14917.htm
CÍMSZÓ: Szomory
SZEMÉLYNÉV: Szomory Dezső
SZÓCIKK: "Szomory 1. Dezső,
regény- és színműíró, szül. Budapesten 1869. Gyermekkorában Liszt Ferenc
tanítványa volt és nem közönséges zenei érzéke később elsősorban muzikális hatásra
törekvő prózájában is megnyilvánult. Nagyon korán lépett a hírlapírói pályára.
1890-ben Parisba ment, rövid időre Londonba is, ahonnan a budapesti
napilapoknak tudósításokat küldött. 1910 óta ismét Budapesten tartózkodik és
termékeny szépirodalmi tevékenységet folytat. A legegyénibb magyar elbeszélők
egyike. Novellás kötetei: El-bukottak ; Mesekönyv; Az isteni kert; Ünnep a
Dühöngön és egyéb szerelmek ; Lőrinc emléke ; A pékné; Az élet diadala ; A
selyemzsinór. Oly témák felé fordul, amelyekhez legtöbb írótársa hozzá sem
merne nyúlni. Azt az elvet vallja, hogy nincsen emberi, ami idegen volna hozzá.
A hétköznapok polgári mértéke szerint alakjai többnyire patologikusak, torzak,
sőt talán perverzek is. De az idegbajnak ezt a kusza és sötét világát nagy
erővel tudja megjeleníteni és szuggeszciója alá nyűgözi az olvasót. Színműírói
tevékenységét, amely nagyobb sikereket juttatott neki, a Péntek este és a Búcsú
c. egyfelvonásosokkal kezdte meg. Három színpadi munkájával a Habsburgok
emlékének hódol. Legszínesebb A nagy asszony c. Mária Terézia alakját és
udvarát fölelevenitő képsorozat, legművészibb és legemberibb a II. József
császár, legszinpadibb a Mária Antónia. Egy másik történeti trilógiának eddig
elkészült bevezető darabja a Lajos király, amelyben a mohácsi vész korának
kegyetlenül dübörgő magyar végzetjárását igyekszik lélekbe idézni. Színműveinek
nagyobbik csoportja a mai Budapest bizonyos társadalmi rétegének erősen
érzékies alakjait lépteti föl bővérűen szenvedélyes cselekmény keretében (A
rajongó Bolzay-lány; Györgyike drága gyermek; Bella; Glória ; Szabóky Zsigmond
Rafael; Matuska). Egy angol haditudósító megtévesztő álruhájába bújva, Harry
Russel Dorsan harctéri leveleiben nagy stílűen érzékelteti a világháborúnak
vérszennyes viharzását. Költészetet és tudományt, valóságot és álmot,
naturalizmust és romantikát mesterien egybeötvöző gyűjteménye: Levelek egy
barát-nőmhöz. Nyelvezete egyéni és abban a törekvésben, hogy a kifejezhetlent
is kifejezhesse, nem törődik a hagyományokkal és olykor még a nyelv an
törvényeit is félreteszi, főképen a nyelvzenei hatása kedvéért. Szereti a zsidó
témákat is (Péntek este). Társadalmi színmüveinek több jellegzetes alakja
zsidó. Novelláinak némelyike is a vidéki zsidóság életének egy-egy érdekes
szeletét mutatja be. Önéletrajzi visszaemlékezései tele vannak érdekes zsidó
vonatkozásokkal."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4917. címszó a lexikon =>
864. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14917.htm
CÍMSZÓ: Szomory
SZEMÉLYNÉV: Szomory Dezső
SZÓCIKK: Szomory 1. Dezső, regény- és színműíró, szül. Budapesten 1869.
Gyermekkorában Liszt Ferenc tanítványa volt és nem közönséges zenei érzéke
később elsősorban muzikális hatásra törekvő prózájában is megnyilvánult. Nagyon
korán lépett a hírlapírói pályára. 1890-ben Parisba ment, rövid időre Londonba
is, ahonnan a budapesti napilapoknak tudósításokat küldött. 1910 óta ismét
Budapesten tartózkodik és termékeny szépirodalmi tevékenységet folytat. A
legegyénibb magyar elbeszélők egyike. Novellás kötetei: El-bukottak ;
Mesekönyv; Az isteni kert; Ünnep a Dühöngön és egyéb szerelmek ; Lőrinc emléke
; A pékné; Az élet diadala ; A selyemzsinór. Oly témák felé fordul, amelyekhez
legtöbb írótársa hozzá sem merne nyúlni. Azt az elvet vallja, hogy nincsen
emberi, ami idegen volna hozzá. A hétköznapok polgári mértéke szerint alakjai
többnyire patologikusak, torzak, sőt talán perverzek is. De az idegbajnak ezt a
kusza és sötét világát nagy erővel tudja megjeleníteni és szuggeszciója alá
nyűgözi az olvasót. Színműírói tevékenységét, amely nagyobb sikereket juttatott
neki, a Péntek este és a Búcsú c. egyfelvonásosokkal kezdte meg. Három színpadi
munkájával a Habsburgok emlékének hódol. Legszínesebb A nagy asszony c. Mária
Terézia alakját és udvarát fölelevenitő képsorozat, legművészibb és legemberibb
a II. József császár, legszinpadibb a Mária Antónia. Egy másik történeti
trilógiának eddig elkészült bevezető darabja a Lajos király, amelyben a mohácsi
vész korának kegyetlenül dübörgő magyar végzetjárását igyekszik lélekbe idézni.
Színműveinek nagyobbik csoportja a mai Budapest bizonyos társadalmi rétegének
erősen érzékies alakjait lépteti föl bővérűen szenvedélyes cselekmény keretében
A rajongó Bolzay-lány; Györgyike drága gyermek; Bella; Glória ; Szabóky
Zsigmond Rafael; Matuska . Egy angol haditudósító megtévesztő álruhájába bújva,
Harry Russel Dorsan harctéri leveleiben nagy stílűen érzékelteti a
világháborúnak vérszennyes viharzását. Költészetet és tudományt, valóságot és
álmot, naturalizmust és romantikát mesterien egybeötvöző gyűjteménye: Levelek egy
barát-nőmhöz. Nyelvezete egyéni és abban a törekvésben, hogy a kifejezhetlent
is kifejezhesse, nem törődik a hagyományokkal és olykor még a nyelv an
törvényeit is félreteszi, főképen a nyelvzenei hatása kedvéért. Szereti a zsidó
témákat is Péntek este . Társadalmi színmüveinek több jellegzetes alakja zsidó.
Novelláinak némelyike is a vidéki zsidóság életének egy-egy érdekes szeletét
mutatja be. Önéletrajzi visszaemlékezései tele vannak érdekes zsidó
vonatkozásokkal.
14917.ht
CÍMSZÓ Szomor
SZEMÉLYNÉV Szomor Dezs
SZÓCIKK Szomor 1 Dezső regény é színműíró szül Budapeste 1869 Gyermekkorába
Lisz Feren tanítvány vol é ne közönsége zene érzék későb elsősorba muzikáli
hatásr törekv prózájába i megnyilvánult Nagyo korá lépet hírlapíró pályára
1890-be Parisb ment rövi időr Londonb is ahonna budapest napilapokna
tudósításoka küldött 191 ót ismé Budapeste tartózkodi é terméken szépirodalm
tevékenysége folytat legegyénib magya elbeszélő egyike Novellá kötetei
El-bukotta Mesekönyv A isten kert Ünne Dühöngö é egyé szerelme Lőrin emlék
pékné A éle diadal selyemzsinór Ol témá fel fordul amelyekhe legtöb írótárs
hozz se mern nyúlni Az a elve vallja hog nincse emberi am idege voln hozzá
hétköznapo polgár mérték szerin alakja többnyir patologikusak torzak ső talá
perverze is D a idegbajna ez kusz é söté világá nag erőve tudj megjeleníten é
szuggeszciój al nyűgöz a olvasót Színműíró tevékenységét amel nagyob sikereke
juttatot neki Pénte est é Búcs c egyfelvonásosokka kezdt meg Háro színpad
munkájáva Habsburgo emlékéne hódol Legszíneseb nag asszon c Mári Terézi alakjá
é udvará fölelevenit képsorozat legművészib é legemberib II Józse császár
legszinpadib Mári Antónia Eg mási történet trilógiána eddi elkészül bevezet
darabj Lajo király amelybe mohács vés korána kegyetlenü dübörg magya
végzetjárásá igyekszi lélekb idézni Színműveine nagyobbi csoportj ma Budapes
bizonyo társadalm rétegéne erőse érzékie alakjai léptet fö bővérűe szenvedélye
cselekmén keretébe rajong Bolzay-lány Györgyik drág gyermek Bella Glóri Szabók
Zsigmon Rafael Matusk Eg ango haditudósít megtéveszt álruhájáb bújva Harr Russe
Dorsa harctér leveleibe nag stílűe érzékeltet világháborúna vérszennye
viharzását Költészete é tudományt valóságo é álmot naturalizmus é romantiká
mesterie egybeötvöz gyűjteménye Levele eg barát-nőmhöz Nyelvezet egyén é abba
törekvésben hog kifejezhetlen i kifejezhesse ne törődi hagyományokka é olyko mé
nyel a törvényei i félreteszi főképe nyelvzene hatás kedvéért Szeret zsid
témáka i Pénte est Társadalm színmüveine töb jellegzete alakj zsidó Novelláina
némelyik i vidék zsidósá életéne egy-eg érdeke szeleté mutatj be Önéletrajz
visszaemlékezése tel vanna érdeke zsid vonatkozásokkal
14917.h
CÍMSZ Szomo
SZEMÉLYNÉ Szomo Dez
SZÓCIK Szomo Dezs regén színműír szü Budapest 186 Gyermekkoráb Lis Fere
tanítván vo n közönség zen érzé késő elsősorb muzikál hatás törek prózájáb
megnyilvánul Nagy kor lépe hírlapír pályár 1890-b Paris men röv idő London i
ahonn budapes napilapokn tudósítások küldöt 19 ó ism Budapest tartózkod terméke
szépirodal tevékenység folyta legegyéni magy elbeszél egyik Novell kötete
El-bukott Meseköny iste ker Ünn Dühöng egy szerelm Lőri emlé pékn él diada
selyemzsinó O tém fe fordu amelyekh legtö írótár hoz s mer nyúln A elv vallj ho
nincs ember a ideg vol hozz hétköznap polgá mérté szeri alakj többnyi
patologikusa torza s tal perverz i idegbajn e kus söt világ na erőv tud
megjeleníte szuggeszció a nyűgö olvasó Színműír tevékenységé ame nagyo sikerek
juttato nek Pént es Búc egyfelvonásosokk kezd me Hár színpa munkájáv Habsburg emlékén
hódo Legszínese na asszo Már Teréz alakj udvar föleleveni képsoroza legművészi
legemberi I Józs császá legszinpadi Már Antóni E más történe trilógián edd
elkészü beveze darab Laj királ amelyb mohác vé korán kegyetlen dübör magy
végzetjárás igyeksz lélek idézn Színművein nagyobb csoport m Budape bizony
társadal rétegén erős érzéki alakja lépte f bővérű szenvedély cselekmé keretéb
rajon Bolzay-lán Györgyi drá gyerme Bell Glór Szabó Zsigmo Rafae Matus E ang
haditudósí megtévesz álruhájá bújv Har Russ Dors harcté leveleib na stílű
érzékelte világháborún vérszenny viharzásá Költészet tudomány valóság álmo
naturalizmu romantik mesteri egybeötvö gyűjtemény Level e barát-nőmhö Nyelveze
egyé abb törekvésbe ho kifejezhetle kifejezhess n törőd hagyományokk olyk m nye
törvénye félretesz főkép nyelvzen hatá kedvéér Szere zsi témák Pént es Társadal
színmüvein tö jellegzet alak zsid Novelláin némelyi vidé zsidós életén egy-e
érdek szelet mutat b Önéletraj visszaemlékezés te vann érdek zsi vonatkozásokka
14917.
CÍMS Szom
SZEMÉLYN Szom De
SZÓCI Szom Dez regé színműí sz Budapes 18 Gyermekkorá Li Fer tanítvá v
közönsé ze érz kés elsősor muziká hatá töre prózájá megnyilvánu Nag ko lép
hírlapí pályá 1890- Pari me rö id Londo ahon budape napilapok tudósításo küldö
1 is Budapes tartózko termék szépiroda tevékenysé folyt legegyén mag elbeszé
egyi Novel kötet El-bukot Mesekön ist ke Ün Dühön eg szerel Lőr eml pék é diad
selyemzsin té f ford amelyek legt írótá ho me nyúl el vall h ninc embe ide vo
hoz hétközna polg mért szer alak többny patologikus torz ta perver idegbaj ku
sö vilá n erő tu megjelenít szuggeszci nyűg olvas Színműí tevékenység am nagy
sikere juttat ne Pén e Bú egyfelvonásosok kez m Há színp munkájá Habsbur emléké
hód Legszínes n assz Má Teré alak udva föleleven képsoroz legművész legember
Józ csász legszinpad Má Antón má történ trilógiá ed elkész bevez dara La kirá
amely mohá v korá kegyetle dübö mag végzetjárá igyeks léle idéz Színművei
nagyob csopor Budap bizon társada rétegé erő érzék alakj lépt bővér szenvedél
cselekm kereté rajo Bolzay-lá György dr gyerm Bel Gló Szab Zsigm Rafa Matu an
haditudós megtéves álruháj búj Ha Rus Dor harct levelei n stíl érzékelt
világháború vérszenn viharzás Költésze tudomán valósá álm naturalizm romanti
mester egybeötv gyűjtemén Leve barát-nőmh Nyelvez egy ab törekvésb h
kifejezhetl kifejezhes törő hagyományok oly ny törvény félretes főké nyelvze
hat kedvéé Szer zs témá Pén e Társada színmüvei t jellegze ala zsi Novellái
némely vid zsidó életé egy- érde szele muta Önéletra visszaemlékezé t van érde
zs vonatkozásokk
14917
CÍM Szo
SZEMÉLY Szo D
SZÓC Szo De reg színmű s Budape 1 Gyermekkor L Fe tanítv közöns z ér ké
elsőso muzik hat tör prózáj megnyilván Na k lé hírlap pály 1890 Par m r i Lond
aho budap napilapo tudósítás küld i Budape tartózk termé szépirod tevékenys
foly legegyé ma elbesz egy Nove köte El-buko Mesekö is k Ü Dühö e szere Lő em
pé dia selyemzsi t for amelye leg írót h m nyú e val nin emb id v ho hétközn
pol mér sze ala többn patologiku tor t perve idegba k s vil er t megjelení
szuggeszc nyű olva Színmű tevékenysé a nag siker jutta n Pé B egyfelvonásoso ke
H szín munkáj Habsbu emlék hó Legszíne ass M Ter ala udv föleleve képsoro
legművés legembe Jó csás legszinpa M Antó m törté trilógi e elkés beve dar L
kir amel moh kor kegyetl düb ma végzetjár igyek lél idé Színműve nagyo csopo
Buda bizo társad réteg er érzé alak lép bővé szenvedé cselek keret raj Bolzay-l
Györg d gyer Be Gl Sza Zsig Raf Mat a haditudó megtéve álruhá bú H Ru Do harc
levele stí érzékel világhábor vérszen viharzá Költész tudomá valós ál naturaliz
romant meste egybeöt gyűjtemé Lev barát-nőm Nyelve eg a törekvés kifejezhet
kifejezhe tör hagyományo ol n törvén félrete fők nyelvz ha kedvé Sze z tém Pé
Társad színmüve jellegz al zs Novellá némel vi zsid élet egy érd szel mut
Önéletr visszaemlékez va érd z vonatkozások
1491
CÍ Sz
SZEMÉL Sz
SZÓ Sz D re színm Budap Gyermekko F tanít közön é k elsős muzi ha tö prózá
megnyilvá N l hírla pál 189 Pa Lon ah buda napilap tudósítá kül Budap tartóz
term szépiro tevékeny fol legegy m elbes eg Nov köt El-buk Mesek i Düh szer L e
p di selyemzs fo amely le író ny va ni em i h hétköz po mé sz al több patologik
to perv idegb vi e megjelen szuggesz ny olv Színm tevékenys na sike jutt P
egyfelvonásos k szí munká Habsb emlé h Legszín as Te al ud fölelev képsor
legművé legemb J csá legszinp Ant tört trilóg elké bev da ki ame mo ko kegyet
dü m végzetjá igye lé id Színműv nagy csop Bud biz társa réte e érz ala lé bőv
szenved csele kere ra Bolzay- Györ gye B G Sz Zsi Ra Ma haditud megtév álruh b
R D har level st érzéke világhábo vérsze viharz Költés tudom való á naturali
roman mest egybeö gyűjtem Le barát-nő Nyelv e törekvé kifejezhe kifejezh tö
hagyomány o törvé félret fő nyelv h kedv Sz té P Társa színmüv jelleg a z Novell
néme v zsi éle eg ér sze mu Önélet visszaemléke v ér vonatkozáso