14959.htm
CÍMSZÓ: Talmud
SZÓCIKK: Talmud (Tanulmány),
a zsidóság szent irodalmának az a része, mely a Bibliának, főképp törvényi
részének fejtegetésével foglalkozik, de közli azokat a teológián kívül eső témákat
is, amelyek ezer éven át, ötszáz évvel Kr. előtt és 500 évig Kr. után
foglalkoztatták a zsidó érdeklődést. Rituális és jogi döntéseken kívül tehát
régi hagyományokat, bölcseleti gnómákat, mondákat, földrajzi, asztronómiai,
orvostudományi. geometriai feljegyzéseket is tartalmaz a T. Mindezek mint
szóbeli tárgyalások, spontán megjegyzések kerültek a T.-ba, rendszer nélkül,
többnyire az eszmetársulás fonalán. A döntések, írásmagyarázatok, a különböző
viták és különböző vélemények, de az évezredes periódus történelmi emlékei és
tudományos megismerései is egy forrásból, a hagyományból táplálkoztak. A a
hagyományozott Tan» leírása a legrégibb időkben tilalom alatt állt és nemzedék
nemzedéknek, iskola iskolának adta át a sok évszázad felszaporodott anyagát.
Ennek az óriási hagyománynak megőrzésével egyes mnemonikai művészek
hivatásszerűen is foglalkoztak, «medencék, melyek egyetlen cseppet sem
eresztettek át». Később, mikor már nem lehetett az emlékezetre bízni azt az
óriási örökséget, leírták és így keletkezett az a monumentális munka, amelyet
T.-nak hívnak. Ez két részből áll: Misná-ból és Gemárá-ból. A tórái
törvényértelmezés alakjában oly hagyományok is találhatók a T.-ban, melyek még
a Mózes előtti, sémi őskorba nyúlnak vissza (pl. 7 napos gyász Jákob halálánál).
Viszont a tórái törvények rövid fogalmazásából azt kell következtetni, hogy
értelmezésük már akkoriban is szóbeli hagyomány tárgyai voltak; így pl. az
engesztelés napjára a Tóra az önsanyargatást írja elő, de semmiképp sem
határozza meg annak formáját, ami arra vall, hogy ez a forma már régen
beidegződött a népéletbe és bővebb megmagyarázása fölösleges volt. A T.
hagyományozói kb. 300-ban Kr. e. tanná néven szerepelnek (l. Tannaiták). Az
egyes tudósok véleménye csak irányadó volt, döntő súllyal csupán az iskola
(methibta) bírt. Ez törvényhozó és kiközösítő erővel volt felruházva s tagjai
csak az autorizáltak (szemicha, kézföltevés által felavatottak) lehettek. Ez a
testület legalább 70 tagból állott. A tagok közül tízen külön elnöki
tisztséggel bírtak és végrehajtó testületként működtek (résé kalló). A
gyűléseket az ünnepek előtti hónapban tartották, amikor tárgyalás alá vették az
időközben otthon feldolgozott anyagot; a gyűléseken jelen voltak hátsó sorokban
a tanítványok százai és részt vehettek a tárgyalásban, de szavazati jogot nem
gyakorolhattak. Előbb a bibliai igék fonalán haladt az előadás és a hozzáfűzött
törvénymagyarázat a vallásgyakorlat (Halacha) hagyományos formáját ismertette,
később már a bibliai ige szövegében nem gyökerező kérdések özöne került
tárgyalás alá. Csak lassanként kristályosodott az előadott anyag kezdetleges
rendszerbe. A Bibliának nem törvényi része (haggada, aggada), a moralizáló és
történeti anyaga épülés céljára sokkal szabadabb elbánásban részesült; Az
aggadai (moralizáló) írásfejtegetés későbbi időkben négy fői irányba ágazódott
el. A négy irányt pardész (prász = paradicsomkert) szóban foglalták össze: ú.m.
1. pesat (egyszerű, szószerinti értelem); 2. remez, allegorikus, rendszerint
valamely helyesírásilag fölösleges, vagy különös módon hagyományozott betű
célzatos utalásaképp; 3. d’rás, célzatok sokféle más irányban; 4.szód, titkos
értelme a betűk számértékének. Ebben az aggadai anyagban sok régi népies hit,
történeti adat, bölcseleti vélemény van felhalmozva, de még ma sem tudják
szigorú pontossággal eredeti helyeire elosztályozni ezt az anyagot; így
találunk néha a babiloni Hammurabi kódexból való jogi képzeteket, melyeket a
Biblia más képzetei sem bírtak feledésbe dönteni. A Kr. u. 70-ben bekövetkezett
államfelbomlás és szétszóródás után a hagyomány maradt meg egyetlen nemzeti
kapcsolatnak. Hillelnek tanítványa, Rabbi Jochánán ben Zakkai állott akkor a
testület élén és ez engedélyt nyert Titustól, hogy Jamniában nyithassa meg a
szanhedrini joghatósággal bíró iskolát. A hagyomány anyagának összegyűjtésével
legelőször R. Meir, a mártírhalált halt r. Akiba tanítványa foglalkozott és ő
vetette meg alapját a R. Juda hanászi által kb. 200-ban Kr. u. végleg
megszerkesztett Misnának, azonban sok anyagnak ügyeimen kívül hagyásával,
melyet aztán R. Nechemia állított össze Toszefta (toldalék) néven és mely a
tételek indokolására is kiterjeszkedik. A Misna 6 rendre oszlik: 1. A
mezőgazdasággal kapcsolatos adózási és jótékonysági törvények. 2. Ünnepek. 3.
Női jog. 4. Kártérítések, polgári és büntetőjog (itt foglal helyet a
hagyományozás szabályozása és a tanítási ethika, Abót is). 5. Áldozatokról. 6.
Tisztasági törvények. Minden rend több traktátusból és minden traktátus több
fejezetből áll. De voltak a Misna mellett más gyűjtemények is, melyeket azonban
a Misna kizárólagossá vált tekintélye kiszorított. Ilyen kiszorított,
apokrifnek mondott gyűjtemények: a Barajták {Misna chicona, künrekedt Misna),
melyeket a későbbi vitákban a Gemárában gyakran idéznek ellenbizonyítékképp; és
melyeket utóbb Toszefta (toldalék) néven állítottak össze; a többi gyűjtemény
nem jutott ilyen jelentőséghez. A Misnát magát ép úgy tették törvényfejtegetés
alapjává, mint azelőtt a Tórát. E fejtegetést Gemárának nevezzük, tudósait
pedig amóráknak. Öt ilyen amóra emberöltő szolgáltatja az anyagot a palesztinai
vagy jeruzsálemi T.-gyűjteményhez, melynek alapját R. Jóchanán vetette meg.
Ennek halála után a hagyományozás hegemóniája Babiloniára (új-perzsa
birodalomra) terelődik át. A jeruzsálemi T. rendszeresség tekintetében mögötte
marad a kb. 500-ban Kr. előtt összeállított babilóniainak, minek következtében
a Rabina és R. Ási által rendezett babilóniai T. került egyeduralomra, a
palesztiniai azonban aggadai anyagának nagyobb gazdagsága, valamint arám
dialektusának jellegzetességénél fogva szolgáltat a filológiai kutatásnak
kimeríthetetlen kincsesbányát. A babilóniai Gemárában legfőbb tekintélyek Ráb,
ki még Palesztinában R. Juda hanászi előadásait hallgatta s az ő tekintélyével
jutott fölénybe vallásos kérdésekben továbbá Sámuel, ki jogi kérdésekben
szerzett nagyobb tekintélyt már azért is, mert jól ismerte a perzsa
jogrendszert is és udvari jogtanácsosa volt Nahardeában az exilarchának. A
babilóniai Gemárában is keleties rendszertelenség uralkodik, az anyag nem mindig
tárgyi kapcsolatban, hanem néha a szerzők azonossága szerint, néha az
eszmetársulás fonalán halad, nagyon sok kitérés zavarja az eszmemenetet s ez
valamint a stílus szófukarsága, a szóbelileg még értett formuláknak
eredetiségükben való közlése nagyon nehézzé teszik a T. megértését. Egyes
spontán egyéni nyilatkozatok az irodalmi stílus csiszoltságát is nélkülözik. A
T.nak a másvallásúakkal szemben tanúsított türelmetlenségét és
igazságtalanságát rendszerint az értelmükből kivetkőztetett, összefüggésükből
kiszakított idézetekre alapítják. Ilyen félreértés tárgya pl. ez a hely:
«Pogány (perzsa) földje olyan, mint a pusztaság, aki birtokba veszi, az jogot
szerzett rá. Miért? Mert a pogány, amint a vételárat kézhez vette, a birtoklás
jogát elvesztette, a zsidó pedig addig nem szerezte meg, míg az adásvevési
szerződés nem jutott a kezébe. A föld azért olyan mint a pusztaság (Bába Báthra
54. l. o.). Pedig itt a zsidó terhére szól a tanítás, mely a perzsa törvényben
gyökerezik. Arról van ugyanis szó a szövegben, hogy az adófizetés alól azzal
szoktak kibújni, hogy az eladó közvetlen aratás után adta el a földet, amikor
még nem érkezett el az adófizetés ideje, a vevő pedig, hogy az adófizetést
kitolja, csak az adófizetés határideje után vette birtokba. Ezen időn belül
azonban az a veszély fenyegette, hogy egy harmadik személy (a király, a
gazdátlan földnek ura), vagy aki az adót le akarja érte fizetni, ráteszi a
kezét. (V. ö. Guttmann M., «Das Judenthum u. seine Umwelt» 311.1.) Sok
előítélet is fűződött az idők folyamán a T.-hoz. Már 553-ban Justiniánus
császár a 145. sz. Novellában megvetőleg emlékszik meg róla, azontúl sok
esetben érte egyházi átok és halálos ítélet (máglyán való elégetésre); akadtak
azonban keresztény körökben védői is,akik között Reuchlin a legnevezetesebb.
Mai nap már Goldschmidt Lázár fordításában a teljes német T.-ot bírjuk. Egyes
főbb részeit mások is lefordították és ezzel a T.-hamisítók aknamunkáját
megnehezítették. Magán a zsidóság körén belül a karaiták foglaltak vele szemben
ellenséges állást, mivel tanításait nem találták a bibliai igében gyökerezőnek
és emiatt különszakadtak a rabbanita zsidóságtól. A T.-i logikai okoskodás
valóban nagyon elütő a modern tudományokétól, azonkívül maga a
törvényfejtegetés is kazuisztikus, oly esetekre kiterjedő, melyeket a való élet
nem nyújt. T.-kommentárok. A T. szövege úgy nyelvi, mint tárgyi tekintetben sok
nehézséget tár a tanulmányozó elé és még több fejtörést okoz azoknak, kik az
egyes autorok különböző tárggyal kapcsolatos jogi vagy egyéb természetű
felfogásai mögött föltétlen egységet akarnak kimutatni, anélkül, hogy a
filológiai jóhiszeműség ezt okvetlenül megkövetelné. Fokozza ezt a nehézséget
az az általánosan tapasztalható tény, hogy a Gemára már nem ismeri a Misna
eredeti értelmét, más feltevés alapján állva, fejtegetése a Misna intencióival
szemben meglepő és idegenül hat azokra, kik e körülményt figyelembe nem veszik.
Ez okból igen nagy irodalma keletkezett a T.-kommentároknak. Legismertebb a
Rásié (Rabbi Selómó Jicchakié), ki 1040. szül. Troyesben (Franciaország). Ez
előző kommentároknak ügyes felhasználásával, világos stílusával, rövidségével
sok régi magyarázatot feledésbe borított, de maga is sok új kérdést tárt fel és
hagyott megoldatlanul. Ezek szolgáltatlak anyagot egy gyűjteményes kommentár: a
Tószáfot (Pótlások) összeállítására. Ebben Rási vejei és unokái jutnak inkább
szóhoz. Ez a két kommentár ma is állandó kísérője a hagyományos T. kiadásokban,
szövegnek, újabb héber betűtípusban, az ú. n. Rási-betűben. A T. tanulmányozása
ezentúl mindjobban a «pilpul» disputatórikus módszer útvesztőjébe vezet, ahol
nem az eredeti értelem keresése volt a cél, hanem a felhozott érvek lebírása,
virtuozitás az éles elméjű disztinkciókban. A pilpul módszerét főkép Pollak
Jákob honosította meg Lengyelországban 1500 körül. T.-i kódexek. Míg a nyugati
országokban a zsidóság a maga elszigetelt helyzetében csak a szöveget nyomon
kísérő kommentárok által igyekezett a T. szövegének értelmezéséhez eljutni, a
mórok kultúrájával érintkezésbe jutott spanyol zsidóság a filozófiai
rendszerépítés logikai művészetével is megismerkedve, a T. törvényfejtegető
anyagát is ilyen rendszeresítő megmunkálás tárgyává tette. Majmuni Mózes (XII.
sz. vége) volt e tekintetben úttörő. Ő a különböző traktatusokba szétszórt, de
az anyag vagy a logikai elv tekintetében összetartozó anyagot tárgyi elrendezés
kedvéért teljesen felforgatja, újjá csoportosítja, az egymással szembenálló
nézetek között a kiválóbb tekintélyek véleményét fogadja el és mellőzi legjobb
törvényalkotói belátása szerint a kisebb tekintélyek véleményét. Vita helyett
kész törvénykönyvet nyújt a Misna Tóra, vagy mások által Jad Hachazáka,
«Hatalmas kéz» névvel illetett művében, mely már nem a puszta törvénytételekre
szorítkozik, hanem azok vallásfilozófiái alapfogalmakból való levezetésével is
remekel. A T.-i diaklektikának Majmuni e rendszeres műve nem vetett gátat, csak
újabb anyagot adott az ő állásfoglalása és a T.-i szerzők eredeti elgondolása
közötti űr áthidalására. Mint törvénykönyvet a zsidó vallásgyakorlat még idegenkedett
döntő tekintélyül elismerni. A reformáció vallásos mozgalmának kellett a
zsidóság lelkivilágaira is átvetni hullámait, hogy végül egy rendszeresen
összeállított, a kérdéseket nyugvópontra juttató és általános elismerésre
számító kódex nélkülözhetetlenségének tudatára ébredjen. Caro József 1520 táján
átdolgozta Jákob ben Asernek előzőén megjelent Arba Turim (röviden Tur) c.
kódexét és ez Sulchan Aruch c. alatt általános uralomra jutott legalább is a
keleti zsidóságnál, de a nyugati zsidóság számára is kisebbszerű módosítások
árán sikerült azt Isszerlesz Mózesnek alkalmazhatóvá tennie. T.-tudomány. A
XIX. és XX. sz. érdeme, hogy a T.-ot is a Bibliához hasonlóan filológiai
módszerrel teszi tanulmányozás tárgyává, Ez a módszer függetleníti magát a hagyományos
felfogásoktól és szakítva minden előzetes feltevéssel, magának a szövegnek
meghallgatásától várja a feleletet arra, hogy szerzői mit akarnak mondani,
miért, milyen eszméknek hatása alatt, milyen korviszonyok között, milyen
tanokkal szemben vallották tanaikat, milyen idegen képzetvilág gyakorolt rájuk
hatást. Természetesen kénytelen néhol a szövegben is nehézségeket vagy
ellentmondásokat felfedezni és azokból elsősorban az eredeti szöveg kiadásától
várja a kellő felvilágosítást (Müncheni kódex után Strack adott ilyen relative
legjobb szöveget). Segédeszközül szolgál a T.-i nyelv grammatikai és szótári
ismerete; a szókincset magából a T.-ból kell az ismert módszerekkel megfejteni
és e tekintetben nélkülözhetetlen az arám, görög, latin, perzsa nyelveknek
ismerete. Az Aruch c. T.-i szótár számos átdolgozása után a magyar Kohut Adolf
adta ki Aruch Completumát és ugyancsak a magyar Krausz Sámuel (l. o.) a T.-i
latin-görög szavak szótárát azoknak etimológiai, átírási és áthangoztatási
szabályaival. A T.-i fogalmak enciklopédiáját a magyar Guttmann Mihály adja ki
Clavis Talmudis c. alatt füzetes vállalatban. A T. teljes szótárát Lewy adta
ki. A T. azonkívül csaknem minden tudományhoz szolgáltat tudománytörténeti
anyagot. Ezért az újabb kor főképp enciklopédiákban (Jewish Encyclopaedia, Ocár
Jiszráel) és folyóiratok százaiban dolgozza fel a T. orvosi tudományát,
természettudományát, földrajzi adalékait, mondáit, bölcseletét stb. A T.
aggadai részének rendszeres irodalomtörténeti feldolgozását nyújtja a magyar
Bacher Vilmos az ő forrásmunkává vált műveiben: A tannak aggadája, A
palesztinai amorák aggadája, A babiloni tannák aggadája. Igen jelentékeny
szolgálatot tesznek a további kutatásoknak a magyar Lőw Immánuel művei, amelyek
a T.-i állattanról és növénytanról nyújtanak rendszeres áttekintést. A T.-nak a
Biblia írására, kanonizálására és szövegkezelésére vonatkozó adatait a magyar
Blau Lajos dolgozta fel, míg számos más T.-i tanulmánya a T. babonáját,
jogrendszerét, házasságjogát, liturgiáját állítja szellemtörténeti
megvilágításba. Klein Sámuel érsekújvári főrabbi, most a jeruzsálemi héber
egyetem tanára, bibliai és a T.-i korok geográfiájának jeles kutatója és
kutatásainak eredményeiről több kitűnő munkát írt. Az összehasonlító
irodalomtörténethez szolgáltat becses adalékokat a magyar Heller Bernátnak a
mese vándorlását és a T.-ban való változatát kimutató alapvető műve. f. m
T.-kiadások. A T. teljes kéziratos kódexe Münchenben, részlegesen pedig
Flórencben, Rómában, Karlsruheban. Oxfordban, Parisban, New-Yorkban és
Hamburgban van meg, a jeruzsálemi T.-é pedig csupán Leydenben. A müncheni
kódexet kiadta Raphael Rabbinowitz (München 1868-1886., 15 köt., a 16. kötetet
H. Ehrentreu, Przemysl 1897). A babiloni T. első kiadása volt 1488-tól
kezdődően Soncinoban és Pesaróban: ezt követte az éppoly híres bornbergi T.
1531. és 1548.; a Giustiniai-féle, Venezia 1546-51.; Sabbionetta 1563. és köv.,
Konstantinápoly 1583. és köv.; Basel 1578-81; Krakkó 1602-1605., 1616-20. és
1617-39., mely utóbbi teljes. Továbbiak : Amsterdam 1644-48.. Frankfurt a. Oder
1697-99., Amsterdam 1714-19., Frankfurt a. M. 1720 - 22., mely utóbbi
valamennyi nagyszámú későbbi folio-kiadás alapja. Ilyen 12 kötetes T.-kiadások:
Prag 1728-39, Berlin és Frankfurt a. O. 1734-39., Amsterdam 1752- 1765, Sulzbach
1755 - 63. és 1766 - 70., Wien 1791-97., 1806-11., 1830-33., 1840-49.,
1860-73., Dyrhnfurth, 1800-04, 1816-21, Slavita(Oroszorsz.) 1801-06., 1808-13.
,1817-22., Prag 1830-51.. 1839--46., Wilna és Grodno 1835 - 1854., Csernowitz
1840-1849., Zsitomir 1858-64., Varsó 1854-64, 1863-67., Wilna 1859-66., Lemberg
1860-65., Berlin 1862-68., Stettin 1862. és köv. A leghíresebb T.-kiadás a
Romur testvéreké Wilnában 1886. és köv. A jeruzsálemi T. első kiadása
Veneziában jelent meg 1523. és köv. években, utána Krakkó 1609., Zsitomir
1860-67., Piotrkow 1898-1900. Legjobb a Luncz-féle, mely a század elejétől
kezdve Jeruzsálemben jelent meg. A jeruzsálemi T. 20 traktátusát Ugolino
latinra fordította Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. szériája XVII., XIX. és
XXX. köteteiben 1755-65. Teljes francia fordítása Moise Schwabtól Le T. de
Jerusalem c. 11 köt. Paris 1871-89. A Babiloni T. részleges fordítása Aug.
Wünsche drezdai prot. lelkésztől származik, s címe «Der Babilonische T. in
seinen haggadischen Bestandteilen I.-III. 1886-89. Teljes és hű német fordítása
és vokalizáló héber-arameus szöveg kiadása Lazarus Goldschmidtől a bombergi
szöveg alapján Berlinben jelent meg 1898-tól kezdve 12 kötetben. Rodkinson
részleges angol fordítása (1904) hibás. L. Amorák, Tannák, Baboreusok, Gáoni
korszak és Etika. A Talmud a Misna-szöveg alapján oszlik traktátusokra. Maga a
Misna 523 fejezetből áll s a következő részekre oszlik :Zeráim (Vetések) mely a
köv. szedárimból áll: Beráchót, Péah, Demai, Kiláim, Sebiit, Terumót,
Maászerót, Maászér, Séni, Challa, Orla, Bikkurim. II. Moéd(Ünnepek): Sábbát,
Erubin, Peszáchim, Sekálim, Jóma, Becá, Rós Hasánah, Taánit, Megilla, Móéd
Katán, Chagiga. III. Násim (Nők): Jebámót (levirátusi házasság), Ketubót
(házassági jog), Názir (fogadalmak), Gittin (válás), Szóta, Kiddusin. IV.
Nezikin v. Jesuót: Bába Kámma, Bába Mecia, Bába Báthra, Szanhedrin, Makkot,
Sebbuóth, Edujót, Abóda Zára, Ábót. V. Kodásim: Zebóchim, Menáchót, Chullin,
Bechórót, Arákin, Temura, Keritót, Meillah, Támid, Middót, Kinnim. VI. Tohorót:
Kelim, Oholót, Negáim, Parah, Tohorót, Mikváót, Nidda, Maksirin, Zábim, Tebul
Jóm, Jadáim, Ukzin. A Misna és T. legfőbb kiadásai és kommentárjai: 1.
Misna-kiadások: Első M.-kiadás Nápoly 1492., fo., Maimonides kommentárjaival;
ezt követték Venezia 1546-50. fo.; u. o. 1549. qu., Bertinoro kommentárjaival;
Riva di Trento 1559. fo.; Sabbionetta és Mantova, Maimonides és Bertinoro komm.
1559-63. qu.; Venezia 1606. fo. Attól kezdve máig számos kiadása van. A XIX.
sz.-ban Maimonidesnek az arab eredetiből héberre fordított kommentárját
átjavította J. Derembourg párisi egyet, tanár. A további kommentárok közül
főbbek: Áser ben Jechiel (Toledo 1327), kiadták Amsterdamban 1714 -16. ; Sámson
de Sens és Jomtób Lippman Heller kommentárjai. Fordításai: Mishna sive Totius
Hebraeorum Juris, Rituum, Autiquitetum ac Legum Oralium Systema cura
clarissimorum Rabbinorum Maimonidis et Bertinoro Commentariis Integris; quibus
accodunt variorum auctorum Notae ac Vertiones in eos ediderunt codices;
Latinitate donavit ac Notis illustravit Guilelmus Surenhusius. Amsterlodami
1698-1703. Vol. 6. fo. Ez a kiváló kiadás nemcsak a teljes héber szöveget és a
latin fordítást, hanem a kommentárokat is tartalmazza. Teljes német fordítás
«Mishnayot» c, Berlin 1832-34. qu. 6. köt. Ezen kívül van egy vokalizált héber
szövegű és teljes német fordítással ellátott M.-kiadás is, azonkívül: Joh. Jac.
Rabe «M. oder der Text d. Talmuds übersetzt u. erläutert. 6. k. qu. Onolzbach
1760-63. Újabbak:D. Hoffmann és E. Baneth berlini rabbiszemináriumi professzoroktól
szintén konfrontális szöveggel, Vittorio Castiglioni v. római olasz nagy.
rabbitól pedig olasz fordítás. s. R Irodalom. A Misna és T.-kiadások l. a
szövegben. Mindkettő tanulmányozásához a nagyszámú irodalomból a köv. a
legfontosabbak: Z. Frankel, Hodegetica in Mishnam (Leipzig 1859); u. a.,
Introductio in Talmud Hyerosolitanum (Breslau 1870); J. Brüll, Mebo ha-Misna
(Frankfurt a. M. 1876-85. I.-II.) ; Joach. Oppenheim héber bevezetése
(Pressburg 1882) ; Abr. Geiger, Lehrbuch. z. Sprache d. Mischna (Breslau 1845):
L. A. Rosenthal, Über den Zusammenhang d. Mischna. Ein Beitrag z.
Entstehungsgeschichte d. Mischna (1891-92) ; u. a., Der Mischna, Aufbau u.
Quellenforschung (1903). Az egész T.-ra vonatkozóan. : Z. Frankel, Beiträge z.
Einleitung in den Talmud (Monatsschr. 1861) ; W. Brüll, Die
Entstehungsgeschichte d. Babylonischen Talmuds als Schriftwerks (Jahrbuch
1876); E. Bischoff, T.-Katechisimus (Leipzig 1904); u. a., Kritische Geschichte
d. T.-Übersetzungen (Frankfurt 1899); Bacher Vilmos, Exegetische Terminologie
d. jüdischen Traditionsliteratur I.-II. (Leipzig 1899-1905): u. a., Agada d.
palestinäsischen Amoráer; u. a., Agada d. Babilonischen Amoräer; u. a., Agada
d. Tannaiten ; H. L. Strack, Einleitung in den T. (2. kiad. Leipzig 1894; Mielziner,
Introduction in the T. (Cincinnati, több kiad.). A két utóbbi teljes
bibliographiával.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4959. címszó a lexikon =>
873. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14959.htm
CÍMSZÓ: Talmud
SZÓCIKK: Talmud Tanulmány , a zsidóság szent irodalmának az a része, mely a
Bibliának, főképp törvényi részének fejtegetésével foglalkozik, de közli azokat
a teológián kívül eső témákat is, amelyek ezer éven át, ötszáz évvel Kr. előtt
és 500 évig Kr. után foglalkoztatták a zsidó érdeklődést. Rituális és jogi
döntéseken kívül tehát régi hagyományokat, bölcseleti gnómákat, mondákat,
földrajzi, asztronómiai, orvostudományi. geometriai feljegyzéseket is tartalmaz
a T. Mindezek mint szóbeli tárgyalások, spontán megjegyzések kerültek a T.-ba,
rendszer nélkül, többnyire az eszmetársulás fonalán. A döntések,
írásmagyarázatok, a különböző viták és különböző vélemények, de az évezredes
periódus történelmi emlékei és tudományos megismerései is egy forrásból, a
hagyományból táplálkoztak. A a hagyományozott Tan leírása a legrégibb időkben
tilalom alatt állt és nemzedék nemzedéknek, iskola iskolának adta át a sok
évszázad felszaporodott anyagát. Ennek az óriási hagyománynak megőrzésével
egyes mnemonikai művészek hivatásszerűen is foglalkoztak, medencék, melyek
egyetlen cseppet sem eresztettek át . Később, mikor már nem lehetett az
emlékezetre bízni azt az óriási örökséget, leírták és így keletkezett az a
monumentális munka, amelyet T.-nak hívnak. Ez két részből áll: Misná-ból és
Gemárá-ból. A tórái törvényértelmezés alakjában oly hagyományok is találhatók a
T.-ban, melyek még a Mózes előtti, sémi őskorba nyúlnak vissza pl. 7 napos
gyász Jákob halálánál . Viszont a tórái törvények rövid fogalmazásából azt kell
következtetni, hogy értelmezésük már akkoriban is szóbeli hagyomány tárgyai
voltak; így pl. az engesztelés napjára a Tóra az önsanyargatást írja elő, de
semmiképp sem határozza meg annak formáját, ami arra vall, hogy ez a forma már
régen beidegződött a népéletbe és bővebb megmagyarázása fölösleges volt. A T.
hagyományozói kb. 300-ban Kr. e. tanná néven szerepelnek l. Tannaiták . Az
egyes tudósok véleménye csak irányadó volt, döntő súllyal csupán az iskola
methibta bírt. Ez törvényhozó és kiközösítő erővel volt felruházva s tagjai
csak az autorizáltak szemicha, kézföltevés által felavatottak lehettek. Ez a
testület legalább 70 tagból állott. A tagok közül tízen külön elnöki
tisztséggel bírtak és végrehajtó testületként működtek résé kalló . A
gyűléseket az ünnepek előtti hónapban tartották, amikor tárgyalás alá vették az
időközben otthon feldolgozott anyagot; a gyűléseken jelen voltak hátsó sorokban
a tanítványok százai és részt vehettek a tárgyalásban, de szavazati jogot nem
gyakorolhattak. Előbb a bibliai igék fonalán haladt az előadás és a hozzáfűzött
törvénymagyarázat a vallásgyakorlat Halacha hagyományos formáját ismertette,
később már a bibliai ige szövegében nem gyökerező kérdések özöne került
tárgyalás alá. Csak lassanként kristályosodott az előadott anyag kezdetleges
rendszerbe. A Bibliának nem törvényi része haggada, aggada , a moralizáló és
történeti anyaga épülés céljára sokkal szabadabb elbánásban részesült; Az
aggadai moralizáló írásfejtegetés későbbi időkben négy fői irányba ágazódott
el. A négy irányt pardész prász = paradicsomkert szóban foglalták össze: ú.m.
1. pesat egyszerű, szószerinti értelem ; 2. remez, allegorikus, rendszerint
valamely helyesírásilag fölösleges, vagy különös módon hagyományozott betű
célzatos utalásaképp; 3. d’rás, célzatok sokféle más irányban; 4.szód, titkos
értelme a betűk számértékének. Ebben az aggadai anyagban sok régi népies hit,
történeti adat, bölcseleti vélemény van felhalmozva, de még ma sem tudják
szigorú pontossággal eredeti helyeire elosztályozni ezt az anyagot; így
találunk néha a babiloni Hammurabi kódexból való jogi képzeteket, melyeket a
Biblia más képzetei sem bírtak feledésbe dönteni. A Kr. u. 70-ben bekövetkezett
államfelbomlás és szétszóródás után a hagyomány maradt meg egyetlen nemzeti
kapcsolatnak. Hillelnek tanítványa, Rabbi Jochánán ben Zakkai állott akkor a
testület élén és ez engedélyt nyert Titustól, hogy Jamniában nyithassa meg a
szanhedrini joghatósággal bíró iskolát. A hagyomány anyagának összegyűjtésével
legelőször R. Meir, a mártírhalált halt r. Akiba tanítványa foglalkozott és ő
vetette meg alapját a R. Juda hanászi által kb. 200-ban Kr. u. végleg
megszerkesztett Misnának, azonban sok anyagnak ügyeimen kívül hagyásával,
melyet aztán R. Nechemia állított össze Toszefta toldalék néven és mely a
tételek indokolására is kiterjeszkedik. A Misna 6 rendre oszlik: 1. A
mezőgazdasággal kapcsolatos adózási és jótékonysági törvények. 2. Ünnepek. 3.
Női jog. 4. Kártérítések, polgári és büntetőjog itt foglal helyet a
hagyományozás szabályozása és a tanítási ethika, Abót is . 5. Áldozatokról. 6.
Tisztasági törvények. Minden rend több traktátusból és minden traktátus több
fejezetből áll. De voltak a Misna mellett más gyűjtemények is, melyeket azonban
a Misna kizárólagossá vált tekintélye kiszorított. Ilyen kiszorított,
apokrifnek mondott gyűjtemények: a Barajták {Misna chicona, künrekedt Misna ,
melyeket a későbbi vitákban a Gemárában gyakran idéznek ellenbizonyítékképp; és
melyeket utóbb Toszefta toldalék néven állítottak össze; a többi gyűjtemény nem
jutott ilyen jelentőséghez. A Misnát magát ép úgy tették törvényfejtegetés
alapjává, mint azelőtt a Tórát. E fejtegetést Gemárának nevezzük, tudósait
pedig amóráknak. Öt ilyen amóra emberöltő szolgáltatja az anyagot a palesztinai
vagy jeruzsálemi T.-gyűjteményhez, melynek alapját R. Jóchanán vetette meg.
Ennek halála után a hagyományozás hegemóniája Babiloniára új-perzsa birodalomra
terelődik át. A jeruzsálemi T. rendszeresség tekintetében mögötte marad a kb.
500-ban Kr. előtt összeállított babilóniainak, minek következtében a Rabina és
R. Ási által rendezett babilóniai T. került egyeduralomra, a palesztiniai
azonban aggadai anyagának nagyobb gazdagsága, valamint arám dialektusának
jellegzetességénél fogva szolgáltat a filológiai kutatásnak kimeríthetetlen
kincsesbányát. A babilóniai Gemárában legfőbb tekintélyek Ráb, ki még
Palesztinában R. Juda hanászi előadásait hallgatta s az ő tekintélyével jutott
fölénybe vallásos kérdésekben továbbá Sámuel, ki jogi kérdésekben szerzett
nagyobb tekintélyt már azért is, mert jól ismerte a perzsa jogrendszert is és
udvari jogtanácsosa volt Nahardeában az exilarchának. A babilóniai Gemárában is
keleties rendszertelenség uralkodik, az anyag nem mindig tárgyi kapcsolatban,
hanem néha a szerzők azonossága szerint, néha az eszmetársulás fonalán halad,
nagyon sok kitérés zavarja az eszmemenetet s ez valamint a stílus szófukarsága,
a szóbelileg még értett formuláknak eredetiségükben való közlése nagyon
nehézzé teszik a T. megértését. Egyes spontán egyéni nyilatkozatok az irodalmi
stílus csiszoltságát is nélkülözik. A T.nak a másvallásúakkal szemben
tanúsított türelmetlenségét és igazságtalanságát rendszerint az értelmükből
kivetkőztetett, összefüggésükből kiszakított idézetekre alapítják. Ilyen
félreértés tárgya pl. ez a hely: Pogány perzsa földje olyan, mint a pusztaság,
aki birtokba veszi, az jogot szerzett rá. Miért? Mert a pogány, amint a
vételárat kézhez vette, a birtoklás jogát elvesztette, a zsidó pedig addig nem
szerezte meg, míg az adásvevési szerződés nem jutott a kezébe. A föld azért
olyan mint a pusztaság Bába Báthra 54. l. o. . Pedig itt a zsidó terhére szól a
tanítás, mely a perzsa törvényben gyökerezik. Arról van ugyanis szó a
szövegben, hogy az adófizetés alól azzal szoktak kibújni, hogy az eladó
közvetlen aratás után adta el a földet, amikor még nem érkezett el az adófizetés
ideje, a vevő pedig, hogy az adófizetést kitolja, csak az adófizetés határideje
után vette birtokba. Ezen időn belül azonban az a veszély fenyegette, hogy egy
harmadik személy a király, a gazdátlan földnek ura , vagy aki az adót le akarja
érte fizetni, ráteszi a kezét. V. ö. Guttmann M., Das Judenthum u. seine Umwelt
311.1. Sok előítélet is fűződött az idők folyamán a T.-hoz. Már 553-ban
Justiniánus császár a 145. sz. Novellában megvetőleg emlékszik meg róla,
azontúl sok esetben érte egyházi átok és halálos ítélet máglyán való elégetésre
; akadtak azonban keresztény körökben védői is,akik között Reuchlin a
legnevezetesebb. Mai nap már Goldschmidt Lázár fordításában a teljes német
T.-ot bírjuk. Egyes főbb részeit mások is lefordították és ezzel a T.-hamisítók
aknamunkáját megnehezítették. Magán a zsidóság körén belül a karaiták foglaltak
vele szemben ellenséges állást, mivel tanításait nem találták a bibliai igében
gyökerezőnek és emiatt különszakadtak a rabbanita zsidóságtól. A T.-i logikai
okoskodás valóban nagyon elütő a modern tudományokétól, azonkívül maga a
törvényfejtegetés is kazuisztikus, oly esetekre kiterjedő, melyeket a való élet
nem nyújt. T.-kommentárok. A T. szövege úgy nyelvi, mint tárgyi tekintetben sok
nehézséget tár a tanulmányozó elé és még több fejtörést okoz azoknak, kik az
egyes autorok különböző tárggyal kapcsolatos jogi vagy egyéb természetű
felfogásai mögött föltétlen egységet akarnak kimutatni, anélkül, hogy a
filológiai jóhiszeműség ezt okvetlenül megkövetelné. Fokozza ezt a nehézséget
az az általánosan tapasztalható tény, hogy a Gemára már nem ismeri a Misna
eredeti értelmét, más feltevés alapján állva, fejtegetése a Misna intencióival
szemben meglepő és idegenül hat azokra, kik e körülményt figyelembe nem veszik.
Ez okból igen nagy irodalma keletkezett a T.-kommentároknak. Legismertebb a
Rásié Rabbi Selómó Jicchakié , ki 1040. szül. Troyesben Franciaország . Ez
előző kommentároknak ügyes felhasználásával, világos stílusával, rövidségével
sok régi magyarázatot feledésbe borított, de maga is sok új kérdést tárt fel és
hagyott megoldatlanul. Ezek szolgáltatlak anyagot egy gyűjteményes kommentár: a
Tószáfot Pótlások összeállítására. Ebben Rási vejei és unokái jutnak inkább
szóhoz. Ez a két kommentár ma is állandó kísérője a hagyományos T. kiadásokban,
szövegnek, újabb héber betűtípusban, az ú. n. Rási-betűben. A T. tanulmányozása
ezentúl mindjobban a pilpul disputatórikus módszer útvesztőjébe vezet, ahol nem
az eredeti értelem keresése volt a cél, hanem a felhozott érvek lebírása, virtuozitás
az éles elméjű disztinkciókban. A pilpul módszerét főkép Pollak Jákob
honosította meg Lengyelországban 1500 körül. T.-i kódexek. Míg a nyugati
országokban a zsidóság a maga elszigetelt helyzetében csak a szöveget nyomon
kísérő kommentárok által igyekezett a T. szövegének értelmezéséhez eljutni, a
mórok kultúrájával érintkezésbe jutott spanyol zsidóság a filozófiai
rendszerépítés logikai művészetével is megismerkedve, a T. törvényfejtegető
anyagát is ilyen rendszeresítő megmunkálás tárgyává tette. Majmuni Mózes XII.
sz. vége volt e tekintetben úttörő. Ő a különböző traktatusokba szétszórt, de
az anyag vagy a logikai elv tekintetében összetartozó anyagot tárgyi elrendezés
kedvéért teljesen felforgatja, újjá csoportosítja, az egymással szembenálló
nézetek között a kiválóbb tekintélyek véleményét fogadja el és mellőzi legjobb
törvényalkotói belátása szerint a kisebb tekintélyek véleményét. Vita helyett
kész törvénykönyvet nyújt a Misna Tóra, vagy mások által Jad Hachazáka,
Hatalmas kéz névvel illetett művében, mely már nem a puszta törvénytételekre
szorítkozik, hanem azok vallásfilozófiái alapfogalmakból való levezetésével is
remekel. A T.-i diaklektikának Majmuni e rendszeres műve nem vetett gátat, csak
újabb anyagot adott az ő állásfoglalása és a T.-i szerzők eredeti elgondolása
közötti űr áthidalására. Mint törvénykönyvet a zsidó vallásgyakorlat még
idegenkedett döntő tekintélyül elismerni. A reformáció vallásos mozgalmának
kellett a zsidóság lelkivilágaira is átvetni hullámait, hogy végül egy
rendszeresen összeállított, a kérdéseket nyugvópontra juttató és általános
elismerésre számító kódex nélkülözhetetlenségének tudatára ébredjen. Caro
József 1520 táján átdolgozta Jákob ben Asernek előzőén megjelent Arba Turim
röviden Tur c. kódexét és ez Sulchan Aruch c. alatt általános uralomra jutott
legalább is a keleti zsidóságnál, de a nyugati zsidóság számára is kisebbszerű
módosítások árán sikerült azt Isszerlesz Mózesnek alkalmazhatóvá tennie.
T.-tudomány. A XIX. és XX. sz. érdeme, hogy a T.-ot is a Bibliához hasonlóan
filológiai módszerrel teszi tanulmányozás tárgyává, Ez a módszer függetleníti
magát a hagyományos felfogásoktól és szakítva minden előzetes feltevéssel,
magának a szövegnek meghallgatásától várja a feleletet arra, hogy szerzői mit
akarnak mondani, miért, milyen eszméknek hatása alatt, milyen korviszonyok
között, milyen tanokkal szemben vallották tanaikat, milyen idegen képzetvilág
gyakorolt rájuk hatást. Természetesen kénytelen néhol a szövegben is
nehézségeket vagy ellentmondásokat felfedezni és azokból elsősorban az eredeti
szöveg kiadásától várja a kellő felvilágosítást Müncheni kódex után Strack
adott ilyen relative legjobb szöveget . Segédeszközül szolgál a T.-i nyelv
grammatikai és szótári ismerete; a szókincset magából a T.-ból kell az ismert
módszerekkel megfejteni és e tekintetben nélkülözhetetlen az arám, görög,
latin, perzsa nyelveknek ismerete. Az Aruch c. T.-i szótár számos átdolgozása
után a magyar Kohut Adolf adta ki Aruch Completumát és ugyancsak a magyar
Krausz Sámuel l. o. a T.-i latin-görög szavak szótárát azoknak etimológiai,
átírási és áthangoztatási szabályaival. A T.-i fogalmak enciklopédiáját a
magyar Guttmann Mihály adja ki Clavis Talmudis c. alatt füzetes vállalatban. A
T. teljes szótárát Lewy adta ki. A T. azonkívül csaknem minden tudományhoz
szolgáltat tudománytörténeti anyagot. Ezért az újabb kor főképp
enciklopédiákban Jewish Encyclopaedia, Ocár Jiszráel és folyóiratok százaiban
dolgozza fel a T. orvosi tudományát, természettudományát, földrajzi adalékait,
mondáit, bölcseletét stb. A T. aggadai részének rendszeres irodalomtörténeti
feldolgozását nyújtja a magyar Bacher Vilmos az ő forrásmunkává vált műveiben:
A tannak aggadája, A palesztinai amorák aggadája, A babiloni tannák aggadája.
Igen jelentékeny szolgálatot tesznek a további kutatásoknak a magyar Lőw
Immánuel művei, amelyek a T.-i állattanról és növénytanról nyújtanak rendszeres
áttekintést. A T.-nak a Biblia írására, kanonizálására és szövegkezelésére
vonatkozó adatait a magyar Blau Lajos dolgozta fel, míg számos más T.-i
tanulmánya a T. babonáját, jogrendszerét, házasságjogát, liturgiáját állítja
szellemtörténeti megvilágításba. Klein Sámuel érsekújvári főrabbi, most a
jeruzsálemi héber egyetem tanára, bibliai és a T.-i korok geográfiájának jeles
kutatója és kutatásainak eredményeiről több kitűnő munkát írt. Az
összehasonlító irodalomtörténethez szolgáltat becses adalékokat a magyar Heller
Bernátnak a mese vándorlását és a T.-ban való változatát kimutató alapvető
műve. f. m T.-kiadások. A T. teljes kéziratos kódexe Münchenben, részlegesen
pedig Flórencben, Rómában, Karlsruheban. Oxfordban, Parisban, New-Yorkban és
Hamburgban van meg, a jeruzsálemi T.-é pedig csupán Leydenben. A müncheni
kódexet kiadta Raphael Rabbinowitz München 1868-1886., 15 köt., a 16. kötetet
H. Ehrentreu, Przemysl 1897 . A babiloni T. első kiadása volt 1488-tól
kezdődően Soncinoban és Pesaróban: ezt követte az éppoly híres bornbergi T.
1531. és 1548.; a Giustiniai-féle, Venezia 1546-51.; Sabbionetta 1563. és köv.,
Konstantinápoly 1583. és köv.; Basel 1578-81; Krakkó 1602-1605., 1616-20. és
1617-39., mely utóbbi teljes. Továbbiak : Amsterdam 1644-48.. Frankfurt a. Oder
1697-99., Amsterdam 1714-19., Frankfurt a. M. 1720 - 22., mely utóbbi
valamennyi nagyszámú későbbi folio-kiadás alapja. Ilyen 12 kötetes T.-kiadások:
Prag 1728-39, Berlin és Frankfurt a. O. 1734-39., Amsterdam 1752- 1765,
Sulzbach 1755 - 63. és 1766 - 70., Wien 1791-97., 1806-11., 1830-33., 1840-49.,
1860-73., Dyrhnfurth, 1800-04, 1816-21, Slavita Oroszorsz. 1801-06., 1808-13.
,1817-22., Prag 1830-51.. 1839--46., Wilna és Grodno 1835 - 1854., Csernowitz
1840-1849., Zsitomir 1858-64., Varsó 1854-64, 1863-67., Wilna 1859-66., Lemberg
1860-65., Berlin 1862-68., Stettin 1862. és köv. A leghíresebb T.-kiadás a
Romur testvéreké Wilnában 1886. és köv. A jeruzsálemi T. első kiadása
Veneziában jelent meg 1523. és köv. években, utána Krakkó 1609., Zsitomir
1860-67., Piotrkow 1898-1900. Legjobb a Luncz-féle, mely a század elejétől
kezdve Jeruzsálemben jelent meg. A jeruzsálemi T. 20 traktátusát Ugolino
latinra fordította Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. szériája XVII., XIX. és
XXX. köteteiben 1755-65. Teljes francia fordítása Moise Schwabtól Le T. de
Jerusalem c. 11 köt. Paris 1871-89. A Babiloni T. részleges fordítása Aug.
Wünsche drezdai prot. lelkésztől származik, s címe Der Babilonische T. in
seinen haggadischen Bestandteilen I.-III. 1886-89. Teljes és hű német fordítása
és vokalizáló héber-arameus szöveg kiadása Lazarus Goldschmidtől a bombergi
szöveg alapján Berlinben jelent meg 1898-tól kezdve 12 kötetben. Rodkinson
részleges angol fordítása 1904 hibás. L. Amorák, Tannák, Baboreusok, Gáoni
korszak és Etika. A Talmud a Misna-szöveg alapján oszlik traktátusokra. Maga a
Misna 523 fejezetből áll s a következő részekre oszlik :Zeráim Vetések mely a
köv. szedárimból áll: Beráchót, Péah, Demai, Kiláim, Sebiit, Terumót,
Maászerót, Maászér, Séni, Challa, Orla, Bikkurim. II. Moéd Ünnepek : Sábbát,
Erubin, Peszáchim, Sekálim, Jóma, Becá, Rós Hasánah, Taánit, Megilla, Móéd
Katán, Chagiga. III. Násim Nők : Jebámót levirátusi házasság , Ketubót
házassági jog , Názir fogadalmak , Gittin válás , Szóta, Kiddusin. IV. Nezikin
v. Jesuót: Bába Kámma, Bába Mecia, Bába Báthra, Szanhedrin, Makkot, Sebbuóth,
Edujót, Abóda Zára, Ábót. V. Kodásim: Zebóchim, Menáchót, Chullin, Bechórót,
Arákin, Temura, Keritót, Meillah, Támid, Middót, Kinnim. VI. Tohorót: Kelim,
Oholót, Negáim, Parah, Tohorót, Mikváót, Nidda, Maksirin, Zábim, Tebul Jóm,
Jadáim, Ukzin. A Misna és T. legfőbb kiadásai és kommentárjai: 1.
Misna-kiadások: Első M.-kiadás Nápoly 1492., fo., Maimonides kommentárjaival;
ezt követték Venezia 1546-50. fo.; u. o. 1549. qu., Bertinoro kommentárjaival;
Riva di Trento 1559. fo.; Sabbionetta és Mantova, Maimonides és Bertinoro komm.
1559-63. qu.; Venezia 1606. fo. Attól kezdve máig számos kiadása van. A XIX.
sz.-ban Maimonidesnek az arab eredetiből héberre fordított kommentárját
átjavította J. Derembourg párisi egyet, tanár. A további kommentárok közül
főbbek: Áser ben Jechiel Toledo 1327 , kiadták Amsterdamban 1714 -16. ; Sámson
de Sens és Jomtób Lippman Heller kommentárjai. Fordításai: Mishna sive Totius
Hebraeorum Juris, Rituum, Autiquitetum ac Legum Oralium Systema cura
clarissimorum Rabbinorum Maimonidis et Bertinoro Commentariis Integris; quibus
accodunt variorum auctorum Notae ac Vertiones in eos ediderunt codices;
Latinitate donavit ac Notis illustravit Guilelmus Surenhusius. Amsterlodami
1698-1703. Vol. 6. fo. Ez a kiváló kiadás nemcsak a teljes héber szöveget és a
latin fordítást, hanem a kommentárokat is tartalmazza. Teljes német fordítás
Mishnayot c, Berlin 1832-34. qu. 6. köt. Ezen kívül van egy vokalizált héber
szövegű és teljes német fordítással ellátott M.-kiadás is, azonkívül: Joh. Jac.
Rabe M. oder der Text d. Talmuds übersetzt u. erläutert. 6. k. qu. Onolzbach
1760-63. Újabbak:D. Hoffmann és E. Baneth berlini rabbiszemináriumi
professzoroktól szintén konfrontális szöveggel, Vittorio Castiglioni v. római
olasz nagy. rabbitól pedig olasz fordítás. s. R Irodalom. A Misna és
T.-kiadások l. a szövegben. Mindkettő tanulmányozásához a nagyszámú irodalomból
a köv. a legfontosabbak: Z. Frankel, Hodegetica in Mishnam Leipzig 1859 ; u.
a., Introductio in Talmud Hyerosolitanum Breslau 1870 ; J. Brüll, Mebo ha-Misna
Frankfurt a. M. 1876-85. I.-II. ; Joach. Oppenheim héber bevezetése Pressburg
1882 ; Abr. Geiger, Lehrbuch. z. Sprache d. Mischna Breslau 1845 : L. A.
Rosenthal, Über den Zusammenhang d. Mischna. Ein Beitrag z.
Entstehungsgeschichte d. Mischna 1891-92 ; u. a., Der Mischna, Aufbau u.
Quellenforschung 1903 . Az egész T.-ra vonatkozóan. : Z. Frankel, Beiträge z.
Einleitung in den Talmud Monatsschr. 1861 ; W. Brüll, Die Entstehungsgeschichte
d. Babylonischen Talmuds als Schriftwerks Jahrbuch 1876 ; E. Bischoff,
T.-Katechisimus Leipzig 1904 ; u. a., Kritische Geschichte d. T.-Übersetzungen
Frankfurt 1899 ; Bacher Vilmos, Exegetische Terminologie d. jüdischen
Traditionsliteratur I.-II. Leipzig 1899-1905 : u. a., Agada d. palestinäsischen
Amoráer; u. a., Agada d. Babilonischen Amoräer; u. a., Agada d. Tannaiten ; H.
L. Strack, Einleitung in den T. 2. kiad. Leipzig 1894; Mielziner, Introduction
in the T. Cincinnati, több kiad. . A két utóbbi teljes bibliographiával.
14959.ht
CÍMSZÓ Talmu
SZÓCIKK Talmu Tanulmán zsidósá szen irodalmána a része mel Bibliának főkép
törvény részéne fejtegetéséve foglalkozik d közl azoka teológiá kívü es témáka
is amelye eze éve át ötszá évve Kr előt é 50 évi Kr utá foglalkoztattá zsid
érdeklődést Rituáli é jog döntéseke kívü tehá rég hagyományokat bölcselet
gnómákat mondákat földrajzi asztronómiai orvostudományi geometria feljegyzéseke
i tartalma T Mindeze min szóbel tárgyalások spontá megjegyzése kerülte T.-ba
rendsze nélkül többnyir a eszmetársulá fonalán döntések írásmagyarázatok
különböz vitá é különböz vélemények d a évezrede periódu történelm emléke é
tudományo megismerése i eg forrásból hagyománybó táplálkoztak hagyományozot Ta
leírás legrégib időkbe tilalo alat áll é nemzedé nemzedéknek iskol iskolána adt
á so évszáza felszaporodot anyagát Enne a óriás hagyományna megőrzéséve egye mnemonika
művésze hivatásszerűe i foglalkoztak medencék melye egyetle cseppe se
eresztette á Később miko má ne lehetet a emlékezetr bízn az a óriás örökséget
leírtá é íg keletkezet a monumentáli munka amelye T.-na hívnak E ké részbő áll
Misná-bó é Gemárá-ból tórá törvényértelmezé alakjába ol hagyományo i található
T.-ban melye mé Móze előtti sém őskorb nyúlna vissz pl napo gyás Jáko haláláná
Viszon tórá törvénye rövi fogalmazásábó az kel következtetni hog értelmezésü má
akkoriba i szóbel hagyomán tárgya voltak íg pl a engesztelé napjár Tór a
önsanyargatás írj elő d semmikép se határozz me anna formáját am arr vall hog e
form má rége beidegződöt népéletb é bőveb megmagyarázás fölöslege volt T
hagyományozó kb 300-ba Kr e tann néve szerepelne l Tannaitá A egye tudóso
vélemény csa irányad volt dönt súllya csupá a iskol methibt bírt E törvényhoz é
kiközösít erőve vol felruházv tagja csa a autorizálta szemicha kézföltevé álta
felavatotta lehettek E testüle legaláb 7 tagbó állott tago közü tíze külö elnök
tisztségge bírta é végrehajt testületkén működte rés kall gyűléseke a ünnepe
előtt hónapba tartották amiko tárgyalá al vetté a időközbe ottho feldolgozot
anyagot gyűléseke jele volta háts sorokba tanítványo száza é rész vehette
tárgyalásban d szavazat jogo ne gyakorolhattak Előb biblia igé fonalá halad a
előadá é hozzáfűzöt törvénymagyaráza vallásgyakorla Halach hagyományo formájá
ismertette későb má biblia ig szövegébe ne gyökerez kérdése özön kerül tárgyalá
alá Csa lassankén kristályosodot a előadot anya kezdetlege rendszerbe Bibliána
ne törvény rész haggada aggad moralizál é történet anyag épülé céljár sokka
szabadab elbánásba részesült A aggada moralizál írásfejtegeté később időkbe nég
fő irányb ágazódot el nég irány pardés prás paradicsomker szóba foglaltá össze
ú.m 1 pesa egyszerű szószerint értele 2 remez allegorikus rendszerin valamel
helyesírásila fölösleges vag különö módo hagyományozot bet célzato utalásaképp
3 d’rás célzato sokfél má irányban 4.szód titko értelm betű számértékének Ebbe
a aggada anyagba so rég népie hit történet adat bölcselet vélemén va
felhalmozva d mé m se tudjá szigor pontosságga eredet helyeir elosztályozn ez a
anyagot íg találun néh babilon Hammurab kódexbó val jog képzeteket melyeke
Bibli má képzete se bírta feledésb dönteni Kr u 70-be bekövetkezet
államfelbomlá é szétszóródá utá hagyomán marad me egyetle nemzet kapcsolatnak
Hillelne tanítványa Rabb Jocháná be Zakka állot akko testüle élé é e engedély
nyer Titustól hog Jamniába nyithass me szanhedrin joghatóságga bír iskolát
hagyomán anyagána összegyűjtéséve legelőszö R Meir mártírhalál hal r Akib
tanítvány foglalkozot é vetett me alapjá R Jud hanász álta kb 200-ba Kr u végle
megszerkesztet Misnának azonba so anyagna ügyeime kívü hagyásával melye aztá R
Nechemi állítot össz Toszeft toldalé néve é mel tétele indokolásár i
kiterjeszkedik Misn rendr oszlik 1 mezőgazdaságga kapcsolato adózás é
jótékonyság törvények 2 Ünnepek 3 Nő jog 4 Kártérítések polgár é büntetőjo it
fogla helye hagyományozá szabályozás é tanítás ethika Abó i 5 Áldozatokról 6
Tisztaság törvények Minde ren töb traktátusbó é minde traktátu töb fejezetbő
áll D volta Misn mellet má gyűjteménye is melyeke azonba Misn kizárólagoss vál
tekintély kiszorított Ilye kiszorított apokrifne mondot gyűjtemények Barajtá
{Misn chicona künreked Misn melyeke később vitákba Gemárába gyakra idézne
ellenbizonyítékképp é melyeke utób Toszeft toldalé néve állította össze több
gyűjtemén ne jutot ilye jelentőséghez Misná magá é úg tetté törvényfejtegeté
alapjává min azelőt Tórát fejtegetés Gemárána nevezzük tudósai pedi amóráknak Ö
ilye amór emberölt szolgáltatj a anyago palesztina vag jeruzsálem
T.-gyűjteményhez melyne alapjá R Jóchaná vetett meg Enne halál utá hagyományozá
hegemóniáj Babiloniár új-perzs birodalomr terelődi át jeruzsálem T rendszeressé
tekintetébe mögött mara kb 500-ba Kr előt összeállítot babilóniainak mine
következtébe Rabin é R Ás álta rendezet babilónia T kerül egyeduralomra
palesztinia azonba aggada anyagána nagyob gazdagsága valamin ará dialektusána
jellegzetességéné fogv szolgálta filológia kutatásna kimeríthetetle
kincsesbányát babilónia Gemárába legfőb tekintélye Ráb k mé Palesztinába R Jud
hanász előadásai hallgatt a tekintélyéve jutot fölényb valláso kérdésekbe
tovább Sámuel k jog kérdésekbe szerzet nagyob tekintély má azér is mer jó
ismert perzs jogrendszer i é udvar jogtanácsos vol Nahardeába a exilarchának
babilónia Gemárába i keletie rendszertelensé uralkodik a anya ne mindi tárgy
kapcsolatban hane néh szerző azonosság szerint néh a eszmetársulá fonalá halad
nagyo so kitéré zavarj a eszmemenete e valamin stílu szófukarsága szóbelile mé
értet formulákna eredetiségükbe val közlés nagyo nehézz teszi T megértését
Egye spontá egyén nyilatkozato a irodalm stílu csiszoltságá i nélkülözik T.na
másvallásúakka szembe tanúsítot türelmetlenségé é igazságtalanságá rendszerin a
értelmükbő kivetkőztetett összefüggésükbő kiszakítot idézetekr alapítják Ilye
félreérté tárgy pl e hely Pogán perzs földj olyan min pusztaság ak birtokb
veszi a jogo szerzet rá Miért Mer pogány amin vételára kézhe vette birtoklá
jogá elvesztette zsid pedi addi ne szerezt meg mí a adásvevés szerződé ne jutot
kezébe föl azér olya min pusztasá Báb Báthr 54 l o Pedi it zsid terhér szó
tanítás mel perzs törvénybe gyökerezik Arró va ugyani sz szövegben hog a
adófizeté aló azza szokta kibújni hog a elad közvetle aratá utá adt e földet
amiko mé ne érkezet e a adófizeté ideje vev pedig hog a adófizetés kitolja csa
a adófizeté határidej utá vett birtokba Eze idő belü azonba a veszél fenyegette
hog eg harmadi személ király gazdátla földne ur vag ak a adó l akarj ért
fizetni rátesz kezét V ö Guttman M. Da Judenthu u sein Umwel 311.1 So előítéle
i fűződöt a idő folyamá T.-hoz Má 553-ba Justiniánu császá 145 sz Novellába
megvetőle emlékszi me róla azontú so esetbe ért egyház áto é halálo ítéle
máglyá val elégetésr akadta azonba keresztén körökbe védő is,aki közöt Reuchli
legnevezetesebb Ma na má Goldschmid Lázá fordításába telje néme T.-o bírjuk
Egye főb részei máso i lefordítottá é ezze T.-hamisító aknamunkájá
megnehezítették Magá zsidósá köré belü karaitá foglalta vel szembe ellensége
állást mive tanításai ne találtá biblia igébe gyökerezőne é emiat különszakadta
rabbanit zsidóságtól T.- logika okoskodá valóba nagyo elüt moder tudományokétól
azonkívü mag törvényfejtegeté i kazuisztikus ol esetekr kiterjedő melyeke val
éle ne nyújt T.-kommentárok T szöveg úg nyelvi min tárgy tekintetbe so
nehézsége tá tanulmányoz el é mé töb fejtörés oko azoknak ki a egye autoro
különböz tárggya kapcsolato jog vag egyé természet felfogása mögöt föltétle
egysége akarna kimutatni anélkül hog filológia jóhiszeműsé ez okvetlenü
megkövetelné Fokozz ez nehézsége a a általánosa tapasztalhat tény hog Gemár má
ne ismer Misn eredet értelmét má feltevé alapjá állva fejtegetés Misn
intencióiva szembe meglep é idegenü ha azokra ki körülmény figyelemb ne veszik
E okbó ige nag irodalm keletkezet T.-kommentároknak Legismerteb Rási Rabb Selóm
Jicchaki k 1040 szül Troyesbe Franciaorszá E előz kommentárokna ügye
felhasználásával világo stílusával rövidségéve so rég magyarázato feledésb
borított d mag i so ú kérdés tár fe é hagyot megoldatlanul Eze szolgáltatla
anyago eg gyűjteménye kommentár Tószáfo Pótláso összeállítására Ebbe Rás veje é
unoká jutna inkáb szóhoz E ké kommentá m i álland kísérőj hagyományo T
kiadásokban szövegnek újab hébe betűtípusban a ú n Rási-betűben T tanulmányozás
ezentú mindjobba pilpu disputatóriku módsze útvesztőjéb vezet aho ne a eredet
értele keresés vol cél hane felhozot érve lebírása virtuozitá a éle elméj
disztinkciókban pilpu módszeré főké Polla Jáko honosított me Lengyelországba
150 körül T.- kódexek Mí nyugat országokba zsidósá mag elszigetel helyzetébe
csa szövege nyomo kísér kommentáro álta igyekezet T szövegéne értelmezéséhe
eljutni móro kultúrájáva érintkezésb jutot spanyo zsidósá filozófia
rendszerépíté logika művészetéve i megismerkedve T törvényfejteget anyagá i
ilye rendszeresít megmunkálá tárgyáv tette Majmun Móze XII sz vég vol
tekintetbe úttörő különböz traktatusokb szétszórt d a anya vag logika el
tekintetébe összetartoz anyago tárgy elrendezé kedvéér teljese felforgatja újj
csoportosítja a egymássa szembenáll nézete közöt kiválób tekintélye véleményé
fogadj e é mellőz legjob törvényalkotó belátás szerin kiseb tekintélye
véleményét Vit helyet kés törvénykönyve nyúj Misn Tóra vag máso álta Ja
Hachazáka Hatalma ké névve illetet művében mel má ne puszt törvénytételekr
szorítkozik hane azo vallásfilozófiá alapfogalmakbó val levezetéséve i remekel
T.- diaklektikána Majmun rendszere műv ne vetet gátat csa újab anyago adot a
állásfoglalás é T.- szerző eredet elgondolás között ű áthidalására Min
törvénykönyve zsid vallásgyakorla mé idegenkedet dönt tekintélyü elismerni
reformáci valláso mozgalmána kellet zsidósá lelkivilágair i átvetn hullámait
hog végü eg rendszerese összeállított kérdéseke nyugvópontr juttat é általáno
elismerésr számít kóde nélkülözhetetlenségéne tudatár ébredjen Car Józse 152
tájá átdolgozt Jáko be Aserne előzőé megjelen Arb Turi rövide Tu c kódexé é e
Sulcha Aruc c alat általáno uralomr jutot legaláb i kelet zsidóságnál d nyugat
zsidósá számár i kisebbszer módosításo árá sikerül az Isszerles Mózesne
alkalmazhatóv tennie T.-tudomány XIX é XX sz érdeme hog T.-o i Bibliáho
hasonlóa filológia módszerre tesz tanulmányozá tárgyává E módsze függetlenít
magá hagyományo felfogásoktó é szakítv minde előzete feltevéssel magána
szövegne meghallgatásátó várj felelete arra hog szerző mi akarna mondani miért
milye eszmékne hatás alatt milye korviszonyo között milye tanokka szembe
vallottá tanaikat milye idege képzetvilá gyakorol ráju hatást Természetese
kénytele ného szövegbe i nehézségeke vag ellentmondásoka felfedezn é azokbó
elsősorba a eredet szöve kiadásátó várj kell felvilágosítás München kóde utá
Strac adot ilye relativ legjob szövege Segédeszközü szolgá T.- nyel grammatika
é szótár ismerete szókincse magábó T.-bó kel a ismer módszerekke megfejten é
tekintetbe nélkülözhetetle a arám görög latin perzs nyelvekne ismerete A Aruc c
T.- szótá számo átdolgozás utá magya Kohu Adol adt k Aruc Completumá é ugyancsa
magya Kraus Sámue l o T.- latin-görö szava szótárá azokna etimológiai átírás é
áthangoztatás szabályaival T.- fogalma enciklopédiájá magya Guttman Mihál adj k
Clavi Talmudi c alat füzete vállalatban T telje szótárá Lew adt ki T azonkívü
csakne minde tudományho szolgálta tudománytörténet anyagot Ezér a újab ko főkép
enciklopédiákba Jewis Encyclopaedia Ocá Jiszráe é folyóirato százaiba dolgozz
fe T orvos tudományát természettudományát földrajz adalékait mondáit bölcseleté
stb T aggada részéne rendszere irodalomtörténet feldolgozásá nyújtj magya Bache
Vilmo a forrásmunkáv vál műveiben tanna aggadája palesztina amorá aggadája
babilon tanná aggadája Ige jelentéken szolgálato teszne tovább kutatásokna
magya Lő Immánue művei amelye T.- állattanró é növénytanró nyújtana rendszere
áttekintést T.-na Bibli írására kanonizálásár é szövegkezelésér vonatkoz adatai
magya Bla Lajo dolgozt fel mí számo má T.- tanulmány T babonáját jogrendszerét
házasságjogát liturgiájá állítj szellemtörténet megvilágításba Klei Sámue
érsekújvár főrabbi mos jeruzsálem hébe egyete tanára biblia é T.- koro
geográfiájána jele kutatój é kutatásaina eredményeirő töb kitűn munká írt A
összehasonlít irodalomtörténethe szolgálta becse adalékoka magya Helle Bernátna
mes vándorlásá é T.-ba val változatá kimutat alapvet műve f T.-kiadások T telje
kézirato kódex Münchenben részlegese pedi Flórencben Rómában Karlsruheban
Oxfordban Parisban New-Yorkba é Hamburgba va meg jeruzsálem T.- pedi csupá
Leydenben münchen kódexe kiadt Raphae Rabbinowit Münche 1868-1886. 1 köt. 16
kötete H Ehrentreu Przemys 189 babilon T els kiadás vol 1488-tó kezdődőe
Soncinoba é Pesaróban ez követt a éppol híre bornberg T 1531 é 1548.
Giustiniai-féle Venezi 1546-51. Sabbionett 1563 é köv. Konstantinápol 1583 é
köv. Base 1578-81 Krakk 1602-1605. 1616-20 é 1617-39. mel utóbb teljes Továbbia
Amsterda 1644-48. Frankfur a Ode 1697-99. Amsterda 1714-19. Frankfur a M 172
22. mel utóbb valamenny nagyszám később folio-kiadá alapja Ilye 1 kötete
T.-kiadások Pra 1728-39 Berli é Frankfur a O 1734-39. Amsterda 1752 1765 Sulzbac
175 63 é 176 70. Wie 1791-97. 1806-11. 1830-33. 1840-49. 1860-73. Dyrhnfurth
1800-04 1816-21 Slavit Oroszorsz 1801-06. 1808-13 ,1817-22. Pra 1830-51.
1839--46. Wiln é Grodn 183 1854. Csernowit 1840-1849. Zsitomi 1858-64. Vars
1854-64 1863-67. Wiln 1859-66. Lember 1860-65. Berli 1862-68. Stetti 1862 é köv
leghíreseb T.-kiadá Romu testvérek Wilnába 1886 é köv jeruzsálem T els kiadás
Veneziába jelen me 1523 é köv években után Krakk 1609. Zsitomi 1860-67. Piotrko
1898-1900 Legjob Luncz-féle mel száza elejétő kezdv Jeruzsálembe jelen meg
jeruzsálem T 2 traktátusá Ugolin latinr fordított Thesauru Antiquitatu Sacraru
c szériáj XVII. XIX é XXX köteteibe 1755-65 Telje franci fordítás Mois Schwabtó
L T d Jerusale c 1 köt Pari 1871-89 Babilon T részlege fordítás Aug Wünsch
drezda prot lelkésztő származik cím De Babilonisch T i seine haggadische
Bestandteile I.-III 1886-89 Telje é h néme fordítás é vokalizál héber-arameu
szöve kiadás Lazaru Goldschmidtő bomberg szöve alapjá Berlinbe jelen me 1898-tó
kezdv 1 kötetben Rodkinso részlege ango fordítás 190 hibás L Amorák Tannák
Baboreusok Gáon korsza é Etika Talmu Misna-szöve alapjá oszli traktátusokra Mag
Misn 52 fejezetbő ál következ részekr oszli :Zerái Vetése mel köv szedárimbó
áll Beráchót Péah Demai Kiláim Sebiit Terumót Maászerót Maászér Séni Challa
Orla Bikkurim II Moé Ünnepe Sábbát Erubin Peszáchim Sekálim Jóma Becá Ró
Hasánah Taánit Megilla Móé Katán Chagiga III Nási Nő Jebámó levirátus házassá
Ketubó házasság jo Názi fogadalma Gitti válá Szóta Kiddusin IV Neziki v Jesuót
Báb Kámma Báb Mecia Báb Báthra Szanhedrin Makkot Sebbuóth Edujót Abód Zára Ábót
V Kodásim Zebóchim Menáchót Chullin Bechórót Arákin Temura Keritót Meillah
Támid Middót Kinnim VI Tohorót Kelim Oholót Negáim Parah Tohorót Mikváót Nidda
Maksirin Zábim Tebu Jóm Jadáim Ukzin Misn é T legfőb kiadása é kommentárjai 1
Misna-kiadások Els M.-kiadá Nápol 1492. fo. Maimonide kommentárjaival ez
követté Venezi 1546-50 fo. u o 1549 qu. Bertinor kommentárjaival Riv d Trent
1559 fo. Sabbionett é Mantova Maimonide é Bertinor komm 1559-63 qu. Venezi 1606
fo Attó kezdv mái számo kiadás van XIX sz.-ba Maimonidesne a ara eredetibő
héberr fordítot kommentárjá átjavított J Derembour páris egyet tanár tovább
kommentáro közü főbbek Áse be Jechie Toled 132 kiadtá Amsterdamba 171 -16 Sámso
d Sen é Jomtó Lippma Helle kommentárjai Fordításai Mishn siv Totiu Hebraeoru
Juris Rituum Autiquitetu a Legu Oraliu System cur clarissimoru Rabbinoru
Maimonidi e Bertinor Commentarii Integris quibu accodun varioru auctoru Nota a
Vertione i eo ediderun codices Latinitat donavi a Noti illustravi Guilelmu
Surenhusius Amsterlodam 1698-1703 Vol 6 fo E kivál kiadá nemcsa telje hébe
szövege é lati fordítást hane kommentároka i tartalmazza Telje néme fordítá
Mishnayo c Berli 1832-34 qu 6 köt Eze kívü va eg vokalizál hébe szöveg é telje
néme fordítássa ellátot M.-kiadá is azonkívül Joh Jac Rab M ode de Tex d Talmud
übersetz u erläutert 6 k qu Onolzbac 1760-63 Újabbak:D Hoffman é E Banet berlin
rabbiszeminárium professzoroktó szinté konfrontáli szöveggel Vittori Castiglion
v róma olas nagy rabbitó pedi olas fordítás s Irodalom Misn é T.-kiadáso l
szövegben Mindkett tanulmányozásáho nagyszám irodalombó köv legfontosabbak Z
Frankel Hodegetic i Mishna Leipzi 185 u a. Introducti i Talmu Hyerosolitanu
Bresla 187 J Brüll Meb ha-Misn Frankfur a M 1876-85 I.-II Joach Oppenhei hébe
bevezetés Pressbur 188 Abr Geiger Lehrbuch z Sprach d Mischn Bresla 184 L A
Rosenthal Übe de Zusammenhan d Mischna Ei Beitra z Entstehungsgeschicht d
Mischn 1891-9 u a. De Mischna Aufba u Quellenforschun 190 A egés T.-r
vonatkozóan Z Frankel Beiträg z Einleitun i de Talmu Monatsschr 186 W Brüll Di
Entstehungsgeschicht d Babylonische Talmud al Schriftwerk Jahrbuc 187 E
Bischoff T.-Katechisimu Leipzi 190 u a. Kritisch Geschicht d T.-Übersetzunge
Frankfur 189 Bache Vilmos Exegetisch Terminologi d jüdische Traditionsliteratu
I.-II Leipzi 1899-190 u a. Agad d palestinäsische Amoráer u a. Agad d
Babilonische Amoräer u a. Agad d Tannaite H L Strack Einleitun i de T 2 kiad
Leipzi 1894 Mielziner Introductio i th T Cincinnati töb kiad ké utóbb telje
bibliographiával
14959.h
CÍMSZ Talm
SZÓCIK Talm Tanulmá zsidós sze irodalmán rész me Bibliána főké törvén
részén fejtegetésév foglalkozi köz azok teológi kív e témák i amely ez év á
ötsz évv K elő 5 év K ut foglalkoztatt zsi érdeklődés Rituál jo döntések kív
teh ré hagyományoka bölcsele gnómáka mondáka földrajz asztronómia orvostudomány
geometri feljegyzések tartalm Mindez mi szóbe tárgyaláso spont megjegyzés
került T.-b rendsz nélkü többnyi eszmetársul fonalá döntése írásmagyarázato
különbö vit különbö véleménye évezred periód történel emlék tudomány megismerés
e forrásbó hagyományb táplálkozta hagyományozo T leírá legrégi időkb tilal ala
ál nemzed nemzedékne isko iskolán ad s évszáz felszaporodo anyagá Enn óriá
hagyományn megőrzésév egy mnemonik művész hivatásszerű foglalkozta medencé mely
egyetl csepp s eresztett Későb mik m n lehete emlékezet bíz a óriá öröksége
leírt í keletkeze monumentál munk amely T.-n hívna k részb ál Misná-b Gemárá-bó
tór törvényértelmez alakjáb o hagyomány találhat T.-ba mely m Móz előtt sé
őskor nyúln viss p nap gyá Ják halálán Viszo tór törvény röv fogalmazásáb a ke
következtetn ho értelmezés m akkorib szóbe hagyomá tárgy volta í p engesztel
napjá Tó önsanyargatá ír el semmiké s határoz m ann formájá a ar val ho for m
rég beidegződö népélet bőve megmagyarázá fölösleg vol hagyományoz k 300-b K tan
név szerepeln Tannait egy tudós vélemén cs iránya vol dön súlly csup isko
methib bír törvényho kiközösí erőv vo felruház tagj cs autorizált szemich
kézföltev ált felavatott lehette testül legalá tagb állot tag köz tíz kül elnö
tisztségg bírt végrehaj testületké működt ré kal gyűlések ünnep előt hónapb
tartottá amik tárgyal a vett időközb otth feldolgozo anyago gyűlések jel volt
hát sorokb tanítvány száz rés vehett tárgyalásba szavaza jog n gyakorolhatta
Elő bibli ig fonal hala előad hozzáfűzö törvénymagyaráz vallásgyakorl Halac
hagyomány formáj ismertett késő m bibli i szövegéb n gyökere kérdés özö kerü
tárgyal al Cs lassanké kristályosodo előado any kezdetleg rendszerb Biblián n
törvén rés haggad agga moralizá történe anya épül céljá sokk szabada elbánásb
részesül aggad moralizá írásfejteget későb időkb né f irány ágazódo e né irán
pardé prá paradicsomke szób foglalt össz ú. pes egyszer szószerin értel reme
allegoriku rendszeri valame helyesírásil fölöslege va külön mód hagyományozo be
célzat utalásakép d’rá célzat sokfé m irányba 4.szó titk értel bet számértékéne
Ebb aggad anyagb s ré népi hi történe ada bölcsele vélemé v felhalmozv m s tudj
szigo pontosságg erede helyei elosztályoz e anyago í találu né babilo Hammura
kódexb va jo képzeteke melyek Bibl m képzet s bírt feledés dönten K 70-b
bekövetkeze államfelboml szétszóród ut hagyomá mara m egyetl nemze kapcsolatna
Hilleln tanítvány Rab Jochán b Zakk állo akk testül él engedél nye Titustó ho
Jamniáb nyithas m szanhedri joghatóságg bí iskolá hagyomá anyagán
összegyűjtésév legelősz Mei mártírhalá ha Aki tanítván foglalkozo vetet m alapj
Ju hanás ált k 200-b K végl megszerkeszte Misnána azonb s anyagn ügyeim kív
hagyásáva mely azt Nechem állíto öss Toszef toldal név me tétel indokolásá
kiterjeszkedi Mis rend oszli mezőgazdaságg kapcsolat adózá jótékonysá törvénye
Ünnepe N jo Kártérítése polgá büntetőj i fogl hely hagyományoz szabályozá tanítá
ethik Ab Áldozatokró Tisztasá törvénye Mind re tö traktátusb mind traktát tö
fejezetb ál volt Mis melle m gyűjtemény i melyek azonb Mis kizárólagos vá
tekintél kiszorítot Ily kiszorítot apokrifn mondo gyűjteménye Barajt {Mis
chicon künreke Mis melyek későb vitákb Gemáráb gyakr idézn ellenbizonyítékkép
melyek utó Toszef toldal név állított össz töb gyűjtemé n juto ily jelentőséghe
Misn mag ú tett törvényfejteget alapjáv mi azelő Tórá fejtegeté Gemárán nevezzü
tudósa ped amórákna ily amó emberöl szolgáltat anyag palesztin va jeruzsále
T.-gyűjteményhe melyn alapj Jóchan vetet me Enn halá ut hagyományoz hegemóniá
Babiloniá új-perz birodalom terelőd á jeruzsále rendszeress tekintetéb mögöt
mar k 500-b K elő összeállíto babilóniaina min következtéb Rabi Á ált rendeze
babilóni kerü egyeduralomr palesztini azonb aggad anyagán nagyo gazdagság
valami ar dialektusán jellegzetességén fog szolgált filológi kutatásn
kimeríthetetl kincsesbányá babilóni Gemáráb legfő tekintély Rá m Palesztináb Ju
hanás előadása hallgat tekintélyév juto fölény vallás kérdésekb továb Sámue jo
kérdésekb szerze nagyo tekintél m azé i me j ismer perz jogrendsze udva
jogtanácso vo Nahardeáb exilarchána babilóni Gemáráb keleti rendszertelens
uralkodi any n mind tárg kapcsolatba han né szerz azonossá szerin né
eszmetársul fonal hala nagy s kitér zavar eszmemenet valami stíl szófukarság
szóbelil m érte formulákn eredetiségükb va közlé nagy nehéz tesz megértésé Egy
spont egyé nyilatkozat irodal stíl csiszoltság nélkülözi T.n másvallásúakk
szemb tanúsíto türelmetlenség igazságtalanság rendszeri értelmükb kivetkőztetet
összefüggésükb kiszakíto idézetek alapítjá Ily félreért tárg p hel Pogá perz
föld olya mi pusztasá a birtok vesz jog szerze r Miér Me pogán ami vételár kézh
vett birtokl jog elvesztett zsi ped add n szerez me m adásvevé szerződ n juto
kezéb fö azé oly mi pusztas Bá Báth 5 Ped i zsi terhé sz tanítá me perz
törvényb gyökerezi Arr v ugyan s szövegbe ho adófizet al azz szokt kibújn ho
ela közvetl arat ut ad földe amik m n érkeze adófizet idej ve pedi ho adófizeté
kitolj cs adófizet határide ut vet birtokb Ez id bel azonb veszé fenyegett ho e
harmad szemé királ gazdátl földn u va a ad akar ér fizetn rátes kezé Guttma M D
Judenth sei Umwe 311. S előítél fűződö id folyam T.-ho M 553-b Justinián csász
14 s Novelláb megvetől emléksz m ról azont s esetb ér egyhá át halál ítél mágly
va elégetés akadt azonb kereszté körökb véd is,ak közö Reuchl legnevezeteseb M
n m Goldschmi Láz fordításáb telj ném T.- bírju Egy fő része más lefordított
ezz T.-hamisít aknamunkáj megnehezítetté Mag zsidós kör bel karait foglalt ve
szemb ellenség állás miv tanítása n talált bibli igéb gyökerezőn emia
különszakadt rabbani zsidóságtó T. logik okoskod valób nagy elü mode
tudományokétó azonkív ma törvényfejteget kazuisztiku o esetek kiterjed melyek
va él n nyúj T.-kommentáro szöve ú nyelv mi tárg tekintetb s nehézség t
tanulmányo e m tö fejtöré ok azokna k egy autor különbö tárggy kapcsolat jo va
egy természe felfogás mögö föltétl egység akarn kimutatn anélkü ho filológi jóhiszeműs
e okvetlen megköveteln Fokoz e nehézség általános tapasztalha tén ho Gemá m n
isme Mis erede értelmé m feltev alapj állv fejtegeté Mis intencióiv szemb megle
idegen h azokr k körülmén figyelem n veszi okb ig na irodal keletkeze
T.-kommentárokna Legismerte Rás Rab Seló Jicchak 104 szü Troyesb Franciaorsz
elő kommentárokn ügy felhasználásáva világ stílusáva rövidségév s ré magyarázat
feledés borítot ma s kérdé tá f hagyo megoldatlanu Ez szolgáltatl anyag e
gyűjtemény kommentá Tószáf Pótlás összeállításár Ebb Rá vej unok jutn inká
szóho k komment állan kísérő hagyomány kiadásokba szövegne úja héb betűtípusba
Rási-betűbe tanulmányozá ezent mindjobb pilp disputatórik módsz útvesztőjé veze
ah n erede értel keresé vo cé han felhozo érv lebírás virtuozit él elmé
disztinkciókba pilp módszer fők Poll Ják honosítot m Lengyelországb 15 körü T.
kódexe M nyuga országokb zsidós ma elszigete helyzetéb cs szöveg nyom kísé
kommentár ált igyekeze szövegén értelmezéséh eljutn mór kultúrájáv érintkezés
juto spany zsidós filozófi rendszerépít logik művészetév megismerkedv törvényfejtege
anyag ily rendszeresí megmunkál tárgyá tett Majmu Móz XI s vé vo tekintetb
úttör különbö traktatusok szétszór any va logik e tekintetéb összetarto anyag
tárg elrendez kedvéé teljes felforgatj új csoportosítj egymáss szembenál nézet
közö kiváló tekintély vélemény fogad mellő legjo törvényalkot belátá szeri kise
tekintély véleményé Vi helye ké törvénykönyv nyú Mis Tór va más ált J Hachazák
Hatalm k névv illete művébe me m n pusz törvénytételek szorítkozi han az
vallásfilozófi alapfogalmakb va levezetésév remeke T. diaklektikán Majmu
rendszer mű n vete gáta cs úja anyag ado állásfoglalá T. szerz erede elgondolá
közöt áthidalásár Mi törvénykönyv zsi vallásgyakorl m idegenkede dön tekintély
elismern reformác vallás mozgalmán kelle zsidós lelkivilágai átvet hullámai ho
vég e rendszeres összeállítot kérdések nyugvópont jutta általán elismerés számí
kód nélkülözhetetlenségén tudatá ébredje Ca Józs 15 táj átdolgoz Ják b Asern
előző megjele Ar Tur rövid T kódex Sulch Aru ala általán uralom juto legalá
kele zsidóságná nyuga zsidós számá kisebbsze módosítás ár sikerü a Isszerle
Mózesn alkalmazható tenni T.-tudomán XI X s érdem ho T.- Bibliáh hasonló
filológi módszerr tes tanulmányoz tárgyáv módsz függetlení mag hagyomány
felfogásokt szakít mind előzet feltevésse magán szövegn meghallgatását vár
felelet arr ho szerz m akarn mondan miér mily eszmékn hatá alat mily korviszony
közöt mily tanokk szemb vallott tanaika mily ideg képzetvil gyakoro ráj hatás
Természetes kénytel néh szövegb nehézségek va ellentmondások felfedez azokb
elsősorb erede szöv kiadását vár kel felvilágosítá Münche kód ut Stra ado ily
relati legjo szöveg Segédeszköz szolg T. nye grammatik szótá ismeret szókincs
magáb T.-b ke isme módszerekk megfejte tekintetb nélkülözhetetl ará görö lati
perz nyelvekn ismeret Aru T. szót szám átdolgozá ut magy Koh Ado ad Aru
Completum ugyancs magy Krau Sámu T. latin-gör szav szótár azokn etimológia
átírá áthangoztatá szabályaiva T. fogalm enciklopédiáj magy Guttma Mihá ad Clav
Talmud ala füzet vállalatba telj szótár Le ad k azonkív csakn mind tudományh
szolgált tudománytörténe anyago Ezé úja k főké enciklopédiákb Jewi Encyclopaedi
Oc Jiszrá folyóirat százaib dolgoz f orvo tudományá természettudományá földraj adalékai
mondái bölcselet st aggad részén rendszer irodalomtörténe feldolgozás nyújt
magy Bach Vilm forrásmunká vá műveibe tann aggadáj palesztin amor aggadáj
babilo tann aggadáj Ig jelentéke szolgálat teszn továb kutatásokn magy L Immánu
műve amely T. állattanr növénytanr nyújtan rendszer áttekintés T.-n Bibl írásár
kanonizálásá szövegkezelésé vonatko adata magy Bl Laj dolgoz fe m szám m T.
tanulmán babonájá jogrendszeré házasságjogá liturgiáj állít szellemtörténe
megvilágításb Kle Sámu érsekújvá főrabb mo jeruzsále héb egyet tanár bibli T.
kor geográfiáján jel kutató kutatásain eredményeir tö kitű munk ír összehasonlí
irodalomtörténeth szolgált becs adalékok magy Hell Bernátn me vándorlás T.-b va
változat kimuta alapve műv T.-kiadáso telj kézirat kóde Münchenbe részleges ped
Flórencbe Rómába Karlsruheba Oxfordba Parisba New-Yorkb Hamburgb v me jeruzsále
T. ped csup Leydenbe münche kódex kiad Rapha Rabbinowi Münch 1868-1886 köt 1
kötet Ehrentre Przemy 18 babilo el kiadá vo 1488-t kezdődő Soncinob Pesaróba e követ
éppo hír bornber 153 1548 Giustiniai-fél Venez 1546-51 Sabbionet 156 köv
Konstantinápo 158 köv Bas 1578-8 Krak 1602-1605 1616-2 1617-39 me utób telje
További Amsterd 1644-48 Frankfu Od 1697-99 Amsterd 1714-19 Frankfu 17 22 me
utób valamenn nagyszá későb folio-kiad alapj Ily kötet T.-kiadáso Pr 1728-3
Berl Frankfu 1734-39 Amsterd 175 176 Sulzba 17 6 17 70 Wi 1791-97 1806-11
1830-33 1840-49 1860-73 Dyrhnfurt 1800-0 1816-2 Slavi Oroszors 1801-06 1808-1
,1817-22 Pr 1830-51 1839--46 Wil Grod 18 1854 Csernowi 1840-1849 Zsitom 1858-64
Var 1854-6 1863-67 Wil 1859-66 Lembe 1860-65 Berl 1862-68 Stett 186 kö
leghírese T.-kiad Rom testvére Wilnáb 188 kö jeruzsále el kiadá Veneziáb jele m
152 kö évekbe utá Krak 1609 Zsitom 1860-67 Piotrk 1898-190 Legjo Luncz-fél me száz
elejét kezd Jeruzsálemb jele me jeruzsále traktátus Ugoli latin fordítot
Thesaur Antiquitat Sacrar szériá XVII XI XX köteteib 1755-6 Telj franc fordítá
Moi Schwabt Jerusal kö Par 1871-8 Babilo részleg fordítá Au Wünsc drezd pro
lelkészt származi cí D Babilonisc sein haggadisch Bestandteil I.-II 1886-8 Telj
ném fordítá vokalizá héber-arame szöv kiadá Lazar Goldschmidt bomber szöv alapj
Berlinb jele m 1898-t kezd kötetbe Rodkins részleg ang fordítá 19 hibá Amorá
Tanná Baboreuso Gáo korsz Etik Talm Misna-szöv alapj oszl traktátusokr Ma Mis 5
fejezetb á követke részek oszl :Zerá Vetés me kö szedárimb ál Beráchó Péa Dema
Kilái Sebii Terumó Maászeró Maászé Sén Chall Orl Bikkuri I Mo Ünnep Sábbá Erubi
Peszáchi Sekáli Jóm Bec R Hasána Taáni Megill Mó Katá Chagig II Nás N Jebám
levirátu házass Ketub házassá j Náz fogadalm Gitt vál Szót Kiddusi I Nezik
Jesuó Bá Kámm Bá Meci Bá Báthr Szanhedri Makko Sebbuót Edujó Abó Zár Ábó Kodási
Zebóchi Menáchó Chulli Bechóró Aráki Temur Keritó Meilla Támi Middó Kinni V
Tohoró Keli Oholó Negái Para Tohoró Mikváó Nidd Maksiri Zábi Teb Jó Jadái Ukzi
Mis legfő kiadás kommentárja Misna-kiadáso El M.-kiad Nápo 1492 fo Maimonid
kommentárjaiva e követt Venez 1546-5 fo 154 qu Bertino kommentárjaiva Ri Tren
155 fo Sabbionet Mantov Maimonid Bertino kom 1559-6 qu Venez
14959.
CÍMS Tal
SZÓCI Tal Tanulm zsidó sz irodalmá rés m Biblián fők törvé részé
fejtegetésé foglalkoz kö azo teológ kí témá amel e é öts év el é u foglalkoztat
zs érdeklődé Rituá j döntése kí te r hagyományok bölcsel gnómák mondák földraj
asztronómi orvostudomán geometr feljegyzése tartal Minde m szób tárgyalás spon
megjegyzé kerül T.- rends nélk többny eszmetársu fonal döntés írásmagyarázat
különb vi különb vélemény évezre perió történe emlé tudomán megismeré forrásb
hagyomány táplálkozt hagyományoz leír legrég idők tila al á nemze nemzedékn isk
iskolá a évszá felszaporod anyag En óri hagyomány megőrzésé eg mnemoni művés
hivatásszer foglalkozt medenc mel egyet csep eresztet Késő mi lehet emlékeze bí
óri örökség leír keletkez monumentá mun amel T.- hívn rész á Misná- Gemárá-b tó
törvényértelme alakjá hagyomán találha T.-b mel Mó előt s ősko nyúl vis na gy
Já halálá Visz tó törvén rö fogalmazásá k következtet h értelmezé akkori szób
hagyom tárg volt engeszte napj T önsanyargat í e semmik határo an formáj a va h
fo ré beidegződ népéle bőv megmagyaráz fölösle vo hagyományo 300- ta né
szerepel Tannai eg tudó vélemé c irány vo dö súll csu isk methi bí törvényh
kiközös erő v felruhá tag c autorizál szemic kézfölte ál felavatot lehett testü
legal tag állo ta kö tí kü eln tisztség bír végreha testületk működ r ka
gyűlése ünne elő hónap tartott ami tárgya vet időköz ott feldolgoz anyag
gyűlése je vol há sorok tanítván szá ré vehet tárgyalásb szavaz jo gyakorolhatt
El bibl i fona hal előa hozzáfűz törvénymagyará vallásgyakor Hala hagyomán
formá ismertet kés bibl szövegé gyöker kérdé öz ker tárgya a C lassank
kristályosod előad an kezdetle rendszer Bibliá törvé ré hagga agg moraliz
történ any épü célj sok szabad elbánás részesü agga moraliz írásfejtege késő
idők n irán ágazód n irá pard pr paradicsomk szó foglal öss ú pe egysze
szószeri érte rem allegorik rendszer valam helyesírási fölösleg v külö mó
hagyományoz b célza utalásaké d’r célza sokf irányb 4.sz tit érte be
számértékén Eb agga anyag r nép h történ ad bölcsel vélem felhalmoz tud szig
pontosság ered helye elosztályo anyag talál n babil Hammur kódex v j képzetek
melye Bib képze bír feledé dönte 70- bekövetkez államfelbom szétszóró u hagyom
mar egyet nemz kapcsolatn Hillel tanítván Ra Jochá Zak áll ak testü é engedé ny
Titust h Jamniá nyitha szanhedr joghatóság b iskol hagyom anyagá összegyűjtésé
legelős Me mártírhal h Ak tanítvá foglalkoz vete alap J haná ál 200- vég
megszerkeszt Misnán azon anyag ügyei kí hagyásáv mel az Neche állít ös Tosze
tolda né m téte indokolás kiterjeszked Mi ren oszl mezőgazdaság kapcsola adóz
jótékonys törvény Ünnep j Kártérítés polg büntető fog hel hagyományo szabályoz
tanít ethi A Áldozatokr Tisztas törvény Min r t traktátus min traktá t fejezet
á vol Mi mell gyűjtemén melye azon Mi kizárólago v tekinté kiszoríto Il
kiszoríto apokrif mond gyűjtemény Baraj {Mi chico künrek Mi melye késő viták
Gemárá gyak idéz ellenbizonyítékké melye ut Tosze tolda né állítot öss tö
gyűjtem jut il jelentőségh Mis ma tet törvényfejtege alapjá m azel Tór fejteget
Gemárá nevezz tudós pe amórákn il am emberö szolgálta anya paleszti v jeruzsál
T.-gyűjteményh mely alap Jócha vete m En hal u hagyományo hegemóni Babiloni
új-per birodalo terelő jeruzsál rendszeres tekinteté mögö ma 500- el összeállít
babilóniain mi következté Rab ál rendez babilón ker egyeduralom palesztin azon
agga anyagá nagy gazdagsá valam a dialektusá jellegzetességé fo szolgál filológ
kutatás kimeríthetet kincsesbány babilón Gemárá legf tekintél R Palesztiná J
haná előadás hallga tekintélyé jut fölén vallá kérdések tová Sámu j kérdések
szerz nagy tekinté az m isme per jogrendsz udv jogtanács v Nahardeá exilarchán
babilón Gemárá kelet rendszertelen uralkod an min tár kapcsolatb ha n szer
azonoss szeri n eszmetársu fona hal nag kité zava eszmemene valam stí
szófukarsá szóbeli ért formulák eredetiségük v közl nag nehé tes megértés Eg
spon egy nyilatkoza iroda stí csiszoltsá nélkülöz T. másvallásúak szem tanúsít
türelmetlensé igazságtalansá rendszer értelmük kivetkőztete összefüggésük
kiszakít idézete alapítj Il félreér tár he Pog per föl oly m pusztas birto ves
jo szerz Mié M pogá am vételá kéz vet birtok jo elvesztet zs pe ad szere m
adásvev szerző jut kezé f az ol m puszta B Bát Pe zs terh s tanít m per törvény
gyökerez Ar ugya szövegb h adófize a az szok kibúj h el közvet ara u a föld ami
érkez adófize ide v ped h adófizet kitol c adófize határid u ve birtok E i be
azon vesz fenyeget h harma szem kirá gazdát föld v a aka é fizet ráte kez Guttm
Judent se Umw 311 előíté fűződ i folya T.-h 553- Justiniá csás 1 Novellá
megvető emléks ró azon eset é egyh á halá íté mágl v elégeté akad azon kereszt
körök vé is,a köz Reuch legnevezetese Goldschm Lá fordításá tel né T. bírj Eg f
rész má lefordítot ez T.-hamisí aknamunká megnehezített Ma zsidó kö be karai
foglal v szem ellensé állá mi tanítás talál bibl igé gyökerező emi különszakad
rabban zsidóságt T logi okosko való nag el mod tudományokét azonkí m
törvényfejtege kazuisztik esete kiterje melye v é nyú T.-kommentár szöv nyel m
tár tekintet nehézsé tanulmány t fejtör o azokn eg auto különb tárgg kapcsola j
v eg termész felfogá mög föltét egysé akar kimutat anélk h filológ jóhiszemű
okvetle megkövetel Foko nehézsé általáno tapasztalh té h Gem ism Mi ered értelm
felte alap áll fejteget Mi intenciói szem megl idege azok körülmé figyele vesz
ok i n iroda keletkez T.-kommentárokn Legismert Rá Ra Sel Jiccha 10 sz Troyes
Franciaors el kommentárok üg felhasználásáv vilá stílusáv rövidségé r magyaráza
feledé boríto m kérd t hagy megoldatlan E szolgáltat anya gyűjtemén komment
Tószá Pótlá összeállításá Eb R ve uno jut ink szóh kommen álla kísér hagyomán
kiadásokb szövegn új hé betűtípusb Rási-betűb tanulmányoz ezen mindjob pil
disputatóri móds útvesztőj vez a ered érte keres v c ha felhoz ér lebírá
virtuozi é elm disztinkciókb pil módsze fő Pol Já honosíto Lengyelország 1 kör
T kódex nyug országok zsidó m elsziget helyzeté c szöve nyo kís kommentá ál
igyekez szövegé értelmezésé eljut mó kultúrájá érintkezé jut span zsidó filozóf
rendszerépí logi művészeté megismerked törvényfejteg anya il rendszeres
megmunká tárgy tet Majm Mó X v v tekintet úttö különb traktatuso szétszó an v
logi tekinteté összetart anya tár elrende kedvé telje felforgat ú csoportosít
egymás szembená néze köz kivál tekintél vélemén foga mell legj törvényalko
belát szer kis tekintél vélemény V hely k törvényköny ny Mi Tó v má ál Hachazá
Hatal név illet művéb m pus törvénytétele szorítkoz ha a vallásfilozóf
alapfogalmak v levezetésé remek T diaklektiká Majm rendsze m vet gát c új anya
ad állásfoglal T szer ered elgondol közö áthidalásá M törvényköny zs
vallásgyakor idegenked dö tekintél elismer reformá vallá mozgalmá kell zsidó
lelkivilága átve hulláma h vé rendszere összeállíto kérdése nyugvópon jutt
általá elismeré szám kó nélkülözhetetlenségé tudat ébredj C Józ 1 tá átdolgo Já
Aser előz megjel A Tu rövi kóde Sulc Ar al általá uralo jut legal kel zsidóságn
nyug zsidó szám kisebbsz módosítá á siker Isszerl Mózes alkalmazhat tenn
T.-tudomá X érde h T. Bibliá hasonl filológ módszer te tanulmányo tárgyá móds
független ma hagyomán felfogások szakí min előze feltevéss magá szöveg meghallgatásá
vá felele ar h szer akar monda mié mil eszmék hat ala mil korviszon közö mil
tanok szem vallot tanaik mil ide képzetvi gyakor rá hatá Természete kényte né
szöveg nehézsége v ellentmondáso felfede azok elsősor ered szö kiadásá vá ke
felvilágosít Münch kó u Str ad il relat legj szöve Segédeszkö szol T ny
grammati szót ismere szókinc magá T.- k ism módszerek megfejt tekintet
nélkülözhetet ar gör lat per nyelvek ismere Ar T szó szá átdolgoz u mag Ko Ad a
Ar Completu ugyanc mag Kra Sám T latin-gö sza szótá azok etimológi átír
áthangoztat szabályaiv T fogal enciklopédiá mag Guttm Mih a Cla Talmu al füze
vállalatb tel szótá L a azonkí csak min tudomány szolgál tudománytörtén anyag
Ez új fők enciklopédiák Jew Encyclopaed O Jiszr folyóira százai dolgo orv tudomány
természettudomány földra adaléka mondá bölcsele s agga részé rendsze
irodalomtörtén feldolgozá nyúj mag Bac Vil forrásmunk v műveib tan aggadá
paleszti amo aggadá babil tan aggadá I jelenték szolgála tesz tová kutatások
mag Immán műv amel T állattan növénytan nyújta rendsze áttekinté T.- Bib írásá
kanonizálás szövegkezelés vonatk adat mag B La dolgo f szá T tanulmá babonáj
jogrendszer házasságjog liturgiá állí szellemtörtén megvilágítás Kl Sám
érsekújv főrab m jeruzsál hé egye taná bibl T ko geográfiájá je kutat kutatásai
eredményei t kit mun í összehasonl irodalomtörténet szolgál bec adaléko mag Hel
Bernát m vándorlá T.- v változa kimut alapv mű T.-kiadás tel kézira kód
Münchenb részlege pe Flórencb Rómáb Karlsruheb Oxfordb Parisb New-York Hamburg
m jeruzsál T pe csu Leydenb münch kóde kia Raph Rabbinow Münc 1868-188 kö köte
Ehrentr Przem 1 babil e kiad v 1488- kezdőd Soncino Pesarób köve épp hí bornbe
15 154 Giustiniai-fé Vene 1546-5 Sabbione 15 kö Konstantináp 15 kö Ba 1578- Kra
1602-160 1616- 1617-3 m utó telj Tovább Amster 1644-4 Frankf O 1697-9 Amster
1714-1 Frankf 1 2 m utó valamen nagysz késő folio-kia alap Il köte T.-kiadás P
1728- Ber Frankf 1734-3 Amster 17 17 Sulzb 1 1 7 W 1791-9 1806-1 1830-3 1840-4
1860-7 Dyrhnfur 1800- 1816- Slav Oroszor 1801-0 1808- ,1817-2 P 1830-5 1839--4
Wi Gro 1 185 Csernow 1840-184 Zsito 1858-6 Va 1854- 1863-6 Wi 1859-6 Lemb
1860-6 Ber 1862-6 Stet 18 k leghíres T.-kia Ro testvér Wilná 18 k jeruzsál e
kiad Veneziá jel 15 k évekb ut Kra 160 Zsito 1860-6 Piotr 1898-19 Legj Luncz-fé
m szá elejé kez Jeruzsálem jel m jeruzsál traktátu Ugol lati fordíto Thesau
Antiquita Sacra széri XVI X X kötetei 1755- Tel fran fordít Mo Schwab Jerusa k
Pa 1871- Babil részle fordít A Wüns drez pr lelkész származ c Babilonis sei
haggadisc Bestandtei I.-I 1886- Tel né fordít vokaliz héber-aram szö kiad Laza
Goldschmid bombe szö alap Berlin jel 1898- kez kötetb Rodkin részle an fordít 1
hib Amor Tann Baboreus Gá kors Eti Tal Misna-szö alap osz traktátusok M Mi
fejezet követk része osz :Zer Veté m k szedárim á Berách Pé Dem Kilá Sebi Terum
Maászer Maász Sé Chal Or Bikkur M Ünne Sább Erub Peszách Sekál Jó Be Hasán Taán
Megil M Kat Chagi I Ná Jebá levirát házas Ketu házass Ná fogadal Git vá Szó
Kiddus Nezi Jesu B Kám B Mec B Báth Szanhedr Makk Sebbuó Eduj Ab Zá Áb Kodás
Zebóch Menách Chull Bechór Arák Temu Kerit Meill Tám Midd Kinn Tohor Kel Ohol
Negá Par Tohor Mikvá Nid Maksir Záb Te J Jadá Ukz Mi legf kiadá kommentárj
Misna-kiadás E M.-kia Náp 149 f Maimoni kommentárjaiv követ Vene 1546- f 15 q Bertin
kommentárjaiv R Tre 15 f Sabbione Manto Maimoni Bertin ko 1559- q Vene 16 At
kez m szá kiad v X sz.- Maimonides a eredeti hébe fordít kommentár átjavíto
Derembo pár egy tan tová kommentá kö főbb Á Jech Tol 1 kiad Amsterdam 1 - Sám S
Jom Lipp Hel kommentárj Fordítás Mis s Tot Hebraeo Jur Ritu Autiquite Le Oral
Syst c clarissimo Rabbino Maimoni Bertin Commentar Integr qui accod vario aucto
No Vertio edider codic Latinit dona No illustra Guilel Surenhusi Amsterlod
1698-17 V kiv kia nemc tel hé szöve la fordítá ha kommentáro tartalmaz Tel né
fordí Mishna Ber 1832- k E kí vokaliz hé szöv tel né fordítás ellát M.-kia
azonkív J J R o T Talm überse erläute Onolzb 1760- Újabbak Hoffm Ban berl
rabbiszeminári professzorok szin konfrontá szövegg Vitto Castigli ró ol na
rabbi pe ol fordít Irodal Mi T.-kiadá szövegb Mindke tanulmányozásá nagysz
irodalom k legfontosabb Frank Hodeget Mish Leip 1 Introduc Tal Hyerosolita Bres
1 Brü M ha-Mi Frankf 1876- I.- Joa Oppenh hé bevezet Pressb 1 A Geig Lehrbu
Spra Misc Bres 1 Rosenth Ü Zusammenh Misch Beit Entstehungsgeschic Misc 1891
Misch Auf Quellenforsch 1 eg T. vonatkozó Frank Beitr Einleit Tal Monatssc 1
Brü Entstehungsgeschic Babylonisc Talm Schriftwe Jahrb 1 Bischo T.-Katechisi
Leip 1 Kritis Geschic T.-Übersetzun Frankf 1 Bac Vilm Exegetis Terminolo jüdisc
Traditionslitera I.- Leip 1899-1 Ag palestinäsisc Amorá Ag Babilonisc Amorä Ag
Tannai Stra Einleit ki Leip 18 Mielzin Introduct Cincinna t ki utó tel
bibliographiáv
14959
CÍM Ta
SZÓC Ta Tanul zsid s irodalm ré Bibliá fő törv rész fejtegetés foglalko k
az teoló k tém ame öt é e foglalkozta z érdeklőd Ritu döntés k t hagyományo
bölcse gnómá mondá földra asztronóm orvostudomá geomet feljegyzés tarta Mind
szó tárgyalá spo megjegyz kerü T. rend nél többn eszmetárs fona dönté
írásmagyaráza külön v külön vélemén évezr peri történ eml tudomá megismer
forrás hagyomán táplálkoz hagyományo leí legré idő til a nemz nemzedék is iskol
évsz felszaporo anya E ór hagyomán megőrzés e mnemon művé hivatássze foglalkoz
meden me egye cse ereszte Kés m lehe emlékez b ór öröksé leí keletke monument
mu ame T. hív rés Misná Gemárá- t törvényértelm alakj hagyomá találh T.- me M
elő ősk nyú vi n g J halál Vis t törvé r fogalmazás következte értelmez akkor
szó hagyo tár vol engeszt nap önsanyarga semmi határ a formá v f r beidegző
népél bő megmagyará fölösl v hagyomány 300 t n szerepe Tanna e tud vélem irán v
d súl cs is meth b törvény kiközö er felruh ta autorizá szemi kézfölt á
felavato lehet test lega ta áll t k t k el tisztsé bí végreh testület műkö k
gyűlés ünn el hóna tartot am tárgy ve időkö ot feldolgo anya gyűlés j vo h soro
tanítvá sz r vehe tárgyalás szava j gyakorolhat E bib fon ha elő hozzáfű
törvénymagyar vallásgyako Hal hagyomá form ismerte ké bib szöveg gyöke kérd ö
ke tárgy lassan kristályoso előa a kezdetl rendsze Bibli törv r hagg ag morali
törté an ép cél so szaba elbáná részes agg morali írásfejteg kés idő irá ágazó
ir par p paradicsom sz fogla ös p egysz szószer ért re allegori rendsze vala
helyesírás fölösle kül m hagyományo célz utalásak d’ célz sok irány 4.s ti ért
b számértéké E agg anya né törté a bölcse véle felhalmo tu szi pontossá ere
hely elosztály anya talá babi Hammu kóde képzete mely Bi képz bí feled dönt 70
bekövetke államfelbo szétszór hagyo ma egye nem kapcsolat Hille tanítvá R Joch
Za ál a test enged n Titus Jamni nyith szanhed joghatósá isko hagyo anyag
összegyűjtés legelő M mártírha A tanítv foglalko vet ala han á 200 vé
megszerkesz Misná azo anya ügye k hagyásá me a Nech állí ö Tosz told n tét
indokolá kiterjeszke M re osz mezőgazdasá kapcsol adó jótékony törvén Ünne
Kártéríté pol büntet fo he hagyomány szabályo taní eth Áldozatok Tiszta törvén
Mi traktátu mi trakt fejeze vo M mel gyűjtemé mely azo M kizárólag tekint
kiszorít I kiszorít apokri mon gyűjtemén Bara {M chic künre M mely kés vitá
Gemár gya idé ellenbizonyítékk mely u Tosz told n állíto ös t gyűjte ju i
jelentőség Mi m te törvényfejteg alapj aze Tó fejtege Gemár nevez tudó p amórák
i a ember szolgált any paleszt jeruzsá T.-gyűjtemény mel ala Jóch vet E ha
hagyomány hegemón Babilon új-pe birodal terel jeruzsá rendszere tekintet mög m
500 e összeállí babilóniai m következt Ra á rende babiló ke egyeduralo paleszti
azo agg anyag nag gazdags vala dialektus jellegzetesség f szolgá filoló kutatá
kimeríthete kincsesbán babiló Gemár leg tekinté Palesztin han előadá hallg
tekintély ju fölé vall kérdése tov Sám kérdése szer nag tekint a ism pe
jogrends ud jogtanác Naharde exilarchá babiló Gemár kele rendszertele uralko a
mi tá kapcsolat h sze azonos szer eszmetárs fon ha na kit zav eszmemen vala st
szófukars szóbel ér formulá eredetiségü köz na neh te megérté E spo eg
nyilatkoz irod st csiszolts nélkülö T másvallásúa sze tanúsí türelmetlens
igazságtalans rendsze értelmü kivetkőztet összefüggésü kiszakí idézet alapít I
félreé tá h Po pe fö ol puszta birt ve j szer Mi pog a vétel ké ve birto j
elveszte z p a szer adásve szerz ju kez a o puszt Bá P z ter taní pe törvén
gyökere A ugy szöveg adófiz a szo kibú e közve ar föl am érke adófiz id pe
adófize kito adófiz határi v birto b azo ves fenyege harm sze kir gazdá föl ak
fize rát ke Gutt Juden s Um 31 előít fűző foly T.- 553 Justini csá Novell
megvet emlék r azo ese egy hal ít mág eléget aka azo keresz körö v is, kö Reuc
legnevezetes Goldsch L fordítás te n T bír E rés m lefordíto e T.-hamis
aknamunk megnehezítet M zsid k b kara fogla sze ellens áll m tanítá talá bib ig
gyökerez em különszaka rabba zsidóság log okosk val na e mo tudományoké azonk
törvényfejteg kazuiszti eset kiterj mely ny T.-kommentá szö nye tá tekinte nehézs
tanulmán fejtö azok e aut külön tárg kapcsol e termés felfog mö fölté egys aka
kimuta anél filoló jóhiszem okvetl megkövete Fok nehézs általán tapasztal t Ge
is M ere értel felt ala ál fejtege M intenció sze meg ideg azo körülm figyel
ves o irod keletke T.-kommentárok Legismer R R Se Jicch 1 s Troye Franciaor e
kommentáro ü felhasználásá vil stílusá rövidség magyaráz feled borít kér hag
megoldatla szolgálta any gyűjtemé kommen Tósz Pótl összeállítás E v un ju in
szó komme áll kísé hagyomá kiadások szöveg ú h betűtípus Rási-betű tanulmányo
eze mindjo pi disputatór mód útvesztő ve ere ért kere h felho é lebír virtuoz
el disztinkciók pi módsz f Po J honosít Lengyelorszá kö kóde nyu országo zsid
elszige helyzet szöv ny kí komment á igyeke szöveg értelmezés elju m kultúráj
érintkez ju spa zsid filozó rendszerép log művészet megismerke törvényfejte
any i rendszere megmunk tárg te Maj M tekinte útt külön traktatus szétsz a log
tekintet összetar any tá elrend kedv telj felforga csoportosí egymá szemben néz
kö kivá tekinté vélemé fog mel leg törvényalk belá sze ki tekinté vélemén hel
törvénykön n M T m á Hachaz Hata né ille művé pu törvénytétel szorítko h
vallásfilozó alapfogalma levezetés reme diaklektik Maj rendsz ve gá ú any a
állásfogla sze ere elgondo köz áthidalás törvénykön z vallásgyako idegenke d
tekinté elisme reform vall mozgalm kel zsid lelkivilág átv hullám v rendszer
összeállít kérdés nyugvópo jut által elismer szá k nélkülözhetetlenség tuda
ébred Jó t átdolg J Ase elő megje T röv kód Sul A a által ural ju lega ke
zsidóság nyu zsid szá kisebbs módosít sike Isszer Móze alkalmazha ten T.-tudom
érd T Bibli hason filoló módsze t tanulmány tárgy mód függetle m hagyomá
felfogáso szak mi előz feltevés mag szöve meghallgatás v felel a sze aka mond
mi mi eszmé ha al mi korviszo köz mi tano sze vallo tanai mi id képzetv gyako r
hat Természet kényt n szöve nehézség ellentmondás felfed azo elsőso ere sz
kiadás v k felvilágosí Münc k St a i rela leg szöv Segédeszk szo n grammat szó
ismer szókin mag T. is módszere megfej tekinte nélkülözhete a gö la pe nyelve
ismer A sz sz átdolgo ma K A A Complet ugyan ma Kr Sá latin-g sz szót azo
etimológ átí áthangozta szabályai foga enciklopédi ma Gutt Mi Cl Talm a füz
vállalat te szót azonk csa mi tudomán szolgá tudománytörté anya E ú fő
enciklopédiá Je Encyclopae Jisz folyóir száza dolg or tudomán természettudomán
földr adalék mond bölcsel agg rész rendsz irodalomtörté feldolgoz nyú ma Ba Vi
forrásmun művei ta aggad paleszt am aggad babi ta aggad jelenté szolgál tes tov
kutatáso ma Immá mű ame állatta növényta nyújt rendsz áttekint T. Bi írás
kanonizálá szövegkezelé vonat ada ma L dolg sz tanulm baboná jogrendsze
házasságjo liturgi áll szellemtörté megvilágítá K Sá érsekúj főra jeruzsá h egy
tan bib k geográfiáj j kuta kutatása eredménye ki mu összehason irodalomtörténe
szolgá be adalék ma He Berná vándorl T. változ kimu alap m T.-kiadá te kézir kó
München részleg p Flórenc Rómá Karlsruhe Oxford Paris New-Yor Hambur jeruzsá p
cs Leyden münc kód ki Rap Rabbino Mün 1868-18 k köt Ehrent Prze babi kia 1488
kezdő Soncin Pesaró köv ép h bornb 1 15 Giustiniai-f Ven 1546- Sabbion 1 k
Konstantiná 1 k B 1578 Kr 1602-16 1616 1617- ut tel Továb Amste 1644- Frank
1697- Amste 1714- Frank ut valame nagys kés folio-ki ala I köt T.-kiadá 1728 Be
Frank 1734- Amste 1 1 Sulz 1791- 1806- 1830- 1840- 1860- Dyrhnfu 1800 1816 Sla
Oroszo 1801- 1808 ,1817- 1830- 1839-- W Gr 18 Cserno 1840-18 Zsit 1858- V 1854
1863- W 1859- Lem 1860- Be 1862- Ste 1 leghíre T.-ki R testvé Wiln 1 jeruzsá
kia Venezi je 1 évek u Kr 16 Zsit 1860- Piot 1898-1 Leg Luncz-f sz elej ke
Jeruzsále je jeruzsá traktát Ugo lat fordít Thesa Antiquit Sacr szér XV kötete
1755 Te fra fordí M Schwa Jerus P 1871 Babi részl fordí Wün dre p lelkés szárma
Babiloni se haggadis Bestandte I.- 1886 Te n fordí vokali héber-ara sz kia Laz
Goldschmi bomb sz ala Berli je 1898 ke kötet Rodki részl a fordí hi Amo Tan
Baboreu G kor Et Ta Misna-sz ala os traktátuso M fejeze követ rész os :Ze Vet
szedári Berác P De Kil Seb Teru Maásze Maás S Cha O Bikku Ünn Sáb Eru Peszác
Seká J B Hasá Taá Megi Ka Chag N Jeb levirá háza Ket házas N fogada Gi v Sz
Kiddu Nez Jes Ká Me Bát Szanhed Mak Sebbu Edu A Z Á Kodá Zebóc Menác Chul Bechó
Ará Tem Keri Meil Tá Mid Kin Toho Ke Oho Neg Pa Toho Mikv Ni Maksi Zá T Jad Uk
M leg kiad kommentár Misna-kiadá M.-ki Ná 14 Maimon kommentárjai köve Ven 1546
1 Berti kommentárjai Tr 1 Sabbion Mant Maimon Berti k 1559 Ven 1 A ke sz kia
sz. Maimonide eredet héb fordí kommentá átjavít Deremb pá eg ta tov komment k
főb Jec To kia Amsterda Sá Jo Lip He kommentár Fordítá Mi To Hebrae Ju Rit
Autiquit L Ora Sys clarissim Rabbin Maimon Berti Commenta Integ qu acco vari
auct N Verti edide codi Latini don N illustr Guile Surenhus Amsterlo 1698-1 ki
ki nem te h szöv l fordít h kommentár tartalma Te n ford Mishn Be 1832 k vokali
h szö te n fordítá ellá M.-ki azonkí Tal übers erläut Onolz 1760 Újabba Hoff Ba
ber rabbiszeminár professzoro szi konfront szöveg Vitt Castigl r o n rabb p o
fordí Iroda M T.-kiad szöveg Mindk tanulmányozás nagys irodalo legfontosab Fran
Hodege Mis Lei Introdu Ta Hyerosolit Bre Br ha-M Frank 1876 I. Jo Oppen h
beveze Press Gei Lehrb Spr Mis Bre Rosent Zusammen Misc Bei Entstehungsgeschi
Mis 189 Misc Au Quellenforsc e T vonatkoz Fran Beit Einlei Ta Monatss Br
Entstehungsgeschi Babylonis Tal Schriftw Jahr Bisch T.-Katechis Lei Kriti
Geschi T.-Übersetzu Frank Ba Vil Exegeti Terminol jüdis Traditionsliter I. Lei
1899- A palestinäsis Amor A Babilonis Amor A Tanna Str Einlei k Lei 1 Mielzi
Introduc Cincinn k ut te bibliographiá
1495
CÍ T
SZÓ T Tanu zsi irodal r Bibli f tör rés fejtegeté foglalk a teol té am ö
foglalkozt érdeklő Rit dönté hagyomány bölcs gnóm mond földr asztronó
orvostudom geome feljegyzé tart Min sz tárgyal sp megjegy ker T ren né több
eszmetár fon dönt írásmagyaráz külö külö vélemé évez per törté em tudom megisme
forrá hagyomá táplálko hagyomány le legr id ti nem nemzedé i isko évs felszapor
any ó hagyomá megőrzé mnemo műv hivatássz foglalko mede m egy cs ereszt Ké leh
emléke ó öröks le keletk monumen m am T hí ré Misn Gemárá törvényértel alak
hagyom talál T. m el ős ny v halá Vi törv fogalmazá következt értelme akko sz
hagy tá vo engesz na önsanyarg semm hatá form beidegz népé b megmagyar fölös
hagyomán 30 szerep Tann tu véle irá sú c i met törvén kiköz e felru t autoriz
szem kézföl felavat lehe tes leg t ál e tiszts b végre testüle műk gyűlé ün e
hón tarto a tárg v idők o feldolg any gyűlé v sor tanítv s veh tárgyalá szav
gyakorolha bi fo h el hozzáf törvénymagya vallásgyak Ha hagyom for ismert k bi
szöve gyök kér k tárg lassa kristályos elő kezdet rendsz Bibl tör hag a moral
tört a é cé s szab elbán része ag moral írásfejte ké id ir ágaz i pa paradicso
s fogl ö egys szósze ér r allegor rendsz val helyesírá fölösl kü hagyomány cél
utalása d cél so irán 4. t ér számérték ag any n tört bölcs vél felhalm t sz
pontoss er hel elosztál any tal bab Hamm kód képzet mel B kép b fele dön 7
bekövetk államfelb szétszó hagy m egy ne kapcsola Hill tanítv Joc Z á tes enge
Titu Jamn nyit szanhe joghatós isk hagy anya összegyűjté legel mártírh tanít
foglalk ve al ha 20 v megszerkes Misn az any ügy hagyás m Nec áll Tos tol té
indokol kiterjeszk r os mezőgazdas kapcso ad jótékon törvé Ünn Kártérít po
bünte f h hagyomán szabály tan et Áldozato Tiszt törvé M traktát m trak fejez v
me gyűjtem mel az kizáróla tekin kiszorí kiszorí apokr mo gyűjtemé Bar { chi
künr mel ké vit Gemá gy id ellenbizonyíték mel Tos tol állít ö gyűjt j
jelentősé M t törvényfejte alap az T fejteg Gemá neve tud amórá embe szolgál an
palesz jeruzs T.-gyűjtemén me al Jóc ve h hagyomán hegemó Babilo új-p biroda
tere jeruzs rendszer tekinte mö 50 összeáll babilónia következ R rend babil k
egyedural paleszt az ag anya na gazdag val dialektu jellegzetessé szolg filol
kutat kimeríthet kincsesbá babil Gemá le tekint Paleszti ha előad hall tekintél
j föl val kérdés to Sá kérdés sze na tekin is p jogrend u jogtaná Nahard
exilarch babil Gemá kel rendszertel uralk m t kapcsola sz azono sze eszmetár fo
h n ki za eszmeme val s szófukar szóbe é formul eredetiség kö n ne t megért sp
e nyilatko iro s csiszolt nélkül másvallású sz tanús türelmetlen igazságtalan
rendsz értelm kivetkőzte összefüggés kiszak idéze alapí félre t P p f o puszt
bir v sze M po véte k v birt elveszt sze adásv szer j ke pusz B te tan p törvé
gyöker ug szöve adófi sz kib közv a fö a érk adófi i p adófiz kit adófi határ
birt az ve fenyeg har sz ki gazd fö a fiz rá k Gut Jude U 3 előí fűz fol T. 55
Justin cs Novel megve emlé az es eg ha í má elége ak az keres kör is k Reu
legnevezete Goldsc fordítá t bí ré lefordít T.-hami aknamun megnehezíte zsi kar
fogl sz ellen ál tanít tal bi i gyökere e különszak rabb zsidósá lo okos va n m
tudományok azon törvényfejte kazuiszt ese kiter mel n T.-komment sz ny t tekint
nehéz tanulmá fejt azo au külö tár kapcso termé felfo m fölt egy ak kimut ané
filol jóhisze okvet megkövet Fo nehéz általá tapaszta G i er érte fel al á
fejteg intenci sz me ide az körül figye ve iro keletk T.-kommentáro Legisme S
Jicc Troy Franciao kommentár felhasználás vi stílus rövidsé magyará fele borí
ké ha megoldatl szolgált an gyűjtem komme Tós Pót összeállítá u j i sz komm ál
kís hagyom kiadáso szöve betűtípu Rási-bet tanulmány ez mindj p disputató mó
útveszt v er ér ker felh lebí virtuo e disztinkció p móds P honosí Lengyelorsz
k kód ny ország zsi elszig helyze szö n k kommen igyek szöve értelmezé elj
kultúrá érintke j sp zsi filoz rendszeré lo művésze megismerk törvényfejt an
rendszer megmun tár t Ma tekint út külö traktatu széts lo tekinte összeta an t
elren ked tel felforg csoportos egym szembe né k kiv tekint vélem fo me le
törvényal bel sz k tekint vélemé he törvénykö Hacha Hat n ill műv p törvénytéte
szorítk vallásfiloz alapfogalm levezeté rem diaklekti Ma rends v g an állásfogl
sz er elgond kö áthidalá törvénykö vallásgyak idegenk tekint elism refor val
mozgal ke zsi lelkivilá át hullá rendsze összeállí kérdé nyugvóp ju álta elisme
sz nélkülözhetetlensé tud ébre J átdol As el megj rö kó Su álta ura j leg k
zsidósá ny zsi sz kisebb módosí sik Issze Móz alkalmazh te T.-tudo ér Bibl haso
filol módsz tanulmán tárg mó függetl hagyom felfogás sza m elő feltevé ma szöv
meghallgatá fele sz ak mon m m eszm h a m korvisz kö m tan sz vall tana m i
képzet gyak ha Természe kény szöv nehézsé ellentmondá felfe az elsős er s kiadá
felvilágos Mün S rel le szö Segédesz sz gramma sz isme szóki ma T i módszer
megfe tekint nélkülözhet g l p nyelv isme s s átdolg m Comple ugya m K S latin-
s szó az etimoló át áthangozt szabálya fog enciklopéd m Gut M C Tal fü vállala
t szó azon cs m tudomá szolg tudománytört any f enciklopédi J Encyclopa Jis
folyói száz dol o tudomá természettudomá föld adalé mon bölcse ag rés rends
irodalomtört feldolgo ny m B V forrásmu műve t agga palesz a agga bab t agga
jelent szolgá te to kutatás m Imm m am állatt növényt nyúj rends áttekin T B
írá kanonizál szövegkezel vona ad m dol s tanul babon jogrendsz házasságj
liturg ál szellemtört megvilágít S érsekú főr jeruzs eg ta bi geográfiá kut
kutatás eredmény k m összehaso irodalomtörtén szolg b adalé m H Bern vándor T
válto kim ala T.-kiad t kézi k Münche részle Flóren Róm Karlsruh Oxfor Pari
New-Yo Hambu jeruzs c Leyde mün kó k Ra Rabbin Mü 1868-1 kö Ehren Prz bab ki
148 kezd Sonci Pesar kö é born 1 Giustiniai- Ve 1546 Sabbio Konstantin 157 K
1602-1 161 1617 u te Tová Amst 1644 Fran 1697 Amst 1714 Fran u valam nagy ké
folio-k al kö T.-kiad 172 B Fran 1734 Amst Sul 1791 1806 1830 1840 1860 Dyrhnf
180 181 Sl Orosz 1801 180 ,1817 1830 1839- G 1 Csern 1840-1 Zsi 1858 185 1863
1859 Le 1860 B 1862 St leghír T.-k testv Wil jeruzs ki Venez j éve K 1 Zsi 1860
Pio 1898- Le Luncz- s ele k Jeruzsál j jeruzs traktá Ug la fordí Thes Antiqui
Sac szé X kötet 175 T fr ford Schw Jeru 187 Bab rész ford Wü dr lelké szárm
Babilon s haggadi Bestandt I. 188 T ford vokal héber-ar s ki La Goldschm bom s
al Berl j 189 k köte Rodk rész ford h Am Ta Babore ko E T Misna-s al o
traktátus fejez köve rés o :Z Ve szedár Berá D Ki Se Ter Maász Maá Ch Bikk Ün
Sá Er Peszá Sek Has Ta Meg K Cha Je levir ház Ke háza fogad G S Kidd Ne Je K M
Bá Szanhe Ma Sebb Ed Kod Zebó Mená Chu Bech Ar Te Ker Mei T Mi Ki Toh K Oh Ne P
Toh Mik N Maks Z Ja U le kia kommentá Misna-kiad M.-k N 1 Maimo kommentárja köv
Ve 154 Bert kommentárja T Sabbio Man Maimo Bert 155 Ve k s ki sz Maimonid erede
hé ford komment átjaví Derem p e t to kommen fő Je T ki Amsterd S J Li H
kommentá Fordít M T Hebra J Ri Autiqui Or Sy clarissi Rabbi Maimo Bert Comment
Inte q acc var auc Vert edid cod Latin do illust Guil Surenhu Amsterl 1698- k k
ne t szö fordí kommentá tartalm T for Mish B 183 vokal sz t fordít ell M.-k
azonk Ta über erläu Onol 176 Újabb Hof B be rabbiszeminá professzor sz konfron
szöve Vit Castig rab ford Irod T.-kia szöve Mind tanulmányozá nagy irodal
legfontosa Fra Hodeg Mi Le Introd T Hyerosoli Br B ha- Fran 187 I J Oppe bevez
Pres Ge Lehr Sp Mi Br Rosen Zusamme Mis Be Entstehungsgesch Mi 18 Mis A
Quellenfors vonatko Fra Bei Einle T Monats B Entstehungsgesch Babyloni Ta
Schrift Jah Bisc T.-Katechi Le Krit Gesch T.-Übersetz Fran B Vi Exeget Termino
jüdi Traditionslite I Le 1899 palestinäsi Amo Babiloni Amo Tann St Einle Le
Mielz Introdu Cincin u t bibliographi