15022.htm
CÍMSZÓ: Telcs
SZEMÉLYNÉV: Teltsch Ede
SZÓCIKK: "Telcs Ede*, szobrász,
szül. Baján 1872. Bécsben tanult és u. o. állította ki első munkáit. A
Műcsarnok 1893-iki tárlatán szerepelt először (A két bornemissza c. zsánercsoport).
Sokáig csak kis plasztikával foglalkozott és Háziszer c. terakotta szobra a
Ráth-díjat nyerte el. Jellegzetesebbek csak a fejet hangsúlyozó és a ruhát
szinte mellőző arcképszobrai. Ilyen férfi tanulmány-fejével kapta 1902. a
Rökk-díjat, Női arcképével (ma a Szépművészeti Múzeumban) pedig 1908. a
Lipótvárosi Kaszinó díját és a nagy aranyérmet. Csupán a plasztikai formákra
fektetik a fősúlyt egyéb arcképmellszobrai is. (Bischitz Johanna; Prielle
Kornélia; Kiss József stb.). Már korán foglalkozott a plakettművészettel
(Benedikt Móric bécsi orvostanár). Számos plakettje van a Szépművészeti és
Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Érmei és plakettjei közül említésre
méltók: Sonnenthal Adolf ; JehudaEpstein;Thaly Kálmán; Falk Miksa; Marcali
Henrik; Puccini; Popper Dávid; a pécsi kiállítás érme. A plasztikai formákhoz
való ragaszkodása jellemzi monumentális emlékszobrait is: a budapesti
Vörösmarty-szobor; a Kossuth-szobor Kecskeméten; Szilágyi Dezső szobra
Telepesen; Erzsébet királyné Szabadkán ; Sz. László és III. Károly alakja a
budapesti Millenáris emléken, Munkácsyé a koszorút tartó klasszikus
szigorúsággal mintázott nőalakokkal, továbbá Horti Pál iparművészé. Számos
síremléket (Munkácsyé, Barabásé) és dekoratív szobrot is készített
középületeken (Mózes álló szobra a Pesti Szentegylet Szeretethazának
bejáratánál). Az 1913-iki Erzsébet királyné-szobor pályázaton I. díjat nyert,
legutóbb pedig a hősi emlékszobor pályázaton. Részt vett a Céhbeliek
művészegyesület megalapításában. II. osztályú aranyérmet nyert az antwerpeni
világkiállításon; aranyérmet a turini nemzetközi iparművészeti kiállításon és a
st. louisi világkiállításon."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5022. címszó a lexikon =>
887. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15022.htm
CÍMSZÓ: Telcs
SZEMÉLYNÉV: Teltsch Ede
SZÓCIKK: Telcs Ede*, szobrász, szül. Baján 1872. Bécsben tanult és u. o.
állította ki első munkáit. A Műcsarnok 1893-iki tárlatán szerepelt először A
két bornemissza c. zsánercsoport . Sokáig csak kis plasztikával foglalkozott és
Háziszer c. terakotta szobra a Ráth-díjat nyerte el. Jellegzetesebbek csak a
fejet hangsúlyozó és a ruhát szinte mellőző arcképszobrai. Ilyen férfi
tanulmány-fejével kapta 1902. a Rökk-díjat, Női arcképével ma a Szépművészeti
Múzeumban pedig 1908. a Lipótvárosi Kaszinó díját és a nagy aranyérmet. Csupán
a plasztikai formákra fektetik a fősúlyt egyéb arcképmellszobrai is. Bischitz
Johanna; Prielle Kornélia; Kiss József stb. . Már korán foglalkozott a
plakettművészettel Benedikt Móric bécsi orvostanár . Számos plakettje van a
Szépművészeti és Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Érmei és plakettjei közül
említésre méltók: Sonnenthal Adolf ; JehudaEpstein;Thaly Kálmán; Falk Miksa;
Marcali Henrik; Puccini; Popper Dávid; a pécsi kiállítás érme. A plasztikai formákhoz
való ragaszkodása jellemzi monumentális emlékszobrait is: a budapesti
Vörösmarty-szobor; a Kossuth-szobor Kecskeméten; Szilágyi Dezső szobra
Telepesen; Erzsébet királyné Szabadkán ; Sz. László és III. Károly alakja a
budapesti Millenáris emléken, Munkácsyé a koszorút tartó klasszikus
szigorúsággal mintázott nőalakokkal, továbbá Horti Pál iparművészé. Számos
síremléket Munkácsyé, Barabásé és dekoratív szobrot is készített középületeken
Mózes álló szobra a Pesti Szentegylet Szeretethazának bejáratánál . Az 1913-iki
Erzsébet királyné-szobor pályázaton I. díjat nyert, legutóbb pedig a hősi
emlékszobor pályázaton. Részt vett a Céhbeliek művészegyesület megalapításában.
II. osztályú aranyérmet nyert az antwerpeni világkiállításon; aranyérmet a
turini nemzetközi iparművészeti kiállításon és a st. louisi világkiállításon.
15022.ht
CÍMSZÓ Telc
SZEMÉLYNÉV Teltsc Ed
SZÓCIKK Telc Ede* szobrász szül Bajá 1872 Bécsbe tanul é u o állított k els
munkáit Műcsarno 1893-ik tárlatá szerepel előszö ké bornemissz c zsánercsopor
Sokái csa ki plasztikáva foglalkozot é Házisze c terakott szobr Ráth-díja nyert
el Jellegzetesebbe csa feje hangsúlyoz é ruhá szint mellőz arcképszobrai Ilye
férf tanulmány-fejéve kapt 1902 Rökk-díjat Nő arcképéve m Szépművészet Múzeumba
pedi 1908 Lipótváros Kaszin díjá é nag aranyérmet Csupá plasztika formákr
fekteti fősúly egyé arcképmellszobra is Bischit Johanna Priell Kornélia Kis
Józse stb Má korá foglalkozot plakettművészette Benedik Móri bécs orvostaná
Számo plakettj va Szépművészet é Iparművészet Múzeu gyűjteményében Érme é
plakettje közü említésr méltók Sonnentha Adol JehudaEpstein;Thal Kálmán Fal
Miksa Marcal Henrik Puccini Poppe Dávid pécs kiállítá érme plasztika formákho
val ragaszkodás jellemz monumentáli emlékszobrai is budapest Vörösmarty-szobor
Kossuth-szobo Kecskeméten Szilágy Dezs szobr Telepesen Erzsébe királyn Szabadká
Sz Lászl é III Károl alakj budapest Millenári emléken Munkácsy koszorú tart
klassziku szigorúságga mintázot nőalakokkal tovább Hort Pá iparművészé Számo
síremléke Munkácsyé Barabás é dekoratí szobro i készítet középületeke Móze áll
szobr Pest Szentegyle Szeretethazána bejáratáná A 1913-ik Erzsébe
királyné-szobo pályázato I díja nyert legutób pedi hős emlékszobo pályázaton
Rész vet Céhbelie művészegyesüle megalapításában II osztály aranyérme nyer a
antwerpen világkiállításon aranyérme turin nemzetköz iparművészet kiállításo é
st louis világkiállításon
15022.h
CÍMSZ Tel
SZEMÉLYNÉ Telts E
SZÓCIK Tel Ede szobrás szü Baj 187 Bécsb tanu állítot el munkái Műcsarn
1893-i tárlat szerepe elősz k bornemiss zsánercsopo Soká cs k plasztikáv
foglalkozo Házisz terakot szob Ráth-díj nyer e Jellegzetesebb cs fej hangsúlyo
ruh szin mellő arcképszobra Ily fér tanulmány-fejév kap 190 Rökk-díja N
arcképév Szépművésze Múzeumb ped 190 Lipótváro Kaszi díj na aranyérme Csup
plasztik formák fektet fősúl egy arcképmellszobr i Bischi Johann Priel Kornéli
Ki Józs st M kor foglalkozo plakettművészett Benedi Mór béc orvostan Szám
plakett v Szépművésze Iparművésze Múze gyűjteményébe Érm plakettj köz említés
méltó Sonnenth Ado JehudaEpstein;Tha Kálmá Fa Miks Marca Henri Puccin Popp Dávi
péc kiállít érm plasztik formákh va ragaszkodá jellem monumentál emlékszobra i
budapes Vörösmarty-szobo Kossuth-szob Kecskeméte Szilág Dez szob Telepese
Erzséb király Szabadk S Lász II Káro alak budapes Millenár emléke Munkács
koszor tar klasszik szigorúságg mintázo nőalakokka továb Hor P iparművész Szám
síremlék Munkácsy Barabá dekorat szobr készíte középületek Móz ál szob Pes
Szentegyl Szeretethazán bejáratán 1913-i Erzséb királyné-szob pályázat díj nyer
legutó ped hő emlékszob pályázato Rés ve Céhbeli művészegyesül megalapításába I
osztál aranyérm nye antwerpe világkiállításo aranyérm turi nemzetkö iparművésze
kiállítás s loui világkiállításo
15022.
CÍMS Te
SZEMÉLYN Telt
SZÓCI Te Ed szobrá sz Ba 18 Bécs tan állíto e munká Műcsar 1893- tárla
szerep elős bornemis zsánercsop Sok c plasztiká foglalkoz Házis terako szo
Ráth-dí nye Jellegzeteseb c fe hangsúly ru szi mell arcképszobr Il fé
tanulmány-fejé ka 19 Rökk-díj arcképé Szépművész Múzeum pe 19 Lipótvár Kasz dí
n aranyérm Csu plaszti formá fekte fősú eg arcképmellszob Bisch Johan Prie
Kornél K Józ s ko foglalkoz plakettművészet Bened Mó bé orvosta Szá plaket
Szépművész Iparművész Múz gyűjteményéb Ér plakett kö említé mélt Sonnent Ad
JehudaEpstein;Th Kálm F Mik Marc Henr Pucci Pop Dáv pé kiállí ér plaszti formák
v ragaszkod jelle monumentá emlékszobr budape Vörösmarty-szob Kossuth-szo
Kecskemét Szilá De szo Telepes Erzsé királ Szabad Lás I Kár ala budape Millená
emlék Munkác koszo ta klasszi szigorúság mintáz nőalakokk tová Ho iparművés Szá
síremlé Munkács Barab dekora szob készít középülete Mó á szo Pe Szentegy
Szeretethazá bejáratá 1913- Erzsé királyné-szo pályáza dí nye legut pe h
emlékszo pályázat Ré v Céhbel művészegyesü megalapításáb osztá aranyér ny
antwerp világkiállítás aranyér tur nemzetk iparművész kiállítá lou
világkiállítás
15022
CÍM T
SZEMÉLY Tel
SZÓC T E szobr s B 1 Béc ta állít munk Műcsa 1893 tárl szere elő bornemi
zsánercso So plasztik foglalko Házi terak sz Ráth-d ny Jellegzetese f hangsúl r
sz mel arcképszob I f tanulmány-fej k 1 Rökk-dí arckép Szépművés Múzeu p 1
Lipótvá Kas d aranyér Cs plaszt form fekt fős e arcképmellszo Bisc Joha Pri
Korné Jó k foglalko plakettművésze Bene M b orvost Sz plake Szépművés Iparművés
Mú gyűjteményé É plaket k említ mél Sonnen A JehudaEpstein;T Kál Mi Mar Hen
Pucc Po Dá p kiáll é plaszt formá ragaszko jell monument emlékszob budap
Vörösmarty-szo Kossuth-sz Kecskemé Szil D sz Telepe Erzs kirá Szaba Lá Ká al budap
Millen emlé Munká kosz t klassz szigorúsá mintá nőalakok tov H iparművé Sz
síreml Munkác Bara dekor szo készí középület M sz P Szenteg Szeretethaz bejárat
1913 Erzs királyné-sz pályáz d ny legu p emléksz pályáza R Céhbe művészegyes
megalapításá oszt aranyé n antwer világkiállítá aranyé tu nemzet iparművés
kiállít lo világkiállítá
1502
CÍ
SZEMÉL Te
SZÓ szob Bé t állí mun Műcs 189 tár szer el bornem zsánercs S plaszti
foglalk Ház tera s Ráth- n Jellegzetes hangsú s me arcképszo tanulmány-fe
Rökk-d arcké Szépművé Múze Lipótv Ka aranyé C plasz for fek fő arcképmellsz Bis
Joh Pr Korn J foglalk plakettművész Ben orvos S plak Szépművé Iparművé M
gyűjtemény plake emlí mé Sonne JehudaEpstein; Ká M Ma He Puc P D kiál plasz
form ragaszk jel monumen emlékszo buda Vörösmarty-sz Kossuth-s Kecskem Szi s
Telep Erz kir Szab L K a buda Mille eml Munk kos klass szigorús mint nőalako to
iparműv S sírem Munká Bar deko sz kész középüle s Szente Szeretetha bejára 191
Erz királyné-s pályá n leg emléks pályáz Céhb művészegye megalapítás osz arany
antwe világkiállít arany t nemze iparművé kiállí l világkiállít