14903.htm

CÍMSZÓ: Szófér

SZEMÉLYNÉV: Szófér Mózes

SZÓCIKK: "Szófér Mózes (német néven: Schreiber), rabbi és döntvényező, szül. a Majna melletti Frankfurtban 1762 szept. 24., megh. Pozsonyban 1839 okt3. Családját Rásitól, a XI. sz.-ban élt híres Bibliakommentátortól származtatja. A Sz. nevet őseitől örökli, akik közül többen a majnai Frankfurt szófér -jai (Tóraírók) voltak. Atyját Sz. Sámuel­nek hívták. Mesterei rabbi Natan Adler és Pinkasz Hurvitz volt Frankfurtban. Első felesége a prossnitzi rabbi leánya volt. Nősülése után Prossnitzban telepedett le és ott folytatta tanulmányait. Életrajzírói azt állítják róla, hogy már 18 éves korában áttanulmányozta az egész Talmudot és ismerte a hozzátartozó irodalmat is. Kutatásainak egyéni módszerei természetesen csak később bontakoztak ki. A csöndes elmélyedés néhány esztendeje után a morvaországi Dressnitzben vállal rabbi állást. Innen 1798. Magyarországba kerül, Nagymartonba (Mattersdorf). A nem nagyon népes, de évszázados tradíciókkal bíró hitközségben kezdi meg azt a tevékenységet, amelynek hatásai még ma is érezhetők. Iskolát alapított és új alapokra fektette a Talmud-oktatást. Nyolc évi működés után 1806. Pozsony, Magyarország akkori legnagyobb hit községe választotta meg rabbijává. Ekkor már olyan híres volt, hogy messze földről keresték fel a tanítványok és jesiváját a világ legnagyobb rabbiképzőjévé fejlesztette. A jesivának állandóan ötszáz tanulója volt. 33 évig működött Pozsonyban, ahol megalapította a most is működő rabbidinasztiát. Utódai csak rabbi Akiba Eger leányával kötött második házasságából marad ak. Sz. nemcsak az akkori talmudikus tudományra ütötte rendkívüli egyéniségének bélyegét, de az egész zsidó hitéletre is, amely még ma is az ő hatása alatt áll. 1819-ben Hamburgban zászlót bontott a reform-mozgalom és komoly veszedelmekkel fenyegette a hagyományos zsidóságot. Sz. szembeszállt az újítókkal és üldözte az új irány hiveit legjobb meggyőződése és tudása szerint. Szigorú állásfoglalása másokat is föllelkesített, mert rabbinikus tekintélye az elképzelhető legnagyobb volt és a hitéletben a legdöntőbb tényező. Tudósok és hitközségek vitás kérdéseiket az ő ítélete alávetették, még Ázsiából és Afrikából is ő hozzá fordultak. Döntései még ma is törvényerővel bírnak. Önzetlen munkaszeretetével, mindeneket felülmúló rabbinikus tudományával és nagy vallásosságával érdemelte ki ezt az egyedülálló auktoritást. Külföldre is kiható befolyását a tanítványai is előmozdították, akik között sokan az akkori zsidóság nagyságai sorába tartoztak. Fontos irodalmi munkásságot fejtett ki. Műveinek egy részét 1816. tanítványai rabbi Mose Schönlak és rabbi M. Eisner adták ki. Művei: Chaszam Sz. (hat részben,responsumok 1855-64): Chaszam Sz. (novellái); Sirász Mose (versek, vallásos énekek 1857); Cavoosz Móse (végrendeleti és erkölcsi tanításai 1863); Tórász Móse (kommentár a Tórához (1879-1895); Széfer Zikorón (feljegyzések a napóleoni háborúk idejéből, 1896); Haggodo sel Peszach (kommentár 1896). Róla és családjáról írt unokája Sz. Salamon beregszászi rabbi héber nyelven Chut Hammsulos címmel (Paks 1887)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4903. címszó a lexikon => 860. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14903.htm

CÍMSZÓ: Szófér

SZEMÉLYNÉV: Szófér Mózes

SZÓCIKK: Szófér Mózes német néven: Schreiber , rabbi és döntvényező, szül. a Majna melletti Frankfurtban 1762 szept. 24., megh. Pozsonyban 1839 okt3. Családját Rásitól, a XI. sz.-ban élt híres Bibliakommentátortól származtatja. A Sz. nevet őseitől örökli, akik közül többen a majnai Frankfurt szófér -jai Tóraírók voltak. Atyját Sz. Sámuel­nek hívták. Mesterei rabbi Natan Adler és Pinkasz Hurvitz volt Frankfurtban. Első felesége a prossnitzi rabbi leánya volt. Nősülése után Prossnitzban telepedett le és ott folytatta tanulmányait. Életrajzírói azt állítják róla, hogy már 18 éves korában áttanulmányozta az egész Talmudot és ismerte a hozzátartozó irodalmat is. Kutatásainak egyéni módszerei természetesen csak később bontakoztak ki. A csöndes elmélyedés néhány esztendeje után a morvaországi Dressnitzben vállal rabbi állást. Innen 1798. Magyarországba kerül, Nagymartonba Mattersdorf . A nem nagyon népes, de évszázados tradíciókkal bíró hitközségben kezdi meg azt a tevékenységet, amelynek hatásai még ma is érezhetők. Iskolát alapított és új alapokra fektette a Talmud-oktatást. Nyolc évi működés után 1806. Pozsony, Magyarország akkori legnagyobb hit községe választotta meg rabbijává. Ekkor már olyan híres volt, hogy messze földről keresték fel a tanítványok és jesiváját a világ legnagyobb rabbiképzőjévé fejlesztette. A jesivának állandóan ötszáz tanulója volt. 33 évig működött Pozsonyban, ahol megalapította a most is működő rabbidinasztiát. Utódai csak rabbi Akiba Eger leányával kötött második házasságából marad ak. Sz. nemcsak az akkori talmudikus tudományra ütötte rendkívüli egyéniségének bélyegét, de az egész zsidó hitéletre is, amely még ma is az ő hatása alatt áll. 1819-ben Hamburgban zászlót bontott a reform-mozgalom és komoly veszedelmekkel fenyegette a hagyományos zsidóságot. Sz. szembeszállt az újítókkal és üldözte az új irány hiveit legjobb meggyőződése és tudása szerint. Szigorú állásfoglalása másokat is föllelkesített, mert rabbinikus tekintélye az elképzelhető legnagyobb volt és a hitéletben a legdöntőbb tényező. Tudósok és hitközségek vitás kérdéseiket az ő ítélete alávetették, még Ázsiából és Afrikából is ő hozzá fordultak. Döntései még ma is törvényerővel bírnak. Önzetlen munkaszeretetével, mindeneket felülmúló rabbinikus tudományával és nagy vallásosságával érdemelte ki ezt az egyedülálló auktoritást. Külföldre is kiható befolyását a tanítványai is előmozdították, akik között sokan az akkori zsidóság nagyságai sorába tartoztak. Fontos irodalmi munkásságot fejtett ki. Műveinek egy részét 1816. tanítványai rabbi Mose Schönlak és rabbi M. Eisner adták ki. Művei: Chaszam Sz. hat részben,responsumok 1855-64 : Chaszam Sz. novellái ; Sirász Mose versek, vallásos énekek 1857 ; Cavoosz Móse végrendeleti és erkölcsi tanításai 1863 ; Tórász Móse kommentár a Tórához 1879-1895 ; Széfer Zikorón feljegyzések a napóleoni háborúk idejéből, 1896 ; Haggodo sel Peszach kommentár 1896 . Róla és családjáról írt unokája Sz. Salamon beregszászi rabbi héber nyelven Chut Hammsulos címmel Paks 1887 .

14903.ht

CÍMSZÓ Szófé

SZEMÉLYNÉV Szófé Móze

SZÓCIKK Szófé Móze néme néven Schreibe rabb é döntvényező szül Majn mellett Frankfurtba 176 szept 24. megh Pozsonyba 183 okt3 Családjá Rásitól XI sz.-ba él híre Bibliakommentátortó származtatja Sz neve őseitő örökli aki közü többe majna Frankfur szófé -ja Tóraíró voltak Atyjá Sz Sámuel­ne hívták Mestere rabb Nata Adle é Pinkas Hurvit vol Frankfurtban Els feleség prossnitz rabb leány volt Nősülés utá Prossnitzba telepedet l é ot folytatt tanulmányait Életrajzíró az állítjá róla hog má 1 éve korába áttanulmányozt a egés Talmudo é ismert hozzátartoz irodalma is Kutatásaina egyén módszere természetese csa későb bontakozta ki csönde elmélyedé néhán esztendej utá morvaország Dressnitzbe válla rabb állást Inne 1798 Magyarországb kerül Nagymartonb Mattersdor ne nagyo népes d évszázado tradíciókka bír hitközségbe kezd me az tevékenységet amelyne hatása mé m i érezhetők Iskolá alapítot é ú alapokr fektett Talmud-oktatást Nyol év működé utá 1806 Pozsony Magyarorszá akkor legnagyob hi község választott me rabbijává Ekko má olya híre volt hog messz földrő keresté fe tanítványo é jesivájá vilá legnagyob rabbiképzőjév fejlesztette jesivána állandóa ötszá tanulój volt 3 évi működöt Pozsonyban aho megalapított mos i működ rabbidinasztiát Utóda csa rabb Akib Ege leányáva kötöt másodi házasságábó mara ak Sz nemcsa a akkor talmudiku tudományr ütött rendkívül egyéniségéne bélyegét d a egés zsid hitéletr is amel mé m i a hatás alat áll 1819-be Hamburgba zászló bontot reform-mozgalo é komol veszedelmekke fenyegett hagyományo zsidóságot Sz szembeszáll a újítókka é üldözt a ú irán hivei legjob meggyőződés é tudás szerint Szigor állásfoglalás másoka i föllelkesített mer rabbiniku tekintély a elképzelhet legnagyob vol é hitéletbe legdöntőb tényező Tudóso é hitközsége vitá kérdéseike a ítélet alávetették mé Ázsiábó é Afrikábó i hozz fordultak Döntése mé m i törvényerőve bírnak Önzetle munkaszeretetével mindeneke felülmúl rabbiniku tudományáva é nag vallásosságáva érdemelt k ez a egyedüláll auktoritást Külföldr i kihat befolyásá tanítványa i előmozdították aki közöt soka a akkor zsidósá nagysága soráb tartoztak Fonto irodalm munkásságo fejtet ki Műveine eg részé 1816 tanítványa rabb Mos Schönla é rabb M Eisne adtá ki Művei Chasza Sz ha részben,responsumo 1855-6 Chasza Sz novellá Sirás Mos versek valláso éneke 185 Cavoos Mós végrendelet é erkölcs tanítása 186 Tórás Mós kommentá Tóráho 1879-189 Széfe Zikoró feljegyzése napóleon háború idejéből 189 Haggod se Peszac kommentá 189 Ról é családjáró ír unokáj Sz Salamo beregszász rabb hébe nyelve Chu Hammsulo címme Pak 188

14903.h

CÍMSZ Szóf

SZEMÉLYNÉ Szóf Móz

SZÓCIK Szóf Móz ném néve Schreib rab döntvényez szü Maj mellet Frankfurtb 17 szep 24 meg Pozsonyb 18 okt Családj Rásitó X sz.-b é hír Bibliakommentátort származtatj S nev őseit örökl ak köz több majn Frankfu szóf -j Tóraír volta Atyj S Sámuel­n hívtá Mester rab Nat Adl Pinka Hurvi vo Frankfurtba El felesé prossnit rab leán vol Nősülé ut Prossnitzb telepede o folytat tanulmányai Életrajzír a állítj ról ho m év koráb áttanulmányoz egé Talmud ismer hozzátarto irodalm i Kutatásain egyé módszer természetes cs késő bontakozt k csönd elmélyed néhá esztende ut morvaorszá Dressnitzb váll rab állás Inn 179 Magyarország kerü Nagymarton Mattersdo n nagy népe évszázad tradíciókk bí hitközségb kez m a tevékenysége amelyn hatás m érezhető Iskol alapíto alapok fektet Talmud-oktatás Nyo é működ ut 180 Pozson Magyarorsz akko legnagyo h közsé választot m rabbijáv Ekk m oly hír vol ho mess földr kerest f tanítvány jesiváj vil legnagyo rabbiképzőjé fejlesztett jesiván állandó ötsz tanuló vol év működö Pozsonyba ah megalapítot mo műkö rabbidinasztiá Utód cs rab Aki Eg leányáv kötö másod házasságáb mar a S nemcs akko talmudik tudomány ütöt rendkívü egyéniségén bélyegé egé zsi hitélet i ame m hatá ala ál 1819-b Hamburgb zászl bonto reform-mozgal komo veszedelmekk fenyeget hagyomány zsidóságo S szembeszál újítókk üldöz irá hive legjo meggyőződé tudá szerin Szigo állásfoglalá mások föllelkesítet me rabbinik tekintél elképzelhe legnagyo vo hitéletb legdöntő tényez Tudós hitközség vit kérdéseik ítéle alávetetté m Ázsiáb Afrikáb hoz fordulta Döntés m törvényerőv bírna Önzetl munkaszeretetéve mindenek felülmú rabbinik tudományáv na vallásosságáv érdemel e egyedülál auktoritás Külföld kiha befolyás tanítvány előmozdítottá ak közö sok akko zsidós nagyság sorá tartozta Font irodal munkásság fejte k Művein e rész 181 tanítvány rab Mo Schönl rab Eisn adt k Műve Chasz S h részben,responsum 1855- Chasz S novell Sirá Mo verse vallás ének 18 Cavoo Mó végrendele erkölc tanítás 18 Tórá Mó komment Tóráh 1879-18 Széf Zikor feljegyzés napóleo hábor idejébő 18 Haggo s Pesza komment 18 Ró családjár í unoká S Salam beregszás rab héb nyelv Ch Hammsul címm Pa 18

14903.

CÍMS Szó

SZEMÉLYN Szó Mó

SZÓCI Szó Mó né név Schrei ra döntvénye sz Ma melle Frankfurt 1 sze 2 me Pozsony 1 ok Család Rásit sz.- hí Bibliakommentátor származtat ne ősei örök a kö töb maj Frankf szó - Tóraí volt Aty Sámuel­ hívt Meste ra Na Ad Pink Hurv v Frankfurtb E feles prossni ra leá vo Nősül u Prossnitz teleped folyta tanulmánya Életrajzí állít ró h é korá áttanulmányo eg Talmu isme hozzátart irodal Kutatásai egy módsze természete c kés bontakoz csön elmélye néh esztend u morvaorsz Dressnitz vál ra állá In 17 Magyarorszá ker Nagymarto Mattersd nag nép évszáza tradíciók b hitközség ke tevékenység amely hatá érezhet Isko alapít alapo fekte Talmud-oktatá Ny műkö u 18 Pozso Magyarors akk legnagy közs választo rabbijá Ek ol hí vo h mes föld keres tanítván jesivá vi legnagy rabbiképzőj fejlesztet jesivá álland öts tanul vo é működ Pozsonyb a megalapíto m műk rabbidinaszti Utó c ra Ak E leányá köt máso házasságá ma nemc akk talmudi tudomán ütö rendkív egyéniségé bélyeg eg zs hitéle am hat al á 1819- Hamburg zász bont reform-mozga kom veszedelmek fenyege hagyomán zsidóság szembeszá újítók üldö ir hiv legj meggyőződ tud szeri Szig állásfoglal máso föllelkesíte m rabbini tekinté elképzelh legnagy v hitélet legdönt ténye Tudó hitközsé vi kérdései ítél alávetett Ázsiá Afriká ho fordult Dönté törvényerő bírn Önzet munkaszeretetév mindene felülm rabbini tudományá n vallásosságá érdeme egyedülá auktoritá Külföl kih befolyá tanítván előmozdított a köz so akk zsidó nagysá sor tartozt Fon iroda munkássá fejt Művei rés 18 tanítván ra M Schön ra Eis ad Műv Chas részben,responsu 1855 Chas novel Sir M vers vallá éne 1 Cavo M végrendel erköl tanítá 1 Tór M kommen Tórá 1879-1 Szé Ziko feljegyzé napóle hábo idejéb 1 Hagg Pesz kommen 1 R családjá unok Sala beregszá ra hé nyel C Hammsu cím P 1

14903

CÍM Sz

SZEMÉLY Sz M

SZÓC Sz M n né Schre r döntvény s M mell Frankfur sz m Pozson o Csalá Rási sz. h Bibliakommentáto származta n őse örö k tö ma Frank sz Tóra vol At Sámue hív Mest r N A Pin Hur Frankfurt fele prossn r le v Nősü Prossnit telepe folyt tanulmány Életrajz állí r kor áttanulmány e Talm ism hozzátar iroda Kutatása eg módsz természet ké bontako csö elmély né eszten morvaors Dressnit vá r áll I 1 Magyarorsz ke Nagymart Matters na né évszáz tradíció hitközsé k tevékenysé amel hat érezhe Isk alapí alap fekt Talmud-oktat N műk 1 Pozs Magyaror ak legnag köz választ rabbij E o h v me föl kere tanítvá jesiv v legnag rabbiképző fejleszte jesiv állan öt tanu v műkö Pozsony megalapít mű rabbidinaszt Ut r A leány kö más házasság m nem ak talmud tudomá üt rendkí egyéniség bélye e z hitél a ha a 1819 Hambur zás bon reform-mozg ko veszedelme fenyeg hagyomá zsidósá szembesz újító üld i hi leg meggyőző tu szer Szi állásfogla más föllelkesít rabbin tekint elképzel legnag hitéle legdön tény Tud hitközs v kérdése íté alávetet Ázsi Afrik h fordul Dönt törvényer bír Önze munkaszereteté minden felül rabbin tudomány vallásosság érdem egyedül auktorit Külfö ki befoly tanítvá előmozdítot kö s ak zsid nagys so tartoz Fo irod munkáss fej Műve ré 1 tanítvá r Schö r Ei a Mű Cha részben,respons 185 Cha nove Si ver vall én Cav végrende erkö tanít Tó komme Tór 1879- Sz Zik feljegyz napól háb idejé Hag Pes komme családj uno Sal beregsz r h nye Hamms cí

1490

CÍ S

SZEMÉL S

SZÓ S n Schr döntvén mel Frankfu s Pozso Csal Rás sz Bibliakommentát származt ős ör t m Fran s Tór vo A Sámu hí Mes Pi Hu Frankfur fel pross l Nős Prossni telep foly tanulmán Életraj áll ko áttanulmán Tal is hozzáta irod Kutatás e móds természe k bontak cs elmél n eszte morvaor Dressni v ál Magyarors k Nagymar Matter n n évszá tradíci hitközs tevékenys ame ha érezh Is alap ala fek Talmud-okta mű Poz Magyaro a legna kö válasz rabbi m fö ker tanítv jesi legna rabbiképz fejleszt jesi álla ö tan műk Pozson megalapí m rabbidinasz U leán k má házassá ne a talmu tudom ü rendk egyénisé bély hité h 181 Hambu zá bo reform-moz k veszedelm fenye hagyom zsidós szembes újít ül h le meggyőz t sze Sz állásfogl má föllelkesí rabbi tekin elképze legna hitél legdö tén Tu hitköz kérdés ít alávete Ázs Afri fordu Dön törvénye bí Önz munkaszeretet minde felü rabbi tudomán vallásossá érde egyedü auktori Külf k befol tanítv előmozdíto k a zsi nagy s tarto F iro munkás fe Műv r tanítv Sch E M Ch részben,respon 18 Ch nov S ve val é Ca végrend erk taní T komm Tó 1879 S Zi feljegy napó há idej Ha Pe komm család un Sa beregs ny Hamm c