14918.htm

CÍMSZÓ: Szombat

SZÓCIKK: "Szombat, a hétnek hetedik napja, melyet már a teremtés történetében, mint Istentől megszentelt és megáldott munkaszüneti napot említ a Szentirás. Azontúl is több ízben köti a Biblia Izrael lelkére a Sz. megünneplését. A Tíz Parancsolat egyikében Isten világteremtési művének abbahagyásával indokolja meg a Sz. megszentelését, másikban pedig (1. Dekalogus) azzal a humánus céllal, hogy nyugodjék a te szolgád és szolgálód, úgy mint tenmagad... A Sz.-i munkaszünet a lélek helyreállítására szolgált. Már Saul idejében e napot használták fel próféták látogatására. A babilóniaiak is megülték a Sz.-ot, de önsanyargatásra és vezeklésre csupán; a zsidóknál azonban a próféta adta meg szellemét: nevezd a Sz.-t gyönyörnek, Isten szent napját tisztelendőnek (Jes. 58. 130). Jeremiás a Sz.-i törvényt szociális szellemben magyarázza, mikor a teherhordást eltiltja. A zsidóság minden korban szellemi foglalkozásra és lelki épülésre fordította a Sz.-i nyugalmat. Nehemiás korholja a Sz.-i üzérkedést és eltiltja (l0.), úgyhogy a Sz. a zsidó vallás legjelentőségesebb intézményévé vált; a rendszeres Sz.-i előadásokkal pótolta az iskolát s a népművelési intézményeket olyan korban, melyben azok még nem fejlődtek ki. A babiloni fogságban a próféták arra aknázták ki a Sz. szentséget, hogy a népben az összetartozás érzetét, a jövőbe vetett reménykedést ébren tartsák. A munkaszünetet a zsidóság oly szigorral értelmezte, hogy a makkabeus háborúk alatt a legnépszerűbb pap tudta csak kivételes tekintélyével és hadvezéri felsőbbségével kierőszakolni, hogy legalább a védekező harctól ne tartózkodjék Sz.-on a katonaság ; támadó harcot azonban még a legkedvezőbb körülmények között sem indított Sz.-on a zsidó hadsereg és inkább lemondott a támadás és rajtaütés előnyeiről, semhogy a Sz. szentségén csorbát ejtsen. A római írók (Seneca, stb ) nem győznek eleget gúnyolódni a Sz. szentségének e példátlan kímélésén; érthetetlennek találták a sütés-főzés abbanhagyását és úgy vélik, hogy a zsidók életük egyheted részét elvesztegetik a Sz.-ban. Josephus zsidó történetíró viszont arról tesz említést, hogy a pogányok közül sokan meg ismerkedve, a zsidó Sz. lélekemelő intézményével, fölvették a zsidó vallást. A középkori írókat lendületes himnuszokra ihlette a Sz. A Lecho Dódi c. ének a teremtés betetőzésének, de az elgondolás kezdetének a mondja a Sz.-ot; egy másik ének aszeretet és nemesielkűség, igazság és hit, béke és jójét, megadás és bizalom ünnepének mondja. És a Sz. meg is érdemli e jelzőket, mert a szeretet gyakorlásának állandó intézményévé vált a Tóraolvasással kapcsolatos adományozásban, a hét gyászolóinak a templomban való közmegvígasztalásában, a betegek látogatásában, szegény vándorok megvendégelésében; a hit és igazság pedig ápolásra talált a Tóraolvasásban és egyéb vallásos elmélkedésekben, a zsidóságnál először jelentkező prédikációban (homiliában), stb. A Sz. megünneplésének módja: a legszigorúbb munkaszünet, mely a jomkippur kivételével a többi ünnepeken megengedett élelem elkészítése körüli munkákra is ki terjed (1. Munkatilalom). Péntek este gyertya gyújtással avatja fel a családanya a Sz.-ot, a családfő Kiddus -sal köszönti és havdóló -szer- tartással (1. o.) búcsúztatja. Hagyományos szokás, hogy a péntek esti istentiszteletet megelőzően fürdőt vesznek, Sz.-on még a legszegényebb is okvetlenül fehérneműt vált és az étkezés is ünnepiesebb. A Sz.-ra eső böjtnapok (a jomkippurt kivéve) másnapra vagy előző csütörtökre tétet nek át. Az ünnepi szertartások is, amennyiben a legcsekélyebb Sz.-szegesre adnának alkalmat, e napon szünetelnek. A körülmetélésre vonatkozó törvények azonban Sz.-on is hatályban vannak és csak beteg csecsemőn nem végzik a circumcisiót. Külön imák is bevésik a Sz. szentségének tudatát a népbe."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4918. címszó a lexikon => 865. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14918.htm

CÍMSZÓ: Szombat

SZÓCIKK: Szombat, a hétnek hetedik napja, melyet már a teremtés történetében, mint Istentől megszentelt és megáldott munkaszüneti napot említ a Szentirás. Azontúl is több ízben köti a Biblia Izrael lelkére a Sz. megünneplését. A Tíz Parancsolat egyikében Isten világteremtési művének abbahagyásával indokolja meg a Sz. megszentelését, másikban pedig 1. Dekalogus azzal a humánus céllal, hogy nyugodjék a te szolgád és szolgálód, úgy mint tenmagad... A Sz.-i munkaszünet a lélek helyreállítására szolgált. Már Saul idejében e napot használták fel próféták látogatására. A babilóniaiak is megülték a Sz.-ot, de önsanyargatásra és vezeklésre csupán; a zsidóknál azonban a próféta adta meg szellemét: nevezd a Sz.-t gyönyörnek, Isten szent napját tisztelendőnek Jes. 58. 130 . Jeremiás a Sz.-i törvényt szociális szellemben magyarázza, mikor a teherhordást eltiltja. A zsidóság minden korban szellemi foglalkozásra és lelki épülésre fordította a Sz.-i nyugalmat. Nehemiás korholja a Sz.-i üzérkedést és eltiltja l0. , úgyhogy a Sz. a zsidó vallás legjelentőségesebb intézményévé vált; a rendszeres Sz.-i előadásokkal pótolta az iskolát s a népművelési intézményeket olyan korban, melyben azok még nem fejlődtek ki. A babiloni fogságban a próféták arra aknázták ki a Sz. szentséget, hogy a népben az összetartozás érzetét, a jövőbe vetett reménykedést ébren tartsák. A munkaszünetet a zsidóság oly szigorral értelmezte, hogy a makkabeus háborúk alatt a legnépszerűbb pap tudta csak kivételes tekintélyével és hadvezéri felsőbbségével kierőszakolni, hogy legalább a védekező harctól ne tartózkodjék Sz.-on a katonaság ; támadó harcot azonban még a legkedvezőbb körülmények között sem indított Sz.-on a zsidó hadsereg és inkább lemondott a támadás és rajtaütés előnyeiről, semhogy a Sz. szentségén csorbát ejtsen. A római írók Seneca, stb nem győznek eleget gúnyolódni a Sz. szentségének e példátlan kímélésén; érthetetlennek találták a sütés-főzés abbanhagyását és úgy vélik, hogy a zsidók életük egyheted részét elvesztegetik a Sz.-ban. Josephus zsidó történetíró viszont arról tesz említést, hogy a pogányok közül sokan meg ismerkedve, a zsidó Sz. lélekemelő intézményével, fölvették a zsidó vallást. A középkori írókat lendületes himnuszokra ihlette a Sz. A Lecho Dódi c. ének a teremtés betetőzésének, de az elgondolás kezdetének a mondja a Sz.-ot; egy másik ének aszeretet és nemesielkűség, igazság és hit, béke és jójét, megadás és bizalom ünnepének mondja. És a Sz. meg is érdemli e jelzőket, mert a szeretet gyakorlásának állandó intézményévé vált a Tóraolvasással kapcsolatos adományozásban, a hét gyászolóinak a templomban való közmegvígasztalásában, a betegek látogatásában, szegény vándorok megvendégelésében; a hit és igazság pedig ápolásra talált a Tóraolvasásban és egyéb vallásos elmélkedésekben, a zsidóságnál először jelentkező prédikációban homiliában , stb. A Sz. megünneplésének módja: a legszigorúbb munkaszünet, mely a jomkippur kivételével a többi ünnepeken megengedett élelem elkészítése körüli munkákra is ki terjed 1. Munkatilalom . Péntek este gyertya gyújtással avatja fel a családanya a Sz.-ot, a családfő Kiddus -sal köszönti és havdóló -szer- tartással 1. o. búcsúztatja. Hagyományos szokás, hogy a péntek esti istentiszteletet megelőzően fürdőt vesznek, Sz.-on még a legszegényebb is okvetlenül fehérneműt vált és az étkezés is ünnepiesebb. A Sz.-ra eső böjtnapok a jomkippurt kivéve másnapra vagy előző csütörtökre tétet nek át. Az ünnepi szertartások is, amennyiben a legcsekélyebb Sz.-szegesre adnának alkalmat, e napon szünetelnek. A körülmetélésre vonatkozó törvények azonban Sz.-on is hatályban vannak és csak beteg csecsemőn nem végzik a circumcisiót. Külön imák is bevésik a Sz. szentségének tudatát a népbe.

14918.ht

CÍMSZÓ Szomba

SZÓCIKK Szombat hétne hetedi napja melye má teremté történetében min Istentő megszentel é megáldot munkaszünet napo emlí Szentirás Azontú i töb ízbe köt Bibli Izrae lelkér Sz megünneplését Tí Parancsola egyikébe Iste világteremtés művéne abbahagyásáva indokolj me Sz megszentelését másikba pedi 1 Dekalogu azza humánu céllal hog nyugodjé t szolgá é szolgálód úg min tenmagad.. Sz.- munkaszüne léle helyreállításár szolgált Má Sau idejébe napo használtá fe prófétá látogatására babilóniaia i megülté Sz.-ot d önsanyargatásr é vezeklésr csupán zsidókná azonba prófét adt me szellemét nevez Sz.- gyönyörnek Iste szen napjá tisztelendőne Jes 58 13 Jeremiá Sz.- törvény szociáli szellembe magyarázza miko teherhordás eltiltja zsidósá minde korba szellem foglalkozásr é lelk épülésr fordított Sz.- nyugalmat Nehemiá korholj Sz.- üzérkedés é eltiltj l0 úgyhog Sz zsid vallá legjelentőségeseb intézményév vált rendszere Sz.- előadásokka pótolt a iskolá népművelés intézményeke olya korban melybe azo mé ne fejlődte ki babilon fogságba prófétá arr aknáztá k Sz szentséget hog népbe a összetartozá érzetét jövőb vetet reménykedés ébre tartsák munkaszünete zsidósá ol szigorra értelmezte hog makkabeu háború alat legnépszerűb pa tudt csa kivétele tekintélyéve é hadvezér felsőbbségéve kierőszakolni hog legaláb védekez harctó n tartózkodjé Sz.-o katonasá támad harco azonba mé legkedvezőb körülménye közöt se indítot Sz.-o zsid hadsere é inkáb lemondot támadá é rajtaüté előnyeiről semhog Sz szentségé csorbá ejtsen róma író Seneca st ne győzne elege gúnyolódn Sz szentségéne példátla kímélésén érthetetlenne találtá sütés-főzé abbanhagyásá é úg vélik hog zsidó életü egyhete részé elvesztegeti Sz.-ban Josephu zsid történetír viszon arró tes említést hog pogányo közü soka me ismerkedve zsid Sz lélekemel intézményével fölvetté zsid vallást középkor íróka lendülete himnuszokr ihlett Sz Lech Dód c éne teremté betetőzésének d a elgondolá kezdeténe mondj Sz.-ot eg mási éne aszerete é nemesielkűség igazsá é hit bék é jójét megadá é bizalo ünnepéne mondja É Sz me i érdeml jelzőket mer szerete gyakorlásána álland intézményév vál Tóraolvasássa kapcsolato adományozásban hé gyászolóina templomba val közmegvígasztalásában betege látogatásában szegén vándoro megvendégelésében hi é igazsá pedi ápolásr talál Tóraolvasásba é egyé valláso elmélkedésekben zsidóságná előszö jelentkez prédikációba homiliába stb Sz megünnepléséne módja legszigorúb munkaszünet mel jomkippu kivételéve több ünnepeke megengedet élele elkészítés körül munkákr i k terje 1 Munkatilalo Pénte est gyerty gyújtássa avatj fe családany Sz.-ot családf Kiddu -sa köszönt é havdól -szer tartássa 1 o búcsúztatja Hagyományo szokás hog pénte est istentisztelete megelőzőe fürdő vesznek Sz.-o mé legszegényeb i okvetlenü fehérnemű vál é a étkezé i ünnepiesebb Sz.-r es böjtnapo jomkippur kivév másnapr vag előz csütörtökr téte ne át A ünnep szertartáso is amennyibe legcsekélyeb Sz.-szegesr adnána alkalmat napo szünetelnek körülmetélésr vonatkoz törvénye azonba Sz.-o i hatályba vanna é csa bete csecsemő ne végzi circumcisiót Külö imá i bevési Sz szentségéne tudatá népbe

14918.h

CÍMSZ Szomb

SZÓCIK Szomba hétn heted napj mely m teremt történetébe mi Istent megszente megáldo munkaszüne nap eml Szentirá Azont tö ízb kö Bibl Izra lelké S megünneplésé T Parancsol egyikéb Ist világteremté művén abbahagyásáv indokol m S megszentelésé másikb ped Dekalog azz humán célla ho nyugodj szolg szolgáló ú mi tenmagad. Sz. munkaszün lél helyreállításá szolgál M Sa idejéb nap használt f prófét látogatásár babilóniai megült Sz.-o önsanyargatás vezeklés csupá zsidókn azonb prófé ad m szellemé neve Sz. gyönyörne Ist sze napj tisztelendőn Je 5 1 Jeremi Sz. törvén szociál szellemb magyarázz mik teherhordá eltiltj zsidós mind korb szelle foglalkozás lel épülés fordítot Sz. nyugalma Nehemi korhol Sz. üzérkedé eltilt l úgyho S zsi vall legjelentőségese intézményé vál rendszer Sz. előadásokk pótol iskol népművelé intézmények oly korba melyb az m n fejlődt k babilo fogságb prófét ar aknázt S szentsége ho népb összetartoz érzeté jövő vete reménykedé ébr tartsá munkaszünet zsidós o szigorr értelmezt ho makkabe hábor ala legnépszerű p tud cs kivétel tekintélyév hadvezé felsőbbségév kierőszakoln ho legalá védeke harct tartózkodj Sz.- katonas táma harc azonb m legkedvező körülmény közö s indíto Sz.- zsi hadser inká lemondo támad rajtaüt előnyeirő semho S szentség csorb ejtse róm ír Senec s n győzn eleg gúnyolód S szentségén példátl kímélésé érthetetlenn talált sütés-főz abbanhagyás ú véli ho zsid élet egyhet rész elveszteget Sz.-ba Joseph zsi történetí viszo arr te említés ho pogány köz sok m ismerkedv zsi S lélekeme intézményéve fölvett zsi vallás középko írók lendület himnuszok ihlet S Lec Dó én teremt betetőzéséne elgondol kezdetén mond Sz.-o e más én aszeret nemesielkűsé igazs hi bé jójé megad bizal ünnepén mondj S m érdem jelzőke me szeret gyakorlásán állan intézményé vá Tóraolvasáss kapcsolat adományozásba h gyászolóin templomb va közmegvígasztalásába beteg látogatásába szegé vándor megvendégelésébe h igazs ped ápolás talá Tóraolvasásb egy vallás elmélkedésekbe zsidóságn elősz jelentke prédikációb homiliáb st S megünneplésén módj legszigorú munkaszüne me jomkipp kivételév töb ünnepek megengede élel elkészíté körü munkák terj Munkatilal Pént es gyert gyújtáss avat f családan Sz.-o család Kidd -s köszön havdó -sze tartáss búcsúztatj Hagyomány szoká ho pént es istentisztelet megelőző fürd veszne Sz.- m legszegénye okvetlen fehérnem vá étkez ünnepieseb Sz.- e böjtnap jomkippu kivé másnap va elő csütörtök tét n á ünne szertartás i amennyib legcsekélye Sz.-szeges adnán alkalma nap szünetelne körülmetélés vonatko törvény azonb Sz.- hatályb vann cs bet csecsem n végz circumcisió Kül im bevés S szentségén tudat népb

14918.

CÍMS Szom

SZÓCI Szomb hét hete nap mel terem történetéb m Isten megszent megáld munkaszün na em Szentir Azon t íz k Bib Izr lelk megünneplés Parancso egyiké Is világteremt művé abbahagyásá indoko megszentelés másik pe Dekalo az humá céll h nyugod szol szolgál m tenmagad Sz munkaszü lé helyreállítás szolgá S idejé na használ prófé látogatásá babilónia megül Sz.- önsanyargatá vezeklé csup zsidók azon próf a szellem nev Sz gyönyörn Is sz nap tisztelendő J Jerem Sz törvé szociá szellem magyaráz mi teherhord eltilt zsidó min kor szell foglalkozá le épülé fordíto Sz nyugalm Nehem korho Sz üzérked eltil úgyh zs val legjelentőséges intézmény vá rendsze Sz előadások póto isko népművel intézménye ol korb mely a fejlőd babil fogság prófé a aknáz szentség h nép összetarto érzet jöv vet reményked éb tarts munkaszüne zsidó szigor értelmez h makkab hábo al legnépszer tu c kivéte tekintélyé hadvez felsőbbségé kierőszakol h legal védek harc tartózkod Sz. katona tám har azon legkedvez körülmén köz indít Sz. zs hadse ink lemond táma rajtaü előnyeir semh szentsé csor ejts ró í Sene győz ele gúnyoló szentségé példát kímélés érthetetlen talál sütés-fő abbanhagyá vél h zsi éle egyhe rés elvesztege Sz.-b Josep zs történet visz ar t említé h pogán kö so ismerked zs lélekem intézményév fölvet zs vallá középk író lendüle himnuszo ihle Le D é terem betetőzésén elgondo kezdeté mon Sz.- má é aszere nemesielkűs igaz h b jój mega biza ünnepé mond érde jelzők m szere gyakorlásá álla intézmény v Tóraolvasás kapcsola adományozásb gyászolói templom v közmegvígasztalásáb bete látogatásáb szeg vándo megvendégeléséb igaz pe ápolá tal Tóraolvasás eg vallá elmélkedésekb zsidóság elős jelentk prédikáció homiliá s megünneplésé mód legszigor munkaszün m jomkip kivételé tö ünnepe megenged éle elkészít kör munká ter Munkatila Pén e gyer gyújtás ava családa Sz.- csalá Kid - köszö havd -sz tartás búcsúztat Hagyomán szok h pén e istentisztele megelőz für veszn Sz. legszegény okvetle fehérne v étke ünnepiese Sz. böjtna jomkipp kiv másna v el csütörtö té ünn szertartá amennyi legcsekély Sz.-szege adná alkalm na szüneteln körülmetélé vonatk törvén azon Sz. hatály van c be csecse vég circumcisi Kü i bevé szentségé tuda nép

14918

CÍM Szo

SZÓC Szom hé het na me tere történeté Iste megszen megál munkaszü n e Szenti Azo í Bi Iz lel megünneplé Parancs egyik I világterem műv abbahagyás indok megszentelé mási p Dekal a hum cél nyugo szo szolgá tenmaga S munkasz l helyreállítá szolg idej n haszná próf látogatás babilóni megü Sz. önsanyargat vezekl csu zsidó azo pró szelle ne S gyönyör I s na tisztelend Jere S törv szoci szelle magyará m teherhor eltil zsid mi ko szel foglalkoz l épül fordít S nyugal Nehe korh S üzérke elti úgy z va legjelentősége intézmén v rendsz S előadáso pót isk népműve intézmény o kor mel fejlő babi fogsá próf akná szentsé né összetart érze jö ve reményke é tart munkaszün zsid szigo értelme makka háb a legnépsze t kivét tekintély hadve felsőbbség kierőszako lega véde har tartózko Sz katon tá ha azo legkedve körülmé kö indí Sz z hads in lemon tám rajta előnyei sem szents cso ejt r Sen győ el gúnyol szentség példá kímélé érthetetle talá sütés-f abbanhagy vé zs él egyh ré elveszteg Sz.- Jose z történe vis a említ pogá k s ismerke z léleke intézményé fölve z vall közép ír lendül himnusz ihl L tere betetőzésé elgond kezdet mo Sz. m aszer nemesielkű iga jó meg biz ünnep mon érd jelző szer gyakorlás áll intézmén Tóraolvasá kapcsol adományozás gyászoló templo közmegvígasztalásá bet látogatásá sze vánd megvendégelésé iga p ápol ta Tóraolvasá e vall elmélkedések zsidósá elő jelent prédikáci homili megünneplés mó legszigo munkaszü jomki kivétel t ünnep megenge él elkészí kö munk te Munkatil Pé gye gyújtá av család Sz. csal Ki kösz hav -s tartá búcsúzta Hagyomá szo pé istentisztel megelő fü vesz Sz legszegén okvetl fehérn étk ünnepies Sz böjtn jomkip ki másn e csütört t ün szertart amenny legcsekél Sz.-szeg adn alkal n szünetel körülmetél vonat törvé azo Sz hatál va b csecs vé circumcis K bev szentség tud né

1491

CÍ Sz

SZÓ Szo h he n m ter történet Ist megsze megá munkasz Szent Az B I le megünnepl Paranc egyi világtere mű abbahagyá indo megszentel más Deka hu cé nyug sz szolg tenmag munkas helyreállít szol ide haszn pró látogatá babilón meg Sz önsanyarga vezek cs zsid az pr szell n gyönyö n tisztelen Jer tör szoc szell magyar teherho elti zsi m k sze foglalko épü fordí nyuga Neh kor üzérk elt úg v legjelentőség intézmé rends előadás pó is népműv intézmén ko me fejl bab fogs pró akn szents n összetar érz j v reményk tar munkaszü zsi szig értelm makk há legnépsz kivé tekintél hadv felsőbbsé kierőszak leg véd ha tartózk S kato t h az legkedv körülm k ind S had i lemo tá rajt előnye se szent cs ej Se gy e gúnyo szentsé péld kímél érthetetl tal sütés- abbanhag v z é egy r elveszte Sz. Jos történ vi emlí pog ismerk lélek intézmény fölv val közé í lendü himnus ih ter betetőzés elgon kezde m Sz asze nemesielk ig j me bi ünne mo ér jelz sze gyakorlá ál intézmé Tóraolvas kapcso adományozá gyászol templ közmegvígasztalás be látogatás sz ván megvendégelés ig ápo t Tóraolvas val elmélkedése zsidós el jelen prédikác homil megünneplé m legszig munkasz jomk kivéte ünne megeng é elkész k mun t Munkati P gy gyújt a csalá Sz csa K kös ha - tart búcsúzt Hagyom sz p istentiszte megel f ves S legszegé okvet fehér ét ünnepie S böjt jomki k más csütör ü szertar amenn legcseké Sz.-sze ad alka szünete körülmeté vona törv az S hatá v csec v circumci be szentsé tu n