Magyar Zsidó Lexikon: Szirach

14865.htm

CÍMSZÓ: Szirach

SZÓCIKK: a 393-iki hippoi és 397-iki kartágói zsinatok, Au-gustinus pedig a kánonba tartozónak minősíti. Ugyanezt tette a tridenti zsinat is s így a XVI. sz. óta Sz. végérvényesen besoroztatott a kereszténység szent könyvei közé. 1896-ig csupán a görög és szír szövegek voltak ismeretesek a régiek közül. Ekkor egy pergament tartalmazó ládát hozott két angol nő a Keletről és S. Schechter cambridgei egyetemi tanár abban Sz. könyvének héber szövegét találta meg. Ugyanekkor Neubauer (1. o.) és Covf ey, oxfordi orientalisták szintén kairói Genisa-kéziratok birtokába jutottak, mire Schechter személyesen ment Kairóban a talált szövegek átvizsgálására. Ezek nagyobbrésze a British Múzeumban van. Ehhez járultak az Izrael Levi francia nagyrabbi és Gaster londoni portugál chacham által felfedezett fragmentumok, amelyek tartalmazzák Sz. könyve ókori héber szövegének nagyobbrészét, négy különböző kéziratban, Margoliouth oxfordi tanár azonban nem tartja eredetinek ezt a héber szöveget, hanem a görög és szir szöveg nyomán készült visszafordításnak csupán. Van azonban olyan rész is, amely csupán a talált héber szövegben fordul elő, így a végső himnusz. A tudomány vitái Sz. eredeti szövegét illetőleg még nincsenek lezárva.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4865. címszó a lexikon => 854. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14865.htm

CÍMSZÓ: Szirach

SZÓCIKK: a 393-iki hippoi és 397-iki kartágói zsinatok, Au-gustinus pedig a kánonba tartozónak minősíti. Ugyanezt tette a tridenti zsinat is s így a XVI. sz. óta Sz. végérvényesen besoroztatott a kereszténység szent könyvei közé. 1896-ig csupán a görög és szír szövegek voltak ismeretesek a régiek közül. Ekkor egy pergament tartalmazó ládát hozott két angol nő a Keletről és S. Schechter cambridgei egyetemi tanár abban Sz. könyvének héber szövegét találta meg. Ugyanekkor Neubauer 1. o. és Covf ey, oxfordi orientalisták szintén kairói Genisa-kéziratok birtokába jutottak, mire Schechter személyesen ment Kairóban a talált szövegek átvizsgálására. Ezek nagyobbrésze a British Múzeumban van. Ehhez járultak az Izrael Levi francia nagyrabbi és Gaster londoni portugál chacham által felfedezett fragmentumok, amelyek tartalmazzák Sz. könyve ókori héber szövegének nagyobbrészét, négy különböző kéziratban, Margoliouth oxfordi tanár azonban nem tartja eredetinek ezt a héber szöveget, hanem a görög és szir szöveg nyomán készült visszafordításnak csupán. Van azonban olyan rész is, amely csupán a talált héber szövegben fordul elő, így a végső himnusz. A tudomány vitái Sz. eredeti szövegét illetőleg még nincsenek lezárva.

14865.ht

CÍMSZÓ Szirac

SZÓCIKK 393-ik hippo é 397-ik kartágó zsinatok Au-gustinu pedi kánonb tartozóna minősíti Ugyanez tett trident zsina i íg XVI sz ót Sz végérvényese besoroztatot kereszténysé szen könyve közé 1896-i csupá görö é szí szövege volta ismeretese régie közül Ekko eg pergamen tartalmaz ládá hozot ké ango n Keletrő é S Schechte cambridge egyetem taná abba Sz könyvéne hébe szövegé talált meg Ugyanekko Neubaue 1 o é Cov ey oxford orientalistá szinté kairó Genisa-kézirato birtokáb jutottak mir Schechte személyese men Kairóba talál szövege átvizsgálására Eze nagyobbrész Britis Múzeumba van Ehhe járulta a Izrae Lev franci nagyrabb é Gaste london portugá chacha álta felfedezet fragmentumok amelye tartalmazzá Sz könyv ókor hébe szövegéne nagyobbrészét nég különböz kéziratban Margoliout oxford taná azonba ne tartj eredetine ez hébe szöveget hane görö é szi szöve nyomá készül visszafordításna csupán Va azonba olya rés is amel csupá talál hébe szövegbe fordu elő íg végs himnusz tudomán vitá Sz eredet szövegé illetőle mé nincsene lezárva

14865.h

CÍMSZ Szira

SZÓCIK 393-i hipp 397-i kartág zsinato Au-gustin ped kánon tartozón minősít Ugyane tet triden zsin í XV s ó S végérvényes besoroztato kereszténys sze könyv köz 1896- csup gör sz szöveg volt ismeretes régi közü Ekk e pergame tartalma lád hozo k ang Keletr Schecht cambridg egyete tan abb S könyvén héb szöveg talál me Ugyanekk Neubau Co e oxfor orientalist szint kair Genisa-kézirat birtoká jutotta mi Schecht személyes me Kairób talá szöveg átvizsgálásár Ez nagyobbrés Briti Múzeumb va Ehh járult Izra Le franc nagyrab Gast londo portug chach ált felfedeze fragmentumo amely tartalmazz S köny óko héb szövegén nagyobbrészé né különbö kéziratba Margoliou oxfor tan azonb n tart eredetin e héb szövege han gör sz szöv nyom készü visszafordításn csupá V azonb oly ré i ame csup talá héb szövegb ford el í vég himnus tudomá vit S erede szöveg illetől m nincsen lezárv

14865.

CÍMS Szir

SZÓCI 393- hip 397- kartá zsinat Au-gusti pe káno tartozó minősí Ugyan te tride zsi X végérvénye besoroztat keresztény sz köny kö 1896 csu gö s szöve vol ismerete rég köz Ek pergam tartalm lá hoz an Kelet Schech cambrid egyet ta ab könyvé hé szöve talá m Ugyanek Neuba C oxfo orientalis szin kai Genisa-kézira birtok jutott m Schech személye m Kairó tal szöve átvizsgálásá E nagyobbré Brit Múzeum v Eh járul Izr L fran nagyra Gas lond portu chac ál felfedez fragmentum amel tartalmaz kön ók hé szövegé nagyobbrész n különb kéziratb Margolio oxfo ta azon tar eredeti hé szöveg ha gö s szö nyo kész visszafordítás csup azon ol r am csu tal hé szöveg for e vé himnu tudom vi ered szöve illető nincse lezár

14865

CÍM Szi

SZÓC 393 hi 397 kart zsina Au-gust p kán tartoz minős Ugya t trid zs végérvény besorozta keresztén s kön k 189 cs g szöv vo ismeret ré kö E perga tartal l ho a Kele Schec cambri egye t a könyv h szöv tal Ugyane Neub oxf orientali szi ka Genisa-kézir birto jutot Schec személy Kair ta szöv átvizsgálás nagyobbr Bri Múzeu E járu Iz fra nagyr Ga lon port cha á felfede fragmentu ame tartalma kö ó h szöveg nagyobbrés külön kézirat Margoli oxf t azo ta eredet h szöve h g sz ny kés visszafordítá csu azo o a cs ta h szöve fo v himn tudo v ere szöv illet nincs lezá

1486

CÍ Sz

SZÓ 39 h 39 kar zsin Au-gus ká tarto minő Ugy tri z végérvén besorozt kereszté kö 18 c szö v ismere r k perg tarta h Kel Sche cambr egy köny szö ta Ugyan Neu ox oriental sz k Genisa-kézi birt juto Sche személ Kai t szö átvizsgálá nagyobb Br Múze jár I fr nagy G lo por ch felfed fragment am tartalm k szöve nagyobbré külö kézira Margol ox az t erede szöv s n ké visszafordít cs az c t szöv f him tud er szö ille ninc lez