14864.htm

CÍMSZÓ: Szirach

SZÓCIKK: "Sz. védelmébe veszi az áldozást és a papságot, - jóllehet ő maga nem volt kohanita - ellenben megveti a képmutatást s a vallás külső gyakorlatainak összekapcsolását sürgeti a tiszta lelkiismerettel és jótékonysággal , míg a messiási kor eljövetelét és az örök békességet vágyakozza s azért Izrael összegyűjtéséért imádkozik, addig a személyes Messiást, aki Dávid törzséből születik, egyáltalán nem említi, arra célzást sem tesz, sőt Dávid Házát arra méltatlannak tartja, miután Juda királyai közül csupán hárman maradtak hívek Istenükhöz. Sz. seholsem beszél a feltámadásról, sem a lélek halhatatlanságáról, ellenben kívánatosnak tartja a földi javak józan kiélvezeset mint az élet fenntartásának szükségességét. Ez utóbbi gondolat a görög filozófia hatása, bármily régi eredetű is Sz. könyve. Sz. valószínűen sokat utazott s nem hasztalanul említi a nagyhírű görög költőket és moralistákat. Az általa leírt szokások is inkább görög, mint korabeli zsidó szokások, ilyen pl. a szibariták szokása, a fatalisták filozófiája, amely a stoanak felel meg. Kriticizmusa és szkepticizmusa egyenesen a görög filozófia nagy ismeretére vall, némely gondolata pedig Euripidesével azonos ; a barátságról, a szerencse bizonytalanságáról, főkép pedig a nők csalárdságáról szóló nézete teljesen a görög tragikusokéra és moralistákéra emlékeztet, nemkevésbbé azonban csiszolt formaérzéke is, amely fogalmazásában megnyilvánul. Ugyanilyennek tudható be könyve végén a névaláírás is, amely addig ismeretlen volt zsidó iratok szerzőinél. Idegennek ható szokásai s véleményei miatt nem kanonizálták R. Akiba (Jerus. Szanhedrim 28a) elítéli Sz.-ot, a jövő életben való hitetlensége miatt. A Toszefta a nem kanonizált iratok közé sorolja, s egyenrangúvá teszi a minim (gnosztikus és eretnek szekták) irataival. Ecclesiastes Rabba(12. 11) kitiltja a zsidó házakból, R. Joseph IV. sz.-i talmudszerző eltiltja Sz. olvasását is (Szanhedrin 100a), ami azonban csupán a tanintézetben való nyilvános felolvasásra vonatkozik. A megokolást is közlik s ebből látjuk, hogy misantropiája, nőgyülölete is epikurianizmusa miatt tiltottak meg Sz. olvasását. A tilalom dacára Sz. könyve rendkívül népszerű olvasmány volt a zsidóknál az ókorban, ami abból látható, hogy a többi apokrifa így Tobit, Enoch, a Salamon-Zsoltárok sűrűn idézik; de a Talmud, a Midrások, a Derech Erec R. is magukon viselik Sz. nyomait. A Szanhedrin névszerint idézi (100b és Jebámot 63c), de azonkívül még a Talmud számos helyén fordul elő idézőt Sz.-ból. A talmudi korszakban ép úg y ismerték, mintagáóni korszakban sfőképen Szaádja gáón (IX. sz.) foglalkozott vele a Széfer Jecira kommentárjában, ahol egy másik szerző nevével említi. Név nélkül más szerzők is számos esetben citálják,főleg arameus fordításában, A keresztény szerzők előtt szintén igen nagy becse volt s így idéznek belőle Jakab levele, (4. 5.) Barnabás levele (19. 9), nagyobb mértékben alexandriai Kelemen, Origenes, Gyprian, Ambrosius, "

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4864. címszó a lexikon => 853. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14864.htm

CÍMSZÓ: Szirach

SZÓCIKK: Sz. védelmébe veszi az áldozást és a papságot, - jóllehet ő maga nem volt kohanita - ellenben megveti a képmutatást s a vallás külső gyakorlatainak összekapcsolását sürgeti a tiszta lelkiismerettel és jótékonysággal , míg a messiási kor eljövetelét és az örök békességet vágyakozza s azért Izrael összegyűjtéséért imádkozik, addig a személyes Messiást, aki Dávid törzséből születik, egyáltalán nem említi, arra célzást sem tesz, sőt Dávid Házát arra méltatlannak tartja, miután Juda királyai közül csupán hárman maradtak hívek Istenükhöz. Sz. seholsem beszél a feltámadásról, sem a lélek halhatatlanságáról, ellenben kívánatosnak tartja a földi javak józan kiélvezeset mint az élet fenntartásának szükségességét. Ez utóbbi gondolat a görög filozófia hatása, bármily régi eredetű is Sz. könyve. Sz. valószínűen sokat utazott s nem hasztalanul említi a nagyhírű görög költőket és moralistákat. Az általa leírt szokások is inkább görög, mint korabeli zsidó szokások, ilyen pl. a szibariták szokása, a fatalisták filozófiája, amely a stoanak felel meg. Kriticizmusa és szkepticizmusa egyenesen a görög filozófia nagy ismeretére vall, némely gondolata pedig Euripidesével azonos ; a barátságról, a szerencse bizonytalanságáról, főkép pedig a nők csalárdságáról szóló nézete teljesen a görög tragikusokéra és moralistákéra emlékeztet, nemkevésbbé azonban csiszolt formaérzéke is, amely fogalmazásában megnyilvánul. Ugyanilyennek tudható be könyve végén a névaláírás is, amely addig ismeretlen volt zsidó iratok szerzőinél. Idegennek ható szokásai s véleményei miatt nem kanonizálták R. Akiba Jerus. Szanhedrim 28a elítéli Sz.-ot, a jövő életben való hitetlensége miatt. A Toszefta a nem kanonizált iratok közé sorolja, s egyenrangúvá teszi a minim gnosztikus és eretnek szekták irataival. Ecclesiastes Rabba 12. 11 kitiltja a zsidó házakból, R. Joseph IV. sz.-i talmudszerző eltiltja Sz. olvasását is Szanhedrin 100a , ami azonban csupán a tanintézetben való nyilvános felolvasásra vonatkozik. A megokolást is közlik s ebből látjuk, hogy misantropiája, nőgyülölete is epikurianizmusa miatt tiltottak meg Sz. olvasását. A tilalom dacára Sz. könyve rendkívül népszerű olvasmány volt a zsidóknál az ókorban, ami abból látható, hogy a többi apokrifa így Tobit, Enoch, a Salamon-Zsoltárok sűrűn idézik; de a Talmud, a Midrások, a Derech Erec R. is magukon viselik Sz. nyomait. A Szanhedrin névszerint idézi 100b és Jebámot 63c , de azonkívül még a Talmud számos helyén fordul elő idézőt Sz.-ból. A talmudi korszakban ép úg y ismerték, mintagáóni korszakban sfőképen Szaádja gáón IX. sz. foglalkozott vele a Széfer Jecira kommentárjában, ahol egy másik szerző nevével említi. Név nélkül más szerzők is számos esetben citálják,főleg arameus fordításában, A keresztény szerzők előtt szintén igen nagy becse volt s így idéznek belőle Jakab levele, 4. 5. Barnabás levele 19. 9 , nagyobb mértékben alexandriai Kelemen, Origenes, Gyprian, Ambrosius,

14864.ht

CÍMSZÓ Szirac

SZÓCIKK Sz védelméb vesz a áldozás é papságot jóllehe mag ne vol kohanit ellenbe megvet képmutatás vallá küls gyakorlataina összekapcsolásá sürget tiszt lelkiismerette é jótékonyságga mí messiás ko eljövetelé é a örö békessége vágyakozz azér Izrae összegyűjtéséér imádkozik addi személye Messiást ak Dávi törzsébő születik egyáltalá ne említi arr célzás se tesz ső Dávi Házá arr méltatlanna tartja miutá Jud királya közü csupá hárma maradta híve Istenükhöz Sz seholse beszé feltámadásról se léle halhatatlanságáról ellenbe kívánatosna tartj föld java józa kiélvezese min a éle fenntartásána szükségességét E utóbb gondola görö filozófi hatása bármil rég eredet i Sz könyve Sz valószínűe soka utazot ne hasztalanu említ nagyhír görö költőke é moralistákat A által leír szokáso i inkáb görög min korabel zsid szokások ilye pl szibaritá szokása fatalistá filozófiája amel stoana fele meg Kriticizmus é szkepticizmus egyenese görö filozófi nag ismeretér vall némel gondolat pedi Euripideséve azono barátságról szerencs bizonytalanságáról főké pedi nő csalárdságáró szól nézet teljese görö tragikusokér é moralistákér emlékeztet nemkevésbb azonba csiszol formaérzék is amel fogalmazásába megnyilvánul Ugyanilyenne tudhat b könyv végé névaláírá is amel addi ismeretle vol zsid irato szerzőinél Idegenne hat szokása véleménye miat ne kanonizáltá R Akib Jerus Szanhedri 28 elítél Sz.-ot jöv életbe val hitetlenség miatt Toszeft ne kanonizál irato köz sorolja egyenrangúv tesz mini gnosztiku é eretne szektá irataival Ecclesiaste Rabb 12 1 kitiltj zsid házakból R Josep IV sz.- talmudszerz eltiltj Sz olvasásá i Szanhedri 100 am azonba csupá tanintézetbe val nyilváno felolvasásr vonatkozik megokolás i közli ebbő látjuk hog misantropiája nőgyülölet i epikurianizmus miat tiltotta me Sz olvasását tilalo dacár Sz könyv rendkívü népszer olvasmán vol zsidókná a ókorban am abbó látható hog több apokrif íg Tobit Enoch Salamon-Zsoltáro sűrű idézik d Talmud Midrások Derec Ere R i maguko viseli Sz nyomait Szanhedri névszerin idéz 100 é Jebámo 63 d azonkívü mé Talmu számo helyé fordu el idéző Sz.-ból talmud korszakba é ú ismerték mintagáón korszakba sfőképe Szaádj gáó IX sz foglalkozot vel Széfe Jecir kommentárjában aho eg mási szerz nevéve említi Né nélkü má szerző i számo esetbe citálják,főle arameu fordításában keresztén szerző előt szinté ige nag becs vol íg idézne belől Jaka levele 4 5 Barnabá level 19 nagyob mértékbe alexandria Kelemen Origenes Gyprian Ambrosius

14864.h

CÍMSZ Szira

SZÓCIK S védelmé ves áldozá papságo jólleh ma n vo kohani ellenb megve képmutatá vall kül gyakorlatain összekapcsolás sürge tisz lelkiismerett jótékonyságg m messiá k eljövetel ör békesség vágyakoz azé Izra összegyűjtéséé imádkozi add személy Messiás a Dáv törzséb születi egyáltal n említ ar célzá s tes s Dáv Ház ar méltatlann tartj miut Ju király köz csup hárm maradt hív Istenükhö S sehols besz feltámadásró s lél halhatatlanságáró ellenb kívánatosn tart föl jav józ kiélvezes mi él fenntartásán szükségességé utób gondol gör filozóf hatás bármi ré erede S könyv S valószínű sok utazo n hasztalan emlí nagyhí gör költők moralistáka álta leí szokás inká görö mi korabe zsi szokáso ily p szibarit szokás fatalist filozófiáj ame stoan fel me Kriticizmu szkepticizmu egyenes gör filozóf na ismereté val néme gondola ped Euripidesév azon barátságró szerenc bizonytalanságáró fők ped n csalárdságár szó néze teljes gör tragikusoké moralistáké emlékezte nemkevésb azonb csiszo formaérzé i ame fogalmazásáb megnyilvánu Ugyanilyenn tudha köny vég névaláír i ame add ismeretl vo zsi irat szerzőiné Idegenn ha szokás vélemény mia n kanonizált Aki Jeru Szanhedr 2 elíté Sz.-o jö életb va hitetlensé miat Toszef n kanonizá irat kö sorolj egyenrangú tes min gnosztik eretn szekt irataiva Ecclesiast Rab 1 kitilt zsi házakbó Jose I sz. talmudszer eltilt S olvasás Szanhedr 10 a azonb csup tanintézetb va nyilván felolvasás vonatkozi megokolá közl ebb látju ho misantropiáj nőgyülöle epikurianizmu mia tiltott m S olvasásá tilal dacá S köny rendkív népsze olvasmá vo zsidókn ókorba a abb láthat ho töb apokri í Tobi Enoc Salamon-Zsoltár sűr idézi Talmu Midráso Dere Er maguk visel S nyomai Szanhedr névszeri idé 10 Jebám 6 azonkív m Talm szám hely ford e idéz Sz.-bó talmu korszakb ismerté mintagáó korszakb sfőkép Szaád gá I s foglalkozo ve Széf Jeci kommentárjába ah e más szer nevév említ N nélk m szerz szám esetb citálják,fől arame fordításába kereszté szerz elő szint ig na bec vo í idézn belő Jak level Barnab leve 1 nagyo mértékb alexandri Keleme Origene Gypria Ambrosiu

14864.

CÍMS Szir

SZÓCI védelm ve áldoz papság jólle m v kohan ellen megv képmutat val kü gyakorlatai összekapcsolá sürg tis lelkiismeret jótékonyság messi eljövete ö békessé vágyako az Izr összegyűjtésé imádkoz ad személ Messiá Dá törzsé szület egyálta emlí a célz te Dá Há a méltatlan tart miu J királ kö csu hár marad hí Istenükh sehol bes feltámadásr lé halhatatlanságár ellen kívánatos tar fö ja jó kiélveze m é fenntartásá szükségesség utó gondo gö filozó hatá bárm r ered köny valószín so utaz hasztala eml nagyh gö költő moralisták ált le szoká ink gör m korab zs szokás il szibari szoká fatalis filozófiá am stoa fe m Kriticizm szkepticizm egyene gö filozó n ismeret va ném gondol pe Euripidesé azo barátságr szeren bizonytalanságár fő pe csalárdságá sz néz telje gö tragikusok moralisták emlékezt nemkevés azon csisz formaérz am fogalmazásá megnyilván Ugyanilyen tudh kön vé névaláí am ad ismeret v zs ira szerzőin Idegen h szoká vélemén mi kanonizál Ak Jer Szanhed elít Sz.- j élet v hitetlens mia Tosze kanoniz ira k sorol egyenrang te mi gnoszti eret szek irataiv Ecclesias Ra kitil zs házakb Jos sz talmudsze eltil olvasá Szanhed 1 azon csu tanintézet v nyilvá felolvasá vonatkoz megokol köz eb látj h misantropiá nőgyülöl epikurianizm mi tiltot olvasás tila dac kön rendkí népsz olvasm v zsidók ókorb ab látha h tö apokr Tob Eno Salamon-Zsoltá sű idéz Talm Midrás Der E magu vise nyoma Szanhed névszer id 1 Jebá azonkí Tal szá hel for idé Sz.-b talm korszak ismert mintagá korszak sfőké Szaá g foglalkoz v Szé Jec kommentárjáb a má sze nevé emlí nél szer szá eset citálják,fő aram fordításáb kereszt szer el szin i n be v idéz bel Ja leve Barna lev nagy mérték alexandr Kelem Origen Gypri Ambrosi

14864

CÍM Szi

SZÓC védel v áldo papsá jóll koha elle meg képmuta va k gyakorlata összekapcsol sür ti lelkiismere jótékonysá mess eljövet békess vágyak a Iz összegyűjtés imádko a szemé Messi D törzs szüle egyált eml cél t D H méltatla tar mi kirá k cs há mara h Istenük seho be feltámadás l halhatatlanságá elle kívánato ta f j j kiélvez fenntartás szükségessé ut gond g filoz hat bár ere kön valószí s uta hasztal em nagy g költ moralistá ál l szok in gö kora z szoká i szibar szok fatali filozófi a sto f Kriticiz szkepticiz egyen g filoz ismere v né gondo p Euripides az barátság szere bizonytalanságá f p csalárdság s né telj g tragikuso moralistá emlékez nemkevé azo csis formaér a fogalmazás megnyilvá Ugyanilye tud kö v névalá a a ismere z ir szerzői Idege szok vélemé m kanonizá A Je Szanhe elí Sz. éle hitetlen mi Tosz kanoni ir soro egyenran t m gnoszt ere sze iratai Ecclesia R kiti z házak Jo s talmudsz elti olvas Szanhe azo cs tanintéze nyilv felolvas vonatko megoko kö e lát misantropi nőgyülö epikurianiz m tilto olvasá til da kö rendk néps olvas zsidó ókor a láth t apok To En Salamon-Zsolt s idé Tal Midrá De mag vis nyom Szanhe névsze i Jeb azonk Ta sz he fo id Sz.- tal korsza ismer mintag korsza sfők Sza foglalko Sz Je kommentárjá m sz nev eml né sze sz ese citálják,f ara fordításá keresz sze e szi b idé be J lev Barn le nag mérté alexand Kele Orige Gypr Ambros

1486

CÍ Sz

SZÓ véde áld paps jól koh ell me képmut v gyakorlat összekapcso sü t lelkiismer jótékonys mes eljöve békes vágya I összegyűjté imádk szem Mess törz szül egyál em cé méltatl ta m kir c h mar Istenü seh b feltámadá halhatatlanság ell kívánat t kiélve fenntartá szükségess u gon filo ha bá er kö valósz ut haszta e nag köl moralist á szo i g kor szok sziba szo fatal filozóf st Kritici szkeptici egye filo ismer n gond Euripide a barátsá szer bizonytalanság csalárdsá n tel tragikus moralist emléke nemkev az csi formaé fogalmazá megnyilv Ugyanily tu k néval ismer i szerző Ideg szo vélem kanoniz J Szanh el Sz él hitetle m Tos kanon i sor egyenra gnosz er sz irata Ecclesi kit háza J talmuds elt olva Szanh az c tanintéz nyil felolva vonatk megok k lá misantrop nőgyül epikuriani tilt olvas ti d k rend nép olva zsid óko lát apo T E Salamon-Zsol id Ta Midr D ma vi nyo Szanh névsz Je azon T s h f i Sz. ta korsz isme minta korsz sfő Sz foglalk S J kommentárj s ne em n sz s es citálják, ar fordítás keres sz sz id b le Bar l na mért alexan Kel Orig Gyp Ambro