14906.htm
CÍMSZÓ: Szóferim
SZÓCIKK: Szóferin (a. m.
írók). 1. így nevezik azt a talmud-traktátust, amely a Maszorára (a Bibliának a
hagyomány alapján megállapított hagyományos szövege) és a Tóra másolására vonatkozó
előírásokat közli. 2. így nevezik mai napig a Tóra hivatásos másolóit, akik az
említett előírás és hagyományokhoz való szigorú ragaszkodás alapján lemásolják
pergamentekercsre a Tóra és a Megillák pontozatlan betűszerinti szövegét.
Máshogyan a szófereket néhol liblarinnak is nevezik (libellarius szó
elferditéséből). Kétféle szófer volt a régi zsidó állam fennállása idejétől
kezdve, ú. m. a tkp. Tóra-tefillin-és mezuza- lemásolok, továbbá a bibliai,
talmudi és gáóni korszakban a közfunkcionárius jegyzők és titkárok. A Tóra
másolása feltétlen szükséges volt s máig is az minden községben, ahol zsidók
élnek, mert a Tóra szövegét, úgyszintén a Megillákét is csupán
pergamen-tekercsre írott punktuá-latlan kézírásos, hiteles szövegből szabad a
nyilvános istentisztelet keretén belül felolvasni. A talmudi korban rabbinak
vagyis tanult embernek nem volt szabad oly községben tartózkodnia, ahol nem
volt szófer (Szanhedrin 17b). Hogy munkájuk alapos legyen, nem volt szabad
vagyonosnak lenniök a Sz.-nek (Peszáchim 50b) s a közép- és újkoron át máig,
mindig a legszegényebb elem ők voltak. Hogy a Sz. munkája külsőleg-belsőleg
egyaránt szép legyen, arra legrégibb idő óta szigorúan ügyeltek s a Talmud ezen
bibliai himnuszhoz: Ez az én Istenem, szépítem akarom Őt (Exod. 15. 2),
hozzáfűzi: szépen szolgáld Őt, szép Széfer Tórát készíts Néki, jó teutával,
finom tollal, gyakorlott szófer által (Sabbat 133b). A tentának
kitörölhetetlennek kell lennie, a pergamennek kifogástalan anyagúnak; az
írásnak egyenletesnek, egy kézből írottnak, egyenes sorokba foglaltnak; ez
utóbbi a mezuzaéra is vonatkozik, de a tefillinére nem. A szófernek
emlékezetből kell tudnia a szöveget, melyet leír (Megillot 18b). A Sz. közt
számos művészi tehetség volt, a kalligráfiához pedig mindegyik értett. Az
alexandriai Sz. művészi cikornyákkal díszítették másolataikon az Isten Nevet,
azonban ezt a jeruzsálemi rabbik eltiltották és az ilyen szöveget a genizákba
helyezték (Sabbat 103b). Rendkívül nagy gondot kell fordítani a Sz.-nek az
egyes parasák és szakaszok között hagyott meghatározott terjedelmű üres helyre.
Némely szófer rendszerint a vav betűvel kezdi az egyes oszlopokat, ill. oly
szóval, amelynek kezdőbetűje vav; az ilyeneket vavé ha-ammudimnak nevezik. A
Sz. legelemibb kötelessége az abszolút lelkiismeretesség és gondosság, mert
egyetlen betűhibának vagy kimaradásnak sem szabad előfordulnia, miután az ilyen
Tórát nem szabad többé használni. Bár emlékezetből is kell tudnia a szöveget, a
szófer minden esetben másik Tóra-tekercsből másol; ez már a talmudi korban
szigorúan elő volt írva s egyetlen betűt sem szabad másolni minta nélkül
(Megillot 18b). A mintát tikkun Sz.-nek nevezik, de ez a kifejezés nem azonos a
tikkuné Sz.-mel, amely szövegváltozatokat jelent. Több ilyen mintát
kinyomtattak s nevezetes az 1874-iki wilnai Tikkun Sz. magánhangzók nélkül, vav
haammudimmal, úgyszintén az l666-iki amsterdami Tikkun Sz. Solomon de
Oliveirátol. Több jelentékeny rabbi, így a XVIII. sz.-ban Moses Haggiz, saját
tapasztalataira és Moses Zacutora való hivatkozással rigorózus eljárást követel
a Sz.-mel szemben. Régebben a Sz. kolofonokkal látták el a szöveget, annak
végén s ez antiquárius szempontból értékessé teszi a régi kéziratokat.
Legrégibb ilyen valószinűen a kairói karaita hitközségé, mely 896-ból
származik. Régebben, a második Templom korában a Sz. ügyessége oly nagy volt,
hogy egyik egyszerre négy tollal tudott írni négytagú szót (Jóma 38b). A
Sz.-hivatás rendes kenyérkereset volt már abban az időben s némely talmudszerző
maga is szófer volt. A Sz. az ókorban már fülükre tett tollal jártak az utcán,
hogy megismerjék őket (Sabbat 1. 3, 11a). A másik faja a szófereknek a jegyzők
voltak; ezek írták meg a válóleveleket, teljesítettek közjegyzői funkciókat s a
Besz-din írásteendőit is ellátták, az ítéleteket leírták. A Besz-dinnél két
szófer működött, egyik a vád, a másik a vádlott részén (Szanhedrin 17b). Rabban
Gamaliel pátriárkáról fel van jegyezve, hogy amikor hivatalosan működött, egy
jegyző (szófer) ült előtte s ennek diktált. Három ily levélszöveget közöl a Talmud
(u. o. llb). A ghettóban a polgári vonatkozású jegyzői teendőket az ú. n.
Pinkesz látta el. A szerződéseket, ha nem hivatásos szóferek írták,
érvénytelennek tekintették. (Ghósen Mispot 61, 1). A Sz. díjazása nem volt
fixirozva s előbb kellett vele megállapodni. Ha több félnek szólt az okmány,
akkor mindkettőnek kellett fizetni. Mindezeket a Sulehan Áruch írja elő
részletesen. 3. Sz.-nek hívták még a második Templom korában a tanítók
szervezetét, azokat, akik az írást a népnek megmagyarázták; ezek szervezése
Ezra idejéig megy vissza s ő maga volt a Sz. feje. Régebben a Sz. a bölcs
embernek felelt meg (I. Krón. 27. 32). Ezra úgy kitűnő másoló, mint
törvénymagyarázó volt s az ő kora óta értették mindkettőre az Sz. elnevezést. A
haggadikus interpretáció a Sz.-et szófer (vav nélkül), a. m. számlálni szóból
származtatta, azért, mert a törvényeket felsorolták és klasszifikálták. A Sz.
aktivitása a próféták letűnése utáni korban keletkezett s erre a babiloni
fogságból való visszajövetel után valóban nagy szükség volt. Z. Frankel és N.
Krochmal Ezra szóferjeit a Nagy Zsinagóga férfiaival azonosítják s ennek van is
alapja, mert pl. az apokrif. I. Makkabeusok Kve 7. 12 synagógé grammateón -nak
nevezi azokat, ez pedig teljesen a Sz.-et jelenti, jóllehet az Ansé Kneszesz
Jiszroel -nek felel meg, ennek a gyülekezetnek pedig Simon ha-Cadik főpap volt
sorrendben az utolsó tagja (Ábót I. 2). Eszerint 200 évig tartott a Sz.
korszaka. A makkabeusok utáni korban használatos Sz. kifejezés alatt tanítókat
értettek, így a Targum Mózest és Áront is annak nevezi, míg aTalmud divréSz.
kifejezése Hillel iskolájára vonatkozik. Későbbi korban gyermektanítót értettek
Sz, alatt (Szóta 49a), míg a Törvény tanítóit zekénim-nek (öregek), később
chachamin-nak (bölcsek) nevezi a Talmud. Azonban éppen mint a zsidó ifjúság
tanítói töltöttek be nagyobb szerepet az ókoriján; ők alapították az első
iskolákat, ők tanították a tömegeket. Tanítási módjukat Nechemia, (8. 8) így
jellemzi: Isten Törvényeinek könyvében világosan olvastak, annak értelmet adtak
és megértették az elolvasottat. Ezt a rabbik úgy magyarázták, hogy először az
eredeti héber szöveget olvasták fel, azután átfordították azt a hazai
(héber-arameus) nyelvre s felosztották az egészet szakaszokra (Megillot 3a;
Neddárim 37b); azután megmagyarázták a törvényeket szigorúan a szöveg alapján.
Van némely Misna, amely egyenesen a Sz.-től ered (Nagáim II. 5-7), jóllehet a
Halacha (1. o.) nem az ő, hanem utódaik és a tannaiták (1. o.) műve volt, akik
a szövegtől függetlenül tárgyalták a törvények értelmét. A Sz. megmagyarázták s
szükség esetén a korviszonyokhoz alkalmazták a bibliai törvényeket s ez volt
legfőbb kötelességük (v. ö. Ros Hasána 34a; Jebamót II. 4; Szanhedrin XII. 3).
Ezra korától kezdve nagy érdemük volt még a nép magasabb intellektuális
színvonalra emelése, a tiszta héber nyelv felújítása és a Tóra gondos leírása.
Irodalom. Bacher Vilmos, Agada der Tannaiten; Max Seligsohn (Jewish Encyclop.);
J. D. Eisenstein (u. o.); Brüll, Mebó ha-Misnah (Frankfurt a. M. 1876) ; Zach.
Frankel, Darke ha-Misnah; Gratz, Geschichte der Juden III. ; Hamburger,
Realenoyclopádie für Bibel und Talmud II. ; Jost (Zeitschr. f. histor.
Theologie 1850); Schürer, Geschichte des jüdisclien Volkes (3. kiad. II.);
Weiss, Dó-Dór we-Dór I.; Vitry Machzor; Áron Mirels, Beth Aharon (Berlin 1829);
Löw, Graphische Requisiten ; Ginsburg, Introduction to the Hebrew Bibié (London
1897); Blau Lajos, Studien zum althebráischen Buchwesen (Btraesbnrg 1902) ; A.
J. Narbonne, Széfer ha-Eskól (ed. Auerbach, II. Halberstadt 1868); Ginsé
Mizraim (ed. E. N. Adler, Oxford 1897); Ganzfried, Készet ha-Szófer, Ó-Buda
1835).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4906. címszó a lexikon =>
861. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14906.htm
CÍMSZÓ: Szóferim
SZÓCIKK: Szóferin a. m. írók . 1. így nevezik azt a talmud-traktátust,
amely a Maszorára a Bibliának a hagyomány alapján megállapított hagyományos
szövege és a Tóra másolására vonatkozó előírásokat közli. 2. így nevezik mai
napig a Tóra hivatásos másolóit, akik az említett előírás és hagyományokhoz
való szigorú ragaszkodás alapján lemásolják pergamentekercsre a Tóra és a
Megillák pontozatlan betűszerinti szövegét. Máshogyan a szófereket néhol
liblarinnak is nevezik libellarius szó elferditéséből . Kétféle szófer volt a
régi zsidó állam fennállása idejétől kezdve, ú. m. a tkp. Tóra-tefillin-és
mezuza- lemásolok, továbbá a bibliai, talmudi és gáóni korszakban a
közfunkcionárius jegyzők és titkárok. A Tóra másolása feltétlen szükséges volt
s máig is az minden községben, ahol zsidók élnek, mert a Tóra szövegét,
úgyszintén a Megillákét is csupán pergamen-tekercsre írott punktuá-latlan
kézírásos, hiteles szövegből szabad a nyilvános istentisztelet keretén belül
felolvasni. A talmudi korban rabbinak vagyis tanult embernek nem volt szabad
oly községben tartózkodnia, ahol nem volt szófer Szanhedrin 17b . Hogy munkájuk
alapos legyen, nem volt szabad vagyonosnak lenniök a Sz.-nek Peszáchim 50b s a
közép- és újkoron át máig, mindig a legszegényebb elem ők voltak. Hogy a Sz.
munkája külsőleg-belsőleg egyaránt szép legyen, arra legrégibb idő óta
szigorúan ügyeltek s a Talmud ezen bibliai himnuszhoz: Ez az én Istenem,
szépítem akarom Őt Exod. 15. 2 , hozzáfűzi: szépen szolgáld Őt, szép Széfer
Tórát készíts Néki, jó teutával, finom tollal, gyakorlott szófer által Sabbat
133b . A tentának kitörölhetetlennek kell lennie, a pergamennek kifogástalan
anyagúnak; az írásnak egyenletesnek, egy kézből írottnak, egyenes sorokba
foglaltnak; ez utóbbi a mezuzaéra is vonatkozik, de a tefillinére nem. A
szófernek emlékezetből kell tudnia a szöveget, melyet leír Megillot 18b . A Sz.
közt számos művészi tehetség volt, a kalligráfiához pedig mindegyik értett. Az
alexandriai Sz. művészi cikornyákkal díszítették másolataikon az Isten Nevet,
azonban ezt a jeruzsálemi rabbik eltiltották és az ilyen szöveget a genizákba
helyezték Sabbat 103b . Rendkívül nagy gondot kell fordítani a Sz.-nek az egyes
parasák és szakaszok között hagyott meghatározott terjedelmű üres helyre.
Némely szófer rendszerint a vav betűvel kezdi az egyes oszlopokat, ill. oly
szóval, amelynek kezdőbetűje vav; az ilyeneket vavé ha-ammudimnak nevezik. A
Sz. legelemibb kötelessége az abszolút lelkiismeretesség és gondosság, mert
egyetlen betűhibának vagy kimaradásnak sem szabad előfordulnia, miután az ilyen
Tórát nem szabad többé használni. Bár emlékezetből is kell tudnia a szöveget, a
szófer minden esetben másik Tóra-tekercsből másol; ez már a talmudi korban
szigorúan elő volt írva s egyetlen betűt sem szabad másolni minta nélkül
Megillot 18b . A mintát tikkun Sz.-nek nevezik, de ez a kifejezés nem azonos a
tikkuné Sz.-mel, amely szövegváltozatokat jelent. Több ilyen mintát
kinyomtattak s nevezetes az 1874-iki wilnai Tikkun Sz. magánhangzók nélkül, vav
haammudimmal, úgyszintén az l666-iki amsterdami Tikkun Sz. Solomon de Oliveirátol.
Több jelentékeny rabbi, így a XVIII. sz.-ban Moses Haggiz, saját
tapasztalataira és Moses Zacutora való hivatkozással rigorózus eljárást követel
a Sz.-mel szemben. Régebben a Sz. kolofonokkal látták el a szöveget, annak
végén s ez antiquárius szempontból értékessé teszi a régi kéziratokat.
Legrégibb ilyen valószinűen a kairói karaita hitközségé, mely 896-ból
származik. Régebben, a második Templom korában a Sz. ügyessége oly nagy volt,
hogy egyik egyszerre négy tollal tudott írni négytagú szót Jóma 38b . A
Sz.-hivatás rendes kenyérkereset volt már abban az időben s némely talmudszerző
maga is szófer volt. A Sz. az ókorban már fülükre tett tollal jártak az utcán,
hogy megismerjék őket Sabbat 1. 3, 11a . A másik faja a szófereknek a jegyzők
voltak; ezek írták meg a válóleveleket, teljesítettek közjegyzői funkciókat s a
Besz-din írásteendőit is ellátták, az ítéleteket leírták. A Besz-dinnél két
szófer működött, egyik a vád, a másik a vádlott részén Szanhedrin 17b . Rabban
Gamaliel pátriárkáról fel van jegyezve, hogy amikor hivatalosan működött, egy
jegyző szófer ült előtte s ennek diktált. Három ily levélszöveget közöl a
Talmud u. o. llb . A ghettóban a polgári vonatkozású jegyzői teendőket az ú. n.
Pinkesz látta el. A szerződéseket, ha nem hivatásos szóferek írták,
érvénytelennek tekintették. Ghósen Mispot 61, 1 . A Sz. díjazása nem volt
fixirozva s előbb kellett vele megállapodni. Ha több félnek szólt az okmány,
akkor mindkettőnek kellett fizetni. Mindezeket a Sulehan Áruch írja elő
részletesen. 3. Sz.-nek hívták még a második Templom korában a tanítók
szervezetét, azokat, akik az írást a népnek megmagyarázták; ezek szervezése
Ezra idejéig megy vissza s ő maga volt a Sz. feje. Régebben a Sz. a bölcs
embernek felelt meg I. Krón. 27. 32 . Ezra úgy kitűnő másoló, mint
törvénymagyarázó volt s az ő kora óta értették mindkettőre az Sz. elnevezést. A
haggadikus interpretáció a Sz.-et szófer vav nélkül , a. m. számlálni szóból
származtatta, azért, mert a törvényeket felsorolták és klasszifikálták. A Sz.
aktivitása a próféták letűnése utáni korban keletkezett s erre a babiloni
fogságból való visszajövetel után valóban nagy szükség volt. Z. Frankel és N.
Krochmal Ezra szóferjeit a Nagy Zsinagóga férfiaival azonosítják s ennek van is
alapja, mert pl. az apokrif. I. Makkabeusok Kve 7. 12 synagógé grammateón -nak
nevezi azokat, ez pedig teljesen a Sz.-et jelenti, jóllehet az Ansé Kneszesz
Jiszroel -nek felel meg, ennek a gyülekezetnek pedig Simon ha-Cadik főpap volt
sorrendben az utolsó tagja Ábót I. 2 . Eszerint 200 évig tartott a Sz.
korszaka. A makkabeusok utáni korban használatos Sz. kifejezés alatt tanítókat
értettek, így a Targum Mózest és Áront is annak nevezi, míg aTalmud divréSz.
kifejezése Hillel iskolájára vonatkozik. Későbbi korban gyermektanítót értettek
Sz, alatt Szóta 49a , míg a Törvény tanítóit zekénim-nek öregek , később
chachamin-nak bölcsek nevezi a Talmud. Azonban éppen mint a zsidó ifjúság
tanítói töltöttek be nagyobb szerepet az ókoriján; ők alapították az első
iskolákat, ők tanították a tömegeket. Tanítási módjukat Nechemia, 8. 8 így
jellemzi: Isten Törvényeinek könyvében világosan olvastak, annak értelmet adtak
és megértették az elolvasottat. Ezt a rabbik úgy magyarázták, hogy először az
eredeti héber szöveget olvasták fel, azután átfordították azt a hazai
héber-arameus nyelvre s felosztották az egészet szakaszokra Megillot 3a;
Neddárim 37b ; azután megmagyarázták a törvényeket szigorúan a szöveg alapján.
Van némely Misna, amely egyenesen a Sz.-től ered Nagáim II. 5-7 , jóllehet a
Halacha 1. o. nem az ő, hanem utódaik és a tannaiták 1. o. műve volt, akik a
szövegtől függetlenül tárgyalták a törvények értelmét. A Sz. megmagyarázták s
szükség esetén a korviszonyokhoz alkalmazták a bibliai törvényeket s ez volt
legfőbb kötelességük v. ö. Ros Hasána 34a; Jebamót II. 4; Szanhedrin XII. 3 .
Ezra korától kezdve nagy érdemük volt még a nép magasabb intellektuális
színvonalra emelése, a tiszta héber nyelv felújítása és a Tóra gondos leírása.
Irodalom. Bacher Vilmos, Agada der Tannaiten; Max Seligsohn Jewish Encyclop. ;
J. D. Eisenstein u. o. ; Brüll, Mebó ha-Misnah Frankfurt a. M. 1876 ; Zach.
Frankel, Darke ha-Misnah; Gratz, Geschichte der Juden III. ; Hamburger,
Realenoyclopádie für Bibel und Talmud II. ; Jost Zeitschr. f. histor. Theologie
1850 ; Schürer, Geschichte des jüdisclien Volkes 3. kiad. II. ; Weiss, Dó-Dór
we-Dór I.; Vitry Machzor; Áron Mirels, Beth Aharon Berlin 1829 ; Löw,
Graphische Requisiten ; Ginsburg, Introduction to the Hebrew Bibié London 1897
; Blau Lajos, Studien zum althebráischen Buchwesen Btraesbnrg 1902 ; A. J.
Narbonne, Széfer ha-Eskól ed. Auerbach, II. Halberstadt 1868 ; Ginsé Mizraim
ed. E. N. Adler, Oxford 1897 ; Ganzfried, Készet ha-Szófer, Ó-Buda 1835 .
14906.ht
CÍMSZÓ Szóferi
SZÓCIKK Szóferi a m író 1 íg nevezi az talmud-traktátust amel Maszorár
Bibliána hagyomán alapjá megállapítot hagyományo szöveg é Tór másolásár
vonatkoz előírásoka közli 2 íg nevezi ma napi Tór hivatáso másolóit aki a
említet előírá é hagyományokho val szigor ragaszkodá alapjá lemásoljá
pergamentekercsr Tór é Megillá pontozatla betűszerint szövegét Máshogya
szófereke ného liblarinna i nevezi libellariu sz elferditésébő Kétfél szófe vol
rég zsid álla fennállás idejétő kezdve ú m tkp Tóra-tefillin-é mezuza lemásolok
tovább bibliai talmud é gáón korszakba közfunkcionáriu jegyző é titkárok Tór
másolás feltétle szüksége vol mái i a minde községben aho zsidó élnek mer Tór
szövegét úgyszinté Megilláké i csupá pergamen-tekercsr írot punktuá-latla
kézírásos hitele szövegbő szaba nyilváno istentisztele kereté belü felolvasni
talmud korba rabbina vagyi tanul emberne ne vol szaba ol községbe tartózkodnia
aho ne vol szófe Szanhedri 17 Hog munkáju alapo legyen ne vol szaba vagyonosna
lenniö Sz.-ne Peszáchi 50 közép é újkoro á máig mindi legszegényeb ele ő voltak
Hog Sz munkáj külsőleg-belsőle egyarán szé legyen arr legrégib id ót szigorúa
ügyelte Talmu eze biblia himnuszhoz E a é Istenem szépíte akaro Ő Exod 15
hozzáfűzi szépe szolgál Őt szé Széfe Tórá készít Néki j teutával fino tollal
gyakorlot szófe álta Sabba 133 tentána kitörölhetetlenne kel lennie pergamenne
kifogástala anyagúnak a írásna egyenletesnek eg kézbő írottnak egyene sorokb
foglaltnak e utóbb mezuzaér i vonatkozik d tefillinér nem szóferne emlékezetbő
kel tudni szöveget melye leí Megillo 18 Sz köz számo művész tehetsé volt
kalligráfiáho pedi mindegyi értett A alexandria Sz művész cikornyákka
díszítetté másolataiko a Iste Nevet azonba ez jeruzsálem rabbi eltiltottá é a
ilye szövege genizákb helyezté Sabba 103 Rendkívü nag gondo kel fordítan Sz.-ne
a egye parasá é szakaszo közöt hagyot meghatározot terjedelm üre helyre Némel
szófe rendszerin va betűve kezd a egye oszlopokat ill ol szóval amelyne
kezdőbetűj vav a ilyeneke vav ha-ammudimna nevezik Sz legelemib kötelesség a
abszolú lelkiismeretessé é gondosság mer egyetle betűhibána vag kimaradásna se
szaba előfordulnia miutá a ilye Tórá ne szaba több használni Bá emlékezetbő i
kel tudni szöveget szófe minde esetbe mási Tóra-tekercsbő másol e má talmud
korba szigorúa el vol írv egyetle betű se szaba másoln mint nélkü Megillo 18
mintá tikku Sz.-ne nevezik d e kifejezé ne azono tikkun Sz.-mel amel
szövegváltozatoka jelent Töb ilye mintá kinyomtatta nevezete a 1874-ik wilna
Tikku Sz magánhangzó nélkül va haammudimmal úgyszinté a l666-ik amsterdam Tikku
Sz Solomo d Oliveirátol Töb jelentéken rabbi íg XVIII sz.-ba Mose Haggiz sajá
tapasztalatair é Mose Zacutor val hivatkozássa rigorózu eljárás követe Sz.-me
szemben Régebbe Sz kolofonokka láttá e szöveget anna végé e antiquáriu
szempontbó értékess tesz rég kéziratokat Legrégib ilye valószinűe kairó karait
hitközségé mel 896-bó származik Régebben másodi Templo korába Sz ügyesség ol
nag volt hog egyi egyszerr nég tolla tudot írn négytag szó Jóm 38 Sz.-hivatá
rende kenyérkerese vol má abba a időbe némel talmudszerz mag i szófe volt Sz a
ókorba má fülükr tet tolla járta a utcán hog megismerjé őke Sabba 1 3 11 mási
faj szóferekne jegyző voltak eze írtá me válóleveleket teljesítette közjegyző
funkcióka Besz-di írásteendői i ellátták a ítéleteke leírták Besz-dinné ké
szófe működött egyi vád mási vádlot részé Szanhedri 17 Rabba Gamalie
pátriárkáró fe va jegyezve hog amiko hivatalosa működött eg jegyz szófe ül
előtt enne diktált Háro il levélszövege közö Talmu u o ll ghettóba polgár
vonatkozás jegyző teendőke a ú n Pinkes látt el szerződéseket h ne hivatáso
szófere írták érvénytelenne tekintették Ghóse Mispo 61 Sz díjazás ne vol
fixirozv előb kellet vel megállapodni H töb félne szól a okmány akko
mindkettőne kellet fizetni Mindezeke Suleha Áruc írj el részletesen 3 Sz.-ne
hívtá mé másodi Templo korába tanító szervezetét azokat aki a írás népne
megmagyarázták eze szervezés Ezr idejéi meg vissz mag vol Sz feje Régebbe Sz
bölc emberne felel me I Krón 27 3 Ezr úg kitűn másoló min törvénymagyaráz vol a
kor ót értetté mindkettőr a Sz elnevezést haggadiku interpretáci Sz.-e szófe va
nélkü a m számláln szóbó származtatta azért mer törvényeke felsoroltá é
klasszifikálták Sz aktivitás prófétá letűnés után korba keletkezet err babilon
fogságbó val visszajövete utá valóba nag szüksé volt Z Franke é N Krochma Ezr
szóferjei Nag Zsinagóg férfiaiva azonosítjá enne va i alapja mer pl a apokrif I
Makkabeuso Kv 7 1 synagóg grammateó -na nevez azokat e pedi teljese Sz.-e
jelenti jóllehe a Ans Kneszes Jiszroe -ne fele meg enne gyülekezetne pedi Simo
ha-Cadi főpa vol sorrendbe a utols tagj Ábó I Eszerin 20 évi tartot Sz korszaka
makkabeuso után korba használato Sz kifejezé alat tanítóka értettek íg Targu
Mózes é Áron i anna nevezi mí aTalmu divréSz kifejezés Hille iskolájár
vonatkozik Később korba gyermektanító értette Sz alat Szót 49 mí Törvén tanítói
zekénim-ne örege későb chachamin-na bölcse nevez Talmud Azonba éppe min zsid
ifjúsá tanító töltötte b nagyob szerepe a ókoriján ő alapítottá a els iskolákat
ő tanítottá tömegeket Tanítás módjuka Nechemia 8 íg jellemzi Iste Törvényeine
könyvébe világosa olvastak anna értelme adta é megértetté a elolvasottat Ez
rabbi úg magyarázták hog előszö a eredet hébe szövege olvastá fel azutá
átfordítottá az haza héber-arameu nyelvr felosztottá a egésze szakaszokr
Megillo 3a Neddári 37 azutá megmagyaráztá törvényeke szigorúa szöve alapján Va
némel Misna amel egyenese Sz.-tő ere Nagái II 5- jóllehe Halach 1 o ne a ő hane
utódai é tannaitá 1 o műv volt aki szövegtő függetlenü tárgyaltá törvénye
értelmét Sz megmagyaráztá szüksé eseté korviszonyokho alkalmaztá biblia
törvényeke e vol legfőb kötelességü v ö Ro Hasán 34a Jebamó II 4 Szanhedri XII
Ezr korátó kezdv nag érdemü vol mé né magasab intellektuáli színvonalr emelése
tiszt hébe nyel felújítás é Tór gondo leírása Irodalom Bache Vilmos Agad de
Tannaiten Ma Seligsoh Jewis Encyclop J D Eisenstei u o Brüll Meb ha-Misna
Frankfur a M 187 Zach Frankel Dark ha-Misnah Gratz Geschicht de Jude III
Hamburger Realenoyclopádi fü Bibe un Talmu II Jos Zeitschr f histor Theologi
185 Schürer Geschicht de jüdisclie Volke 3 kiad II Weiss Dó-Dó we-Dó I. Vitr
Machzor Áro Mirels Bet Aharo Berli 182 Löw Graphisch Requisite Ginsburg
Introductio t th Hebre Bibi Londo 189 Bla Lajos Studie zu althebráische
Buchwese Btraesbnr 190 A J Narbonne Széfe ha-Eskó ed Auerbach II Halberstad 186
Gins Mizrai ed E N Adler Oxfor 189 Ganzfried Késze ha-Szófer Ó-Bud 183
14906.h
CÍMSZ Szófer
SZÓCIK Szófer ír í nevez a talmud-traktátus ame Maszorá Biblián hagyomá
alapj megállapíto hagyomány szöve Tó másolásá vonatko előírások közl í nevez m
nap Tó hivatás másolói ak említe előír hagyományokh va szigo ragaszkod alapj
lemásolj pergamentekercs Tó Megill pontozatl betűszerin szövegé Máshogy
szóferek néh liblarinn nevez libellari s elferditéséb Kétfé szóf vo ré zsi áll
fennállá idejét kezdv tk Tóra-tefillin- mezuz lemásolo továb biblia talmu gáó
korszakb közfunkcionári jegyz titkáro Tó másolá feltétl szükség vo má mind
községbe ah zsid élne me Tó szövegé úgyszint Megillák csup pergamen-tekercs íro
punktuá-latl kézíráso hitel szövegb szab nyilván istentisztel keret bel
felolvasn talmu korb rabbin vagy tanu embern n vo szab o községb tartózkodni ah
n vo szóf Szanhedr 1 Ho munkáj alap legye n vo szab vagyonosn lenni Sz.-n
Peszách 5 közé újkor mái mind legszegénye el volta Ho S munká külsőleg-belsől
egyará sz legye ar legrégi i ó szigorú ügyelt Talm ez bibli himnuszho Istene
szépít akar Exo 1 hozzáfűz szép szolgá Ő sz Széf Tór készí Nék teutáva fin
tolla gyakorlo szóf ált Sabb 13 tentán kitörölhetetlenn ke lenni pergamenn
kifogástal anyagúna írásn egyenletesne e kézb írottna egyen sorok foglaltna
utób mezuzaé vonatkozi tefilliné ne szófern emlékezetb ke tudn szövege mely le
Megill 1 S kö szám művés tehets vol kalligráfiáh ped mindegy értet alexandri S
művés cikornyákk díszített másolataik Ist Neve azonb e jeruzsále rabb eltiltott
ily szöveg genizák helyezt Sabb 10 Rendkív na gond ke fordíta Sz.-n egy paras
szakasz közö hagyo meghatározo terjedel ür helyr Néme szóf rendszeri v betűv
kez egy oszlopoka il o szóva amelyn kezdőbetű va ilyenek va ha-ammudimn nevezi
S legelemi kötelessé abszol lelkiismeretess gondossá me egyetl betűhibán va
kimaradásn s szab előfordulni miut ily Tór n szab töb használn B emlékezetb ke
tudn szövege szóf mind esetb más Tóra-tekercsb máso m talmu korb szigorú e vo
ír egyetl bet s szab másol min nélk Megill 1 mint tikk Sz.-n nevezi kifejez n
azon tikku Sz.-me ame szövegváltozatok jelen Tö ily mint kinyomtatt nevezet
1874-i wiln Tikk S magánhangz nélkü v haammudimma úgyszint l666-i amsterda Tikk
S Solom Oliveiráto Tö jelentéke rabb í XVII sz.-b Mos Haggi saj tapasztalatai
Mos Zacuto va hivatkozáss rigoróz eljárá követ Sz.-m szembe Régebb S kolofonokk
látt szövege ann vég antiquári szempontb értékes tes ré kéziratoka Legrégi ily
valószinű kair karai hitközség me 896-b származi Régebbe másod Templ koráb S
ügyessé o na vol ho egy egyszer né toll tudo ír négyta sz Jó 3 Sz.-hivat rend
kenyérkeres vo m abb időb néme talmudszer ma szóf vol S ókorb m fülük te toll
járt utcá ho megismerj ők Sabb 1 más fa szóferekn jegyz volta ez írt m
válóleveleke teljesített közjegyz funkciók Besz-d írásteendő elláttá ítéletek
leírtá Besz-dinn k szóf működöt egy vá más vádlo rész Szanhedr 1 Rabb Gamali
pátriárkár f v jegyezv ho amik hivatalos működöt e jegy szóf ü előt enn diktál
Hár i levélszöveg köz Talm l ghettób polgá vonatkozá jegyz teendők Pinke lát e
szerződéseke n hivatás szófer írtá érvénytelenn tekintetté Ghós Misp 6 S díjazá
n vo fixiroz elő kelle ve megállapodn tö féln szó okmán akk mindkettőn kelle
fizetn Mindezek Suleh Áru ír e részletese Sz.-n hívt m másod Templ koráb tanít
szervezeté azoka ak írá népn megmagyaráztá ez szervezé Ez idejé me viss ma vo S
fej Régebb S böl embern fele m Kró 2 Ez ú kitű másol mi törvénymagyará vo ko ó
értett mindkettő S elnevezés haggadik interpretác Sz.- szóf v nélk számlál szób
származtatt azér me törvények felsorolt klasszifikáltá S aktivitá prófét letűné
utá korb keletkeze er babilo fogságb va visszajövet ut valób na szüks vol Frank
Krochm Ez szóferje Na Zsinagó férfiaiv azonosítj enn v alapj me p apokri
Makkabeus K synagó grammate -n neve azoka ped teljes Sz.- jelent jólleh An
Knesze Jiszro -n fel me enn gyülekezetn ped Sim ha-Cad főp vo sorrendb utol tag
Áb Eszeri 2 év tarto S korszak makkabeus utá korb használat S kifejez ala
tanítók értette í Targ Móze Áro ann nevez m aTalm divréS kifejezé Hill iskolájá
vonatkozi Későb korb gyermektanít értett S ala Szó
14906.
CÍMS Szófe
SZÓCI Szófe í neve talmud-traktátu am Maszor Bibliá hagyom alap megállapít
hagyomán szöv T másolás vonatk előíráso köz neve na T hivatá másoló a említ
előí hagyományok v szig ragaszko alap lemásol pergamentekerc T Megil pontozat
betűszeri szöveg Máshog szófere né liblarin neve libellar elferditésé Kétf szó
v r zs ál fennáll idejé kezd t Tóra-tefillin mezu lemásol tová bibli talm gá
korszak közfunkcionár jegy titkár T másol feltét szüksé v m min községb a zsi
éln m T szöveg úgyszin Megillá csu pergamen-tekerc ír punktuá-lat kézírás hite
szöveg sza nyilvá istentiszte kere be felolvas talm kor rabbi vag tan ember v
sza község tartózkodn a v szó Szanhed H munká ala legy v sza vagyonos lenn Sz.-
Peszác köz újko má min legszegény e volt H munk külsőleg-belső egyar s legy a
legrég szigor ügyel Tal e bibl himnuszh Isten szépí aka Ex hozzáfű szé szolg s
Szé Tó kész Né teutáv fi toll gyakorl szó ál Sab 1 tentá kitörölhetetlen k lenn
pergamen kifogásta anyagún írás egyenletesn kéz írottn egye soro foglaltn utó
mezuza vonatkoz tefillin n szófer emlékezet k tud szöveg mel l Megil k szá művé
tehet vo kalligráfiá pe mindeg érte alexandr művé cikornyák díszítet másolatai
Is Nev azon jeruzsál rab eltiltot il szöve genizá helyez Sab 1 Rendkí n gon k
fordít Sz.- eg para szakas köz hagy meghatároz terjede ü hely Ném szó rendszer
betű ke eg oszlopok i szóv amely kezdőbet v ilyene v ha-ammudim nevez legelem
köteless abszo lelkiismeretes gondoss m egyet betűhibá v kimaradás sza
előforduln miu il Tó sza tö használ emlékezet k tud szöveg szó min eset má
Tóra-tekercs más talm kor szigor v í egyet be sza máso mi nél Megil min tik
Sz.- nevez kifeje azo tikk Sz.-m am szövegváltozato jele T il min kinyomtat
neveze 1874- wil Tik magánhang nélk haammudimm úgyszin l666- amsterd Tik Solo
Oliveirát T jelenték rab XVI sz.- Mo Hagg sa tapasztalata Mo Zacut v hivatkozás
rigoró eljár köve Sz.- szemb Régeb kolofonok lát szöveg an vé antiquár szempont
értéke te r kéziratok Legrég il valószin kai kara hitközsé m 896- származ
Régebb máso Temp korá ügyess n vo h eg egysze n tol tud í négyt s J Sz.-hiva
ren kenyérkere v ab idő ném talmudsze m szó vo ókor fülü t tol jár utc h
megismer ő Sab má f szóferek jegy volt e ír válólevelek teljesítet közjegy
funkció Besz- írásteend ellátt ítélete leírt Besz-din szó működö eg v má vádl
rés Szanhed Rab Gamal pátriárká jegyez h ami hivatalo működö jeg szó elő en
diktá Há levélszöve kö Tal ghettó polg vonatkoz jegy teendő Pink lá szerződések
hivatá szófe írt érvénytelen tekintett Ghó Mis díjaz v fixiro el kell v
megállapod t fél sz okmá ak mindkettő kell fizet Mindeze Sule Ár í részletes
Sz.- hív máso Temp korá taní szervezet azok a ír nép megmagyarázt e szervez E
idej m vis m v fe Régeb bö ember fel Kr E kit máso m törvénymagyar v k értet
mindkett elnevezé haggadi interpretá Sz. szó nél számlá szó származtat azé m
törvénye felsorol klasszifikált aktivit prófé letűn ut kor keletkez e babil
fogság v visszajöve u való n szük vo Fran Kroch E szóferj N Zsinag férfiai
azonosít en alap m apokr Makkabeu synag grammat - nev azok pe telje Sz. jelen
jólle A Knesz Jiszr - fe m en gyülekezet pe Si ha-Ca fő v sorrend uto ta Á
Eszer é tart korsza makkabeu ut kor használa kifeje al tanító értett Tar Móz Ár
an neve aTal divré kifejez Hil iskoláj vonatkoz Késő kor gyermektaní értet al
Sz Törv tanít zekénim- öre kés chachamin- bölc nev Talm Azon ép m zs ifjú taní
töltöt nagy szere ókorij alapítot e iskolák tanítot tömegek Tanít módju Nechem
jellem Is Törvényei könyvé világo olvast an értel ad megértet elolvasott rab
magyarázt h elős ered hé szöve olvas f azu átfordítot ha héber-aram nyel
felosztot egés szakaszo Megil Neddá azu megmagyaráz törvénye szigor szö alapj
ném Mis am egyene Sz.- e Nag jólle Hala ha utód tannai m vo a szöveg függetle
tárgyal törvén értelm megmagyaráz szük ese korviszonyok alkalmaz bibl törvénye
v legf kötelessé Has 3 Jeba Szanhed X E korá kez n érde v magas intellektuá
színvona emelé tis hé ny felújít T gon leírá Irodal Bac Vilm Ag Tannait Seligs
Jew Encycl Eisenst Brü M ha-Mis Frankf 1 Za Frank Da ha-Misn Gra Geschic Ju I
Hamburg Realenoyclopá Bi Tal J Zeitsc hist Theolo 1 Schür Geschic jüdiscl Vol
ki Wei Dó- we- Vi Machz Á Mire B Aha Ber 1 L Graphis Requisi Ginsbu Introduct
Heb Bi Lon 1 B Laj Stud althebráisc Buchwe Btraesb 1 Narbon Szé ha-Es Auerba
Halberst 1 Gi Mizr Adl Oxf 1 Ganzfri Kés ha-Szóf Ó-B 1
14906
CÍM Szóf
SZÓC Szóf nev talmud-traktát a Maszo Bibli hagyo ala megállapí hagyomá szö
másolá vonat előírás kö nev n hivat másol emlí elő hagyományo szi ragaszk ala
lemáso pergamenteker Megi pontoza betűszer szöve Másho szófer n liblari nev
libella elferdités Két sz z á fennál idej kez Tóra-tefilli mez lemáso tov bibl
tal g korsza közfunkcioná jeg titká máso felté szüks mi község zs él szöve
úgyszi Megill cs pergamen-teker í punktuá-la kézírá hit szöve sz nyilv
istentiszt ker b felolva tal ko rabb va ta embe sz közsé tartózkod sz Szanhe
munk al leg sz vagyono len Sz. Peszá kö újk m mi legszegén vol mun
külsőleg-bels egya leg legré szigo ügye Ta bib himnusz Iste szép ak E hozzáf sz
szol Sz T kés N teutá f tol gyakor sz á Sa tent kitörölhetetle len pergame
kifogást anyagú írá egyenletes ké írott egy sor foglalt ut mezuz vonatko
tefilli szófe emlékeze tu szöve me Megi sz műv tehe v kalligráfi p minde ért
alexand műv cikornyá díszíte másolata I Ne azo jeruzsá ra eltilto i szöv geniz
helye Sa Rendk go fordí Sz. e par szaka kö hag meghatáro terjed hel Né sz rendsze
bet k e oszlopo szó amel kezdőbe ilyen ha-ammudi neve legele köteles absz
lelkiismerete gondos egye betűhib kimaradá sz előfordul mi i T sz t haszná
emlékeze tu szöve sz mi ese m Tóra-tekerc má tal ko szigo egye b sz más m né
Megi mi ti Sz. neve kifej az tik Sz.- a szövegváltozat jel i mi kinyomta nevez
1874 wi Ti magánhan nél haammudim úgyszi l666 amster Ti Sol Oliveirá jelenté ra
XV sz. M Hag s tapasztalat M Zacu hivatkozá rigor eljá köv Sz. szem Rége
kolofono lá szöve a v antiquá szempon érték t kézirato Legré i valószi ka kar
hitközs 896 szárma Régeb más Tem kor ügyes v e egysz to tu négy Sz.-hiv re
kenyérker a id né talmudsz sz v óko fül to já ut megisme Sa m szófere jeg vol í
válólevele teljesíte közjeg funkci Besz írásteen ellát ítélet leír Besz-di sz
működ e m vád ré Szanhe Ra Gama pátriárk jegye am hivatal működ je sz el e dikt
H levélszöv k Ta ghett pol vonatko jeg teend Pin l szerződése hivat szóf ír
érvénytele tekintet Gh Mi díja fixir e kel megállapo fé s okm a mindkett kel
fize Mindez Sul Á részlete Sz. hí más Tem kor tan szerveze azo í né megmagyaráz
szerve ide vi f Rége b embe fe K ki más törvénymagya érte mindket elnevez
haggad interpret Sz sz né száml sz származta az törvény felsoro klasszifikál
aktivi próf letű u ko keletke babi fogsá visszajöv val szü v Fra Kroc szófer
Zsina férfia azonosí e ala apok Makkabe syna gramma ne azo p telj Sz jele jóll
Knes Jisz f e gyülekeze p S ha-C f sorren ut t Esze tar korsz makkabe u ko
használ kifej a tanít értet Ta Mó Á a nev aTa divr kifeje Hi iskolá vonatko Kés
ko gyermektan érte a S Tör taní zekénim ör ké chachamin böl ne Tal Azo é z ifj
tan töltö nag szer ókori alapíto iskolá taníto tömege Taní módj Neche jelle I
Törvénye könyv világ olvas a érte a megérte elolvasot ra magyaráz elő ere h
szöv olva az átfordíto h héber-ara nye feloszto egé szakasz Megi Nedd az
megmagyará törvény szigo sz alap né Mi a egyen Sz. Na jóll Hal h utó tanna v
szöve függetl tárgya törvé értel megmagyará szü es korviszonyo alkalma bib
törvény leg köteless Ha Jeb Szanhe kor ke érd maga intellektu színvon emel ti h
n felújí go leír Iroda Ba Vil A Tannai Selig Je Encyc Eisens Br ha-Mi Frank Z
Fran D ha-Mis Gr Geschi J Hambur Realenoyclop B Ta Zeits his Theol Schü Geschi
jüdisc Vo k We Dó we V Mach Mir Ah Be Graphi Requis Ginsb Introduc He B Lo La
Stu althebráis Buchw Btraes Narbo Sz ha-E Auerb Halbers G Miz Ad Ox Ganzfr Ké
ha-Szó Ó-
1490
CÍ Szó
SZÓ Szó ne talmud-traktá Masz Bibl hagy al megállap hagyom sz másol vona
előírá k ne hiva máso eml el hagyomány sz ragasz al lemás pergamenteke Meg
pontoz betűsze szöv Másh szófe liblar ne libell elferdité Ké s fenná ide ke
Tóra-tefill me lemás to bib ta korsz közfunkcion je titk más felt szük m közsé
z é szöv úgysz Megil c pergamen-teke punktuá-l kézír hi szöv s nyil istentisz
ke felolv ta k rab v t emb s közs tartózko s Szanh mun a le s vagyon le Sz Pesz
k új m legszegé vo mu külsőleg-bel egy le legr szig ügy T bi himnus Ist szé a
hozzá s szo S ké teut to gyako s S ten kitörölhetetl le pergam kifogás anyag ír
egyenlete k írot eg so foglal u mezu vonatk tefill szóf emlékez t szöv m Meg s
mű teh kalligráf mind ér alexan mű cikorny díszít másolat N az jeruzs r eltilt
szö geni hely S Rend g ford Sz pa szak k ha meghatár terje he N s rendsz be
oszlop sz ame kezdőb ilye ha-ammud nev legel kötele abs lelkiismeret gondo egy
betűhi kimarad s előfordu m s haszn emlékez t szöv s m es Tóra-teker m ta k
szig egy s má n Meg m t Sz nev kife a ti Sz. szövegváltoza je m kinyomt neve
187 w T magánha né haammudi úgysz l66 amste T So Oliveir jelent r X sz Ha
tapasztala Zac hivatkoz rigo elj kö Sz sze Rég kolofon l szöv antiqu szempo
érté kézirat Legr valósz k ka hitköz 89 szárm Rége má Te ko ügye egys t t nég
Sz.-hi r kenyérke i n talmuds s ók fü t j u megism S szófer je vo válólevel
teljesít közje funkc Bes írástee ellá ítéle leí Besz-d s műkö vá r Szanh R Gam
pátriár jegy a hivata műkö j s e dik levélszö T ghet po vonatk je teen Pi
szerződés hiva szó í érvénytel tekinte G M díj fixi ke megállap f ok mindket ke
fiz Minde Su részlet Sz h má Te ko ta szervez az n megmagyará szerv id v Rég
emb f k má törvénymagy ért mindke elneve hagga interpre S s n szám s származt a
törvén felsor klasszifiká aktiv pró let k keletk bab fogs visszajö va sz Fr Kro
szófe Zsin férfi azonos al apo Makkab syn gramm n az tel S jel jól Kne Jis
gyülekez ha- sorre u Esz ta kors makkab k haszná kife taní érte T M ne aT div
kifej H iskol vonatk Ké k gyermekta ért Tö tan zekéni ö k chachami bö n Ta Az
if ta tölt na sze ókor alapít iskol tanít tömeg Tan mód Nech jell Törvény köny
vilá olva ért megért elolvaso r magyará el er szö olv a átfordít héber-ar ny
feloszt eg szakas Meg Ned a megmagyar törvén szig s ala n M egye Sz N jól Ha ut
tann szöv függet tárgy törv érte megmagyar sz e korviszony alkalm bi törvén le
köteles H Je Szanh ko k ér mag intellekt színvo eme t felúj g leí Irod B Vi
Tanna Seli J Ency Eisen B ha-M Fran Fra ha-Mi G Gesch Hambu Realenoyclo T Zeit
hi Theo Sch Gesch jüdis V W D w Mac Mi A B Graph Requi Gins Introdu H L L St
althebrái Buch Btrae Narb S ha- Auer Halber Mi A O Ganzf K ha-Sz Ó