14823.htm
CÍMSZÓ: Szeretet
SZÓCIKK: Szeretet (héb.
ahávó), ethikai fogalom; megnyilatkozásaiban az a hajlam, amelyet más személy
iránt érez az ember, vagy mások iránt s amelynek következtében kényszerítve van
sajátmagára való tekintet nélkül a másik részére lemondani, adni és tenni sokat
vagy mindent. A Bibliában használatos ahávó , a görög ágápé -hez hasonlóan az
érzéki szerelmet is jelenti (Hosea 2. 7, 9, 12; Ezékiel 23. 5, 9; Bírák 16. 4;
Sámuel II. 13. 15), de lassanként egészen ethikai értelművé magasztosult, mint
arra már az Énekek Éneke is példa (8. 6-7). Az ahávó még szülői és gyermeki
szeretetet is jelent (Genesis 25. 28, 37. 3), éppenígy felebaráti szeretetet
(1. o.) és barátságot is, melyet a nők iránti Sz.-nél többre becsül a Biblia.
Ez Dávid és Jonathan barátságát így adja vissza: Testvérem, Jonathan, nagyon
kedves voltál nekem, irántam való Sz.-ed csodálatos volt s túlszárnyalta a
nőszeretetét (Sámuel II. 26). így a szerető kifejezés a bibliai iratokban a
barát -nak felel meg (Példabesz. 18. 24; Zsolt. 38. 12, 88. 19). Az egész
életet fokozatosan áthatja a Sz. s a bibliai iratok tanusága szerint az emberi
lét Isten és ember, ember és ember kölcsönös Sz.-én alapul. Hosea próféta
akinél a Sz. principiuma leginkább felmagasztosul s aki a Sz.-nek mélyebb és
tisztább, megbocsátással párosult jelentést ad, mondja, hogy Isten Izraelt
visszaesése dacára is szereti (11.1). Hoseá-nál a Sz. a szabad akarat
megnyilvánulása (14. 5). Sz.-re alapítja Mózes a Deuteronomium egész
törvényhozását. Isten szerette Izrael népének ősei s ez a Sz. átszármazott az
utódokra, Izrael egész: népére, amelyet kiválasztott, bár nem az ő érdeme
folytán, hogy missziót teljesítsen (Deuter. 10.15 7. 6-8, 23. 6). Isten ezekért
csupán Sz.-et vár (u. o. 6. 5, 10. 12, 11. 1, 13, 22, 23. 4, 19. 9, 30 6,
16,20). Isten szereti az idegent, a jövevényt, az özvegyet, az árvát, a
védtelent s csupán azt várja el, hogy Izrael népe is szeresse azokat (u. o. 10
18-19 stb.). Isten Sz.-e Izrael iránt Örökkétartó Sz. Jeremiás próféta szavai
szerint (31. 3) s ezt a Sz.-et hangsúlyozza Jesája és Malachiás próféta is
(Jes. 63. 9 ; Mai 2). A Biblia Istennek az emberiség iránti Sz.-ét nem a Sz.,
hanem az irgalom szóval fejezi ki (Zsolt. 45. 9) s ez a Sz. kiterjed
mindenkire, aki parancsolatait megtartja (Exod. 20. 6 ; Deuter. 7. 9), aki
igazságot gyakorol és igazságosan gondolkodik és beszél (Példab.lb.9,16.13;
Zsolt. 146. 8),mert Isten is szereti az igazságosságot (Jezsája 61. 8 ; Zsolt.
11. 7, 99. 4). Hogy az isteni Sz. alatt a Biblia az erkölcsi törvények
megtartását érti, azt bizonyítja ez a mondás: akit Isten szeret, azt megfékezi
(megjavítja) (Példab. 3. 12). Isten szentségének lényege a Sz., az emberi
életre vonatkozó törvények ennélfogva a Sz.-nek ebben a tanításában
kulminálnak: Szeretned kell embertársadat, mint saját magadat (Leviticus 19.
18) s ez a Sz.-hitvallás kell hogy magába zárja az ellenfelet és ellenséget is
(Exodus 23.4-5). Hogy milyen módon kell szeretni ellenségeinket, azt a Biblia
így tanítja: Nem szabad szívedben gyűlölnöd testvéredet, nem szabad bűnt
táplálnod ellene.. . sem pedig néped ellen bármiféle haragot táplálnod . A
gyűlölség okát el kell távolítani, hogy felebarátainkat szerethessük (Levit,
19. 17) és pedig úgy, hogy ezt az idegenre, a jövevényre is kiterjeszthessük
(u. o. 34). A Biblia a jogi értelemben vett bűntettest is testvéred -nek nevezi
(Deuter. 25.3 ) , amit a világ egyetlen államának törvény hozása vagy
közmorálja sem vallott (1. Felebaráti Sz.) A Sz.-et, mint isteni alapelvet
különösen a chásszideusok (1. o.) és esszénusok (1. o.) vallották és
gyakorolták önmegtagadóan; életük vezető princípiuma volt az Isten- és
emberszeretet Isten az ő meghatározásuk szerint a Sz. lelke mindenki számára
(Bölcsesség Könyve apokr.1.6) és a lelkek szeretője (u. o. 11. 24-26).Philo is
(De opificiis mundi I. 4) a Sz.-et vagyis jóságot az isteni teremtés fő
princípiumának és a világ mozgató hatalmának tartja. Midőn Ezra próféta
panaszkodik a világ romlottságáról, viziójában Isten így szól hozzá: Nem
szeretheted jobban az Én teremtményemet, mint Énmagam (IV. Ezra 8. 45). Az
apokrif iratok általában a Sz. hitvallásának számos megnyilatkozását
tartalmazzák, így a Tizenkét pátriárka Testamentuma. A talmudszerzők közül
legmagasabb kifejtését a Sz. hite Hillelnél (1. o. és Ethika éri el (időszám
előtt 30.). A Talmud rabbijai a teremtés müvét a Sz. isteni elvére vezették
vissza (Gen.R. 12. 15) s hogy az emberi társadalom a Sz.-en és irgalmon alapul.
Isten szereti az embert, akit az Ő hasonlatosságára teremtett, de különösen a
Sz. az, amely az Istenhez való hasonlatosságot mutatja (Ábót 3. 14). A rabbik
etikai elmélyedése az igazságot, amely a Sz.-en alapul, teszik a világ
fundamentumává, míg mások megfordítva, így tanították: Amikor Isten látta, hogy
a világ nem állhat fenn rideg igazságosság alapján, akkor a Sz.-tel mérsékelte
azt (Genesis Rabba 12.). Simon ha-Cadik szerint a világ három dolgon épült fel:
jótékonyságon, igazságosságon és békén (Ábót. 1. 15 ; Deuter. R. 5.1), mert a
Sz. nem elég erős és szilárd ahhoz, hogy az emberiség életét megalapozza, sem
az egyéneknél, sem az egész társadalomnál, mely utóbbi a bűnt nem tűrheti s az
igazságszolgáltatást gyakorolja. A Sz. csupán ott uralkodhat, ahol Istent
Atyának ismerik el az emberek s ekkor szánalom és megbocsátás lép az
igazságszolgáltatás helyébe (Beráchót 7a). Az az ethikai kérdés, hogy az Isten
közös atyja minden embernek, zsidónak és nemzsidónak, ahol valóban elismerik és
vallják őt annak, vagyis ahol az isteni akarat, erkölcs parancsai szerint élnek:
a görög befolyás alatt álló és a felvilágosodott, meg a konzervatívabb
palesztinai rabbikat egyaránt foglalkoztatta. Az előbbiek a kinyilatkoztatás
előtti Egy-Isten-hivőket az isteni Sz. részeseinek tekintették, így az
ősatyákat, míg az utóbbiak szerint azoknál csupán Istenfélelem és nem tiszta
Isten-Sz. nyilvánult meg, csakúgy, mint a Szelídebb pogányoknál, Jóbnál vagy
Enochnál. A kereszténység az előbbi liberálisabb nézetet vallotta, ill. tette
magáévá annak befolyását s eszerint Istent a Sz. fogalmával azonosította,
minden embert egyaránt Isten fiának tekintve (I. János 3. 1, 4. 7-8, 11-20, 5.
3). Mégis, az uralkodó felfogás Pálnál tükröződik vissza legnyomatékosabban ;
őszerinte a Szent Lélek az, amely keresztelés által a Sz.-et gyakorolja s a benne
hívőket Isten fiainak tekinti (Róm. 8. 14-31). Pál apostol fejtegetései más
szavakkal azt jelentik, hogy csupán a keresztrefeszített Jézus Isten-fia
létének hite teszi az embert is Isten fiává s adja meg az embernek a jogot
arra, hogy az isteni Sz.-et igényelje. Ezt a nézetet János evangélista is
vallja (5. 20-24, 10, 17, 15. 9, 17. 26). Ez a felfogás a Sz. lényegéről és
általánosságáról különbözik a zsidó ethika tanításaitól. A zsidó ethikai
felfogás Isten fiá -nak tekintette mindazokat, akik az Egy-Istenben hittek s
annak erkölcsparancsai szerint éltek, míg az áldozati véren alapuló isteni tíz.
tanát elvetették a rabbik. R. Akiba Izrael egész népét Isten fiainak tartja ;
Az izraeliták szeretett nép, amennyiben Isten gyermekeinek neveztetnek. A Sz.
törvényeivel kapcsolatban a Biblia (Deuter. 14. 1) adja tudtul a zsidóságnak,
hogy ők Isten gyermekei (Abót 3. 15). R. Akiba szerint Isten és Izrael egész
viszonyát a szerinte legszentebb könyv, az Énekek Éneke tükrözteti vissza
allegorikusan, mert az Isteni Sz.-et egy írat sem allegorizálja ily magasztosán
Jad 3. 5; Sir-ha-Sirim Rabba, bevez.). Bár Izráel magát Isten gyermekeinek
tekintette, ez az Isten-atyaság vitára adott alkalmat amiatt, hogy
igényelheti-e vajjon Izrael népe Isten atyai Sz.-ét, ha erkölcsi törvényeit nem
tartja meg; míg R Méir szerint ez esetben is Isten Sz.-ét élvezi Izrael addig
R. Juda ezt tagadásba veszi. A zsidó törvényhozó bölcsek Isten Sz.-ét nem
egyszerű poézisnek tekintették, hanem arra alapítva vezették le s hozták az
életet körülbástyázó parancsolatokat (Menáchót 43b); Isten iránti Sz. a Tóra
vagyis az erkölcsi törvények Sz.-évvel egyenlő a Talmud szerint (Ros Hasána
4a). Igaz, azt is lerögzítették, hogy Isten Izraelt nagyobb mértékben szereti,
mint a többi népeket (Szifré Deut 144; Joma 54a), aminek jele a Tóra, mely
közelebb hozta Istent és Izraelt (Peszikta II. 16 - 17), amely szereti Istent,
akinek törvényeit élete árán is megőrzi (Mechilta, Jetró 6 az Exod. 20. 6-hoz ;
Szifré Deut. 32; BerácJiót 54a); Isten iránti Sz. az Istennek való önzetlen
szolgálatban nyilvánul meg (Ábót 1.3; Ábóda Zára 19a). Az igazságos érzületű
ember a megpróbáltatás jámborsága próbakövének tekinti (Beráchőt 5a v. ö. Római
Lev. 5. 30). Izrael összehasonlíthatatlan szenvedésekkel és a mártírság
szakadatlan láncolatával szilárdította meg viszonyát Istennel és semmiféle
nemzet sem olthatja ki ezt a Sz.-et (Ének. Én. Rabba 8. 7). Ez az egyedülálló
Sz. megcserdül a zsidó liturgiában is, a mindennapi reggeli és esti imában.
Isten hű szeretőinek lenni egyértelmű azonban azzal, hogy sérelmeket
elviseljünk és ne zúgolódjunk; hogy gyalázkodásokat meghallgassunk, de rájuk ne
válaszoljunk; hogy csupán Sz.-ből cselekedjünk s a megpróbáltatásoknak, mint
Isten Sz.-e próbájának örvendjünk (Sabbat 88b ; Szófa 31a). A Sz.-et, mint az
élet legmagasabb célját, különösen a Tanná debé Elijahu (26.) hangsúlyozza: A
Sz.-nek tökéletesen önzetlennek kell lennie s szabályoznia kell az embernek
embertársához való viszonyát. Ugyanezt fejtegeti Bachjaibn Pekuda, a Chovot
ha-Levővősz(A szív kötelességei) c. ethikai művében (1. Ethika), ahol minden
emberi cselekvést a Sz.-re alapít. Maimonides a Jad ha-Chazáka egy egész
szakaszát a Sz. fejtegetésére szenteli s az Ábót 1. 3-ból (1. Pirké Abót) indul
ki s valamennyi emberi cselekvés, ethikai és vallásos megnyilvánulás legfőbb
mozgató okának fogja azt fel; mindennek az értéke annyi, amennyi Sz.
foglaltatik benne. Nachmanidesz bibliakommentárjában (Deuter. 6. 4-hez és u. a.
Szifréjéhez) azt fejtegeti, hogy az Isten iránti Sz. magában foglalja erkölcsi
törvényeinek tanulmányozását és megőrzését, anélkül azonban, hogy ezért
jutalmat szabadna várni. R. Eleazár Worms, a Rokeach c. kiváló etikai mű
szerzője, müvét a Sz.-röl szóló fejezettel kezdi s felemlíti a Talmud és
.Mid-rások erre vonatkozó fejtegetéseit, így a Midras-Tehillim-nek (13. 2.
Zsolt.-hoz) azt az interpretációját, hogy isten iránt való Sz. abban a. Sz.-ben
fejeződik ki, amelyet az ő teremtményei iránt érzünk ; az ember iránt érzett
Sz.-ünk tehát nem lehet kisebb, mint az Isten iránt érzett Sz.-ünk. Önmagunkkal
szemben pedig az Isten-Sz.-nek az az értelme, hogy aki valóban szereti Istent,
az alárendeli minden más vágyát és kívánságát az élet magasabb rendeltetésének,
ami nem más, mint Isten akaratának örömteljes teljesítése. Elijah de Vidas, a
Résisz Chochmó szerzője ethikai művében (2. rész) a Zóhárt idézve, bizonyítja,
hogy a tiszta Sz. minden önös vágy elnyomásán alapul, mert csakis ilyen Sz.
egyesíthti a lelket Istennel. A Sz. kozmikus principiummá lett a XIV. sz.-i
Chaszdai Crescas és az ő közvetlen hatása alapján Spinoza filozófiájában.
Crescas és Spinoza Philohoz hasonlóan a Sz.-et teszik meg Isten lényegének. A
Sz. isteni, tökéletes lelki gyönyör, ennélfogva Isten Sz.-e az örök gyönyör
forrása halandó ember számára (Or Adonai I. 3, 5 és Spinoza Ámor
intellectualisa; Ethica V.32- 36 és Tractatus Theologico-Politicus több
helyén). Crescasnál is jobban kidomborította az intellektuális Sz. eszméjét a
kereszténység körében Leo Hebraeus néven ismert Don Juda Isaao Abravanel,
akitől a bizonyítások szerint Spinoza az Amor intellektuális eszméjét
kölcsönözte. Az Az amore intellectivo , az amore mentale v. rationale Leo
Hebraeusnál Isten lényege, a világegyetem központi mozgató ereje és célja. A
Sz. a Kozmosz minden tárgyát egybekapcsolja, de míg a természeti világban a Sz.
érzéki és önös, az isteni Sz. önzetlen és felemelő. Isten Sz.-e-teremtette meg
a világot s hozta létre valamennyi tárgy tökéletesülését, de különösen az
emberét, aki, ha jóságos, akkor Istent szerető és Istentől szeretett és akinek
Isten iránti Sz.-e örök lelki gyönyörűség forrása számára s ez azonos az isteni
Sz.-tel (Dialoghi di amore). Ez az intellektuális Sz. pedig azonos a bibliai és
talmudi Hozzá (Istenhez) kell tartoznod (csatlakoznod) (Deuter. 10. 20, 11
22,13. 5; Szifré Deut. 49; Szóta 14a) kifejezés értelmével s ez a Spinoza- féle
imitatio dei értelme is. A legmagasabb fokú tökéletesülés és legfelségesebb
gyönyör az, amelyet a Bibliától kezdve Spinozáig a zsidó ethika említett
nagyjai, Crescas és Leo Hebraeus értettek az intellektuális Sz. alatt.
Irodalom. K. Kohler (Jew. Encyclop.) ; Grünbaum, Der Grundzug und dessen
Entwickelung der Lielie im Judentume (Geigers Wissenschaftl. Zeitsohr. d. jüd
Theologie II. és 111.) ; Joel, Don Chasdai Crescas religionsphtlosophische Lehren
(1866); u. a., Spinoias Theologisch-politischer Tractat (1870) ; Schiller,
Philosophische Briefe. X. 1838) ; B. Zimmers, Leo Hebraeus (1886).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4823. címszó a lexikon =>
846. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14823.htm
CÍMSZÓ: Szeretet
SZÓCIKK: Szeretet héb. ahávó , ethikai fogalom; megnyilatkozásaiban az a
hajlam, amelyet más személy iránt érez az ember, vagy mások iránt s amelynek
következtében kényszerítve van sajátmagára való tekintet nélkül a másik részére
lemondani, adni és tenni sokat vagy mindent. A Bibliában használatos ahávó , a
görög ágápé -hez hasonlóan az érzéki szerelmet is jelenti Hosea 2. 7, 9, 12;
Ezékiel 23. 5, 9; Bírák 16. 4; Sámuel II. 13. 15 , de lassanként egészen
ethikai értelművé magasztosult, mint arra már az Énekek Éneke is példa 8. 6-7 .
Az ahávó még szülői és gyermeki szeretetet is jelent Genesis 25. 28, 37. 3 ,
éppenígy felebaráti szeretetet 1. o. és barátságot is, melyet a nők iránti
Sz.-nél többre becsül a Biblia. Ez Dávid és Jonathan barátságát így adja
vissza: Testvérem, Jonathan, nagyon kedves voltál nekem, irántam való Sz.-ed
csodálatos volt s túlszárnyalta a nőszeretetét Sámuel II. 26 . így a szerető
kifejezés a bibliai iratokban a barát -nak felel meg Példabesz. 18. 24; Zsolt.
38. 12, 88. 19 . Az egész életet fokozatosan áthatja a Sz. s a bibliai iratok
tanusága szerint az emberi lét Isten és ember, ember és ember kölcsönös Sz.-én
alapul. Hosea próféta akinél a Sz. principiuma leginkább felmagasztosul s aki a
Sz.-nek mélyebb és tisztább, megbocsátással párosult jelentést ad, mondja, hogy
Isten Izraelt visszaesése dacára is szereti 11.1 . Hoseá-nál a Sz. a szabad
akarat megnyilvánulása 14. 5 . Sz.-re alapítja Mózes a Deuteronomium egész
törvényhozását. Isten szerette Izrael népének ősei s ez a Sz. átszármazott az
utódokra, Izrael egész: népére, amelyet kiválasztott, bár nem az ő érdeme
folytán, hogy missziót teljesítsen Deuter. 10.15 7. 6-8, 23. 6 . Isten ezekért
csupán Sz.-et vár u. o. 6. 5, 10. 12, 11. 1, 13, 22, 23. 4, 19. 9, 30 6, 16,20
. Isten szereti az idegent, a jövevényt, az özvegyet, az árvát, a védtelent s
csupán azt várja el, hogy Izrael népe is szeresse azokat u. o. 10 18-19 stb. .
Isten Sz.-e Izrael iránt Örökkétartó Sz. Jeremiás próféta szavai szerint 31. 3
s ezt a Sz.-et hangsúlyozza Jesája és Malachiás próféta is Jes. 63. 9 ; Mai 2 .
A Biblia Istennek az emberiség iránti Sz.-ét nem a Sz., hanem az irgalom szóval
fejezi ki Zsolt. 45. 9 s ez a Sz. kiterjed mindenkire, aki parancsolatait
megtartja Exod. 20. 6 ; Deuter. 7. 9 , aki igazságot gyakorol és igazságosan
gondolkodik és beszél Példab.lb.9,16.13; Zsolt. 146. 8 ,mert Isten is szereti
az igazságosságot Jezsája 61. 8 ; Zsolt. 11. 7, 99. 4 . Hogy az isteni Sz.
alatt a Biblia az erkölcsi törvények megtartását érti, azt bizonyítja ez a
mondás: akit Isten szeret, azt megfékezi megjavítja Példab. 3. 12 . Isten
szentségének lényege a Sz., az emberi életre vonatkozó törvények ennélfogva a
Sz.-nek ebben a tanításában kulminálnak: Szeretned kell embertársadat, mint
saját magadat Leviticus 19. 18 s ez a Sz.-hitvallás kell hogy magába zárja az
ellenfelet és ellenséget is Exodus 23.4-5 . Hogy milyen módon kell szeretni
ellenségeinket, azt a Biblia így tanítja: Nem szabad szívedben gyűlölnöd
testvéredet, nem szabad bűnt táplálnod ellene.. . sem pedig néped ellen
bármiféle haragot táplálnod . A gyűlölség okát el kell távolítani, hogy
felebarátainkat szerethessük Levit, 19. 17 és pedig úgy, hogy ezt az idegenre,
a jövevényre is kiterjeszthessük u. o. 34 . A Biblia a jogi értelemben vett bűntettest
is testvéred -nek nevezi Deuter. 25.3 , amit a világ egyetlen államának törvény
hozása vagy közmorálja sem vallott 1. Felebaráti Sz. A Sz.-et, mint isteni
alapelvet különösen a chásszideusok 1. o. és esszénusok 1. o. vallották és
gyakorolták önmegtagadóan; életük vezető princípiuma volt az Isten- és
emberszeretet Isten az ő meghatározásuk szerint a Sz. lelke mindenki számára
Bölcsesség Könyve apokr.1.6 és a lelkek szeretője u. o. 11. 24-26 .Philo is De
opificiis mundi I. 4 a Sz.-et vagyis jóságot az isteni teremtés fő
princípiumának és a világ mozgató hatalmának tartja. Midőn Ezra próféta
panaszkodik a világ romlottságáról, viziójában Isten így szól hozzá: Nem
szeretheted jobban az Én teremtményemet, mint Énmagam IV. Ezra 8. 45 . Az
apokrif iratok általában a Sz. hitvallásának számos megnyilatkozását
tartalmazzák, így a Tizenkét pátriárka Testamentuma. A talmudszerzők közül
legmagasabb kifejtését a Sz. hite Hillelnél 1. o. és Ethika éri el időszám
előtt 30. . A Talmud rabbijai a teremtés müvét a Sz. isteni elvére vezették
vissza Gen.R. 12. 15 s hogy az emberi társadalom a Sz.-en és irgalmon alapul.
Isten szereti az embert, akit az Ő hasonlatosságára teremtett, de különösen a
Sz. az, amely az Istenhez való hasonlatosságot mutatja Ábót 3. 14 . A rabbik
etikai elmélyedése az igazságot, amely a Sz.-en alapul, teszik a világ
fundamentumává, míg mások megfordítva, így tanították: Amikor Isten látta, hogy
a világ nem állhat fenn rideg igazságosság alapján, akkor a Sz.-tel mérsékelte
azt Genesis Rabba 12. . Simon ha-Cadik szerint a világ három dolgon épült fel:
jótékonyságon, igazságosságon és békén Ábót. 1. 15 ; Deuter. R. 5.1 , mert a
Sz. nem elég erős és szilárd ahhoz, hogy az emberiség életét megalapozza, sem
az egyéneknél, sem az egész társadalomnál, mely utóbbi a bűnt nem tűrheti s az
igazságszolgáltatást gyakorolja. A Sz. csupán ott uralkodhat, ahol Istent
Atyának ismerik el az emberek s ekkor szánalom és megbocsátás lép az
igazságszolgáltatás helyébe Beráchót 7a . Az az ethikai kérdés, hogy az Isten közös
atyja minden embernek, zsidónak és nemzsidónak, ahol valóban elismerik és
vallják őt annak, vagyis ahol az isteni akarat, erkölcs parancsai szerint
élnek: a görög befolyás alatt álló és a felvilágosodott, meg a konzervatívabb
palesztinai rabbikat egyaránt foglalkoztatta. Az előbbiek a kinyilatkoztatás
előtti Egy-Isten-hivőket az isteni Sz. részeseinek tekintették, így az
ősatyákat, míg az utóbbiak szerint azoknál csupán Istenfélelem és nem tiszta
Isten-Sz. nyilvánult meg, csakúgy, mint a Szelídebb pogányoknál, Jóbnál vagy
Enochnál. A kereszténység az előbbi liberálisabb nézetet vallotta, ill. tette
magáévá annak befolyását s eszerint Istent a Sz. fogalmával azonosította,
minden embert egyaránt Isten fiának tekintve I. János 3. 1, 4. 7-8, 11-20, 5. 3
. Mégis, az uralkodó felfogás Pálnál tükröződik vissza legnyomatékosabban ;
őszerinte a Szent Lélek az, amely keresztelés által a Sz.-et gyakorolja s a
benne hívőket Isten fiainak tekinti Róm. 8. 14-31 . Pál apostol fejtegetései
más szavakkal azt jelentik, hogy csupán a keresztrefeszített Jézus Isten-fia
létének hite teszi az embert is Isten fiává s adja meg az embernek a jogot
arra, hogy az isteni Sz.-et igényelje. Ezt a nézetet János evangélista is
vallja 5. 20-24, 10, 17, 15. 9, 17. 26 . Ez a felfogás a Sz. lényegéről és
általánosságáról különbözik a zsidó ethika tanításaitól. A zsidó ethikai
felfogás Isten fiá -nak tekintette mindazokat, akik az Egy-Istenben hittek s
annak erkölcsparancsai szerint éltek, míg az áldozati véren alapuló isteni tíz.
tanát elvetették a rabbik. R. Akiba Izrael egész népét Isten fiainak tartja ;
Az izraeliták szeretett nép, amennyiben Isten gyermekeinek neveztetnek. A Sz.
törvényeivel kapcsolatban a Biblia Deuter. 14. 1 adja tudtul a zsidóságnak,
hogy ők Isten gyermekei Abót 3. 15 . R. Akiba szerint Isten és Izrael egész
viszonyát a szerinte legszentebb könyv, az Énekek Éneke tükrözteti vissza
allegorikusan, mert az Isteni Sz.-et egy írat sem allegorizálja ily magasztosán
Jad 3. 5; Sir-ha-Sirim Rabba, bevez. . Bár Izráel magát Isten gyermekeinek
tekintette, ez az Isten-atyaság vitára adott alkalmat amiatt, hogy
igényelheti-e vajjon Izrael népe Isten atyai Sz.-ét, ha erkölcsi törvényeit nem
tartja meg; míg R Méir szerint ez esetben is Isten Sz.-ét élvezi Izrael addig
R. Juda ezt tagadásba veszi. A zsidó törvényhozó bölcsek Isten Sz.-ét nem
egyszerű poézisnek tekintették, hanem arra alapítva vezették le s hozták az
életet körülbástyázó parancsolatokat Menáchót 43b ; Isten iránti Sz. a Tóra
vagyis az erkölcsi törvények Sz.-évvel egyenlő a Talmud szerint Ros Hasána 4a .
Igaz, azt is lerögzítették, hogy Isten Izraelt nagyobb mértékben szereti, mint
a többi népeket Szifré Deut 144; Joma 54a , aminek jele a Tóra, mely közelebb
hozta Istent és Izraelt Peszikta II. 16 - 17 , amely szereti Istent, akinek
törvényeit élete árán is megőrzi Mechilta, Jetró 6 az Exod. 20. 6-hoz ; Szifré
Deut. 32; BerácJiót 54a ; Isten iránti Sz. az Istennek való önzetlen
szolgálatban nyilvánul meg Ábót 1.3; Ábóda Zára 19a . Az igazságos érzületű
ember a megpróbáltatás jámborsága próbakövének tekinti Beráchőt 5a v. ö. Római
Lev. 5. 30 . Izrael összehasonlíthatatlan szenvedésekkel és a mártírság
szakadatlan láncolatával szilárdította meg viszonyát Istennel és semmiféle
nemzet sem olthatja ki ezt a Sz.-et Ének. Én. Rabba 8. 7 . Ez az egyedülálló
Sz. megcserdül a zsidó liturgiában is, a mindennapi reggeli és esti imában.
Isten hű szeretőinek lenni egyértelmű azonban azzal, hogy sérelmeket
elviseljünk és ne zúgolódjunk; hogy gyalázkodásokat meghallgassunk, de rájuk ne
válaszoljunk; hogy csupán Sz.-ből cselekedjünk s a megpróbáltatásoknak, mint
Isten Sz.-e próbájának örvendjünk Sabbat 88b ; Szófa 31a . A Sz.-et, mint az
élet legmagasabb célját, különösen a Tanná debé Elijahu 26. hangsúlyozza: A
Sz.-nek tökéletesen önzetlennek kell lennie s szabályoznia kell az embernek
embertársához való viszonyát. Ugyanezt fejtegeti Bachjaibn Pekuda, a Chovot
ha-Levővősz A szív kötelességei c. ethikai művében 1. Ethika , ahol minden
emberi cselekvést a Sz.-re alapít. Maimonides a Jad ha-Chazáka egy egész
szakaszát a Sz. fejtegetésére szenteli s az Ábót 1. 3-ból 1. Pirké Abót indul
ki s valamennyi emberi cselekvés, ethikai és vallásos megnyilvánulás legfőbb
mozgató okának fogja azt fel; mindennek az értéke annyi, amennyi Sz.
foglaltatik benne. Nachmanidesz bibliakommentárjában Deuter. 6. 4-hez és u. a.
Szifréjéhez azt fejtegeti, hogy az Isten iránti Sz. magában foglalja erkölcsi
törvényeinek tanulmányozását és megőrzését, anélkül azonban, hogy ezért
jutalmat szabadna várni. R. Eleazár Worms, a Rokeach c. kiváló etikai mű
szerzője, müvét a Sz.-röl szóló fejezettel kezdi s felemlíti a Talmud és
.Mid-rások erre vonatkozó fejtegetéseit, így a Midras-Tehillim-nek 13. 2.
Zsolt.-hoz azt az interpretációját, hogy isten iránt való Sz. abban a. Sz.-ben
fejeződik ki, amelyet az ő teremtményei iránt érzünk ; az ember iránt érzett
Sz.-ünk tehát nem lehet kisebb, mint az Isten iránt érzett Sz.-ünk. Önmagunkkal
szemben pedig az Isten-Sz.-nek az az értelme, hogy aki valóban szereti Istent,
az alárendeli minden más vágyát és kívánságát az élet magasabb rendeltetésének,
ami nem más, mint Isten akaratának örömteljes teljesítése. Elijah de Vidas, a
Résisz Chochmó szerzője ethikai művében 2. rész a Zóhárt idézve, bizonyítja,
hogy a tiszta Sz. minden önös vágy elnyomásán alapul, mert csakis ilyen Sz.
egyesíthti a lelket Istennel. A Sz. kozmikus principiummá lett a XIV. sz.-i
Chaszdai Crescas és az ő közvetlen hatása alapján Spinoza filozófiájában.
Crescas és Spinoza Philohoz hasonlóan a Sz.-et teszik meg Isten lényegének. A
Sz. isteni, tökéletes lelki gyönyör, ennélfogva Isten Sz.-e az örök gyönyör
forrása halandó ember számára Or Adonai I. 3, 5 és Spinoza Ámor
intellectualisa; Ethica V.32- 36 és Tractatus Theologico-Politicus több helyén
. Crescasnál is jobban kidomborította az intellektuális Sz. eszméjét a
kereszténység körében Leo Hebraeus néven ismert Don Juda Isaao Abravanel,
akitől a bizonyítások szerint Spinoza az Amor intellektuális eszméjét
kölcsönözte. Az Az amore intellectivo , az amore mentale v. rationale Leo Hebraeusnál
Isten lényege, a világegyetem központi mozgató ereje és célja. A Sz. a Kozmosz
minden tárgyát egybekapcsolja, de míg a természeti világban a Sz. érzéki és
önös, az isteni Sz. önzetlen és felemelő. Isten Sz.-e-teremtette meg a világot
s hozta létre valamennyi tárgy tökéletesülését, de különösen az emberét, aki,
ha jóságos, akkor Istent szerető és Istentől szeretett és akinek Isten iránti
Sz.-e örök lelki gyönyörűség forrása számára s ez azonos az isteni Sz.-tel
Dialoghi di amore . Ez az intellektuális Sz. pedig azonos a bibliai és talmudi
Hozzá Istenhez kell tartoznod csatlakoznod Deuter. 10. 20, 11 22,13. 5; Szifré
Deut. 49; Szóta 14a kifejezés értelmével s ez a Spinoza- féle imitatio dei
értelme is. A legmagasabb fokú tökéletesülés és legfelségesebb gyönyör az,
amelyet a Bibliától kezdve Spinozáig a zsidó ethika említett nagyjai, Crescas
és Leo Hebraeus értettek az intellektuális Sz. alatt. Irodalom. K. Kohler Jew.
Encyclop. ; Grünbaum, Der Grundzug und dessen Entwickelung der Lielie im
Judentume Geigers Wissenschaftl. Zeitsohr. d. jüd Theologie II. és 111. ; Joel,
Don Chasdai Crescas religionsphtlosophische Lehren 1866 ; u. a., Spinoias
Theologisch-politischer Tractat 1870 ; Schiller, Philosophische Briefe. X. 1838
; B. Zimmers, Leo Hebraeus 1886 .
14823.ht
CÍMSZÓ Szerete
SZÓCIKK Szerete héb aháv ethika fogalom megnyilatkozásaiba a hajlam amelye
má személ irán ére a ember vag máso irán amelyne következtébe kényszerítv va
sajátmagár val tekinte nélkü mási részér lemondani adn é tenn soka vag mindent
Bibliába használato aháv görö ágáp -he hasonlóa a érzék szerelme i jelent Hose
2 7 9 12 Ezékie 23 5 9 Bírá 16 4 Sámue II 13 1 d lassankén egésze ethika
értelműv magasztosult min arr má a Éneke Ének i péld 8 6- A aháv mé szülő é
gyermek szeretete i jelen Genesi 25 28 37 éppeníg felebarát szeretete 1 o é
barátságo is melye nő iránt Sz.-né többr becsü Biblia E Dávi é Jonatha
barátságá íg adj vissza Testvérem Jonathan nagyo kedve voltá nekem iránta val
Sz.-e csodálato vol túlszárnyalt nőszereteté Sámue II 2 íg szeret kifejezé
biblia iratokba bará -na fele me Példabesz 18 24 Zsolt 38 12 88 1 A egés élete
fokozatosa áthatj Sz biblia irato tanuság szerin a ember lé Iste é ember embe é
embe kölcsönö Sz.-é alapul Hose prófét akiné Sz principium leginkáb felmagasztosu
ak Sz.-ne mélyeb é tisztább megbocsátássa párosul jelentés ad mondja hog Iste
Izrael visszaesés dacár i szeret 11. Hoseá-ná Sz szaba akara megnyilvánulás 14
Sz.-r alapítj Móze Deuteronomiu egés törvényhozását Iste szerett Izrae népéne
őse e Sz átszármazot a utódokra Izrae egész népére amelye kiválasztott bá ne a
érdem folytán hog misszió teljesítse Deuter 10.1 7 6-8 23 Iste ezekér csupá
Sz.-e vá u o 6 5 10 12 11 1 13 22 23 4 19 9 3 6 16,2 Iste szeret a idegent
jövevényt a özvegyet a árvát védtelen csupá az várj el hog Izrae nép i szeress
azoka u o 1 18-1 stb Iste Sz.- Izrae irán Örökkétart Sz Jeremiá prófét szava
szerin 31 ez Sz.-e hangsúlyozz Jesáj é Malachiá prófét i Jes 63 Ma Bibli
Istenne a emberisé iránt Sz.-é ne Sz. hane a irgalo szóva fejez k Zsolt 45 e Sz
kiterje mindenkire ak parancsolatai megtartj Exod 20 Deuter 7 ak igazságo
gyakoro é igazságosa gondolkodi é beszé Példab.lb.9,16.13 Zsolt 146 ,mer Iste i
szeret a igazságosságo Jezsáj 61 Zsolt 11 7 99 Hog a isten Sz alat Bibli a
erkölcs törvénye megtartásá érti az bizonyítj e mondás aki Iste szeret az
megfékez megjavítj Példab 3 1 Iste szentségéne lényeg Sz. a ember életr
vonatkoz törvénye ennélfogv Sz.-ne ebbe tanításába kulminálnak Szeretne kel
embertársadat min sajá magada Leviticu 19 1 e Sz.-hitvallá kel hog magáb zárj a
ellenfele é ellensége i Exodu 23.4- Hog milye módo kel szeretn ellenségeinket
az Bibli íg tanítja Ne szaba szívedbe gyűlölnö testvéredet ne szaba bűn
táplálno ellene. se pedi népe elle bármifél harago táplálno gyűlölsé oká e kel
távolítani hog felebarátainka szerethessü Levit 19 1 é pedi úgy hog ez a
idegenre jövevényr i kiterjeszthessü u o 3 Bibli jog értelembe vet bűntettes i
testvére -ne nevez Deuter 25. ami vilá egyetle államána törvén hozás vag
közmorálj se vallot 1 Felebarát Sz Sz.-et min isten alapelve különöse
chásszideuso 1 o é esszénuso 1 o vallottá é gyakoroltá önmegtagadóan életü
vezet princípium vol a Isten é emberszerete Iste a meghatározásu szerin Sz lelk
mindenk számár Bölcsessé Könyv apokr.1. é lelke szeretőj u o 11 24-2 .Phil i D
opificii mund I Sz.-e vagyi jóságo a isten teremté f princípiumána é vilá
mozgat hatalmána tartja Midő Ezr prófét panaszkodi vilá romlottságáról
viziójába Iste íg szó hozzá Ne szerethete jobba a É teremtményemet min Énmaga
IV Ezr 8 4 A apokri irato általába Sz hitvallásána számo megnyilatkozásá
tartalmazzák íg Tizenké pátriárk Testamentuma talmudszerző közü legmagasab
kifejtésé Sz hit Hillelné 1 o é Ethik ér e időszá előt 30 Talmu rabbija teremté
müvé Sz isten elvér vezetté vissz Gen.R 12 1 hog a ember társadalo Sz.-e é
irgalmo alapul Iste szeret a embert aki a hasonlatosságár teremtett d különöse
Sz az amel a Istenhe val hasonlatosságo mutatj Ábó 3 1 rabbi etika elmélyedés a
igazságot amel Sz.-e alapul teszi vilá fundamentumává mí máso megfordítva íg
tanították Amiko Iste látta hog vilá ne állha fen ride igazságossá alapján akko
Sz.-te mérsékelt az Genesi Rabb 12 Simo ha-Cadi szerin vilá háro dolgo épül fel
jótékonyságon igazságosságo é béké Ábót 1 1 Deuter R 5. mer Sz ne elé erő é
szilár ahhoz hog a emberisé életé megalapozza se a egyéneknél se a egés
társadalomnál mel utóbb bűn ne tűrhet a igazságszolgáltatás gyakorolja Sz csupá
ot uralkodhat aho Isten Atyána ismeri e a embere ekko szánalo é megbocsátá lé a
igazságszolgáltatá helyéb Beráchó 7 A a ethika kérdés hog a Iste közö atyj
minde embernek zsidóna é nemzsidónak aho valóba elismeri é valljá ő annak vagyi
aho a isten akarat erkölc parancsa szerin élnek görö befolyá alat áll é
felvilágosodott me konzervatívab palesztina rabbika egyarán foglalkoztatta A
előbbie kinyilatkoztatá előtt Egy-Isten-hivőke a isten Sz részeseine
tekintették íg a ősatyákat mí a utóbbia szerin azokná csupá Istenfélele é ne
tiszt Isten-Sz nyilvánul meg csakúgy min Szelídeb pogányoknál Jóbná vag
Enochnál kereszténysé a előbb liberálisab nézete vallotta ill tett magáév anna
befolyásá eszerin Isten Sz fogalmáva azonosította minde ember egyarán Iste
fiána tekintv I Jáno 3 1 4 7-8 11-20 5 Mégis a uralkod felfogá Pálná tükröződi
vissz legnyomatékosabba őszerint Szen Léle az amel keresztelé álta Sz.-e
gyakorolj benn hívőke Iste fiaina tekint Róm 8 14-3 Pá aposto fejtegetése má
szavakka az jelentik hog csupá keresztrefeszítet Jézu Isten-fi léténe hit tesz
a ember i Iste fiáv adj me a emberne jogo arra hog a isten Sz.-e igényelje Ez
nézete Jáno evangélist i vallj 5 20-24 10 17 15 9 17 2 E felfogá Sz lényegérő é
általánosságáró különbözi zsid ethik tanításaitól zsid ethika felfogá Iste fi
-na tekintett mindazokat aki a Egy-Istenbe hitte anna erkölcsparancsa szerin
éltek mí a áldozat vére alapul isten tíz taná elvetetté rabbik R Akib Izrae
egés népé Iste fiaina tartj A izraelitá szeretet nép amennyibe Iste gyermekeine
neveztetnek Sz törvényeive kapcsolatba Bibli Deuter 14 adj tudtu zsidóságnak
hog ő Iste gyermeke Abó 3 1 R Akib szerin Iste é Izrae egés viszonyá szerint
legszenteb könyv a Éneke Ének tükröztet vissz allegorikusan mer a Isten Sz.-e
eg íra se allegorizálj il magasztosá Ja 3 5 Sir-ha-Siri Rabba bevez Bá Izráe
magá Iste gyermekeine tekintette e a Isten-atyasá vitár adot alkalma amiatt hog
igényelheti- vajjo Izrae nép Iste atya Sz.-ét h erkölcs törvényei ne tartj meg
mí Méi szerin e esetbe i Iste Sz.-é élvez Izrae addi R Jud ez tagadásb veszi
zsid törvényhoz bölcse Iste Sz.-é ne egyszer poézisne tekintették hane arr alapítv
vezetté l hoztá a élete körülbástyáz parancsolatoka Menáchó 43 Iste iránt Sz
Tór vagyi a erkölcs törvénye Sz.-évve egyenl Talmu szerin Ro Hasán 4 Igaz az i
lerögzítették hog Iste Izrael nagyob mértékbe szereti min több népeke Szifr Deu
144 Jom 54 amine jel Tóra mel közeleb hozt Isten é Izrael Peszikt II 1 1 amel
szeret Istent akine törvényei élet árá i megőrz Mechilta Jetr a Exod 20 6-ho
Szifr Deut 32 BerácJió 54 Iste iránt Sz a Istenne val önzetle szolgálatba
nyilvánu me Ábó 1.3 Ábód Zár 19 A igazságo érzület embe megpróbáltatá jámborság
próbakövéne tekint Beráchő 5 v ö Róma Lev 5 3 Izrae összehasonlíthatatla
szenvedésekke é mártírsá szakadatla láncolatáva szilárdított me viszonyá
Istenne é semmifél nemze se olthatj k ez Sz.-e Ének Én Rabb 8 E a egyedüláll Sz
megcserdü zsid liturgiába is mindennap reggel é est imában Iste h szeretőine
lenn egyértelm azonba azzal hog sérelmeke elviseljün é n zúgolódjunk hog
gyalázkodásoka meghallgassunk d ráju n válaszoljunk hog csupá Sz.-bő
cselekedjün megpróbáltatásoknak min Iste Sz.- próbájána örvendjün Sabba 88 Szóf
31 Sz.-et min a éle legmagasab célját különöse Tann deb Elijah 26 hangsúlyozza
Sz.-ne tökéletese önzetlenne kel lenni szabályozni kel a emberne embertársáho
val viszonyát Ugyanez fejteget Bachjaib Pekuda Chovo ha-Levővős szí kötelessége
c ethika művébe 1 Ethik aho minde ember cselekvés Sz.-r alapít Maimonide Ja
ha-Chazák eg egés szakaszá Sz fejtegetésér szentel a Ábó 1 3-bó 1 Pirk Abó indu
k valamenny ember cselekvés ethika é valláso megnyilvánulá legfőb mozgat okána
fogj az fel mindenne a érték annyi amenny Sz foglaltati benne Nachmanides
bibliakommentárjába Deuter 6 4-he é u a Szifréjéhe az fejtegeti hog a Iste
iránt Sz magába foglalj erkölcs törvényeine tanulmányozásá é megőrzését anélkü
azonban hog ezér jutalma szabadn várni R Eleazá Worms Rokeac c kivál etika m
szerzője müvé Sz.-rö szól fejezette kezd felemlít Talmu é .Mid-ráso err
vonatkoz fejtegetéseit íg Midras-Tehillim-ne 13 2 Zsolt.-ho az a
interpretációját hog iste irán val Sz abba a Sz.-be fejeződi ki amelye a
teremtménye irán érzün a embe irán érzet Sz.-ün tehá ne lehe kisebb min a Iste
irán érzet Sz.-ünk Önmagunkka szembe pedi a Isten-Sz.-ne a a értelme hog ak
valóba szeret Istent a alárendel minde má vágyá é kívánságá a éle magasab
rendeltetésének am ne más min Iste akaratána örömtelje teljesítése Elija d
Vidas Résis Chochm szerzőj ethika művébe 2 rés Zóhár idézve bizonyítja hog
tiszt Sz minde önö vág elnyomásá alapul mer csaki ilye Sz egyesítht lelke
Istennel Sz kozmiku principiumm let XIV sz.- Chaszda Cresca é a közvetle hatás
alapjá Spinoz filozófiájában Cresca é Spinoz Philoho hasonlóa Sz.-e teszi me
Iste lényegének Sz isteni tökélete lelk gyönyör ennélfogv Iste Sz.- a örö
gyönyö forrás haland embe számár O Adona I 3 é Spinoz Ámo intellectualisa Ethic
V.32 3 é Tractatu Theologico-Politicu töb helyé Crescasná i jobba kidomborított
a intellektuáli Sz eszméjé kereszténysé körébe Le Hebraeu néve ismer Do Jud
Isaa Abravanel akitő bizonyításo szerin Spinoz a Amo intellektuáli eszméjé
kölcsönözte A A amor intellectiv a amor mental v rational Le Hebraeusná Iste
lényege világegyete központ mozgat erej é célja Sz Kozmos minde tárgyá
egybekapcsolja d mí természet világba Sz érzék é önös a isten Sz önzetle é
felemelő Iste Sz.-e-teremtett me világo hozt létr valamenny tárg
tökéletesülését d különöse a emberét aki h jóságos akko Isten szeret é Istentő
szeretet é akine Iste iránt Sz.- örö lelk gyönyörűsé forrás számár e azono a
isten Sz.-te Dialogh d amor E a intellektuáli Sz pedi azono biblia é talmud
Hozz Istenhe kel tartozno csatlakozno Deuter 10 20 1 22,13 5 Szifr Deut 49 Szót
14 kifejezé értelméve e Spinoza fél imitati de értelm is legmagasab fok
tökéletesülé é legfelségeseb gyönyö az amelye Bibliátó kezdv Spinozái zsid
ethik említet nagyjai Cresca é Le Hebraeu értette a intellektuáli Sz alatt
Irodalom K Kohle Jew Encyclop Grünbaum De Grundzu un desse Entwickelun de Lieli
i Judentum Geiger Wissenschaftl Zeitsohr d jü Theologi II é 111 Joel Do Chasda
Cresca religionsphtlosophisch Lehre 186 u a. Spinoia Theologisch-politische
Tracta 187 Schiller Philosophisch Briefe X 183 B Zimmers Le Hebraeu 188
14823.h
CÍMSZ Szeret
SZÓCIK Szeret hé ahá ethik fogalo megnyilatkozásaib hajla amely m szemé irá
ér embe va más irá amelyn következtéb kényszerít v sajátmagá va tekint nélk más
részé lemondan ad ten sok va minden Bibliáb használat ahá gör ágá -h hasonló
érzé szerelm jelen Hos 1 Ezéki 2 Bír 1 Sámu I 1 lassanké egész ethik értelmű
magasztosul mi ar m Ének Éne pél 6 ahá m szül gyerme szeretet jele Genes 2 2 3
éppení felebará szeretet barátság i mely n irán Sz.-n több becs Bibli Dáv
Jonath barátság í ad vissz Testvére Jonatha nagy kedv volt neke iránt va Sz.-
csodálat vo túlszárnyal nőszeretet Sámu I í szere kifejez bibli iratokb bar -n
fel m Példabes 1 2 Zsol 3 1 8 egé élet fokozatos áthat S bibli irat tanusá
szeri embe l Ist embe emb emb kölcsön Sz.- alapu Hos prófé akin S principiu
leginká felmagasztos a Sz.-n mélye tisztáb megbocsátáss párosu jelenté a mondj
ho Ist Izrae visszaesé dacá szere 11 Hoseá-n S szab akar megnyilvánulá 1 Sz.-
alapít Móz Deuteronomi egé törvényhozásá Ist szeret Izra népén ős S átszármazo
utódokr Izra egés népér amely kiválasztot b n érde folytá ho misszi teljesíts
Deute 10. 6- 2 Ist ezeké csup Sz.- v 1 1 1 1 2 2 1 16, Ist szere idegen
jövevény özvegye árvá védtele csup a vár e ho Izra né szeres azok 18- st Ist
Sz. Izra irá Örökkétar S Jeremi prófé szav szeri 3 e Sz.- hangsúlyoz Jesá
Malachi prófé Je
14823.
CÍMS Szere
SZÓCI Szere h ah ethi fogal megnyilatkozásai hajl amel szem ir é emb v má
ir amely következté kényszerí sajátmag v tekin nél má rész lemonda a te so v
minde Bibliá használa ah gö ág - hasonl érz szerel jele Ho Ezék Bí Sám lassank
egés ethi értelm magasztosu m a Éne Én pé ah szü gyerm szerete jel Gene éppen
felebar szerete barátsá mel irá Sz.- töb bec Bibl Dá Jonat barátsá a viss
Testvér Jonath nag ked vol nek irán v Sz. csodála v túlszárnya nőszerete Sám
szer kifeje bibl iratok ba - fe Példabe Zso eg éle fokozato átha bibl ira tanus
szer emb Is emb em em kölcsö Sz. alap Ho próf aki principi legink felmagaszto
Sz.- mély tisztá megbocsátás páros jelent mond h Is Izra visszaes dac szer 1
Hoseá- sza aka megnyilvánul Sz. alapí Mó Deuteronom eg törvényhozás Is szere
Izr népé ő átszármaz utódok Izr egé népé amel kiválaszto érd folyt h missz
teljesít Deut 10 6 Is ezek csu Sz. 16 Is
szer idege jövevén özvegy árv védtel csu vá h Izr n szere azo 18 s Is Sz Izr ir
Örökkéta Jerem próf sza szer Sz. hangsúlyo Jes Malach próf J Bib Isten emberi
irá Sz. S ha irga szó fej Zso kiter mindenki parancsolat megtar Ex Deut igazsá
gyako igazságo gondolko bes Példab.lb.9,16. Zso 1 ,m Is szer igazságossá Jezs
Zso H ist al Bib erköl törvén megtartá ér bizonyí mond a Is szer megfék megjaví
Péld Is szentségé lény S emb éle vonatk törvén ennélfo Sz.- eb tanításá
kulmináln Szeret k embertársad m sa maga Leviti Sz.-hitval k h mag zá ellenfe
ellensé Exo 23. H mil mó k szere ellenségeink Bib tanít sza szíved gyűlöl
testvéred sza b táplál ellen pe né el bármif hara táplál gyűlöl o k távolíta h
felebarátain szerethes Lev pe ú h idegen jövevén kiterjeszthes Bib j értelem v
bűntett testvé - nev Deut 2 a vi egyet államá törv hoz v közmorá vall Felebar
Sz.- m ist alapel különö chásszideu esszénu vallot gyakorol önmegtagadó éle vez
princípi v Ist emberszere Is meghatározá szer le minde szám Bölcses Kön apokr.
lel szeret 24 .Ph opific mu Sz. vag jósá ist terem princípiumá vi mozg hatalmá
tart Mi E próf panaszko vi romlottságár viziójá Is s hoz szerethe job
teremtményem m Énma E apok ira általá hitvallásá szá megnyilatkozá tartalmazz
Tizen pátriá Testamentu talmudszer kö legmagas kifejté h Hillel Eth idős el Tal
rabbi terem mü ist elv vezet vis Gen h emb társada Sz. irgal alap Is szer embe
a hasonlatosság teremte különö am Isten v hasonlatossá muta Á rab eti elmélyed
igazság am Sz. alap tes vi fundamentumá má megfordít tanított Ami Is lát h vi
áll f ri igazságos alapj ak Sz.- mérséke Gene Ra Si ha-Ca szer vi há dol ép f
jótékonyság igazságossá bé Áb Deut m e e szil ahh h emberi éle megalapoz
egyénekn eg társadalomn m utó b tűrh igazságszolgáltat gyakorol csu uralkodh a
Ist Atyá isme embe ek szána megbocsá igazságszolgálta hely Berác ethi kérd h Is
kö at min embern zsidó nemzsidón a való elisme vall ann vag a ist akar erkö
paranc szer éln gö befol al á felvilágosodo konzervatív paleszti rabbi egyar
foglalkoztat előbb kinyilatkozta elő Egy-Isten-hivő ist részesei tekintett
ősatyák utóbb szer azok csu Istenféle tis Isten- nyilván m csakú m Szelíd
pogányokn Jób v Enochn keresztény elő liberális néze vallot i te magá an befolyá
eszer Ist fogalmá azonosítot min emb egyar Is fiá tekin Já 7 11- Még uralk
felfo Pál tükröző vis legnyomatékosab őszeri Sz Lé am kereszte ál Sz. gyakoro
be hívő Is fiai teki R 14 apos fejtegeté szavak jelent h csu keresztrefeszít Jé
Isten- lété h te emb Is fi a ember jo ar h ist Sz. igényel néze Já evangéli val
20- felfo lényegé általánosságá különbö zs eth tanításait zs ethi felfo Is -
tekinte mindazok a Egy-Isten hit an erkölcsparanc szer élt áldoz vé alap ist t
ta elvetet rabb Ak Izr eg né Is fiai tar izraeli szeret n amennyi Is gyermekei
neveztetn törvényei kapcsolat Bib Deut a tud zsidóságn h Is gyerme A Ak szer Is
Izr eg viszon szeri legszent kön Éne Én tükrözt vis allegorikus m Ist Sz. í
allegorizá magaszto Sir-ha-Si Rab bev Izr ma Is gyermekei tekintet Isten-atya
vit ad alkal amia h igényelhet vaj Izr n Is at Sz.- erköl törvény tar m M szer
eset Is Sz. élv Izr ad J tagadá ves zs törvényh bölc Is Sz. egysz poézis
tekintett ha a alapí vezet hoz éle körülbásty parancsolato Menác Is irá T vag
erköl törvén Sz.-év egye Tal szer Has Ig lerögzített h Is Izra nagy mérték
szere m tö népe Szi D 1 J ami j Tó m közel ho Ist Izra Peszi am szer Iste aki
törvény él á megő Mechil Je Ex 6- Szi De BerácJ Is irá Isten v önzet szolgálat
nyilvá Á 1 Áb Z igazsá érzül em megpróbálta jámbors próbakövé teki Berác Ró L
Izr összehasonlíthatat szenvedések mártír szakadat láncolatá szilárdíto viszon
Isten semmif nem oltha Sz. Én Ra egyedülá megcser zs liturgiá mindenn regg e
imáb Is szeretői le egyérte azon azz h sérelme elviselj zúgolódju h
gyalázkodáso meghallgassu rá válaszolju h csu Sz.- cselekedj megpróbáltatásokn
m Is Sz próbájá örvendj Sab Sz Sz.- m é legmagas célj különö Ta d Elij
hangsúlyoz Sz.- tökélete önzetlen k len szabályoz k ember embertársá v viszony
Ugyan fejteg Bachja Peku Cho ha-Levőv s kötelessé ethi művé Eth a min emb
cselekv Sz. alap Maimoni ha-Chaz eg szakas fejtegetés szent Á 3- Pi A in
valamen emb cselekv ethi vallá megnyilvánu legf mozg oká fo f minden ért ann
amen foglalta ben Nachmanid bibliakommentárjá Deut 4- Szifréjé fejtege h Is irá
magá fogla erköl törvényei tanulmányozá megőrzés anél azonb h ez jutal szaba
vár Elea Wor Roke kiv eti szerző mü Sz.- sz fejezet ke feleml Tal .Mid-rá e
vonatk fejtegetése Midras-Tehillim- Zsolt.- interpretációj h is ir v ab Sz.-
fejező amel teremtmén ir érz em ir érz Sz.- te le kise m Is ir érz Sz.-ü
Önmagunk szem pe Isten-Sz.- értel h való szer Iste alárend min vág kívánsá é
magas rendeltetésén m m Is akaratá örömtel teljesíté Eli Vid Rés Choc szerz
ethi művé r Zóh idéz bizonyít h tis min ö v elnyomá alap m csa il egyesít lel
Istenn kozmi principiu l X sz Chasz Cres közvet hat alap Spin filozófiájáb Cres
Spin Philo hasonl Sz. tes Is lényegén iste tökéle le gyöny ennélfo Is Sz ö gyön
forr hala em szám Ado Spin Á intellectuali Eth V. Tracta Theologico-Politi t
hel Crescas job kidomboríto intellektuá eszmé keresztény köré Hebra né ism J Is
Abravan aki bizonyítá szer Spin A intellektuá eszmé kölcsönöz am intellect am
ment ration Hebraeus Is lénye világegye közpo mozg er cél Kozm min tárg
egybekapcsol termész világ érz ön ist önzet feleme Is Sz.-e-teremte vilá ho lé
valamen tá tökéletesülés különö ember a jóság ak Ist szer Isten szeret aki Is
irá Sz ö le gyönyörű forr szám azo ist Sz.- Dialo am intellektuá pe azo bibl
talm Ho Isten k tartoz csatlakoz Deut 22, Szi De Sz kifeje értelmé Spino f
imita érte legmagas f tökéletesü legfelséges gyön amel Bibliá kez Spinoz zs eth
említ nagyj Cres Hebra értet intellektuá ala Irodal Koh J Encycl Grünba Grund
des Entwickel Lie Judent Geig Wissenschaf Zeitso Theolo 1 Jo Chas Cres
religionsphtlosophis Leh 1 Spino Theologisch-politisc Trac 1 Schill Philosophis
Brie 1 Zimme Hebra 1
14823
CÍM Szer
SZÓC Szer a eth foga megnyilatkozása haj ame sze i em m i amel következt
kényszer sajátma teki né m rés lemond t s mind Bibli használ a g á hason ér
szere jel H Ezé B Sá lassan egé eth értel magasztos Én É p a sz gyer szeret je
Gen éppe feleba szeret baráts me ir Sz. tö be Bib D Jona baráts vis Testvé
Jonat na ke vo ne irá Sz csodál túlszárny nőszeret Sá sze kifej bib irato b f
Példab Zs e él fokozat áth bib ir tanu sze em I em e e kölcs Sz ala H pró ak
princip legin felmagaszt Sz. mél tiszt megbocsátá páro jelen mon I Izr visszae
da sze Hoseá sz ak megnyilvánu Sz alap M Deuterono e törvényhozá I szer Iz nép
átszárma utódo Iz eg nép ame kiválaszt ér foly miss teljesí Deu 1 I eze cs Sz 1
I sze ideg jövevé özveg ár védte cs v Iz szer az 1 I S Iz i Örökkét Jere pró sz
sze Sz hangsúly Je Malac pró Bi Iste ember ir Sz h irg sz fe Zs kite mindenk
parancsola megta E Deu igazs gyak igazság gondolk be Példab.lb.9,16 Zs , I sze
igazságoss Jez Zs is a Bi erkö törvé megtart é bizony mon I sze megfé megjav
Pél I szentség lén em él vonat törvé ennélf Sz. e tanítás kulminál Szere
embertársa s mag Levit Sz.-hitva ma z ellenf ellens Ex 23 mi m szer ellenségein
Bi taní sz szíve gyűlö testvére sz táplá elle p n e bármi har táplá gyűlö
távolít felebarátai szerethe Le p idege jövevé kiterjeszthe Bi értele bűntet
testv ne Deu v egye állam tör ho közmor val Feleba Sz. is alape külön chásszide
esszén vallo gyakoro önmegtagad él ve princíp Is emberszer I meghatároz sze l
mind szá Bölcse Kö apokr le szere 2 .P opifi m Sz va jós is tere princípium v
moz hatalm tar M pró panaszk v romlottságá viziój I ho szereth jo teremtménye
Énm apo ir által hitvallás sz megnyilatkoz tartalmaz Tize pátri Testament
talmudsze k legmaga kifejt Hille Et idő e Ta rabb tere m is el veze vi Ge em
társad Sz irga ala I sze emb hasonlatossá teremt külön a Iste hasonlatoss mut
ra et elmélye igazsá a Sz ala te v fundamentum m megfordí tanítot Am I lá v ál
r igazságo alap a Sz. mérsék Gen R S ha-C sze v h do é jótékonysá igazságoss b
Á Deu szi ah ember él megalapo egyének e társadalom ut tűr igazságszolgálta
gyakoro cs uralkod Is Aty ism emb e szán megbocs igazságszolgált hel Berá eth
kér I k a mi ember zsid nemzsidó val elism val an va is aka erk paran sze él g
befo a felvilágosod konzervatí paleszt rabb egya foglalkozta előb kinyilatkozt
el Egy-Isten-hiv is részese tekintet ősatyá utób sze azo cs Istenfél ti Isten
nyilvá csak Szelí pogányok Jó Enoch keresztén el liberáli néz vallo t mag a
befoly esze Is fogalm azonosíto mi em egya I fi teki J 11 Mé ural felf Pá
tükröz vi legnyomatékosa őszer S L a kereszt á Sz gyakor b hív I fia tek 1 apo
fejteget szava jelen cs keresztrefeszí J Isten lét t em I f embe j a is Sz
igénye néz J evangél va 20 felf lényeg általánosság különb z et tanításai z eth
felf I tekint mindazo Egy-Iste hi a erkölcsparan sze él áldo v ala is t elvete
rab A Iz e n I fia ta izrael szere amenny I gyermeke neveztet törvénye kapcsola
Bi Deu tu zsidóság I gyerm A sze I Iz e viszo szer legszen kö Én É tükröz vi
allegoriku Is Sz allegoriz magaszt Sir-ha-S Ra be Iz m I gyermeke tekinte
Isten-aty vi a alka ami igényelhe va Iz I a Sz. erkö törvén ta sze ese I Sz él
Iz a tagad ve z törvény böl I Sz egys poézi tekintet h alap veze ho él
körülbást parancsolat Mená I ir va erkö törvé Sz.-é egy Ta sze Ha I lerögzítet
I Izr nag mérté szer t nép Sz am T köze h Is Izr Pesz a sze Ist ak törvén é meg
Mechi J E 6 Sz D Berác I ir Iste önze szolgála nyilv Á igazs érzü e megpróbált
jámbor próbaköv tek Berá R Iz összehasonlíthata szenvedése mártí szakada
láncolat szilárdít viszo Iste semmi ne olth Sz É R egyedül megcse z liturgi
minden reg imá I szerető l egyért azo az sérelm elvisel zúgolódj gyalázkodás
meghallgass r válaszolj cs Sz. cseleked megpróbáltatások I S próbáj örvend Sa S
Sz. legmaga cél külön T Eli hangsúlyo Sz. tökélet önzetle le szabályo embe
embertárs viszon Ugya fejte Bachj Pek Ch ha-Levő köteless eth műv Et mi em
cselek Sz ala Maimon ha-Cha e szaka fejtegeté szen 3 P i valame em cselek eth
vall megnyilván leg moz ok f minde ér an ame foglalt be Nachmani
bibliakommentárj Deu 4 Szifréj fejteg I ir mag fogl erkö törvénye tanulmányoz
megőrzé ané azon e juta szab vá Ele Wo Rok ki et szerz m Sz. s fejeze k felem
Ta .Mid-r vonat fejtegetés Midras-Tehillim Zsolt. interpretáció i i a Sz. fejez
ame teremtmé i ér e i ér Sz. t l kis I i ér Sz.- Önmagun sze p Isten-Sz. érte
val sze Ist aláren mi vá kíváns maga rendeltetésé I akarat örömte teljesít El
Vi Ré Cho szer eth műv Zó idé bizonyí ti mi elnyom ala cs i egyesí le Isten
kozm principi s Chas Cre közve ha ala Spi filozófiájá Cre Spi Phil hason Sz te
I lényegé ist tökél l gyön ennélf I S gyö for hal e szá Ad Spi intellectual Et
V Tract Theologico-Polit he Cresca jo kidomborít intellektu eszm keresztén kör
Hebr n is I Abrava ak bizonyít sze Spi intellektu eszm kölcsönö a intellec a
men ratio Hebraeu I lény világegy közp moz e cé Koz mi tár egybekapcso termés
vilá ér ö is önze felem I Sz.-e-teremt vil h l valame t tökéletesülé külön embe
jósá a Is sze Iste szere ak I ir S l gyönyör for szá az is Sz. Dial a
intellektu p az bib tal H Iste tarto csatlako Deu 22 Sz D S kifej értelm Spin
imit ért legmaga tökéletes legfelsége gyö ame Bibli ke Spino z et emlí nagy Cre
Hebr érte intellektu al Iroda Ko Encyc Grünb Grun de Entwicke Li Juden Gei
Wissenscha Zeits Theol J Cha Cre religionsphtlosophi Le Spin
Theologisch-politis Tra Schil Philosophi Bri Zimm Hebr
1482
CÍ Sze
SZÓ Sze et fog megnyilatkozás ha am sz e ame következ kénysze sajátm tek n
ré lemon min Bibl haszná haso é szer je Ez S lassa eg et érte magaszto É s gye
szere j Ge épp feleb szere barát m i Sz t b Bi Jon barát vi Testv Jona n k v n
ir S csodá túlszárn nőszere S sz kife bi irat Példa Z é fokoza át bi i tan sz e
e kölc S al pr a princi legi felmagasz Sz mé tisz megbocsát pár jele mo Iz
vissza d sz Hose s a megnyilván S ala Deuteron törvényhoz sze I né átszárm utód
I e né am kiválasz é fol mis teljes De ez c S sz ide jövev özve á védt c I sze
a I Örökké Jer pr s sz S hangsúl J Mala pr B Ist embe i S ir s f Z kit minden
parancsol megt De igaz gya igazsá gondol b Példab.lb.9,1 Z sz igazságos Je Z i
B erk törv megtar bizon mo sz megf megja Pé szentsé lé e é vona törv ennél Sz
tanítá kulminá Szer embertárs ma Levi Sz.-hitv m ellen ellen E 2 m sze
ellenségei B tan s szív gyűl testvér s tápl ell bárm ha tápl gyűl távolí
felebaráta szereth L ideg jövev kiterjeszth B értel bűnte test n De egy álla tö
h közmo va Feleb Sz i alap külö chásszid esszé vall gyakor önmegtaga é v princí
I embersze meghatáro sz min sz Bölcs K apok l szer . opif S v jó i ter
princípiu mo hatal ta pr panasz romlottság vizió h szeret j teremtmény Én ap i
álta hitvallá s megnyilatko tartalma Tiz pátr Testamen talmudsz legmag kifej
Hill E id T rab ter i e vez v G e társa S irg al sz em hasonlatoss terem külö
Ist hasonlatos mu r e elmély igazs S al t fundamentu megford taníto A l á
igazság ala Sz mérsé Ge ha- sz d jótékonys igazságos De sz a embe é megalap egyéne
társadalo u tű igazságszolgált gyakor c uralko I At is em szá megboc
igazságszolgál he Ber et ké m embe zsi nemzsid va elis va a v i ak er para sz é
bef felvilágoso konzervat palesz rab egy foglalkozt elő kinyilatkoz e
Egy-Isten-hi i részes tekinte ősaty utó sz az c Istenfé t Iste nyilv csa Szel
pogányo J Enoc kereszté e liberál né vall ma befol esz I fogal azonosít m e egy
f tek 1 M ura fel P tükrö v legnyomatékos ősze keresz S gyako hí fi te ap
fejtege szav jele c keresztrefesz Iste lé e emb i S igény né evangé v 2 fel
lénye általánossá külön e tanítása et fel tekin mindaz Egy-Ist h erkölcspara sz
é áld al i elvet ra I fi t izrae szer amenn gyermek nevezte törvény kapcsol B
De t zsidósá gyer sz I visz sze legsze k É tükrö v allegorik I S allegori magasz
Sir-ha- R b I gyermek tekint Isten-at v alk am igényelh v I Sz erk törvé t sz
es S é I taga v törvén bö S egy poéz tekinte ala vez h é körülbás parancsola
Men i v erk törv Sz.- eg T sz H lerögzíte Iz na mért sze né S a köz I Iz Pes sz
Is a törvé me Mech S Berá i Ist önz szolgál nyil igaz érz megpróbál jámbo
próbakö te Ber I összehasonlíthat szenvedés márt szakad láncola szilárdí visz
Ist semm n olt S egyedü megcs liturg minde re im szeret egyér az a sérel elvise
zúgolód gyalázkodá meghallgas válaszol c Sz cseleke megpróbáltatáso próbá örven
S Sz legmag cé külö El hangsúly Sz tökéle önzetl l szabály emb embertár viszo
Ugy fejt Bach Pe C ha-Lev köteles et mű E m e csele S al Maimo ha-Ch szak
fejteget sze valam e csele et val megnyilvá le mo o mind é a am foglal b
Nachman bibliakommentár De Szifré fejte i ma fog erk törvény tanulmányo megőrz
an azo jut sza v El W Ro k e szer Sz fejez fele T .Mid- vona fejtegeté
Midras-Tehilli Zsolt interpretáci Sz feje am teremtm é é Sz ki é Sz. Önmagu sz
Isten-Sz ért va sz Is aláre m v kíván mag rendeltetés akara örömt teljesí E V R
Ch sze et mű Z id bizony t m elnyo al c egyes l Iste koz princip Cha Cr közv h
al Sp filozófiáj Cr Sp Phi haso S t lényeg is töké gyö ennél gy fo ha sz A Sp
intellectua E Trac Theologico-Poli h Cresc j kidomborí intellekt esz kereszté
kö Heb i Abrav a bizonyí sz Sp intellekt esz kölcsön intelle me rati Hebrae lén
világeg köz mo c Ko m tá egybekapcs termé vil é i önz fele Sz.-e-terem vi valam
tökéletesül külö emb jós I sz Ist szer a i gyönyö fo sz a i Sz Dia intellekt a
bi ta Ist tart csatlak De 2 S kife értel Spi imi ér legmag tökélete legfelség
gy am Bibl k Spin e eml nag Cr Heb ért intellekt a Irod K Ency Grün Gru d
Entwick L Jude Ge Wissensch Zeit Theo Ch Cr religionsphtlosoph L Spi
Theologisch-politi Tr Schi Philosoph Br Zim Heb