14985.htm
CÍMSZÓ: Tapolca
SZÓCIKK: Tapolca, nagyk.
Zala vm. 7055 magyar lakossal. A zsidó hitközség története 1703. kezdődik a Lőb
nevű család ittvaló letelepedésével. Ez az uradalom haszonbérletét bírta. 7-8 évtizeden
át nem szivárgott be más zsidó. A XVIII. sz. vége felé Direnből, a Rajna
vidékéről származó Lessner és a Beledről származó Dukesz-családok ősei
telepednek le, de a letelepülési engedélyt azzal a kikötéssel kapták, hogy sok
gyermeket nem szabad a világra hozniuk. Valamivel később jöttek Morton Izsák,
Frisch József és Frisch Bernát. Ez a két-három család persze nem élhetett még
szervezett hitközségben és ünnepeit jó sokáig Keszthelyen tölti. 1813-ban
Lessner Júda a saját házában zsinagógát épít és azt közhasználatra bocsátja. Az
engedély-okirat korlátozó kikötése 3-4 évtized alatt feledésbe ment és a
hitközség tetemesen megnövekedett. A negyvenes években környékbeli és más
vidékről való zsidók is beköltöztek, úgyhogy a hitélet már szilárdabb keretbe kívánkozott.
Az 1813. megalakult hitközség a harmincas években megszervezi az
anyakönyvvezetést, amelynek első bejegyzése az 1831. aug. 17. T.-án született
Morton Kasparra vonatkozik. A hitéletet ebben az időben Breier Izrael
rabbihelyettes vezette, később pedig 1853-ig Meisel Jakab. 1853-ban
rendszeresítik a rabbi-állást és erre Neuhaus Ábrahám nagyvázsonyi rabbit
hívták meg, aki 1881-ig működött. Utána Rosenstein Mór, később nagykikindai
rabbi következett, majd Singer Bernát 1893 - 1905., amikor Szabadkára
választották meg. 1905-1911. Schönwald Károly, 1920. Miklós Bernát, 1920-1926.
Eisenberger Géza, jelenlegi gödöllői rabbi és 1927-től Halpern Salamon tölti be
a főrabbi stallumát. A mai hitközségi fundust 1855. Lessner Salamon és Morton
Mór vették meg részvényjegyzési alapon 2400 forintért a templom céljaira. Ezt
1863. fel is építették gótikus stílusban Tarek József sümegi építész tervei
szerint. Díszes freskóit egy Rosenfeld nevű keszthelyi festő festette. A
templom és a hitközség történetét megírta akkor Feleki Lajos felsőnépiskolái
tanár, hitközségi jegyző és a monográfia egy példányát örök emlékül a templom
falában helyezték el. 1840 körül Pollák Rudolf Uriel, Dukesz Mendel Léb
megalapították a Szentügyletet, amely első gondnokaiul Morton Izsákot és Lessner
Ferencet választotta, meg. A Nőegyletet Dukesz Manóné, Fischer Dávidné, Friss
Józsefné, J Frisch Bernátné és Lessner Adolfné 1870. alapították. A
krajcár-egylet Löke Mór kezdeményezésére 1880., a leányegylet 1928. alakult. Az
iskola 1845 táján létesült, 1850. hatosztályúvá bővült, a magyar nyelvű
oktatást 1860. rendszeresítette benne a hitközség. A zsinagóga szószékén
valamivel előbb honosította meg a magyar szót az 1853. megválasztott Neuhaus
Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX. községkerülethez
tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel, Balatonederics, Gulács,
Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma, Káptalantóti, Szigliget,
Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs, Monostorapáti, Talliándörögd,
Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A hitközség 239 családban 771
lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a kerületre 54 család, 166 lélek,
48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P. Hitéleti célokra 16,000,
filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és kulturális célokra 6070
P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes bevételeiből és a
hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még az 1904.
létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az 1919. létesített
Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a Talmud Tóra
könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított összeget
fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58 kereskedő, 5
nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 10
köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35
magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3
munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó
tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a
balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához
fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen
a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő
fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet,
Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség
164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a
hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919.
szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác
kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a
feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun Gyula tanítót,
Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n,
Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki
Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi,
Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd,
iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór
nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső
mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László
szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch
Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger
Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné,
a Leányegyleté: Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern
Irma.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4985. címszó a lexikon =>
882. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14985.htm
CÍMSZÓ: Tapolca
SZÓCIKK: Tapolca, nagyk. Zala vm. 7055 magyar lakossal. A zsidó hitközség
története 1703. kezdődik a Lőb nevű család ittvaló letelepedésével. Ez az
uradalom haszonbérletét bírta. 7-8 évtizeden át nem szivárgott be más zsidó. A
XVIII. sz. vége felé Direnből, a Rajna vidékéről származó Lessner és a Beledről
származó Dukesz-családok ősei telepednek le, de a letelepülési engedélyt azzal
a kikötéssel kapták, hogy sok gyermeket nem szabad a világra hozniuk. Valamivel
később jöttek Morton Izsák, Frisch József és Frisch Bernát. Ez a két-három
család persze nem élhetett még szervezett hitközségben és ünnepeit jó sokáig
Keszthelyen tölti. 1813-ban Lessner Júda a saját házában zsinagógát épít és azt
közhasználatra bocsátja. Az engedély-okirat korlátozó kikötése 3-4 évtized
alatt feledésbe ment és a hitközség tetemesen megnövekedett. A negyvenes
években környékbeli és más vidékről való zsidók is beköltöztek, úgyhogy a
hitélet már szilárdabb keretbe kívánkozott. Az 1813. megalakult hitközség a harmincas
években megszervezi az anyakönyvvezetést, amelynek első bejegyzése az 1831.
aug. 17. T.-án született Morton Kasparra vonatkozik. A hitéletet ebben az
időben Breier Izrael rabbihelyettes vezette, később pedig 1853-ig Meisel Jakab.
1853-ban rendszeresítik a rabbi-állást és erre Neuhaus Ábrahám nagyvázsonyi
rabbit hívták meg, aki 1881-ig működött. Utána Rosenstein Mór, később
nagykikindai rabbi következett, majd Singer Bernát 1893 - 1905., amikor
Szabadkára választották meg. 1905-1911. Schönwald Károly, 1920. Miklós Bernát,
1920-1926. Eisenberger Géza, jelenlegi gödöllői rabbi és 1927-től Halpern
Salamon tölti be a főrabbi stallumát. A mai hitközségi fundust 1855. Lessner
Salamon és Morton Mór vették meg részvényjegyzési alapon 2400 forintért a
templom céljaira. Ezt 1863. fel is építették gótikus stílusban Tarek József
sümegi építész tervei szerint. Díszes freskóit egy Rosenfeld nevű keszthelyi
festő festette. A templom és a hitközség történetét megírta akkor Feleki Lajos
felsőnépiskolái tanár, hitközségi jegyző és a monográfia egy példányát örök
emlékül a templom falában helyezték el. 1840 körül Pollák Rudolf Uriel, Dukesz
Mendel Léb megalapították a Szentügyletet, amely első gondnokaiul Morton
Izsákot és Lessner Ferencet választotta, meg. A Nőegyletet Dukesz Manóné,
Fischer Dávidné, Friss Józsefné, J Frisch Bernátné és Lessner Adolfné 1870.
alapították. A krajcár-egylet Löke Mór kezdeményezésére 1880., a leányegylet
1928. alakult. Az iskola 1845 táján létesült, 1850. hatosztályúvá bővült, a
magyar nyelvű oktatást 1860. rendszeresítette benne a hitközség. A zsinagóga
szószékén valamivel előbb honosította meg a magyar szót az 1853. megválasztott
Neuhaus Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX.
községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel,
Balatonederics, Gulács, Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma,
Káptalantóti, Szigliget, Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs,
Monostorapáti, Talliándörögd, Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A
hitközség 239 családban 771 lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a
kerületre 54 család, 166 lélek, 48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P.
Hitéleti célokra 16,000, filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és
kulturális célokra 6070 P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes
bevételeiből és a hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még
az 1904. létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az
1919. létesített Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a
Talmud Tóra könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított
összeget fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58
kereskedő, 5 nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök,
10 köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35
magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3
munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó
tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a
balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához
fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen
a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő
fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet,
Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség
164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a
hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919.
szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác
kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a
feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun Gyula tanítót,
Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n,
Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki
Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi,
Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd,
iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór
nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső
mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László
szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch
Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger
Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné,
a Leányegyleté: Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern
Irma.
14985.ht
CÍMSZÓ Tapolc
SZÓCIKK Tapolca nagyk Zal vm 705 magya lakossal zsid hitközsé történet 1703
kezdődi Lő nev csalá ittval letelepedésével E a uradalo haszonbérleté bírta 7-
évtizede á ne szivárgot b má zsidó XVIII sz vég fel Direnből Rajn vidékérő
származ Lessne é Beledrő származ Dukesz-családo őse telepedne le d letelepülés
engedély azza kikötésse kapták hog so gyermeke ne szaba világr hozniuk Valamive
későb jötte Morto Izsák Frisc Józse é Frisc Bernát E két-háro csalá persz ne
élhetet mé szervezet hitközségbe é ünnepei j sokái Keszthelye tölti 1813-ba
Lessne Júd sajá házába zsinagógá épí é az közhasználatr bocsátja A
engedély-okira korlátoz kikötés 3- évtize alat feledésb men é hitközsé tetemese
megnövekedett negyvene évekbe környékbel é má vidékrő val zsidó i beköltöztek
úgyhog hitéle má szilárdab keretb kívánkozott A 1813 megalakul hitközsé
harminca évekbe megszervez a anyakönyvvezetést amelyne els bejegyzés a 1831 aug
17 T.-á születet Morto Kasparr vonatkozik hitélete ebbe a időbe Breie Izrae
rabbihelyette vezette későb pedi 1853-i Meise Jakab 1853-ba rendszeresíti
rabbi-állás é err Neuhau Ábrahá nagyvázsony rabbi hívtá meg ak 1881-i működött
Után Rosenstei Mór későb nagykikinda rabb következett maj Singe Berná 189 1905.
amiko Szabadkár választottá meg 1905-1911 Schönwal Károly 1920 Mikló Bernát
1920-1926 Eisenberge Géza jelenleg gödöllő rabb é 1927-tő Halper Salamo tölt b
főrabb stallumát ma hitközség fundus 1855 Lessne Salamo é Morto Mó vetté me
részvényjegyzés alapo 240 forintér templo céljaira Ez 1863 fe i építetté gótiku
stílusba Tare Józse sümeg építés terve szerint Dísze freskói eg Rosenfel nev
keszthely fest festette templo é hitközsé történeté megírt akko Felek Lajo
felsőnépiskolá tanár hitközség jegyz é monográfi eg példányá örö emlékü templo
falába helyezté el 184 körü Pollá Rudol Uriel Dukes Mende Lé megalapítottá
Szentügyletet amel els gondnokaiu Morto Izsáko é Lessne Ference választotta meg
Nőegylete Dukes Manóné Fische Dávidné Fris Józsefné Frisc Bernátn é Lessne
Adolfn 1870 alapították krajcár-egyle Lök Mó kezdeményezésér 1880. leányegyle
1928 alakult A iskol 184 tájá létesült 1850 hatosztályúv bővült magya nyelv
oktatás 1860 rendszeresített benn hitközség zsinagóg szószéké valamive előb
honosított me magya szó a 1853 megválasztot Neuhau Ábrahám hitközsé kongresszus
irány követ é IX községkerülethe tartozik Anyakönyv terület kiterje Kisapáti
Dinel Balatonederics Gulács Gyulakeszi Haláp Lesenceistvánd Lesenctoma
Káptalantóti Szigliget Badacsonytomaj Tördemic Nemesvita Kapolcs Monostorapáti
Talliándörögd Csicsó Tagyon Szentantalfa Balatonhenye hitközsé 23 családba 77
lelke é 26 adófizető számlál Ebbő esi kerületr 5 család 16 lélek 4 adófizető A
1927/28 év kiadá 27,82 P Hitélet célokr 16,000 filantropiku célokr 930 szociáli
célokr 32 é kulturáli célokr 607 P.- fordít Szükségletei 690 P.-r rúg rende
bevételeibő é hitközség adójövedelembő fedezi Jövedelmei szaporítj mé a 1904
létesítet 50 P- Biku Cholim a 1922 létesítet 750 P.- é a 1919 létesítet Talmu
Tóra-alapítvány Kulturáli törekvésé jellemzi hog Talmu Tór könyvtárána
fejlesztésér évrő évr költségvetésile biztosítot összege fordított
teherviselésbe osztozkodi nagykereskedő 5 kereskedő nagyiparos 4 iparos 1
gazdálkodó ügyvéd orvos mérnök 1 köztisztvisel é nyugdíjas 3 magántisztviselő
tanító vállalkozó 3 magánzó 1 kereskedelm alkalmazott 1 iparossegéd munkás 2
egyéb munkanélkül é 1 közadakozásbó él hitközsé töb tagj figyelemremélt tevékenysége
fej k közgazdaság életbe is Lessne Sámue balatonmellék borkereskedele egyi
felvirágoztatój é a munkásságáho fűződi külföld pia megszervezés is Érdeme
munkásságo fejtene k eze tére Schwar é Frisc Lászl is Rechnitze Rezs
szeszgyárat Frelle Jen fűrésztelepet Asche Józse téglagyárat Frelle Adol
asztalosár telepet Keszle Jen ecetgyára létesített világháborúba csa mag a
anyaközsé 16 katoná adot a országnak 2 hős halál halt Tragiku fejezete ír
hitközsé történetéb a ellenforradalom amel 1 áldozato követelt 1919 szept 2
agyonlőtté é agyonverté Kel Árpá rendőrbiztos é Weile Igná kereskedőt 1919
szept 9 Breie Igná szódagyárost Breie Mó kereskedőt feleségé é Herman nev
rokkan katonafiukat Gartenrau Gyul tanítót Korei Dezs kereskedőt Lőwinge N
bádogost ak vendégségbe vol T.-n Singe Bernátot ak idiót vol é eg ismeretle
zsid molnársegédet ak Tót molnárná dolgozott hitközsé vezetősége Halpe Salamo
főrabbi Berge Sándo ügyvéd elnök Szűc Jen bankig. alelnö Szűc Arnol ügyvéd
iskolaszék elnök ifj Lessne Mó birtokos pénztáros Rosne Mó nagykeresk. ellenőr
Gros Dezs bankig. templomgondnok Rechnitze Rezs mészgyáros Steine Miks
bőrkereskedő gondnokok Frisc Lászl szállótulajdonos tb elnö Kálmá Ármi
igazg.-tanító titkár Frisc Herman főkántor Spitze Lázá alkántor C.hevr Kadis
elnöke Berge Sándor alelnöke Löb Bél é Lessne Mór Nőegyle elnöke Frisc Lászlóné
Leányegyleté Lessne Adolfné A elem iskol tanítói Kálmá Ármin Ster Irma
14985.h
CÍMSZ Tapol
SZÓCIK Tapolc nagy Za v 70 magy lakossa zsi hitközs történe 170 kezdőd L ne
csal ittva letelepedéséve uradal haszonbérlet bírt 7 évtized n szivárgo m zsid
XVII s vé fe Direnbő Raj vidékér szárma Lessn Beledr szárma Dukesz-család ős
telepedn l letelepülé engedél azz kikötéss kaptá ho s gyermek n szab világ
hozniu Valamiv késő jött Mort Izsá Fris Józs Fris Berná két-hár csal pers n
élhete m szerveze hitközségb ünnepe soká Keszthely tölt 1813-b Lessn Jú saj
házáb zsinagóg ép a közhasználat bocsátj engedély-okir korláto kiköté 3 évtiz
ala feledés me hitközs tetemes megnövekedet negyven évekb környékbe m vidékr va
zsid beköltözte úgyho hitél m szilárda keret kívánkozot 181 megalaku hitközs
harminc évekb megszerve anyakönyvvezetés amelyn el bejegyzé 183 au 1 T.-
születe Mort Kaspar vonatkozi hitélet ebb időb Brei Izra rabbihelyett vezett
késő ped 1853- Meis Jaka 1853-b rendszeresít rabbi-állá er Neuha Ábrah
nagyvázson rabb hívt me a 1881- működöt Utá Rosenste Mó késő nagykikind rab
következet ma Sing Bern 18 1905 amik Szabadká választott me 1905-191 Schönwa
Károl 192 Mikl Berná 1920-192 Eisenberg Géz jelenle gödöll rab 1927-t Halpe
Salam töl főrab stallumá m hitközsé fundu 185 Lessn Salam Mort M vett m
részvényjegyzé alap 24 forinté templ céljair E 186 f épített gótik stílusb Tar
Józs süme építé terv szerin Dísz freskó e Rosenfe ne keszthel fes festett templ
hitközs történet megír akk Fele Laj felsőnépiskol taná hitközsé jegy monográf e
példány ör emlék templ faláb helyezt e 18 kör Poll Rudo Urie Duke Mend L
megalapított Szentügylete ame el gondnokai Mort Izsák Lessn Ferenc választott
me Nőegylet Duke Manón Fisch Dávidn Fri Józsefn Fris Bernát Lessn Adolf 187
alapítottá krajcár-egyl Lö M kezdeményezésé 1880 leányegyl 192 alakul isko 18
táj létesül 185 hatosztályú bővül magy nyel oktatá 186 rendszeresítet ben
hitközsé zsinagó szószék valamiv elő honosítot m magy sz 185 megválaszto Neuha
Ábrahá hitközs kongresszu irán köve I községkerületh tartozi Anyaköny terüle
kiterj Kisapát Dine Balatonederic Gulác Gyulakesz Halá Lesenceistván Lesenctom
Káptalantót Sziglige Badacsonytoma Tördemi Nemesvit Kapolc Monostorapát
Talliándörög Csics Tagyo Szentantalf Balatonheny hitközs 2 családb 7 lelk 2
adófizet számlá Ebb es kerület csalá 1 léle adófizet 1927/2 é kiad 27,8 Hitéle
célok 16,00 filantropik célok 93 szociál célok 3 kulturál célok 60 P. fordí
Szükséglete 69 P.- rú rend bevételeib hitközsé adójövedelemb fedez Jövedelme
szaporít m 190 létesíte 5 P Bik Choli 192 létesíte 75 P. 191 létesíte Talm
Tóra-alapítván Kulturál törekvés jellemz ho Talm Tó könyvtárán fejlesztésé évr
év költségvetésil biztosíto összeg fordítot teherviselésb osztozkod
nagykeresked keresked nagyiparo iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö köztisztvise
nyugdíja magántisztvisel tanít vállalkoz magánz kereskedel alkalmazot
iparossegé munká egyé munkanélkü közadakozásb é hitközs tö tag figyelemremél
tevékenység fe közgazdasá életb i Lessn Sámu balatonmellé borkereskedel egy
felvirágoztató munkásságáh fűződ külföl pi megszervezé i Érdem munkásság fejten
ez tér Schwa Fris Lász i Rechnitz Rez szeszgyára Frell Je fűrésztelepe Asch
Józs téglagyára Frell Ado asztalosá telepe Keszl Je ecetgyár létesítet
világháborúb cs ma anyaközs 1 katon ado országna hő halá hal Tragik fejezet í
hitközs történeté ellenforradalo ame áldozat követel 191 szep agyonlőtt
agyonvert Ke Árp rendőrbizto Weil Ign kereskedő 191 szep Brei Ign szódagyáros
Brei M kereskedő feleség Herma ne rokka katonafiuka Gartenra Gyu tanító Kore
Dez kereskedő Lőwing bádogos a vendégségb vo T.- Sing Bernáto a idió vo e
ismeretl zsi molnársegéde a Tó molnárn dolgozot hitközs vezetőség Halp Salam
főrabb Berg Sánd ügyvé elnö Szű Je bankig aleln Szű Arno ügyvé iskolaszé elnö
if Lessn M birtoko pénztáro Rosn M nagykeresk ellenő Gro Dez bankig
templomgondno Rechnitz Rez mészgyáro Stein Mik bőrkeresked gondnoko Fris Lász
szállótulajdono t eln Kálm Árm igazg.-tanít titká Fris Herma főkánto Spitz Láz
alkánto C.hev Kadi elnök Berg Sándo alelnök Lö Bé Lessn Mó Nőegyl elnök Fris
Lászlón Leányegylet Lessn Adolfn ele isko tanító Kálm Ármi Ste Irm
14985.
CÍMS Tapo
SZÓCI Tapol nag Z 7 mag lakoss zs hitköz történ 17 kezdő n csa ittv
letelepedésév urada haszonbérle bír évtize szivárg zsi XVI v f Direnb Ra vidéké
szárm Less Beled szárm Dukesz-csalá ő teleped letelepül engedé az kikötés kapt
h gyerme sza vilá hozni Valami kés jöt Mor Izs Fri Józ Fri Bern két-há csa per
élhet szervez hitközség ünnep sok Keszthel töl 1813- Less J sa házá zsinagó é
közhasznála bocsát engedély-oki korlát kiköt évti al feledé m hitköz teteme
megnövekede negyve évek környékb vidék v zsi beköltözt úgyh hité szilárd kere
kívánkozo 18 megalak hitköz harmin évek megszerv anyakönyvvezeté amely e
bejegyz 18 a T. szület Mor Kaspa vonatkoz hitéle eb idő Bre Izr rabbihelyet
vezet kés pe 1853 Mei Jak 1853- rendszeresí rabbi-áll e Neuh Ábra nagyvázso rab
hív m 1881 működö Ut Rosenst M kés nagykikin ra következe m Sin Ber 1 190 ami
Szabadk választot m 1905-19 Schönw Káro 19 Mik Bern 1920-19 Eisenber Gé jelenl
gödöl ra 1927- Halp Sala tö főra stallum hitközs fund 18 Less Sala Mor vet
részvényjegyz ala 2 forint temp céljai 18 építet góti stílus Ta Józ süm épít
ter szeri Dís fresk Rosenf n keszthe fe festet temp hitköz történe megí ak Fel
La felsőnépisko tan hitközs jeg monográ példán ö emlé temp falá helyez 1 kö Pol
Rud Uri Duk Men megalapítot Szentügylet am e gondnoka Mor Izsá Less Feren
választot m Nőegyle Duk Manó Fisc Dávid Fr József Fri Berná Less Adol 18
alapított krajcár-egy L kezdeményezés 188 leányegy 19 alaku isk 1 tá létesü 18
hatosztály bővü mag nye oktat 18 rendszeresíte be hitközs zsinag szószé valami
el honosíto mag s 18 megválaszt Neuh Ábrah hitköz kongressz irá köv
községkerület tartoz Anyakön terül kiter Kisapá Din Balatonederi Gulá Gyulakes
Hal Lesenceistvá Lesencto Káptalantó Sziglig Badacsonytom Tördem Nemesvi Kapol
Monostorapá Talliándörö Csic Tagy Szentantal Balatonhen hitköz család lel
adófize száml Eb e kerüle csal lél adófize 1927/ kia 27, Hitél célo 16,0
filantropi célo 9 szociá célo kulturá célo 6 P ford Szükséglet 6 P. r ren
bevételei hitközs adójövedelem fede Jövedelm szaporí 19 létesít Bi Chol 19
létesít 7 P 19 létesít Tal Tóra-alapítvá Kulturá törekvé jellem h Tal T
könyvtárá fejlesztés év é költségvetési biztosít össze fordíto teherviselés
osztozko nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvis
nyugdíj magántisztvise taní vállalko magán kereskede alkalmazo iparosseg munk
egy munkanélk közadakozás hitköz t ta figyelemremé tevékenysé f közgazdas élet
Less Sám balatonmell borkereskede eg felvirágoztat munkásságá fűző külfö p
megszervez Érde munkássá fejte e té Schw Fri Lás Rechnit Re szeszgyár Frel J
fűrésztelep Asc Józ téglagyár Frel Ad asztalos telep Kesz J ecetgyá létesíte
világháború c m anyaköz kato ad országn h hal ha Tragi fejeze hitköz történet
ellenforradal am áldoza követe 19 sze agyonlőt agyonver K Ár rendőrbizt Wei Ig
keresked 19 sze Bre Ig szódagyáro Bre keresked felesé Herm n rokk katonafiuk
Gartenr Gy tanít Kor De keresked Lőwin bádogo vendégség v T. Sin Bernát idi v
ismeret zs molnársegéd T molnár dolgozo hitköz vezetősé Hal Sala főrab Ber Sán
ügyv eln Sz J banki alel Sz Arn ügyv iskolasz eln i Less birtok pénztár Ros
nagykeres ellen Gr De banki templomgondn Rechnit Re mészgyár Stei Mi bőrkereske
gondnok Fri Lás szállótulajdon el Kál Ár igazg.-taní titk Fri Herm főkánt Spit
Lá alkánt C.he Kad elnö Ber Sánd alelnö L B Less M Nőegy elnö Fri László
Leányegyle Less Adolf el isk tanít Kál Árm St Ir
14985
CÍM Tap
SZÓC Tapo na ma lakos z hitkö törté 1 kezd cs itt letelepedésé urad
haszonbérl bí évtiz szivár zs XV Diren R vidék szár Les Bele szár Dukesz-csal
telepe letelepü enged a kiköté kap gyerm sz vil hozn Valam ké jö Mo Iz Fr Jó Fr
Ber két-h cs pe élhe szerve hitközsé ünne so Keszthe tö 1813 Les s ház zsinag
közhasznál bocsá engedély-ok korlá kikö évt a feled hitkö tetem megnöveked
negyv éve környék vidé zs beköltöz úgy hit szilár ker kívánkoz 1 megala hitkö harmi
éve megszer anyakönyvvezet amel bejegy 1 T szüle Mo Kasp vonatko hitél e id Br
Iz rabbihelye veze ké p 185 Me Ja 1853 rendszeres rabbi-ál Neu Ábr nagyvázs ra
hí 188 működ U Rosens ké nagykiki r következ Si Be 19 am Szabad választo 1905-1
Schön Kár 1 Mi Ber 1920-1 Eisenbe G jelen gödö r 1927 Hal Sal t főr stallu
hitköz fun 1 Les Sal Mo ve részvényjegy al forin tem célja 1 építe gót stílu T
Jó sü épí te szer Dí fres Rosen keszth f feste tem hitkö történ meg a Fe L
felsőnépisk ta hitköz je monogr példá eml tem fal helye k Po Ru Ur Du Me
megalapíto Szentügyle a gondnok Mo Izs Les Fere választo Nőegyl Du Man Fis Dávi
F Józse Fr Bern Les Ado 1 alapítot krajcár-eg kezdeményezé 18 leányeg 1 alak is
t létes 1 hatosztál bőv ma ny okta 1 rendszeresít b hitköz zsina szósz valam e
honosít ma 1 megválasz Neu Ábra hitkö kongress ir kö községkerüle tarto Anyakö
terü kite Kisap Di Balatoneder Gul Gyulake Ha Lesenceistv Lesenct Káptalant
Szigli Badacsonyto Törde Nemesv Kapo Monostorap Talliándör Csi Tag Szentanta
Balatonhe hitkö csalá le adófiz szám E kerül csa lé adófiz 1927 ki 27 Hité cél
16, filantrop cél szoci cél kultur cél for Szükségle P re bevétele hitköz
adójövedele fed Jövedel szapor 1 létesí B Cho 1 létesí 1 létesí Ta Tóra-alapítv
Kultur törekv jelle Ta könyvtár fejleszté é költségvetés biztosí össz fordít
teherviselé osztozk nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér köztisztvi
nyugdí magántisztvis tan vállalk magá keresked alkalmaz iparosse mun eg
munkanél közadakozá hitkö t figyelemrem tevékenys közgazda éle Les Sá
balatonmel borkeresked e felvirágozta munkásság fűz külf megszerve Érd munkáss
fejt t Sch Fr Lá Rechni R szeszgyá Fre fűrésztele As Jó téglagyá Fre A asztalo
tele Kes ecetgy létesít világhábor anyakö kat a ország ha h Trag fejez hitkö
történe ellenforrada a áldoz követ 1 sz agyonlő agyonve Á rendőrbiz We I
kereske 1 sz Br I szódagyár Br kereske feles Her rok katonafiu Garten G taní Ko
D kereske Lőwi bádog vendégsé T Si Berná id ismere z molnársegé molná dolgoz
hitkö vezetős Ha Sal főra Be Sá ügy el S bank ale S Ar ügy iskolas el Les birto
pénztá Ro nagykere elle G D bank templomgond Rechni R mészgyá Ste M bőrkeresk
gondno Fr Lá szállótulajdo e Ká Á igazg.-tan tit Fr Her főkán Spi L alkán C.h
Ka eln Be Sán aleln Les Nőeg eln Fr Lászl Leányegyl Les Adol e is taní Ká Ár S
I
1498
CÍ Ta
SZÓ Tap n m lako hitk tört kez c it letelepedés ura haszonbér b évti szivá
z X Dire vidé szá Le Bel szá Dukesz-csa telep letelep enge kiköt ka gyer s vi
hoz Vala k j M I F J F Be két- c p élh szerv hitközs ünn s Keszth t 181 Le há
zsina közhaszná bocs engedély-o korl kik év fele hitk tete megnöveke negy év
környé vid z beköltö úg hi szilá ke kívánko megal hitk harm év megsze
anyakönyvveze ame bejeg szül M Kas vonatk hité i B I rabbihely vez k 18 M J 185
rendszere rabbi-á Ne Áb nagyváz r h 18 műkö Rosen k nagykik követke S B 1 a
Szaba választ 1905- Schö Ká M Be 1920- Eisenb jele göd 192 Ha Sa fő stall hitkö
fu Le Sa M v részvényjeg a fori te célj épít gó stíl J s ép t sze D fre Rose
keszt fest te hitk törté me F felsőnépis t hitkö j monog péld em te fa hely P R
U D M megalapít Szentügyl gondno M Iz Le Fer választ Nőegy D Ma Fi Dáv Józs F
Ber Le Ad alapíto krajcár-e kezdeményez 1 leánye ala i léte hatosztá bő m n okt
rendszeresí hitkö zsin szós vala honosí m megválas Ne Ábr hitk kongres i k
községkerül tart Anyak ter kit Kisa D Balatonede Gu Gyulak H Lesenceist Lesenc
Káptalan Szigl Badacsonyt Törd Nemes Kap Monostora Talliándö Cs Ta Szentant
Balatonh hitk csal l adófi szá kerü cs l adófi 192 k 2 Hit cé 16 filantro cé
szoc cé kultu cé fo Szükségl r bevétel hitkö adójövedel fe Jövede szapo létes
Ch létes létes T Tóra-alapít Kultu törek jell T könyvtá fejleszt költségveté
biztos öss fordí tehervisel osztoz nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o mé
köztisztv nyugd magántisztvi ta vállal mag kereske alkalma ipaross mu e munkané
közadakoz hitk figyelemre tevékeny közgazd él Le S balatonme borkereske
felvirágozt munkássá fű kül megszerv Ér munkás fej Sc F L Rechn szeszgy Fr
fűrésztel A J téglagy Fr asztal tel Ke ecetg létesí világhábo anyak ka orszá h
Tra feje hitk történ ellenforrad áldo köve s agyonl agyonv rendőrbi W keresk s
B szódagyá B keresk fele He ro katonafi Garte tan K keresk Lőw bádo vendégs S
Bern i ismer molnárseg moln dolgo hitk vezető H Sa főr B S üg e ban al A üg iskola
e Le birt pénzt R nagyker ell ban templomgon Rechn mészgy St bőrkeres gondn F L
szállótulajd K igazg.-ta ti F He főká Sp alká C. K el B Sá alel Le Nőe el F
Lász Leányegy Le Ado i tan K Á