Magyar Zsidó Lexikon: Szigetvár

14841.htm

CÍMSZÓ: Szigetvár

SZÓCIKK: Szigetvár, nagyk. Somogy vm. 5348 (1920)lak. A Sz.-i (kongresszusi) hitközség 1821 alakult.Azt megelőzőleg azonban már bizonyos szervezettségben éltek a Sz.-i zsidók. A XVIII. sz. vége felé már megvolt a Chevra Kadisa, amelynek1784 táján kb. 30 tagja lehetett. A Chevra Kadisa első hébernyelvű jegyzőkönyve 1799-ből származik. A Sz.-i községi levéltár ú. n. kanizsai telekkönyvében van egy 1802 ápr. 3. kelt eladási levél, mely szerint Pestetich Lajos gróf egy darab földet eladott a zsidó községnek kert céljaira, mely kert a zsidó Ispital mellett volt A hitközség első rabbija Maislis Rafael volt, akinek működéséről nem maradtak feljegyzések Az első elöljárók Fried Ábrahám, Kremzir Jakab Berl Ludvig és Lőbl Sámuel kereskedők voltak A hitközség első temploma 1821. épült. A jelenlegi templomot 1857. építették és 1904. bővítették, elemi iskolát is létesített a hitközség, ez azonban pár évtizedes működés után megszűnt. A Chevra Kadisának jelenleg Fischmann Adolf az elnöke; további intézmények a Nőegylet és a Klein Gyula vezetése alatt működő Bikur Cholirn egylet. Közéleti tevékenységet fejtettek ki néhai Újházi Jakab járási orvos és Vajda Ignác orvos. Nagyobb ipari és gazdasági vállalkozásokat alapítottak: Neumann Lipót cipőgyárat, néhai Ehrenfeld Vilmos bőrgyárat, Fischmann Adolf malmot, néhai Kardos Jakab kékfestőgyárat, néhai Fuchs Ábrahám termény- és fakereskedést, néhai Singer Ármin épület- és tűzifa-telepet. Mintagazdaságokat vezetnek : Stern Árpád (2000 hold bérlet) és Sövény Vilmos (900 hold saját föld). A hitközségnek van egy ifjúsági könyvtára és értékes levéltára. A hitközségben jelent meg Klein Gyula rabbi Talmud-fordítása. A hitközség 13,500 pengő évi költségvetéssel dolgozik, melyből 9000 pengőt költ szociális és filantrópikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez Drávafok, Lakócsa, Szulok, Istvándi, Nemeske, Felsőszentmárton, Hobol, Kisdombó, Somogyhárságy, Németlad, Bárány és Adorjánpuszta községek tartoznak. Lélekszáma 219, a családok száma 75, adót 130-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 2 gazdálkodó, 20 más szabadpályán levő, 50 kereskedő, 2 ügyvéd, 3 köztisztviselő, 3 munkás, 2 nagyiparos, 2 orvos, 8 magántisztviselő, 3 vállalkozó, 14 iparos, 3 magánzó, 13 közadakozásból élő és 2 egyéb. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 15-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Wallenstein Zoltán szerződéses viszonyú rabbi, Kardos Gyula elnök, Grünhut Rezső és Fuchs Károly alelnökök, Fischmann Samu és Morgenstern Bernát templomgondnokok, Fischmann Adolf, Weisz Ignác, Morgenstern Ignác, Berkes Móric és Ullmann Zsigmond elöljárók, Fehér Márk pénztáros, Hoffmann Mihály titkár és hitoktató, Schlesinger Fülöp kántor.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4841. címszó a lexikon => 849. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14841.htm

CÍMSZÓ: Szigetvár

SZÓCIKK: Szigetvár, nagyk. Somogy vm. 5348 1920 lak. A Sz.-i kongresszusi hitközség 1821 alakult.Azt megelőzőleg azonban már bizonyos szervezettségben éltek a Sz.-i zsidók. A XVIII. sz. vége felé már megvolt a Chevra Kadisa, amelynek1784 táján kb. 30 tagja lehetett. A Chevra Kadisa első hébernyelvű jegyzőkönyve 1799-ből származik. A Sz.-i községi levéltár ú. n. kanizsai telekkönyvében van egy 1802 ápr. 3. kelt eladási levél, mely szerint Pestetich Lajos gróf egy darab földet eladott a zsidó községnek kert céljaira, mely kert a zsidó Ispital mellett volt A hitközség első rabbija Maislis Rafael volt, akinek működéséről nem maradtak feljegyzések Az első elöljárók Fried Ábrahám, Kremzir Jakab Berl Ludvig és Lőbl Sámuel kereskedők voltak A hitközség első temploma 1821. épült. A jelenlegi templomot 1857. építették és 1904. bővítették, elemi iskolát is létesített a hitközség, ez azonban pár évtizedes működés után megszűnt. A Chevra Kadisának jelenleg Fischmann Adolf az elnöke; további intézmények a Nőegylet és a Klein Gyula vezetése alatt működő Bikur Cholirn egylet. Közéleti tevékenységet fejtettek ki néhai Újházi Jakab járási orvos és Vajda Ignác orvos. Nagyobb ipari és gazdasági vállalkozásokat alapítottak: Neumann Lipót cipőgyárat, néhai Ehrenfeld Vilmos bőrgyárat, Fischmann Adolf malmot, néhai Kardos Jakab kékfestőgyárat, néhai Fuchs Ábrahám termény- és fakereskedést, néhai Singer Ármin épület- és tűzifa-telepet. Mintagazdaságokat vezetnek : Stern Árpád 2000 hold bérlet és Sövény Vilmos 900 hold saját föld . A hitközségnek van egy ifjúsági könyvtára és értékes levéltára. A hitközségben jelent meg Klein Gyula rabbi Talmud-fordítása. A hitközség 13,500 pengő évi költségvetéssel dolgozik, melyből 9000 pengőt költ szociális és filantrópikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez Drávafok, Lakócsa, Szulok, Istvándi, Nemeske, Felsőszentmárton, Hobol, Kisdombó, Somogyhárságy, Németlad, Bárány és Adorjánpuszta községek tartoznak. Lélekszáma 219, a családok száma 75, adót 130-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 2 gazdálkodó, 20 más szabadpályán levő, 50 kereskedő, 2 ügyvéd, 3 köztisztviselő, 3 munkás, 2 nagyiparos, 2 orvos, 8 magántisztviselő, 3 vállalkozó, 14 iparos, 3 magánzó, 13 közadakozásból élő és 2 egyéb. A hitközségnek a világháborúban résztvett tagjai közül 15-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Wallenstein Zoltán szerződéses viszonyú rabbi, Kardos Gyula elnök, Grünhut Rezső és Fuchs Károly alelnökök, Fischmann Samu és Morgenstern Bernát templomgondnokok, Fischmann Adolf, Weisz Ignác, Morgenstern Ignác, Berkes Móric és Ullmann Zsigmond elöljárók, Fehér Márk pénztáros, Hoffmann Mihály titkár és hitoktató, Schlesinger Fülöp kántor.

14841.ht

CÍMSZÓ Szigetvá

SZÓCIKK Szigetvár nagyk Somog vm 534 192 lak Sz.- kongresszus hitközsé 182 alakult.Az megelőzőle azonba má bizonyo szervezettségbe élte Sz.- zsidók XVIII sz vég fel má megvol Chevr Kadisa amelynek178 tájá kb 3 tagj lehetett Chevr Kadis els hébernyelv jegyzőkönyv 1799-bő származik Sz.- község levéltá ú n kanizsa telekkönyvébe va eg 180 ápr 3 kel eladás levél mel szerin Pestetic Lajo gró eg dara földe eladot zsid községne ker céljaira mel ker zsid Ispita mellet vol hitközsé els rabbij Maisli Rafae volt akine működésérő ne maradta feljegyzése A els elöljáró Frie Ábrahám Kremzi Jaka Ber Ludvi é Lőb Sámue kereskedő volta hitközsé els templom 1821 épült jelenleg templomo 1857 építetté é 1904 bővítették elem iskolá i létesítet hitközség e azonba pá évtizede működé utá megszűnt Chevr Kadisána jelenle Fischman Adol a elnöke tovább intézménye Nőegyle é Klei Gyul vezetés alat működ Biku Cholir egylet Közélet tevékenysége fejtette k néha Újház Jaka járás orvo é Vajd Igná orvos Nagyob ipar é gazdaság vállalkozásoka alapítottak Neuman Lipó cipőgyárat néha Ehrenfel Vilmo bőrgyárat Fischman Adol malmot néha Kardo Jaka kékfestőgyárat néha Fuch Ábrahá termény é fakereskedést néha Singe Ármi épület é tűzifa-telepet Mintagazdaságoka vezetne Ster Árpá 200 hol bérle é Sövén Vilmo 90 hol sajá föl hitközségne va eg ifjúság könyvtár é értéke levéltára hitközségbe jelen me Klei Gyul rabb Talmud-fordítása hitközsé 13,50 peng év költségvetésse dolgozik melybő 900 pengő köl szociáli é filantrópiku célokra hitközsé anyakönyv területéhe Drávafok Lakócsa Szulok Istvándi Nemeske Felsőszentmárton Hobol Kisdombó Somogyhárságy Németlad Bárán é Adorjánpuszt községe tartoznak Lélekszám 219 családo szám 75 adó 130-a fizetnek Foglalkozá szerint nagykereskedő gazdálkodó 2 má szabadpályá levő 5 kereskedő ügyvéd köztisztviselő munkás nagyiparos orvos magántisztviselő vállalkozó 1 iparos magánzó 1 közadakozásbó él é egyéb hitközségne világháborúba résztvet tagja közü 15-e este el hitközsé ma vezetősége Wallenstei Zoltá szerződése viszony rabbi Kardo Gyul elnök Grünhu Rezs é Fuch Károl alelnökök Fischman Sam é Morgenster Berná templomgondnokok Fischman Adolf Weis Ignác Morgenster Ignác Berke Móri é Ullman Zsigmon elöljárók Fehé Már pénztáros Hoffman Mihál titká é hitoktató Schlesinge Fülö kántor

14841.h

CÍMSZ Szigetv

SZÓCIK Szigetvá nagy Somo v 53 19 la Sz. kongresszu hitközs 18 alakult.A megelőzől azonb m bizony szervezettségb élt Sz. zsidó XVII s vé fe m megvo Chev Kadis amelynek17 táj k tag lehetet Chev Kadi el hébernyel jegyzőköny 1799-b származi Sz. közsé levélt kanizs telekkönyvéb v e 18 áp ke eladá levé me szeri Pesteti Laj gr e dar föld elado zsi községn ke céljair me ke zsi Ispit melle vo hitközs el rabbi Maisl Rafa vol akin működésér n maradt feljegyzés el elöljár Fri Ábrahá Kremz Jak Be Ludv Lő Sámu keresked volt hitközs el templo 182 épül jelenle templom 185 épített 190 bővítetté ele iskol létesíte hitközsé azonb p évtized működ ut megszűn Chev Kadisán jelenl Fischma Ado elnök továb intézmény Nőegyl Kle Gyu vezeté ala műkö Bik Choli egyle Közéle tevékenység fejtett néh Újhá Jak járá orv Vaj Ign orvo Nagyo ipa gazdasá vállalkozások alapította Neuma Lip cipőgyára néh Ehrenfe Vilm bőrgyára Fischma Ado malmo néh Kard Jak kékfestőgyára néh Fuc Ábrah termén fakereskedés néh Sing Árm épüle tűzifa-telepe Mintagazdaságok vezetn Ste Árp 20 ho bérl Sövé Vilm 9 ho saj fö hitközségn v e ifjúsá könyvtá érték levéltár hitközségb jele m Kle Gyu rab Talmud-fordítás hitközs 13,5 pen é költségvetéss dolgozi melyb 90 peng kö szociál filantrópik célokr hitközs anyaköny területéh Drávafo Lakócs Szulo Istvánd Nemesk Felsőszentmárto Hobo Kisdomb Somogyhárság Németla Bárá Adorjánpusz község tartozna Lélekszá 21 család szá 7 ad 130- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod m szabadpály lev keresked ügyvé köztisztvisel munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz iparo magánz közadakozásb é egyé hitközségn világháborúb résztve tagj köz 15- est e hitközs m vezetőség Wallenste Zolt szerződés viszon rabb Kard Gyu elnö Grünh Rez Fuc Káro alelnökö Fischma Sa Morgenste Bern templomgondnoko Fischma Adol Wei Igná Morgenste Igná Berk Mór Ullma Zsigmo elöljáró Feh Má pénztáro Hoffma Mihá titk hitoktat Schlesing Fül kánto

14841.

CÍMS Sziget

SZÓCI Szigetv nag Som 5 1 l Sz kongressz hitköz 1 alakult. megelőző azon bizon szervezettség él Sz zsid XVI v f megv Che Kadi amelynek1 tá ta lehete Che Kad e hébernye jegyzőkön 1799- származ Sz közs levél kaniz telekkönyvé 1 á k elad lev m szer Pestet La g da föl elad zs község k céljai m k zs Ispi mell v hitköz e rabb Mais Raf vo aki működésé marad feljegyzé e elöljá Fr Ábrah Krem Ja B Lud L Sám kereske vol hitköz e templ 18 épü jelenl templo 18 építet 19 bővített el isko létesít hitközs azon évtize műkö u megszű Che Kadisá jelen Fischm Ad elnö tová intézmén Nőegy Kl Gy vezet al műk Bi Chol egyl Közél tevékenysé fejtet né Újh Ja jár or Va Ig orv Nagy ip gazdas vállalkozáso alapított Neum Li cipőgyár né Ehrenf Vil bőrgyár Fischm Ad malm né Kar Ja kékfestőgyár né Fu Ábra termé fakereskedé né Sin Ár épül tűzifa-telep Mintagazdaságo vezet St Ár 2 h bér Söv Vil h sa f hitközség ifjús könyvt érté levéltá hitközség jel Kl Gy ra Talmud-fordítá hitköz 13, pe költségvetés dolgoz mely 9 pen k szociá filantrópi célok hitköz anyakön területé Drávaf Lakóc Szul István Nemes Felsőszentmárt Hob Kisdom Somogyhársá Németl Bár Adorjánpus közsé tartozn Léleksz 2 csalá sz a 130 fizetn Foglalko szeri nagykereske gazdálko szabadpál le kereske ügyv köztisztvise munk nagyipar orv magántisztvise vállalko ipar magán közadakozás egy hitközség világháború résztv tag kö 15 es hitköz vezetősé Wallenst Zol szerződé viszo rab Kar Gy eln Grün Re Fu Kár alelnök Fischm S Morgenst Ber templomgondnok Fischm Ado We Ign Morgenst Ign Ber Mó Ullm Zsigm elöljár Fe M pénztár Hoffm Mih tit hitokta Schlesin Fü kánt

14841

CÍM Szige

SZÓC Sziget na So S kongress hitkö alakult megelőz azo bizo szervezettsé é S zsi XV meg Ch Kad amelynek t t lehet Ch Ka héberny jegyzőkö 1799 szárma S köz levé kani telekkönyv ela le sze Peste L d fö ela z közsé célja z Isp mel hitkö rab Mai Ra v ak működés mara feljegyz elölj F Ábra Kre J Lu Sá keresk vo hitkö temp 1 ép jelen templ 1 építe 1 bővítet e isk létesí hitköz azo évtiz műk megsz Ch Kadis jele Fisch A eln tov intézmé Nőeg K G veze a mű B Cho egy Közé tevékenys fejte n Új J já o V I or Nag i gazda vállalkozás alapítot Neu L cipőgyá n Ehren Vi bőrgyá Fisch A mal n Ka J kékfestőgyá n F Ábr term fakeresked n Si Á épü tűzifa-tele Mintagazdaság veze S Á bé Sö Vi s hitközsé ifjú könyv ért levélt hitközsé je K G r Talmud-fordít hitkö 13 p költségveté dolgo mel pe szoci filantróp célo hitkö anyakö terület Dráva Lakó Szu Istvá Neme Felsőszentmár Ho Kisdo Somogyhárs Német Bá Adorjánpu közs tartoz Léleks csal s 13 fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk szabadpá l keresk ügy köztisztvis mun nagyipa or magántisztvis vállalk ipa magá közadakozá eg hitközsé világhábor részt ta k 1 e hitkö vezetős Wallens Zo szerződ visz ra Ka G el Grü R F Ká alelnö Fisch Morgens Be templomgondno Fisch Ad W Ig Morgens Ig Be M Ull Zsig elöljá F pénztá Hoff Mi ti hitokt Schlesi F kán

1484

CÍ Szig

SZÓ Szige n S kongres hitk alakul megelő az biz szervezetts zs X me C Ka amelyne lehe C K hébern jegyzők 179 szárm kö lev kan telekköny el l sz Pest f el közs célj Is me hitk ra Ma R a működé mar feljegy elöl Ábr Kr L S keres v hitk tem é jele temp épít bővíte is létes hitkö az évti mű megs C Kadi jel Fisc el to intézm Nőe vez m Ch eg Köz tevékeny fejt Ú j o Na gazd vállalkozá alapíto Ne cipőgy Ehre V bőrgy Fisc ma K kékfestőgy Áb ter fakereske S ép tűzifa-tel Mintagazdasá vez b S V hitközs ifj köny ér levél hitközs j Talmud-fordí hitk 1 költségvet dolg me p szoc filantró cél hitk anyak terüle Dráv Lak Sz Istv Nem Felsőszentmá H Kisd Somogyhár Néme B Adorjánp köz tarto Lélek csa 1 fize Foglal sze nagykeres gazdál szabadp keres üg köztisztvi mu nagyip o magántisztvi vállal ip mag közadakoz e hitközs világhábo rész t hitk vezető Wallen Z szerző vis r K e Gr K aleln Fisc Morgen B templomgondn Fisc A I Morgen I B Ul Zsi elölj pénzt Hof M t hitok Schles ká