14999.htm
CÍMSZÓ: Tata
SZÓCIKK: Tata, nagyk.
Komárom és Esztergom közig. egyesített vm., 8491 lak. Azok közzé a községek
közé tartozik, amelyekről hiteles adatok alapján tudjuk, hogy zsidók már az Árpádok
alatt, a XIII sz.-ban laktak s itt hitközséget alapítottak. (V. ö. Ortvay
Tivadar, «Pozsony története» II. 2. r. 277 old.). Sajátságos körülmények
kedvezhettek a zsidók letelepülésének, mert T. nem volt püspöki székhely és az
akkori törvények szerint csak ilyenben telepedhettek meg a zsidók. Fel kell
tételezni, hogy sokáig zavartalanul lakhattak itt. A folytonosság első ízben
1360. szakadhatott meg, mikor Nagy Lajos király rendelete kiűzte őket. De a
rendelet visszavonása után 1364. visszaköltöztek. Hasonló sors érte őket 1492.
is, mikor Mátyás király fia, Corvin János, T. akkori földesura űzte ki őket
hamis besúgás alapján (l. Tatai kiűzetés). Túl sokáig azonban e száműzetés sem
tartott és 1518. újból találunk zsidókat T. községében. (V. ö. Wenczell
Gusztáv, «Tata fénykora» 38. 1.) A legkatasztrofálisabb válságot a mohácsi vész
után élte át a T.-i zsidóság. Nyolc ízben vonultak át a szultán hadai a városon
és ez annyira elpusztult, hogy csak 40 ház maradt meg. (V. ö. Mohl Adolf, «Tata
plébánia története».) A zsidók is vagy elpusztultak, vagy elköltöztek és csak a
kuruc-labanc harcok lezajlásával, az 1711. kötött szatmári béke után telepedtek
le újból zsidók T.-n, főleg Cseh- és Morvaországból. Megint megszervezték a
hitközséget és rabbit csak később választottak. Az újjászervezés után való első
rabbijuk Kempner Áron volt, aki Stomfán szül. 1773., (?) megh. T.-n 1813.
Goldberger Izidor, aki tudományos célokból kutatta át T. temetőjét,
megállapítja (Hacófe VII. 53), hogy az ott talált legrégibb sírkő 1740-ből
való. Talált még egy nikolsburgi (1743) és egy leipniki származású asszony feje
fölé állított sírkövet is. Az akkor használt zsinagóga már régen állott, még
pedig a mai zsinagóga helyén, amely eredetileg az Esterházy grófok
hitbizományának területe volt, ami abból állapítható meg, hogy 1749. már olyan
rossz állapotban volt, hogy tatarozni kellett és erre engedélyt kértek az
uradalomtól. (V. ö. Büchler Sándor, «Magyar Zsidó Szemle» XI. 502). 1770. T.-n
310 zsidó lélek lakott, Tóvároson 70; 1804: 316, 80; 1806: 330, 84; 1807: 382,
79; 1843: 1092, 63; 1845: 1080, 74; 1847 : 1102, 72 ; 1848: 1211, 72; 1851.
azonban T.-n már csak 655 zsidó lakott, Tóvároson ellenben a zsidó lakosok
száma 310-re szaporodott (V. ö. Rohrbacher-Rédei Miklós «Tata története» és írásbeli
közlését). Feltűnő, hogy a szabadságharc után T. zsidósága hirtelen lecsökkent,
Tóvárosé pedig nagyon felemelkedett. A zsinagógát 1861. lovag Wechselmann
Ignácnak, a pesti Dohány-utcai templom kisebbített terve szerint alakították
át, azonban tornyok nélkül, mert azok felépítésére már nem volt fedezet.
Rituális fürdőjét, paplakját, pászka-sütőházát a saját költségén szintén a
hitközség építette. A zsidó hitközséghez tartozik a Tóváros is, továbbá a T.-i
és gesztesi járás következő hitközségei : Kócs, Bókod, Dad,Kömlőd, Szák, Szend,
Mocsa és Császár. 1885 óta miniszteri rendelet alapján tatai és tóvárosi
kerületi hitközség név alatt működik. A zsidó egyház szervezése után
kongresszusi alapra helyezkedett. Ma 280 családban 840 lelket és 250 adófizetőt
számlál. Évi költségvetése 19,453 P. Hitéleti célokra 1927/28 11,74:4 P-t
költött. Alapítványai, amelyeket Raditz Zsigmond és neje kiházasítási célokra,
Földesi Dóra, Földes Etelka, Práger Mór és neje szegény tanulók segélyezésére
létesítettek, elértéktelenedtek. Elemi iskoláját 1853. létesítette és 1867.
rendszeresítette benne a magyar nyelvű oktatást. A Nőegylet 1878 és a Poel
Cedek 1893 óta működik. A világháborúban 22 tagja hősi halált halt. A hitközség
története több értékes nevet örökített meg. Farkasházi Fischer Mór (l.o.), aki
megalapította és európai hírnévre emelte a herendi porcellángyárat; Handler
Márk főrabbit, Hevesi Simon pesti vezetőfőrabbi édesatyját, kitűnő hebraistát
és talmudtudóst, Singer Ödön hegedűművészt. Az általános gazdasági fejlődést
előmozdították Pollák Sándor fiai akik 50 munkást, 6 tisztviselőt foglalkoztató
szőnyeggyárat alapítottak (tulajdonosok: Pollák Arthur és Pollák Hugó); Leopold
Sándor fiai akik bőrgyárat (tulajdonosok: Leopold Ferenc József és Sándor) és
Ganz Dezső, aki téglagyárat épített. A hitközség élén állanak: Goldberger
Izidor főrabbi, Schwartz Jakab elnök, Dukát Jenő alelnök, Schwartz József
pénztáros. A Nőegylet elnöksége: Szarvas Jenőné, Weisz Ilona, Kellner J.
titkár, a Poel Cedek elnöke Brtill Ignác, jegyzője Dukát Jenő.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 4999. címszó a lexikon =>
884. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
14999.htm
CÍMSZÓ: Tata
SZÓCIKK: Tata, nagyk. Komárom és Esztergom közig. egyesített vm., 8491 lak.
Azok közzé a községek közé tartozik, amelyekről hiteles adatok alapján tudjuk,
hogy zsidók már az Árpádok alatt, a XIII sz.-ban laktak s itt hitközséget
alapítottak. V. ö. Ortvay Tivadar, Pozsony története II. 2. r. 277 old. .
Sajátságos körülmények kedvezhettek a zsidók letelepülésének, mert T. nem volt
püspöki székhely és az akkori törvények szerint csak ilyenben telepedhettek meg
a zsidók. Fel kell tételezni, hogy sokáig zavartalanul lakhattak itt. A
folytonosság első ízben 1360. szakadhatott meg, mikor Nagy Lajos király
rendelete kiűzte őket. De a rendelet visszavonása után 1364. visszaköltöztek.
Hasonló sors érte őket 1492. is, mikor Mátyás király fia, Corvin János, T.
akkori földesura űzte ki őket hamis besúgás alapján l. Tatai kiűzetés . Túl
sokáig azonban e száműzetés sem tartott és 1518. újból találunk zsidókat T.
községében. V. ö. Wenczell Gusztáv, Tata fénykora 38.
14999.ht
CÍMSZÓ Tat
SZÓCIKK Tata nagyk Komáro é Esztergo közig egyesítet vm. 849 lak Azo közz
községe köz tartozik amelyekrő hitele adato alapjá tudjuk hog zsidó má a Árpádo
alatt XII sz.-ba lakta it hitközsége alapítottak V ö Ortva Tivadar Pozson
történet II 2 r 27 old Sajátságo körülménye kedvezhette zsidó letelepülésének
mer T ne vol püspök székhel é a akkor törvénye szerin csa ilyenbe telepedhette
me zsidók Fe kel tételezni hog sokái zavartalanu lakhatta itt folytonossá els
ízbe 1360 szakadhatot meg miko Nag Lajo királ rendelet kiűzt őket D rendele
visszavonás utá 1364 visszaköltöztek Hasonl sor ért őke 1492 is miko Mátyá
királ fia Corvi János T akkor földesur űzt k őke hami besúgá alapjá l Tata kiűzeté
Tú sokái azonba száműzeté se tartot é 1518 újbó találun zsidóka T községében V
ö Wenczel Gusztáv Tat fénykor 38 1 legkatasztrofálisab válságo mohács vés utá
élt á T.- zsidóság Nyol ízbe vonulta á szultá hada városo é e annyir elpusztult
hog csa 4 há marad meg V ö Moh Adolf Tat plébáni történet zsidó i vag
elpusztultak vag elköltözte é csa kuruc-laban harco lezajlásával a 1711 kötöt
szatmár bék utá telepedte l újbó zsidó T.-n főle Cseh é Morvaországból Megin
megszervezté hitközsége é rabbi csa későb választottak A újjászervezé utá val
els rabbiju Kempne Áro volt ak Stomfá szül 1773. megh T.- 1813 Goldberge Izidor
ak tudományo célokbó kutatt á T temetőjét megállapítj Hacóf VII 5 hog a ot
talál legrégib sírk 1740-bő való Talál mé eg nikolsburg 174 é eg leipnik
származás asszon fej föl állítot sírköve is A akko használ zsinagóg má rége
állott mé pedi ma zsinagóg helyén amel eredetile a Esterház grófo
hitbizományána terület volt am abbó állapíthat meg hog 1749 má olya ross
állapotba volt hog tatarozn kellet é err engedély kérte a uradalomtól V ö
Büchle Sándor Magya Zsid Szeml XI 50 1770 T.- 31 zsid léle lakott Tóvároso 70
1804 316 80 1806 330 84 1807 382 79 1843 1092 63 1845 1080 74 184 1102 7 1848
1211 72 1851 azonba T.- má csa 65 zsid lakott Tóvároso ellenbe zsid lakoso szám
310-r szaporodot V ö Rohrbacher-Réde Mikló Tat történet é írásbel közlésé
Feltűnő hog szabadsághar utá T zsidóság hirtele lecsökkent Tóváros pedi nagyo
felemelkedett zsinagógá 1861 lova Wechselman Ignácnak pest Dohány-utca templo
kisebbítet terv szerin alakítottá át azonba tornyo nélkül mer azo felépítésér
má ne vol fedezet Rituáli fürdőjét paplakját pászka-sütőházá sajá költségé
szinté hitközsé építette zsid hitközséghe tartozi Tóváro is tovább T.- é
gesztes járá következ hitközsége Kócs Bókod Dad,Kömlőd Szák Szend Mocs é
Császár 188 ót miniszter rendele alapjá tata é tóváros kerület hitközsé né alat
működik zsid egyhá szervezés utá kongresszus alapr helyezkedett M 28 családba
84 lelke é 25 adófizető számlál Év költségvetés 19,45 P Hitélet célokr 1927/2
11,74: P- költött Alapítványai amelyeke Radit Zsigmon é nej kiházasítás célokra
Földes Dóra Földe Etelka Práge Mó é nej szegén tanuló segélyezésér létesítettek
elértéktelenedtek Elem iskolájá 1853 létesített é 1867 rendszeresített benn
magya nyelv oktatást Nőegyle 187 é Poe Cede 189 ót működik világháborúba 2 tagj
hős halál halt hitközsé történet töb értéke neve örökítet meg Farkasház Fische
Mó l.o ak megalapított é európa hírnévr emelt herend porcellángyárat Handle Már
főrabbit Heves Simo pest vezetőfőrabb édesatyját kitűn hebraistá é talmudtudóst
Singe Ödö hegedűművészt A általáno gazdaság fejlődés előmozdítottá Pollá Sándo
fia aki 5 munkást tisztviselő foglalkoztat szőnyeggyára alapította tulajdonosok
Pollá Arthu é Pollá Hug Leopol Sándo fia aki bőrgyára tulajdonosok Leopol Feren
Józse é Sándo é Gan Dezső ak téglagyára épített hitközsé élé állanak Goldberge
Izido főrabbi Schwart Jaka elnök Duká Jen alelnök Schwart Józse pénztáros
Nőegyle elnöksége Szarva Jenőné Weis Ilona Kellne J titkár Poe Cede elnök Brtil
Ignác jegyzőj Duká Jenő
14999.h
CÍMSZ Ta
SZÓCIK Tat nagy Komár Eszterg közi egyesíte vm 84 la Az köz község kö
tartozi amelyekr hitel adat alapj tudju ho zsid m Árpád alat XI sz.-b lakt i
hitközség alapította Ortv Tivada Pozso történe I 2 ol Sajátság körülmény
kedvezhett zsid letelepüléséne me n vo püspö székhe akko törvény szeri cs
ilyenb telepedhett m zsidó F ke tételezn ho soká zavartalan lakhatt it
folytonoss el ízb 136 szakadhato me mik Na Laj kirá rendele kiűz őke rendel
visszavoná ut 136 visszaköltözte Hason so ér ők 149 i mik Máty kirá fi Corv
Jáno akko földesu űz ők ham besúg alapj Tat kiűzet T soká azonb száműzet s
tarto 151 újb találu zsidók községébe Wencze Gusztá Ta fényko 3
legkatasztrofálisa válság mohác vé ut él T. zsidósá Nyo ízb vonult szult had
város annyi elpusztul ho cs h mara me Mo Adol Ta plébán történe zsid va
elpusztulta va elköltözt cs kuruc-laba harc lezajlásáva 171 kötö szatmá bé ut
telepedt újb zsid T.- fől Cse Morvaországbó Megi megszervezt hitközség rabb cs
késő választotta újjászervez ut va el rabbij Kempn Ár vol a Stomf szü 1773 meg
T. 181 Goldberg Izido a tudomány célokb kutat temetőjé megállapít Hacó VI ho o
talá legrégi sír 1740-b val Talá m e nikolsbur 17 e leipni származá asszo fe fö
állíto sírköv i akk haszná zsinagó m rég állot m ped m zsinagó helyé ame
eredetil Esterhá gróf hitbizományán terüle vol a abb állapítha me ho
14999.
CÍMS T
SZÓCI Ta nag Komá Eszter köz egyesít v 8 l A kö közsé k tartoz amelyek hite
ada alap tudj h zsi Árpá ala X sz.- lak hitközsé alapított Ort Tivad Pozs
történ o Sajátsá körülmén kedvezhet zsi letelepülésén m v püsp székh akk törvén
szer c ilyen telepedhet zsid k tételez h sok zavartala lakhat i folytonos e íz
13 szakadhat m mi N La kir rendel kiű ők rende visszavon u 13 visszaköltözt
Haso s é ő 14 mi Mát kir f Cor Ján akk földes ű ő ha besú alap Ta kiűze sok
azon száműze tart 15 új talál zsidó községéb Wencz Guszt T fényk
legkatasztrofális válsá mohá v u é T zsidós Ny íz vonul szul ha váro anny
elpusztu h c mar m M Ado T plébá történ zsi v elpusztult v elköltöz c kuruc-lab
har lezajlásáv 17 köt szatm b u teleped új zsi T. fő Cs Morvaországb Meg
megszervez hitközsé rab c kés választott újjászerve u v e rabbi Kemp Á vo Stom
sz 177 me T 18 Goldber Izid tudomán célok kuta temetőj megállapí Hac V h tal
legrég sí 1740- va Tal nikolsbu 1 leipn származ assz f f állít sírkö ak haszn
zsinag ré állo pe zsinag hely am eredeti Esterh gró hitbizományá terül vo ab
állapíth m h 17 ol ro állapot vo h tataro kell e engedé kér uradalomt Büch Sánd
Mag Zs Sze 17 T zs lé lako Tóváro 18 3 18 3 18 3 18 10 18 10 1 11 18 12 18 azon
T c zs lako Tóváro ellen zs lako sz 310 szaporod Rohrbacher-Ré Mik T történ
írásb közlé Feltű h szabadságh u zsidós hirte lecsökke Tóvár pe nag felemelkede
zsinagó 18 lo Wechselm Ignácn pe Dohány-ut temp kisebbít te szer alakítot azon
torn nélk m a felépítés v fedez Rituá fürdőj paplakj pászka-sütőhá sa költsé
szin hitköz építet zs hitközség tarto Tóvá tová T geszt já követk hitközsé Kó
Bók Dad,Köml Sz Sze Mo Csász 1 miniszt rende alap ta tóvár kerül hitköz al
működ zs egy szervez u kongressz ala helyezkede család lel adófize száml
költségvet 19, Hitél célo 1927 11,7 költö Alapítvány amelye Rad Zsigm n
kiházasít célok Föld Dó Föl Etel Prá n szeg tanu segélyezés létesített elértéktelenedt
El iskolá 18 létesíte 18 rendszeresíte be mag nye oktatá Nőegy 1 P Ce 1 működ
világháború ta h hal ha hitköz történ t érté ne örökít m Farkash Fisc l
megalapíto euró hírné eme here porcellángyár Hand M főrabb Hev Si pe vezetőfőra
édesatyj kit hebrais talmudtudó Sin Ö hegedűművés általá gazdas fejlőd
előmozdítot Pol Sán f a munká tisztvise foglalkozt szőnyeggyá alapítot
tulajdonos Pol Art Pol H Leop Sán f a bőrgyá tulajdonos Leop Fer Józ Sán G Dez
téglagyá építe hitköz é állan Goldber Izi főrab Schwa Ja eln Du J aleln Schwa
Józ pénztár Nőegy elnöksé Szar Jenő We Ilo Kell titk P Ce eln Brt Ign jegyz Du
Je
14999
CÍM
SZÓC T na Kom Eszte kö egyesí k közs tarto amelye hit ad ala tud zs Árp al
sz. la hitközs alapítot Or Tiva Poz törté Sajáts körülmé kedvezhe zs
letelepülésé püs szék ak törvé sze ilye telepedhe zsi tétele so zavartal lakha
folytono í 1 szakadha m L ki rende ki ő rend visszavo 1 visszaköltöz Has 1 m Má
ki Co Já ak földe h bes ala T kiűz so azo száműz tar 1 ú talá zsid községé Wenc
Gusz fény legkatasztrofáli váls moh zsidó N í vonu szu h vár ann elpuszt ma Ad
pléb törté zs elpusztul elköltö kuruc-la ha lezajlásá 1 kö szat telepe ú zs T f
C Morvaország Me megszerve hitközs ra ké választot újjászerv rabb Kem v Sto s
17 m 1 Goldbe Izi tudomá célo kut temető megállap Ha ta legré s 1740 v Ta
nikolsb leip szárma ass állí sírk a hasz zsina r áll p zsina hel a eredet Ester
gr hitbizomány terü v a állapít 1 o r állapo v tatar kel enged ké uradalom Büc
Sán Ma Z Sz 1 z l lak Tóvár 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 azo z lak Tóvár elle z lak s
31 szaporo Rohrbacher-R Mi törté írás közl Felt szabadság zsidó hirt lecsökk
Tóvá p na felemelked zsinag 1 l Wechsel Ignác p Dohány-u tem kisebbí t sze
alakíto azo tor nél felépíté fede Ritu fürdő paplak pászka-sütőh s költs szi
hitkö építe z hitközsé tart Tóv tov gesz j követ hitközs K Bó Dad,Köm S Sz M
Csás minisz rend ala t tóvá kerü hitkö a műkö z eg szerve kongress al helyezked
csalá le adófiz szám költségve 19 Hité cél 192 11, költ Alapítván amely Ra Zsig
kiházasí célo Föl D Fö Ete Pr sze tan segélyezé létesítet elértéktelened E
iskol 1 létesít 1 rendszeresít b ma ny oktat Nőeg C műkö világhábor t ha h
hitkö törté ért n örökí Farkas Fis megalapít eur hírn em her porcellángyá Han
főrab He S p vezetőfőr édesaty ki hebrai talmudtud Si hegedűművé által gazda
fejlő előmozdíto Po Sá munk tisztvis foglalkoz szőnyeggy alapíto tulajdono Po
Ar Po Leo Sá bőrgy tulajdono Leo Fe Jó Sá De téglagy épít hitkö álla Goldbe Iz
főra Schw J el D alel Schw Jó pénztá Nőeg elnöks Sza Jen W Il Kel tit C el Br
Ig jegy D J
1499
CÍ
SZÓ n Ko Eszt k egyes köz tart amely hi a al tu z Ár a sz l hitköz alapíto
O Tiv Po tört Saját körülm kedvezh z letelepülés pü szé a törv sz ily telepedh
zs tétel s zavarta lakh folyton szakadh k rend k ren visszav visszaköltö Ha M k
C J a föld be al kiű s az számű ta tal zsi község Wen Gus fén legkatasztrofál
vál mo zsid von sz vá an elpusz m A plé tört z elpusztu elkölt kuruc-l h
lezajlás k sza telep z Morvaorszá M megszerv hitköz r k választo újjászer rab
Ke St 1 Goldb Iz tudom cél ku temet megálla H t legr 174 T nikols lei szárm as
áll sír has zsin ál zsin he erede Este g hitbizomán ter állapí állap tata ke
enge k uradalo Bü Sá M S la Tóvá az la
Tóvá ell la 3 szapor Rohrbacher- M tört írá köz Fel szabadsá zsid hir lecsök
Tóv n felemelke zsina Wechse Igná Dohány- te kisebb sz alakít az to né felépít
fed Rit fürd papla pászka-sütő költ sz hitk épít hitközs tar Tó to ges köve
hitköz B Dad,Kö S Csá minis ren al tóv ker hitk műk e szerv kongres a helyezke
csal l adófi szá költségv 1 Hit cé 19 11 köl Alapítvá amel R Zsi kiházas cél Fö
F Et P sz ta segélyez létesíte elértéktelene isko létesí rendszeresí m n okta
Nőe műk világhábo h hitk tört ér örök Farka Fi megalapí eu hír e he porcellángy
Ha főra H vezetőfő édesat k hebra talmudtu S hegedűműv álta gazd fejl előmozdít
P S mun tisztvi foglalko szőnyegg alapít tulajdon P A P Le S bőrg tulajdon Le F
J S D téglag épí hitk áll Goldb I főr Sch e ale Sch J pénzt Nőe elnök Sz Je I
Ke ti e B I jeg