Magyar Zsidó Lexikon: Szocialista mozgalom

14888.htm

CÍMSZÓ: Szocialista mozgalom

SZÓCIKK: Szocialista mozgalom. A legtöbb szocialista a vallást és szocializmust összeférhetetlennek tartja - ámde a pártprogrammok ezt nem mondják és a vallást magánügynek nyilvánítják. Az első szocialista pártprogramm -az 1869-i eisenachi - ennyit mond: Követeljük a templom elválasztását az államtól és az iskola elválasztását a templomtól. Az 1875-iki góthai programm szerint: A vallás magánügynek nyilvánítandó. Ezt vette át az 1891-iki erfurti programra és azóta minden pártprogramm. Az1921-iki görlitzí programm pedig már egész határozottan leszögezi: A vallás magánügy. A linzi programm (1926) kimondja: A szociáldemokrácia nem a vallás ellen, nem az egyesek meggyőződése és érzelme ellen küzd. Továbbá: A szociáldemokráciának egyesíteni kell mindazokat, akiket a tőke és a nagybirtok kizsákmányol, bármi legyen is a vallásuk. Ez a hivatalos álláspont a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is, de mint mindenütt a világon, úgy itt is igen sokan vallják azt a nézetet, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen bármely vallási ideológiával. Marx szerint a vallás ópium a nép számára. A munkás a szabadgondolkodó Marxra hivatkozva állapítja meg, hogy a vallás nem magánügy, hanem fontos világnézeti kérdés. A vallás az Istenben, a marxizmus az emberben való hit. A hivő megnyugszik Isten kifürkészhetetlen akaratában, a szocialista kritizálja a világrendet és harcol a megváltoztatásáért. A munkásság vezetői úgyszólván kivétel nélkül ezt a felfogást vallják, természetesen a zsidó származásuk is. A magyarországi Sz. a bholsevizmus kitöréséig. A magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdetét a kiegyezés évére, 1867-re tehetjük, midőn nálunk az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Két frakciót alkot a munkásság, a Schulze-Delitsch (önsegélyezési elven alapuló) és a Lassalle (szocialista) frakciót. Mindkét irány követői között találunk zsidó munkásokat. Az első budapesti szocialista népgyűlés (1869 aug. 20.) szónokai között is vannak zsidók. Az előadó Sonnenfeld Zsigmond tanár, fölszólal Sehlesinger Jakab ügyvéd (később Szabó). A második népgyűlés (szept. 12.) előadói között van Sehlesinger ügyvéd s Herzl A. Zsigmond banktisztviselő, írói nevén Tenners Alfréd. 1870-ben hagyták jóvá az Általános Munkásegyestilet alapszabályait. A megválasztott vezetőségben két zsidó volt: Karr A. és Mittelmann M. Táncsics lapját, az Arany Trombitát átvette egy szerkesztőbizottság és e lap lelke Politzer Zsigmond volt, aki lassanként a szocialista mozgalom vezetőjévé küzdötte fel magát. A fiatal mozgalom legfontosabb alkotása a Munkásbiztosító Pénztár megteremtése, amelyből a mai társadalombiztosítás fejlődött. A pénztár megteremtésében a különböző szakmákhoz tartozó zsidó munkások is nagy tevékenységet fejtettek ki és vezető szerep jutott Kürschner Jakabnak, a pénztár későbbi titkárának. A szocialista párt fejlődésében nagy része van Frankéi Leónak (1. o.), az óbudai aranyműves és ötvösnek. 1871-ben a magyarországi párt a párisi kommün áldozatainak emlékére gyász-ünnepélyt rendezett, amelynek következménye volt a hűtlenségi per. 26 letartóztatott volt 10 hónapig vizsgálati fogságban - közttik 6 zsidó - a nyolcnapos tárgyalás után valamennyit fölmentették. Politzert más ügyből ítélték el hat hónapra. A védők között voltak Stiller Móritz, Friedmann Bernát és Schulhof Géza. A kilencvenes évek elején Engeltnann Pál osztrák származású zsidó munkás jutott irányító szerephez a pártban. Őt megelőzve a vezetők között szerepelt már Csillag Zsigmond orvos és Stern Simon, a pártlap szerkesztője. Ebben az időben jut szerephez a mozgalomban Jászai Samu (1. o.). Mikor a Bánffy-Perczel korszak alatt megindul a szocialista üldözések sora, a bebörtönzöttek között igen sok zsidó ír börtönbe került, Pfeifer Sándor, Feldmann Bernát, Elzholtz Zsigmond stb, A földmunkások megszervezésében élénk munkásságot fejtett ki Mezöfi Vilmos (l o.), a későbbi országgyűlési képviselő, aki a pártból kilépve, megalkotta az Újjászervezett Szocialista Pártot. A párt további fejlődésében fontos szerep jutott Weltner Jakabnak (1. o.), mint párttitkárnak és szerkesztőnek. Weltner Jakab ma is a szocialista mozgalom egyik oszlopa. 1890 dec. 7. történt a régi Polgári Lövölde helyiségében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és ennek az alakuló gyűlésnek elnökségében Csillag Zsigmond, Engelmann Pál és Kürschner Jakab, az előadók sorában pedig a fent említetteken kívül Kis Adolf, a Munkásbiztositó Pénztár későbbi igazgatója, továbbá Jászai Samu szerepeltek. 1900-tól számíthatjuk már az európai értelemben vett komoly munkásmozgalmat és ekkor már minden szakmában találunk a vezetők között zsidó munkásokat. Az új pártprogram előkészítésében (1902) Goldner Adolf, Weltner Jakab és Groszmann Miksa vettek részt. A párttitkárságban Weltner Jakab, Horovitz Jenő. Tarczai Lajos, Buchinger Manó (1. o.). A pártvezetőségben Kunfi Zsigmond, Horovitz Gábor. Az ellenőrző bizottságban: Lerner Dezső és Deutsch Jenő szerepelnek. A szakszervezeti mozgalom. A magyarországi szocialista mozgalom ereje a jól kiépített szakszervezeti mozgalomban rejlik. Majd minden szakmának országos szervezete van s ezek legfelsőbb fóruma a Szakszervezeti Tanács, illetve a szakszervezeti kongresszus. A szaktanács kiépítése főleg Jászai Samu érdeme. Majd minden szakma kiépítésében találunk zsidó munkásokat. Így a nyomdászoknál: Hirsch Lipót, Pollák Simon, Lerner Dezső, Jászai Samu, Grossmann Miksa, Rothenstein Mór, Preusz Mór, Kondor Bernát,Wiesenberger Vilmos, Pajor Rudolf. A könyvkötőknél: Buchinger Manó és Biró Dezső. A vasmunkásoknál: Bőhm Vilmos. A fa munkásoknál: Weltner Jakab, Horovitz Gábor, Propper Sándor. A kereskedelmi alkalmazottaknál: Deutsch Jenő, Bogdán Simon, Somló Dezső, Horovitz Jenő és Fleischer Ernő. A magántisztviselőknél: Szántó Béla, Büchler József, Pikler Emil, Kertész Miklós. A bőripari munkásoknál: Mónus Illés, Balassa Ottó. A szabómunkásoknál: Kálmán Miksa. A húsipari munkásoknál: Reisz Mór. A textilmunkásoknál: Schwarcz Samu, Herczog Simon. A vasutasokat Landler Jenő, a pincéreket Vágó Béla és Weisz Károly, a szállítómunkásokat Koháxi József és Lázár Emil szervezték meg, akik azonban nem tartoztak e szakmák kötelékébe. Az első szakszervezeti kongresszus vezetőségében Weltner Jakab, Grossmann Miksa s Baron Ede, a szaktanács mostani vezetőségében Rothenstein Mór, Reisz Mór és Deutsch Jenő, az ellenőrző bizottságban pedig Kertész Miklós zsidó származásúak. A szakszervezeti Tanács egyik vezető tisztviselője Gál Benő.A bolsevizmus. A bolsevizmus legaktívabb vezéralakja Kun Béla (1. o.). A szociáldemokrata-pártban jelentékenyebb szerepet sohasem játszott. Az előkészítők között még három zsidó származású intellektuell szerepelt: László Jenő ügyvéd, Alpári Gyula hírlapíró és Vágó Béla kiadóhivatali tisztviselő, akiket a párt már régen kizárt. Az előkészítő munkálatokban a pártban némi szerepet játszó zsidók közül csak hárman vettek részt, ezek Somló Dezső kereskedelmi alkalmazott, Rabinovits Bernát ékszerész, volt munkásbiztosító tisztviselők és Szántó Béla magántisztviselő. A harminc megválasztott népbiztos között 17 zsidó származású volt. Ezek nagyrésze nem a szocialista pártból került ki. A zsidó származású népbiztosok Landler Jenő és Vágó Béla belügyi, Hamburger Jenő földmívelésügyi, Varga Jenő és Székely Béla pénzügyi, Kunfi Zsigmond közoktatásügyi, Kun Béla külügyi, Landler Jenő és Rákosi Mátyás kereskedelemügyi, Pogány József, Szántó Béla és Szamueli Tibor hadügyi, Rónai Zoltán igazságügyi, Böhm Vilmos és Hevesi Gyula szocializálási, Kalmár Henrik német és Erdélyi Mór közélelmezési népbiztosak. Magyarország munkássága nem volt bolsevista, természetesen a zsidó munkásság sem, a vezetői még kevésbbó, s a szakszervezetek vezetői közül a legtöbbet félre is állították, így a zsidó Buchingert és Rothensteint is. Azok, akik a helyükön maradtak, előkészítették a bolsevizmus bukását, amint ezt Jászai könyvében (A szakszervezeti mozgalom története) meg is állapítja. A diktatúra alatt összejöttek a szakszervezetek vezetői, hogy megállapítsák, miként lehet a bolsevizmust megdönteni. Ebben a mozgalomban vezető szerepet vittek: Jászai Samu, Preusz Mór, Wiesenberger Vilmos és a zsidó munkásság feszült érdeklődéssel figyelte az akciót. A diktatúra bukása után. Midőn a bolsevizmus bukása után újból megindul a szakszervezeti és szociáldemokrata szervező munka, az újjáépítésnél újra ott találhatók a zsidó származású szociáldemokraták is. Az ellenforradalom áldozata lett - többek között - Somogyi Béla (1. o.) tanár, a Népszava szerkesztője, aki zsidó származású volt. 1922-ben résztvett a szocialista párt az országgyűlési választásokon és a parlamentbe bekerült 25 képviselő között hatan zsidó származásúak. Ezek: Györki Imre, Jászai Samu, Pikler Emil, Propper Sándor, Rothenstein Mór és Várnai Dániel. A második parlamenti választáson 14 szocialista képviselő került a parlamentbe, akik közül 4 - Györki Imre, Propper Sándor, Rothenstein Mór és Várnai Dániel - zsidó származású. Résztvett a szocialista párt a községi választásokban is a polgári ellenzéki pártokkal szövetkezve és 53 tagját hozta be a főváros községi képviseletébe, akik között a következő 24 zsidó származású: Bánóczi László író, Berkes Jenő orvos, Biró Dezső könyvkötő, Büchler József párttitkár, Csillag Ferenc nyomdász, Deutsch Jenő egyesületi titkár, Farkas Zoltán ügyvéd, Márton szabó, Gál Benő a szaktanács titkára, Garai Ármin gépész, Gonda Béla ügyvéd. Györki Imre ügyvéd, Halász Alfréd nyomdász, Horovitz Gábor famunkás, Kiss Jenő ügyvéd, Kertész Miklós egyesületi titkár, Lévai Sándor nyomdász, Propper Sándor famunkás, Reisz Mór húsipari munkás, Révész Mihály szerkesztő, Révész Zsigmond nyomdász, Schwarcz Márkus szabó, Steinherz Simon villanyszerelő, Stern Szerén tanítónő, Wiesenberger Vilmos nyomdász, Weisz Lipót famunkás. A pártvezetőség jelenlegi tagjai között Propper Sándor, Horovitz Gábor, Deutsch Jenő, Mónus Illés, az ellenőrző bizottságban pedig Kertész Miklós zsidók. A párttitkárság alkalmazottai között Mónus Illés a parlamenti frakció, Büchler József a községi frakció titkára s Pajor Rudolf az oktatás vezetője zsidó származásúak. A pártlapok szerkesztői sorában zsidó származású Grossmann Miksa, Somogyi Béla, Weltner Jakab. A Szocializmus, a párt tudományos folyóiratának szerkesztői között pedig Kunfi Zsigmond, Rónai Zoltán, Varga Jenő, Várnai Dániel és Révész Mihály zsidók. A párt publicistái és előadói között igen sok a zsidó származású, akik között a már felsoroltakon kívül megemlíthető: Alpári Gyula hírlapíró, Balázs Emil v. táblabíró, Bánóczi Dénes ügyvéd, Bárd Imre író, Braun Soma és Braun Róbert tanár, Brod Miksa orvos, Buchingerné Ladányi Szerén tanárnő, Báron Ede szerkesztő, Czobel Ernő tanár, Diener-Dénes József író, Dóczi Gyula hírlapíró, Faragó László tisztviselő, Fenyves Andor tanár, Fried Margit (Ego) írónő, Gergely Győző író, Gergely Sándor író, Göndör Ferenc hírlapíró, Hajdú Henrik író, Kaufmann Pál orvos, Keleti Adolf tanár, Ladányi Ármin ügyvéd, Lévai Oszkár magántisztviselő, Mérő Gyula ügyvéd, Ormos Ede író, Pongrácz Jenő ügyvéd, Rácz Gyula tanár, Silberberg Ignác hírlapíró, Szabó Ervin, Tieder Zsigmond hírlapíró, Timár Miklós ügyvéd, Vándor Pál író.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4888. címszó a lexikon => 857. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14888.htm

CÍMSZÓ: Szocialista mozgalom

SZÓCIKK: Szocialista mozgalom. A legtöbb szocialista a vallást és szocializmust összeférhetetlennek tartja - ámde a pártprogrammok ezt nem mondják és a vallást magánügynek nyilvánítják. Az első szocialista pártprogramm -az 1869-i eisenachi - ennyit mond: Követeljük a templom elválasztását az államtól és az iskola elválasztását a templomtól. Az 1875-iki góthai programm szerint: A vallás magánügynek nyilvánítandó. Ezt vette át az 1891-iki erfurti programra és azóta minden pártprogramm. Az1921-iki görlitzí programm pedig már egész határozottan leszögezi: A vallás magánügy. A linzi programm 1926 kimondja: A szociáldemokrácia nem a vallás ellen, nem az egyesek meggyőződése és érzelme ellen küzd. Továbbá: A szociáldemokráciának egyesíteni kell mindazokat, akiket a tőke és a nagybirtok kizsákmányol, bármi legyen is a vallásuk. Ez a hivatalos álláspont a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is, de mint mindenütt a világon, úgy itt is igen sokan vallják azt a nézetet, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen bármely vallási ideológiával. Marx szerint a vallás ópium a nép számára. A munkás a szabadgondolkodó Marxra hivatkozva állapítja meg, hogy a vallás nem magánügy, hanem fontos világnézeti kérdés. A vallás az Istenben, a marxizmus az emberben való hit. A hivő megnyugszik Isten kifürkészhetetlen akaratában, a szocialista kritizálja a világrendet és harcol a megváltoztatásáért. A munkásság vezetői úgyszólván kivétel nélkül ezt a felfogást vallják, természetesen a zsidó származásuk is. A magyarországi Sz. a bholsevizmus kitöréséig. A magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdetét a kiegyezés évére, 1867-re tehetjük, midőn nálunk az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Két frakciót alkot a munkásság, a Schulze-Delitsch önsegélyezési elven alapuló és a Lassalle szocialista frakciót. Mindkét irány követői között találunk zsidó munkásokat. Az első budapesti szocialista népgyűlés 1869 aug. 20. szónokai között is vannak zsidók. Az előadó Sonnenfeld Zsigmond tanár, fölszólal Sehlesinger Jakab ügyvéd később Szabó . A második népgyűlés szept. 12. előadói között van Sehlesinger ügyvéd s Herzl A. Zsigmond banktisztviselő, írói nevén Tenners Alfréd. 1870-ben hagyták jóvá az Általános Munkásegyestilet alapszabályait. A megválasztott vezetőségben két zsidó volt: Karr A. és Mittelmann M. Táncsics lapját, az Arany Trombitát átvette egy szerkesztőbizottság és e lap lelke Politzer Zsigmond volt, aki lassanként a szocialista mozgalom vezetőjévé küzdötte fel magát. A fiatal mozgalom legfontosabb alkotása a Munkásbiztosító Pénztár megteremtése, amelyből a mai társadalombiztosítás fejlődött. A pénztár megteremtésében a különböző szakmákhoz tartozó zsidó munkások is nagy tevékenységet fejtettek ki és vezető szerep jutott Kürschner Jakabnak, a pénztár későbbi titkárának. A szocialista párt fejlődésében nagy része van Frankéi Leónak 1. o. , az óbudai aranyműves és ötvösnek. 1871-ben a magyarországi párt a párisi kommün áldozatainak emlékére gyász-ünnepélyt rendezett, amelynek következménye volt a hűtlenségi per. 26 letartóztatott volt 10 hónapig vizsgálati fogságban - közttik 6 zsidó - a nyolcnapos tárgyalás után valamennyit fölmentették. Politzert más ügyből ítélték el hat hónapra. A védők között voltak Stiller Móritz, Friedmann Bernát és Schulhof Géza. A kilencvenes évek elején Engeltnann Pál osztrák származású zsidó munkás jutott irányító szerephez a pártban. Őt megelőzve a vezetők között szerepelt már Csillag Zsigmond orvos és Stern Simon, a pártlap szerkesztője. Ebben az időben jut szerephez a mozgalomban Jászai Samu 1. o. . Mikor a Bánffy-Perczel korszak alatt megindul a szocialista üldözések sora, a bebörtönzöttek között igen sok zsidó ír börtönbe került, Pfeifer Sándor, Feldmann Bernát, Elzholtz Zsigmond stb, A földmunkások megszervezésében élénk munkásságot fejtett ki Mezöfi Vilmos l o. , a későbbi országgyűlési képviselő, aki a pártból kilépve, megalkotta az Újjászervezett Szocialista Pártot. A párt további fejlődésében fontos szerep jutott Weltner Jakabnak 1. o. , mint párttitkárnak és szerkesztőnek. Weltner Jakab ma is a szocialista mozgalom egyik oszlopa. 1890 dec. 7. történt a régi Polgári Lövölde helyiségében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és ennek az alakuló gyűlésnek elnökségében Csillag Zsigmond, Engelmann Pál és Kürschner Jakab, az előadók sorában pedig a fent említetteken kívül Kis Adolf, a Munkásbiztositó Pénztár későbbi igazgatója, továbbá Jászai Samu szerepeltek. 1900-tól számíthatjuk már az európai értelemben vett komoly munkásmozgalmat és ekkor már minden szakmában találunk a vezetők között zsidó munkásokat. Az új pártprogram előkészítésében 1902 Goldner Adolf, Weltner Jakab és Groszmann Miksa vettek részt. A párttitkárságban Weltner Jakab, Horovitz Jenő. Tarczai Lajos, Buchinger Manó 1. o. . A pártvezetőségben Kunfi Zsigmond, Horovitz Gábor. Az ellenőrző bizottságban: Lerner Dezső és Deutsch Jenő szerepelnek. A szakszervezeti mozgalom. A magyarországi szocialista mozgalom ereje a jól kiépített szakszervezeti mozgalomban rejlik. Majd minden szakmának országos szervezete van s ezek legfelsőbb fóruma a Szakszervezeti Tanács, illetve a szakszervezeti kongresszus. A szaktanács kiépítése főleg Jászai Samu érdeme. Majd minden szakma kiépítésében találunk zsidó munkásokat. Így a nyomdászoknál: Hirsch Lipót, Pollák Simon, Lerner Dezső, Jászai Samu, Grossmann Miksa, Rothenstein Mór, Preusz Mór, Kondor Bernát,Wiesenberger Vilmos, Pajor Rudolf. A könyvkötőknél: Buchinger Manó és Biró Dezső. A vasmunkásoknál: Bőhm Vilmos. A fa munkásoknál: Weltner Jakab, Horovitz Gábor, Propper Sándor. A kereskedelmi alkalmazottaknál: Deutsch Jenő, Bogdán Simon, Somló Dezső, Horovitz Jenő és Fleischer Ernő. A magántisztviselőknél: Szántó Béla, Büchler József, Pikler Emil, Kertész Miklós. A bőripari munkásoknál: Mónus Illés, Balassa Ottó. A szabómunkásoknál: Kálmán Miksa. A húsipari munkásoknál: Reisz Mór. A textilmunkásoknál: Schwarcz Samu, Herczog Simon. A vasutasokat Landler Jenő, a pincéreket Vágó Béla és Weisz Károly, a szállítómunkásokat Koháxi József és Lázár Emil szervezték meg, akik azonban nem tartoztak e szakmák kötelékébe. Az első szakszervezeti kongresszus vezetőségében Weltner Jakab, Grossmann Miksa s Baron Ede, a szaktanács mostani vezetőségében Rothenstein Mór, Reisz Mór és Deutsch Jenő, az ellenőrző bizottságban pedig Kertész Miklós zsidó származásúak. A szakszervezeti Tanács egyik vezető tisztviselője Gál Benő.A bolsevizmus. A bolsevizmus legaktívabb vezéralakja Kun Béla 1. o. . A szociáldemokrata-pártban jelentékenyebb szerepet sohasem játszott. Az előkészítők között még három zsidó származású intellektuell szerepelt: László Jenő ügyvéd, Alpári Gyula hírlapíró és Vágó Béla kiadóhivatali tisztviselő, akiket a párt már régen kizárt. Az előkészítő munkálatokban a pártban némi szerepet játszó zsidók közül csak hárman vettek részt, ezek Somló Dezső kereskedelmi alkalmazott, Rabinovits Bernát ékszerész, volt munkásbiztosító tisztviselők és Szántó Béla magántisztviselő. A harminc megválasztott népbiztos között 17 zsidó származású volt. Ezek nagyrésze nem a szocialista pártból került ki. A zsidó származású népbiztosok Landler Jenő és Vágó Béla belügyi, Hamburger Jenő földmívelésügyi, Varga Jenő és Székely Béla pénzügyi, Kunfi Zsigmond közoktatásügyi, Kun Béla külügyi, Landler Jenő és Rákosi Mátyás kereskedelemügyi, Pogány József, Szántó Béla és Szamueli Tibor hadügyi, Rónai Zoltán igazságügyi, Böhm Vilmos és Hevesi Gyula szocializálási, Kalmár Henrik német és Erdélyi Mór közélelmezési népbiztosak. Magyarország munkássága nem volt bolsevista, természetesen a zsidó munkásság sem, a vezetői még kevésbbó, s a szakszervezetek vezetői közül a legtöbbet félre is állították, így a zsidó Buchingert és Rothensteint is. Azok, akik a helyükön maradtak, előkészítették a bolsevizmus bukását, amint ezt Jászai könyvében A szakszervezeti mozgalom története meg is állapítja. A diktatúra alatt összejöttek a szakszervezetek vezetői, hogy megállapítsák, miként lehet a bolsevizmust megdönteni. Ebben a mozgalomban vezető szerepet vittek: Jászai Samu, Preusz Mór, Wiesenberger Vilmos és a zsidó munkásság feszült érdeklődéssel figyelte az akciót. A diktatúra bukása után. Midőn a bolsevizmus bukása után újból megindul a szakszervezeti és szociáldemokrata szervező munka, az újjáépítésnél újra ott találhatók a zsidó származású szociáldemokraták is. Az ellenforradalom áldozata lett - többek között - Somogyi Béla 1. o. tanár, a Népszava szerkesztője, aki zsidó származású volt. 1922-ben résztvett a szocialista párt az országgyűlési választásokon és a parlamentbe bekerült 25 képviselő között hatan zsidó származásúak. Ezek: Györki Imre, Jászai Samu, Pikler Emil, Propper Sándor, Rothenstein Mór és Várnai Dániel. A második parlamenti választáson 14 szocialista képviselő került a parlamentbe, akik közül 4 - Györki Imre, Propper Sándor, Rothenstein Mór és Várnai Dániel - zsidó származású. Résztvett a szocialista párt a községi választásokban is a polgári ellenzéki pártokkal szövetkezve és 53 tagját hozta be a főváros községi képviseletébe, akik között a következő 24 zsidó származású: Bánóczi László író, Berkes Jenő orvos, Biró Dezső könyvkötő, Büchler József párttitkár, Csillag Ferenc nyomdász, Deutsch Jenő egyesületi titkár, Farkas Zoltán ügyvéd, Márton szabó, Gál Benő a szaktanács titkára, Garai Ármin gépész, Gonda Béla ügyvéd. Györki Imre ügyvéd, Halász Alfréd nyomdász, Horovitz Gábor famunkás, Kiss Jenő ügyvéd, Kertész Miklós egyesületi titkár, Lévai Sándor nyomdász, Propper Sándor famunkás, Reisz Mór húsipari munkás, Révész Mihály szerkesztő, Révész Zsigmond nyomdász, Schwarcz Márkus szabó, Steinherz Simon villanyszerelő, Stern Szerén tanítónő, Wiesenberger Vilmos nyomdász, Weisz Lipót famunkás. A pártvezetőség jelenlegi tagjai között Propper Sándor, Horovitz Gábor, Deutsch Jenő, Mónus Illés, az ellenőrző bizottságban pedig Kertész Miklós zsidók. A párttitkárság alkalmazottai között Mónus Illés a parlamenti frakció, Büchler József a községi frakció titkára s Pajor Rudolf az oktatás vezetője zsidó származásúak. A pártlapok szerkesztői sorában zsidó származású Grossmann Miksa, Somogyi Béla, Weltner Jakab. A Szocializmus, a párt tudományos folyóiratának szerkesztői között pedig Kunfi Zsigmond, Rónai Zoltán, Varga Jenő, Várnai Dániel és Révész Mihály zsidók. A párt publicistái és előadói között igen sok a zsidó származású, akik között a már felsoroltakon kívül megemlíthető: Alpári Gyula hírlapíró, Balázs Emil v. táblabíró, Bánóczi Dénes ügyvéd, Bárd Imre író, Braun Soma és Braun Róbert tanár, Brod Miksa orvos, Buchingerné Ladányi Szerén tanárnő, Báron Ede szerkesztő, Czobel Ernő tanár, Diener-Dénes József író, Dóczi Gyula hírlapíró, Faragó László tisztviselő, Fenyves Andor tanár, Fried Margit Ego írónő, Gergely Győző író, Gergely Sándor író, Göndör Ferenc hírlapíró, Hajdú Henrik író, Kaufmann Pál orvos, Keleti Adolf tanár, Ladányi Ármin ügyvéd, Lévai Oszkár magántisztviselő, Mérő Gyula ügyvéd, Ormos Ede író, Pongrácz Jenő ügyvéd, Rácz Gyula tanár, Silberberg Ignác hírlapíró, Szabó Ervin, Tieder Zsigmond hírlapíró, Timár Miklós ügyvéd, Vándor Pál író.

14888.ht

CÍMSZÓ Szocialist mozgalo

SZÓCIKK Szocialist mozgalom legtöb szocialist vallás é szocializmus összeférhetetlenne tartj ámd pártprogrammo ez ne mondjá é vallás magánügyne nyilvánítják A els szocialist pártprogram -a 1869- eisenach ennyi mond Követeljü templo elválasztásá a államtó é a iskol elválasztásá templomtól A 1875-ik gótha program szerint vallá magánügyne nyilvánítandó Ez vett á a 1891-ik erfurt programr é azót minde pártprogramm Az1921-ik görlitz program pedi má egés határozotta leszögezi vallá magánügy linz program 192 kimondja szociáldemokráci ne vallá ellen ne a egyese meggyőződés é érzelm elle küzd Továbbá szociáldemokráciána egyesíten kel mindazokat akike tők é nagybirto kizsákmányol bárm legye i vallásuk E hivatalo álláspon Magyarország Szociáldemokrat Pártba is d min mindenüt világon úg it i ige soka valljá az nézetet hog marxizmu összeegyeztethetetle bármel vallás ideológiával Mar szerin vallá ópiu né számára munká szabadgondolkod Marxr hivatkozv állapítj meg hog vallá ne magánügy hane fonto világnézet kérdés vallá a Istenben marxizmu a emberbe val hit hiv megnyugszi Iste kifürkészhetetle akaratában szocialist kritizálj világrende é harco megváltoztatásáért munkássá vezető úgyszólvá kivéte nélkü ez felfogás vallják természetese zsid származásu is magyarország Sz bholsevizmu kitöréséig magyarország szocialist munkásmozgalo kezdeté kiegyezé évére 1867-r tehetjük midő nálun a ipa é kereskedele fejlődésne indult Ké frakció alko munkásság Schulze-Delitsc önsegélyezés elve alapul é Lassall szocialist frakciót Mindké irán követő közöt találun zsid munkásokat A els budapest szocialist népgyűlé 186 aug 20 szónoka közöt i vanna zsidók A előad Sonnenfel Zsigmon tanár fölszóla Sehlesinge Jaka ügyvé későb Szab másodi népgyűlé szept 12 előadó közöt va Sehlesinge ügyvé Herz A Zsigmon banktisztviselő író nevé Tenner Alfréd 1870-be hagytá jóv a Általáno Munkásegyestile alapszabályait megválasztot vezetőségbe ké zsid volt Kar A é Mittelman M Táncsic lapját a Aran Trombitá átvett eg szerkesztőbizottsá é la lelk Politze Zsigmon volt ak lassankén szocialist mozgalo vezetőjév küzdött fe magát fiata mozgalo legfontosab alkotás Munkásbiztosít Pénztá megteremtése amelybő ma társadalombiztosítá fejlődött pénztá megteremtésébe különböz szakmákho tartoz zsid munkáso i nag tevékenysége fejtette k é vezet szere jutot Kürschne Jakabnak pénztá később titkárának szocialist pár fejlődésébe nag rész va Franké Leóna 1 o a óbuda aranyműve é ötvösnek 1871-be magyarország pár páris kommü áldozataina emlékér gyász-ünnepély rendezett amelyne következmény vol hűtlenség per 2 letartóztatot vol 1 hónapi vizsgálat fogságba köztti zsid nyolcnapo tárgyalá utá valamennyi fölmentették Politzer má ügybő ítélté e ha hónapra védő közöt volta Stille Móritz Friedman Berná é Schulho Géza kilencvene éve elejé Engeltnan Pá osztrá származás zsid munká jutot irányít szerephe pártban Ő megelőzv vezető közöt szerepel má Csilla Zsigmon orvo é Ster Simon pártla szerkesztője Ebbe a időbe ju szerephe mozgalomba Jásza Sam 1 o Miko Bánffy-Percze korsza alat megindu szocialist üldözése sora bebörtönzötte közöt ige so zsid í börtönb került Pfeife Sándor Feldman Bernát Elzholt Zsigmon stb földmunkáso megszervezésébe élén munkásságo fejtet k Mezöf Vilmo o később országgyűlés képviselő ak pártbó kilépve megalkott a Újjászervezet Szocialist Pártot pár tovább fejlődésébe fonto szere jutot Weltne Jakabna 1 o min párttitkárna é szerkesztőnek Weltne Jaka m i szocialist mozgalo egyi oszlopa 189 dec 7 történ rég Polgár Lövöld helyiségébe Magyarország Szociáldemokrat Pár megalakulás é enne a alakul gyűlésne elnökségébe Csilla Zsigmond Engelman Pá é Kürschne Jakab a előadó sorába pedi fen említetteke kívü Ki Adolf Munkásbiztosit Pénztá később igazgatója tovább Jásza Sam szerepeltek 1900-tó számíthatju má a európa értelembe vet komol munkásmozgalma é ekko má minde szakmába találun vezető közöt zsid munkásokat A ú pártprogra előkészítésébe 190 Goldne Adolf Weltne Jaka é Groszman Miks vette részt párttitkárságba Weltne Jakab Horovit Jenő Tarcza Lajos Buchinge Man 1 o pártvezetőségbe Kunf Zsigmond Horovit Gábor A ellenőrz bizottságban Lerne Dezs é Deutsc Jen szerepelnek szakszervezet mozgalom magyarország szocialist mozgalo erej jó kiépítet szakszervezet mozgalomba rejlik Maj minde szakmána országo szervezet va eze legfelsőb fórum Szakszervezet Tanács illetv szakszervezet kongresszus szaktanác kiépítés főle Jásza Sam érdeme Maj minde szakm kiépítésébe találun zsid munkásokat Íg nyomdászoknál Hirsc Lipót Pollá Simon Lerne Dezső Jásza Samu Grossman Miksa Rothenstei Mór Preus Mór Kondo Bernát,Wiesenberge Vilmos Pajo Rudolf könyvkötőknél Buchinge Man é Bir Dezső vasmunkásoknál Bőh Vilmos f munkásoknál Weltne Jakab Horovit Gábor Proppe Sándor kereskedelm alkalmazottaknál Deutsc Jenő Bogdá Simon Soml Dezső Horovit Jen é Fleische Ernő magántisztviselőknél Szánt Béla Büchle József Pikle Emil Kertés Miklós bőripar munkásoknál Mónu Illés Balass Ottó szabómunkásoknál Kálmá Miksa húsipar munkásoknál Reis Mór textilmunkásoknál Schwarc Samu Herczo Simon vasutasoka Landle Jenő pincéreke Vág Bél é Weis Károly szállítómunkásoka Koháx Józse é Lázá Emi szervezté meg aki azonba ne tartozta szakmá kötelékébe A els szakszervezet kongresszu vezetőségébe Weltne Jakab Grossman Miks Baro Ede szaktanác mostan vezetőségébe Rothenstei Mór Reis Mó é Deutsc Jenő a ellenőrz bizottságba pedi Kertés Mikló zsid származásúak szakszervezet Tanác egyi vezet tisztviselőj Gá Benő. bolsevizmus bolsevizmu legaktívab vezéralakj Ku Bél 1 o szociáldemokrata-pártba jelentékenyeb szerepe sohase játszott A előkészítő közöt mé háro zsid származás intellektuel szerepelt Lászl Jen ügyvéd Alpár Gyul hírlapír é Vág Bél kiadóhivatal tisztviselő akike pár má rége kizárt A előkészít munkálatokba pártba ném szerepe játsz zsidó közü csa hárma vette részt eze Soml Dezs kereskedelm alkalmazott Rabinovit Berná ékszerész vol munkásbiztosít tisztviselő é Szánt Bél magántisztviselő harmin megválasztot népbizto közöt 1 zsid származás volt Eze nagyrész ne szocialist pártbó kerül ki zsid származás népbiztoso Landle Jen é Vág Bél belügyi Hamburge Jen földmívelésügyi Varg Jen é Székel Bél pénzügyi Kunf Zsigmon közoktatásügyi Ku Bél külügyi Landle Jen é Rákos Mátyá kereskedelemügyi Pogán József Szánt Bél é Szamuel Tibo hadügyi Róna Zoltá igazságügyi Böh Vilmo é Heves Gyul szocializálási Kalmá Henri néme é Erdély Mó közélelmezés népbiztosak Magyarorszá munkásság ne vol bolsevista természetese zsid munkássá sem vezető mé kevésbbó szakszervezete vezető közü legtöbbe félr i állították íg zsid Buchinger é Rothenstein is Azok aki helyükö maradtak előkészítetté bolsevizmu bukását amin ez Jásza könyvébe szakszervezet mozgalo történet me i állapítja diktatúr alat összejötte szakszervezete vezetői hog megállapítsák mikén lehe bolsevizmus megdönteni Ebbe mozgalomba vezet szerepe vittek Jásza Samu Preus Mór Wiesenberge Vilmo é zsid munkássá feszül érdeklődésse figyelt a akciót diktatúr bukás után Midő bolsevizmu bukás utá újbó megindu szakszervezet é szociáldemokrat szervez munka a újjáépítésné újr ot található zsid származás szociáldemokratá is A ellenforradalo áldozat let többe közöt Somogy Bél 1 o tanár Népszav szerkesztője ak zsid származás volt 1922-be résztvet szocialist pár a országgyűlés választásoko é parlamentb bekerül 2 képvisel közöt hata zsid származásúak Ezek Györk Imre Jásza Samu Pikle Emil Proppe Sándor Rothenstei Mó é Várna Dániel másodi parlament választáso 1 szocialist képvisel kerül parlamentbe aki közü Györk Imre Proppe Sándor Rothenstei Mó é Várna Dánie zsid származású Résztvet szocialist pár község választásokba i polgár ellenzék pártokka szövetkezv é 5 tagjá hozt b főváro község képviseletébe aki közöt következ 2 zsid származású Bánócz Lászl író Berke Jen orvos Bir Dezs könyvkötő Büchle Józse párttitkár Csilla Feren nyomdász Deutsc Jen egyesület titkár Farka Zoltá ügyvéd Márto szabó Gá Ben szaktanác titkára Gara Ármi gépész Gond Bél ügyvéd Györk Imr ügyvéd Halás Alfré nyomdász Horovit Gábo famunkás Kis Jen ügyvéd Kertés Mikló egyesület titkár Léva Sándo nyomdász Proppe Sándo famunkás Reis Mó húsipar munkás Révés Mihál szerkesztő Révés Zsigmon nyomdász Schwarc Márku szabó Steinher Simo villanyszerelő Ster Szeré tanítónő Wiesenberge Vilmo nyomdász Weis Lipó famunkás pártvezetősé jelenleg tagja közöt Proppe Sándor Horovit Gábor Deutsc Jenő Mónu Illés a ellenőrz bizottságba pedi Kertés Mikló zsidók párttitkársá alkalmazotta közöt Mónu Illé parlament frakció Büchle Józse község frakci titkár Pajo Rudol a oktatá vezetőj zsid származásúak pártlapo szerkesztő sorába zsid származás Grossman Miksa Somogy Béla Weltne Jakab Szocializmus pár tudományo folyóiratána szerkesztő közöt pedi Kunf Zsigmond Róna Zoltán Varg Jenő Várna Dánie é Révés Mihál zsidók pár publicistá é előadó közöt ige so zsid származású aki közöt má felsoroltako kívü megemlíthető Alpár Gyul hírlapíró Baláz Emi v táblabíró Bánócz Déne ügyvéd Bár Imr író Brau Som é Brau Róber tanár Bro Miks orvos Buchingern Ladány Szeré tanárnő Báro Ed szerkesztő Czobe Ern tanár Diener-Déne Józse író Dócz Gyul hírlapíró Farag Lászl tisztviselő Fenyve Ando tanár Frie Margi Eg írónő Gergel Győz író Gergel Sándo író Göndö Feren hírlapíró Hajd Henri író Kaufman Pá orvos Kelet Adol tanár Ladány Ármi ügyvéd Léva Oszká magántisztviselő Mér Gyul ügyvéd Ormo Ed író Pongrác Jen ügyvéd Rác Gyul tanár Silberber Igná hírlapíró Szab Ervin Tiede Zsigmon hírlapíró Timá Mikló ügyvéd Vándo Pá író

14888.h

CÍMSZ Szocialis mozgal

SZÓCIK Szocialis mozgalo legtö szocialis vallá szocializmu összeférhetetlenn tart ám pártprogramm e n mondj vallá magánügyn nyilvánítjá el szocialis pártprogra - 1869 eisenac enny mon Követelj templ elválasztás államt isko elválasztás templomtó 1875-i góth progra szerin vall magánügyn nyilvánítand E vet 1891-i erfur program azó mind pártprogram Az1921-i görlit progra ped m egé határozott leszögez vall magánüg lin progra 19 kimondj szociáldemokrác n vall elle n egyes meggyőződé érzel ell küz Tovább szociáldemokrácián egyesíte ke mindazoka akik tő nagybirt kizsákmányo bár legy vallásu hivatal álláspo Magyarorszá Szociáldemokra Pártb i mi mindenü világo ú i ig sok vallj a nézete ho marxizm összeegyeztethetetl bárme vallá ideológiáva Ma szeri vall ópi n számár munk szabadgondolko Marx hivatkoz állapít me ho vall n magánüg han font világnéze kérdé vall Istenbe marxizm emberb va hi hi megnyugsz Ist kifürkészhetetl akaratába szocialis kritizál világrend harc megváltoztatásáér munkáss vezet úgyszólv kivét nélk e felfogá valljá természetes zsi származás i magyarorszá S bholsevizm kitöréséi magyarorszá szocialis munkásmozgal kezdet kiegyez évér 1867- tehetjü mid nálu ip kereskedel fejlődésn indul K frakci alk munkássá Schulze-Delits önsegélyezé elv alapu Lassal szocialis frakció Mindk irá követ közö találu zsi munkásoka el budapes szocialis népgyűl 18 au 2 szónok közö vann zsidó előa Sonnenfe Zsigmo taná fölszól Sehlesing Jak ügyv késő Sza másod népgyűl szep 1 előad közö v Sehlesing ügyv Her Zsigmo banktisztvisel ír nev Tenne Alfré 1870-b hagyt jó Általán Munkásegyestil alapszabályai megválaszto vezetőségb k zsi vol Ka Mittelma Táncsi lapjá Ara Trombit átvet e szerkesztőbizotts l lel Politz Zsigmo vol a lassanké szocialis mozgal vezetőjé küzdöt f magá fiat mozgal legfontosa alkotá Munkásbiztosí Pénzt megteremtés amelyb m társadalombiztosít fejlődöt pénzt megteremtéséb különbö szakmákh tarto zsi munkás na tevékenység fejtett veze szer juto Kürschn Jakabna pénzt későb titkárána szocialis pá fejlődéséb na rés v Frank León óbud aranyműv ötvösne 1871-b magyarorszá pá pári komm áldozatain emléké gyász-ünnepél rendezet amelyn következmén vo hűtlensé pe letartóztato vo hónap vizsgála fogságb köztt zsi nyolcnap tárgyal ut valamenny fölmentetté Politze m ügyb ítélt h hónapr véd közö volt Still Mórit Friedma Bern Schulh Géz kilencven év elej Engeltna P osztr származá zsi munk juto irányí szereph pártba megelőz vezet közö szerepe m Csill Zsigmo orv Ste Simo pártl szerkesztőj Ebb időb j szereph mozgalomb Jász Sa Mik Bánffy-Percz korsz ala megind szocialis üldözés sor bebörtönzött közö ig s zsi börtön kerül Pfeif Sándo Feldma Berná Elzhol Zsigmo st földmunkás megszervezéséb élé munkásság fejte Mezö Vilm későb országgyűlé képvisel a pártb kilépv megalkot Újjászerveze Szocialis Párto pá továb fejlődéséb font szer juto Weltn Jakabn mi párttitkárn szerkesztőne Weltn Jak szocialis mozgal egy oszlop 18 de törté ré Polgá Lövöl helyiségéb Magyarorszá Szociáldemokra Pá megalakulá enn alaku gyűlésn elnökségéb Csill Zsigmon Engelma P Kürschn Jaka előad soráb ped fe említettek kív K Adol Munkásbiztosi Pénzt későb igazgatój továb Jász Sa szerepelte 1900-t számíthatj m európ értelemb ve komo munkásmozgalm ekk m mind szakmáb találu vezet közö zsi munkásoka pártprogr előkészítéséb 19 Goldn Adol Weltn Jak Groszma Mik vett rész párttitkárságb Weltn Jaka Horovi Jen Tarcz Lajo Buching Ma pártvezetőségb Kun Zsigmon Horovi Gábo ellenőr bizottságba Lern Dez Deuts Je szerepelne szakszerveze mozgalo magyarorszá szocialis mozgal ere j kiépíte szakszerveze mozgalomb rejli Ma mind szakmán ország szerveze v ez legfelső fóru Szakszerveze Tanác illet szakszerveze kongresszu szaktaná kiépíté fől Jász Sa érdem Ma mind szak kiépítéséb találu zsi munkásoka Í nyomdászokná Hirs Lipó Poll Simo Lern Dezs Jász Sam Grossma Miks Rothenste Mó Preu Mó Kond Bernát,Wiesenberg Vilmo Paj Rudol könyvkötőkné Buching Ma Bi Dezs vasmunkásokná Bő Vilmo munkásokná Weltn Jaka Horovi Gábo Propp Sándo kereskedel alkalmazottakná Deuts Jen Bogd Simo Som Dezs Horovi Je Fleisch Ern magántisztviselőkné Szán Bél Büchl Józse Pikl Emi Kerté Mikló bőripa munkásokná Món Illé Balas Ott szabómunkásokná Kálm Miks húsipa munkásokná Rei Mó textilmunkásokná Schwar Sam Hercz Simo vasutasok Landl Jen pincérek Vá Bé Wei Károl szállítómunkások Kohá Józs Láz Em szervezt me ak azonb n tartozt szakm kötelékéb el szakszerveze kongressz vezetőségéb Weltn Jaka Grossma Mik Bar Ed szaktaná mosta vezetőségéb Rothenste Mó Rei M Deuts Jen ellenőr bizottságb ped Kerté Mikl zsi származásúa szakszerveze Taná egy veze tisztviselő G Benő bolsevizmu bolsevizm legaktíva vezéralak K Bé szociáldemokrata-pártb jelentékenye szerep sohas játszot előkészít közö m hár zsi származá intellektue szerepel Lász Je ügyvé Alpá Gyu hírlapí Vá Bé kiadóhivata tisztvisel akik pá m rég kizár előkészí munkálatokb pártb né szerep játs zsid köz cs hárm vett rész ez Som Dez kereskedel alkalmazot Rabinovi Bern ékszerés vo munkásbiztosí tisztvisel Szán Bé magántisztvisel harmi megválaszto népbizt közö zsi származá vol Ez nagyrés n szocialis pártb kerü k zsi származá népbiztos Landl Je Vá Bé belügy Hamburg Je földmívelésügy Var Je Széke Bé pénzügy Kun Zsigmo közoktatásügy K Bé külügy Landl Je Ráko Máty kereskedelemügy Pogá Józse Szán Bé Szamue Tib hadügy Rón Zolt igazságügy Bö Vilm Heve Gyu szocializálás Kalm Henr ném Erdél M közélelmezé népbiztosa Magyarorsz munkássá n vo bolsevist természetes zsi munkáss se vezet m kevésbb szakszervezet vezet köz legtöbb fél állítottá í zsi Buchinge Rothenstei i Azo ak helyük maradta előkészített bolsevizm bukásá ami e Jász könyvéb szakszerveze mozgal történe m állapítj diktatú ala összejött szakszervezet vezető ho megállapítsá miké leh bolsevizmu megdönten Ebb mozgalomb veze szerep vitte Jász Sam Preu Mó Wiesenberg Vilm zsi munkáss feszü érdeklődéss figyel akció diktatú buká utá Mid bolsevizm buká ut újb megind szakszerveze szociáldemokra szerve munk újjáépítésn új o találhat zsi származá szociáldemokrat i ellenforradal áldoza le több közö Somog Bé taná Népsza szerkesztőj a zsi származá vol 1922-b résztve szocialis pá országgyűlé választások parlament bekerü képvise közö hat zsi származásúa Eze Györ Imr Jász Sam Pikl Emi Propp Sándo Rothenste M Várn Dánie másod parlamen választás szocialis képvise kerü parlamentb ak köz Györ Imr Propp Sándo Rothenste M Várn Dáni zsi származás Résztve szocialis pá közsé választásokb polgá ellenzé pártokk szövetkez tagj hoz fővár közsé képviseletéb ak közö követke zsi származás Bánóc Lász ír Berk Je orvo Bi Dez könyvköt Büchl Józs párttitká Csill Fere nyomdás Deuts Je egyesüle titká Fark Zolt ügyvé Márt szab G Be szaktaná titkár Gar Árm gépés Gon Bé ügyvé Györ Im ügyvé Halá Alfr nyomdás Horovi Gáb famunká Ki Je ügyvé Kerté Mikl egyesüle titká Lév Sánd nyomdás Propp Sánd famunká Rei M húsipa munká Révé Mihá szerkeszt Révé Zsigmo nyomdás Schwar Márk szab Steinhe Sim villanyszerel Ste Szer tanítón Wiesenberg Vilm nyomdás Wei Lip famunká pártvezetős jelenle tagj közö Propp Sándo Horovi Gábo Deuts Jen Món Illé ellenőr bizottságb ped Kerté Mikl zsidó párttitkárs alkalmazott közö Món Ill parlamen frakci Büchl Józs közsé frakc titká Paj Rudo oktat vezető zsi származásúa pártlap szerkeszt soráb zsi származá Grossma Miks Somog Bél Weltn Jaka Szocializmu pá tudomány folyóiratán szerkeszt közö ped Kun Zsigmon Rón Zoltá Var Jen Várn Dáni Révé Mihá zsidó pá publicist előad közö ig s zsi származás ak közö m felsoroltak kív megemlíthet Alpá Gyu hírlapír Balá Em táblabír Bánóc Dén ügyvé Bá Im ír Bra So Bra Róbe taná Br Mik orvo Buchinger Ladán Szer tanárn Bár E szerkeszt Czob Er taná Diener-Dén Józs ír Dóc Gyu hírlapír Fara Lász tisztvisel Fenyv And taná Fri Marg E írón Gerge Győ ír Gerge Sánd ír Gönd Fere hírlapír Haj Henr ír Kaufma P orvo Kele Ado taná Ladán Árm ügyvé Lév Oszk magántisztvisel Mé Gyu ügyvé Orm E ír Pongrá Je ügyvé Rá Gyu taná Silberbe Ign hírlapír Sza Ervi Tied Zsigmo hírlapír Tim Mikl ügyvé Vánd P ír

14888.

CÍMS Szociali mozga

SZÓCI Szociali mozgal legt szociali vall szocializm összeférhetetlen tar á pártprogram mond vall magánügy nyilvánítj e szociali pártprogr 186 eisena enn mo Követel temp elválasztá állam isk elválasztá templomt 1875- gót progr szeri val magánügy nyilvánítan ve 1891- erfu progra az min pártprogra Az1921- görli progr pe eg határozot leszöge val magánü li progr 1 kimond szociáldemokrá val ell egye meggyőződ érze el kü Továb szociáldemokráciá egyesít k mindazok aki t nagybir kizsákmány bá leg vallás hivata állásp Magyarorsz Szociáldemokr Párt m minden világ i so vall nézet h marxiz összeegyeztethetet bárm vall ideológiáv M szer val óp számá mun szabadgondolk Mar hivatko állapí m h val magánü ha fon világnéz kérd val Istenb marxiz ember v h h megnyugs Is kifürkészhetet akaratáb szociali kritizá világren har megváltoztatásáé munkás veze úgyszól kivé nél felfog vallj természete zs származá magyarorsz bholseviz kitörésé magyarorsz szociali munkásmozga kezde kiegye évé 1867 tehetj mi nál i kereskede fejlődés indu frakc al munkáss Schulze-Delit önsegélyez el alap Lassa szociali frakci Mind ir köve köz talál zs munkások e budape szociali népgyű 1 a szóno köz van zsid elő Sonnenf Zsigm tan fölszó Sehlesin Ja ügy kés Sz máso népgyű sze előa köz Sehlesin ügy He Zsigm banktisztvise í ne Tenn Alfr 1870- hagy j Általá Munkásegyesti alapszabálya megválaszt vezetőség zs vo K Mittelm Táncs lapj Ar Trombi átve szerkesztőbizott le Polit Zsigm vo lassank szociali mozga vezetőj küzdö mag fia mozga legfontos alkot Munkásbiztos Pénz megteremté amely társadalombiztosí fejlődö pénz megteremtésé különb szakmák tart zs munká n tevékenysé fejtet vez sze jut Kürsch Jakabn pénz késő titkárán szociali p fejlődésé n ré Fran Leó óbu aranymű ötvösn 1871- magyarorsz p pár kom áldozatai emlék gyász-ünnepé rendeze amely következmé v hűtlens p letartóztat v hóna vizsgál fogság közt zs nyolcna tárgya u valamenn fölmentett Politz ügy ítél hónap vé köz vol Stil Móri Friedm Ber Schul Gé kilencve é ele Engeltn oszt származ zs mun jut irány szerep pártb megelő veze köz szerep Csil Zsigm or St Sim párt szerkesztő Eb idő szerep mozgalom Jás S Mi Bánffy-Perc kors al megin szociali üldözé so bebörtönzöt köz i zs börtö kerü Pfei Sánd Feldm Bern Elzho Zsigm s földmunká megszervezésé él munkássá fejt Mez Vil késő országgyűl képvise párt kilép megalko Újjászervez Szociali Párt p tová fejlődésé fon sze jut Welt Jakab m párttitkár szerkesztőn Welt Ja szociali mozga eg oszlo 1 d tört r Polg Lövö helyiségé Magyarorsz Szociáldemokr P megalakul en alak gyűlés elnökségé Csil Zsigmo Engelm Kürsch Jak előa sorá pe f említette kí Ado Munkásbiztos Pénz késő igazgató tová Jás S szerepelt 1900- számíthat euró értelem v kom munkásmozgal ek min szakmá talál veze köz zs munkások pártprog előkészítésé 1 Gold Ado Welt Ja Groszm Mi vet rés párttitkárság Welt Jak Horov Je Tarc Laj Buchin M pártvezetőség Ku Zsigmo Horov Gáb ellenő bizottságb Ler De Deut J szerepeln szakszervez mozgal magyarorsz szociali mozga er kiépít szakszervez mozgalom rejl M min szakmá orszá szervez e legfels fór Szakszervez Taná ille szakszervez kongressz szaktan kiépít fő Jás S érde M min sza kiépítésé talál zs munkások nyomdászokn Hir Lip Pol Sim Ler Dez Jás Sa Grossm Mik Rothenst M Pre M Kon Bernát,Wiesenber Vilm Pa Rudo könyvkötőkn Buchin M B Dez vasmunkásokn B Vilm munkásokn Welt Jak Horov Gáb Prop Sánd kereskede alkalmazottakn Deut Je Bog Sim So Dez Horov J Fleisc Er magántisztviselőkn Szá Bé Büch Józs Pik Em Kert Mikl bőrip munkásokn Mó Ill Bala Ot szabómunkásokn Kál Mik húsip munkásokn Re M textilmunkásokn Schwa Sa Herc Sim vasutaso Land Je pincére V B We Káro szállítómunkáso Koh Józ Lá E szervez m a azon tartoz szak köteléké e szakszervez kongress vezetőségé Welt Jak Grossm Mi Ba E szaktan most vezetőségé Rothenst M Re Deut Je ellenő bizottság pe Kert Mik zs származású szakszervez Tan eg vez tisztvisel Ben bolsevizm bolseviz legaktív vezérala B szociáldemokrata-párt jelentékeny szere soha játszo előkészí köz há zs származ intellektu szerepe Lás J ügyv Alp Gy hírlap V B kiadóhivat tisztvise aki p ré kizá előkész munkálatok párt n szere ját zsi kö c hár vet rés e So De kereskede alkalmazo Rabinov Ber ékszeré v munkásbiztos tisztvise Szá B magántisztvise harm megválaszt népbiz köz zs származ vo E nagyré szociali párt ker zs származ népbizto Land J V B belüg Hambur J földmívelésüg Va J Szék B pénzüg Ku Zsigm közoktatásüg B külüg Land J Rák Mát kereskedelemüg Pog Józs Szá B Szamu Ti hadüg Ró Zol igazságüg B Vil Hev Gy szocializálá Kal Hen né Erdé közélelmez népbiztos Magyarors munkáss v bolsevis természete zs munkás s veze kevésb szakszerveze veze kö legtöb fé állított zs Buching Rothenste Az a helyü maradt előkészítet bolseviz bukás am Jás könyvé szakszervez mozga történ állapít diktat al összejöt szakszerveze vezet h megállapíts mik le bolsevizm megdönte Eb mozgalom vez szere vitt Jás Sa Pre M Wiesenber Vil zs munkás fesz érdeklődés figye akci diktat buk ut Mi bolseviz buk u új megin szakszervez szociáldemokr szerv mun újjáépítés ú találha zs származ szociáldemokra ellenforrada áldoz l töb köz Somo B tan Népsz szerkesztő zs származ vo 1922- résztv szociali p országgyűl választáso parlamen beker képvis köz ha zs származású Ez Gyö Im Jás Sa Pik Em Prop Sánd Rothenst Vár Dáni máso parlame választá szociali képvis ker parlament a kö Gyö Im Prop Sánd Rothenst Vár Dán zs származá Résztv szociali p közs választások polg ellenz pártok szövetke tag ho fővá közs képviseleté a köz követk zs származá Bánó Lás í Ber J orv B De könyvkö Büch Józ párttitk Csil Fer nyomdá Deut J egyesül titk Far Zol ügyv Már sza B szaktan titká Ga Ár gépé Go B ügyv Gyö I ügyv Hal Alf nyomdá Horov Gá famunk K J ügyv Kert Mik egyesül titk Lé Sán nyomdá Prop Sán famunk Re húsip munk Rév Mih szerkesz Rév Zsigm nyomdá Schwa Már sza Steinh Si villanyszere St Sze tanító Wiesenber Vil nyomdá We Li famunk pártvezető jelenl tag köz Prop Sánd Horov Gáb Deut Je Mó Ill ellenő bizottság pe Kert Mik zsid párttitkár alkalmazot köz Mó Il parlame frakc Büch Józ közs frak titk Pa Rud okta vezet zs származású pártla szerkesz sorá zs származ Grossm Mik Somo Bé Welt Jak Szocializm p tudomán folyóiratá szerkesz köz pe Ku Zsigmo Ró Zolt Va Je Vár Dán Rév Mih zsid p publicis előa köz i zs származá a köz felsorolta kí megemlíthe Alp Gy hírlapí Bal E táblabí Bánó Dé ügyv B I í Br S Br Rób tan B Mi orv Buchinge Ladá Sze tanár Bá szerkesz Czo E tan Diener-Dé Józ í Dó Gy hírlapí Far Lás tisztvise Feny An tan Fr Mar író Gerg Gy í Gerg Sán í Gön Fer hírlapí Ha Hen í Kaufm orv Kel Ad tan Ladá Ár ügyv Lé Osz magántisztvise M Gy ügyv Or í Pongr J ügyv R Gy tan Silberb Ig hírlapí Sz Erv Tie Zsigm hírlapí Ti Mik ügyv Ván í

14888

CÍM Szocial mozg

SZÓC Szocial mozga leg szocial val szocializ összeférhetetle ta pártprogra mon val magánüg nyilvánít szocial pártprog 18 eisen en m Követe tem elválaszt álla is elválaszt templom 1875 gó prog szer va magánüg nyilváníta v 1891 erf progr a mi pártprogr Az1921 görl prog p e határozo leszög va magán l prog kimon szociáldemokr va el egy meggyőző érz e k Tová szociáldemokráci egyesí mindazo ak nagybi kizsákmán b le vallá hivat állás Magyarors Szociáldemok Pár minde vilá s val néze marxi összeegyeztethete bár val ideológiá sze va ó szám mu szabadgondol Ma hivatk állap va magán h fo világné kér va Isten marxi embe megnyug I kifürkészhete akaratá szocial kritiz világre ha megváltoztatásá munká vez úgyszó kiv né felfo vall természet z származ magyarors bholsevi kitörés magyarors szocial munkásmozg kezd kiegy év 186 tehet m ná keresked fejlődé ind frak a munkás Schulze-Deli önsegélye e ala Lass szocial frakc Min i köv kö talá z munkáso budap szocial népgy szón kö va zsi el Sonnen Zsig ta fölsz Sehlesi J üg ké S más népgy sz elő kö Sehlesi üg H Zsig banktisztvis n Ten Alf 1870 hag Által Munkásegyest alapszabály megválasz vezetősé z v Mittel Tánc lap A Tromb átv szerkesztőbizot l Poli Zsig v lassan szocial mozg vezető küzd ma fi mozg legfonto alko Munkásbizto Pén megteremt amel társadalombiztos fejlőd pén megteremtés külön szakmá tar z munk tevékenys fejte ve sz ju Kürsc Jakab pén kés titkárá szocial fejlődés r Fra Le ób aranym ötvös 1871 magyarors pá ko áldozata emlé gyász-ünnep rendez amel következm hűtlen letartózta hón vizsgá fogsá köz z nyolcn tárgy valamen fölmentet Polit üg íté hóna v kö vo Sti Mór Fried Be Schu G kilencv el Engelt osz szárma z mu ju irán szere párt megel vez kö szere Csi Zsig o S Si pár szerkeszt E id szere mozgalo Já M Bánffy-Per kor a megi szocial üldöz s bebörtönzö kö z bört ker Pfe Sán Feld Ber Elzh Zsig földmunk megszervezés é munkáss fej Me Vi kés országgyű képvis pár kilé megalk Újjászerve Szocial Pár tov fejlődés fo sz ju Wel Jaka párttitká szerkesztő Wel J szocial mozg e oszl tör Pol Löv helyiség Magyarors Szociáldemok megalaku e ala gyűlé elnökség Csi Zsigm Engel Kürsc Ja elő sor p említett k Ad Munkásbizto Pén kés igazgat tov Já szerepel 1900 számítha eur értele ko munkásmozga e mi szakm talá vez kö z munkáso pártpro előkészítés Gol Ad Wel J Grosz M ve ré párttitkársá Wel Ja Horo J Tar La Buchi pártvezetősé K Zsigm Horo Gá ellen bizottság Le D Deu szerepel szakszerve mozga magyarors szocial mozg e kiépí szakszerve mozgalo rej mi szakm orsz szerve legfel fó Szakszerve Tan ill szakszerve kongress szakta kiépí f Já érd mi sz kiépítés talá z munkáso nyomdászok Hi Li Po Si Le De Já S Gross Mi Rothens Pr Ko Bernát,Wiesenbe Vil P Rud könyvkötők Buchi De vasmunkások Vil munkások Wel Ja Horo Gá Pro Sán keresked alkalmazottak Deu J Bo Si S De Horo Fleis E magántisztviselők Sz B Büc Józ Pi E Ker Mik bőri munkások M Il Bal O szabómunkások Ká Mi húsi munkások R textilmunkások Schw S Her Si vasutas Lan J pincér W Kár szállítómunkás Ko Jó L szerve azo tarto sza kötelék szakszerve kongres vezetőség Wel Ja Gross M B szakta mos vezetőség Rothens R Deu J ellen bizottsá p Ker Mi z származás szakszerve Ta e ve tisztvise Be bolseviz bolsevi legaktí vezéral szociáldemokrata-pár jelentéken szer soh játsz előkész kö h z szárma intellekt szerep Lá ügy Al G hírla kiadóhiva tisztvis ak r kiz előkés munkálato pár szer já zs k há ve ré S D keresked alkalmaz Rabino Be ékszer munkásbizto tisztvis Sz magántisztvis har megválasz népbi kö z szárma v nagyr szocial pár ke z szárma népbizt Lan belü Hambu földmívelésü V Szé pénzü K Zsig közoktatásü külü Lan Rá Má kereskedelemü Po Józ Sz Szam T hadü R Zo igazságü Vi He G szocializál Ka He n Erd közélelme népbizto Magyaror munkás bolsevi természet z munká vez kevés szakszervez vez k legtö f állítot z Buchin Rothenst A hely marad előkészíte bolsevi buká a Já könyv szakszerve mozg törté állapí dikta a összejö szakszervez veze megállapít mi l bolseviz megdönt E mozgalo ve szer vit Já S Pr Wiesenbe Vi z munká fes érdeklődé figy akc dikta bu u M bolsevi bu ú megi szakszerve szociáldemok szer mu újjáépíté találh z szárma szociáldemokr ellenforrad áldo tö kö Som ta Néps szerkeszt z szárma v 1922 részt szocial országgyű választás parlame beke képvi kö h z származás E Gy I Já S Pi E Pro Sán Rothens Vá Dán más parlam választ szocial képvi ke parlamen k Gy I Pro Sán Rothens Vá Dá z származ Részt szocial köz választáso pol ellen párto szövetk ta h főv köz képviselet kö követ z származ Bán Lá Be or D könyvk Büc Jó párttit Csi Fe nyomd Deu egyesü tit Fa Zo ügy Má sz szakta titk G Á gép G ügy Gy ügy Ha Al nyomd Horo G famun ügy Ker Mi egyesü tit L Sá nyomd Pro Sá famun R húsi mun Ré Mi szerkes Ré Zsig nyomd Schw Má sz Stein S villanyszer S Sz tanít Wiesenbe Vi nyomd W L famun pártvezet jelen ta kö Pro Sán Horo Gá Deu J M Il ellen bizottsá p Ker Mi zsi párttitká alkalmazo kö M I parlam frak Büc Jó köz fra tit P Ru okt veze z származás pártl szerkes sor z szárma Gross Mi Som B Wel Ja Szocializ tudomá folyóirat szerkes kö p K Zsigm R Zol V J Vá Dá Ré Mi zsi publici elő kö z származ kö felsorolt k megemlíth Al G hírlap Ba táblab Bán D ügy B B Ró ta M or Buching Lad Sz taná B szerkes Cz ta Diener-D Jó D G hírlap Fa Lá tisztvis Fen A ta F Ma ír Ger G Ger Sá Gö Fe hírlap H He Kauf or Ke A ta Lad Á ügy L Os magántisztvis G ügy O Pong ügy G ta Silber I hírlap S Er Ti Zsig hírlap T Mi ügy Vá

1488

CÍ Szocia moz

SZÓ Szocia mozg le szocia va szociali összeférhetetl t pártprogr mo va magánü nyilvání szocia pártpro 1 eise e Követ te elválasz áll i elválasz templo 187 g pro sze v magánü nyilvánít 189 er prog m pártprog Az192 gör pro határoz leszö v magá pro kimo szociáldemok v e eg meggyőz ér Tov szociáldemokrác egyes mindaz a nagyb kizsákmá l vall hiva állá Magyaror Szociáldemo Pá mind vil va néz marx összeegyeztethet bá va ideológi sz v szá m szabadgondo M hivat álla v magá f világn ké v Iste marx emb megnyu kifürkészhet akarat szocia kriti világr h megváltoztatás munk ve úgysz ki n felf val természe szárma magyaror bholsev kitöré magyaror szocia munkásmoz kez kieg é 18 tehe n kereske fejlőd in fra munká Schulze-Del önsegély al Las szocia frak Mi kö k tal munkás buda szocia népg szó k v zs e Sonne Zsi t föls Sehles ü k má népg s el k Sehles ü Zsi banktisztvi Te Al 187 ha Álta Munkásegyes alapszabál megválas vezetős Mitte Tán la Trom át szerkesztőbizo Pol Zsi lassa szocia moz vezet küz m f moz legfont alk Munkásbizt Pé megterem ame társadalombizto fejlő pé megteremté külö szakm ta mun tevékeny fejt v s j Kürs Jaka pé ké titkár szocia fejlődé Fr L ó arany ötvö 187 magyaror p k áldozat eml gyász-ünne rende ame következ hűtle letartózt hó vizsg fogs kö nyolc tárg valame fölmente Poli ü ít hón k v St Mó Frie B Sch kilenc e Engel os szárm m j irá szer pár mege ve k szer Cs Zsi S pá szerkesz i szer mozgal J Bánffy-Pe ko meg szocia üldö bebörtönz k bör ke Pf Sá Fel Be Elz Zsi földmun megszervezé munkás fe M V ké országgy képvi pá kil megal Újjászerv Szocia Pá to fejlődé f s j We Jak párttitk szerkeszt We szocia moz osz tö Po Lö helyisé Magyaror Szociáldemo megalak al gyűl elnöksé Cs Zsig Enge Kürs J el so említet A Munkásbizt Pé ké igazga to J szerepe 190 számíth eu értel k munkásmozg m szak tal ve k munkás pártpr előkészíté Go A We Gros v r párttitkárs We J Hor Ta L Buch pártvezetős Zsig Hor G elle bizottsá L De szerepe szakszerv mozg magyaror szocia moz kiép szakszerv mozgal re m szak ors szerv legfe f Szakszerv Ta il szakszerv kongres szakt kiép J ér m s kiépíté tal munkás nyomdászo H L P S L D J Gros M Rothen P K Bernát,Wiesenb Vi Ru könyvkötő Buch D vasmunkáso Vi munkáso We J Hor G Pr Sá kereske alkalmazotta De B S D Hor Flei magántisztviselő S Bü Jó P Ke Mi bőr munkáso I Ba szabómunkáso K M hús munkáso textilmunkáso Sch He S vasuta La pincé Ká szállítómunká K J szerv az tart sz kötelé szakszerv kongre vezetősé We J Gros szakt mo vezetősé Rothen De elle bizotts Ke M származá szakszerv T v tisztvis B bolsevi bolsev legakt vezéra szociáldemokrata-pá jelentéke sze so játs előkés k szárm intellek szere L üg A hírl kiadóhiv tisztvi a ki előké munkálat pá sze j z h v r kereske alkalma Rabin B éksze munkásbizt tisztvi S magántisztvi ha megválas népb k szárm nagy szocia pá k szárm népbiz La bel Hamb földmívelés Sz pénz Zsi közoktatás kül La R M kereskedelem P Jó S Sza had Z igazság V H szocializá K H Er közélelm népbizt Magyaro munká bolsev természe munk ve kevé szakszerve ve legt állíto Buchi Rothens hel mara előkészít bolsev buk J köny szakszerv moz tört állap dikt összej szakszerve vez megállapí m bolsevi megdön mozgal v sze vi J P Wiesenb V munk fe érdeklőd fig ak dikt b bolsev b meg szakszerv szociáldemo sze m újjáépít talál szárm szociáldemok ellenforra áld t k So t Nép szerkesz szárm 192 rész szocia országgy választá parlam bek képv k származá G J P Pr Sá Rothen V Dá má parla válasz szocia képv k parlame G Pr Sá Rothen V D szárma Rész szocia kö választás po elle párt szövet t fő kö képvisele k köve szárma Bá L B o könyv Bü J pártti Cs F nyom De egyes ti F Z üg M s szakt tit gé üg G üg H A nyom Hor famu üg Ke M egyes ti S nyom Pr S famu hús mu R M szerke R Zsi nyom Sch M s Stei villanysze S taní Wiesenb V nyom famu pártveze jele t k Pr Sá Hor G De I elle bizotts Ke M zs párttitk alkalmaz k parla fra Bü J kö fr ti R ok vez származá párt szerke so szárm Gros M So We J Szociali tudom folyóira szerke k Zsig Zo V D R M zs public el k szárma k felsorol megemlít A hírla B tábla Bá üg R t o Buchin La S tan szerke C t Diener- J hírla F L tisztvi Fe t M í Ge Ge S G F hírla H Kau o K t La üg O magántisztvi üg Pon üg t Silbe hírla E T Zsi hírla M üg V