15127.htm
CÍMSZÓ: Toszafisták
SZÓCIKK: "Toszafisták.
Így jelölik a Rasi utáni Talmud-glosszátorokat, tehát a T. nincsenek semmi
összefüggésben a Toszeftával, jóllehet a «tósza-fosz» szó után kapták elnevezésüket.
Ennek egyszerű oka az, hogy ők is glosszákat írtak, de magához a Talmudhoz. A
Talmud-kiadások a T. glosszáit mindig a Rasi-kommentárral szemben levő margón
hozzák. Az első T. Rasi veje és unokája voltak s az ő Toszafoszjaik főképen
kritikai megjegyzéseket tartalmaztak Rasihoz. I. Weiss szerint a Toszafosz
«melléklet»-et jelent, mert éppen úgy, mint ahogyan a Gemára kritikai és
analitikai magyarázatát adja a Misnának, a Toszafószok mindkettőnek kritikai és
analitikus glosszái. A Toszafosz abban is hasonlít a Gemárához, hogy szintén
különböző korokban élt szerzők műve s különböző iskolák szellemét tükrözteti
vissza és éppen úgy, mint a Gemára, egy gyűjteményben van összefoglalva. Rasi
koráig a Talmudmagyarázók pusztán a szövegértelmezésre fektették a súlyt, de a
XII. sz. óta a kritikai szellem az analitikus kutatás és kritikai fejtegetés
terére is eljutott. Így Rasi unokája Rasbam (R. Sámuel ben Meir) a Talmudhoz
írott kommentáron kívül külön glosszákat is írt. Úgy ennek, mint a
későbbieknek, fősajátosságuk az erős kritikai szellem. Magát Rasit is a T.
szabadon korrigálták, dacára a nagy tiszteletnek, mellyel adóztak neki. A T.
csak a Talmud nehezebb helyeivel foglalkoztak s csak azok érthetik meg, akik a
Talmudban feltétlenül járatosak, annak szövegét s a rá vonatkozó vitákat már
ismerik. A Toszafoszok grammatikai magyarázatokkal nem foglalkoznak. A fő T.
franciák voltak, jóllehet egyidejűleg Rasi tanítványai Németországban is
kezdtek glosszákat írni, de az észak-franciaországiak túlsúlyban voltak. Az
első Toszafószok elvesztek; ezeknek szerzői Ram (R. Meir b. Sámuel Ramerupt) és
R. Juda b. Nathan, Rasi vejei voltak. A fennmaradt nagyszámú Toszafoszok közül
legnevezetesebb S. Jacob ben Meir Tam-é, aki a glosszák külön stílusát is
megalapította. Vele egyidejűleg élt Németországban a másik toszafista, R. Isaac
ben Aser ha-Lévi. R. Jacob Tam után a legkiválóbb toszafista volt tanítványa.
R. Isaac ben Sámuel ha-Zaken Dampierreből, akinek glosszáit a «Toszafosz
Jesónim» tartalmazza. R. Isaac tanítványa, R. Sámson ben Abraham de Sens (megh.
1235.) elődjeiét revideálta s valamennyit a Toszafosz Sens-ben gyűjtötte össze.
Őt követte Juda ben Isaac (Sir Leon) Paris, akinek a Beráchot traktátushoz írt
glosszáit csak 1863-ban adták ki Varsóban. Kiváló toszafista volt R. Sámuel ben
Salomon Falaise (Sir Mozel), akinek életében az inkvizíció elégettette a
Talmudpéldányok ezreit Franciaországban, mire ő, Rothenburgi Meir feljegyzése
szerint, tisztán emlékezetére támaszkodva írta meg glosszáit a nehezebb
Talmudhelyekhez. A XIII. sz.-ban még a következő híresebb francia T. éltek : R.
Moses Evreux, aki a legtermékenyebb volt valamennyi közt, mert az egész
Talmudhoz írt glosszákat, melyeket az inkvizíció a Talmudokkal együtt
elégetett; R. Eliezer Touques, aki kompendiumot készített a sensi és evreuxi
glosszákból, de írt eredeti glosszákat is, amelyeket már a könyvnyomtatás kezdő
korában Soncino kinyomatott, de hangsúlyozza, hogy többen átdolgozták azokat. A
későbbi T. közt a legaktívabb volt R. Perez ben Elijah Corbeil, aki elődjei
glosszáit is revideálta, míg az ő munkáját tanítványai folytatták külön
Toszáfószban. Németországban Baruch ben Isaac regensburgi rabbi és R. Meir
Rothenburg, Italiában pedig R. Isaia Trani voltak a legjelentékenyebb T., míg
Franciaországban sorrendben az utolsónak lehet számítani R. Aser ben Jeciel
rabbit (1328), aki befejezte elődeinek több mint két évszázadig tartó
tudományos munkásságát. Működésüknek a bigott IX. Lajos az inkvizíció
segélyével vetett véget. Egyéb ismert Toszafószok: az ú. n. Francia Toszafosz;
a Piszke Toszefosz halachikus döntések gyűjteménye, szintén francia T.-tól;
Spanyol Tosszafosz, melyet F. Josef Colon említ responzumaiban. A kiadott
Toszafoszok a következők: A Babiloni Talmud 36 traktátusához részben a
Toszafosz Touques, részben a Toszafósz Sens; tizenhét traktatushoz pedig a
következő T.-é: R. Moses Evreux, R. Abraham Sens, R. Perez ben Elijah, R. Meir
Rothenburg, R. Eliezer Touques, R. Sámuel Falaise, R. Baruch ben Isaac Worms.
Ezeken kívül a nagyszámú Toszafószok közül ki vannak adva még a következő: R.
Aser ben Jeciel Toszafosz Ha-Ros c. glosszái különböző időkben és helyeken, így
Livorno 1776. 1785. és 1810., Prag 1725., Pisa 1806. Ezek az ediciók azonban
csupán a szerzőnek egyes traktatusokhoz írt glosszáit adják. Egységesen
valamennyit tartalmazza a Romm-féle vilnai Talmud-kiadás. Úgy R. Jeciel, mintR.
Eleazar b. Juda Worms Toszafoszja Bezalel Askenázi Sittó Mekubecesz-jében is
megjelent. Ugyanott található R. Isaac Bamberg Toszafószja is. Rajtuk és a fent
említetteken kívül azonban más T.-ról is említést tesznek kortársaik vagy
későbbi szerzők responzumai, amelyek hivatkoznak a ma már nagyobb részt
elveszett, részben kiadatlan Toszafószokra. l. Tószefta. Irodalom. Max
Seligsohn, Tosefot (Jew. Encycl. 1904); Azulai, Sem ha-Gedolim II.; Benjacob,
Ocar ha-Szeforim ; I. Weiss, Dor lV; u. o., Toledot Rabbenu Tam; Zunz, Zur
Geschichte und Litteratur (1845); Winter und Wünsche, Jüdische Litteratur II.;
Karpeles, Geschichte der jüdischen Litteratur I.; Graetz, Geschichte der Juden
VI."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5127. címszó a lexikon =>
911. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15127.htm
CÍMSZÓ: Toszafisták
SZÓCIKK: Toszafisták. Így jelölik a Rasi utáni Talmud-glosszátorokat, tehát
a T. nincsenek semmi összefüggésben a Toszeftával, jóllehet a tósza-fosz szó
után kapták elnevezésüket. Ennek egyszerű oka az, hogy ők is glosszákat írtak,
de magához a Talmudhoz. A Talmud-kiadások a T. glosszáit mindig a
Rasi-kommentárral szemben levő margón hozzák. Az első T. Rasi veje és unokája
voltak s az ő Toszafoszjaik főképen kritikai megjegyzéseket tartalmaztak
Rasihoz. I. Weiss szerint a Toszafosz melléklet -et jelent, mert éppen úgy,
mint ahogyan a Gemára kritikai és analitikai magyarázatát adja a Misnának, a
Toszafószok mindkettőnek kritikai és analitikus glosszái. A Toszafosz abban is
hasonlít a Gemárához, hogy szintén különböző korokban élt szerzők műve s
különböző iskolák szellemét tükrözteti vissza és éppen úgy, mint a Gemára, egy
gyűjteményben van összefoglalva. Rasi koráig a Talmudmagyarázók pusztán a
szövegértelmezésre fektették a súlyt, de a XII. sz. óta a kritikai szellem az
analitikus kutatás és kritikai fejtegetés terére is eljutott. Így Rasi unokája
Rasbam R. Sámuel ben Meir a Talmudhoz írott kommentáron kívül külön glosszákat
is írt. Úgy ennek, mint a későbbieknek, fősajátosságuk az erős kritikai
szellem. Magát Rasit is a T. szabadon korrigálták, dacára a nagy tiszteletnek,
mellyel adóztak neki. A T. csak a Talmud nehezebb helyeivel foglalkoztak s csak
azok érthetik meg, akik a Talmudban feltétlenül járatosak, annak szövegét s a
rá vonatkozó vitákat már ismerik. A Toszafoszok grammatikai magyarázatokkal nem
foglalkoznak. A fő T. franciák voltak, jóllehet egyidejűleg Rasi tanítványai
Németországban is kezdtek glosszákat írni, de az észak-franciaországiak
túlsúlyban voltak. Az első Toszafószok elvesztek; ezeknek szerzői Ram R. Meir
b. Sámuel Ramerupt és R. Juda b. Nathan, Rasi vejei voltak. A fennmaradt
nagyszámú Toszafoszok közül legnevezetesebb S. Jacob ben Meir Tam-é, aki a glosszák
külön stílusát is megalapította. Vele egyidejűleg élt Németországban a másik
toszafista, R. Isaac ben Aser ha-Lévi. R. Jacob Tam után a legkiválóbb
toszafista volt tanítványa. R. Isaac ben Sámuel ha-Zaken Dampierreből, akinek
glosszáit a Toszafosz Jesónim tartalmazza. R. Isaac tanítványa, R. Sámson ben
Abraham de Sens megh. 1235. elődjeiét revideálta s valamennyit a Toszafosz
Sens-ben gyűjtötte össze. Őt követte Juda ben Isaac Sir Leon Paris, akinek a
Beráchot traktátushoz írt glosszáit csak 1863-ban adták ki Varsóban. Kiváló
toszafista volt R. Sámuel ben Salomon Falaise Sir Mozel , akinek életében az
inkvizíció elégettette a Talmudpéldányok ezreit Franciaországban, mire ő,
Rothenburgi Meir feljegyzése szerint, tisztán emlékezetére támaszkodva írta meg
glosszáit a nehezebb Talmudhelyekhez. A XIII. sz.-ban még a következő híresebb
francia T. éltek : R. Moses Evreux, aki a legtermékenyebb volt valamennyi közt,
mert az egész Talmudhoz írt glosszákat, melyeket az inkvizíció a Talmudokkal
együtt elégetett; R. Eliezer Touques, aki kompendiumot készített a sensi és
evreuxi glosszákból, de írt eredeti glosszákat is, amelyeket már a
könyvnyomtatás kezdő korában Soncino kinyomatott, de hangsúlyozza, hogy többen
átdolgozták azokat. A későbbi T. közt a legaktívabb volt R. Perez ben Elijah
Corbeil, aki elődjei glosszáit is revideálta, míg az ő munkáját tanítványai
folytatták külön Toszáfószban. Németországban Baruch ben Isaac regensburgi
rabbi és R. Meir Rothenburg, Italiában pedig R. Isaia Trani voltak a legjelentékenyebb
T., míg Franciaországban sorrendben az utolsónak lehet számítani R. Aser ben
Jeciel rabbit 1328 , aki befejezte elődeinek több mint két évszázadig tartó
tudományos munkásságát. Működésüknek a bigott IX. Lajos az inkvizíció
segélyével vetett véget. Egyéb ismert Toszafószok: az ú. n. Francia Toszafosz;
a Piszke Toszefosz halachikus döntések gyűjteménye, szintén francia T.-tól;
Spanyol Tosszafosz, melyet F. Josef Colon említ responzumaiban. A kiadott
Toszafoszok a következők: A Babiloni Talmud 36 traktátusához részben a
Toszafosz Touques, részben a Toszafósz Sens; tizenhét traktatushoz pedig a
következő T.-é: R. Moses Evreux, R. Abraham Sens, R. Perez ben Elijah, R. Meir
Rothenburg, R. Eliezer Touques, R. Sámuel Falaise, R. Baruch ben Isaac Worms.
Ezeken kívül a nagyszámú Toszafószok közül ki vannak adva még a következő: R.
Aser ben Jeciel Toszafosz Ha-Ros c. glosszái különböző időkben és helyeken, így
Livorno 1776. 1785. és 1810., Prag 1725., Pisa 1806. Ezek az ediciók azonban
csupán a szerzőnek egyes traktatusokhoz írt glosszáit adják. Egységesen
valamennyit tartalmazza a Romm-féle vilnai Talmud-kiadás. Úgy R. Jeciel, mintR.
Eleazar b. Juda Worms Toszafoszja Bezalel Askenázi Sittó Mekubecesz-jében is
megjelent. Ugyanott található R. Isaac Bamberg Toszafószja is. Rajtuk és a fent
említetteken kívül azonban más T.-ról is említést tesznek kortársaik vagy
későbbi szerzők responzumai, amelyek hivatkoznak a ma már nagyobb részt
elveszett, részben kiadatlan Toszafószokra. l. Tószefta. Irodalom. Max
Seligsohn, Tosefot Jew. Encycl. 1904 ; Azulai, Sem ha-Gedolim II.; Benjacob,
Ocar ha-Szeforim ; I. Weiss, Dor lV; u. o., Toledot Rabbenu Tam; Zunz, Zur
Geschichte und Litteratur 1845 ; Winter und Wünsche, Jüdische Litteratur II.;
Karpeles, Geschichte der jüdischen Litteratur I.; Graetz, Geschichte der Juden
VI.
15127.ht
CÍMSZÓ Toszafistá
SZÓCIKK Toszafisták Íg jelöli Ras után Talmud-glosszátorokat tehá T
nincsene semm összefüggésbe Toszeftával jóllehe tósza-fos sz utá kaptá
elnevezésüket Enne egyszer ok az hog ő i glosszáka írtak d magáho Talmudhoz
Talmud-kiadáso T glosszái mindi Rasi-kommentárra szembe lev margó hozzák A els
T Ras vej é unokáj volta a Toszafoszjai főképe kritika megjegyzéseke
tartalmazta Rasihoz I Weis szerin Toszafos mellékle -e jelent mer éppe úgy min
ahogya Gemár kritika é analitika magyarázatá adj Misnának Toszafószo
mindkettőne kritika é analitiku glosszái Toszafos abba i hasonlí Gemárához hog
szinté különböz korokba él szerző műv különböz iskolá szellemé tükröztet vissz
é éppe úgy min Gemára eg gyűjteménybe va összefoglalva Ras korái
Talmudmagyarázó pusztá szövegértelmezésr fektetté súlyt d XII sz ót kritika
szelle a analitiku kutatá é kritika fejtegeté terér i eljutott Íg Ras unokáj
Rasba R Sámue be Mei Talmudho írot kommentáro kívü külö glosszáka i írt Úg
ennek min későbbieknek fősajátosságu a erő kritika szellem Magá Rasi i T
szabado korrigálták dacár nag tiszteletnek mellye adózta neki T csa Talmu
nehezeb helyeive foglalkozta csa azo értheti meg aki Talmudba feltétlenü
járatosak anna szövegé r vonatkoz vitáka má ismerik Toszafoszo grammatika
magyarázatokka ne foglalkoznak f T franciá voltak jóllehe egyidejűle Ras
tanítványa Németországba i kezdte glosszáka írni d a észak-franciaországia
túlsúlyba voltak A els Toszafószo elvesztek ezekne szerző Ra R Mei b Sámue
Ramerup é R Jud b Nathan Ras veje voltak fennmarad nagyszám Toszafoszo közü
legnevezeteseb S Jaco be Mei Tam-é ak glosszá külö stílusá i megalapította Vel
egyidejűle él Németországba mási toszafista R Isaa be Ase ha-Lévi R Jaco Ta utá
legkiválób toszafist vol tanítványa R Isaa be Sámue ha-Zake Dampierreből akine
glosszái Toszafos Jesóni tartalmazza R Isaa tanítványa R Sámso be Abraha d Sen
megh 1235 elődjeié revideált valamennyi Toszafos Sens-be gyűjtött össze Ő
követt Jud be Isaa Si Leo Paris akine Berácho traktátusho ír glosszái csa
1863-ba adtá k Varsóban Kivál toszafist vol R Sámue be Salomo Falais Si Moze
akine életébe a inkvizíci elégettett Talmudpéldányo ezrei Franciaországban mir
ő Rothenburg Mei feljegyzés szerint tisztá emlékezetér támaszkodv írt me
glosszái nehezeb Talmudhelyekhez XIII sz.-ba mé következ híreseb franci T élte
R Mose Evreux ak legtermékenyeb vol valamenny közt mer a egés Talmudho ír
glosszákat melyeke a inkvizíci Talmudokka együt elégetett R Elieze Touques ak
kompendiumo készítet sens é evreux glosszákból d ír eredet glosszáka is
amelyeke má könyvnyomtatá kezd korába Soncin kinyomatott d hangsúlyozza hog
többe átdolgoztá azokat később T köz legaktívab vol R Pere be Elija Corbeil ak
elődje glosszái i revideálta mí a munkájá tanítványa folytattá külö
Toszáfószban Németországba Baruc be Isaa regensburg rabb é R Mei Rothenburg
Italiába pedi R Isai Tran volta legjelentékenyeb T. mí Franciaországba
sorrendbe a utolsóna lehe számítan R Ase be Jecie rabbi 132 ak befejezt elődeine
töb min ké évszázadi tart tudományo munkásságát Működésükne bigot IX Lajo a
inkvizíci segélyéve vetet véget Egyé ismer Toszafószok a ú n Franci Toszafosz
Piszk Toszefos halachiku döntése gyűjteménye szinté franci T.-tól Spanyo
Tosszafosz melye F Jose Colo emlí responzumaiban kiadot Toszafoszo következők
Babilon Talmu 3 traktátusáho részbe Toszafos Touques részbe Toszafós Sens
tizenhé traktatusho pedi következ T.-é R Mose Evreux R Abraha Sens R Pere be
Elijah R Mei Rothenburg R Elieze Touques R Sámue Falaise R Baruc be Isaa Worms
Ezeke kívü nagyszám Toszafószo közü k vanna adv mé következő R Ase be Jecie
Toszafos Ha-Ro c glosszá különböz időkbe é helyeken íg Livorn 1776 1785 é 1810.
Pra 1725. Pis 1806 Eze a edició azonba csupá szerzőne egye traktatusokho ír
glosszái adják Egységese valamennyi tartalmazz Romm-fél vilna Talmud-kiadás Úg
R Jeciel mintR Eleaza b Jud Worm Toszafoszj Bezale Askenáz Sitt Mekubecesz-jébe
i megjelent Ugyanot találhat R Isaa Bamber Toszafószj is Rajtu é fen
említetteke kívü azonba má T.-ró i említés teszne kortársai vag később szerző
responzumai amelye hivatkozna m má nagyob rész elveszett részbe kiadatla
Toszafószokra l Tószefta Irodalom Ma Seligsohn Tosefo Jew Encycl 190 Azulai Se
ha-Gedoli II. Benjacob Oca ha-Szefori I Weiss Do lV u o. Toledo Rabben Tam Zunz
Zu Geschicht un Litteratu 184 Winte un Wünsche Jüdisch Litteratu II. Karpeles
Geschicht de jüdische Litteratu I. Graetz Geschicht de Jude VI
15127.h
CÍMSZ Toszafist
SZÓCIK Toszafistá Í jelöl Ra utá Talmud-glosszátoroka teh nincsen sem
összefüggésb Toszeftáva jólleh tósza-fo s ut kapt elnevezésüke Enn egysze o a
ho glosszák írta magáh Talmudho Talmud-kiadás glosszá mind Rasi-kommentárr
szemb le marg hozzá el Ra ve unoká volt Toszafoszja főkép kritik megjegyzések
tartalmazt Rasiho Wei szeri Toszafo mellékl - jelen me épp úg mi ahogy Gemá
kritik analitik magyarázat ad Misnána Toszafósz mindkettőn kritik analitik
glosszá Toszafo abb hasonl Gemáráho ho szint különbö korokb é szerz mű különbö
iskol szellem tükrözte viss épp úg mi Gemár e gyűjteményb v összefoglalv Ra
korá Talmudmagyaráz puszt szövegértelmezés fektett súly XI s ó kritik szell
analitik kutat kritik fejteget teré eljutot Í Ra unoká Rasb Sámu b Me Talmudh
íro kommentár kív kül glosszák ír Ú enne mi későbbiekne fősajátosság er kritik
szelle Mag Ras szabad korrigáltá dacá na tiszteletne melly adózt nek cs Talm
neheze helyeiv foglalkozt cs az érthet me ak Talmudb feltétlen járatosa ann
szöveg vonatko viták m ismeri Toszafosz grammatik magyarázatokk n foglalkozna
franci volta jólleh egyidejűl Ra tanítvány Németországb kezdt glosszák írn
észak-franciaországi túlsúlyb volta el Toszafósz elveszte ezekn szerz R Me Sámu
Rameru Ju Natha Ra vej volta fennmara nagyszá Toszafosz köz legnevezetese Jac b
Me Tam- a glossz kül stílus megalapított Ve egyidejűl é Németországb más
toszafist Isa b As ha-Lév Jac T ut legkiváló toszafis vo tanítvány Isa b Sámu
ha-Zak Dampierrebő akin glosszá Toszafo Jesón tartalmazz Isa tanítvány Sáms b
Abrah Se meg 123 elődjei revideál valamenny Toszafo Sens-b gyűjtöt össz követ
Ju b Isa S Le Pari akin Berách traktátush í glosszá cs 1863-b adt Varsóba Kivá
toszafis vo Sámu b Salom Falai S Moz akin életéb inkvizíc elégettet
Talmudpéldány ezre Franciaországba mi Rothenbur Me feljegyzé szerin tiszt
emlékezeté támaszkod ír m glosszá neheze Talmudhelyekhe XII sz.-b m követke
hírese franc élt Mos Evreu a legtermékenye vo valamenn köz me egé Talmudh í
glosszáka melyek inkvizíc Talmudokk együ elégetet Eliez Touque a kompendium
készíte sen evreu glosszákbó í erede glosszák i amelyek m könyvnyomtat kez
koráb Sonci kinyomatot hangsúlyozz ho több átdolgozt azoka későb kö legaktíva
vo Per b Elij Corbei a elődj glosszá revideált m munkáj tanítvány folytatt kül
Toszáfószba Németországb Baru b Isa regensbur rab Me Rothenbur Italiáb ped Isa
Tra volt legjelentékenye T m Franciaországb sorrendb utolsón leh számíta As b
Jeci rabb
15127.
CÍMS Toszafis
SZÓCI Toszafist jelö R ut Talmud-glosszátorok te nincse se összefüggés
Toszeftáv jólle tósza-f u kap elnevezésük En egysz h glosszá írt magá Talmudh
Talmud-kiadá glossz min Rasi-kommentár szem l mar hozz e R v unok vol
Toszafoszj főké kriti megjegyzése tartalmaz Rasih We szer Toszaf mellék jele m
ép ú m ahog Gem kriti analiti magyaráza a Misnán Toszafós mindkettő kriti
analiti glossz Toszaf ab hason Gemáráh h szin különb korok szer m különb isko
szelle tükrözt vis ép ú m Gemá gyűjtemény összefoglal R kor Talmudmagyará pusz
szövegértelmezé fektet súl X kriti szel analiti kuta kriti fejtege ter eljuto R
unok Ras Sám M Talmud ír kommentá kí kü glosszá í enn m későbbiekn fősajátossá
e kriti szell Ma Ra szaba korrigált dac n tiszteletn mell adóz ne c Tal nehez
helyei foglalkoz c a érthe m a Talmud feltétle járatos an szöve vonatk vitá
ismer Toszafos grammati magyarázatok foglalkozn franc volt jólle egyidejű R
tanítván Németország kezd glosszá ír észak-franciaország túlsúly volt e
Toszafós elveszt ezek szer M Sám Ramer J Nath R ve volt fennmar nagysz Toszafos
kö legnevezetes Ja M Tam gloss kü stílu megalapítot V egyidejű Németország má
toszafis Is A ha-Lé Ja u legkivál toszafi v tanítván Is Sám ha-Za Dampierreb
aki glossz Toszaf Jesó tartalmaz Is tanítván Sám Abra S me 12 elődje revideá
valamenn Toszaf Sens- gyűjtö öss köve J Is L Par aki Berác traktátus glossz c
1863- ad Varsób Kiv toszafi v Sám Salo Fala Mo aki életé inkvizí elégette
Talmudpéldán ezr Franciaországb m Rothenbu M feljegyz szeri tisz emlékezet
támaszko í glossz nehez Talmudhelyekh XI sz.- követk híres fran él Mo Evre
legtermékeny v valamen kö m eg Talmud glosszák melye inkvizí Talmudok egy
elégete Elie Touqu kompendiu készít se evre glosszákb ered glosszá amelye
könyvnyomta ke korá Sonc kinyomato hangsúlyoz h töb átdolgoz azok késő k
legaktív v Pe Eli Corbe előd glossz revideál munká tanítván folytat kü
Toszáfószb Németország Bar Is regensbu ra M Rothenbu Italiá pe Is Tr vol
legjelentékeny Franciaország sorrend utolsó le számít A Jec rab 1 befeje elődei
t m évszáza ta tudomán munkásság Működésük big La inkvizí segélyé vet vég Eg
ism Toszafósz Fran Toszafo Pis Toszef halachi dönté gyűjtemén szin fran T.-t
Span Tosszafo mel Jo Co em responzumaib kiad Toszafos következ Babil Tal
traktátusá rész Toszaf Touqu rész Toszaf Se tizen traktatus pe követk T. Mo
Evre Abra Se Pe Elij M Rothenbu Elie Touqu Sám Falai Bar Is Wor Eze kí nagysz
Toszafós kö van a követke A Jec Toszaf Ha- gloss különb idők helyek Livo 17 17
181 P 172 P 18 E edic azon csu szerző eg traktatusok glossz adj Egysége
valamenn tartalma Romm-f vil Talmud-kiad Jeci min Elea J Wo Toszafos Beza Asken
Si Mekubecesz-jé megjele Ugyan találh Is Bamb Toszafós Raj f említette kí azon
T.- említ tesz kortárs v késő szer responzum amel hivatkoz nagy ré elvesze rész
kiadat Toszafószok Tószef Irodal Seligso Tose J Ency 1 Azul ha-Gedo I Benjac O
ha-Szefo Wei Tole Rabb T Zu Geschic Littera 1 Win Wünsc Jüdis Littera I Karpel
Geschic jüdisc Littera Grae Geschic Ju
15127
CÍM Toszafi
SZÓC Toszafis jel u Talmud-glosszátoro t nincs s összefüggé Toszeftá jóll
tósza- ka elnevezésü E egys glossz ír mag Talmud Talmud-kiad gloss mi
Rasi-kommentá sze ma hoz uno vo Toszafosz fők krit megjegyzés tartalma Rasi W
sze Tosza mellé jel é aho Ge krit analit magyaráz Misná Toszafó mindkett krit
analit gloss Tosza a haso Gemárá szi külön koro sze külön isk szell tükröz vi é
Gem gyűjtemén összefogla ko Talmudmagyar pus szövegértelmez fekte sú krit sze
analit kut krit fejteg te eljut uno Ra Sá Talmu í komment k k glossz en
későbbiek fősajátoss krit szel M R szab korrigál da tisztelet mel adó n Ta nehe
helye foglalko érth Talmu feltétl járato a szöv vonat vit isme Toszafo grammat
magyarázato foglalkoz fran vol jóll egyidej tanítvá Németorszá kez glossz í
észak-franciaorszá túlsúl vol Toszafó elvesz eze sze Sá Rame Nat v vol fennma
nagys Toszafo k legnevezete J Ta glos k stíl megalapíto egyidej Németorszá m
toszafi I ha-L J legkivá toszaf tanítvá I Sá ha-Z Dampierre ak gloss Tosza Jes
tartalma I tanítvá Sá Abr m 1 elődj revide valamen Tosza Sens gyűjt ös köv I Pa
ak Berá traktátu gloss 1863 a Varsó Ki toszaf Sá Sal Fal M ak élet inkviz
elégett Talmudpéldá ez Franciaország Rothenb feljegy szer tis emlékeze támaszk
gloss nehe Talmudhelyek X sz. követ híre fra é M Evr legterméken valame k e
Talmu glosszá mely inkviz Talmudo eg eléget Eli Touq kompendi készí s evr
glosszák ere glossz amely könyvnyomt k kor Son kinyomat hangsúlyo tö átdolgo
azo kés legaktí P El Corb elő gloss revideá munk tanítvá folyta k Toszáfósz
Németorszá Ba I regensb r Rothenb Itali p I T vo legjelentéken Franciaorszá
sorren utols l számí Je ra befej előde évszáz t tudomá munkássá Működésü bi L
inkviz segély ve vé E is Toszafós Fra Toszaf Pi Tosze halach dönt gyűjtemé szi
fra T.- Spa Tosszaf me J C e responzumai kia Toszafo követke Babi Ta traktátus
rés Tosza Touq rés Tosza S tize traktatu p követ T M Evr Abr S P Eli Rothenb
Eli Touq Sá Fala Ba I Wo Ez k nagys Toszafó k va követk Je Tosza Ha glos külön
idő helye Liv 1 1 18 17 1 edi azo cs szerz e traktatuso gloss ad Egység valamen
tartalm Romm- vi Talmud-kia Jec mi Ele W Toszafo Bez Aske S Mekubecesz-j megjel
Ugya talál I Bam Toszafó Ra említett k azo T. emlí tes kortár kés sze responzu
ame hivatko nag r elvesz rés kiada Toszafószo Tósze Iroda Seligs Tos Enc Azu
ha-Ged Benja ha-Szef We Tol Rab Z Geschi Litter Wi Wüns Jüdi Litter Karpe
Geschi jüdis Litter Gra Geschi J
1512
CÍ Toszaf
SZÓ Toszafi je Talmud-glosszátor ninc összefügg Toszeft jól tósza k
elnevezés egy gloss í ma Talmu Talmud-kia glos m Rasi-komment sz m ho un v
Toszafos fő kri megjegyzé tartalm Ras sz Tosz mell je ah G kri anali magyará
Misn Toszaf mindket kri anali glos Tosz has Gemár sz külö kor sz külö is szel
tükrö v Ge gyűjtemé összefogl k Talmudmagya pu szövegértelme fekt s kri sz
anali ku kri fejte t elju un R S Talm kommen gloss e későbbie fősajátos kri sze
sza korrigá d tisztele me ad T neh hely foglalk ért Talm feltét járat szö vona
vi ism Toszaf gramma magyarázat foglalko fra vo jól egyide tanítv Németorsz ke
gloss észak-franciaorsz túlsú vo Toszaf elves ez sz S Ram Na vo fennm nagy
Toszaf legnevezet T glo stí megalapít egyide Németorsz toszaf ha- legkiv tosza
tanítv S ha- Dampierr a glos Tosz Je tartalm tanítv S Ab előd revid valame Tosz
Sen gyűj ö kö P a Ber traktát glos 186 Vars K tosza S Sa Fa a éle inkvi eléget
Talmudpéld e Franciaorszá Rothen feljeg sze ti emlékez támasz glos neh
Talmudhelye sz köve hír fr Ev legterméke valam Talm glossz mel inkvi Talmud e
elége El Tou kompend kész ev glosszá er gloss amel könyvnyom ko So kinyoma
hangsúly t átdolg az ké legakt E Cor el glos revide mun tanítv folyt Toszáfós
Németorsz B regens Rothen Ital v legjelentéke Franciaorsz sorre utol szám J r
befe előd évszá tudom munkáss Működés b inkvi segél v v i Toszafó Fr Tosza P
Tosz halac dön gyűjtem sz fr T. Sp Tossza m responzuma ki Toszaf követk Bab T
traktátu ré Tosz Tou ré Tosz tiz traktat köve Ev Ab El Rothen El Tou S Fal B W
E nagy Toszaf v követ J Tosz H glo külö id hely Li 1 1 ed az c szer traktatus
glos a Egysé valame tartal Romm v Talmud-ki Je m El Toszaf Be Ask Mekubecesz-
megje Ugy talá Ba Toszaf R említet az T eml te kortá ké sz responz am hivatk na
elves ré kiad Toszafósz Tósz Irod Selig To En Az ha-Ge Benj ha-Sze W To Ra
Gesch Litte W Wün Jüd Litte Karp Gesch jüdi Litte Gr Gesch