15120.htm

CÍMSZÓ: Törökországi magyar községek

SZÓCIKK: Törökországi magyar községek. A zsidó irodalomban «hágár», üngürüsz, leggyakrabban pedig mint «buduniak gyülekezete» szerepelnek E gyülekezetek tagjai azon budai («buduni») zsidókból állottak, akik Budának török kézre jutása után (l. Buda) 1526. számos magyar családdal együtt Törökországba kerültek. Az elhurcolt budai keresztény magyarok számára a Héttorony környékén jelöltek ki állandó lakást, míg a magyar-zsidók egy része a Balkán félszigeten szóródott szót (l. Magyar zsidók a Balkánon), a többi pedig Törökországba telepedett meg, ahol egy darabig életjelt adtak magukról,de aztán nyomuk veszett, beolvadtak a népes spanyol és német hitközségekbe. A konstantinápolyi magyar-zsidók hitközsége Áser rabbinak erőszakoskodásai folytán vált ismertté és arról is, hogy e hitközség tagjai még a XVI. sz. végén is magyar akcentussal ejtették ki a héber szavakat. E hitközségnek külön zsinagógája volt, amely azonban 1554 tűzvészben elpusztult. Ekkor leégett sok száz zsidóház is és több zsinagóga. A janicsárok oltás közben szurkot és kócot dobáltak a lángokba. A budai zsidók zsinagógájuk elpusztulása után a német szertartású templomban végezték ájtatoskodásukat. A törökországi magyar zsidókról 1585-ből maradt fenn az utolsó híradás. Valószínű, hogy beolvadtak a német és spanyol zsidók nagy tömegébe. (V. ö. Büchler Sándor, «A zsidók története Budapesten.»)

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5120. címszó a lexikon => 908. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15120.htm

CÍMSZÓ: Törökországi magyar községek

SZÓCIKK: Törökországi magyar községek. A zsidó irodalomban hágár , üngürüsz, leggyakrabban pedig mint buduniak gyülekezete szerepelnek E gyülekezetek tagjai azon budai buduni zsidókból állottak, akik Budának török kézre jutása után l. Buda 1526. számos magyar családdal együtt Törökországba kerültek. Az elhurcolt budai keresztény magyarok számára a Héttorony környékén jelöltek ki állandó lakást, míg a magyar-zsidók egy része a Balkán félszigeten szóródott szót l. Magyar zsidók a Balkánon , a többi pedig Törökországba telepedett meg, ahol egy darabig életjelt adtak magukról,de aztán nyomuk veszett, beolvadtak a népes spanyol és német hitközségekbe. A konstantinápolyi magyar-zsidók hitközsége Áser rabbinak erőszakoskodásai folytán vált ismertté és arról is, hogy e hitközség tagjai még a XVI. sz. végén is magyar akcentussal ejtették ki a héber szavakat. E hitközségnek külön zsinagógája volt, amely azonban 1554 tűzvészben elpusztult. Ekkor leégett sok száz zsidóház is és több zsinagóga. A janicsárok oltás közben szurkot és kócot dobáltak a lángokba. A budai zsidók zsinagógájuk elpusztulása után a német szertartású templomban végezték ájtatoskodásukat. A törökországi magyar zsidókról 1585-ből maradt fenn az utolsó híradás. Valószínű, hogy beolvadtak a német és spanyol zsidók nagy tömegébe. V. ö. Büchler Sándor, A zsidók története Budapesten.

15120.ht

CÍMSZÓ Törökország magya községe

SZÓCIKK Törökország magya községek zsid irodalomba hágá üngürüsz leggyakrabba pedi min budunia gyülekezet szerepelne gyülekezete tagja azo buda budun zsidókbó állottak aki Budána törö kézr jutás utá l Bud 1526 számo magya családda együt Törökországb kerültek A elhurcol buda keresztén magyaro számár Héttoron környéké jelölte k álland lakást mí magyar-zsidó eg rész Balká félszigete szóródot szó l Magya zsidó Balkáno több pedi Törökországb telepedet meg aho eg darabi életjel adta magukról,d aztá nyomu veszett beolvadta népe spanyo é néme hitközségekbe konstantinápoly magyar-zsidó hitközség Áse rabbina erőszakoskodása folytá vál ismertt é arró is hog hitközsé tagja mé XVI sz végé i magya akcentussa ejtetté k hébe szavakat hitközségne külö zsinagógáj volt amel azonba 155 tűzvészbe elpusztult Ekko leéget so szá zsidóhá i é töb zsinagóga janicsáro oltá közbe szurko é kóco dobálta lángokba buda zsidó zsinagógáju elpusztulás utá néme szertartás templomba végezté ájtatoskodásukat törökország magya zsidókró 1585-bő marad fen a utols híradás Valószínű hog beolvadta néme é spanyo zsidó nag tömegébe V ö Büchle Sándor zsidó történet Budapesten

15120.h

CÍMSZ Törökorszá magy község

SZÓCIK Törökorszá magy községe zsi irodalomb hág üngürüs leggyakrabb ped mi buduni gyülekeze szerepeln gyülekezet tagj az bud budu zsidókb állotta ak Budán tör kéz jutá ut Bu 152 szám magy családd együ Törökország kerülte elhurco bud kereszté magyar számá Héttoro környék jelölt állan lakás m magyar-zsid e rés Balk félsziget szóródo sz Magy zsid Balkán töb ped Törökország telepede me ah e darab életje adt magukról, azt nyom veszet beolvadt nép spany ném hitközségekb konstantinápol magyar-zsid hitközsé Ás rabbin erőszakoskodás folyt vá ismert arr i ho hitközs tagj m XV s vég magy akcentuss ejtett héb szavaka hitközségn kül zsinagógá vol ame azonb 15 tűzvészb elpusztul Ekk leége s sz zsidóh tö zsinagóg janicsár olt közb szurk kóc dobált lángokb bud zsid zsinagógáj elpusztulá ut ném szertartá templomb végezt ájtatoskodásuka törökorszá magy zsidókr 1585-b mara fe utol híradá Valószín ho beolvadt ném spany zsid na tömegéb Büchl Sándo zsid történe Budapeste

15120.

CÍMS Törökorsz mag közsé

SZÓCI Törökorsz mag község zs irodalom há üngürü leggyakrab pe m budun gyülekez szerepel gyülekeze tag a bu bud zsidók állott a Budá tö ké jut u B 15 szá mag család egy Törökorszá került elhurc bu kereszt magya szám Héttor környé jelöl álla laká magyar-zsi ré Bal félszige szóród s Mag zsi Balká tö pe Törökorszá teleped m a dara életj ad magukról az nyo vesze beolvad né span né hitközségek konstantinápo magyar-zsi hitközs Á rabbi erőszakoskodá foly v ismer ar h hitköz tag X vé mag akcentus ejtet hé szavak hitközség kü zsinagóg vo am azon 1 tűzvész elpusztu Ek leég s zsidó t zsinagó janicsá ol köz szur kó dobál lángok bu zsi zsinagógá elpusztul u né szertart templom végez ájtatoskodásuk törökorsz mag zsidók 1585- mar f uto hírad Valószí h beolvad né span zsi n tömegé Büch Sánd zsi történ Budapest

15120

CÍM Törökors ma közs

SZÓC Törökors ma közsé z irodalo h üngür leggyakra p budu gyüleke szerepe gyülekez ta b bu zsidó állot Bud t k ju 1 sz ma csalá eg Törökorsz kerül elhur b keresz magy szá Hétto körny jelö áll lak magyar-zs r Ba félszig szóró Ma zs Balk t p Törökorsz telepe dar élet a magukró a ny vesz beolva n spa n hitközsége konstantináp magyar-zs hitköz rabb erőszakoskod fol isme a hitkö ta v ma akcentu ejte h szava hitközsé k zsinagó v a azo tűzvés elpuszt E leé zsid zsinag janics o kö szu k dobá lángo b zs zsinagóg elpusztu n szertar templo vége ájtatoskodásu törökors ma zsidó 1585 ma ut híra Valósz beolva n spa zs tömeg Büc Sán zs törté Budapes

1512

CÍ Törökor m köz

SZÓ Törökor m közs irodal üngü leggyakr bud gyülek szerep gyüleke t b zsid állo Bu j s m csal e Törökors kerü elhu keres mag sz Hétt körn jel ál la magyar-z B félszi szór M z Bal Törökors telep da éle magukr n ves beolv sp hitközség konstantiná magyar-z hitkö rab erőszakosko fo ism hitk t m akcent ejt szav hitközs zsinag az tűzvé elpusz le zsi zsina janic k sz dob láng z zsinagó elpuszt szerta templ vég ájtatoskodás törökor m zsid 158 m u hír Valós beolv sp z töme Bü Sá z tört Budape