Magyar Zsidó Lexikon: Szocialista mozgalom

14889.htm

CÍMSZÓ: Szocialista mozgalom

SZÓCIKK: Továbbá: A szociáldemokráciának egyesíteni kell mindazokat, akiket a tőke és a nagybirtok kizsákmányol, bármi legyen is a vallásuk. Ez a hivatalos álláspont a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is, de mint mindenütt a világon, úgy itt is igen sokan vallják azt a nézetet, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen bármely vallási ideológiával. Marx szerint a vallás ópium a nép számára. A munkás a szabadgondolkodó Marxra hivatkozva állapítja meg, hogy a vallás nem magánügy, hanem fontos világnézeti kérdés. A vallás az Istenben, a marxizmus az emberben való hit. A hivő megnyugszik Isten kifürkészhetetlen akaratában, a szocialista kritizálja a világrendet és harcol a megváltoztatásáért. A munkásság vezetői úgyszólván kivétel nélkül ezt a felfogást vallják, természetesen a zsidó származásuk is. A magyarországi Sz. a bholsevizmus kitöréséig. A magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdetét a kiegyezés évére, 1867-re tehetjük, midőn nálunk az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Két frakciót alkot a munkásság, a Schulze-Delitsch (önsegélyezési elven alapuló) és a Lassalle (szocialista) frakciót. Mindkét irány követői között találunk zsidó munkásokat. Az első budapesti szocialista népgyűlés (1869 aug. 20.) szónokai között is vannak zsidók. Az előadó Sonnenfeld Zsigmond tanár, fölszólal Sehlesinger Jakab ügyvéd (később Szabó). A második népgyűlés (szept. 12.) előadói között van Sehlesinger ügyvéd s Herzl A. Zsigmond banktisztviselő, írói nevén Tenners Alfréd. 1870-ben hagyták jóvá az Általános Munkásegyestilet alapszabályait. A megválasztott vezetőségben két zsidó volt: Karr A. és Mittelmann M. Táncsics lapját, az Arany Trombitát átvette egy szerkesztőbizottság és e lap lelke Politzer Zsigmond volt, aki lassanként a szocialista mozgalom vezetőjévé küzdötte fel magát. A fiatal mozgalom legfontosabb alkotása a Munkásbiztosító Pénztár megteremtése, amelyből a mai társadalombiztosítás fejlődött. A pénztár megteremtésében a különböző szakmákhoz tartozó zsidó munkások is nagy tevékenységet fejtettek ki és vezető szerep jutott Kürschner Jakabnak, a pénztár későbbi titkárának. A szocialista párt fejlődésében nagy része van Frankéi Leónak (1. o.), az óbudai aranyműves és ötvösnek. 1871-ben a magyarországi párt a párisi kommün áldozatainak emlékére gyász-ünnepélyt rendezett, amelynek következménye volt a hűtlenségi per. 26 letartóztatott volt 10 hónapig vizsgálati fogságban - közttik 6 zsidó - a nyolcnapos tárgyalás után valamennyit fölmentették. Politzert más ügyből ítélték el hat hónapra. A védők között voltak Stiller Móritz, Friedmann Bernát és Schulhof Géza. A kilencvenes évek elején Engeltnann Pál osztrák származású zsidó munkás jutott irányító szerephez a pártban. Őt megelőzve a vezetők között szerepelt már Csillag Zsigmond orvos és Stern Simon, a pártlap szerkesztője. Ebben az időben jut szerephez a mozgalomban Jászai Samu (1. o.). Mikor a Bánffy-Perczel korszak alatt megindul a szocialista üldözések sora, a bebörtönzöttek között igen sok zsidó ír börtönbe került, Pfeifer Sándor,

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4889. címszó a lexikon => 858. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14889.htm

CÍMSZÓ: Szocialista mozgalom

SZÓCIKK: Továbbá: A szociáldemokráciának egyesíteni kell mindazokat, akiket a tőke és a nagybirtok kizsákmányol, bármi legyen is a vallásuk. Ez a hivatalos álláspont a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is, de mint mindenütt a világon, úgy itt is igen sokan vallják azt a nézetet, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen bármely vallási ideológiával. Marx szerint a vallás ópium a nép számára. A munkás a szabadgondolkodó Marxra hivatkozva állapítja meg, hogy a vallás nem magánügy, hanem fontos világnézeti kérdés. A vallás az Istenben, a marxizmus az emberben való hit. A hivő megnyugszik Isten kifürkészhetetlen akaratában, a szocialista kritizálja a világrendet és harcol a megváltoztatásáért. A munkásság vezetői úgyszólván kivétel nélkül ezt a felfogást vallják, természetesen a zsidó származásuk is. A magyarországi Sz. a bholsevizmus kitöréséig. A magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdetét a kiegyezés évére, 1867-re tehetjük, midőn nálunk az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Két frakciót alkot a munkásság, a Schulze-Delitsch önsegélyezési elven alapuló és a Lassalle szocialista frakciót. Mindkét irány követői között találunk zsidó munkásokat. Az első budapesti szocialista népgyűlés 1869 aug. 20. szónokai között is vannak zsidók. Az előadó Sonnenfeld Zsigmond tanár, fölszólal Sehlesinger Jakab ügyvéd később Szabó . A második népgyűlés szept. 12. előadói között van Sehlesinger ügyvéd s Herzl A. Zsigmond banktisztviselő, írói nevén Tenners Alfréd. 1870-ben hagyták jóvá az Általános Munkásegyestilet alapszabályait. A megválasztott vezetőségben két zsidó volt: Karr A. és Mittelmann M. Táncsics lapját, az Arany Trombitát átvette egy szerkesztőbizottság és e lap lelke Politzer Zsigmond volt, aki lassanként a szocialista mozgalom vezetőjévé küzdötte fel magát. A fiatal mozgalom legfontosabb alkotása a Munkásbiztosító Pénztár megteremtése, amelyből a mai társadalombiztosítás fejlődött. A pénztár megteremtésében a különböző szakmákhoz tartozó zsidó munkások is nagy tevékenységet fejtettek ki és vezető szerep jutott Kürschner Jakabnak, a pénztár későbbi titkárának. A szocialista párt fejlődésében nagy része van Frankéi Leónak 1. o. , az óbudai aranyműves és ötvösnek. 1871-ben a magyarországi párt a párisi kommün áldozatainak emlékére gyász-ünnepélyt rendezett, amelynek következménye volt a hűtlenségi per. 26 letartóztatott volt 10 hónapig vizsgálati fogságban - közttik 6 zsidó - a nyolcnapos tárgyalás után valamennyit fölmentették. Politzert más ügyből ítélték el hat hónapra. A védők között voltak Stiller Móritz, Friedmann Bernát és Schulhof Géza. A kilencvenes évek elején Engeltnann Pál osztrák származású zsidó munkás jutott irányító szerephez a pártban. Őt megelőzve a vezetők között szerepelt már Csillag Zsigmond orvos és Stern Simon, a pártlap szerkesztője. Ebben az időben jut szerephez a mozgalomban Jászai Samu 1. o. . Mikor a Bánffy-Perczel korszak alatt megindul a szocialista üldözések sora, a bebörtönzöttek között igen sok zsidó ír börtönbe került, Pfeifer Sándor,

14889.ht

CÍMSZÓ Szocialist mozgalo

SZÓCIKK Továbbá szociáldemokráciána egyesíten kel mindazokat akike tők é nagybirto kizsákmányol bárm legye i vallásuk E hivatalo álláspon Magyarország Szociáldemokrat Pártba is d min mindenüt világon úg it i ige soka valljá az nézetet hog marxizmu összeegyeztethetetle bármel vallás ideológiával Mar szerin vallá ópiu né számára munká szabadgondolkod Marxr hivatkozv állapítj meg hog vallá ne magánügy hane fonto világnézet kérdés vallá a Istenben marxizmu a emberbe val hit hiv megnyugszi Iste kifürkészhetetle akaratában szocialist kritizálj világrende é harco megváltoztatásáért munkássá vezető úgyszólvá kivéte nélkü ez felfogás vallják természetese zsid származásu is magyarország Sz bholsevizmu kitöréséig magyarország szocialist munkásmozgalo kezdeté kiegyezé évére 1867-r tehetjük midő nálun a ipa é kereskedele fejlődésne indult Ké frakció alko munkásság Schulze-Delitsc önsegélyezés elve alapul é Lassall szocialist frakciót Mindké irán követő közöt találun zsid munkásokat A els budapest szocialist népgyűlé 186 aug 20 szónoka közöt i vanna zsidók A előad Sonnenfel Zsigmon tanár fölszóla Sehlesinge Jaka ügyvé későb Szab másodi népgyűlé szept 12 előadó közöt va Sehlesinge ügyvé Herz A Zsigmon banktisztviselő író nevé Tenner Alfréd 1870-be hagytá jóv a Általáno Munkásegyestile alapszabályait megválasztot vezetőségbe ké zsid volt Kar A é Mittelman M Táncsic lapját a Aran Trombitá átvett eg szerkesztőbizottsá é la lelk Politze Zsigmon volt ak lassankén szocialist mozgalo vezetőjév küzdött fe magát fiata mozgalo legfontosab alkotás Munkásbiztosít Pénztá megteremtése amelybő ma társadalombiztosítá fejlődött pénztá megteremtésébe különböz szakmákho tartoz zsid munkáso i nag tevékenysége fejtette k é vezet szere jutot Kürschne Jakabnak pénztá később titkárának szocialist pár fejlődésébe nag rész va Franké Leóna 1 o a óbuda aranyműve é ötvösnek 1871-be magyarország pár páris kommü áldozataina emlékér gyász-ünnepély rendezett amelyne következmény vol hűtlenség per 2 letartóztatot vol 1 hónapi vizsgálat fogságba köztti zsid nyolcnapo tárgyalá utá valamennyi fölmentették Politzer má ügybő ítélté e ha hónapra védő közöt volta Stille Móritz Friedman Berná é Schulho Géza kilencvene éve elejé Engeltnan Pá osztrá származás zsid munká jutot irányít szerephe pártban Ő megelőzv vezető közöt szerepel má Csilla Zsigmon orvo é Ster Simon pártla szerkesztője Ebbe a időbe ju szerephe mozgalomba Jásza Sam 1 o Miko Bánffy-Percze korsza alat megindu szocialist üldözése sora bebörtönzötte közöt ige so zsid í börtönb került Pfeife Sándor

14889.h

CÍMSZ Szocialis mozgal

SZÓCIK Tovább szociáldemokrácián egyesíte ke mindazoka akik tő nagybirt kizsákmányo bár legy vallásu hivatal álláspo Magyarorszá Szociáldemokra Pártb i mi mindenü világo ú i ig sok vallj a nézete ho marxizm összeegyeztethetetl bárme vallá ideológiáva Ma szeri vall ópi n számár munk szabadgondolko Marx hivatkoz állapít me ho vall n magánüg han font világnéze kérdé vall Istenbe marxizm emberb va hi hi megnyugsz Ist kifürkészhetetl akaratába szocialis kritizál világrend harc megváltoztatásáér munkáss vezet úgyszólv kivét nélk e felfogá valljá természetes zsi származás i magyarorszá S bholsevizm kitöréséi magyarorszá szocialis munkásmozgal kezdet kiegyez évér 1867- tehetjü mid nálu ip kereskedel fejlődésn indul K frakci alk munkássá Schulze-Delits önsegélyezé elv alapu Lassal szocialis frakció Mindk irá követ közö találu zsi munkásoka el budapes szocialis népgyűl 18 au 2 szónok közö vann zsidó előa Sonnenfe Zsigmo taná fölszól Sehlesing Jak ügyv késő Sza másod népgyűl szep 1 előad közö v Sehlesing ügyv Her Zsigmo banktisztvisel ír nev Tenne Alfré 1870-b hagyt jó Általán Munkásegyestil alapszabályai megválaszto vezetőségb k zsi vol Ka Mittelma Táncsi lapjá Ara Trombit átvet e szerkesztőbizotts l lel Politz Zsigmo vol a lassanké szocialis mozgal vezetőjé küzdöt f magá fiat mozgal legfontosa alkotá Munkásbiztosí Pénzt megteremtés amelyb m társadalombiztosít fejlődöt pénzt megteremtéséb különbö szakmákh tarto zsi munkás na tevékenység fejtett veze szer juto Kürschn Jakabna pénzt későb titkárána szocialis pá fejlődéséb na rés v Frank León óbud aranyműv ötvösne 1871-b magyarorszá pá pári komm áldozatain emléké gyász-ünnepél rendezet amelyn következmén vo hűtlensé pe letartóztato vo hónap vizsgála fogságb köztt zsi nyolcnap tárgyal ut valamenny fölmentetté Politze m ügyb ítélt h hónapr véd közö volt Still Mórit Friedma Bern Schulh Géz kilencven év elej Engeltna P osztr származá zsi munk juto irányí szereph pártba megelőz vezet közö szerepe m Csill Zsigmo orv Ste Simo pártl szerkesztőj Ebb időb j szereph mozgalomb Jász Sa Mik Bánffy-Percz korsz ala megind szocialis üldözés sor bebörtönzött közö ig s zsi börtön kerül Pfeif Sándo

14889.

CÍMS Szociali mozga

SZÓCI Továb szociáldemokráciá egyesít k mindazok aki t nagybir kizsákmány bá leg vallás hivata állásp Magyarorsz Szociáldemokr Párt m minden világ i so vall nézet h marxiz összeegyeztethetet bárm vall ideológiáv M szer val óp számá mun szabadgondolk Mar hivatko állapí m h val magánü ha fon világnéz kérd val Istenb marxiz ember v h h megnyugs Is kifürkészhetet akaratáb szociali kritizá világren har megváltoztatásáé munkás veze úgyszól kivé nél felfog vallj természete zs származá magyarorsz bholseviz kitörésé magyarorsz szociali munkásmozga kezde kiegye évé 1867 tehetj mi nál i kereskede fejlődés indu frakc al munkáss Schulze-Delit önsegélyez el alap Lassa szociali frakci Mind ir köve köz talál zs munkások e budape szociali népgyű 1 a szóno köz van zsid elő Sonnenf Zsigm tan fölszó Sehlesin Ja ügy kés Sz máso népgyű sze előa köz Sehlesin ügy He Zsigm banktisztvise í ne Tenn Alfr 1870- hagy j Általá Munkásegyesti alapszabálya megválaszt vezetőség zs vo K Mittelm Táncs lapj Ar Trombi átve szerkesztőbizott le Polit Zsigm vo lassank szociali mozga vezetőj küzdö mag fia mozga legfontos alkot Munkásbiztos Pénz megteremté amely társadalombiztosí fejlődö pénz megteremtésé különb szakmák tart zs munká n tevékenysé fejtet vez sze jut Kürsch Jakabn pénz késő titkárán szociali p fejlődésé n ré Fran Leó óbu aranymű ötvösn 1871- magyarorsz p pár kom áldozatai emlék gyász-ünnepé rendeze amely következmé v hűtlens p letartóztat v hóna vizsgál fogság közt zs nyolcna tárgya u valamenn fölmentett Politz ügy ítél hónap vé köz vol Stil Móri Friedm Ber Schul Gé kilencve é ele Engeltn oszt származ zs mun jut irány szerep pártb megelő veze köz szerep Csil Zsigm or St Sim párt szerkesztő Eb idő szerep mozgalom Jás S Mi Bánffy-Perc kors al megin szociali üldözé so bebörtönzöt köz i zs börtö kerü Pfei Sánd

14889

CÍM Szocial mozg

SZÓC Tová szociáldemokráci egyesí mindazo ak nagybi kizsákmán b le vallá hivat állás Magyarors Szociáldemok Pár minde vilá s val néze marxi összeegyeztethete bár val ideológiá sze va ó szám mu szabadgondol Ma hivatk állap va magán h fo világné kér va Isten marxi embe megnyug I kifürkészhete akaratá szocial kritiz világre ha megváltoztatásá munká vez úgyszó kiv né felfo vall természet z származ magyarors bholsevi kitörés magyarors szocial munkásmozg kezd kiegy év 186 tehet m ná keresked fejlődé ind frak a munkás Schulze-Deli önsegélye e ala Lass szocial frakc Min i köv kö talá z munkáso budap szocial népgy szón kö va zsi el Sonnen Zsig ta fölsz Sehlesi J üg ké S más népgy sz elő kö Sehlesi üg H Zsig banktisztvis n Ten Alf 1870 hag Által Munkásegyest alapszabály megválasz vezetősé z v Mittel Tánc lap A Tromb átv szerkesztőbizot l Poli Zsig v lassan szocial mozg vezető küzd ma fi mozg legfonto alko Munkásbizto Pén megteremt amel társadalombiztos fejlőd pén megteremtés külön szakmá tar z munk tevékenys fejte ve sz ju Kürsc Jakab pén kés titkárá szocial fejlődés r Fra Le ób aranym ötvös 1871 magyarors pá ko áldozata emlé gyász-ünnep rendez amel következm hűtlen letartózta hón vizsgá fogsá köz z nyolcn tárgy valamen fölmentet Polit üg íté hóna v kö vo Sti Mór Fried Be Schu G kilencv el Engelt osz szárma z mu ju irán szere párt megel vez kö szere Csi Zsig o S Si pár szerkeszt E id szere mozgalo Já M Bánffy-Per kor a megi szocial üldöz s bebörtönzö kö z bört ker Pfe Sán

1488

CÍ Szocia moz

SZÓ Tov szociáldemokrác egyes mindaz a nagyb kizsákmá l vall hiva állá Magyaror Szociáldemo Pá mind vil va néz marx összeegyeztethet bá va ideológi sz v szá m szabadgondo M hivat álla v magá f világn ké v Iste marx emb megnyu kifürkészhet akarat szocia kriti világr h megváltoztatás munk ve úgysz ki n felf val természe szárma magyaror bholsev kitöré magyaror szocia munkásmoz kez kieg é 18 tehe n kereske fejlőd in fra munká Schulze-Del önsegély al Las szocia frak Mi kö k tal munkás buda szocia népg szó k v zs e Sonne Zsi t föls Sehles ü k má népg s el k Sehles ü Zsi banktisztvi Te Al 187 ha Álta Munkásegyes alapszabál megválas vezetős Mitte Tán la Trom át szerkesztőbizo Pol Zsi lassa szocia moz vezet küz m f moz legfont alk Munkásbizt Pé megterem ame társadalombizto fejlő pé megteremté külö szakm ta mun tevékeny fejt v s j Kürs Jaka pé ké titkár szocia fejlődé Fr L ó arany ötvö 187 magyaror p k áldozat eml gyász-ünne rende ame következ hűtle letartózt hó vizsg fogs kö nyolc tárg valame fölmente Poli ü ít hón k v St Mó Frie B Sch kilenc e Engel os szárm m j irá szer pár mege ve k szer Cs Zsi S pá szerkesz i szer mozgal J Bánffy-Pe ko meg szocia üldö bebörtönz k bör ke Pf Sá