15085.htm
CÍMSZÓ: Tiszafüred
SZÓCIKK: Tiszafüred, nagyk.
Heves vm. 9543 lak. A hitközség múltjára a temetőjében található régi
sírkövekből lehet következtetni, melyeknek egy része 1770-ból való. Nagyobb számban
1790 után költöztek be zsidó családok a közeli Tiszaigarról, mely akkor a
környék zsidóságának centruma és kerületi hitközsége volt. Temploma, rituális
fürdője volt Tiszaigarnak, sőt rabbija is, Bleier Menachem, aki nagy
Talmud-tudós volt és Kovód Halvónon c. könyvet is írt. Arra vonatkozólag, hogy
mikor alakult át T. önálló hitközséggé, illetve mikor került át Tiszaigarról
T.-re a kerületi rabbiság székhelye, nincsenek pontos adatok. Tény az, hogy az
önálló hitközség első előljárója Ernszt Gerzson volt, első rabbija pedig
Rosenberg Jónás, aki 1866. halt meg T.-n. Chevra Kadisája, melynek jelenleg
Weisz Gáspár az elnöke, 1803., két tanerős elemi iskolája 1876., Talmud Tórája
1908. létesült. Új temploma - a régi imaház helyett - 1912. a hitközségi tagok
önkéntes adományaiból épült. Az orthodox hagyományos szellem ápolásáról a néhai
Rosenberg S. rabbi által 1865. létesített jesiva gondoskodik. A Nő-egyletnek
Wildmann Gyuláné az elnöknője és a Sász Chevra élén Strasser Sámuel főrabbi
áll. A hitközségben Jungreisz Náthán főrabbi héber nyelvű munkái jelentek meg
Tórász Móse Noszon és Menuchász Móse címen. A közéletben tevékenykednek : Kiss
Aladár járási orvos, Nagy Jenő járási állatorvos, Singer Lajos ny. járásbíró és
Halász József ny. állomásfőnök. A hitközség területéről származnak: néhai
Rosenberg S. volt húnfalvi főrabbi, Szőllősi Zsigmond író (1. o.) és Végh
Bernát ny. miniszteri tanácsos. Nagyobb arányú vállalkozást létesítettek: Flamm
Ignác (gőzmalom, téglagyár és a Tiszavidéki Bank R. T.), Blau Albert (kefegyár)
és Epstein Sándor (cementgyár). A hitközség több tagja földbirtokos.
Kupferstein Zoltán 1900, Léderer Gyula 1800, Weisz Gáspár 520, Flamm Ignác 325
és Steiner Ede 400 hold saját és Wildmann Gyula 800 hold bérleten gazdálkodik.
A hitközség évi költségvetése 22,300 pengő, melyből 2000 pengőt fordít
szociális és filantrópikus célra. A hitközség anyakönyvi területéhez Poroszló,
Tiszaszőllős, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszanána és Sarud községek
tartoznak. Lélekszáma 620, családok száma 142, adófizetőké 129. Foglalkozás
szerint: 3 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 2 tanító, 50 kereskedő, 4 ügyvéd, 5
munkás, 1 nagyiparos, 3 orvos, 3 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 15
munkanélküli, 12 iparos, 5 magánzó és 8 egyéb. A hitközség 62 tagja vett részt
a világháborúban és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Strasser Sámuel
főrabbi, Flamm Ignác elnök, Rubinstein Adolf másodelnök, Lefkovits Lajos
gondnok, Fischer Samu ellenőr, Spányi Gyula pénztárnok, Breuer Ferenc,
Rosenfeld Dezső, Schwarc Alajos, Schwarc Samu és Funk Bernát választmányi tagok
és Ellbogen Béla jegyző.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5085. címszó a lexikon =>
899. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15085.htm
CÍMSZÓ: Tiszafüred
SZÓCIKK: Tiszafüred, nagyk. Heves vm. 9543 lak. A hitközség múltjára a
temetőjében található régi sírkövekből lehet következtetni, melyeknek egy része
1770-ból való. Nagyobb számban 1790 után költöztek be zsidó családok a közeli
Tiszaigarról, mely akkor a környék zsidóságának centruma és kerületi hitközsége
volt. Temploma, rituális fürdője volt Tiszaigarnak, sőt rabbija is, Bleier
Menachem, aki nagy Talmud-tudós volt és Kovód Halvónon c. könyvet is írt. Arra
vonatkozólag, hogy mikor alakult át T. önálló hitközséggé, illetve mikor került
át Tiszaigarról T.-re a kerületi rabbiság székhelye, nincsenek pontos adatok.
Tény az, hogy az önálló hitközség első előljárója Ernszt Gerzson volt, első
rabbija pedig Rosenberg Jónás, aki 1866. halt meg T.-n. Chevra Kadisája,
melynek jelenleg Weisz Gáspár az elnöke, 1803., két tanerős elemi iskolája
1876., Talmud Tórája 1908. létesült. Új temploma - a régi imaház helyett -
1912. a hitközségi tagok önkéntes adományaiból épült. Az orthodox hagyományos
szellem ápolásáról a néhai Rosenberg S. rabbi által 1865. létesített jesiva
gondoskodik. A Nő-egyletnek Wildmann Gyuláné az elnöknője és a Sász Chevra élén
Strasser Sámuel főrabbi áll. A hitközségben Jungreisz Náthán főrabbi héber
nyelvű munkái jelentek meg Tórász Móse Noszon és Menuchász Móse címen. A
közéletben tevékenykednek : Kiss Aladár járási orvos, Nagy Jenő járási
állatorvos, Singer Lajos ny. járásbíró és Halász József ny. állomásfőnök. A
hitközség területéről származnak: néhai Rosenberg S. volt húnfalvi főrabbi,
Szőllősi Zsigmond író 1. o. és Végh Bernát ny. miniszteri tanácsos. Nagyobb
arányú vállalkozást létesítettek: Flamm Ignác gőzmalom, téglagyár és a
Tiszavidéki Bank R. T. , Blau Albert kefegyár és Epstein Sándor cementgyár . A
hitközség több tagja földbirtokos. Kupferstein Zoltán 1900, Léderer Gyula 1800,
Weisz Gáspár 520, Flamm Ignác 325 és Steiner Ede 400 hold saját és Wildmann
Gyula 800 hold bérleten gazdálkodik. A hitközség évi költségvetése 22,300
pengő, melyből 2000 pengőt fordít szociális és filantrópikus célra. A hitközség
anyakönyvi területéhez Poroszló, Tiszaszőllős, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs,
Tiszanána és Sarud községek tartoznak. Lélekszáma 620, családok száma 142,
adófizetőké 129. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 2 tanító,
50 kereskedő, 4 ügyvéd, 5 munkás, 1 nagyiparos, 3 orvos, 3 magántisztviselő, 1
vállalkozó, 15 munkanélküli, 12 iparos, 5 magánzó és 8 egyéb. A hitközség 62
tagja vett részt a világháborúban és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége:
Strasser Sámuel főrabbi, Flamm Ignác elnök, Rubinstein Adolf másodelnök,
Lefkovits Lajos gondnok, Fischer Samu ellenőr, Spányi Gyula pénztárnok, Breuer
Ferenc, Rosenfeld Dezső, Schwarc Alajos, Schwarc Samu és Funk Bernát
választmányi tagok és Ellbogen Béla jegyző.
15085.ht
CÍMSZÓ Tiszafüre
SZÓCIKK Tiszafüred nagyk Heve vm 954 lak hitközsé múltjár temetőjébe
találhat rég sírkövekbő lehe következtetni melyekne eg rész 1770-bó való Nagyob
számba 179 utá költözte b zsid családo közel Tiszaigarról mel akko környé
zsidóságána centrum é kerület hitközség volt Temploma rituáli fürdőj vol
Tiszaigarnak ső rabbij is Bleie Menachem ak nag Talmud-tudó vol é Kovó Halvóno
c könyve i írt Arr vonatkozólag hog miko alakul á T önáll hitközséggé illetv
miko kerül á Tiszaigarró T.-r kerület rabbisá székhelye nincsene ponto adatok
Tén az hog a önáll hitközsé els előljárój Ernsz Gerzso volt els rabbij pedi
Rosenber Jónás ak 1866 hal me T.-n Chevr Kadisája melyne jelenle Weis Gáspá a
elnöke 1803. ké tanerő elem iskoláj 1876. Talmu Tóráj 1908 létesült Ú templom
rég imahá helyet 1912 hitközség tago önkénte adományaibó épült A orthodo
hagyományo szelle ápolásáró néha Rosenber S rabb álta 1865 létesítet jesiv
gondoskodik Nő-egyletne Wildman Gyulán a elnöknőj é Sás Chevr élé Strasse Sámue
főrabb áll hitközségbe Jungreis Náthá főrabb hébe nyelv munká jelente me Tórás
Mós Noszo é Menuchás Mós címen közéletbe tevékenykedne Kis Aladá járás orvos
Nag Jen járás állatorvos Singe Lajo ny járásbír é Halás Józse ny állomásfőnök
hitközsé területérő származnak néha Rosenber S vol húnfalv főrabbi Szőllős
Zsigmon ír 1 o é Vég Berná ny miniszter tanácsos Nagyob arány vállalkozás
létesítettek Flam Igná gőzmalom téglagyá é Tiszavidék Ban R T Bla Alber kefegyá
é Epstei Sándo cementgyá hitközsé töb tagj földbirtokos Kupferstei Zoltá 1900
Lédere Gyul 1800 Weis Gáspá 520 Flam Igná 32 é Steine Ed 40 hol sajá é Wildman
Gyul 80 hol bérlete gazdálkodik hitközsé év költségvetés 22,30 pengő melybő 200
pengő fordí szociáli é filantrópiku célra hitközsé anyakönyv területéhe
Poroszló Tiszaszőllős Tiszaigar Nagyiván Tiszaörs Tiszanán é Saru községe
tartoznak Lélekszám 620 családo szám 142 adófizetők 129 Foglalkozá szerint
nagykereskedő gazdálkodó tanító 5 kereskedő ügyvéd munkás nagyiparos orvos
magántisztviselő vállalkozó 1 munkanélküli 1 iparos magánz é egyéb hitközsé 6
tagj vet rész világháborúba é 7-e este el hitközsé ma vezetősége Strasse Sámue
főrabbi Flam Igná elnök Rubinstei Adol másodelnök Lefkovit Lajo gondnok Fische
Sam ellenőr Spány Gyul pénztárnok Breue Ferenc Rosenfel Dezső Schwar Alajos
Schwar Sam é Fun Berná választmány tago é Ellboge Bél jegyző
15085.h
CÍMSZ Tiszafür
SZÓCIK Tiszafüre nagy Hev v 95 la hitközs múltjá temetőjéb találha ré
sírkövekb leh következtetn melyekn e rés 1770-b val Nagyo számb 17 ut költözt
zsi család köze Tiszaigarró me akk körny zsidóságán centru kerüle hitközsé vol
Templom rituál fürdő vo Tiszaigarna s rabbi i Blei Menache a na Talmud-tud vo
Kov Halvón könyv ír Ar vonatkozóla ho mik alaku önál hitközségg illet mik kerü
Tiszaigarr T.- kerüle rabbis székhely nincsen pont adato Té a ho önál hitközs
el előljáró Erns Gerzs vol el rabbi ped Rosenbe Jóná a 186 ha m T.- Chev
Kadisáj melyn jelenl Wei Gásp elnök 1803 k taner ele iskolá 1876 Talm Tórá 190
létesül templo ré imah helye 191 hitközsé tag önként adományaib épül orthod
hagyomány szell ápolásár néh Rosenbe rab ált 186 létesíte jesi gondoskodi
Nő-egyletn Wildma Gyulá elnöknő Sá Chev él Strass Sámu főrab ál hitközségb
Jungrei Náth főrab héb nyel munk jelent m Tórá Mó Nosz Menuchá Mó címe közéletb
tevékenykedn Ki Alad járá orvo Na Je járá állatorvo Sing Laj n járásbí Halá Józs
n állomásfőnö hitközs területér származna néh Rosenbe vo húnfal főrabb Szőllő
Zsigmo í Vé Bern n miniszte tanácso Nagyo arán vállalkozá létesítette Fla Ign
gőzmalo téglagy Tiszavidé Ba Bl Albe kefegy Epste Sánd cementgy hitközs tö tag
földbirtoko Kupferste Zolt 190 Léder Gyu 180 Wei Gásp 52 Fla Ign 3 Stein E 4 ho
saj Wildma Gyu 8 ho bérlet gazdálkodi hitközs é költségveté 22,3 peng melyb 20
peng ford szociál filantrópik célr hitközs anyaköny területéh Poroszl
Tiszaszőllő Tiszaiga Nagyivá Tiszaör Tiszaná Sar község tartozna Lélekszá 62
család szá 14 adófizető 12 Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít
keresked ügyvé munká nagyiparo orvo magántisztvisel vállalkoz munkanélkül iparo
magán egyé hitközs tag ve rés világháborúb 7- est e hitközs m vezetőség Strass
Sámu főrabb Fla Ign elnö Rubinste Ado másodelnö Lefkovi Laj gondno Fisch Sa
ellenő Spán Gyu pénztárno Breu Feren Rosenfe Dezs Schwa Alajo Schwa Sa Fu Bern
választmán tag Ellbog Bé jegyz
15085.
CÍMS Tiszafü
SZÓCI Tiszafür nag He 9 l hitköz múltj temetőjé találh r sírkövek le
következtet melyek ré 1770- va Nagy szám 1 u költöz zs csalá köz Tiszaigarr m
ak körn zsidóságá centr kerül hitközs vo Templo rituá fürd v Tiszaigarn rabb
Ble Menach n Talmud-tu v Ko Halvó köny í A vonatkozól h mi alak öná hitközség
ille mi ker Tiszaigar T. kerül rabbi székhel nincse pon adat T h öná hitköz e
előljár Ern Gerz vo e rabb pe Rosenb Jón 18 h T. Che Kadisá mely jelen We Gás
elnö 180 tane el iskol 187 Tal Tór 19 létesü templ r ima hely 19 hitközs ta
önkén adományai épü ortho hagyomán szel ápolásá né Rosenb ra ál 18 létesít jes
gondoskod Nő-egylet Wildm Gyul elnökn S Che é Stras Sám főra á hitközség Jungre
Nát főra hé nye mun jelen Tór M Nos Menuch M cím közélet tevékenyked K Ala jár
orv N J jár állatorv Sin La járásb Hal Józ állomásfőn hitköz területé származn
né Rosenb v húnfa főrab Szőll Zsigm V Ber miniszt tanács Nagy ará vállalkoz
létesített Fl Ig gőzmal téglag Tiszavid B B Alb kefeg Epst Sán cementg hitköz t
ta földbirtok Kupferst Zol 19 Léde Gy 18 We Gás 5 Fl Ig Stei h sa Wildm Gy h
bérle gazdálkod hitköz költségvet 22, pen mely 2 pen for szociá filantrópi cél
hitköz anyakön területé Porosz Tiszaszőll Tiszaig Nagyiv Tiszaö Tiszan Sa közsé
tartozn Léleksz 6 csalá sz 1 adófizet 1 Foglalko szeri nagykereske gazdálko
taní kereske ügyv munk nagyipar orv magántisztvise vállalko munkanélkü ipar
magá egy hitköz ta v ré világháború 7 es hitköz vezetősé Stras Sám főrab Fl Ig
eln Rubinst Ad másodeln Lefkov La gondn Fisc S ellen Spá Gy pénztárn Bre Fere
Rosenf Dez Schw Alaj Schw S F Ber választmá ta Ellbo B jegy
15085
CÍM Tiszaf
SZÓC Tiszafü na H hitkö múlt temetőj talál sírköve l következte melye r
1770 v Nag szá költö z csal kö Tiszaigar a kör zsidóság cent kerü hitköz v
Templ ritu für Tiszaigar rab Bl Menac Talmud-t K Halv kön vonatkozó m ala ön
hitközsé ill m ke Tiszaiga T kerü rabb székhe nincs po ada ön hitkö előljá Er
Ger v rab p Rosen Jó 1 T Ch Kadis mel jele W Gá eln 18 tan e isko 18 Ta Tó 1
létes temp im hel 1 hitköz t önké adománya ép orth hagyomá sze ápolás n Rosen r
á 1 létesí je gondosko Nő-egyle Wild Gyu elnök Ch Stra Sá főr hitközsé Jungr Ná
főr h ny mu jele Tó No Menuc cí közéle tevékenyke Al já or já állator Si L
járás Ha Jó állomásfő hitkö terület származ n Rosen húnf főra Szől Zsig Be
minisz tanác Nag ar vállalko létesítet F I gőzma tégla Tiszavi Al kefe Eps Sá
cement hitkö t földbirto Kupfers Zo 1 Léd G 1 W Gá F I Ste s Wild G bérl
gazdálko hitkö költségve 22 pe mel pe fo szoci filantróp cé hitkö anyakö
terület Poros Tiszaszől Tiszai Nagyi Tisza Tisza S közs tartoz Léleks csal s
adófize Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy mun nagyipa or
magántisztvis vállalk munkanélk ipa mag eg hitkö t r világhábor e hitkö vezetős
Stra Sá főra F I el Rubins A másodel Lefko L gond Fis elle Sp G pénztár Br Fer Rosen
De Sch Ala Sch Be választm t Ellb jeg
1508
CÍ Tisza
SZÓ Tiszaf n hitk múl temető talá sírköv következt mely 177 Na sz költ csa
k Tiszaiga kö zsidósá cen ker hitkö Temp rit fü Tiszaiga ra B Mena Talmud- Hal
kö vonatkoz al ö hitközs il k Tiszaig ker rab székh ninc p ad ö hitk előlj E Ge
ra Rose J C Kadi me jel G el 1 ta isk 1 T T léte tem i he hitkö önk adomány é
ort hagyom sz ápolá Rose létes j gondosk Nő-egyl Wil Gy elnö C Str S fő hitközs
Jung N fő n m jel T N Menu c közél tevékenyk A j o j állato S járá H J állomásf
hitk terüle szárma Rose hún főr Sző Zsi B minis taná Na a vállalk létesíte gőzm
tégl Tiszav A kef Ep S cemen hitk földbirt Kupfer Z Lé G St Wil bér gazdálk
hitk költségv 2 p me p f szoc filantró c hitk anyak terüle Poro Tiszasző Tisza
Nagy Tisz Tisz köz tarto Lélek csa adófiz Foglal sze nagykeres gazdál ta keres
üg mu nagyip o magántisztvi vállal munkanél ip ma e hitk világhábo hitk vezető
Str S főr e Rubin másode Lefk gon Fi ell S pénztá B Fe Rose D Sc Al Sc B
választ Ell je