Épp azé Ist hasonlatosságá teremte embern zsi ethi szelleméb legfő
életcél cs lehe ho iste szentség törekedjé Szent legyete me É Istenet sze vagy
{Levitic 1 2,20. épp ebb magaszt ethik koncepciób á na különbs óko zsi töb sé
vallásokn szentségr va felfogásába babilo föníci vallás szents fogalm szint
ugyanaz szógyökk fejezt k ám ked kód fogalm épp fajtalans bujálkod istennőjér
Asztartó alkalmazt ann kicsapon orgiák ü papja papnő nevezt kedós kedésószn mid
e kultus akart némely Izra országáb elterjeszten épp váltot prófét
méltatlankodás felháborodásá prófétákn szentségr szó legtökéletese ethik
koncepció töb kulturnép barb kultusz Asztar Molo melle tűn telj magasztosságáb
zsi vallá Ugyancs pogá szentség-kultu okoz az ho törvényhoz útj különített Izra
Istenén fogalm töb nép istenfogalmát ma Izrá nép környe népekt Levif 1 2t-3
20.22-2 Deute 23.18- visz Izra szentségfogal eredményez tisztaság egészségügy
vonatko törvényhoz telj szigorúságába mind tisztátal cseleked elkerülésé ah Ist
jel va szentségr va ez felfog következmén tovább ho Legszentebb-Egyist
megszentelh személyek tárgyaka legrégi időkb enn szimbólu áldozathozat vo
áldozat ho megszenteltete Nut 1 2 úgyszint megszentesül a oltá érintet Exo 2 3
Leói 6.1 2 Sa 2 Chag móze könyv szeri felszente személy tárgy szentsé Istent ere
í Ár családj pa nemzetség szentel {Levi 2 1 2 2 leviták pap segédei Nu továb
Ist szentel m elsőszülöttek Nu Izra nép Exo 3 Lev 20. 2 Ezeki 20.1 3 szombat
Genes Exo 2 prófét Jerém Mind leh szen a közönséges profá kizár Ist tisztelet
vallj í hel ah Ist megjel fohászkodóna Szenté mikd ann mind rés edény magasla
ah jeruzsále Na Templ épü sze halo ma Jeruzsál sze vár Paleszti Szentfö Zachar
2. Hós 3 Bibl szeri sze továb mind Istenn hozo áldoza kegyszer n önmagukb vév
han Istenn ajánlott szent Exo 2 3 3 3 Levi 1 2 me iste szentségh va viszony tes
ők szent szents közels szoross szeri leh fokozato utób értelemb v s Bibliáb
szent szentjér Exo 1 33 3 1 2 3 Levi 1 levitákt elkülöníte paps Istenn szentj
ma Ár ez kö szent kö sze Kró 23. ugyanú prófét nazarit Nu Ki I Különös azonb ma
Izra né sze Úrn Deute 1 2 1 2 Jere Izra Ist sze királysá Zsol 11 sze nép sze
sarj sze nemze me mi pap né le kiválaszt fö nép köz Exo 1 izraelitákna mi sze
emberekn ke tar-tozkodni tisztátal h élvezetét Ex 2 Deute 1 2 Levi 2 25- idolat
népekk va összeházasodást Deut 7.2- M 1 Ez 2 Kétségtele ho prófét szentségfogal
sokk magasa fok ál mi móze könyv pa Kódexé melyn fizik szents m kidomborodi
Izra szentsé m móze könyvekb Deute 2 1 2 Levi 1 2 erkölc kötelezettségg ann
vállalásá öröklésé emelkedi egyszóv morál tökéletesül fe va törekvéss amelyn út
ros elkerüléséb önfegyelmezésb gyakorlásáb ál Ezékie kohanita-törzsb va pa
prófé tes m épp Móz II köny alapj közpon eszmé szentsége me exili utá zsidóságn
k irányb fejlődöt szadduce paps Szad-duceus nyomaték kül szentség helyezt m ré
chásszideus utódai farizeus esszénus bel szentség tett él főcéljáv pa rendsz
Ezéki prófé ut t fok emlí szentségn ehh képe tisztátlanságn t fok különbözte me
egé óko zsi templo rit mind részletéb szents fogalmán pa értelmezésé v alapítv
chásszidous e mondá legyet szent í értelmezté különitsét magatok töb emberekt
Szifr Kedós Től származ aforiz Ah Tó szentségr beszé o sz elő tart
bálvány-imádástó valami ezz karölt já erkölc romlottságt kicsapongást va
távoltartá Levi Rab 2 chásszide szentségide paph hason tes életb angyalokh
hason szents Je Tar Exo 2 3 Le 2 Nu 1 Valószínű azé kapt től ere farizeus
nevüke Perusi ak elkülönít maguk személyekt tárgyaktó amely mételyezn szents
rendszertanáh tartozo tes tisztas i melyn el követelmén vo regge i össz étkezés
előt szabálysze lemos Berách 5 feltétl tartózkod mind tilto dologt Jebá 20 Taá
l fől ped tisztátal gondolatokt pillantásokt Sabb 86 Seouó 1 zsidók Sibyllin I
1 sze emberekn nevezi különös azonb mártírhalá ha chásszideusok
I O értelemb szentekrő mi kereszté vallá zsi vall n sz Sír látogatá egyének
csup cseké számb nevezn rabbinik irat szentekne o allegorik értelemb egyáltal n
kötele erőv Dáv királ s tart szentn zsi vall jólleh egy rabb ókorb ann tartottá
me imádkozo lel megőrzéséé me m királyokk ellentétb éjfélk felke hál ad Istenn
Zsol 11 6 Berách Jób szentn tartott ókorba bár n tartott zsidón Bá Bát 1 Talm
emlí ré szentek Chaszid ha-Rison ak kevésszá kiválasztott volt p generáci
alkott csupá amié nemzedék szentjein nevez ők Taá Ez Joszév tannaita-korb
kihalta Hille szentn tartott halá ut í emlí talm szen erénye Ez tanítván Szó 4
tanítványá Sámu ha-Kóto szint ann tartottá Sim viszo Jud tartot szentn Józs fö
helyezt me nyilvános megbán bűn megszentel Ist Nevé Szó 10 Gene 3 Akibá való
sze éle halá miat valami ve egyidejűl meggyilko t mártí Mártír Ju b Báv Ju b
Ila szint szentn neve Talmu m babilóni talmudtanít köz Huna Chiszd M Zutr említ
szent gyaná Taá 2 jólleh n oly mértékbe mi palesztinaia ré szent chásszideus
jámborságár f v jegyezv ho regge i elő e órá ájtatosság merülte ho agyuk ist fe
koncentrálj Berách gyako böjt szentekt s kívánt me s elítélt az mi te kínzás
Pro 1 Ta l szentek több becsülté mi na tudósok kül sziklasírok temett ők Mó Kat
1 sze viszo lehete na tud u. Hill cs emel irán va tisztelete másrés tudatl
am-ha-ar sohas lehete sze Áb I Veszély dol tudatl sze közeléb él mond Talmu
Sabb 6 ahh Bu chássz sót bolo szent e kategóriá sorozz gazemberr férjtel
asszonnya mindahárm társadal destrukt elemén tekin Talm Szó szents emb
legmagasa tökéletesülé Pincha b Ja szeri fokonké követke út érhe e Törvé
tanulmányozásáva energiáva tes lel tisztaságga egyé elkülönülésse
mérsékletességge bűnt va iszonyatta inspirációv feltámadásb va hitt Abó Zá
fontosn Bá Ká 3 Ju szeri fő-kell a ho tegyü sem rossz ká embertársainkna eny ti
ti ti Ab mond Talmudb egy chásszide szen ré chásszideus annyi vigyázt
embertársa jólétér ho üveg tövi hár l mély elföldelt mező neho valakin sérel
legy belő Bá Ká 3 későb talmu korszakb kizáról erkölc magasla amelyb gondolkodo
é vala azz párosu tanul tudá vívt sze jelző Ezekt megkövetelté ho Tó törvénye
szigorítsá me embe gyengeség ismerv s hel engedmén tes E bibli kitéte pl ho
Tart viss mag mind gono dologt Deute 2 Pincha b Ja ú értelmezt ho tisztátl
dolog gondol s szab Ketub 4 sz tisztasá szent ideál vo ehh képe főképp
rágalmazá ítélt e szent vélemén szeri gono tisztátl gondolat rosszabb tisztátl
cselekedetekn Jó 2 középkorb legnemese tipu sze Ju b Sámu ha-Chasz Regensbu vol
ethik kódex Széf Chaszid tel legmagasz-tosa erkölc oktatásokka szents egy legfő
követelményén tart készn len rossz megbocsáta anna a bocsánat k továb ho
visszatart mag emb attó ho rossz tegye n büntetést va félele han Ist tisztele
szerete mia nyájasn len üdvözöl mindenki nemzsid utc § Ugyano szentség
vonatkozó m olvasha Törvé tanulmányozá egymagábanvé m n elegend han csup
cselekedetekk párosulta me különb oly a mi kül szo kulc bel szo kulc nélk Ist
szerete emb szerete fele kel ho állj í feles gyerm fele i mindenkin készn ke
lenni ho feláldoz élet Ist parancsain Hason tanítás szentségr m iratokb
előfordulna í elsősorb Bach i Paku Ghovo ha-Levovo Sz kötelesség Eli b Mos Vid
Hési Ghoch Isa Abo Menóra ha-Ma ethik munkáiba amelyek mi legszörnyű üldözés
koráb írt az tántoríthatatl hi zsi tudós szente ak mag méltó er névr jólleh ma
zsi vall a ember n alkalmazz Ethik Esszénuso Chasrídeuso Mártír el irodalmá
14798.
CÍMS Sz szent
SZÓCI Sz szent h kód kedu chaszid közönség pro dolgok v tartózkod érz világ
v elkülönü fizi spirituá értelem egyará te erköl tiszta tökéletesü mértékb m
felvéte kizár Bib Is szentség v utalás ösztö sz éle emberek ist szent ked bibl
eth szer különbö szentsé töre em szentségé chaszid m jámbor törvény korlátoz
magas mo kifejezé em szents Szentí törvényei mélyeb értelmez rigorózus
betartásá {B Me 5 Chul 1 Is szents igazságosságá tükröz vis Jes 5. Zso 3 Levit
10 N 12- Ezek 22 Ugyanc Jes fantázi szer csu a gyönyörködhet Is szépségéb a
hibátla 14-17,4 szentségé er tisztas t ross méltánytalansá gonoszo bünte Zsoltá
felfog szer Is ú szents m Sz Lé min pro érz l fel tiszta tökéletesü legmagas
eszményké Ép az Is hasonlatosság teremt ember zs eth szellemé legf életcé c leh
h ist szentsé törekedj Szen legyet m Istene sz vag {Leviti 2,20 ép eb magasz
ethi koncepció n különb ók zs tö s vallások szentség v felfogásáb babil föníc
vallá szent fogal szin ugyana szógyök fejez á ke kó fogal ép fajtalan bujálko
istennőjé Asztart alkalmaz an kicsapo orgiá papj papn nevez kedó kedésósz mi
kultu akar némel Izr országá elterjeszte ép válto prófé méltatlankodá
felháborodás próféták szentség sz legtökéletes ethi koncepci tö kulturné bar
kultus Aszta Mol mell tű tel magasztosságá zs vall Ugyanc pog szentség-kult oko
a h törvényho út különítet Izr Istené fogal tö né istenfogalmá m Izr né körny
népek Levi 2t- 20.22- Deut 23.18 vis Izr szentségfoga eredménye tisztasá
egészségüg vonatk törvényho tel szigorúságáb min tisztáta cseleke elkerülés a
Is je v szentség v e felfo következmé továb h Legszentebb-Egyis megszentel
személye tárgyak legrég idők en szimból áldozathoza v áldoza h megszenteltet Nu
úgyszin megszentesü olt érinte Ex Leó 6. S Cha móz köny szer felszent személ
tárg szents Isten er Á család p nemzetsé szente {Lev levitá pa segéde N tová Is
szente elsőszülötte N Izr né Ex Le 20 Ezek 20. szomba Gene Ex prófé Jeré Min le
sze közönsége prof kizá Is tisztele vall he a Is megje fohászkodón Szent mik an
min ré edén magasl a jeruzsál N Temp ép sz hal m Jeruzsá sz vá Paleszt Szentf
Zacha 2 Hó Bib szer sz tová min Isten hoz áldoz kegysze önmaguk vé ha Isten
ajánlot szen Ex Lev m ist szentség v viszon te ő szen szent közel szoros szer
le fokozat utó értelem Bibliá szen szentjé Ex 3 Lev leviták elkülönít pap Isten
szent m Á e k szen k sz Kr 23 ugyan prófé nazari N K Különö azon m Izr n sz Úr
Deut Jer Izr Is sz királys Zso 1 sz né sz sar sz nemz m m pa n l kiválasz f né
kö Ex izraelitákn m sz emberek k tar-tozkodn tisztáta élvezeté E Deut Lev 25
idola népek v összeházasodás Deu 7.2 E Kétségtel h prófé szentségfoga sok magas
fo á m móz köny p Kódex mely fizi szent kidomborod Izr szents móz könyvek Deut
Lev erköl kötelezettség an vállalás öröklés emelked egyszó morá tökéletesü f v
törekvés amely ú ro elkerülésé önfegyelmezés gyakorlásá á Ezéki kohanita-törzs
v p próf te ép Mó I kön alap közpo eszm szentség m exil ut zsidóság irány
fejlődö szadduc pap Szad-duceu nyomaté kü szentsé helyez r chásszideu utóda
farizeu esszénu be szentsé tet é főcéljá p rends Ezék próf u fo eml szentség eh
kép tisztátlanság fo különbözt m eg ók zs templ ri min részleté szent fogalmá p
értelmezés alapít chásszidou mond legye szen értelmezt különitsé magato tö
emberek Szif Kedó Tő szárma afori A T szentség besz s el tar bálvány-imádást
valam ez karöl j erköl romlottság kicsapongás v távoltart Lev Ra chásszid
szentségid pap haso te élet angyalok haso szent J Ta Ex L N Valószín az kap tő
er farizeu nevük Perus a elkülöní magu személyek tárgyakt amel mételyez szent
rendszertaná tartoz te tiszta mely e követelmé v regg öss étkezé elő szabálysz
lemo Berác feltét tartózko min tilt dolog Jeb 2 Ta fő pe tisztáta gondolatok
pillantások Sab 8 Seou zsidó Sibylli sz emberek nevez különö azon mártírhal h
chásszideuso j Izrae apok Salamon-zsoltá Sibylli sz nemzedék neve Izr sz jell
Isten adat n vé idők Lev rabbini ethiká szent legmagas eszm Sz csu csekélysz
kiválasztot nevez szentek Bölcses Peszá 10 Sa 11 Ket 1 Sz gyüleke szen gyülekez
esszé társaság v n Esszénu am kö munká testvériségb vagyonközösség Mess jövete
vár Uj-Testamen szentségfoga in er rabbini taní szer Se nevezh szent hal el Mid
Tehi szentek ak le bíz föld van m is hely bizal szentje tel szent csu Isten le
attribút Jer Berác em szentség aszer emelked ami ink emelke ist f érz dol f
Jóma-tra eg zs törvényho cé é megszentelé mel cselekedetekk szom megőrzésév
megszentelésé Is nevé meg-szentelésé Kid ha- le elé Mid Tehi Zsoltár szent am
felem emb am átha é gondolat motívum ez eth leh legmagas princípiu szent
rabbini irodalom azo fogalo v él cseleke gondo tisztaságáv tis élet Maimoni
ha-Chaz Ked fejezeté Nachmani pe Igger ha-Kedusa- Le Szentség s részletes
értelem szentekr m kereszt vall zs val s
Sí látogat egyéne csu csek szám nevez rabbini ira szentekn allegori értelem
egyálta kötel erő Dá kirá tar szent zs val jólle eg rab ókor an tartott m
imádkoz le megőrzésé m királyok ellentét éjfél felk há a Isten Zso 1 Berác Jó
szent tartot ókorb bá tartot zsidó B Bá Tal eml r szente Chaszi ha-Riso a
kevéssz kiválasztot vol generác alkot csup ami nemzedé szentjei neve ő Ta E
Joszé tannaita-kor kihalt Hill szent tartot hal u eml tal sze erény E tanítvá
Sz tanítvány Sám ha-Kót szin an tartott Si visz Ju tarto szent Józ f helyez m
nyilváno megbá bű megszente Is Nev Sz 1 Gen Akib val sz él hal mia valam v
egyidejű meggyilk márt Mártí J Bá J Il szin szent nev Talm babilón talmudtaní
kö Hun Chisz Zut emlí szen gyan Ta jólle ol mértékb m palesztinai r szen
chásszideu jámborságá jegyez h regg el ór ájtatossá merült h agyu is f
koncentrál Berác gyak böj szentek kíván m elítél a m t kínzá Pr T szente töb
becsült m n tudóso kü sziklasíro temet ő M Ka sz visz lehet n tu u Hil c eme
irá v tisztelet másré tudat am-ha-a soha lehet sz Á Veszél do tudat sz közelé é
mon Talm Sab ah B cháss só bol szen kategóri soroz gazember férjte asszonny
mindahár társada destruk elemé teki Tal Sz szent em legmagas tökéletesül Pinch
J szer fokonk követk ú érh Törv tanulmányozásáv energiáv te le tisztaságg egy
elkülönüléss mérsékletességg bűn v iszonyatt inspiráció feltámadás v hit Ab Z
rab hálaad áldásmond tart szent elérésé
fontos B K J szer fő-kel h tegy se ross k embertársainkn en t t t A mon Talmud
eg chásszid sze r chásszideu anny vigyáz embertárs jólété h üve töv há mél
elföldel mez neh valaki sére leg bel B K késő talm korszak kizáró erköl magasl
amely gondolkod val az páros tanu tud vív sz jelz Ezek megkövetelt h T törvény
szigoríts m emb gyengesé ismer he engedmé te bibl kitét p h Tar vis ma min gon
dolog Deut Pinch J értelmez h tisztát dolo gondo sza Ketu s tisztas szen ideá v
eh kép főkép rágalmaz ítél szen vélemé szer gon tisztát gondola rosszab tisztát
cselekedetek J középkor legnemes tip sz J Sám ha-Chas Regensb vo ethi kóde Szé
Chaszi te legmagasz-tos erköl oktatásokk szent eg legf követelményé tar kész le
ross megbocsát ann bocsána tová h visszatar ma em att h ross tegy büntetés v
félel ha Is tisztel szeret mi nyájas le üdvözö mindenk nemzsi ut Ugyan szentsé
vonatkoz olvash Törv tanulmányoz egymagábanv elegen ha csu cselekedetek
párosult m külön ol m kü sz kul be sz kul nél Is szeret em szeret fel ke h áll
fele gyer fel mindenki kész k lenn h feláldo éle Is parancsai Haso tanítá
szentség iratok előforduln elsősor Bac Pak Ghov ha-Levov S kötelessé El Mo Vi
Hés Ghoc Is Ab Menór ha-M ethi munkáib amelye m legszörny üldözé korá ír a
tántoríthatat h zs tudó szent a ma mélt e név jólle m zs val embe alkalmaz Ethi
Esszénus Chasrídeus Mártí e irodalm
14798
CÍM S szen
SZÓC S szen kó ked chaszi közönsé pr dolgo tartózko ér vilá elkülön fiz
spiritu értele egyar t erkö tiszt tökéletes mérték felvét kizá Bi I szentsé
utalá öszt s él embere is szen ke bib et sze különb szents tör e szentség
chaszi jámbo törvén korláto maga m kifejez e szent Szent törvénye mélye értelme
rigorózu betartás { M Chu I szent igazságosság tükrö vi Je 5 Zs Levi 1 12 Eze 2
Ugyan Je fantáz sze cs gyönyörködhe I szépségé hibátl 14-17, szentség e tiszta
ros méltánytalans gonosz bünt Zsolt felfo sze I szent S L mi pr ér fe tiszt
tökéletes legmaga eszményk É a I hasonlatossá terem embe z et szellem leg életc
le is szents töreked Sze legye Isten s va {Levit 2,2 é e magas eth koncepci
külön ó z t valláso szentsé felfogásá babi föní vall szen foga szi ugyan szógyö
feje k k foga é fajtala bujálk istennőj Asztar alkalma a kicsap orgi pap pap
neve ked kedésós m kult aka néme Iz ország elterjeszt é vált próf méltatlankod
felháborodá prófétá szentsé s legtökélete eth koncepc t kulturn ba kultu Aszt
Mo mel t te magasztosság z val Ugyan po szentség-kul ok törvényh ú különíte Iz
Isten foga t n istenfogalm Iz n körn népe Lev 2t 20.22 Deu 23.1 vi Iz
szentségfog eredmény tisztas egészségü vonat törvényh te szigorúságá mi tisztát
cselek elkerülé I j szentsé felf következm tová Legszentebb-Egyi megszente
személy tárgya legré idő e szimbó áldozathoz áldoz megszentelte N úgyszi megszentes
ol érint E Le 6 Ch mó kön sze felszen szemé tár szent Iste e csalá nemzets
szent {Le levit p segéd tov I szent elsőszülött Iz n E L 2 Eze 20 szomb Gen E
próf Jer Mi l sz közönség pro kiz I tisztel val h I megj fohászkodó Szen mi a
mi r edé magas jeruzsá Tem é s ha Jeruzs s v Palesz Szent Zach H Bi sze s tov
mi Iste ho áldo kegysz önmagu v h Iste ajánlo sze E Le is szentsé viszo t sze
szen köze szoro sze l fokoza ut értele Bibli sze szentj E Le levitá elkülöní pa
Iste szen sze s K 2 ugya próf nazar Külön azo Iz s Ú Deu Je Iz I s király Zs s
n s sa s nem p kiválas n k E izraeliták s embere tar-tozkod tisztát élvezet Deu
Le 2 idol népe összeházasodá De 7. Kétségte próf szentségfog so maga f mó kön
Kóde mel fiz szen kidomboro Iz szent mó könyve Deu Le erkö kötelezettsé a
vállalá öröklé emelke egysz mor tökéletes törekvé amel r elkerülés önfegyelmezé
gyakorlás Ezék kohanita-törz pró t é M kö ala közp esz szentsé exi u zsidósá
irán fejlőd szaddu pa Szad-duce nyomat k szents helye chásszide utód farize esszén
b szents te főcélj rend Ezé pró f em szentsé e ké tisztátlansá f különböz e ó z
temp r mi részlet szen fogalm értelmezé alapí chásszido mon legy sze értelmez
különits magat t embere Szi Ked T szárm afor szentsé bes e ta bálvány-imádás
vala e karö erkö romlottsá kicsapongá távoltar Le R chásszi szentségi pa has t
éle angyalo has szen T E Valószí a ka t e farize nevü Peru elkülön mag személye
tárgyak ame mételye szen rendszertan tarto t tiszt mel követelm reg ös étkez el
szabálys lem Berá felté tartózk mi til dolo Je T f p tisztát gondolato
pillantáso Sa Seo zsid Sibyll s embere neve külön azo mártírha chásszideus Izra
apo Salamon-zsolt Sibyll s nemzedé nev Iz s jel Iste ada v idő Le rabbin ethik
szen legmaga esz S cs csekélys kiválaszto neve szente Bölcse Pesz 1 S 1 Ke S
gyülek sze gyüleke essz társasá Esszén a k munk testvériség vagyonközössé Mes
jövet vá Uj-Testame szentségfog i e rabbin tan sze S nevez szen ha e Mi Teh
szente a l bí föl va i hel biza szentj te szen cs Iste l attribú Je Berá e
szentsé asze emelke am in emelk is ér do Jóma-tr e z törvényh c megszentel me
cselekedetek szo megőrzésé megszentelés I nev meg-szentelés Ki ha l el Mi Teh
Zsoltá szen a fele em a áth gondola motívu e et le legmaga princípi szen rabbin
irodalo az fogal é cselek gond tisztaságá ti éle Maimon ha-Cha Ke fejezet
Nachman p Igge ha-Kedusa L Szentsé részlete értele szentek keresz val z va S
látoga egyén cs cse szá neve rabbin ir szentek allegor értele egyált köte er D
kir ta szen z va jóll e ra óko a tartot imádko l megőrzés királyo ellenté éjfé
fel h Iste Zs Berá J szen tarto ókor b tarto zsid B Ta em szent Chasz ha-Ris
kevéss kiválaszto vo generá alko csu am nemzed szentje nev T Josz tannaita-ko
kihal Hil szen tarto ha em ta sz erén tanítv S tanítván Sá ha-Kó szi a tartot S
vis J tart szen Jó helye nyilván megb b megszent I Ne S Ge Aki va s é ha mi
vala egyidej meggyil már Márt B I szi szen ne Tal babiló talmudtan k Hu Chis Zu
eml sze gya T jóll o mérték palesztina sze chásszide jámborság jegye reg e ó
ájtatoss merül agy i koncentrá Berá gya bö szente kívá elíté kínz P szent tö
becsül tudós k sziklasír teme K s vis lehe t Hi em ir tisztele másr tuda am-ha-
soh lehe s Veszé d tuda s közel mo Tal Sa a chás s bo sze kategór soro gazembe
férjt asszonn mindahá társad destru elem tek Ta S szen e legmaga tökéletesü
Pinc sze fokon követ ér Tör tanulmányozásá energiá t l tisztaság eg elkülönülés
mérsékletesség bű iszonyat inspiráci feltámadá hi A ra hálaa áldásmon tar szen
elérés
fonto sze fő-ke teg s ros embertársaink e mo Talmu e chásszi sz chásszide ann
vigyá embertár jólét üv tö h mé elfölde me ne valak sér le be kés tal korsza
kizár erkö magas amel gondolko va a páro tan tu ví s jel Eze megkövetel törvén
szigorít em gyenges isme h engedm t bib kité Ta vi m mi go dolo Deu Pinc értelme
tisztá dol gond sz Ket tiszta sze ide e ké főké rágalma íté sze vélem sze go
tisztá gondol rossza tisztá cselekedete középko legneme ti s Sá ha-Cha Regens v
eth kód Sz Chasz t legmagasz-to erkö oktatások szen e leg követelmény ta kés l
ros megbocsá an bocsán tov visszata m e at ros teg bünteté féle h I tiszte
szere m nyája l üdvöz minden nemzs u Ugya szents vonatko olvas Tör tanulmányo
egymagában elege h cs cselekedete párosul külö o k s ku b s ku né I szere e
szere fe k ál fel gye fe mindenk kés len feláld él I parancsa Has tanít szentsé
irato előfordul elsőso Ba Pa Gho ha-Levo köteless E M V Hé Gho I A Menó ha- eth
munkái amely legszörn üldöz kor í tántoríthata z tud szen m mél né jóll z va
emb alkalma Eth Esszénu Chasrídeu Márt irodal
1479
CÍ sze
SZÓ sze k ke chasz közöns p dolg tartózk é vil elkülö fi spirit értel egya
erk tisz tökélete mérté felvé kiz B szents utal ösz é ember i sze k bi e sz
külön szent tö szentsé chasz jámb törvé korlát mag kifeje szen Szen törvény
mély értelm rigoróz betartá Ch szen igazságossá tükr v J Z Lev 1 Ez Ugya J
fantá sz c gyönyörködh szépség hibát 14-17 szentsé tiszt ro méltánytalan gonos
bün Zsol felf sz szen m p é f tisz tökélete legmag eszmény hasonlatoss tere emb
e szelle le élet l i szent töreke Sz legy Iste v {Levi 2, maga et koncepc külö
vallás szents felfogás bab fön val sze fog sz ugya szógy fej fog fajtal bujál
istennő Aszta alkalm kicsa org pa pa nev ke kedésó kul ak ném I orszá elterjesz
vál pró méltatlanko felháborod prófét szents legtökélet et koncep kultur b kult
Asz M me t magasztossá va Ugya p szentség-ku o törvény különít I Iste fog
istenfogal I kör nép Le 2 20.2 De 23. v I szentségfo eredmén tiszta egészség
vona törvény t szigorúság m tisztá csele elkerül szents fel következ tov
Legszentebb-Egy megszent személ tárgy legr id szimb áldozatho áldo megszentelt
úgysz megszente o érin L C m kö sz felsze szem tá szen Ist csal nemzet szen {L
levi segé to szen elsőszülöt I Ez 2 szom Ge pró Je M s közönsé pr ki tiszte va
meg fohászkod Sze m m ed maga jeruzs Te h Jeruz Pales Szen Zac B sz to m Ist h
áld kegys önmag Ist ajánl sz L i szents visz sz sze köz szor sz fokoz u értel
Bibl sz szent L levit elkülön p Ist sze sz ugy pró naza Külö az I De J I királ
Z s ne kivála izraelitá ember tar-tozko tisztá élveze De L ido nép összeházasod
D 7 Kétségt pró szentségfo s mag m kö Kód me fi sze kidombor I szen m könyv De
L erk kötelezetts vállal örökl emelk egys mo tökélete törekv ame elkerülé
önfegyelmez gyakorlá Ezé kohanita-tör pr k al köz es szents ex zsidós irá fejlő
szadd p Szad-duc nyoma szent hely chásszid utó fariz esszé szent t főcél ren Ez
pr e szents k tisztátlans különbö tem m részle sze fogal értelmez alap chásszid
mo leg sz értelme különit maga ember Sz Ke szár afo szents be t bálvány-imádá
val kar erk romlotts kicsapong távolta L chássz szentség p ha él angyal ha sze
Valósz k fariz nev Per elkülö ma személy tárgya am métely sze rendszerta tart
tisz me követel re ö étke e szabály le Ber felt tartóz m ti dol J tisztá
gondolat pillantás S Se zsi Sibyl ember nev külö az mártírh chásszideu Izr ap
Salamon-zsol Sibyl nemzed ne I je Ist ad id L rabbi ethi sze legmag es c
csekély kiválaszt nev szent Bölcs Pes K gyüle sz gyülek ess társas Esszé mun
testvérisé vagyonközöss Me jöve v Uj-Testam szentségfo rabbi ta sz neve sze h M
Te szent b fö v he biz szent t sze c Ist attrib J Ber szents asz emelk a i emel
i é d Jóma-t törvény megszente m cselekedete sz megőrzés megszentelé ne
meg-szentelé K h e M Te Zsolt sze fel e át gondol motív e l legmag princíp sze
rabbi irodal a foga csele gon tisztaság t él Maimo ha-Ch K fejeze Nachma Igg
ha-Kedus Szents részlet értel szente keres va v látog egyé c cs sz nev rabbi i
szente allego értel egyál köt e ki t sze v jól r ók tarto imádk megőrzé király
ellent éjf fe Ist Z Ber sze tart óko tart zsi T e szen Chas ha-Ri kevés
kiválaszt v gener alk cs a nemze szentj ne Jos tannaita-k kiha Hi sze tart h e
t s eré tanít tanítvá S ha-K sz tarto vi tar sze J hely nyilvá meg megszen N G
Ak v h m val egyide meggyi má Már sz sze n Ta babil talmudta H Chi Z em sz gy
jól mérté palesztin sz chásszid jámborsá jegy re ájtatos merü ag koncentr Ber
gy b szent kív elít kín szen t becsü tudó sziklasí tem vi leh H e i tisztel más
tud am-ha so leh Vesz tud köze m Ta S chá b sz kategó sor gazemb férj asszon
mindah társa destr ele te T sze legmag tökéletes Pin sz foko köve é Tö
tanulmányozás energi tisztasá e elkülönülé mérsékletessé b iszonya inspirác
feltámad h r hála áldásmo ta sze eléré
font sz fő-k te ro embertársain m Talm chássz s chásszid an vigy embertá jólé ü
t m elföld m n vala sé l b ké ta korsz kizá erk maga ame gondolk v pár ta t v
je Ez megkövete törvé szigorí e gyenge ism enged bi kit T v m g dol De Pin
értelm tiszt do gon s Ke tiszt sz id k fők rágalm ít sz véle sz g tiszt gondo
rossz tiszt cselekedet középk legnem t S ha-Ch Regen et kó S Chas legmagasz-t
erk oktatáso sze le követelmén t ké ro megbocs a bocsá to visszat a ro te
büntet fél tiszt szer nyáj üdvö minde nemz Ugy szent vonatk olva Tö tanulmány
egymagába eleg c cselekedet párosu kül k k n szer szer f á fe gy f minden ké le
felál é parancs Ha taní szents irat előfordu elsős B P Gh ha-Lev köteles H Gh
Men ha et munká amel legször üldö ko tántoríthat tu sze mé n jól v em alkalm Et
Esszén Chasríde Már iroda