15061.htm
CÍMSZÓ: Teológia
SZÓCIKK: Teológia az a
tudomány, mely Istennek a világhoz s különösen az emberekhez való viszonyát
tárgyalja s ehhez képest a vallás lényegét adja. A T. a zsidó vallás alapprincipiumait
és igazságait tárja fel. A konzervatív zsidó álláspont a zsidó vallást
kinyilatkoztatott vallásnak tekinti, tanításai tehát isteni eredetűek és
természetfeletti eszközök útján jutottak az emberhez, ill. a kiválasztott
prófétákhoz, akik közt Mózes volt a legkimagaslóbb. A vallásos igazságokat nem
szükséges emberi doktrínákkal megtoldani, de nem lehet azokat megsemmisíteni
sem. A vallás igazságait főképen a Szentírás tartalmazza, de azonkívül az a
szóbeli hagyomány is, mely szintén Mózestől származik s amelyet nem a
hagyományozás idején, hanem későbbi századokban írtak le. Jóllehet a zsidó
vallásos igazság forrása maga az isteni kinyilatkoztatás, a zsidó teológusok és
vallásbölcsészek mégis azt vallják, hogy a Szentírás tanításai és vallásos igazságai
nem állhatnak ellentétben az emberi értelemmel, miután az szintén isteni
eredetű. Az emberi értelemnek joga van az isteni tanítások értékét és
jelentőségét bírálni, miután a kinyilatkoztatott vallás alapigazságait
felismerte. A zsidó T. azonban nem egyszerűen absztrakt igazságok és
hitágazatok rendszere, hanem alapvető vallási elveket tartalmaz, melyeken a
világra és emberi életre vonatkozó zsidó koncepció nyugszik; másrészt nem
csupán hitet és a tanítások elismerését kívánja, hanem az azoknak megfelelő
cselekedeteket is. Minthogy a judaizmus (1. o.) akár modern, akár orthodox
álláspont szerint eszmék, érzelmek, szabályok, törvények, szokások, gondolatok
összesége s ezekben ennélfogva nem csupán vallás-ethikai, hanem népies
jellegzetesség is van, ezért nem könnyű a népi és teológiai elemet a
judaizmuson belül elkülöníteni. Számos parancsolat és szokás van, amely népi
jellegű, de a Szentírás előírása folytán mégis kötelező. A zsidók többségének
véleménye és álláspontja szabta meg valamely doktrína helyességét s ha azt
csupán egy-két egyén védte, akkor azt minden időben magánvéleménynek
tekintették s nem bírt kötelező erővel az egész zsidóságra. Alapvető tantétel,
amely nélkül a zsidó valláshoz ragaszkodni nem lehet s amely nélkül az
elképzelhetetlen : az Egyistenség hite. Az Egység eszméje a hagyomány szerint
még a kinyilatkoztatás előtti időből származik s a pátriárkákra megy vissza.
Ebben a monoteisztikus felfogásban összegeződik a zsidó vallás Isten-eszméje s
egyetlen kötelező erejű dogmája: Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk,
az Örökkévaló Egyetlen (Deut. 6. 4., Genes. R. 98. 4.). Ezt a hitvallást mondja
el a vallásos zsidó ősidőktől fogva máig naponkint háromszor és a halálos ágyon
is. Ezzel a Semá -nak nevezett hitvallomással mentek máglyára a zsidóság ezrei
az idők folyamán, mert monoteisztikus hitükből nem engedtek s inkább
mártírhalált haltak, mintsem, hogy attól elszakadjanak. Számos más
monoteisztikus felekezet eredt a zsidóból, de ily tiszta formában egyik sem
tartotta azt meg. Ahogy az antropomorfizmust már az őskorban csirájában
kiirtották, úgy irtották ki az Isten perszonifikálására vonatkozó képzeteket.
Tulajdonságai és attribútumai Tőle nem választhatók el, mert abszolút egységes
és oszthatatlan; mindenhatóságát pedig a zsidó történelem minden lapja
bizonyítja. A zsidó T. szerint Isten Mindenttudó is. Ezen nyugszik az isteni
gondviselés elve, amely az ember morális cselekedetére oly nagy hatást gyakorol
s így a zsidó T.-nak fontos tanítása. Isten előtt nem lehet elrejteni semmiféle
cselekedetet, sem senki nem rejtőzhet el előle, mert mindent lát és mindenről
tud s amit ember elől el lehet rejteni, azt is látja, mert ismeri az ember
gondolatát)). (Zsolt. 94.11) s nem lehet gonosz érzést sem rejteni Előtte, mert
látja a szívet (Jeremiás). Ezért nem lehet titokban sem gonoszságot elkövetni.
Isten az abszolút jóság s a zsidó T. tanítása szerint a lehető legjobban
teremtette meg a világot (Genes. 1. 31. és Gen. Rabbach 9. 2.); minden, amit
Isten tesz, jó, mégha az emberi lény előtt nem is látszik annak. Nem lehet
hinni Istenről, hogy igazságtalan ítélettel sújtja az embert (Berachót 5b),
tehát a vallásos zsidó kötelessége vizsgálatot tartani sajátmaga felett, hogy
lássa, mennyiben okozta sajátmaga a szenvedéseit; kétségbeesni azonban sem emiatt,
sem az isteni igazságszolgáltatás miatt nem szabad, hanem a szeretet
szenvedésének)) (jiszurim sel ahavo) kell tekinteni a csapásokat is, mert akit
Isten szeret, azt megjavítja (Példabesz. 3. 12.). A zsidó T. Isten abszolút
egységéből akaratának változhatatlanságát is következteti s ez is hangsúlyozva
van a Szentírásban : mert Én, az Isten, nem változom (Malachiás3 6.); Isten nem
ember, hogy hazudjon, sem ember fia, hogy megbánjon (Num. 23. 19 és I. Sám. 15.
29). A büntetések szenvedések alakjában bűneikért sújtják az embereket, de
csupán addig, míg meg nem térnek; a bűnbánás (tesuvó) azonban elveszi a
büntetést. A bűnbánás gondolata létrejött (élt már mint engesztelő princípium
az Istenben) még mielőtt a világ teremtetett volna (Peszáchim 54a) A vezeklést
őszinte, benső imádság is előmozdíthatja, ha teljes szívvel és egész lélekkel)
történik az. A Biblia több ilyen szívből jövő imádságot említ, így Hanna (Sám.
I. 1. 10. és köv.), Jónás (Jóna 2. 2. és köv.) imáit. Imádságot csupán Istenhez
lehet intézni. Ha az ember Istenhez akar közeledni, akkor nincs szüksége
közvetítőre , mondja a Talmud (Jerus. Beráchót 9.13a) és mindenki imája, ha
őszinte, egyformán meghallgattatik, akár Mózes az, akár a legalacsonyabb rendű
(Exod. Rabba 21. 3). A tradicionális zsidóság T.-jának doktrínája a
kinyilatkoztatás (1. o.) szószerinti hite, tehát az, hogy Isten Mózesnek és a
prófétáknak megjelent, de a Sínai-hegyén, a Tízparancsolat adásakor az egész
zsidó nép hallotta, hogy Mózeshez szólt s Mózes az Isten akaratát és parancsait
tudatta az egész néppel; hiszi továbbá, hogy Mózes maga írta le halála előtt a
Tórát, amellyel együtt a szóbeli hagyomány is nemzedékről nemzedékre szállt. A
Tóra az emberi életet szabályozó, irányító, erkölcsi és vallási tökéletesülés
felé vezető parancsok és allegóriák gyűjteménye. Ehhez képest a törvény
megőrzése, megtartása s az Isten akaratának való alárendelés az ember
kötelessége. A szóbeli hagyomány a Tóra interpretálója s ennek kifejtése Izrael
bölcseinek volt feladata; az ő dolguk volt azoknak a korral való egyeztetése,
jóllehet, maga a Törvény változtathatatlan és visszavonhatatlan; azonban
kétfélék a Törvények, ú. m. chukkosz ólam (örök törvények) és ledórósz ólam
(egyes nemzedékeknek szólóak), de ez utóbbiak is csak a korhoz való alkalmazkodás
érdekében tűrnek el szükséges módosításokat, eltörölni azonban ezeket sem
szabad. A Törvényt Isten az embernek adta földi élete irányítójául s ezáltal
elébe adta a választást a helyes és helytelen közt: Az Eget és a földet tanuúl
hívom, hogy elébetek tettem az életet és halált az áldást és átkot; ezért
válasszátok az életet stb. (Deut. 30. 19-20), amiből a szabadakarat doktrínája
következik, mint a zsidó T. egyik alkateleme (l. Akaratszabadság). Ebből
viszont az ember felelőssége következik, mert Isten mindenttudó, ismeri a szív
titkos érzületeit és szándékait, az ember gondolatait s a gonoszságot
megbünteti. A büntetés elve feltételezi a Gondviselést (1. o.), ami alapvető
doktrína a zsidó T.-ban. Az ebből levezetett isteni igazságszolgáltatás, megtorlás
nagy és sokat vitatott problémája a konzervatív zsidó T.-nak is s már a
prófétákat, főkép pedig a Talmudszerzőket is foglalkoztatta. Alapja a
kinyilatkoztatás szavai a büntetésre és könyörületre vonatkozóan (Exod. XX. 5 -
6). De ez is nehezen magyarázható, mert Isten akarata nélkül semmi sem
történhetik a világon s mégis mennyire szenvednek az istenfélő és jó emberek,
ellentétben a gonoszokkal, akik jólétben élnek. Ezzel már Jeremiás (12. 1),
Chabakuk (1. 13; 1. 4) Jób Könyve és a zsoltáros Ászáf (73.) is foglalkoztak,
úgyszintén a Talmud (Beráchót 7a és Josef Abbi az Ikkarimban) s az eredmény a
következőben foglalható össze: Az emberi ész korlátoltsága nem tudhatja
megállapítani, ki a valóban igazságos és valóban bűnöző, sem az abszolút jót és
abszolút rosszat nem tudja helyesen meg állapítani. Az igazak szenvedése
kapcsolatban van a halhatatlanság doktrínájával. A lélek halhatatlan s a test
elhalása után is él sjutalmat nyer a jövő életben. Ennek alapjait is a
Bibliából véli kiolvasni a tradicionális zsidó T., jóllehet az csupán a későbbi
iratokban szerepel: Ne hadd magad rábeszélni, hogy a sír menedékhely számodra
(Misna, Ábót 4. 22); Akaratod ellen születtél, akaratod ellen élsz, akaratod
ellen halsz meg s leszel kényszerülve, hogy számot adj életedről a Királyok
Királya, a Legszentebb előtt, dicsértessék Ő . Több helyen kifejti a Talmud,
hogy a jó cselekedetekért nem ezen a világon kell remélni a jutalmat, hanem a
jövő életben (Abóda Zárá 3a; Kiddusin 39b) a ez a jutalmazás és büntetés csupán
lelki természetű, mert a lélekre vonatkozik. A zsidó T. képzetei és doktrínái
szerint anyagi gyönyör nincs a jövő életben, de a jámborok dicsőségtől
ékesítve, Isten ragyogását élvezik . (Beráchót 17a); Isten közelsége és
ismerete a legmagasabb jutalmazás annak, aki parancsolatai szerint él, míg akik
megszegik a Törvényt és nem Isten útjait járják, azok kizáratnak közelségéből.
Azonban a Törvényt nem a jutalomért és nem a büntetéstől való félelem miatt
kell megtartani, hanem Isten iránti szeretetből csupán (Szóta 31b ; Abóda Zára
19a). A lélek halhatatlanságával és a megtorlással kapcsolatos a feltámadás
hite, melyet a zsidó T. különfélekép magyaráz. Azt, hogy a lélek újból a testbe
fog találni, a Talmud egy parabolában fejezi ki (Szanhedrin 91a, b), míg
Maimonides csupán csak képletesen fogja fel a feltámadást s azt mondja, hogy ez
csak a lélek halhatatlanságát jelenti, mert ez tovább él testiség nélkül.
Ellenben valamennyi orthodox zsidó teológus hiszi, hogy Isten a halottakat
feltámasztja, de viszont ennek részletezésével köztük soha senki nem
foglalkozott ; a Bibliában Dániel próféta fejti azt ki (12. 2). Az egész
feltámadási hit valamennyire nacionalista eszme a zsidóknál s összefüggésben
van a választott nép (1. o.) gondolatával, amely szintén doktrínája a zsidó T.-nak.
Elődei érdemeiért s mert a Törvényt elfogadta, választatott ki Izráel, melynek
hivatása, hogy mint papi nép éljen a többi népek közt, hírdetve az egyistenség
hitét az egész földön, amíg újra fel nem támad nemzeti függetlensége s a világ
minden részéből a zsidó nép össze nem gyűl ősei földjén, Cion hegyén, hol a
Messiás meg fog jelenni. Ezt a messiási hitet, a zsidó géniusz legszebb
adományát Jesája és Micha próféták így fejezik ki: A zsidó népnek Megváltója
fog támadni, aki össze fogja gyűjteni ősi földjére a zsidó népet; ekkor
független zsidó államiságot fognak alkotni és önálló nemzeti létre fognak
felébredni s valamennyi nép gyakran fogja felkeresni a Szentföldet, hogy a
szereteten és igazságoságon alapuló intézményeket tanulmányozzák. Cionból fogják
a többi népek megtanulni, hogy saját intézményeikben hogyan valósíthatók meg az
igazságosság és felebaráti szeretet ideáljai s a legtisztultabb vallási
tanítások Jeruzsálemből fognak származni (v. ö. Jesája 2. 2-4; Micha 4. 1-4).
Ennek a messiási reménységnek közvetlen célja a zsidó nép mérhetetlen
szenvedésének megváltása, az exilium végetvetése, távolabbi célja Izráel
missziójának tudata és beteljesülése. A hit alapja Isten és Izráel szerződése,
mely nem tört meg azáltal, hogy egyes generációk vétkeztek, mert Isten nem
akarja sem egyének, sem népek pusztúlását. Izráel bűnbánata fogja bibliai hit
és jóslat szerint előidézni állami életének restaurálását is (Deuter 30. 1-5).
E gondolat részletezésével sem a Biblia, sem a Talmud nem foglalkoznak s csupán
annyit állítanak, hogy akkor fog ez az idő bekövetkezni, amikor Izráel népe
lelkileg elő lesz készítve annak megvalósítására (Szanhedrin 98a). Ezért kell
Izráelnek fenntartani úgy vallás-ethikai, mint népi jellegét, tulajdonságait s
ezért nem szabad soha, semmi körülmény között vallástalannak és népe
ellenesének lennie. Ha a zsidóság hisz a megváltás eszméjében s arra törekszik
szívével és cselekedeteivel, akkor ez az idő be is fog következni. Ezekben
foglalható össze a tradicionális T. A modern zsidó T.-t l. Judaizmus. S. R.
Irodalom. Jac. Z. Lauterbach (Jew. Encycl.); Samson Raphael Hirsch, Neunzehn
Briefe v. Ben Uziel; Salomon Schechter, Studies in Judaism (Philadelphia 1896);
M. Friedländer, The Jewish Religion (London 1891); Morris Joseph, Judaism as Creed
and Life (u. o. 1903).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5061. címszó a lexikon =>
894. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15061.htm
CÍMSZÓ: Teológia
SZÓCIKK: Teológia az a tudomány, mely Istennek a világhoz s különösen az
emberekhez való viszonyát tárgyalja s ehhez képest a vallás lényegét adja. A T.
a zsidó vallás alapprincipiumait és igazságait tárja fel. A konzervatív zsidó
álláspont a zsidó vallást kinyilatkoztatott vallásnak tekinti, tanításai tehát
isteni eredetűek és természetfeletti eszközök útján jutottak az emberhez, ill.
a kiválasztott prófétákhoz, akik közt Mózes volt a legkimagaslóbb. A vallásos
igazságokat nem szükséges emberi doktrínákkal megtoldani, de nem lehet azokat
megsemmisíteni sem. A vallás igazságait főképen a Szentírás tartalmazza, de
azonkívül az a szóbeli hagyomány is, mely szintén Mózestől származik s amelyet
nem a hagyományozás idején, hanem későbbi századokban írtak le. Jóllehet a
zsidó vallásos igazság forrása maga az isteni kinyilatkoztatás, a zsidó
teológusok és vallásbölcsészek mégis azt vallják, hogy a Szentírás tanításai és
vallásos igazságai nem állhatnak ellentétben az emberi értelemmel, miután az
szintén isteni eredetű. Az emberi értelemnek joga van az isteni tanítások
értékét és jelentőségét bírálni, miután a kinyilatkoztatott vallás
alapigazságait felismerte. A zsidó T. azonban nem egyszerűen absztrakt
igazságok és hitágazatok rendszere, hanem alapvető vallási elveket tartalmaz,
melyeken a világra és emberi életre vonatkozó zsidó koncepció nyugszik;
másrészt nem csupán hitet és a tanítások elismerését kívánja, hanem az azoknak
megfelelő cselekedeteket is. Minthogy a judaizmus 1. o. akár modern, akár
orthodox álláspont szerint eszmék, érzelmek, szabályok, törvények, szokások,
gondolatok összesége s ezekben ennélfogva nem csupán vallás-ethikai, hanem
népies jellegzetesség is van, ezért nem könnyű a népi és teológiai elemet a
judaizmuson belül elkülöníteni. Számos parancsolat és szokás van, amely népi
jellegű, de a Szentírás előírása folytán mégis kötelező. A zsidók többségének
véleménye és álláspontja szabta meg valamely doktrína helyességét s ha azt
csupán egy-két egyén védte, akkor azt minden időben magánvéleménynek
tekintették s nem bírt kötelező erővel az egész zsidóságra. Alapvető tantétel,
amely nélkül a zsidó valláshoz ragaszkodni nem lehet s amely nélkül az
elképzelhetetlen : az Egyistenség hite. Az Egység eszméje a hagyomány szerint
még a kinyilatkoztatás előtti időből származik s a pátriárkákra megy vissza.
Ebben a monoteisztikus felfogásban összegeződik a zsidó vallás Isten-eszméje s
egyetlen kötelező erejű dogmája: Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk,
az Örökkévaló Egyetlen Deut. 6. 4., Genes. R. 98. 4. . Ezt a hitvallást mondja
el a vallásos zsidó ősidőktől fogva máig naponkint háromszor és a halálos ágyon
is. Ezzel a Semá -nak nevezett hitvallomással mentek máglyára a zsidóság ezrei
az idők folyamán, mert monoteisztikus hitükből nem engedtek s inkább
mártírhalált haltak, mintsem, hogy attól elszakadjanak. Számos más
monoteisztikus felekezet eredt a zsidóból, de ily tiszta formában egyik sem
tartotta azt meg. Ahogy az antropomorfizmust már az őskorban csirájában
kiirtották, úgy irtották ki az Isten perszonifikálására vonatkozó képzeteket.
Tulajdonságai és attribútumai Tőle nem választhatók el, mert abszolút egységes
és oszthatatlan; mindenhatóságát pedig a zsidó történelem minden lapja
bizonyítja. A zsidó T. szerint Isten Mindenttudó is. Ezen nyugszik az isteni
gondviselés elve, amely az ember morális cselekedetére oly nagy hatást gyakorol
s így a zsidó T.-nak fontos tanítása. Isten előtt nem lehet elrejteni semmiféle
cselekedetet, sem senki nem rejtőzhet el előle, mert mindent lát és mindenről
tud s amit ember elől el lehet rejteni, azt is látja, mert ismeri az ember
gondolatát . Zsolt. 94.11 s nem lehet gonosz érzést sem rejteni Előtte, mert
látja a szívet Jeremiás . Ezért nem lehet titokban sem gonoszságot elkövetni.
Isten az abszolút jóság s a zsidó T. tanítása szerint a lehető legjobban
teremtette meg a világot Genes. 1. 31. és Gen. Rabbach 9. 2. ; minden, amit
Isten tesz, jó, mégha az emberi lény előtt nem is látszik annak. Nem lehet
hinni Istenről, hogy igazságtalan ítélettel sújtja az embert Berachót 5b ,
tehát a vallásos zsidó kötelessége vizsgálatot tartani sajátmaga felett, hogy
lássa, mennyiben okozta sajátmaga a szenvedéseit; kétségbeesni azonban sem
emiatt, sem az isteni igazságszolgáltatás miatt nem szabad, hanem a szeretet
szenvedésének jiszurim sel ahavo kell tekinteni a csapásokat is, mert akit
Isten szeret, azt megjavítja Példabesz. 3. 12. . A zsidó T. Isten abszolút
egységéből akaratának változhatatlanságát is következteti s ez is hangsúlyozva
van a Szentírásban : mert Én, az Isten, nem változom Malachiás3 6. ; Isten nem
ember, hogy hazudjon, sem ember fia, hogy megbánjon Num. 23. 19 és I. Sám. 15.
29 . A büntetések szenvedések alakjában bűneikért sújtják az embereket, de
csupán addig, míg meg nem térnek; a bűnbánás tesuvó azonban elveszi a
büntetést. A bűnbánás gondolata létrejött élt már mint engesztelő princípium az
Istenben még mielőtt a világ teremtetett volna Peszáchim 54a A vezeklést
őszinte, benső imádság is előmozdíthatja, ha teljes szívvel és egész lélekkel
történik az. A Biblia több ilyen szívből jövő imádságot említ, így Hanna Sám.
I. 1. 10. és köv. , Jónás Jóna 2. 2. és köv. imáit. Imádságot csupán Istenhez
lehet intézni. Ha az ember Istenhez akar közeledni, akkor nincs szüksége
közvetítőre , mondja a Talmud Jerus. Beráchót 9.13a és mindenki imája, ha
őszinte, egyformán meghallgattatik, akár Mózes az, akár a legalacsonyabb rendű
Exod. Rabba 21. 3 . A tradicionális zsidóság T.-jának doktrínája a
kinyilatkoztatás 1. o. szószerinti hite, tehát az, hogy Isten Mózesnek és a
prófétáknak megjelent, de a Sínai-hegyén, a Tízparancsolat adásakor az egész
zsidó nép hallotta, hogy Mózeshez szólt s Mózes az Isten akaratát és parancsait
tudatta az egész néppel; hiszi továbbá, hogy Mózes maga írta le halála előtt a
Tórát, amellyel együtt a szóbeli hagyomány is nemzedékről nemzedékre szállt. A
Tóra az emberi életet szabályozó, irányító, erkölcsi és vallási tökéletesülés
felé vezető parancsok és allegóriák gyűjteménye. Ehhez képest a törvény
megőrzése, megtartása s az Isten akaratának való alárendelés az ember
kötelessége. A szóbeli hagyomány a Tóra interpretálója s ennek kifejtése Izrael
bölcseinek volt feladata; az ő dolguk volt azoknak a korral való egyeztetése,
jóllehet, maga a Törvény változtathatatlan és visszavonhatatlan; azonban
kétfélék a Törvények, ú. m. chukkosz ólam örök törvények és ledórósz ólam egyes
nemzedékeknek szólóak , de ez utóbbiak is csak a korhoz való alkalmazkodás
érdekében tűrnek el szükséges módosításokat, eltörölni azonban ezeket sem
szabad. A Törvényt Isten az embernek adta földi élete irányítójául s ezáltal
elébe adta a választást a helyes és helytelen közt: Az Eget és a földet tanuúl
hívom, hogy elébetek tettem az életet és halált az áldást és átkot; ezért
válasszátok az életet stb. Deut. 30. 19-20 , amiből a szabadakarat doktrínája
következik, mint a zsidó T. egyik alkateleme l. Akaratszabadság . Ebből viszont
az ember felelőssége következik, mert Isten mindenttudó, ismeri a szív titkos
érzületeit és szándékait, az ember gondolatait s a gonoszságot megbünteti. A
büntetés elve feltételezi a Gondviselést 1. o. , ami alapvető doktrína a zsidó
T.-ban. Az ebből levezetett isteni igazságszolgáltatás, megtorlás nagy és sokat
vitatott problémája a konzervatív zsidó T.-nak is s már a prófétákat, főkép
pedig a Talmudszerzőket is foglalkoztatta. Alapja a kinyilatkoztatás szavai a
büntetésre és könyörületre vonatkozóan Exod. XX. 5 - 6 . De ez is nehezen
magyarázható, mert Isten akarata nélkül semmi sem történhetik a világon s mégis
mennyire szenvednek az istenfélő és jó emberek, ellentétben a gonoszokkal, akik
jólétben élnek. Ezzel már Jeremiás 12. 1 , Chabakuk 1. 13; 1. 4 Jób Könyve és a
zsoltáros Ászáf 73. is foglalkoztak, úgyszintén a Talmud Beráchót 7a és Josef
Abbi az Ikkarimban s az eredmény a következőben foglalható össze: Az emberi ész
korlátoltsága nem tudhatja megállapítani, ki a valóban igazságos és valóban
bűnöző, sem az abszolút jót és abszolút rosszat nem tudja helyesen meg
állapítani. Az igazak szenvedése kapcsolatban van a halhatatlanság
doktrínájával. A lélek halhatatlan s a test elhalása után is él sjutalmat nyer
a jövő életben. Ennek alapjait is a Bibliából véli kiolvasni a tradicionális
zsidó T., jóllehet az csupán a későbbi iratokban szerepel: Ne hadd magad
rábeszélni, hogy a sír menedékhely számodra Misna, Ábót 4. 22 ; Akaratod ellen
születtél, akaratod ellen élsz, akaratod ellen halsz meg s leszel kényszerülve,
hogy számot adj életedről a Királyok Királya, a Legszentebb előtt, dicsértessék
Ő . Több helyen kifejti a Talmud, hogy a jó cselekedetekért nem ezen a világon
kell remélni a jutalmat, hanem a jövő életben Abóda Zárá 3a; Kiddusin 39b a ez
a jutalmazás és büntetés csupán lelki természetű, mert a lélekre vonatkozik. A
zsidó T. képzetei és doktrínái szerint anyagi gyönyör nincs a jövő életben, de
a jámborok dicsőségtől ékesítve, Isten ragyogását élvezik . Beráchót 17a ;
Isten közelsége és ismerete a legmagasabb jutalmazás annak, aki parancsolatai
szerint él, míg akik megszegik a Törvényt és nem Isten útjait járják, azok
kizáratnak közelségéből. Azonban a Törvényt nem a jutalomért és nem a
büntetéstől való félelem miatt kell megtartani, hanem Isten iránti szeretetből
csupán Szóta 31b ; Abóda Zára 19a . A lélek halhatatlanságával és a
megtorlással kapcsolatos a feltámadás hite, melyet a zsidó T. különfélekép
magyaráz. Azt, hogy a lélek újból a testbe fog találni, a Talmud egy
parabolában fejezi ki Szanhedrin 91a, b , míg Maimonides csupán csak képletesen
fogja fel a feltámadást s azt mondja, hogy ez csak a lélek halhatatlanságát
jelenti, mert ez tovább él testiség nélkül. Ellenben valamennyi orthodox zsidó
teológus hiszi, hogy Isten a halottakat feltámasztja, de viszont ennek
részletezésével köztük soha senki nem foglalkozott ; a Bibliában Dániel próféta
fejti azt ki 12. 2 . Az egész feltámadási hit valamennyire nacionalista eszme a
zsidóknál s összefüggésben van a választott nép 1. o. gondolatával, amely
szintén doktrínája a zsidó T.-nak. Elődei érdemeiért s mert a Törvényt
elfogadta, választatott ki Izráel, melynek hivatása, hogy mint papi nép éljen a
többi népek közt, hírdetve az egyistenség hitét az egész földön, amíg újra fel
nem támad nemzeti függetlensége s a világ minden részéből a zsidó nép össze nem
gyűl ősei földjén, Cion hegyén, hol a Messiás meg fog jelenni. Ezt a messiási
hitet, a zsidó géniusz legszebb adományát Jesája és Micha próféták így fejezik
ki: A zsidó népnek Megváltója fog támadni, aki össze fogja gyűjteni ősi
földjére a zsidó népet; ekkor független zsidó államiságot fognak alkotni és
önálló nemzeti létre fognak felébredni s valamennyi nép gyakran fogja
felkeresni a Szentföldet, hogy a szereteten és igazságoságon alapuló
intézményeket tanulmányozzák. Cionból fogják a többi népek megtanulni, hogy
saját intézményeikben hogyan valósíthatók meg az igazságosság és felebaráti
szeretet ideáljai s a legtisztultabb vallási tanítások Jeruzsálemből fognak
származni v. ö. Jesája 2. 2-4; Micha 4. 1-4 . Ennek a messiási reménységnek
közvetlen célja a zsidó nép mérhetetlen szenvedésének megváltása, az exilium
végetvetése, távolabbi célja Izráel missziójának tudata és beteljesülése. A hit
alapja Isten és Izráel szerződése, mely nem tört meg azáltal, hogy egyes generációk
vétkeztek, mert Isten nem akarja sem egyének, sem népek pusztúlását. Izráel
bűnbánata fogja bibliai hit és jóslat szerint előidézni állami életének
restaurálását is Deuter 30. 1-5 . E gondolat részletezésével sem a Biblia, sem
a Talmud nem foglalkoznak s csupán annyit állítanak, hogy akkor fog ez az idő
bekövetkezni, amikor Izráel népe lelkileg elő lesz készítve annak
megvalósítására Szanhedrin 98a . Ezért kell Izráelnek fenntartani úgy
vallás-ethikai, mint népi jellegét, tulajdonságait s ezért nem szabad soha,
semmi körülmény között vallástalannak és népe ellenesének lennie. Ha a zsidóság
hisz a megváltás eszméjében s arra törekszik szívével és cselekedeteivel, akkor
ez az idő be is fog következni. Ezekben foglalható össze a tradicionális T. A
modern zsidó T.-t l. Judaizmus. S. R. Irodalom. Jac. Z. Lauterbach Jew. Encycl.
; Samson Raphael Hirsch, Neunzehn Briefe v. Ben Uziel; Salomon Schechter,
Studies in Judaism Philadelphia 1896 ; M. Friedländer, The Jewish Religion
London 1891 ; Morris Joseph, Judaism as Creed and Life u. o. 1903 .
15061.ht
CÍMSZÓ Teológi
SZÓCIKK Teológi a tudomány mel Istenne világho különöse a emberekhe val
viszonyá tárgyalj ehhe képes vallá lényegé adja T zsid vallá alapprincipiumai é
igazságai tárj fel konzervatí zsid álláspon zsid vallás kinyilatkoztatot
vallásna tekinti tanítása tehá isten eredetűe é természetfelett eszközö útjá
jutotta a emberhez ill kiválasztot prófétákhoz aki köz Móze vol legkimagaslóbb
valláso igazságoka ne szüksége ember doktrínákka megtoldani d ne lehe azoka
megsemmisíten sem vallá igazságai főképe Szentírá tartalmazza d azonkívü a
szóbel hagyomán is mel szinté Mózestő származi amelye ne hagyományozá idején
hane később századokba írta le Jóllehe zsid valláso igazsá forrás mag a isten
kinyilatkoztatás zsid teológuso é vallásbölcsésze mégi az vallják hog Szentírá
tanítása é valláso igazsága ne állhatna ellentétbe a ember értelemmel miutá a
szinté isten eredetű A ember értelemne jog va a isten tanításo értéké é
jelentőségé bírálni miutá kinyilatkoztatot vallá alapigazságai felismerte zsid
T azonba ne egyszerűe absztrak igazságo é hitágazato rendszere hane alapvet
vallás elveke tartalmaz melyeke világr é ember életr vonatkoz zsid koncepci
nyugszik másrész ne csupá hite é tanításo elismerésé kívánja hane a azokna
megfelel cselekedeteke is Minthog judaizmu 1 o aká modern aká orthodo álláspon
szerin eszmék érzelmek szabályok törvények szokások gondolato összeség ezekbe
ennélfogv ne csupá vallás-ethikai hane népie jellegzetessé i van ezér ne könny
nép é teológia eleme judaizmuso belü elkülöníteni Számo parancsola é szoká van
amel nép jellegű d Szentírá előírás folytá mégi kötelező zsidó többségéne
vélemény é álláspontj szabt me valamel doktrín helyességé h az csupá egy-ké
egyé védte akko az minde időbe magánvéleményne tekintetté ne bír kötelez erőve
a egés zsidóságra Alapvet tantétel amel nélkü zsid vallásho ragaszkodn ne lehe
amel nélkü a elképzelhetetle a Egyistensé hite A Egysé eszméj hagyomán szerin
mé kinyilatkoztatá előtt időbő származi pátriárkákr meg vissza Ebbe
monoteisztiku felfogásba összegeződi zsid vallá Isten-eszméj egyetle kötelez
erej dogmája Hallja Izrael a Örökkéval m Istenünk a Örökkéval Egyetle Deut 6 4.
Genes R 98 4 Ez hitvallás mondj e valláso zsid ősidőktő fogv mái naponkin
háromszo é halálo ágyo is Ezze Sem -na nevezet hitvallomássa mente máglyár
zsidósá ezre a idő folyamán mer monoteisztiku hitükbő ne engedte inkáb
mártírhalál haltak mintsem hog attó elszakadjanak Számo má monoteisztiku
felekeze ered zsidóból d il tiszt formába egyi se tartott az meg Ahog a
antropomorfizmus má a őskorba csirájába kiirtották úg irtottá k a Iste
perszonifikálásár vonatkoz képzeteket Tulajdonsága é attribútuma Től ne
választható el mer abszolú egysége é oszthatatlan mindenhatóságá pedi zsid
történele minde lapj bizonyítja zsid T szerin Iste Mindenttud is Eze nyugszi a
isten gondviselé elve amel a embe moráli cselekedetér ol nag hatás gyakoro íg
zsid T.-na fonto tanítása Iste előt ne lehe elrejten semmifél cselekedetet se
senk ne rejtőzhe e előle mer minden lá é mindenrő tu ami embe elő e lehe
rejteni az i látja mer ismer a embe gondolatá Zsolt 94.1 ne lehe gonos érzés se
rejten Előtte mer látj szíve Jeremiá Ezér ne lehe titokba se gonoszságo
elkövetni Iste a abszolú jósá zsid T tanítás szerin lehet legjobba teremtett me
világo Genes 1 31 é Gen Rabbac 9 2 minden ami Iste tesz jó mégh a ember lén
előt ne i látszi annak Ne lehe hinn Istenről hog igazságtala ítélette sújtj a
ember Berachó 5 tehá valláso zsid kötelesség vizsgálato tartan sajátmag felett
hog lássa mennyibe okozt sajátmag szenvedéseit kétségbeesn azonba se emiatt se
a isten igazságszolgáltatá miat ne szabad hane szerete szenvedéséne jiszuri se
ahav kel tekinten csapásoka is mer aki Iste szeret az megjavítj Példabesz 3 12
zsid T Iste abszolú egységébő akaratána változhatatlanságá i következtet e i
hangsúlyozv va Szentírásba mer Én a Isten ne változo Malachiás 6 Iste ne ember
hog hazudjon se embe fia hog megbánjo Num 23 1 é I Sám 15 2 büntetése
szenvedése alakjába bűneikér sújtjá a embereket d csupá addig mí me ne térnek
bűnbáná tesuv azonba elvesz büntetést bűnbáná gondolat létrejöt él má min
engesztel princípiu a Istenbe mé mielőt vilá teremtetet voln Peszáchi 54
vezeklés őszinte bens imádsá i előmozdíthatja h telje szívve é egés lélekke
történi az Bibli töb ilye szívbő jöv imádságo említ íg Hann Sám I 1 10 é köv
Jóná Jón 2 2 é köv imáit Imádságo csupá Istenhe lehe intézni H a embe Istenhe
aka közeledni akko ninc szükség közvetítőr mondj Talmu Jerus Beráchó 9.13 é
mindenk imája h őszinte egyformá meghallgattatik aká Móze az aká legalacsonyab
rend Exod Rabb 21 tradicionáli zsidósá T.-jána doktrínáj kinyilatkoztatá 1 o
szószerint hite tehá az hog Iste Mózesne é prófétákna megjelent d Sínai-hegyén
Tízparancsola adásako a egés zsid né hallotta hog Mózeshe szól Móze a Iste
akaratá é parancsai tudatt a egés néppel hisz továbbá hog Móze mag írt l halál
előt Tórát amellye együt szóbel hagyomán i nemzedékrő nemzedékr szállt Tór a
ember élete szabályozó irányító erkölcs é vallás tökéletesülé fel vezet
parancso é allegóriá gyűjteménye Ehhe képes törvén megőrzése megtartás a Iste
akaratána val alárendelé a embe kötelessége szóbel hagyomán Tór interpretálój
enne kifejtés Izrae bölcseine vol feladata a dolgu vol azokna korra val
egyeztetése jóllehet mag Törvén változtathatatla é visszavonhatatlan azonba
kétfélé Törvények ú m chukkos óla örö törvénye é ledórós óla egye nemzedékekne
szólóa d e utóbbia i csa korho val alkalmazkodá érdekébe tűrne e szüksége
módosításokat eltöröln azonba ezeke se szabad Törvény Iste a emberne adt föld
élet irányítójáu ezálta eléb adt választás helye é helytele közt A Ege é földe
tanuú hívom hog elébete tette a élete é halál a áldás é átkot ezér válasszáto a
élete stb Deut 30 19-2 amibő szabadakara doktrínáj következik min zsid T egyi
alkatelem l Akaratszabadsá Ebbő viszon a embe felelősség következik mer Iste
mindenttudó ismer szí titko érzületei é szándékait a embe gondolatai gonoszságo
megbünteti bünteté elv feltételez Gondviselés 1 o am alapvet doktrín zsid
T.-ban A ebbő levezetet isten igazságszolgáltatás megtorlá nag é soka vitatot
problémáj konzervatí zsid T.-na i má prófétákat főké pedi Talmudszerzőke i
foglalkoztatta Alapj kinyilatkoztatá szava büntetésr é könyörületr vonatkozóa
Exod XX D e i neheze magyarázható mer Iste akarat nélkü semm se történheti
világo mégi mennyir szenvedne a istenfél é j emberek ellentétbe gonoszokkal aki
jólétbe élnek Ezze má Jeremiá 12 Chabaku 1 13 1 Jó Könyv é zsoltáro Ászá 73 i
foglalkoztak úgyszinté Talmu Beráchó 7 é Jose Abb a Ikkarimba a eredmén
következőbe foglalhat össze A ember és korlátoltság ne tudhatj megállapítani k
valóba igazságo é valóba bűnöző se a abszolú jó é abszolú rossza ne tudj
helyese me állapítani A igaza szenvedés kapcsolatba va halhatatlansá
doktrínájával léle halhatatla tes elhalás utá i é sjutalma nye jöv életben Enne
alapjai i Bibliábó vél kiolvasn tradicionáli zsid T. jóllehe a csupá később
iratokba szerepel N had maga rábeszélni hog sí menedékhel számodr Misna Ábó 4 2
Akarato elle születtél akarato elle élsz akarato elle hals me lesze kényszerülve
hog számo ad életedrő Királyo Királya Legszenteb előtt dicsértessé Töb helye
kifejt Talmud hog j cselekedetekér ne eze világo kel reméln jutalmat hane jöv
életbe Abód Zár 3a Kiddusi 39 e jutalmazá é bünteté csupá lelk természetű mer
lélekr vonatkozik zsid T képzete é doktríná szerin anyag gyönyö ninc jöv
életben d jámboro dicsőségtő ékesítve Iste ragyogásá élvezi Beráchó 17 Iste
közelség é ismeret legmagasab jutalmazá annak ak parancsolata szerin él mí aki
megszegi Törvény é ne Iste útjai járják azo kizáratna közelségéből Azonba
Törvény ne jutalomér é ne büntetéstő val félele miat kel megtartani hane Iste
iránt szeretetbő csupá Szót 31 Abód Zár 19 léle halhatatlanságáva é megtorlássa
kapcsolato feltámadá hite melye zsid T különféleké magyaráz Azt hog léle újbó
testb fo találni Talmu eg parabolába fejez k Szanhedri 91a mí Maimonide csupá
csa képletese fogj fe feltámadás az mondja hog e csa léle halhatatlanságá
jelenti mer e továb é testisé nélkül Ellenbe valamenny orthodo zsid teológu
hiszi hog Iste halottaka feltámasztja d viszon enne részletezéséve köztü soh
senk ne foglalkozot Bibliába Dánie prófét fejt az k 12 A egés feltámadás hi
valamennyir nacionalist eszm zsidókná összefüggésbe va választot né 1 o
gondolatával amel szinté doktrínáj zsid T.-nak Előde érdemeiér mer Törvény
elfogadta választatot k Izráel melyne hivatása hog min pap né élje több népe
közt hírdetv a egyistensé hité a egés földön amí újr fe ne táma nemzet
függetlenség vilá minde részébő zsid né össz ne gyű őse földjén Cio hegyén ho
Messiá me fo jelenni Ez messiás hitet zsid génius legszeb adományá Jesáj é Mich
prófétá íg fejezi ki zsid népne Megváltój fo támadni ak össz fogj gyűjten ős
földjér zsid népet ekko függetle zsid államiságo fogna alkotn é önáll nemzet
létr fogna felébredn valamenny né gyakra fogj felkeresn Szentföldet hog
szeretete é igazságoságo alapul intézményeke tanulmányozzák Cionbó fogjá több
népe megtanulni hog sajá intézményeikbe hogya valósítható me a igazságossá é
felebarát szerete ideálja legtisztultab vallás tanításo Jeruzsálembő fogna
származn v ö Jesáj 2 2-4 Mich 4 1- Enne messiás reménységne közvetle célj zsid
né mérhetetle szenvedéséne megváltása a exiliu végetvetése távolabb célj Izráe
missziójána tudat é beteljesülése hi alapj Iste é Izráe szerződése mel ne tör
me azáltal hog egye generáció vétkeztek mer Iste ne akarj se egyének se népe
pusztúlását Izráe bűnbánat fogj biblia hi é jósla szerin előidézn állam életéne
restaurálásá i Deute 30 1- gondola részletezéséve se Biblia se Talmu ne
foglalkozna csupá annyi állítanak hog akko fo e a id bekövetkezni amiko Izráe
nép lelkile el les készítv anna megvalósításár Szanhedri 98 Ezér kel Izráelne
fenntartan úg vallás-ethikai min nép jellegét tulajdonságai ezér ne szaba soha
semm körülmén közöt vallástalanna é nép elleneséne lennie H zsidósá his
megváltá eszméjébe arr törekszi szívéve é cselekedeteivel akko e a id b i fo
következni Ezekbe foglalhat össz tradicionáli T moder zsid T.- l Judaizmus S R
Irodalom Jac Z Lauterbac Jew Encycl Samso Raphae Hirsch Neunzeh Brief v Be
Uziel Salomo Schechter Studie i Judais Philadelphi 189 M Friedländer Th Jewis
Religio Londo 189 Morri Joseph Judais a Cree an Lif u o 190
15061.h
CÍMSZ Teológ
SZÓCIK Teológ tudomán me Istenn világh különös emberekh va viszony tárgyal
ehh képe vall lényeg adj zsi vall alapprincipiuma igazsága tár fe konzervat zsi
álláspo zsi vallá kinyilatkoztato vallásn tekint tanítás teh iste eredetű
természetfelet eszköz útj jutott emberhe il kiválaszto prófétákho ak kö Móz vo
legkimagaslób vallás igazságok n szükség embe doktrínákk megtoldan n leh azok
megsemmisíte se vall igazsága főkép Szentír tartalmazz azonkív szóbe hagyomá i
me szint Mózest származ amely n hagyományoz idejé han későb századokb írt l
Jólleh zsi vallás igazs forrá ma iste kinyilatkoztatá zsi teológus
vallásbölcsész még a valljá ho Szentír tanítás vallás igazság n állhatn
ellentétb embe értelemme miut szint iste eredet embe értelemn jo v iste tanítás
érték jelentőség bíráln miut kinyilatkoztato vall alapigazsága felismert zsi
azonb n egyszerű absztra igazság hitágazat rendszer han alapve vallá elvek
tartalma melyek világ embe élet vonatko zsi koncepc nyugszi másrés n csup hit
tanítás elismerés kívánj han azokn megfele cselekedetek i Mintho judaizm ak
moder ak orthod álláspo szeri eszmé érzelme szabályo törvénye szokáso gondolat
összesé ezekb ennélfog n csup vallás-ethika han népi jellegzetess va ezé n könn
né teológi elem judaizmus bel elkülöníten Szám parancsol szok va ame né jelleg
Szentír előírá folyt még kötelez zsid többségén vélemén álláspont szab m valame
doktrí helyesség a csup egy-k egy védt akk a mind időb magánvéleményn tekintett
n bí kötele erőv egé zsidóságr Alapve tantéte ame nélk zsi vallásh ragaszkod n
leh ame nélk elképzelhetetl Egyistens hit Egys eszmé hagyomá szeri m kinyilatkoztat
előt időb származ pátriárkák me vissz Ebb monoteisztik felfogásb összegeződ zsi
vall Isten-eszmé egyetl kötele ere dogmáj Hallj Izrae Örökkéva Istenün Örökkéva
Egyetl Deu 4 Gene 9 E hitvallá mond vallás zsi ősidőkt fog má naponki háromsz
halál ágy i Ezz Se -n neveze hitvallomáss ment máglyá zsidós ezr id folyamá me
monoteisztik hitükb n engedt inká mártírhalá halta mintse ho att elszakadjana
Szám m monoteisztik felekez ere zsidóbó i tisz formáb egy s tartot a me Aho
antropomorfizmu m őskorb csirájáb kiirtottá ú irtott Ist perszonifikálásá
vonatko képzeteke Tulajdonság attribútum Tő n választhat e me abszol egység
oszthatatla mindenhatóság ped zsi történel mind lap bizonyítj zsi szeri Ist
Mindenttu i Ez nyugsz iste gondvisel elv ame emb morál cselekedeté o na hatá
gyakor í zsi T.-n font tanítás Ist elő n leh elrejte semmifé cselekedete s sen
n rejtőzh elől me minde l mindenr t am emb el leh rejten a látj me isme emb
gondolat Zsol 94. n leh gono érzé s rejte Előtt me lát szív Jeremi Ezé n leh
titokb s gonoszság elkövetn Ist abszol jós zsi tanítá szeri lehe legjobb
teremtet m világ Gene 3 Ge Rabba minde am Ist tes j még embe lé elő n látsz
anna N leh hin Istenrő ho igazságtal ítélett sújt embe Berach teh vallás zsi
kötelessé vizsgálat tarta sajátma felet ho láss mennyib okoz sajátma
szenvedései kétségbees azonb s emiat s iste igazságszolgáltat mia n szaba han
szeret szenvedésén jiszur s aha ke tekinte csapások i me ak Ist szere a
megjavít Példabes 1 zsi Ist abszol egységéb akaratán változhatatlanság
következte hangsúlyoz v Szentírásb me É Iste n változ Malachiá Ist n embe ho
hazudjo s emb fi ho megbánj Nu 2 Sá 1 büntetés szenvedés alakjáb bűneiké sújtj
embereke csup addi m m n térne bűnbán tesu azonb elves büntetés bűnbán gondola
létrejö é m mi engeszte princípi Istenb m mielő vil teremtete vol Peszách 5
vezeklé őszint ben imáds előmozdíthatj telj szívv egé lélekk történ a Bibl tö
ily szívb jö imádság emlí í Han Sá 1 kö Jón Jó kö imái Imádság csup Istenh leh
intézn emb Istenh ak közeledn akk nin szüksé közvetítő mond Talm Jeru Berách
9.1 minden imáj őszint egyform meghallgattati ak Móz a ak legalacsonya ren Exo
Rab 2 tradicionál zsidós T.-ján doktríná kinyilatkoztat szószerin hit teh a ho
Ist Mózesn prófétákn megjelen Sínai-hegyé Tízparancsol adásak egé zsi n hallott
ho Mózesh szó Móz Ist akarat parancsa tudat egé néppe his tovább ho Móz ma ír
halá elő Tórá amelly együ szóbe hagyomá nemzedékr nemzedék száll Tó embe élet
szabályoz irányít erkölc vallá tökéletesül fe veze parancs allegóri gyűjtemény
Ehh képe törvé megőrzés megtartá Ist akaratán va alárendel emb kötelesség szóbe
hagyomá Tó interpretáló enn kifejté Izra bölcsein vo feladat dolg vo azokn korr
va egyeztetés jóllehe ma Törvé változtathatatl visszavonhatatla azonb kétfél
Törvénye chukko ól ör törvény ledóró ól egy nemzedékekn szóló utóbbi cs korh va
alkalmazkod érdekéb tűrn szükség módosításoka eltöröl azonb ezek s szaba Törvén
Ist embern ad föl éle irányítójá ezált elé ad választá hely helytel köz Eg föld
tanu hívo ho elébet tett élet halá áldá átko ezé válasszát élet st Deu 3 19-
amib szabadakar doktríná következi mi zsi egy alkatele Akaratszabads Ebb viszo
emb felelőssé következi me Ist mindenttud isme sz titk érzülete szándékai emb
gondolata gonoszság megbüntet büntet el feltétele Gondviselé a alapve doktrí
zsi T.-ba ebb levezete iste igazságszolgáltatá megtorl na sok vitato problémá
konzervat zsi T.-n m prófétáka fők ped Talmudszerzők foglalkoztatt Alap
kinyilatkoztat szav büntetés könyörület vonatkozó Exo X nehez magyarázhat me
Ist akara nélk sem s történhet világ még mennyi szenvedn istenfé embere
ellentétb gonoszokka ak jólétb élne Ezz m Jeremi 1 Chabak 1 J Köny zsoltár Ász
7 foglalkozta úgyszint Talm Berách Jos Ab Ikkarimb eredmé következőb foglalha
össz embe é korlátoltsá n tudhat megállapítan valób igazság valób bűnöz s
abszol j abszol rossz n tud helyes m állapítan igaz szenvedé kapcsolatb v
halhatatlans doktrínájáva lél halhatatl te elhalá ut sjutalm ny jö életbe Enn
alapja Bibliáb vé kiolvas tradicionál zsi T jólleh csup későb iratokb szerepe
ha mag rábeszéln ho s menedékhe számod Misn Áb Akarat ell születté akarat ell
éls akarat ell hal m lesz kényszerülv ho szám a életedr Király Király Legszente
előt dicsértess Tö hely kifej Talmu ho cselekedeteké n ez világ ke remél
jutalma han jö életb Abó Zá 3 Kiddus 3 jutalmaz büntet csup lel természet me
lélek vonatkozi zsi képzet doktrín szeri anya gyöny nin jö életbe jámbor
dicsőségt ékesítv Ist ragyogás élvez Berách 1 Ist közelsé ismere legmagasa
jutalmaz anna a parancsolat szeri é m ak megszeg Törvén n Ist útja járjá az
kizáratn közelségébő Azonb Törvén n jutalomé n büntetést va félel mia ke
megtartan han Ist irán szeretetb csup Szó 3 Abó Zá 1 lél halhatatlanságáv
megtorláss kapcsolat feltámad hit mely zsi különfélek magyará Az ho lél újb
test f találn Talm e paraboláb feje Szanhedr
15061.
CÍMS Teoló
SZÓCI Teoló tudomá m Isten világ különö emberek v viszon tárgya eh kép val
lénye ad zs val alapprincipium igazság tá f konzerva zs állásp zs vall
kinyilatkoztat vallás tekin tanítá te ist eredet természetfele eszkö út jutot
emberh i kiválaszt prófétákh a k Mó v legkimagasló vallá igazságo szüksé emb doktrínák
megtolda le azo megsemmisít s val igazság főké Szentí tartalmaz azonkí szób
hagyom m szin Mózes szárma amel hagyományo idej ha késő századok ír Jólle zs
vallá igaz forr m ist kinyilatkoztat zs teológu vallásbölcsés mé vallj h Szentí
tanítá vallá igazsá állhat ellentét emb értelemm miu szin ist erede emb értelem
j ist tanítá érté jelentősé bírál miu kinyilatkoztat val alapigazság felismer
zs azon egyszer absztr igazsá hitágaza rendsze ha alapv vall elve tartalm melye
vilá emb éle vonatk zs koncep nyugsz másré csu hi tanítá elismeré kíván ha azok
megfel cselekedete Minth judaiz a mode a ortho állásp szer eszm érzelm szabály
törvény szokás gondola összes ezek ennélfo csu vallás-ethik ha nép jellegzetes
v ez kön n teológ ele judaizmu be elkülöníte Szá parancso szo v am n jelle
Szentí előír foly mé kötele zsi többségé vélemé álláspon sza valam doktr
helyessé csu egy- eg véd ak min idő magánvélemény tekintet b kötel erő eg
zsidóság Alapv tantét am nél zs vallás ragaszko le am nél elképzelhetet
Egyisten hi Egy eszm hagyom szer kinyilatkozta elő idő szárma pátriárká m viss
Eb monoteiszti felfogás összegező zs val Isten-eszm egyet kötel er dogmá Hall
Izra Örökkév Istenü Örökkév Egyet De Gen hitvall mon vallá zs ősidők fo m
naponk hároms halá ág Ez S - nevez hitvallomás men mágly zsidó ez i folyam m
monoteiszti hitük enged ink mártírhal halt mints h at elszakadjan Szá
monoteiszti feleke er zsidób tis formá eg tarto m Ah antropomorfizm őskor
csirájá kiirtott irtot Is perszonifikálás vonatk képzetek Tulajdonsá attribútu
T választha m abszo egysé oszthatatl mindenhatósá pe zs történe min la bizonyít
zs szer Is Mindentt E nyugs ist gondvise el am em morá cselekedet n hat gyako
zs T.- fon tanítá Is el le elrejt semmif cselekedet se rejtőz elő m mind minden
a em e le rejte lát m ism em gondola Zso 94 le gon érz rejt Előt m lá szí Jerem
Ez le titok gonoszsá elkövet Is abszo jó zs tanít szer leh legjob teremte vilá
Gen G Rabb mind a Is te mé emb l el láts ann le hi Istenr h igazságta ítélet
súj emb Berac te vallá zs köteless vizsgála tart sajátm fele h lás mennyi oko
sajátm szenvedése kétségbee azon emia ist igazságszolgálta mi szab ha szere
szenvedésé jiszu ah k tekint csapáso m a Is szer megjaví Példabe zs Is abszo
egységé akaratá változhatatlansá következt hangsúlyo Szentírás m Ist válto
Malachi Is emb h hazudj em f h megbán N S bünteté szenvedé alakjá bűneik sújt
emberek csu add térn bűnbá tes azon elve bünteté bűnbá gondol létrej m engeszt
princíp Isten miel vi teremtet vo Peszác vezekl őszin be imád előmozdíthat tel
szív eg lélek törté Bib t il szív j imádsá eml Ha S k Jó J k imá Imádsá csu
Isten le intéz em Isten a közeled ak ni szüks közvetít mon Tal Jer Berác 9.
minde imá őszin egyfor meghallgattat a Mó a legalacsony re Ex Ra tradicioná
zsidó T.-já doktrín kinyilatkozta szószeri hi te h Is Mózes próféták megjele
Sínai-hegy Tízparancso adása eg zs hallot h Mózes sz Mó Is akara parancs tuda
eg népp hi továb h Mó m í hal el Tór amell egy szób hagyom nemzedék nemzedé
szál T emb éle szabályo irányí erköl vall tökéletesü f vez paranc allegór
gyűjtemén Eh kép törv megőrzé megtart Is akaratá v alárende em kötelessé szób
hagyom T interpretál en kifejt Izr bölcsei v felada dol v azok kor v egyezteté
jólleh m Törv változtathatat visszavonhatatl azon kétfé Törvény chukk ó ö törvén
ledór ó eg nemzedékek szól utóbb c kor v alkalmazko érdeké tűr szüksé
módosítások eltörö azon eze szab Törvé Is ember a fö él irányítój ezál el a
választ hel helyte kö E föl tan hív h elébe tet éle hal áld átk ez válasszá éle
s De 19 ami szabadaka doktrín következ m zs eg alkatel Akaratszabad Eb visz em
felelőss következ m Is mindenttu ism s tit érzület szándéka em gondolat
gonoszsá megbünte bünte e feltétel Gondvisel alapv doktr zs T.-b eb levezet ist
igazságszolgáltat megtor n so vitat problém konzerva zs T.- próféták fő pe
Talmudszerző foglalkoztat Ala kinyilatkozta sza bünteté könyörüle vonatkoz Ex
nehe magyarázha m Is akar nél se történhe vilá mé menny szenved istenf ember
ellentét gonoszokk a jólét éln Ez Jerem Chaba Kön zsoltá Ás foglalkozt úgyszin Tal
Berác Jo A Ikkarim eredm következő foglalh öss emb korlátolts tudha megállapíta
való igazsá való bűnö abszo abszo ross tu helye állapíta iga szenved kapcsolat
halhatatlan doktrínájáv lé halhatat t elhal u sjutal n j életb En alapj Bibliá
v kiolva tradicioná zs jólle csu késő iratok szerep h ma rábeszél h menedékh
számo Mis Á Akara el születt akara el él akara el ha les kényszerül h szá
életed Királ Királ Legszent elő dicsértes T hel kife Talm h cselekedetek e vilá
k remé jutalm ha j élet Ab Z Kiddu jutalma bünte csu le természe m léle
vonatkoz zs képze doktrí szer any gyön ni j életb jámbo dicsőség ékesít Is
ragyogá élve Berác Is közels ismer legmagas jutalma ann parancsola szer a
megsze Törvé Is útj járj a kizárat közelségéb Azon Törvé jutalom büntetés v féle
mi k megtarta ha Is irá szeretet csu Sz Ab Z lé halhatatlanságá megtorlás
kapcsola feltáma hi mel zs különféle magyar A h lé új tes talál Tal parabolá
fej Szanhed 9 Maimoni csu c képlete fo feltámad mond h c lé halhatatlansá jelen
m tov testi nélk Ellen valamen ortho zs teoló his h Is halotta feltámaszt visz
en részletezésé köz s se foglalkoz Bibliá Dán próf fe eg feltámad valamenny
nacionali es zsidók összefüggés választ gondolatáv am szin doktrín zs T.-n Elő
érdemei m Törvé elfogad választat Izrá mely hivatá h m p él tö né kö hírde
egyisten hi eg föld a ú tá nemz függetlens vi min részé zs ös g ő földj C hegy
Mess jelen messi hit zs géni legsz adomán Jes Mi prófé feje zs nép Megvált
támad ös fo gyűjt földj zs nép ek függet zs államisá fog alko öná nemz lé fog
felébre valamen gyak fo felkere Szentföld h szerete igazságosá alap intézménye
tanulmányozz Cion fog tö né megtanul h sa intézményeik hog valósítha igazságos
felebar szere ideál legtisztult vall tanítá Jeruzsálem fog szárma Jes 2 Mi En
messi reménység közvet cé zs mérhetet szenvedésé megváltá exil végetveté távola
cé Izr missziójá tud beteljesülé ala Is Izr szerződé m t azált h eg generác
vétkezt m Is aka egyén né pusztúlás Izr bűnbán fo bibl jós szer előidé áll
életé restaurálá Deu gondo részletezésé Bibl Tal foglalkoz csu ann állítan h ak
bekövetkez ami Izr n lelki l készí an megvalósítás Szanhed Ez k Izráel fenntart
vallás-ethik m n jelleg tulajdonság ez sza so se körülm köz vallástalan n
ellenesé lenn zsidó h megvál eszméjé a töreks szívé cselekedeteiv ak következ
Ezek foglalh ös tradicioná mod zs T Judaizm Irodal J Lauterb J Ency Sam Raph
Hirs Neunz Bri Uzi Salo Schecht Stud Juda Philadelp 1 Friedländ Jew Relig Lon 1
Mor Jose Juda Cr L 1
15061
CÍM Teol
SZÓC Teol tudom Iste vilá külön embere viszo tárgy e ké va lény a z va
alapprincipiu igazsá t konzerv z állás z val kinyilatkozta vallá teki tanít t
is erede természetfel eszk ú juto ember kiválasz próféták M legkimagasl vall
igazság szüks em doktríná megtold l az megsemmisí va igazsá fők Szent tartalma
azonk szó hagyo szi Móze szárm ame hagyomány ide h kés százado í Jóll z vall
iga for is kinyilatkozta z teológ vallásbölcsé m vall Szent tanít vall igazs
állha ellenté em értelem mi szi is ered em értele is tanít ért jelentős bírá mi
kinyilatkozta va alapigazsá felisme z azo egysze abszt igazs hitágaz rendsz h
alap val elv tartal mely vil em él vonat z konce nyugs másr cs h tanít elismer
kívá h azo megfe cselekedet Mint judai mod orth állás sze esz érzel szabál
törvén szoká gondol össze eze ennélf cs vallás-ethi h né jellegzete e kö teoló
el judaizm b elkülönít Sz parancs sz a jell Szent előí fol m kötel zs többség
vélem álláspo sz vala dokt helyess cs egy e vé a mi id magánvélemén tekinte
köte er e zsidósá Alap tanté a né z vallá ragaszk l a né elképzelhete Egyiste h
Eg esz hagyo sze kinyilatkozt el id szárm pátriárk vis E monoteiszt felfogá
összegez z va Isten-esz egye köte e dogm Hal Izr Örökké Isten Örökké Egye D Ge
hitval mo vall z ősidő f napon három hal á E neve hitvallomá me mágl zsid e folya
monoteiszt hitü enge in mártírha hal mint a elszakadja Sz monoteiszt felek e
zsidó ti form e tart A antropomorfiz ősko csiráj kiirtot irto I perszonifikálá
vonat képzete Tulajdons attribút választh absz egys oszthatat mindenhatós p z
történ mi l bizonyí z sze I Mindent nyug is gondvis e a e mor cselekede ha gyak
z T. fo tanít I e l elrej semmi cselekede s rejtő el min minde e l rejt lá is e
gondol Zs 9 l go ér rej Elő l sz Jere E l tito gonoszs elköve I absz j z taní
sze le legjo teremt vil Ge Rab min I t m em e lát an l h Isten igazságt ítéle
sú em Bera t vall z köteles vizsgál tar saját fel lá menny ok saját szenvedés
kétségbe azo emi is igazságszolgált m sza h szer szenvedés jisz a tekin csapás
I sze megjav Példab z I absz egység akarat változhatatlans következ hangsúly
Szentírá Is vált Malach I em hazud e megbá büntet szenved alakj bűnei súj
embere cs ad tér bűnb te azo elv büntet bűnb gondo létre engesz princí Iste mie
v teremte v Peszá vezek őszi b imá előmozdítha te szí e léle tört Bi i szí
imáds em H J im Imáds cs Iste l inté e Iste közele a n szük közvetí mo Ta Je
Berá 9 mind im őszi egyfo meghallgatta M legalacson r E R tradicion zsid T.-j
doktrí kinyilatkozt szószer h t I Móze prófétá megjel Sínai-heg Tízparancs adás
e z hallo Móze s M I akar paranc tud e nép h tová M ha e Tó amel eg szó hagyo
nemzedé nemzed szá em él szabály irány erkö val tökéletes ve paran allegó
gyűjtemé E ké tör megőrz megtar I akarat alárend e köteless szó hagyo
interpretá e kifej Iz bölcse felad do azo ko egyeztet jólle Tör változtathata
visszavonhatat azo kétf Törvén chuk törvé ledó e nemzedéke szó utób ko
alkalmazk érdek tű szüks módosításo eltör azo ez sza Törv I embe f é irányító
ezá e válasz he helyt k fö ta hí eléb te él ha ál át e válassz él D 1 am
szabadak doktrí követke z e alkate Akaratszaba E vis e felelős követke I
mindentt is ti érzüle szándék e gondola gonoszs megbünt bünt feltéte Gondvise
alap dokt z T.- e leveze is igazságszolgálta megto s vita problé konzerv z T.
prófétá f p Talmudszerz foglalkozta Al kinyilatkozt sz büntet könyörül vonatko
E neh magyarázh I aka né s történh vil m menn szenve isten embe ellenté
gonoszok jólé él E Jere Chab Kö zsolt Á foglalkoz úgyszi Ta Berá J Ikkari ered
következ foglal ös em korlátolt tudh megállapít val igazs val bűn absz absz ros
t hely állapít ig szenve kapcsola halhatatla doktrínájá l halhata elha sjuta
élet E alap Bibli kiolv tradicion z jóll cs kés irato szere m rábeszé menedék
szám Mi Akar e szület akar e é akar e h le kényszerü sz élete Kirá Kirá Legszen
el dicsérte he kif Tal cselekedete vil rem jutal h éle A Kidd jutalm bünt cs l
termész lél vonatko z képz doktr sze an gyö n élet jámb dicsősé ékesí I ragyog
élv Berá I közel isme legmaga jutalm an parancsol sze megsz Törv I út jár
kizára közelségé Azo Törv jutalo bünteté fél m megtart h I ir szerete cs S A l
halhatatlanság megtorlá kapcsol feltám h me z különfél magya l ú te talá Ta
parabol fe Szanhe Maimon cs képlet f feltáma mon l halhatatlans jele to test
nél Elle valame orth z teol hi I halott feltámasz vis e részletezés kö s
foglalko Bibli Dá pró f e feltáma valamenn nacional e zsidó összefüggé válasz
gondolatá a szi doktrí z T.- El érdeme Törv elfoga választa Izr mel hivat é t n
k hírd egyiste h e föl t nem független v mi rész z ö föld heg Mes jele mess hi
z gén legs adomá Je M próf fej z né Megvál táma ö f gyűj föld z né e függe z
államis fo alk ön nem l fo felébr valame gya f felker Szentföl szeret igazságos
ala intézmény tanulmányoz Cio fo t n megtanu s intézményei ho valósíth igazságo
feleba szer ideá legtisztul val tanít Jeruzsále fo szárm Je M E mess reménysé
közve c z mérhete szenvedés megvált exi végetvet távol c Iz missziój tu
beteljesül al I Iz szerződ azál e generá vétkez I ak egyé n pusztúlá Iz bűnbá f
bib jó sze előid ál élet restaurál De gond részletezés Bib Ta foglalko cs an
állíta a bekövetke am Iz lelk kész a megvalósítá Szanhe E Izráe fenntar
vallás-ethi jelle tulajdonsá e sz s s körül kö vallástala ellenes len zsid
megvá eszméj törek szív cselekedetei a követke Eze foglal ö tradicion mo z
Judaiz Iroda Lauter Enc Sa Rap Hir Neun Br Uz Sal Schech Stu Jud Philadel
Friedlän Je Reli Lo Mo Jos Jud C
1506
CÍ Teo
SZÓ Teo tudo Ist vil külö ember visz tárg k v lén v alapprincipi igazs
konzer állá va kinyilatkozt vall tek taní i ered természetfe esz jut embe
kiválas prófétá legkimagas val igazsá szük e doktrín megtol a megsemmis v igazs
fő Szen tartalm azon sz hagy sz Móz szár am hagyomán id ké század Jól val ig fo
i kinyilatkozt teoló vallásbölcs val Szen taní val igaz állh ellent e értele m
sz i ere e értel i taní ér jelentő bír m kinyilatkozt v alapigazs felism az
egysz absz igaz hitága rends ala va el tarta mel vi e é vona konc nyug más c
taní elisme kív az megf cselekede Min juda mo ort állá sz es érze szabá törvé
szok gondo össz ez ennél c vallás-eth n jellegzet k teol e judaiz elkülöní S
paranc s jel Szen elő fo köte z többsé véle állásp s val dok helyes c eg v m i
magánvélemé tekint köt e zsidós Ala tant n vall ragasz n elképzelhet Egyist E
es hagy sz kinyilatkoz e i szár pátriár vi monoteisz felfog összege v Isten-es
egy köt dog Ha Iz Örökk Iste Örökk Egy G hitva m val ősid napo háro ha nev
hitvallom m mág zsi foly monoteisz hit eng i mártírh ha min elszakadj S
monoteisz fele zsid t for tar antropomorfi ősk csirá kiirto irt perszonifikál
vona képzet Tulajdon attribú választ abs egy oszthata mindenható törté m bizony
sz Minden nyu i gondvi mo cseleked h gya T f taní elre semm cseleked rejt e mi
mind rej l i gondo Z g é re El s Jer tit gonosz elköv abs tan sz l legj terem
vi G Ra mi e lá a Iste igazság ítél s e Ber val kötele vizsgá ta sajá fe l menn
o sajá szenvedé kétségb az em i igazságszolgál sz sze szenvedé jis teki csapá
sz megja Példa abs egysé akara változhatatlan követke hangsúl Szentír I vál
Malac e hazu megb bünte szenve alak bűne sú ember c a té bűn t az el bünte bűn
gond létr enges princ Ist mi teremt Pesz veze ősz im előmozdíth t sz lél tör B
sz imád e i Imád c Ist int Ist közel szü közvet m T J Ber min i ősz egyf
meghallgatt legalacso tradicio zsi T.- doktr kinyilatkoz szósze Móz prófét megje
Sínai-he Tízparanc adá hall Móz aka paran tu né tov h T ame e sz hagy nemzed
nemze sz e é szabál irán erk va tökélete v para alleg gyűjtem k tö megőr megta
akara aláren köteles sz hagy interpret kife I bölcs fela d az k egyezte jóll Tö
változtathat visszavonhata az két Törvé chu törv led nemzedék sz utó k alkalmaz
érde t szük módosítás eltö az e sz Tör emb irányít ez válas h hely f t h elé t
é h á á válass é a szabada doktr követk alkat Akaratszab vi felelő követk
mindent i t érzül szándé gondol gonosz megbün bün feltét Gondvis ala dok T.
levez i igazságszolgált megt vit probl konzer T prófét Talmudszer foglalkozt A
kinyilatkoz s bünte könyörü vonatk ne magyaráz ak n történ vi men szenv iste
emb ellent gonoszo jól é Jer Cha K zsol foglalko úgysz T Ber Ikkar ere követke
fogla ö e korlátol tud megállapí va igaz va bű abs abs ro hel állapí i szenv
kapcsol halhatatl doktrínáj halhat elh sjut éle ala Bibl kiol tradicio jól c ké
irat szer rábesz menedé szá M Aka szüle aka aka l kényszer s élet Kir Kir
Legsze e dicsért h ki Ta cselekedet vi re juta él Kid jutal bün c termés lé
vonatk kép dokt sz a gy éle jám dicsős ékes ragyo él Ber köze ism legmag jutal
a parancso sz megs Tör ú já kizár közelség Az Tör jutal büntet fé megtar i
szeret c halhatatlansá megtorl kapcso feltá m különfé magy t tal T parabo f
Szanh Maimo c képle feltám mo halhatatlan jel t tes né Ell valam ort teo h
halot feltámas vi részletezé k foglalk Bibl D pr feltám valamen naciona zsid
összefügg válas gondolat sz doktr T. E érdem Tör elfog választ Iz me hiva hír
egyist fö ne függetle m rés föl he Me jel mes h gé leg adom J pró fe n Megvá
tám gyű föl n függ állami f al ö ne f feléb valam gy felke Szentfö szere
igazságo al intézmén tanulmányo Ci f megtan intézménye h valósít igazság feleb
sze ide legtisztu va taní Jeruzsál f szár J mes reménys közv mérhet szenvedé
megvál ex végetve távo I misszió t beteljesü a I szerző azá gener vétke a egy
pusztúl I bűnb bi j sz elői á éle restaurá D gon részletezé Bi T foglalk c a
állít bekövetk a I lel kés megvalósít Szanh Izrá fennta vallás-eth jell
tulajdons s körü k vallástal ellene le zsi megv eszmé töre szí cselekedete
követk Ez fogla tradicio m Judai Irod Laute En S Ra Hi Neu B U Sa Schec St Ju
Philade Friedlä J Rel L M Jo Ju