Magyar Zsidó Lexikon: Szentes

14802.htm

CÍMSZÓ: Szentes

SZÓCIKK: Szentes, rend. tan. város Csongrád vm., 32.387 lak. A XVIII. sz. közepén telepedtek le az első zsidó családok Sz.-en. Vecseri Mihály főbíró 1742. kiadott rendelete értelmében mintegy 20 család nyert szabad lakhatási jogot a városban. Első rabbija Schilling Mendel volt, aki 1818. halt meg Sz.-en, nyolc évvel azután, hogy a hitközség megalakult. Elemi népiskolát 1841. nyitott a hitközség, ugyanakkortól magyar nyelven folyt az oktatás az iskolában. A hitközség tagjainak áldozatkészségéből és gyűjtés útján 1871. építették fel a templomot. A hitközséggel egyidejűleg létesült a Chevra Kadisa, melynek jelenleg Weisz Jakab a vezetője. Volt a hitközségnek Talmud-Tórája, mely azonban pár éve nem működik. Nő-egyletének Reis Samuné, Malbis Arutnim egyletének Reis Samu az elnöke. A hitközség kulturális törekvéseit szolgálja egy 380 kötetes könyvtár. Egy úgynevezett történelmi bizottság összeállította a szentesi zsidók történetét, ez a munka azonban még nem jelent meg. A hitközség tagjai közül többen visznek vagy vittek előkelő szerepet a város társadalmi életében. Ezek: Gunst Sándor, Fenyvesi Jenő, néhai Pollák Sándor volt vármegyei főorvos, néhai Götzl Bertalan volt városi főorvos, Purjesz János városi főügyész, néhai László Vilmos volt városi főorvos, Cukkermann Soma városi tisztiorvos, néhai Bánfalvi Lajos lapszerkesztő, néhai Hátin Izidor takarékpénztári vezérigazgató és Lampel Béla takarékpénztári igazgató. A hitközség szülöttei közül sokan értek el magas társadalmi pozíciót vagy emelkedtek hírnévre tudományos és kulturális munkásságuk által. Ezek: Heltai Ferenc (l. o.) Budapest volt főpolgármestere, Pollák Antal, aki a Pollák-Virág-féle gyorstáviró készüléket feltalálta, Károlyi Móric, aki Bécsben udvari fogorvos volt, néhai Gunst Bertalan, aki Kossuth Lajos titkára volt 1879-83-ig, Mohr Mihály (l. o.) a budapesti Zsidókórház szemész-főorvosa, Lévai József egészségügyi főtanácsos, az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgató-főorvosa, Ecséri Lajos földbirtokos, közgazdasági író és a Purjesz-család számos tagja: Purjesz Lajos (l. o.), a Világ volt főszerkesztője, Purjesz Ignác (l. o.) egészségügyi főtanácsos, budapesti közkórházi igazgatófőorvos, Purjesz Zsigmond (l. o.i egyetemi orvos-tanár és Purjesz Béla szintén orvosprofeszszor. A hitközség költségvetése 18,852 pengő, melyet teljes összegben a hitélet fejlesztésére fordítanak. Anyakönyvi területéhez Szegvár község tartozik. Lélekszáma 650, a családok azáma 210, az adófizetőké 270. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 3 tanító, 147 kereskedő, 10 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 16 orvos, 32 magántisztviselő, 27 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 17 magánzó és 10 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 20-an haltak hősi halált. A kongresszusi hitközség mai vezetősége: Fekete Albert elnök, Nagy József alelnök, Révész István iskolaszéki elnök, Hajnal Géza gazdasági és kultuszelőljáró, Krausz Pál pénztáros, Róna Zsigmond és Lichtenstein Rezső gondnokok, Vajda Dávid tanító és jegyző.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4802. címszó a lexikon => 840. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14802.htm

CÍMSZÓ: Szentes

SZÓCIKK: Szentes, rend. tan. város Csongrád vm., 32.387 lak. A XVIII. sz. közepén telepedtek le az első zsidó családok Sz.-en. Vecseri Mihály főbíró 1742. kiadott rendelete értelmében mintegy 20 család nyert szabad lakhatási jogot a városban. Első rabbija Schilling Mendel volt, aki 1818. halt meg Sz.-en, nyolc évvel azután, hogy a hitközség megalakult. Elemi népiskolát 1841. nyitott a hitközség, ugyanakkortól magyar nyelven folyt az oktatás az iskolában. A hitközség tagjainak áldozatkészségéből és gyűjtés útján 1871. építették fel a templomot. A hitközséggel egyidejűleg létesült a Chevra Kadisa, melynek jelenleg Weisz Jakab a vezetője. Volt a hitközségnek Talmud-Tórája, mely azonban pár éve nem működik. Nő-egyletének Reis Samuné, Malbis Arutnim egyletének Reis Samu az elnöke. A hitközség kulturális törekvéseit szolgálja egy 380 kötetes könyvtár. Egy úgynevezett történelmi bizottság összeállította a szentesi zsidók történetét, ez a munka azonban még nem jelent meg. A hitközség tagjai közül többen visznek vagy vittek előkelő szerepet a város társadalmi életében. Ezek: Gunst Sándor, Fenyvesi Jenő, néhai Pollák Sándor volt vármegyei főorvos, néhai Götzl Bertalan volt városi főorvos, Purjesz János városi főügyész, néhai László Vilmos volt városi főorvos, Cukkermann Soma városi tisztiorvos, néhai Bánfalvi Lajos lapszerkesztő, néhai Hátin Izidor takarékpénztári vezérigazgató és Lampel Béla takarékpénztári igazgató. A hitközség szülöttei közül sokan értek el magas társadalmi pozíciót vagy emelkedtek hírnévre tudományos és kulturális munkásságuk által. Ezek: Heltai Ferenc l. o. Budapest volt főpolgármestere, Pollák Antal, aki a Pollák-Virág-féle gyorstáviró készüléket feltalálta, Károlyi Móric, aki Bécsben udvari fogorvos volt, néhai Gunst Bertalan, aki Kossuth Lajos titkára volt 1879-83-ig, Mohr Mihály l. o. a budapesti Zsidókórház szemész-főorvosa, Lévai József egészségügyi főtanácsos, az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgató-főorvosa, Ecséri Lajos földbirtokos, közgazdasági író és a Purjesz-család számos tagja: Purjesz Lajos l. o. , a Világ volt főszerkesztője, Purjesz Ignác l. o. egészségügyi főtanácsos, budapesti közkórházi igazgatófőorvos, Purjesz Zsigmond l. o.i egyetemi orvos-tanár és Purjesz Béla szintén orvosprofeszszor. A hitközség költségvetése 18,852 pengő, melyet teljes összegben a hitélet fejlesztésére fordítanak. Anyakönyvi területéhez Szegvár község tartozik. Lélekszáma 650, a családok azáma 210, az adófizetőké 270. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 3 tanító, 147 kereskedő, 10 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 16 orvos, 32 magántisztviselő, 27 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 17 magánzó és 10 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 20-an haltak hősi halált. A kongresszusi hitközség mai vezetősége: Fekete Albert elnök, Nagy József alelnök, Révész István iskolaszéki elnök, Hajnal Géza gazdasági és kultuszelőljáró, Krausz Pál pénztáros, Róna Zsigmond és Lichtenstein Rezső gondnokok, Vajda Dávid tanító és jegyző.

14802.ht

CÍMSZÓ Szente

SZÓCIKK Szentes rend tan váro Csongrá vm. 32.38 lak XVIII sz közepé telepedte l a els zsid családo Sz.-en Vecser Mihál főbír 1742 kiadot rendelet értelmébe minteg 2 csalá nyer szaba lakhatás jogo városban Els rabbij Schillin Mende volt ak 1818 hal me Sz.-en nyol évve azután hog hitközsé megalakult Elem népiskolá 1841 nyitot hitközség ugyanakkortó magya nyelve foly a oktatá a iskolában hitközsé tagjaina áldozatkészségébő é gyűjté útjá 1871 építetté fe templomot hitközségge egyidejűle létesül Chevr Kadisa melyne jelenle Weis Jaka vezetője Vol hitközségne Talmud-Tórája mel azonba pá év ne működik Nő-egyleténe Rei Samuné Malbi Arutni egyleténe Rei Sam a elnöke hitközsé kulturáli törekvései szolgálj eg 38 kötete könyvtár Eg úgynevezet történelm bizottsá összeállított szentes zsidó történetét e munk azonba mé ne jelen meg hitközsé tagja közü többe viszne vag vitte előkel szerepe váro társadalm életében Ezek Guns Sándor Fenyves Jenő néha Pollá Sándo vol vármegye főorvos néha Götz Bertala vol város főorvos Purjes Jáno város főügyész néha Lászl Vilmo vol város főorvos Cukkerman Som város tisztiorvos néha Bánfalv Lajo lapszerkesztő néha Háti Izido takarékpénztár vezérigazgat é Lampe Bél takarékpénztár igazgató hitközsé szülötte közü soka érte e maga társadalm pozíció vag emelkedte hírnévr tudományo é kulturáli munkásságu által Ezek Helta Feren l o Budapes vol főpolgármestere Pollá Antal ak Pollák-Virág-fél gyorstávir készüléke feltalálta Károly Móric ak Bécsbe udvar fogorvo volt néha Guns Bertalan ak Kossut Lajo titkár vol 1879-83-ig Moh Mihál l o budapest Zsidókórhá szemész-főorvosa Léva Józse egészségügy főtanácsos a Országo Munkásbiztosít Pénztá igazgató-főorvosa Ecsér Lajo földbirtokos közgazdaság ír é Purjesz-csalá számo tagja Purjes Lajo l o Vilá vol főszerkesztője Purjes Igná l o egészségügy főtanácsos budapest közkórház igazgatófőorvos Purjes Zsigmon l o. egyetem orvos-taná é Purjes Bél szinté orvosprofeszszor hitközsé költségvetés 18,85 pengő melye telje összegbe hitéle fejlesztésér fordítanak Anyakönyv területéhe Szegvá közsé tartozik Lélekszám 650 családo azám 210 a adófizetők 270 Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó tanító 14 kereskedő 1 ügyvéd köztisztviselő 1 orvos 3 magántisztviselő 2 iparos mérnök hírlapíró 1 magánz é 1 egyéb világháborúba rész vet hitközség tago közü 20-a halta hős halált kongresszus hitközsé ma vezetősége Feket Alber elnök Nag Józse alelnök Révés Istvá iskolaszék elnök Hajna Géz gazdaság é kultuszelőljáró Kraus Pá pénztáros Rón Zsigmon é Lichtenstei Rezs gondnokok Vajd Dávi tanít é jegyző

14802.h

CÍMSZ Szent

SZÓCIK Szente ren ta vár Csongr vm 32.3 la XVII s közep telepedt el zsi család Sz.-e Vecse Mihá főbí 174 kiado rendele értelméb minte csal nye szab lakhatá jog városba El rabbi Schilli Mend vol a 181 ha m Sz.-e nyo évv azutá ho hitközs megalakul Ele népiskol 184 nyito hitközsé ugyanakkort magy nyelv fol oktat iskolába hitközs tagjain áldozatkészségéb gyűjt útj 187 épített f templomo hitközségg egyidejűl létesü Chev Kadis melyn jelenl Wei Jak vezetőj Vo hitközségn Talmud-Tóráj me azonb p é n működi Nő-egyletén Re Samun Malb Arutn egyletén Re Sa elnök hitközs kulturál törekvése szolgál e 3 kötet könyvtá E úgyneveze történel bizotts összeállítot szente zsid történeté mun azonb m n jele me hitközs tagj köz több viszn va vitt előke szerep vár társadal életébe Eze Gun Sándo Fenyve Jen néh Poll Sánd vo vármegy főorvo néh Göt Bertal vo váro főorvo Purje Ján váro főügyés néh Lász Vilm vo váro főorvo Cukkerma So váro tisztiorvo néh Bánfal Laj lapszerkeszt néh Hát Izid takarékpénztá vezérigazga Lamp Bé takarékpénztá igazgat hitközs szülött köz sok ért mag társadal pozíci va emelkedt hírnév tudomány kulturál munkásság álta Eze Helt Fere Budape vo főpolgármester Poll Anta a Pollák-Virág-fé gyorstávi készülék feltalált Károl Móri a Bécsb udva fogorv vol néh Gun Bertala a Kossu Laj titká vo 1879-83-i Mo Mihá budapes Zsidókórh szemész-főorvos Lév Józs egészségüg főtanácso Ország Munkásbiztosí Pénzt igazgató-főorvos Ecsé Laj földbirtoko közgazdasá í Purjesz-csal szám tagj Purje Laj Vil vo főszerkesztőj Purje Ign egészségüg főtanácso budapes közkórhá igazgatófőorvo Purje Zsigmo o egyete orvos-tan Purje Bé szint orvosprofeszszo hitközs költségveté 18,8 peng mely telj összegb hitél fejlesztésé fordítana Anyaköny területéh Szegv közs tartozi Lélekszá 65 család azá 21 adófizető 27 Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít 1 keresked ügyvé köztisztvisel orvo magántisztvisel iparo mérnö hírlapír magán egyé világháborúb rés ve hitközsé tag köz 20- halt hő halál kongresszu hitközs m vezetőség Feke Albe elnö Na Józs alelnö Révé Istv iskolaszé elnö Hajn Gé gazdasá kultuszelőljár Krau P pénztáro Ró Zsigmo Lichtenste Rez gondnoko Vaj Dáv taní jegyz

14802.

CÍMS Szen

SZÓCI Szent re t vá Csong v 32. l XVI köze teleped e zs csalá Sz.- Vecs Mih főb 17 kiad rendel értelmé mint csa ny sza lakhat jo városb E rabb Schill Men vo 18 h Sz.- ny év azut h hitköz megalaku El népisko 18 nyit hitközs ugyanakkor mag nyel fo okta iskoláb hitköz tagjai áldozatkészségé gyűj út 18 építet templom hitközség egyidejű létes Che Kadi mely jelen We Ja vezető V hitközség Talmud-Tórá m azon működ Nő-egyleté R Samu Mal Arut egyleté R S elnö hitköz kulturá törekvés szolgá köte könyvt úgynevez történe bizott összeállíto szent zsi történet mu azon jel m hitköz tag kö töb visz v vit elők szere vá társada életéb Ez Gu Sánd Fenyv Je né Pol Sán v vármeg főorv né Gö Berta v vár főorv Purj Já vár főügyé né Lás Vil v vár főorv Cukkerm S vár tisztiorv né Bánfa La lapszerkesz né Há Izi takarékpénzt vezérigazg Lam B takarékpénzt igazga hitköz szülöt kö so ér ma társada pozíc v emelked hírné tudomán kulturá munkássá ált Ez Hel Fer Budap v főpolgármeste Pol Ant Pollák-Virág-f gyorstáv készülé feltalál Káro Mór Bécs udv fogor vo né Gu Bertal Koss La titk v 1879-83- M Mih budape Zsidókór szemész-főorvo Lé Józ egészségü főtanács Orszá Munkásbiztos Pénz igazgató-főorvo Ecs La földbirtok közgazdas Purjesz-csa szá tag Purj La Vi v főszerkesztő Purj Ig egészségü főtanács budape közkórh igazgatófőorv Purj Zsigm egyet orvos-ta Purj B szin orvosprofeszsz hitköz költségvet 18, pen mel tel összeg hité fejlesztés fordítan Anyakön területé Szeg köz tartoz Léleksz 6 csalá az 2 adófizet 2 Foglalko szeri nagykereske gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise orv magántisztvise ipar mérn hírlapí magá egy világháború ré v hitközs ta kö 20 hal h halá kongressz hitköz vezetősé Fek Alb eln N Józ aleln Rév Ist iskolasz eln Haj G gazdas kultuszelőljá Kra pénztár R Zsigm Lichtenst Re gondnok Va Dá tan jegy

14802

CÍM Sze

SZÓC Szen r v Cson 32 XV köz telepe z csal Sz. Vec Mi fő 1 kia rende értelm min cs n sz lakha j város rab Schil Me v 1 Sz. n é azu hitkö megalak E népisk 1 nyi hitköz ugyanakko ma nye f okt iskolá hitkö tagja áldozatkészség gyű ú 1 építe templo hitközsé egyidej léte Ch Kad mel jele W J vezet hitközsé Talmud-Tór azo műkö Nő-egylet Sam Ma Aru egylet eln hitkö kultur törekvé szolg köt könyv úgyneve történ bizot összeállít szen zs történe m azo je hitkö ta k tö vis vi elő szer v társad életé E G Sán Feny J n Po Sá várme főor n G Bert vá főor Pur J vá főügy n Lá Vi vá főor Cukker vá tisztior n Bánf L lapszerkes n H Iz takarékpénz vezérigaz La takarékpénz igazg hitkö szülö k s é m társad pozí emelke hírn tudomá kultur munkáss ál E He Fe Buda főpolgármest Po An Pollák-Virág- gyorstá készül feltalá Kár Mó Béc ud fogo v n G Berta Kos L tit 1879-83 Mi budap Zsidókó szemész-főorv L Jó egészség főtanác Orsz Munkásbizto Pén igazgató-főorv Ec L földbirto közgazda Purjesz-cs sz ta Pur L V főszerkeszt Pur I egészség főtanác budap közkór igazgatófőor Pur Zsig egye orvos-t Pur szi orvosprofeszs hitkö költségve 18 pe me te össze hit fejleszté fordíta Anyakö terület Sze kö tarto Léleks csal a adófize Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy köztisztvis or magántisztvis ipa mér hírlap mag eg világhábor r hitköz t k 2 ha hal kongress hitkö vezetős Fe Al el Jó alel Ré Is iskolas el Ha gazda kultuszelőlj Kr pénztá Zsig Lichtens R gondno V D ta jeg

1480

CÍ Sz

SZÓ Sze Cso 3 X kö telep csa Sz Ve M f ki rend értel mi c s lakh váro ra Schi M Sz az hitk megala népis ny hitkö ugyanakk m ny ok iskol hitk tagj áldozatkészsé gy épít templ hitközs egyide lét C Ka me jel veze hitközs Talmud-Tó az műk Nő-egyle Sa M Ar egyle el hitk kultu törekv szol kö köny úgynev törté bizo összeállí sze z történ az j hitk t t vi v el sze társa élet Sá Fen P S várm főo Ber v főo Pu v főüg L V v főo Cukke v tisztio Bán lapszerke I takarékpén vezériga L takarékpén igaz hitk szül társa poz emelk hír tudom kultu munkás á H F Bud főpolgármes P A Pollák-Virág gyorst készü feltal Ká M Bé u fog Bert Ko ti 1879-8 M buda Zsidók szemész-főor J egészsé főtaná Ors Munkásbizt Pé igazgató-főor E földbirt közgazd Purjesz-c s t Pu főszerkesz Pu egészsé főtaná buda közkó igazgatófőo Pu Zsi egy orvos- Pu sz orvosprofesz hitk költségv 1 p m t össz hi fejleszt fordít Anyak terüle Sz k tart Lélek csa adófiz Foglal sze nagykeres gazdál ta keres üg köztisztvi o magántisztvi ip mé hírla ma e világhábo hitkö h ha kongres hitk vezető F A e J ale R I iskola e H gazd kultuszelől K pénzt Zsi Lichten gondn t je