15153.htm

CÍMSZÓ: Uj-Testamentum

SZÓCIKK: Uj -Testamentum. Jézusról és tanításairól szóló könyvek s levelek, amelyek a keresztény vallás alapját alkotják. Jézus maga sohasem tagadta a zsidó néphez és vallásához való tartozását. Első tanítványai sem szakítottak még annyira a zsidósággal, hogy külön felekezethez tartozóknak tűnhetnének fel. A könyveiket is főleg zsidók számára írták. A keresztény egyház dogmatikája, amely ezekből a könyvekből bontakozott ki és a későbbi fejlemények ugyan a zsidóságtól való teljes elválásra vezettek, de ez nem változtathatja meg azt a tényt, hogy a szerzők még a zsidósághoz tartoztak. Ennek a ténynek a felismerésére támaszkodik az a modern felfogás, amely az Ú.-ot irodalmi ellajstromozása tekintetében nem célzatai és hatásai, hanem eredete alapján ítéli meg és ezen az alapon a zsidó irodalom számára reklamálja. Ezt az érdekes, de zsidó részről kevéssé támogatott irodalmi irredentát a jeruzsálemi zsidó egyetem egyik tanára és historikusa indította meg, visszhangot azonban csak Amerikában talált. A könyvek elnevezése a tarsusi Saulra, Pál apostolra vezethető vissza, mégpedig a zsidókhoz (héberekhez) írt levelére (9,15), amelyben ezt írja: «Ekképp ő (Jézus) közbenjárója az U.-nak, mivel meghalván azoknak a bűnöknek való megváltásáért, amelyek az első Testamentum uralma idején voltak». Az Ú.-mal hozott örökség: az üdvözülés; de az ebben való részesedés nem a törvénytartás jutalma, hanem Istentől való ingyen kegy juttatja ahhoz az embereket. «Ezt mondom pedig, hogy a Testamentum, amelyet Isten először kötött Krisztusról, nem lesz felfüggesztve... Micsoda is a törvény? A bűn növelésére adatott. Mielőtt eljött a hit, a törvény által óvattunk. A törvény a Krisztusra vezérlő mesterünk volt, hogy aztán hit által üdvözüljünk, de miután eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.» (Galatabeliekhez írott levél 3, 17-25). Az Ú. részei a következők: 1. Máté, 2. Márk 3. Lukács és 4. János szerint való Evangélium. Apostolok Cselekedetei. Pál, Jakab, Péter és János apostol, tovább Júdás levelei (összesen 21). János jelenesei. A négy első könyvnek «Evangélium» a neve, ami jó hírt jelent; talán azt a jó hírt, amely Jézusnak eljöveteléről szól, de lehet, azt a jó hírt, amelyet Jézus hozott. Sok ilyen Evangélium volt forgalomban a kereszténység első századaiban, de az egyház valamennyit apokriffá nyilvánította, kivéve Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumát, amelyeket kanonizált. De e között a négy könyv között is jelentékeny eltérések vannak és az egyház ennélfogva, a negyedik könyv szentségének érintése nélkül, az első hármat synoptikusnak (együttlátóknak) nevezte el, mert többé-kevésbbé egyeznek. A synoptikusok eredetét az első századra teszi a tudomány, szemben a negyedikkel, amely nem régibb hagyományok összeállításából keletkezett egyesek előadása szerint, hanem egyetlen hellénusi misztikus zsidó író műve és sok olyan anyagot tartalmaz, amelyet a synoptikusok nem ismernek. A negyedik Evangélium szerzője ismerte az első hármat, de nem használta fel az anyagukat és magáról Jézusról is más képet fest, mint amazok. Jóllehet, hogy a könyvek fundamentális jelentőségét már régen ismerték, a kanonizálás mégis csak a niceai zsinat után, a IV. sz. vége felé történt. Az Ú. könyveinek egy része héberül íródott, illetve arameusul, aztán ezeket is lefordították. A fordítók már nem bírhatták tökéletesen az arám nyelvet és ezért homályosul t el sok evangéliumi mondás, amely az eredetiben világos lehetett. Mert itt-ott olyan kijelentést találunk, amelyet nem lehet összeegyeztetni Jézus szellemével és így fel kell tételezni, hogy ezek csak a fordító fogalmazásában vesztették el eredeti jelentésüket. A biblia-kritika sokszor torpant meg Jézusnak e mondása előtt: «hagyd a halottakat az ő halottaiknak, hadd temessék ők el a halottaikat». A kritika jogosan kételkedik a fordítás helyességében, mert bajos feltételezni, hogy így hangzott volna eredeti formájában is a tanítása, hiszen Jézus a szeretet fogalmának adott egyetemesebb értelmezést és lehetetlen, hogy abból éppen a halottak iránt tartozó kegyeletet vetette volna ki. Nyilvánvaló, hogy csak az arám nyelv egyenlítheti ki az ellenmondást. A fordító hibásan olvashatta az eredeti pontozatlan arám szöveget, amely így hangozhatott: «Hagyd a halottat a halott temetőnek (a sírásónak), aki temeti a halottakat». Sok fejtörést okozott a kritikának ez a jézusi mondás is : «Aki hozzám jön és nem gyűlöli meg atyját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit, nővéreit és saját életét is, az nem lőhet az én tanítványom». (Lukács 14. 26). Ez nem a szeretet, hanem a gyűlölet hirdetése, azé az engesztelhetetlen gyűlöleté, amely éppen azok ellen fordul, akiket a vérség, a megszokás, a nevelés, a hagyomány, a vallás, de a társadalmi racionalizmus is forrasztotta össze az emberrel és eszményibb érdeklődésével. Jézus az általános emberszeretetet hirdette, lehetséges-e, hogy ezt a nagy gyűlöletet is meghirdette? Itt megint csak a héber nyelv védelmezheti meg a jézusi szellemet. Jézus héberül, vagy arameusul beszélt és az idézett mondásban előforduló gyűlöl ige az ő száján kétségtelenül a száné igeformája volt. Száné ige már nemcsak gyűlöletet jelentett az akkori nyelvhasználatban, hanem válást, szakítást is, főleg a házaséletben, de a fordító nem tudott erről, vagy megfeledkezett róla. A kritika szerint ezen az alapon kell rekonstruálni Jézusnak ezt a mondását, aki nem a szülők, gyermekek, testvérek meggyűlölését követelte, hanem a tőlük való elválást, az elhagyásukat csupán, a hozzá való csatlakozás teljes bizonyításaként. Ez nem gyűlölet, csak egy új élet megkezdése és szelleme szerint rokonságot tart a mózesi meghagyással, amely szerint a hitves elhagyja az atyját, anyját és az ő hitvestársát követi (Genesis). Minderről látnivaló, hogy az a tudományos tendencia, amely az U.-ot a zsidó irodalom számára reklamálja, inkább a keresztény egyház érdeke lehet, mint a zsidóságé. Mert ha a héber- és arám nyelv segítségével sok elhomályosult, vagy a fordításban elferdült evangéliumi helyet eredeti jelentésébe és eredeti formájába igazít vissza a tudomány, nem a zsidó kritikát, amely aránylag keveset foglalkozik a keresztény teológiával, hanem a keresztény kritikát köti meg destruáló munkájában. Az U. keletkezésének formája a zsidó rabbinikus irodalom keletkezésére emlékeztet. Szóbeli hagyományozás előzte meg, a hagyományokat gyűjtötték és tovább adták, mindaddig, míg a könyvek címében megnevezett evangélisták formába öntötték azokat. Az U. ezeket sem nevezi az evangéliumi könyvek közvetlen szerzőinek, hanem tradálóknak csupán, a hagyomány továbbszármaztatóinak és ami azokban olvasható, azt az összeállítók vagy szerkesztők az ő hagyományaik alapján jegyezték fel. Talán éppen a hagyományozással járó nyelvi és időbeli eltávolodások, a leírt korszakok történetének emlékezésbeli transzformálódásai okozták az evangéliumbeli eltéréseket és ellentmondásokat, amelyek sokszor igen nehéz feladat elé állítják a tudományos kutatást. Az eltérések éppen a leglényegesebb történelmi adatokra vonatkozóan állapíthatók meg, így pl. Jézus halálára vonatkozóan is. A szkeptikus történetkutatás éppen ezért nem egyszer, de nem mindig tárgyilagosan afelé a feltevés felé hajlik, amely Jézust csak mithikus alaknak képzeli el. A zsidóságnak semmi oka sincs arra, hogy ezt a negációt a magáévá tegye és örüljön olyan állításoknak, amelyeknek az a legnagyobb hibája, hogy argumentumaikat a nembizonyításból merítik. Viszont tény, hogy Josephus Flavius, a nagy zsidó történetíró, aki Jézus kortársa volt és őt még túl is élte néhány évtizeddel, aprólékosan írt le mindent, ami korában lejátszódott, de történeti munkájában nemcsak magáról Jézusról hallgat, de még a Jézus nevéhez fűzött új vallási mozgalomról is, amely az ő idejében már nagy hullámokat verhetett az U. adatai szerint. Ezen az alapon azonban még nem lehet Jézust egyszerűen a mithológiába utalni, mert Josephus Flavius talán éppen valláspolitikai okokból tartotta kívánatosnak az elhallgatást, vagy azért, mert az ő idejében még nem kristályosodott ki Jézus későbbi jelentősége. Aminthogy az sem felelne meg a történelmi kutatás objektivitásának, ha azt akarnók bizonyítani, hogy Josephus Flavius igenis ismerte Jézust, küldetését és történetét is, csak azért, mert könyvében a következő feljegyzés található: «Ez időben élt Jézus, bölcs ember, ha ugyan embernek nevezhető. Ő ugyanis csodás dolgokat művelt és tanította azokat, akik örömmel fogadták igazságait. Sok zsidót és sok hellént vonzott magához. Ő volt a Messiás. Amikor a mi első embereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette őt, nem hagytak fel vele, akik szerették. Három nap múlva ugyanis újból élve jelent meg nekik, miután az isteni próféták ezt és ezer más csodadolgot jósoltak felőle. Még mai napig sem szűnt meg azoknak a gyülekezete, amely őróla kereszténynek neveztetik.» Maga a keresztény tudományos irodalom is elismeri, hogy ezt nem írhatta Josephus, akinek más felfogása volt a Messiásról. A kohén származású büszke tudós, aki politikus, hadvezér és kormányzó volt, elégszer érezhette a messiási gondolattal járó nyugtalanságot és nem magasztalhatott fel olyan embert, aki súlyos válságokkal fenyegette az akkori zsidóság lelki életét. Josephus csak akkor írhatta volna le ezeket a szavakat, ha szakított volna a zsidósággal, de éppen az iratokból tudjuk, hogy szigorúan a hitéhez ragaszkodott. A kritika meg is állapította, hogy ezt a helyet kétségtelenül keresztény ember csempészte be utólag a szövegbe, mert e hely interpolálására szüksége volt a kereszténységnek, hogy tanításaihoz történetírói tanúságot kapjon, miután az egykorú Tacituson kívül egy historikus sem emlékezik meg Jézusról, és Tacitus is csupán a halálát említi. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy azokban az időkben, mikor újak voltak még a Jézusra vonatkozó hagyományok, de kezdett már kikristályosodni a kereszténység történelmi felfogása, a mozgalomról ennyi szimpátiával írhasson egy zsidó történetíró, mikor nem számíthatott kölcsönösségre és nem lehetett már titok, hogy ha ezeket a hagyományokat a történetírás veszi át, akkor is inkább ellenérzéssel, mint szimpátiával fog fordulni a zsidóság ellen. Az Evangéliumokban valóban már érezhető is a zsidóellenes hangulat. Különösen éles az irányzatosság a Júdás árulásáról szóló epizódban. Olyan alkatelemekből rakták össze ezt az epizódot, amelyek még látszatra sem mentik meg a történeti logikát. Jézus tudja, meg is mondja, hogy tanítványai közül egy el fogja árulni. Ez sejtelemnél több lehetett, próféciánál konkrétebb tudás és az áruló jellemének és szándékának biztos ismeretén alapult. Jézusnak tudnia kellett, hogy melyik lesz az áruló és ha úgy tudta, hogy Júdás fogja elárulni, akkor mégis miért tűrte meg maga mellett'? A történelmi adottságok félreértése és a logika korlátait leromboló célzatosság sugalmazta az árulás exponálását és végrehajtását is. Júdás úgy árulta el Jézust, hogy megcsókolja. Ez volt a jeladás és Jézus személyazonosságának a megpecsételése. Mindez csak amellett a szuppozició mellett történhetett volna meg, hogy sem a hatalom képviselői, sem a végrehajtói nem ismerték Jézust. De az U. előadása szerint százezrek ujjongtak Jézus elé, mikor bevonult Jeruzsálembe. Nyilvános helyeken tanított és prédikált, a templomból kiverte a kufárokat, ami bizonyára nemcsak a papok, de a hatóság figyelmét is reá terelte; el lehet-e hát képzelni, hogy ilyen körülmények között éppen csak a rendészeti hatóság nem ismerte Jézust? Valóban sem a főpap (ha volt szerepe Jézus elfogatásában és tragédiájában), sem Pilátus, aki kivégeztette, mert féltette tőle a római hatalomtól megtámasztott közrendet, nem szorult arra, hogy valaki a ráismerés céljából csókkal, vagy akármilyen más jellel elárulja. Még a romantika és Jézusnak az ellentétek által való glorifikálása sem követel ennyi logikai megtagadást. Hogy ezt az epizódot mégis beszőtték Jézus történetébe, annak csak egy magyarázata lehet, még pedig az, hogy akkor, amikor az Evangéliumot a hagyományok nyomán megírták, már nagyon kiéleződött az ellentét keresztények és Judaiak között és a vallási ellenszenv politikai szükségességnek érezte a zsidók megbélyegzését, főleg pedig a felelősségnek rájuk való áthárítását. Az események még túl frissek voltak ahhoz, hogy elviselhessenek a történelmi tényekkel meg nem egyező vádaskodást, különösen olyant, amely az egész nép ellen lazíthatta a Krisztushívek fájdalmát és haragját. De szimbolikus sejtetést elbírt már az akkori hangulat. Jézus elárulójának tehát Judást (Juda) tették meg, az egész nép nevének hordozóját, a megbélyegzés ilyenformán nemcsak őt magát érte, hanem az egész népet is (Judaeusok), amelyet szimbolizál. A célzatosság és a mindjobban erősödő keresztény ellenségeskedés nem kerülte el az akkori zsidók figyelmét és az új vallás hatásai is már oly nagy erővel mutatkoztak, hogy az ősi zsidó vallás védelmet követelt. A zsidó hagyomány őrzői ennélfogva állást foglaltak az új hit terjesztői ellen és különféle törvényes intézkedéssel körülbástyázták a zsidó hitet és zsidó életet, hogy abba semmi se szivároghasson be az új vallás lényeges tanításaiból. Ezek közzé az intézkedések közzé tartozik pl. a miséhez használt bor tilalma is. Ezek a belső elsáncolások azonban nem viselik magukon a harciasság jellegét. Az akkori zsidóság még nem vitatkozott a kereszténységgel és mikor meg is indult (különösen Alexandriában) az apologetikus irodalom, ez akkor is inkább csak a judaizmus ismertetésére és feldicsérésére szorítkozott, de kevés szót vesztegetett arra, hogy más vallásokat lebecsüljön. Ez annál feltűnőbb, mert az új kereszténység nem volt ennyire kíméletes és írásai sok célzatossággal keserítették az akkori zsidóságot. De az itt-ott kiütköző célzatosság sem vonhat le semmit sem az evangéliumi könyvek értékéből és szépségeiből. Az ethikája kétségkívül nagyon alkalmas arra, hogy a vajúdó és kibontakozó új világszemlélet rajongóit még nagyobb rajongásra lelkesítse. Minthogy azonban kiválasztott egyének erkölcseiből építi ki erkölcsi rendszerét, mégis mást ad, mint ami a társadalmi erkölcstan fogalmát fedi. Eszménynek fölemelő az evangéliumi béketűrés, de évezredek tapasztalata és a keresztény államok múltja és jelene is mutatja, hogy sem a társadalom, sem az állam nem állhatna fenn, ha következetesen érvényesítené a krisztusi princípiumokat és az arcul ütött nép, az arcul ütött ember a másik arcát is odanyújtaná a megbántójának, vagy kenyérrel dobálná meg az ellenségét, aki kővel dobta meg. Nehéz a társadalom berendezkedésébe beleilleszteni azt a tanítást is, hogy az ember ne törődjék a holnappal, ne dolgozzon, ne takarékoskodjék, hanem bízza csak arra magát, aki felöltözteti a mezők liliomát. Jézus megbocsátott a bűnösnek, mert «nem tudja, mit csinál». Ez az emberfeletti türelem nem a gyakorlati élet hajtóereje és nem szilárdíthatna meg állami kereteket sem, mert nem a bűn büntetlensége, hanem megtorlása biztosítja a közrendet és a kormányzat éppen a megoldás jogának birtokában válik hatalmi tényezővé. Még a keresztény egyházi állam sem követhette Jézus példáját a bűnbocsánatban. Ez a határtalan türelem tehát csak elérhetetlen eszményként tündököl az Evangéliumból a keresztény világ felé és inkább gyönyörteljes meghatódásokra, mint példakövetésre ösztönöz. Valahol azonban mégis csak el kellett ültetni ezt a jézusi virágot, amely sokkal szebb, semhogy nyomtalan elhervadást érdemeljen meg, de sokkal érzékenyebb és mennyeibb is, semhogy mindenütt virágozhasson. Az egyház ennélfogva később szerzeteket teremtett és a szegénységet, alázatosságot, béketűrést és minden más erényt, amelyet közönséges emberi erő nem bírhat el, rájuk súlyozott. Ezzel a dualizmus elvét vitte be a morálba, amely pedig egységes és ellenzi az emberi kötelességeknek elosztását olyan formán, hogy azok csak erre kiszemelt erkölcsi teherhordókat igázzanak le. Korán vehették észre, hogy akkor már, mikor ennek a felfogásnak sem irodalma, sem intézménye nem volt még, válságokat idézhet elő és éppen Pál apostol volt az első, aki a jézusi elv kivihetetlensége s az elv és gyakorlat között való nagy különbség folytán ráérzett a korrektivum szükségességére. Az ő irataiban lényegesen más az evangéliumi erkölcs filozófia, mint az Evangéliumokban, és más, mint Keresztelő János felfogásában is. Keresztelő János még azt hirdette: Térjetek meg, alakuljatok át «szellemben», mert közeledik Isten országa. Ő tehát még az ember tudatos megtisztulásától, a szellemi megújhodástól várta Isten országának eljövetelét. De Pál apostol már nem bízott az emberiség teljes megtisztulásában, viszont az üdvösség reményétől sem akarta megfosztani, azért megteremtette hát a maga rendszerét (paulinizmus), amelynek az a leglényegesebb princípiuma, hogy nem emberi törekvés hozza meg az Isten országát, hanem meghozza egy titokzatos felsőbb hatalom, az Isten kegyelme. Ez a kegyelem pedig nem megszolgált és kiérdemelt jutalom, hanem ajándék csupán. A bűn fennmaradásával azonban mégsem lehet elképzelni Isten országának eljövetelét, az eredendő bűn princípiumának fenntartása viszont kizárja az emberiség bűntelenségét és kizár olyan tökéletes megtisztulást is, amely az Isten birodalmának boldog korszakát nyithassa meg. A Keresztelő János által hirdetett megtisztulás helyébe tehát az Isten kegyelméből való paulini megváltás lépett. Ha az eredendő bűnnel született emberiség nem is tisztulhat ki saját akaratából öröklött terheltségéből, kitisztulhat belőle a megváltás útján, vagyis úgy, ha valaki az egész emberiség bűneiért engesztelő áldozatul ajánlja fel magát az Istennek. Ez a Megváltó természetesen nem lehet ember, mint a többi ember. Nem születhetett öröklött bűnnel, hanem olyan tisztaságban, amelyet emberi bűn nem fertőzhet meg. A Megváltó ennélfogva csak Istenember lehet, az Isten fia, aki feláldozza magát. Pál apostol természetesen nem vetette el az emberi jó cselekedeteket, de annyi erő nem lehet bennük, mint az Isten kegyelmében és az Isten birodalmát csak a nagyobb erő hozhatja meg, nem a kisebb. Most már még csak egy téglát kellett beépíteni a hatalmas paulini elgondolásba és Pál apostol beépítette. Ez a Hit, amely mindennél hatalmasabb és minden emberi érdemet fölülmúl. Isten kegyelmét csak a Hittel érdemelheti ki az ember. «Annak okáért állítják bizonyosnak; «…az ember megigazul a hit által, a törvények teljesítése nélkül.» (Pál, Római levele 3. 28.) De a messzelátó Pál, ha az emberi élet csúcsára a Hitet építette is, mégis féltette, legfőként pedig az első keresztények tanításától féltette, amely nem tűrt megalkuvásokat (és ilyen megalkuvástalansággal jutott az be az Evangéliumokba is). A paulinizmus ennélfogva fölszabadította az opportunizmust, csak azért, hogy kisebbre csökkentse a súrlódási felületet, mert a küzdelmek és torzsalkodások megrendíthetik az új vallást, amely még nem erősödött meg eléggé. Ezért figyelmezteti a tanítványait : «Meg ne botránkoztassátok sem a zsidót, sem a görögöket, sem az Isten születését, miképpen én mindenekben mindeneknek kedveskedem (Korinthusi levél, 10., 32-33.). Így hirdeti a megalkuvást a házasságkötés tekintetében is, mondván: «jobb a nőtlenség, de jól cselekszik az is, aki megnősül» (u. o. 7., 26-28.). A paulinizmus magában hordta a fejlődést és nem is állt ott meg, ahol mindennél sugárzóbb őrtoronnyá a Hitet építette fel. A jó cselekedetekkel szemben elfoglalt kicsinylő álláspontjáról és az opportunizmusról csakhamar a Tóra teljes érvénytelenítésének terére került, olyannyira, hogy a törvényt károsnak nyilvánította. «Mert a törvény haragot szül: ahol nincsen törvény, ott nincsen törvény ellen való cselekedet.» (Római levél, 4., 15.) Még ezt is mondja: «Mit mondjak tehát: a törvény bűn-e? Távol legyen. Sőt inkább, a bűnt nem ismertem meg, csakis a törvények által, mert a bűnös vágyat sem ismertem volna, ha a törvény nem mondta volna: «Ne kívánd felebarátod feleségét» (u. o. 7., 7.). A törvénytől elszabadította magát Pál apostol, de nem szabadította el magát a zsidó írásmagyarázat, a hagyományos aggada (haggódó) módszereitől és a törvénytől való függetlenítés jogosságát haggadikus fejtegetéssel igazolta. «A törvény csak addig uralkodik az emberen, amíg él. A férfi hatalma alá van rendelve a nő, a férfihoz van kötve, amíg a férj életben van; ha meghal a férj, megszabadul az asszony a férfi hatalmától. Azért az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfiúhoz megy feleségül, de ha meghalt a férje, megszabadult akkor a törvénytől, hogy ne legyen parázna, ha máshoz megy férjhez. Atyámfiai, ti is meghaltatok a törvényre nézve a Krisztus testében, hogy másé lehessetek; minekutána meghalt az, kinek kötelékében voltunk» (Római levél, 7., 1-6.). A paulinizmus, vagyis a törvény hatálytalanítása végzetessé válhatott volna az új egyházra, ha felül nem kerekedik más apostolokban a belátás, hogy a törvény mégis jó, ami már egyes apostoli levelekben is bőven kifejezésre jut. Valószínű, hogy nem csak az apostolok küzdöttek a paulinizmus ellen, hanem a zsidók is, de hogyan, milyen eszközökkel küzdöttek ellene, arról nem maradtak írott bizonyítékok, csak az akkor állandósult héber imákban találhatjuk meg a védekezés nyomait és ezekből azt is megállapíthatjuk, hogy leginkább az isteni egység felbontása ellen küzdöttek és az Isten országának olyan elképzelése ellen, ahogyan az a paulinizmusból bontakozott ki. Az Egyisten-gondolatot valószínűleg már régebbi hatások ellen védelmezték meg, főleg a zoroasztrismus ellen, amely fölmentette Istent a rosszért való felelősség alól, mert azt más hatalom alá rendelte. A «két hatalomban való hit» nem fért össze a zsidó felfogással és bizonyára ez ellen tiltakoztak abban az imában, amely Istent dicsőíti, «aki (egymagában) alkotta a világosságot és sötétséget». Az istenegység nem metafizikai kérdések megoldásaként jelentkezett a zsidóknál, hanem az erkölcs következménye gyanánt. Ha egy az igazság, egy az embertestvériség, egy a a szeretet, akkor szükségkép csak egy lény lehet, aki mindezt akarja. Az Isten sem az igazságban, sem a testvériségben, sem a szeretetben nem tűrheti a jogtalanságot és a rosszat, de mert ellentétes hajlamok mellett is egységes az emberiség, az emberi ellentétes hajlamok iránt is könyörülettel és elnézéssel viseltetik. Igazságszolgáltatás és kegyelem között azonban nincs is dualizmus, a kettő összeforr az ember gondolkodásában, ha azzal Istenhez emelkedik, aki maga is kegyelmes és igazságos egyidőben. Azért alakult ki a zsidó imákban a gyakran visszatérő megszólító formula: Atyánk, királyunk (ovinu malkinu). Az atyához könyörög a zsidó bizalom, mert kegyelmes és a királyhoz, mert igazságos. De az egy Istenről vallott zsidó felfogásban az Isten birodalmának gondolata is egységes formát követelt. Az Evangéliumok Isten országa, amely kegyelemképpen azoknak adatik, akik hisznek, nem elégítette ki az egyetemesség felé hajló zsidó szemléletet. Az isten országával szemben tehát megalkották az Ég uralmá-nak (Malchusz somájim) fogalmát, amely egyetemesebb és amelynek tükörképe a zsidó próféták utópiája olyan korról, amikor az Egyisten védelme alatt egyetlen egy Istenországban forr majd össze az egész emberiség és sem gyűlölet, sem fegyverek vérontása nem lesz többé a földön, hanem csak béke és boldogság. Az Ég uralmáról való gondolattal védekeztek az U. Isten országának vonzó képe ellen és ezt sok imájukban (Olénu, Malchijosz) juttatták kifejezésre, ahogyan már régebben proféciálták: Isten lesz királlyá az egész földön, akkoriban egy lesz az Isten és egy az ő neve. (Zakariás 14., 9.). Az Ú. könyveit héberre is lefordították és különösen az angol misszionáriusok terjesztik a zsidók között.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5153. címszó a lexikon => 918. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15153.htm

CÍMSZÓ: Uj-Testamentum

SZÓCIKK: Uj -Testamentum. Jézusról és tanításairól szóló könyvek s levelek, amelyek a keresztény vallás alapját alkotják. Jézus maga sohasem tagadta a zsidó néphez és vallásához való tartozását. Első tanítványai sem szakítottak még annyira a zsidósággal, hogy külön felekezethez tartozóknak tűnhetnének fel. A könyveiket is főleg zsidók számára írták. A keresztény egyház dogmatikája, amely ezekből a könyvekből bontakozott ki és a későbbi fejlemények ugyan a zsidóságtól való teljes elválásra vezettek, de ez nem változtathatja meg azt a tényt, hogy a szerzők még a zsidósághoz tartoztak. Ennek a ténynek a felismerésére támaszkodik az a modern felfogás, amely az Ú.-ot irodalmi ellajstromozása tekintetében nem célzatai és hatásai, hanem eredete alapján ítéli meg és ezen az alapon a zsidó irodalom számára reklamálja. Ezt az érdekes, de zsidó részről kevéssé támogatott irodalmi irredentát a jeruzsálemi zsidó egyetem egyik tanára és historikusa indította meg, visszhangot azonban csak Amerikában talált. A könyvek elnevezése a tarsusi Saulra, Pál apostolra vezethető vissza, mégpedig a zsidókhoz héberekhez írt levelére 9,15 , amelyben ezt írja: Ekképp ő Jézus közbenjárója az U.-nak, mivel meghalván azoknak a bűnöknek való megváltásáért, amelyek az első Testamentum uralma idején voltak . Az Ú.-mal hozott örökség: az üdvözülés; de az ebben való részesedés nem a törvénytartás jutalma, hanem Istentől való ingyen kegy juttatja ahhoz az embereket. Ezt mondom pedig, hogy a Testamentum, amelyet Isten először kötött Krisztusról, nem lesz felfüggesztve... Micsoda is a törvény? A bűn növelésére adatott. Mielőtt eljött a hit, a törvény által óvattunk. A törvény a Krisztusra vezérlő mesterünk volt, hogy aztán hit által üdvözüljünk, de miután eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. Galatabeliekhez írott levél 3, 17-25 . Az Ú. részei a következők: 1. Máté, 2. Márk 3. Lukács és 4. János szerint való Evangélium. Apostolok Cselekedetei. Pál, Jakab, Péter és János apostol, tovább Júdás levelei összesen 21 . János jelenesei. A négy első könyvnek Evangélium a neve, ami jó hírt jelent; talán azt a jó hírt, amely Jézusnak eljöveteléről szól, de lehet, azt a jó hírt, amelyet Jézus hozott. Sok ilyen Evangélium volt forgalomban a kereszténység első századaiban, de az egyház valamennyit apokriffá nyilvánította, kivéve Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumát, amelyeket kanonizált. De e között a négy könyv között is jelentékeny eltérések vannak és az egyház ennélfogva, a negyedik könyv szentségének érintése nélkül, az első hármat synoptikusnak együttlátóknak nevezte el, mert többé-kevésbbé egyeznek. A synoptikusok eredetét az első századra teszi a tudomány, szemben a negyedikkel, amely nem régibb hagyományok összeállításából keletkezett egyesek előadása szerint, hanem egyetlen hellénusi misztikus zsidó író műve és sok olyan anyagot tartalmaz, amelyet a synoptikusok nem ismernek. A negyedik Evangélium szerzője ismerte az első hármat, de nem használta fel az anyagukat és magáról Jézusról is más képet fest, mint amazok. Jóllehet, hogy a könyvek fundamentális jelentőségét már régen ismerték, a kanonizálás mégis csak a niceai zsinat után, a IV. sz. vége felé történt. Az Ú. könyveinek egy része héberül íródott, illetve arameusul, aztán ezeket is lefordították. A fordítók már nem bírhatták tökéletesen az arám nyelvet és ezért homályosul t el sok evangéliumi mondás, amely az eredetiben világos lehetett. Mert itt-ott olyan kijelentést találunk, amelyet nem lehet összeegyeztetni Jézus szellemével és így fel kell tételezni, hogy ezek csak a fordító fogalmazásában vesztették el eredeti jelentésüket. A biblia-kritika sokszor torpant meg Jézusnak e mondása előtt: hagyd a halottakat az ő halottaiknak, hadd temessék ők el a halottaikat . A kritika jogosan kételkedik a fordítás helyességében, mert bajos feltételezni, hogy így hangzott volna eredeti formájában is a tanítása, hiszen Jézus a szeretet fogalmának adott egyetemesebb értelmezést és lehetetlen, hogy abból éppen a halottak iránt tartozó kegyeletet vetette volna ki. Nyilvánvaló, hogy csak az arám nyelv egyenlítheti ki az ellenmondást. A fordító hibásan olvashatta az eredeti pontozatlan arám szöveget, amely így hangozhatott: Hagyd a halottat a halott temetőnek a sírásónak , aki temeti a halottakat . Sok fejtörést okozott a kritikának ez a jézusi mondás is : Aki hozzám jön és nem gyűlöli meg atyját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit, nővéreit és saját életét is, az nem lőhet az én tanítványom . Lukács 14. 26 . Ez nem a szeretet, hanem a gyűlölet hirdetése, azé az engesztelhetetlen gyűlöleté, amely éppen azok ellen fordul, akiket a vérség, a megszokás, a nevelés, a hagyomány, a vallás, de a társadalmi racionalizmus is forrasztotta össze az emberrel és eszményibb érdeklődésével. Jézus az általános emberszeretetet hirdette, lehetséges-e, hogy ezt a nagy gyűlöletet is meghirdette? Itt megint csak a héber nyelv védelmezheti meg a jézusi szellemet. Jézus héberül, vagy arameusul beszélt és az idézett mondásban előforduló gyűlöl ige az ő száján kétségtelenül a száné igeformája volt. Száné ige már nemcsak gyűlöletet jelentett az akkori nyelvhasználatban, hanem válást, szakítást is, főleg a házaséletben, de a fordító nem tudott erről, vagy megfeledkezett róla. A kritika szerint ezen az alapon kell rekonstruálni Jézusnak ezt a mondását, aki nem a szülők, gyermekek, testvérek meggyűlölését követelte, hanem a tőlük való elválást, az elhagyásukat csupán, a hozzá való csatlakozás teljes bizonyításaként. Ez nem gyűlölet, csak egy új élet megkezdése és szelleme szerint rokonságot tart a mózesi meghagyással, amely szerint a hitves elhagyja az atyját, anyját és az ő hitvestársát követi Genesis . Minderről látnivaló, hogy az a tudományos tendencia, amely az U.-ot a zsidó irodalom számára reklamálja, inkább a keresztény egyház érdeke lehet, mint a zsidóságé. Mert ha a héber- és arám nyelv segítségével sok elhomályosult, vagy a fordításban elferdült evangéliumi helyet eredeti jelentésébe és eredeti formájába igazít vissza a tudomány, nem a zsidó kritikát, amely aránylag keveset foglalkozik a keresztény teológiával, hanem a keresztény kritikát köti meg destruáló munkájában. Az U. keletkezésének formája a zsidó rabbinikus irodalom keletkezésére emlékeztet. Szóbeli hagyományozás előzte meg, a hagyományokat gyűjtötték és tovább adták, mindaddig, míg a könyvek címében megnevezett evangélisták formába öntötték azokat. Az U. ezeket sem nevezi az evangéliumi könyvek közvetlen szerzőinek, hanem tradálóknak csupán, a hagyomány továbbszármaztatóinak és ami azokban olvasható, azt az összeállítók vagy szerkesztők az ő hagyományaik alapján jegyezték fel. Talán éppen a hagyományozással járó nyelvi és időbeli eltávolodások, a leírt korszakok történetének emlékezésbeli transzformálódásai okozták az evangéliumbeli eltéréseket és ellentmondásokat, amelyek sokszor igen nehéz feladat elé állítják a tudományos kutatást. Az eltérések éppen a leglényegesebb történelmi adatokra vonatkozóan állapíthatók meg, így pl. Jézus halálára vonatkozóan is. A szkeptikus történetkutatás éppen ezért nem egyszer, de nem mindig tárgyilagosan afelé a feltevés felé hajlik, amely Jézust csak mithikus alaknak képzeli el. A zsidóságnak semmi oka sincs arra, hogy ezt a negációt a magáévá tegye és örüljön olyan állításoknak, amelyeknek az a legnagyobb hibája, hogy argumentumaikat a nembizonyításból merítik. Viszont tény, hogy Josephus Flavius, a nagy zsidó történetíró, aki Jézus kortársa volt és őt még túl is élte néhány évtizeddel, aprólékosan írt le mindent, ami korában lejátszódott, de történeti munkájában nemcsak magáról Jézusról hallgat, de még a Jézus nevéhez fűzött új vallási mozgalomról is, amely az ő idejében már nagy hullámokat verhetett az U. adatai szerint. Ezen az alapon azonban még nem lehet Jézust egyszerűen a mithológiába utalni, mert Josephus Flavius talán éppen valláspolitikai okokból tartotta kívánatosnak az elhallgatást, vagy azért, mert az ő idejében még nem kristályosodott ki Jézus későbbi jelentősége. Aminthogy az sem felelne meg a történelmi kutatás objektivitásának, ha azt akarnók bizonyítani, hogy Josephus Flavius igenis ismerte Jézust, küldetését és történetét is, csak azért, mert könyvében a következő feljegyzés található: Ez időben élt Jézus, bölcs ember, ha ugyan embernek nevezhető. Ő ugyanis csodás dolgokat művelt és tanította azokat, akik örömmel fogadták igazságait. Sok zsidót és sok hellént vonzott magához. Ő volt a Messiás. Amikor a mi első embereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette őt, nem hagytak fel vele, akik szerették. Három nap múlva ugyanis újból élve jelent meg nekik, miután az isteni próféták ezt és ezer más csodadolgot jósoltak felőle. Még mai napig sem szűnt meg azoknak a gyülekezete, amely őróla kereszténynek neveztetik. Maga a keresztény tudományos irodalom is elismeri, hogy ezt nem írhatta Josephus, akinek más felfogása volt a Messiásról. A kohén származású büszke tudós, aki politikus, hadvezér és kormányzó volt, elégszer érezhette a messiási gondolattal járó nyugtalanságot és nem magasztalhatott fel olyan embert, aki súlyos válságokkal fenyegette az akkori zsidóság lelki életét. Josephus csak akkor írhatta volna le ezeket a szavakat, ha szakított volna a zsidósággal, de éppen az iratokból tudjuk, hogy szigorúan a hitéhez ragaszkodott. A kritika meg is állapította, hogy ezt a helyet kétségtelenül keresztény ember csempészte be utólag a szövegbe, mert e hely interpolálására szüksége volt a kereszténységnek, hogy tanításaihoz történetírói tanúságot kapjon, miután az egykorú Tacituson kívül egy historikus sem emlékezik meg Jézusról, és Tacitus is csupán a halálát említi. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy azokban az időkben, mikor újak voltak még a Jézusra vonatkozó hagyományok, de kezdett már kikristályosodni a kereszténység történelmi felfogása, a mozgalomról ennyi szimpátiával írhasson egy zsidó történetíró, mikor nem számíthatott kölcsönösségre és nem lehetett már titok, hogy ha ezeket a hagyományokat a történetírás veszi át, akkor is inkább ellenérzéssel, mint szimpátiával fog fordulni a zsidóság ellen. Az Evangéliumokban valóban már érezhető is a zsidóellenes hangulat. Különösen éles az irányzatosság a Júdás árulásáról szóló epizódban. Olyan alkatelemekből rakták össze ezt az epizódot, amelyek még látszatra sem mentik meg a történeti logikát. Jézus tudja, meg is mondja, hogy tanítványai közül egy el fogja árulni. Ez sejtelemnél több lehetett, próféciánál konkrétebb tudás és az áruló jellemének és szándékának biztos ismeretén alapult. Jézusnak tudnia kellett, hogy melyik lesz az áruló és ha úgy tudta, hogy Júdás fogja elárulni, akkor mégis miért tűrte meg maga mellett'? A történelmi adottságok félreértése és a logika korlátait leromboló célzatosság sugalmazta az árulás exponálását és végrehajtását is. Júdás úgy árulta el Jézust, hogy megcsókolja. Ez volt a jeladás és Jézus személyazonosságának a megpecsételése. Mindez csak amellett a szuppozició mellett történhetett volna meg, hogy sem a hatalom képviselői, sem a végrehajtói nem ismerték Jézust. De az U. előadása szerint százezrek ujjongtak Jézus elé, mikor bevonult Jeruzsálembe. Nyilvános helyeken tanított és prédikált, a templomból kiverte a kufárokat, ami bizonyára nemcsak a papok, de a hatóság figyelmét is reá terelte; el lehet-e hát képzelni, hogy ilyen körülmények között éppen csak a rendészeti hatóság nem ismerte Jézust? Valóban sem a főpap ha volt szerepe Jézus elfogatásában és tragédiájában , sem Pilátus, aki kivégeztette, mert féltette tőle a római hatalomtól megtámasztott közrendet, nem szorult arra, hogy valaki a ráismerés céljából csókkal, vagy akármilyen más jellel elárulja. Még a romantika és Jézusnak az ellentétek által való glorifikálása sem követel ennyi logikai megtagadást. Hogy ezt az epizódot mégis beszőtték Jézus történetébe, annak csak egy magyarázata lehet, még pedig az, hogy akkor, amikor az Evangéliumot a hagyományok nyomán megírták, már nagyon kiéleződött az ellentét keresztények és Judaiak között és a vallási ellenszenv politikai szükségességnek érezte a zsidók megbélyegzését, főleg pedig a felelősségnek rájuk való áthárítását. Az események még túl frissek voltak ahhoz, hogy elviselhessenek a történelmi tényekkel meg nem egyező vádaskodást, különösen olyant, amely az egész nép ellen lazíthatta a Krisztushívek fájdalmát és haragját. De szimbolikus sejtetést elbírt már az akkori hangulat. Jézus elárulójának tehát Judást Juda tették meg, az egész nép nevének hordozóját, a megbélyegzés ilyenformán nemcsak őt magát érte, hanem az egész népet is Judaeusok , amelyet szimbolizál. A célzatosság és a mindjobban erősödő keresztény ellenségeskedés nem kerülte el az akkori zsidók figyelmét és az új vallás hatásai is már oly nagy erővel mutatkoztak, hogy az ősi zsidó vallás védelmet követelt. A zsidó hagyomány őrzői ennélfogva állást foglaltak az új hit terjesztői ellen és különféle törvényes intézkedéssel körülbástyázták a zsidó hitet és zsidó életet, hogy abba semmi se szivároghasson be az új vallás lényeges tanításaiból. Ezek közzé az intézkedések közzé tartozik pl. a miséhez használt bor tilalma is. Ezek a belső elsáncolások azonban nem viselik magukon a harciasság jellegét. Az akkori zsidóság még nem vitatkozott a kereszténységgel és mikor meg is indult különösen Alexandriában az apologetikus irodalom, ez akkor is inkább csak a judaizmus ismertetésére és feldicsérésére szorítkozott, de kevés szót vesztegetett arra, hogy más vallásokat lebecsüljön. Ez annál feltűnőbb, mert az új kereszténység nem volt ennyire kíméletes és írásai sok célzatossággal keserítették az akkori zsidóságot. De az itt-ott kiütköző célzatosság sem vonhat le semmit sem az evangéliumi könyvek értékéből és szépségeiből. Az ethikája kétségkívül nagyon alkalmas arra, hogy a vajúdó és kibontakozó új világszemlélet rajongóit még nagyobb rajongásra lelkesítse. Minthogy azonban kiválasztott egyének erkölcseiből építi ki erkölcsi rendszerét, mégis mást ad, mint ami a társadalmi erkölcstan fogalmát fedi. Eszménynek fölemelő az evangéliumi béketűrés, de évezredek tapasztalata és a keresztény államok múltja és jelene is mutatja, hogy sem a társadalom, sem az állam nem állhatna fenn, ha következetesen érvényesítené a krisztusi princípiumokat és az arcul ütött nép, az arcul ütött ember a másik arcát is odanyújtaná a megbántójának, vagy kenyérrel dobálná meg az ellenségét, aki kővel dobta meg. Nehéz a társadalom berendezkedésébe beleilleszteni azt a tanítást is, hogy az ember ne törődjék a holnappal, ne dolgozzon, ne takarékoskodjék, hanem bízza csak arra magát, aki felöltözteti a mezők liliomát. Jézus megbocsátott a bűnösnek, mert nem tudja, mit csinál . Ez az emberfeletti türelem nem a gyakorlati élet hajtóereje és nem szilárdíthatna meg állami kereteket sem, mert nem a bűn büntetlensége, hanem megtorlása biztosítja a közrendet és a kormányzat éppen a megoldás jogának birtokában válik hatalmi tényezővé. Még a keresztény egyházi állam sem követhette Jézus példáját a bűnbocsánatban. Ez a határtalan türelem tehát csak elérhetetlen eszményként tündököl az Evangéliumból a keresztény világ felé és inkább gyönyörteljes meghatódásokra, mint példakövetésre ösztönöz. Valahol azonban mégis csak el kellett ültetni ezt a jézusi virágot, amely sokkal szebb, semhogy nyomtalan elhervadást érdemeljen meg, de sokkal érzékenyebb és mennyeibb is, semhogy mindenütt virágozhasson. Az egyház ennélfogva később szerzeteket teremtett és a szegénységet, alázatosságot, béketűrést és minden más erényt, amelyet közönséges emberi erő nem bírhat el, rájuk súlyozott. Ezzel a dualizmus elvét vitte be a morálba, amely pedig egységes és ellenzi az emberi kötelességeknek elosztását olyan formán, hogy azok csak erre kiszemelt erkölcsi teherhordókat igázzanak le. Korán vehették észre, hogy akkor már, mikor ennek a felfogásnak sem irodalma, sem intézménye nem volt még, válságokat idézhet elő és éppen Pál apostol volt az első, aki a jézusi elv kivihetetlensége s az elv és gyakorlat között való nagy különbség folytán ráérzett a korrektivum szükségességére. Az ő irataiban lényegesen más az evangéliumi erkölcs filozófia, mint az Evangéliumokban, és más, mint Keresztelő János felfogásában is. Keresztelő János még azt hirdette: Térjetek meg, alakuljatok át szellemben , mert közeledik Isten országa. Ő tehát még az ember tudatos megtisztulásától, a szellemi megújhodástól várta Isten országának eljövetelét. De Pál apostol már nem bízott az emberiség teljes megtisztulásában, viszont az üdvösség reményétől sem akarta megfosztani, azért megteremtette hát a maga rendszerét paulinizmus , amelynek az a leglényegesebb princípiuma, hogy nem emberi törekvés hozza meg az Isten országát, hanem meghozza egy titokzatos felsőbb hatalom, az Isten kegyelme. Ez a kegyelem pedig nem megszolgált és kiérdemelt jutalom, hanem ajándék csupán. A bűn fennmaradásával azonban mégsem lehet elképzelni Isten országának eljövetelét, az eredendő bűn princípiumának fenntartása viszont kizárja az emberiség bűntelenségét és kizár olyan tökéletes megtisztulást is, amely az Isten birodalmának boldog korszakát nyithassa meg. A Keresztelő János által hirdetett megtisztulás helyébe tehát az Isten kegyelméből való paulini megváltás lépett. Ha az eredendő bűnnel született emberiség nem is tisztulhat ki saját akaratából öröklött terheltségéből, kitisztulhat belőle a megváltás útján, vagyis úgy, ha valaki az egész emberiség bűneiért engesztelő áldozatul ajánlja fel magát az Istennek. Ez a Megváltó természetesen nem lehet ember, mint a többi ember. Nem születhetett öröklött bűnnel, hanem olyan tisztaságban, amelyet emberi bűn nem fertőzhet meg. A Megváltó ennélfogva csak Istenember lehet, az Isten fia, aki feláldozza magát. Pál apostol természetesen nem vetette el az emberi jó cselekedeteket, de annyi erő nem lehet bennük, mint az Isten kegyelmében és az Isten birodalmát csak a nagyobb erő hozhatja meg, nem a kisebb. Most már még csak egy téglát kellett beépíteni a hatalmas paulini elgondolásba és Pál apostol beépítette. Ez a Hit, amely mindennél hatalmasabb és minden emberi érdemet fölülmúl. Isten kegyelmét csak a Hittel érdemelheti ki az ember. Annak okáért állítják bizonyosnak; …az ember megigazul a hit által, a törvények teljesítése nélkül. Pál, Római levele 3. 28. De a messzelátó Pál, ha az emberi élet csúcsára a Hitet építette is, mégis féltette, legfőként pedig az első keresztények tanításától féltette, amely nem tűrt megalkuvásokat és ilyen megalkuvástalansággal jutott az be az Evangéliumokba is . A paulinizmus ennélfogva fölszabadította az opportunizmust, csak azért, hogy kisebbre csökkentse a súrlódási felületet, mert a küzdelmek és torzsalkodások megrendíthetik az új vallást, amely még nem erősödött meg eléggé. Ezért figyelmezteti a tanítványait : Meg ne botránkoztassátok sem a zsidót, sem a görögöket, sem az Isten születését, miképpen én mindenekben mindeneknek kedveskedem Korinthusi levél, 10., 32-33. . Így hirdeti a megalkuvást a házasságkötés tekintetében is, mondván: jobb a nőtlenség, de jól cselekszik az is, aki megnősül u. o. 7., 26-28. . A paulinizmus magában hordta a fejlődést és nem is állt ott meg, ahol mindennél sugárzóbb őrtoronnyá a Hitet építette fel. A jó cselekedetekkel szemben elfoglalt kicsinylő álláspontjáról és az opportunizmusról csakhamar a Tóra teljes érvénytelenítésének terére került, olyannyira, hogy a törvényt károsnak nyilvánította. Mert a törvény haragot szül: ahol nincsen törvény, ott nincsen törvény ellen való cselekedet. Római levél, 4., 15. Még ezt is mondja: Mit mondjak tehát: a törvény bűn-e? Távol legyen. Sőt inkább, a bűnt nem ismertem meg, csakis a törvények által, mert a bűnös vágyat sem ismertem volna, ha a törvény nem mondta volna: Ne kívánd felebarátod feleségét u. o. 7., 7. . A törvénytől elszabadította magát Pál apostol, de nem szabadította el magát a zsidó írásmagyarázat, a hagyományos aggada haggódó módszereitől és a törvénytől való függetlenítés jogosságát haggadikus fejtegetéssel igazolta. A törvény csak addig uralkodik az emberen, amíg él. A férfi hatalma alá van rendelve a nő, a férfihoz van kötve, amíg a férj életben van; ha meghal a férj, megszabadul az asszony a férfi hatalmától. Azért az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfiúhoz megy feleségül, de ha meghalt a férje, megszabadult akkor a törvénytől, hogy ne legyen parázna, ha máshoz megy férjhez. Atyámfiai, ti is meghaltatok a törvényre nézve a Krisztus testében, hogy másé lehessetek; minekutána meghalt az, kinek kötelékében voltunk Római levél, 7., 1-6. . A paulinizmus, vagyis a törvény hatálytalanítása végzetessé válhatott volna az új egyházra, ha felül nem kerekedik más apostolokban a belátás, hogy a törvény mégis jó, ami már egyes apostoli levelekben is bőven kifejezésre jut. Valószínű, hogy nem csak az apostolok küzdöttek a paulinizmus ellen, hanem a zsidók is, de hogyan, milyen eszközökkel küzdöttek ellene, arról nem maradtak írott bizonyítékok, csak az akkor állandósult héber imákban találhatjuk meg a védekezés nyomait és ezekből azt is megállapíthatjuk, hogy leginkább az isteni egység felbontása ellen küzdöttek és az Isten országának olyan elképzelése ellen, ahogyan az a paulinizmusból bontakozott ki. Az Egyisten-gondolatot valószínűleg már régebbi hatások ellen védelmezték meg, főleg a zoroasztrismus ellen, amely fölmentette Istent a rosszért való felelősség alól, mert azt más hatalom alá rendelte. A két hatalomban való hit nem fért össze a zsidó felfogással és bizonyára ez ellen tiltakoztak abban az imában, amely Istent dicsőíti, aki egymagában alkotta a világosságot és sötétséget . Az istenegység nem metafizikai kérdések megoldásaként jelentkezett a zsidóknál, hanem az erkölcs következménye gyanánt. Ha egy az igazság, egy az embertestvériség, egy a a szeretet, akkor szükségkép csak egy lény lehet, aki mindezt akarja. Az Isten sem az igazságban, sem a testvériségben, sem a szeretetben nem tűrheti a jogtalanságot és a rosszat, de mert ellentétes hajlamok mellett is egységes az emberiség, az emberi ellentétes hajlamok iránt is könyörülettel és elnézéssel viseltetik. Igazságszolgáltatás és kegyelem között azonban nincs is dualizmus, a kettő összeforr az ember gondolkodásában, ha azzal Istenhez emelkedik, aki maga is kegyelmes és igazságos egyidőben. Azért alakult ki a zsidó imákban a gyakran visszatérő megszólító formula: Atyánk, királyunk ovinu malkinu . Az atyához könyörög a zsidó bizalom, mert kegyelmes és a királyhoz, mert igazságos. De az egy Istenről vallott zsidó felfogásban az Isten birodalmának gondolata is egységes formát követelt. Az Evangéliumok Isten országa, amely kegyelemképpen azoknak adatik, akik hisznek, nem elégítette ki az egyetemesség felé hajló zsidó szemléletet. Az isten országával szemben tehát megalkották az Ég uralmá-nak Malchusz somájim fogalmát, amely egyetemesebb és amelynek tükörképe a zsidó próféták utópiája olyan korról, amikor az Egyisten védelme alatt egyetlen egy Istenországban forr majd össze az egész emberiség és sem gyűlölet, sem fegyverek vérontása nem lesz többé a földön, hanem csak béke és boldogság. Az Ég uralmáról való gondolattal védekeztek az U. Isten országának vonzó képe ellen és ezt sok imájukban Olénu, Malchijosz juttatták kifejezésre, ahogyan már régebben proféciálták: Isten lesz királlyá az egész földön, akkoriban egy lesz az Isten és egy az ő neve. Zakariás 14., 9. . Az Ú. könyveit héberre is lefordították és különösen az angol misszionáriusok terjesztik a zsidók között.

15153.ht

CÍMSZÓ Uj-Testamentu

SZÓCIKK U -Testamentum Jézusró é tanításairó szól könyve levelek amelye keresztén vallá alapjá alkotják Jézu mag sohase tagadt zsid néphe é vallásáho val tartozását Els tanítványa se szakította mé annyir zsidósággal hog külö felekezethe tartozókna tűnhetnéne fel könyveike i főle zsidó számár írták keresztén egyhá dogmatikája amel ezekbő könyvekbő bontakozot k é később fejleménye ugya zsidóságtó val telje elválásr vezettek d e ne változtathatj me az tényt hog szerző mé zsidóságho tartoztak Enne tényne felismerésér támaszkodi a moder felfogás amel a Ú.-o irodalm ellajstromozás tekintetébe ne célzata é hatásai hane eredet alapjá ítél me é eze a alapo zsid irodalo számár reklamálja Ez a érdekes d zsid részrő kevéss támogatot irodalm irredentá jeruzsálem zsid egyete egyi tanár é historikus indított meg visszhango azonba csa Amerikába talált könyve elnevezés tarsus Saulra Pá apostolr vezethet vissza mégpedi zsidókho héberekhe ír levelér 9,1 amelybe ez írja Ekkép Jézu közbenjárój a U.-nak mive meghalvá azokna bűnökne val megváltásáért amelye a els Testamentu uralm idejé volta A Ú.-ma hozot örökség a üdvözülés d a ebbe val részesedé ne törvénytartá jutalma hane Istentő val ingye keg juttatj ahho a embereket Ez mondo pedig hog Testamentum amelye Iste előszö kötöt Krisztusról ne les felfüggesztve.. Micsod i törvény bű növelésér adatott Mielőt eljöt hit törvén álta óvattunk törvén Krisztusr vezérl mesterün volt hog aztá hi álta üdvözüljünk d miutá eljöt hit ne vagyun több vezérl meste alatt Galatabeliekhe írot levé 3 17-2 A Ú része következők 1 Máté 2 Már 3 Lukác é 4 Jáno szerin val Evangélium Apostolo Cselekedetei Pál Jakab Péte é Jáno apostol továb Júdá levele összese 2 Jáno jelenesei nég els könyvne Evangéliu neve am j hír jelent talá az j hírt amel Jézusna eljövetelérő szól d lehet az j hírt amelye Jézu hozott So ilye Evangéliu vol forgalomba kereszténysé els századaiban d a egyhá valamennyi apokriff nyilvánította kivév Máté Márk Lukác é Jáno Evangéliumát amelyeke kanonizált D közöt nég köny közöt i jelentéken eltérése vanna é a egyhá ennélfogva negyedi köny szentségéne érintés nélkül a els hárma synoptikusna együttlátókna nevezt el mer többé-kevésbb egyeznek synoptikuso eredeté a els századr tesz tudomány szembe negyedikkel amel ne régib hagyományo összeállításábó keletkezet egyese előadás szerint hane egyetle hellénus misztiku zsid ír műv é so olya anyago tartalmaz amelye synoptikuso ne ismernek negyedi Evangéliu szerzőj ismert a els hármat d ne használt fe a anyaguka é magáró Jézusró i má képe fest min amazok Jóllehet hog könyve fundamentáli jelentőségé má rége ismerték kanonizálá mégi csa nicea zsina után IV sz vég fel történt A Ú könyveine eg rész héberü íródott illetv arameusul aztá ezeke i lefordították fordító má ne bírhattá tökéletese a ará nyelve é ezér homályosu e so evangélium mondás amel a eredetibe világo lehetett Mer itt-ot olya kijelentés találunk amelye ne lehe összeegyeztetn Jézu szelleméve é íg fe kel tételezni hog eze csa fordít fogalmazásába vesztetté e eredet jelentésüket biblia-kritik sokszo torpan me Jézusna mondás előtt hagy halottaka a halottaiknak had temessé ő e halottaika kritik jogosa kételkedi fordítá helyességében mer bajo feltételezni hog íg hangzot voln eredet formájába i tanítása hisze Jézu szerete fogalmána adot egyetemeseb értelmezés é lehetetlen hog abbó éppe halotta irán tartoz kegyelete vetett voln ki Nyilvánvaló hog csa a ará nyel egyenlíthet k a ellenmondást fordít hibása olvashatt a eredet pontozatla ará szöveget amel íg hangozhatott Hagy halotta halot temetőne sírásóna ak temet halottaka So fejtörés okozot kritikána e jézus mondá i Ak hozzá jö é ne gyűlöl me atyját anyját feleségét gyermekeit fivéreit nővérei é sajá életé is a ne lőhe a é tanítványo Lukác 14 2 E ne szeretet hane gyűlöle hirdetése az a engesztelhetetle gyűlöleté amel éppe azo elle fordul akike vérség megszokás nevelés hagyomány vallás d társadalm racionalizmu i forrasztott össz a emberre é eszményib érdeklődésével Jézu a általáno emberszeretete hirdette lehetséges-e hog ez nag gyűlölete i meghirdette It megin csa hébe nyel védelmezhet me jézus szellemet Jézu héberül vag arameusu beszél é a idézet mondásba előfordul gyűlö ig a szájá kétségtelenü szán igeformáj volt Szán ig má nemcsa gyűlölete jelentet a akkor nyelvhasználatban hane válást szakítás is főle házaséletben d fordít ne tudot erről vag megfeledkezet róla kritik szerin eze a alapo kel rekonstruáln Jézusna ez mondását ak ne szülők gyermekek testvére meggyűlölésé követelte hane tőlü val elválást a elhagyásuka csupán hozz val csatlakozá telje bizonyításaként E ne gyűlölet csa eg ú éle megkezdés é szellem szerin rokonságo tar mózes meghagyással amel szerin hitve elhagyj a atyját anyjá é a hitvestársá követ Genesi Minderrő látnivaló hog a tudományo tendencia amel a U.-o zsid irodalo számár reklamálja inkáb keresztén egyhá érdek lehet min zsidóságé Mer h héber é ará nyel segítségéve so elhomályosult vag fordításba elferdül evangélium helye eredet jelentéséb é eredet formájáb igazí vissz tudomány ne zsid kritikát amel arányla kevese foglalkozi keresztén teológiával hane keresztén kritiká köt me destruál munkájában A U keletkezéséne formáj zsid rabbiniku irodalo keletkezésér emlékeztet Szóbel hagyományozá előzt meg hagyományoka gyűjtötté é továb adták mindaddig mí könyve címébe megnevezet evangélistá formáb öntötté azokat A U ezeke se nevez a evangélium könyve közvetle szerzőinek hane tradálókna csupán hagyomán továbbszármaztatóina é am azokba olvasható az a összeállító vag szerkesztő a hagyományai alapjá jegyezté fel Talá éppe hagyományozássa jár nyelv é időbel eltávolodások leír korszako történeténe emlékezésbel transzformálódása okoztá a evangéliumbel eltéréseke é ellentmondásokat amelye sokszo ige nehé felada el állítjá tudományo kutatást A eltérése éppe leglényegeseb történelm adatokr vonatkozóa állapítható meg íg pl Jézu halálár vonatkozóa is szkeptiku történetkutatá éppe ezér ne egyszer d ne mindi tárgyilagosa afel feltevé fel hajlik amel Jézus csa mithiku alakna képzel el zsidóságna semm ok sinc arra hog ez negáció magáév tegy é örüljö olya állításoknak amelyekne a legnagyob hibája hog argumentumaika nembizonyításbó merítik Viszon tény hog Josephu Flavius nag zsid történetíró ak Jézu kortárs vol é ő mé tú i élt néhán évtizeddel aprólékosa ír l mindent am korába lejátszódott d történet munkájába nemcsa magáró Jézusró hallgat d mé Jézu nevéhe fűzöt ú vallás mozgalomró is amel a idejébe má nag hullámoka verhetet a U adata szerint Eze a alapo azonba mé ne lehe Jézus egyszerűe mithológiáb utalni mer Josephu Flaviu talá éppe valláspolitika okokbó tartott kívánatosna a elhallgatást vag azért mer a idejébe mé ne kristályosodot k Jézu később jelentősége Aminthog a se feleln me történelm kutatá objektivitásának h az akarnó bizonyítani hog Josephu Flaviu igeni ismert Jézust küldetésé é történeté is csa azért mer könyvébe következ feljegyzé található E időbe él Jézus bölc ember h ugya emberne nevezhető ugyani csodá dolgoka művel é tanított azokat aki örömme fogadtá igazságait So zsidó é so hellén vonzot magához vol Messiás Amiko m els emberein följelentésér Pilátu keresztr feszíttett őt ne hagyta fe vele aki szerették Háro na múlv ugyani újbó élv jelen me nekik miutá a isten prófétá ez é eze má csodadolgo jósolta felőle Mé ma napi se szűn me azokna gyülekezete amel őról keresztényne neveztetik Mag keresztén tudományo irodalo i elismeri hog ez ne írhatt Josephus akine má felfogás vol Messiásról kohé származás büszk tudós ak politikus hadvezé é kormányz volt elégsze érezhett messiás gondolatta jár nyugtalanságo é ne magasztalhatot fe olya embert ak súlyo válságokka fenyegett a akkor zsidósá lelk életét Josephu csa akko írhatt voln l ezeke szavakat h szakítot voln zsidósággal d éppe a iratokbó tudjuk hog szigorúa hitéhe ragaszkodott kritik me i állapította hog ez helye kétségtelenü keresztén embe csempészt b utóla szövegbe mer hel interpolálásár szükség vol kereszténységnek hog tanításaiho történetíró tanúságo kapjon miutá a egykor Tacituso kívü eg historiku se emlékezi me Jézusról é Tacitu i csupá halálá említi Mindenesetr nehé elképzelni hog azokba a időkben miko úja volta mé Jézusr vonatkoz hagyományok d kezdet má kikristályosodn kereszténysé történelm felfogása mozgalomró enny szimpátiáva írhasso eg zsid történetíró miko ne számíthatot kölcsönösségr é ne lehetet má titok hog h ezeke hagyományoka történetírá vesz át akko i inkáb ellenérzéssel min szimpátiáva fo forduln zsidósá ellen A Evangéliumokba valóba má érezhet i zsidóellene hangulat Különöse éle a irányzatossá Júdá árulásáró szól epizódban Olya alkatelemekbő raktá össz ez a epizódot amelye mé látszatr se menti me történet logikát Jézu tudja me i mondja hog tanítványa közü eg e fogj árulni E sejtelemné töb lehetett próféciáná konkréteb tudá é a árul jelleméne é szándékána bizto ismereté alapult Jézusna tudni kellett hog melyi les a árul é h úg tudta hog Júdá fogj elárulni akko mégi miér tűrt me mag mellett' történelm adottságo félreértés é logik korlátai lerombol célzatossá sugalmazt a árulá exponálásá é végrehajtásá is Júdá úg árult e Jézust hog megcsókolja E vol jeladá é Jézu személyazonosságána megpecsételése Minde csa amellet szuppozici mellet történhetet voln meg hog se hatalo képviselői se végrehajtó ne ismerté Jézust D a U előadás szerin százezre ujjongta Jézu elé miko bevonul Jeruzsálembe Nyilváno helyeke tanítot é prédikált templombó kivert kufárokat am bizonyár nemcsa papok d hatósá figyelmé i re terelte e lehet- há képzelni hog ilye körülménye közöt éppe csa rendészet hatósá ne ismert Jézust Valóba se főpa h vol szerep Jézu elfogatásába é tragédiájába se Pilátus ak kivégeztette mer féltett től róma hatalomtó megtámasztot közrendet ne szorul arra hog valak ráismeré céljábó csókkal vag akármilye má jelle elárulja Mé romantik é Jézusna a ellentéte álta val glorifikálás se követe enny logika megtagadást Hog ez a epizódo mégi beszőtté Jézu történetébe anna csa eg magyarázat lehet mé pedi az hog akkor amiko a Evangéliumo hagyományo nyomá megírták má nagyo kiéleződöt a ellenté kereszténye é Judaia közöt é vallás ellenszen politika szükségességne érezt zsidó megbélyegzését főle pedi felelősségne ráju val áthárítását A eseménye mé tú frisse volta ahhoz hog elviselhessene történelm tényekke me ne egyez vádaskodást különöse olyant amel a egés né elle lazíthatt Krisztushíve fájdalmá é haragját D szimboliku sejtetés elbír má a akkor hangulat Jézu elárulójána tehá Judás Jud tetté meg a egés né nevéne hordozóját megbélyegzé ilyenformá nemcsa ő magá érte hane a egés népe i Judaeuso amelye szimbolizál célzatossá é mindjobba erősöd keresztén ellenségeskedé ne került e a akkor zsidó figyelmé é a ú vallá hatása i má ol nag erőve mutatkoztak hog a ős zsid vallá védelme követelt zsid hagyomán őrző ennélfogv állás foglalta a ú hi terjesztő elle é különfél törvénye intézkedésse körülbástyáztá zsid hite é zsid életet hog abb semm s szivároghasso b a ú vallá lényege tanításaiból Eze közz a intézkedése közz tartozi pl miséhe használ bo tilalm is Eze bels elsáncoláso azonba ne viseli maguko harciassá jellegét A akkor zsidósá mé ne vitatkozot kereszténységge é miko me i indul különöse Alexandriába a apologetiku irodalom e akko i inkáb csa judaizmu ismertetésér é feldicsérésér szorítkozott d kevé szó vesztegetet arra hog má vallásoka lebecsüljön E anná feltűnőbb mer a ú kereszténysé ne vol ennyir kímélete é írása so célzatosságga keserítetté a akkor zsidóságot D a itt-ot kiütköz célzatossá se vonha l semmi se a evangélium könyve értékébő é szépségeiből A ethikáj kétségkívü nagyo alkalma arra hog vajúd é kibontakoz ú világszemléle rajongói mé nagyob rajongásr lelkesítse Minthog azonba kiválasztot egyéne erkölcseibő épít k erkölcs rendszerét mégi más ad min am társadalm erkölcsta fogalmá fedi Eszményne fölemel a evangélium béketűrés d évezrede tapasztalat é keresztén államo múltj é jelen i mutatja hog se társadalom se a álla ne állhatn fenn h következetese érvényesíten krisztus princípiumoka é a arcu ütöt nép a arcu ütöt embe mási arcá i odanyújtan megbántójának vag kenyérre dobáln me a ellenségét ak kőve dobt meg Nehé társadalo berendezkedéséb beleilleszten az tanítás is hog a embe n törődjé holnappal n dolgozzon n takarékoskodjék hane bízz csa arr magát ak felöltöztet mező liliomát Jézu megbocsátot bűnösnek mer ne tudja mi csiná E a emberfelett türele ne gyakorlat éle hajtóerej é ne szilárdíthatn me állam kereteke sem mer ne bű büntetlensége hane megtorlás biztosítj közrende é kormányza éppe megoldá jogána birtokába váli hatalm tényezővé Mé keresztén egyház álla se követhett Jézu példájá bűnbocsánatban E határtala türele tehá csa elérhetetle eszménykén tündökö a Evangéliumbó keresztén vilá fel é inkáb gyönyörtelje meghatódásokra min példakövetésr ösztönöz Valaho azonba mégi csa e kellet ültetn ez jézus virágot amel sokka szebb semhog nyomtala elhervadás érdemelje meg d sokka érzékenyeb é mennyeib is semhog mindenüt virágozhasson A egyhá ennélfogv későb szerzeteke teremtet é szegénységet alázatosságot béketűrés é minde má erényt amelye közönsége ember er ne bírha el ráju súlyozott Ezze dualizmu elvé vitt b morálba amel pedi egysége é ellenz a ember kötelességekne elosztásá olya formán hog azo csa err kiszemel erkölcs teherhordóka igázzana le Korá vehetté észre hog akko már miko enne felfogásna se irodalma se intézmény ne vol még válságoka idézhe el é éppe Pá aposto vol a első ak jézus el kivihetetlenség a el é gyakorla közöt val nag különbsé folytá ráérzet korrektivu szükségességére A irataiba lényegese má a evangélium erkölc filozófia min a Evangéliumokban é más min Keresztel Jáno felfogásába is Keresztel Jáno mé az hirdette Térjete meg alakuljato á szellembe mer közeledi Iste országa tehá mé a embe tudato megtisztulásától szellem megújhodástó várt Iste országána eljövetelét D Pá aposto má ne bízot a emberisé telje megtisztulásában viszon a üdvössé reményétő se akart megfosztani azér megteremtett há mag rendszeré paulinizmu amelyne a leglényegeseb princípiuma hog ne ember törekvé hozz me a Iste országát hane meghozz eg titokzato felsőb hatalom a Iste kegyelme E kegyele pedi ne megszolgál é kiérdemel jutalom hane ajándé csupán bű fennmaradásáva azonba mégse lehe elképzeln Iste országána eljövetelét a eredend bű princípiumána fenntartás viszon kizárj a emberisé bűntelenségé é kizá olya tökélete megtisztulás is amel a Iste birodalmána boldo korszaká nyithass meg Keresztel Jáno álta hirdetet megtisztulá helyéb tehá a Iste kegyelmébő val paulin megváltá lépett H a eredend bűnne születet emberisé ne i tisztulha k sajá akaratábó öröklöt terheltségéből kitisztulha belől megváltá útján vagyi úgy h valak a egés emberisé bűneiér engesztel áldozatu ajánlj fe magá a Istennek E Megvált természetese ne lehe ember min több ember Ne születhetet öröklöt bűnnel hane olya tisztaságban amelye ember bű ne fertőzhe meg Megvált ennélfogv csa Istenembe lehet a Iste fia ak feláldozz magát Pá aposto természetese ne vetett e a ember j cselekedeteket d anny er ne lehe bennük min a Iste kegyelmébe é a Iste birodalmá csa nagyob er hozhatj meg ne kisebb Mos má mé csa eg téglá kellet beépíten hatalma paulin elgondolásb é Pá aposto beépítette E Hit amel mindenné hatalmasab é minde ember érdeme fölülmúl Iste kegyelmé csa Hitte érdemelhet k a ember Anna okáér állítjá bizonyosnak …a embe megigazu hi által törvénye teljesítés nélkül Pál Róma level 3 28 D messzelát Pál h a ember éle csúcsár Hite épített is mégi féltette legfőkén pedi a els kereszténye tanításátó féltette amel ne tűr megalkuvásoka é ilye megalkuvástalanságga jutot a b a Evangéliumokb i paulinizmu ennélfogv fölszabadított a opportunizmust csa azért hog kisebbr csökkents súrlódás felületet mer küzdelme é torzsalkodáso megrendítheti a ú vallást amel mé ne erősödöt me eléggé Ezér figyelmeztet tanítványai Me n botránkoztassáto se zsidót se görögöket se a Iste születését miképpe é mindenekbe mindenekne kedveskede Korinthus levél 10. 32-33 Íg hirdet megalkuvás házasságköté tekintetébe is mondván job nőtlenség d jó cselekszi a is ak megnősü u o 7. 26-28 paulinizmu magába hordt fejlődés é ne i áll ot meg aho mindenné sugárzób őrtoronny Hite épített fel j cselekedetekke szembe elfoglal kicsinyl álláspontjáró é a opportunizmusró csakhama Tór telje érvénytelenítéséne terér került olyannyira hog törvény károsna nyilvánította Mer törvén harago szül aho nincse törvény ot nincse törvén elle val cselekedet Róma levél 4. 15 Mé ez i mondja Mi mondja tehát törvén bűn-e Távo legyen Ső inkább bűn ne ismerte meg csaki törvénye által mer bűnö vágya se ismerte volna h törvén ne mondt volna N kíván felebaráto feleségé u o 7. 7 törvénytő elszabadított magá Pá apostol d ne szabadított e magá zsid írásmagyarázat hagyományo aggad haggód módszereitő é törvénytő val függetleníté jogosságá haggadiku fejtegetésse igazolta törvén csa addi uralkodi a emberen amí él férf hatalm al va rendelv nő férfiho va kötve amí fér életbe van h megha férj megszabadu a asszon férf hatalmától Azér a férjéne életébe paráznána mondatik h má férfiúho meg feleségül d h meghal férje megszabadul akko törvénytől hog n legye parázna h másho meg férjhez Atyámfiai t i meghaltato törvényr nézv Krisztu testében hog más lehessetek minekután meghal az kine kötelékébe voltun Róma levél 7. 1-6 paulinizmus vagyi törvén hatálytalanítás végzetess válhatot voln a ú egyházra h felü ne kerekedi má apostolokba belátás hog törvén mégi jó am má egye apostol levelekbe i bőve kifejezésr jut Valószínű hog ne csa a apostolo küzdötte paulinizmu ellen hane zsidó is d hogyan milye eszközökke küzdötte ellene arró ne maradta írot bizonyítékok csa a akko állandósul hébe imákba találhatju me védekezé nyomai é ezekbő az i megállapíthatjuk hog leginkáb a isten egysé felbontás elle küzdötte é a Iste országána olya elképzelés ellen ahogya a paulinizmusbó bontakozot ki A Egyisten-gondolato valószínűle má régebb hatáso elle védelmezté meg főle zoroasztrismu ellen amel fölmentett Isten rosszér val felelőssé alól mer az má hatalo al rendelte ké hatalomba val hi ne fér össz zsid felfogássa é bizonyár e elle tiltakozta abba a imában amel Isten dicsőíti ak egymagába alkott világosságo é sötétsége A istenegysé ne metafizika kérdése megoldásakén jelentkezet zsidóknál hane a erkölc következmény gyanánt H eg a igazság eg a embertestvériség eg szeretet akko szükségké csa eg lén lehet ak mindez akarja A Iste se a igazságban se testvériségben se szeretetbe ne tűrhet jogtalanságo é rosszat d mer ellentéte hajlamo mellet i egysége a emberiség a ember ellentéte hajlamo irán i könyörülette é elnézésse viseltetik Igazságszolgáltatá é kegyele közöt azonba ninc i dualizmus kett összefor a embe gondolkodásában h azza Istenhe emelkedik ak mag i kegyelme é igazságo egyidőben Azér alakul k zsid imákba gyakra visszatér megszólít formula Atyánk királyun ovin malkin A atyáho könyörö zsid bizalom mer kegyelme é királyhoz mer igazságos D a eg Istenrő vallot zsid felfogásba a Iste birodalmána gondolat i egysége formá követelt A Evangéliumo Iste országa amel kegyelemképpe azokna adatik aki hisznek ne elégített k a egyetemessé fel hajl zsid szemléletet A iste országáva szembe tehá megalkottá a É uralmá-na Malchus somáji fogalmát amel egyetemeseb é amelyne tükörkép zsid prófétá utópiáj olya korról amiko a Egyiste védelm alat egyetle eg Istenországba for maj össz a egés emberisé é se gyűlölet se fegyvere vérontás ne les több földön hane csa bék é boldogság A É uralmáró val gondolatta védekezte a U Iste országána vonz kép elle é ez so imájukba Olénu Malchijos juttattá kifejezésre ahogya má régebbe proféciálták Iste les királly a egés földön akkoriba eg les a Iste é eg a neve Zakariá 14. 9 A Ú könyvei héberr i lefordítottá é különöse a ango misszionáriuso terjeszti zsidó között

15153.h

CÍMSZ Uj-Testament

SZÓCIK -Testamentu Jézusr tanításair szó könyv levele amely kereszté vall alapj alkotjá Jéz ma sohas tagad zsi néph vallásáh va tartozásá El tanítvány s szakított m annyi zsidóságga ho kül felekezeth tartozókn tűnhetnén fe könyveik fől zsid számá írtá kereszté egyh dogmatikáj ame ezekb könyvekb bontakozo későb fejlemény ugy zsidóságt va telj elválás vezette n változtathat m a tény ho szerz m zsidóságh tartozta Enn tényn felismerésé támaszkod mode felfogá ame Ú.- irodal ellajstromozá tekintetéb n célzat hatása han erede alapj íté m ez alap zsi irodal számá reklamálj E érdeke zsi részr kevés támogato irodal irredent jeruzsále zsi egyet egy taná historiku indítot me visszhang azonb cs Amerikáb talál könyv elnevezé tarsu Saulr P apostol vezethe vissz mégped zsidókh héberekh í levelé 9, amelyb e írj Ekké Jéz közbenjáró U.-na miv meghalv azokn bűnökn va megváltásáér amely el Testament ural idej volt Ú.-m hozo öröksé üdvözülé ebb va részesed n törvénytart jutalm han Istent va ingy ke juttat ahh embereke E mond pedi ho Testamentu amely Ist elősz kötö Krisztusró n le felfüggesztve. Micso törvén b növelésé adatot Mielő eljö hi törvé ált óvattun törvé Krisztus vezér mesterü vol ho azt h ált üdvözüljün miut eljö hi n vagyu töb vezér mest alat Galatabeliekh íro lev 17- rész következő Mát Má Luká Ján szeri va Evangéliu Apostol Cselekedete Pá Jaka Pét Ján aposto tová Júd level összes Ján jelenese né el könyvn Evangéli nev a hí jelen tal a hír ame Jézusn eljövetelér szó lehe a hír amely Jéz hozot S ily Evangéli vo forgalomb kereszténys el századaiba egyh valamenny apokrif nyilvánított kivé Mát Már Luká Ján Evangéliumá amelyek kanonizál közö né kön közö jelentéke eltérés vann egyh ennélfogv negyed kön szentségén érinté nélkü el hárm synoptikusn együttlátókn nevez e me többé-kevésb egyezne synoptikus eredet el század tes tudomán szemb negyedikke ame n régi hagyomány összeállításáb keletkeze egyes előadá szerin han egyetl hellénu misztik zsi í mű s oly anyag tartalma amely synoptikus n ismerne negyed Evangéli szerző ismer el hárma n használ f anyaguk magár Jézusr m kép fes mi amazo Jóllehe ho könyv fundamentál jelentőség m rég ismerté kanonizál még cs nice zsin utá I s vé fe történ könyvein e rés héber íródot illet arameusu azt ezek lefordítottá fordít m n bírhatt tökéletes ar nyelv ezé homályos s evangéliu mondá ame eredetib világ lehetet Me itt-o oly kijelenté találun amely n leh összeegyeztet Jéz szellemév í f ke tételezn ho ez cs fordí fogalmazásáb vesztett erede jelentésüke biblia-kriti soksz torpa m Jézusn mondá előt hag halottak halottaikna ha temess halottaik kriti jogos kételked fordít helyességébe me baj feltételezn ho í hangzo vol erede formájáb tanítás hisz Jéz szeret fogalmán ado egyetemese értelmezé lehetetle ho abb épp halott irá tarto kegyelet vetet vol k Nyilvánval ho cs ar nye egyenlíthe ellenmondás fordí hibás olvashat erede pontozatl ar szövege ame í hangozhatot Hag halott halo temetőn sírásón a teme halottak S fejtöré okozo kritikán jézu mond A hozz j n gyűlö m atyjá anyjá feleségé gyermekei fivérei nővére saj élet i n lőh tanítvány Luká 1 n szerete han gyűlöl hirdetés a engesztelhetetl gyűlölet ame épp az ell fordu akik vérsé megszoká nevelé hagyomán vallá társadal racionalizm forrasztot öss emberr eszményi érdeklődéséve Jéz általán emberszeretet hirdett lehetséges- ho e na gyűlölet meghirdett I megi cs héb nye védelmezhe m jézu szelleme Jéz héberü va arameus beszé idéze mondásb előfordu gyűl i száj kétségtelen szá igeformá vol Szá i m nemcs gyűlölet jelente akko nyelvhasználatba han válás szakítá i fől házaséletbe fordí n tudo errő va megfeledkeze ról kriti szeri ez alap ke rekonstruál Jézusn e mondásá a n szülő gyermeke testvér meggyűlölés követelt han től va elválás elhagyásuk csupá hoz va csatlakoz telj bizonyításakén n gyűlöle cs e él megkezdé szelle szeri rokonság ta móze meghagyássa ame szeri hitv elhagy atyjá anyj hitvestárs köve Genes Minderr látnival ho tudomány tendenci ame U.- zsi irodal számá reklamálj inká kereszté egyh érde lehe mi zsidóság Me hébe ar nye segítségév s elhomályosul va fordításb elferdü evangéliu hely erede jelentésé erede formájá igaz viss tudomán n zsi kritiká ame arányl keves foglalkoz kereszté teológiáva han kereszté kritik kö m destruá munkájába keletkezésén formá zsi rabbinik irodal keletkezésé emlékezte Szóbe hagyományoz előz me hagyományok gyűjtött tová adtá mindaddi m könyv címéb megneveze evangélist formá öntött azoka ezek s neve evangéliu könyv közvetl szerzőine han tradálókn csupá hagyomá továbbszármaztatóin a azokb olvashat a összeállít va szerkeszt hagyománya alapj jegyezt fe Tal épp hagyományozáss já nyel időbe eltávolodáso leí korszak történetén emlékezésbe transzformálódás okozt evangéliumbe eltérések ellentmondásoka amely soksz ig neh felad e állítj tudomány kutatás eltérés épp leglényegese történel adatok vonatkozó állapíthat me í p Jéz halálá vonatkozó i szkeptik történetkutat épp ezé n egysze n mind tárgyilagos afe feltev fe hajli ame Jézu cs mithik alakn képze e zsidóságn sem o sin arr ho e negáci magáé teg örülj oly állításokna amelyekn legnagyo hibáj ho argumentumaik nembizonyításb meríti Viszo tén ho Joseph Flaviu na zsi történetír a Jéz kortár vo m t él néhá évtizedde aprólékos í minden a koráb lejátszódot történe munkájáb nemcs magár Jézusr hallga m Jéz nevéh fűzö vallá mozgalomr i ame idejéb m na hullámok verhete adat szerin Ez alap azonb m n leh Jézu egyszerű mithológiá utaln me Joseph Flavi tal épp valláspolitik okokb tartot kívánatosn elhallgatás va azér me idejéb m n kristályosodo Jéz későb jelentőség Amintho s felel m történel kutat objektivitásána a akarn bizonyítan ho Joseph Flavi igen ismer Jézus küldetés történet i cs azér me könyvéb követke feljegyz találhat időb é Jézu böl embe ugy embern nevezhet ugyan csod dolgok műve tanítot azoka ak örömm fogadt igazságai S zsid s hellé vonzo magáho vo Messiá Amik el emberei följelentésé Pilát kereszt feszíttet ő n hagyt f vel ak szeretté Hár n múl ugyan újb él jele m neki miut iste prófét e ez m csodadolg jósolt felől M m nap s szű m azokn gyülekezet ame őró keresztényn nevezteti Ma kereszté tudomány irodal elismer ho e n írhat Josephu akin m felfogá vo Messiásró koh származá büsz tudó a politiku hadvez kormány vol elégsz érezhet messiá gondolatt já nyugtalanság n magasztalhato f oly ember a súly válságokk fenyeget akko zsidós lel életé Joseph cs akk írhat vol ezek szavaka szakíto vol zsidóságga épp iratokb tudju ho szigorú hitéh ragaszkodot kriti m állapított ho e hely kétségtelen kereszté emb csempész utól szövegb me he interpolálásá szüksé vo kereszténységne ho tanításaih történetír tanúság kapjo miut egyko Tacitus kív e historik s emlékez m Jézusró Tacit csup halál említ Mindeneset neh elképzeln ho azokb időkbe mik új volt m Jézus vonatko hagyományo kezde m kikristályosod kereszténys történel felfogás mozgalomr enn szimpátiáv írhass e zsi történetír mik n számíthato kölcsönösség n lehete m tito ho ezek hagyományok történetír ves á akk inká ellenérzésse mi szimpátiáv f fordul zsidós elle Evangéliumokb valób m érezhe zsidóellen hangula Különös él irányzatoss Júd árulásár szó epizódba Oly alkatelemekb rakt öss e epizódo amely m látszat s ment m történe logiká Jéz tudj m mondj ho tanítvány köz e fog áruln sejtelemn tö lehetet prófécián konkréte tud áru jellemén szándékán bizt ismeret alapul Jézusn tudn kellet ho mely le áru ú tudt ho Júd fog eláruln akk még mié tűr m ma mellett történel adottság félreérté logi korláta lerombo célzatoss sugalmaz árul exponálás végrehajtás i Júd ú árul Jézus ho megcsókolj vo jelad Jéz személyazonosságán megpecsételés Mind cs amelle szuppozic melle történhete vol me ho s hatal képviselő s végrehajt n ismert Jézus előadá szeri százezr ujjongt Jéz el mik bevonu Jeruzsálemb Nyilván helyek taníto prédikál templomb kiver kufároka a bizonyá nemcs papo hatós figyelm r terelt lehet h képzeln ho ily körülmény közö épp cs rendésze hatós n ismer Jézus Valób s főp vo szere Jéz elfogatásáb tragédiájáb s Pilátu a kivégeztett me féltet tő róm hatalomt megtámaszto közrende n szoru arr ho vala ráismer céljáb csókka va akármily m jell elárulj M romanti Jézusn ellentét ált va glorifikálá s követ enn logik megtagadás Ho e epizód még beszőtt Jéz történetéb ann cs e magyaráza lehe m ped a ho akko amik Evangélium hagyomány nyom megírtá m nagy kiéleződö ellent keresztény Judai közö vallá ellensze politik szükségességn érez zsid megbélyegzésé fől ped felelősségn ráj va áthárításá esemény m t friss volt ahho ho elviselhessen történel tényekk m n egye vádaskodás különös olyan ame egé n ell lazíthat Krisztushív fájdalm haragjá szimbolik sejteté elbí m akko hangula Jéz elárulóján teh Judá Ju tett me egé n nevén hordozójá megbélyegz ilyenform nemcs mag ért han egé nép Judaeus amely szimbolizá célzatoss mindjobb erősö kereszté ellenségesked n kerül akko zsid figyelm vall hatás m o na erőv mutatkozta ho ő zsi vall védelm követel zsi hagyomá őrz ennélfog állá foglalt h terjeszt ell különfé törvény intézkedéss körülbástyázt zsi hit zsi élete ho ab sem szivároghass vall lényeg tanításaibó Ez köz intézkedés köz tartoz p miséh haszná b tilal i Ez bel elsáncolás azonb n visel maguk harciass jellegé akko zsidós m n vitatkozo kereszténységg mik m indu különös Alexandriáb apologetik irodalo akk inká cs judaizm ismertetésé feldicsérésé szorítkozot kev sz vesztegete arr ho m vallások lebecsüljö ann feltűnőb me kereszténys n vo ennyi kímélet írás s célzatosságg keserített akko zsidóságo itt-o kiütkö célzatoss s vonh semm s evangéliu könyv értékéb szépségeibő ethiká kétségkív nagy alkalm arr ho vajú kibontako világszemlél rajongó m nagyo rajongás lelkesíts Mintho azonb kiválaszto egyén erkölcseib épí erkölc rendszeré még má a mi a társadal erkölcst fogalm fed Eszményn föleme evangéliu béketűré évezred tapasztala kereszté állam múlt jele mutatj ho s társadalo s áll n állhat fen következetes érvényesíte krisztu princípiumok arc ütö né arc ütö emb más arc odanyújta megbántójána va kenyérr dobál m ellenségé a kőv dob me Neh társadal berendezkedésé beleilleszte a tanítá i ho emb törődj holnappa dolgozzo takarékoskodjé han bíz cs ar magá a felöltözte mez liliomá Jéz megbocsáto bűnösne me n tudj m csin emberfelet türel n gyakorla él hajtóere n szilárdíthat m álla keretek se me n b büntetlenség han megtorlá biztosít közrend kormányz épp megold jogán birtokáb vál hatal tényezőv M kereszté egyhá áll s követhet Jéz példáj bűnbocsánatba határtal türel teh cs elérhetetl eszményké tündök Evangéliumb kereszté vil fe inká gyönyörtelj meghatódásokr mi példakövetés ösztönö Valah azonb még cs kelle ültet e jézu virágo ame sokk szeb semho nyomtal elhervadá érdemelj me sokk érzékenye mennyei i semho mindenü virágozhasso egyh ennélfog késő szerzetek teremte szegénysége alázatosságo béketűré mind m erény amely közönség embe e n bírh e ráj súlyozot Ezz dualizm elv vit morálb ame ped egység ellen embe kötelességekn elosztás oly formá ho az cs er kiszeme erkölc teherhordók igázzan l Kor vehett észr ho akk má mik enn felfogásn s irodalm s intézmén n vo mé válságok idézh e épp P apost vo els a jézu e kivihetetlensé e gyakorl közö va na különbs folyt ráérze korrektiv szükségességér irataib lényeges m evangéliu erköl filozófi mi Evangéliumokba má mi Kereszte Ján felfogásáb i Kereszte Ján m a hirdett Térjet me alakuljat szellemb me közeled Ist ország teh m emb tudat megtisztulásátó szelle megújhodást vár Ist országán eljövetelé P apost m n bízo emberis telj megtisztulásába viszo üdvöss reményét s akar megfosztan azé megteremtet h ma rendszer paulinizm amelyn leglényegese princípium ho n embe törekv hoz m Ist országá han meghoz e titokzat felső hatalo Ist kegyelm kegyel ped n megszolgá kiérdeme jutalo han ajánd csupá b fennmaradásáv azonb mégs leh elképzel Ist országán eljövetelé ereden b princípiumán fenntartá viszo kizár emberis bűntelenség kiz oly tökélet megtisztulá i ame Ist birodalmán bold korszak nyithas me Kereszte Ján ált hirdete megtisztul helyé teh Ist kegyelméb va pauli megvált lépet ereden bűnn születe emberis n tisztulh saj akaratáb öröklö terheltségébő kitisztulh belő megvált útjá vagy úg vala egé emberis bűneié engeszte áldozat ajánl f mag Istenne Megvál természetes n leh embe mi töb embe N születhete öröklö bűnne han oly tisztaságba amely embe b n fertőzh me Megvál ennélfog cs Istenemb lehe Ist fi a feláldoz magá P apost természetes n vetet embe cselekedeteke ann e n leh bennü mi Ist kegyelméb Ist birodalm cs nagyo e hozhat me n kiseb Mo m m cs e tégl kelle beépíte hatalm pauli elgondolás P apost beépített Hi ame mindenn hatalmasa mind embe érdem fölülmú Ist kegyelm cs Hitt érdemelhe embe Ann okáé állítj bizonyosna … emb megigaz h álta törvény teljesíté nélkü Pá Róm leve 2 messzelá Pá embe él csúcsá Hit építet i még féltett legfőké ped el keresztény tanítását féltett ame n tű megalkuvások ily megalkuvástalanságg juto Evangéliumok paulinizm ennélfog fölszabadítot opportunizmus cs azér ho kisebb csökkent súrlódá felülete me küzdelm torzsalkodás megrendíthet vallás ame m n erősödö m elégg Ezé figyelmezte tanítványa M botránkoztassát s zsidó s görögöke s Ist születésé miképp mindenekb mindenekn kedvesked Korinthu levé 10 32-3 Í hirde megalkuvá házasságköt tekintetéb i mondvá jo nőtlensé j cseleksz i a megnős 7 26-2 paulinizm magáb hord fejlődé n ál o me ah mindenn sugárzó őrtoronn Hit építet fe cselekedetekk szemb elfogla kicsiny álláspontjár opportunizmusr csakham Tó telj érvénytelenítésén teré kerül olyannyir ho törvén károsn nyilvánított Me törvé harag szü ah nincs törvén o nincs törvé ell va cselekede Róm levé 4 1 M e mondj M mondj tehá törvé bűn- Táv legye S inkáb bű n ismert me csak törvény álta me bűn vágy s ismert voln törvé n mond voln kívá felebarát feleség 7 törvényt elszabadítot mag P aposto n szabadítot mag zsi írásmagyaráza hagyomány agga haggó módszereit törvényt va függetlenít jogosság haggadik fejtegetéss igazolt törvé cs add uralkod embere am é fér hatal a v rendel n férfih v kötv am fé életb va megh fér megszabad asszo fér hatalmátó Azé férjén életéb paráznán mondati m férfiúh me feleségü megha férj megszabadu akk törvénytő ho legy parázn másh me férjhe Atyámfia meghaltat törvény néz Kriszt testébe ho má lehessete minekutá megha a kin kötelékéb voltu Róm levé 7 1- paulinizmu vagy törvé hatálytalanítá végzetes válhato vol egyházr fel n kereked m apostolokb belátá ho törvé még j a m egy aposto levelekb bőv kifejezés ju Valószín ho n cs apostol küzdött paulinizm elle han zsid i hogya mily eszközökk küzdött ellen arr n maradt íro bizonyítéko cs akk állandósu héb imákb találhatj m védekez nyoma ezekb a megállapíthatju ho leginká iste egys felbontá ell küzdött Ist országán oly elképzelé elle ahogy paulinizmusb bontakozo k Egyisten-gondolat valószínűl m régeb hatás ell védelmezt me fől zoroasztrism elle ame fölmentet Iste rosszé va felelőss aló me a m hatal a rendelt k hatalomb va h n fé öss zsi felfogáss bizonyá ell tiltakozt abb imába ame Iste dicsőít a egymagáb alkot világosság sötétség istenegys n metafizik kérdés megoldásaké jelentkeze zsidókná han erköl következmén gyanán e igazsá e embertestvérisé e szerete akk szükségk cs e lé lehe a minde akarj Ist s igazságba s testvériségbe s szeretetb n tűrhe jogtalanság rossza me ellentét hajlam melle egység emberisé embe ellentét hajlam irá könyörülett elnézéss viselteti Igazságszolgáltat kegyel közö azonb nin dualizmu ket összefo emb gondolkodásába azz Istenh emelkedi a ma kegyelm igazság egyidőbe Azé alaku zsi imákb gyakr visszaté megszólí formul Atyán királyu ovi malki atyáh könyör zsi bizalo me kegyelm királyho me igazságo e Istenr vallo zsi felfogásb Ist birodalmán gondola egység form követel Evangélium Ist ország ame kegyelemképp azokn adati ak hiszne n elégítet egyetemess fe haj zsi szemlélete ist országáv szemb teh megalkott uralmá-n Malchu somáj fogalmá ame egyetemese amelyn tükörké zsi prófét utópiá oly korró amik Egyist védel ala egyetl e Istenországb fo ma öss egé emberis s gyűlöle s fegyver vérontá n le töb földö han cs bé boldogsá uralmár va gondolatt védekezt Ist országán von ké ell e s imájukb Olén Malchijo juttatt kifejezésr ahogy m régebb proféciáltá Ist le királl egé földö akkorib e le Ist e nev Zakari 14 könyve héber lefordított különös ang misszionárius terjeszt zsid közöt

15153.

CÍMS Uj-Testamen

SZÓCI -Testament Jézus tanításai sz köny level amel kereszt val alap alkotj Jé m soha taga zs nép vallásá v tartozás E tanítván szakítot anny zsidóságg h kü felekezet tartozók tűnhetné f könyvei fő zsi szám írt kereszt egy dogmatiká am ezek könyvek bontakoz késő fejlemén ug zsidóság v tel elválá vezett változtatha tén h szer zsidóság tartozt En tény felismerés támaszko mod felfog am Ú. iroda ellajstromoz tekinteté célza hatás ha ered alap ít e ala zs iroda szám reklamál érdek zs rész kevé támogat iroda irreden jeruzsál zs egye eg tan historik indíto m visszhan azon c Ameriká talá köny elnevez tars Saul aposto vezeth viss mégpe zsidók héberek level 9 amely ír Ekk Jé közbenjár U.-n mi meghal azok bűnök v megváltásáé amel e Testamen ura ide vol Ú.- hoz öröks üdvözül eb v részese törvénytar jutal ha Isten v ing k jutta ah emberek mon ped h Testament amel Is elős köt Krisztusr l felfüggesztve Mics törvé növelés adato Miel elj h törv ál óvattu törv Krisztu vezé mester vo h az ál üdvözüljü miu elj h vagy tö vezé mes ala Galatabeliek ír le 17 rés következ Má M Luk Já szer v Evangéli Aposto Cselekedet P Jak Pé Já apost tov Jú leve össze Já jelenes n e könyv Evangél ne h jele ta hí am Jézus eljövetelé sz leh hí amel Jé hozo il Evangél v forgalom keresztény e századaib egy valamenn apokri nyilvánítot kiv Má Má Luk Já Evangélium amelye kanonizá köz n kö köz jelenték eltéré van egy ennélfog negye kö szentségé érint nélk e hár synoptikus együttlátók neve m többé-kevés egyezn synoptiku erede e száza te tudomá szem negyedikk am rég hagyomán összeállításá keletkez egye előad szeri ha egyet hellén miszti zs m ol anya tartalm amel synoptiku ismern negye Evangél szerz isme e hárm haszná anyagu magá Jézus ké fe m amaz Jólleh h köny fundamentá jelentősé ré ismert kanonizá mé c nic zsi ut v f törté könyvei ré hébe íródo ille arameus az eze lefordított fordí bírhat tökélete a nyel ez homályo evangéli mond am eredeti vilá lehete M itt- ol kijelent találu amel le összeegyezte Jé szellemé k tételez h e c ford fogalmazásá vesztet ered jelentésük biblia-krit soks torp Jézus mond elő ha halotta halottaikn h temes halottai krit jogo kételke fordí helyességéb m ba feltételez h hangz vo ered formájá tanítá his Jé szere fogalmá ad egyetemes értelmez lehetetl h ab ép halot ir tart kegyele vete vo Nyilvánva h c a ny egyenlíth ellenmondá ford hibá olvasha ered pontozat a szöveg am hangozhato Ha halot hal temető sírásó tem halotta fejtör okoz kritiká jéz mon hoz gyűl atyj anyj feleség gyermeke fivére nővér sa éle lő tanítván Luk szeret ha gyűlö hirdeté engesztelhetet gyűlöle am ép a el ford aki vérs megszok nevel hagyomá vall társada racionaliz forraszto ös ember eszmény érdeklődésév Jé általá emberszerete hirdet lehetséges h n gyűlöle meghirdet meg c hé ny védelmezh jéz szellem Jé héber v arameu besz idéz mondás előford gyű szá kétségtele sz igeform vo Sz nemc gyűlöle jelent akk nyelvhasználatb ha válá szakít fő házaséletb ford tud err v megfeledkez ró krit szer e ala k rekonstruá Jézus mondás szül gyermek testvé meggyűlölé követel ha tő v elválá elhagyásu csup ho v csatlako tel bizonyításaké gyűlöl c é megkezd szell szer rokonsá t móz meghagyáss am szer hit elhag atyj any hitvestár köv Gene Minder látniva h tudomán tendenc am U. zs iroda szám reklamál ink kereszt egy érd leh m zsidósá M héb a ny segítségé elhomályosu v fordítás elferd evangéli hel ered jelentés ered formáj iga vis tudomá zs kritik am arány keve foglalko kereszt teológiáv ha kereszt kriti k destru munkájáb keletkezésé form zs rabbini iroda keletkezés emlékezt Szób hagyományo elő m hagyományo gyűjtöt tov adt mindadd köny címé megnevez evangélis form öntöt azok eze nev evangéli köny közvet szerzőin ha tradálók csup hagyom továbbszármaztatói azok olvasha összeállí v szerkesz hagyomány alap jegyez f Ta ép hagyományozás j nye időb eltávolodás le korsza történeté emlékezésb transzformálódá okoz evangéliumb eltérése ellentmondások amel soks i ne fela állít tudomán kutatá eltéré ép leglényeges történe adato vonatkoz állapítha m Jé halál vonatkoz szkepti történetkuta ép ez egysz min tárgyilago af felte f hajl am Jéz c mithi alak képz zsidóság se si ar h negác magá te örül ol állításokn amelyek legnagy hibá h argumentumai nembizonyítás merít Visz té h Josep Flavi n zs történetí Jé kortá v é néh évtizedd apróléko minde korá lejátszódo történ munkájá nemc magá Jézus hallg Jé nevé fűz vall mozgalom am idejé n hullámo verhet ada szeri E ala azon le Jéz egyszer mithológi utal m Josep Flav ta ép valláspoliti okok tarto kívánatos elhallgatá v azé m idejé kristályosod Jé késő jelentősé Aminth fele történe kuta objektivitásán akar bizonyíta h Josep Flav ige isme Jézu küldeté történe c azé m könyvé követk feljegy találha idő Jéz bö emb ug ember nevezhe ugya cso dolgo műv taníto azok a öröm fogad igazsága zsi hell vonz magáh v Messi Ami e embere följelentés Pilá keresz feszítte hagy ve a szerett Há mú ugya új é jel nek miu ist prófé e csodadol jósol felő na sz azok gyülekeze am őr keresztény neveztet M kereszt tudomán iroda elisme h írha Joseph aki felfog v Messiásr ko származ büs tud politik hadve kormán vo elégs érezhe messi gondolat j nyugtalansá magasztalhat ol embe súl válságok fenyege akk zsidó le élet Josep c ak írha vo eze szavak szakít vo zsidóságg ép iratok tudj h szigor hité ragaszkodo krit állapítot h hel kétségtele kereszt em csempés utó szöveg m h interpolálás szüks v kereszténységn h tanításai történetí tanúsá kapj miu egyk Tacitu kí histori emléke Jézusr Taci csu halá emlí Mindenese ne elképzel h azok időkb mi ú vol Jézu vonatk hagyomány kezd kikristályoso keresztény történe felfogá mozgalom en szimpátiá írhas zs történetí mi számíthat kölcsönössé lehet tit h eze hagyományo történetí ve ak ink ellenérzéss m szimpátiá fordu zsidó ell Evangéliumok való érezh zsidóelle hangul Különö é irányzatos Jú árulásá sz epizódb Ol alkatelemek rak ös epizód amel látsza men történ logik Jé tud mond h tanítván kö fo árul sejtelem t lehete próféciá konkrét tu ár jellemé szándéká biz ismere alapu Jézus tud kelle h mel l ár tud h Jú fo elárul ak mé mi tű m mellet történe adottsá félreért log korlát leromb célzatos sugalma áru exponálá végrehajtá Jú áru Jézu h megcsókol v jela Jé személyazonosságá megpecsételé Min c amell szuppozi mell történhet vo m h hata képvisel végrehaj ismer Jézu előad szer százez ujjong Jé e mi bevon Jeruzsálem Nyilvá helye tanít prédiká templom kive kufárok bizony nemc pap ható figyel terel lehe képzel h il körülmén köz ép c rendész ható isme Jézu Való fő v szer Jé elfogatásá tragédiájá Pilát kivégeztet m félte t ró hatalom megtámaszt közrend szor ar h val ráisme céljá csókk v akármil jel elárul romant Jézus ellenté ál v glorifikál köve en logi megtagadá H epizó mé beszőt Jé történeté an c magyaráz leh pe h akk ami Evangéliu hagyomán nyo megírt nag kiéleződ ellen keresztén Juda köz vall ellensz politi szükségesség ére zsi megbélyegzés fő pe felelősség rá v áthárítás esemén fris vol ahh h elviselhesse történe tények egy vádaskodá különö olya am eg el lazítha Krisztushí fájdal haragj szimboli sejtet elb akk hangul Jé elárulójá te Jud J tet m eg nevé hordozój megbélyeg ilyenfor nemc ma ér ha eg né Judaeu amel szimboliz célzatos mindjob erős kereszt ellenségeske kerü akk zsi figyel val hatá n erő mutatkozt h zs val védel követe zs hagyom őr ennélfo áll foglal terjesz el különf törvén intézkedés körülbástyáz zs hi zs élet h a se szivároghas val lénye tanításaib E kö intézkedé kö tarto misé haszn tila E be elsáncolá azon vise magu harcias jelleg akk zsidó vitatkoz kereszténység mi ind különö Alexandriá apologeti irodal ak ink c judaiz ismertetés feldicsérés szorítkozo ke s veszteget ar h valláso lebecsülj an feltűnő m keresztény v enny kíméle írá célzatosság keserítet akk zsidóság itt- kiütk célzatos von sem evangéli köny értéké szépségeib ethik kétségkí nag alkal ar h vaj kibontak világszemlé rajong nagy rajongá lelkesít Minth azon kiválaszt egyé erkölcsei ép erköl rendszer mé m m társada erkölcs fogal fe Eszmény fölem evangéli béketűr évezre tapasztal kereszt álla múl jel mutat h társadal ál állha fe következete érvényesít kriszt princípiumo ar üt n ar üt em má ar odanyújt megbántóján v kenyér dobá ellenség kő do m Ne társada berendezkedés beleilleszt tanít h em törőd holnapp dolgozz takarékoskodj ha bí c a mag felöltözt me liliom Jé megbocsát bűnösn m tud csi emberfele türe gyakorl é hajtóer szilárdítha áll kerete s m büntetlensé ha megtorl biztosí közren kormány ép megol jogá birtoká vá hata tényező kereszt egyh ál követhe Jé példá bűnbocsánatb határta türe te c elérhetet eszményk tündö Evangélium kereszt vi f ink gyönyörtel meghatódások m példaköveté ösztön Vala azon mé c kell ülte jéz virág am sok sze semh nyomta elhervad érdemel m sok érzékeny mennye semh minden virágozhass egy ennélfo kés szerzete teremt szegénység alázatosság béketűr min erén amel közönsé emb bír rá súlyozo Ez dualiz el vi morál am pe egysé elle emb kötelességek elosztá ol form h a c e kiszem erköl teherhordó igázza Ko vehet ész h ak m mi en felfogás irodal intézmé v m válságo idéz ép apos v el jéz kivihetetlens gyakor köz v n különb foly ráérz korrekti szükségességé iratai lényege evangéli erkö filozóf m Evangéliumokb m m Kereszt Já felfogásá Kereszt Já hirdet Térje m alakulja szellem m közele Is orszá te em tuda megtisztulását szell megújhodás vá Is országá eljövetel apos bíz emberi tel megtisztulásáb visz üdvös reményé aka megfoszta az megteremte m rendsze pauliniz amely leglényeges princípiu h emb törek ho Is ország ha megho titokza fels hatal Is kegyel kegye pe megszolg kiérdem jutal ha aján csup fennmaradásá azon még le elképze Is országá eljövetel erede princípiumá fenntart visz kizá emberi bűntelensé ki ol tökéle megtisztul am Is birodalmá bol korsza nyitha m Kereszt Já ál hirdet megtisztu hely te Is kegyelmé v paul megvál lépe erede bűn szület emberi tisztul sa akaratá örökl terheltségéb kitisztul bel megvál útj vag ú val eg emberi bűnei engeszt áldoza aján ma Istenn Megvá természete le emb m tö emb születhet örökl bűnn ha ol tisztaságb amel emb fertőz m Megvá ennélfo c Istenem leh Is f feláldo mag apos természete vete emb cselekedetek an le benn m Is kegyelmé Is birodal c nagy hozha m kise M c tég kell beépít hatal paul elgondolá apos beépítet H am minden hatalmas min emb érde fölülm Is kegyel c Hit érdemelh emb An oká állít bizonyosn em megiga ált törvén teljesít nélk P Ró lev messzel P emb é csúcs Hi építe mé féltet legfők pe e keresztén tanításá féltet am t megalkuváso il megalkuvástalanság jut Evangéliumo pauliniz ennélfo fölszabadíto opportunizmu c azé h kiseb csökken súrlód felület m küzdel torzsalkodá megrendíthe vallá am erősöd elég Ez figyelmezt tanítvány botránkoztassá zsid görögök Is születés mikép mindenek mindenek kedveske Korinth lev 1 32- hird megalkuv házasságkö tekinteté mondv j nőtlens cseleks megnő 26- pauliniz magá hor fejlőd á m a minden sugárz őrtoron Hi építe f cselekedetek szem elfogl kicsin álláspontjá opportunizmus csakha T tel érvénytelenítésé ter kerü olyannyi h törvé káros nyilvánítot M törv hara sz a ninc törvé ninc törv el v cseleked Ró lev mond mond teh törv bűn Tá legy inká b ismer m csa törvén ált m bű vág ismer vol törv mon vol kív felebará felesé törvény elszabadíto ma apost szabadíto ma zs írásmagyaráz hagyomán agg hagg módszerei törvény v függetlení jogossá haggadi fejtegetés igazol törv c ad uralko ember a fé hata rende férfi köt a f élet v meg fé megszaba assz fé hatalmát Az férjé életé parázná mondat férfiú m feleség megh fér megszabad ak törvényt h leg paráz más m férjh Atyámfi meghalta törvén né Krisz testéb h m lehesset minekut megh ki köteléké volt Ró lev 1 paulinizm vag törv hatálytalanít végzete válhat vo egyház fe kereke apostolok belát h törv mé eg apost levelek bő kifejezé j Valószí h c aposto küzdöt pauliniz ell ha zsi hogy mil eszközök küzdöt elle ar marad ír bizonyíték c ak állandós hé imák találhat védeke nyom ezek megállapíthatj h legink ist egy felbont el küzdöt Is országá ol elképzel ell ahog paulinizmus bontakoz Egyisten-gondola valószínű rége hatá el védelmez m fő zoroasztris ell am fölmente Ist rossz v felelős al m hata rendel hatalom v f ös zs felfogás bizony el tiltakoz ab imáb am Ist dicsőí egymagá alko világossá sötétsé istenegy metafizi kérdé megoldásak jelentkez zsidókn ha erkö következmé gyaná igazs embertestvéris szeret ak szükség c l leh mind akar Is igazságb testvériségb szeretet tűrh jogtalansá rossz m ellenté hajla mell egysé emberis emb ellenté hajla ir könyörület elnézés viseltet Igazságszolgálta kegye köz azon ni dualizm ke összef em gondolkodásáb az Isten emelked m kegyel igazsá egyidőb Az alak zs imák gyak visszat megszól formu Atyá király ov malk atyá könyö zs bizal m kegyel királyh m igazság Isten vall zs felfogás Is birodalmá gondol egysé for követe Evangéliu Is orszá am kegyelemkép azok adat a hiszn elégíte egyetemes f ha zs szemlélet is országá szem te megalkot uralmá- Malch somá fogalm am egyetemes amely tükörk zs prófé utópi ol korr ami Egyis véde al egyet Istenország f m ös eg emberi gyűlöl fegyve véront l tö föld ha c b boldogs uralmá v gondolat védekez Is országá vo k el imájuk Olé Malchij juttat kifejezés ahog régeb proféciált Is l királ eg föld akkori l Is ne Zakar 1 könyv hébe lefordítot különö an misszionáriu terjesz zsi közö

15153

CÍM Uj-Testame

SZÓC -Testamen Jézu tanítása s kön leve ame keresz va ala alkot J soh tag z né vallás tartozá tanítvá szakíto ann zsidóság k felekeze tartozó tűnhetn könyve f zs szá ír keresz eg dogmatik a eze könyve bontako kés fejlemé u zsidósá te elvál vezet változtath té sze zsidósá tartoz E tén felismeré támaszk mo felfo a Ú irod ellajstromo tekintet célz hatá h ere ala í al z irod szá reklamá érde z rés kev támoga irod irrede jeruzsá z egy e ta histori indít visszha azo Amerik tal kön elneve tar Sau apost vezet vis mégp zsidó hébere leve amel í Ek J közbenjá U.- m megha azo bűnö megváltásá ame Testame ur id vo Ú. ho örök üdvözü e részes törvényta juta h Iste in jutt a embere mo pe Testamen ame I elő kö Krisztus felfüggesztv Mic törv növelé adat Mie el tör á óvatt tör Kriszt vez meste v a á üdvözülj mi el vag t vez me al Galatabelie í l 1 ré követke M Lu J sze Evangél Apost Cselekede Ja P J apos to J lev össz J jelene köny Evangé n jel t h a Jézu eljövetel s le h ame J hoz i Evangé forgalo keresztén századai eg valamen apokr nyilváníto ki M M Lu J Evangéliu amely kanoniz kö k kö jelenté eltér va eg ennélfo negy k szentség érin nél há synoptiku együttlátó nev többé-kevé egyez synoptik ered száz t tudom sze negyedik a ré hagyomá összeállítás keletke egy előa szer h egye hellé miszt z o any tartal ame synoptik ismer negy Evangé szer ism hár haszn anyag mag Jézu k f ama Jólle kön fundament jelentős r ismer kanoniz m ni zs u tört könyve r héb íród ill arameu a ez lefordítot ford bírha tökélet nye e homály evangél mon a eredet vil lehet itt o kijelen talál ame l összeegyezt J szellem tétele for fogalmazás veszte ere jelentésü biblia-kri sok tor Jézu mon el h halott halottaik teme halotta kri jog kételk ford helyességé b feltétele hang v ere formáj tanít hi J szer fogalm a egyeteme értelme lehetet a é halo i tar kegyel vet v Nyilvánv n egyenlít ellenmond for hib olvash ere pontoza szöve a hangozhat H halo ha temet sírás te halott fejtö oko kritik jé mo ho gyű aty any felesé gyermek fivér nővé s él l tanítvá Lu szere h gyűl hirdet engesztelhete gyűlöl a é e for ak vér megszo neve hagyom val társad racionali forraszt ö embe eszmén érdeklődésé J által emberszeret hirde lehetsége gyűlöl meghirde me h n védelmez jé szelle J hébe arame bes idé mondá előfor gy sz kétségtel s igefor v S nem gyűlöl jelen ak nyelvhasználat h vál szakí f házasélet for tu er megfeledke r kri sze al rekonstru Jézu mondá szü gyerme testv meggyűlöl követe h t elvál elhagyás csu h csatlak te bizonyításak gyűlö megkez szel sze rokons mó meghagyás a sze hi elha aty an hitvestá kö Gen Minde látniv tudomá tenden a U z irod szá reklamá in keresz eg ér le zsidós hé n segítség elhomályos fordítá elfer evangél he ere jelenté ere formá ig vi tudom z kriti a arán kev foglalk keresz teológiá h keresz krit destr munkájá keletkezés for z rabbin irod keletkezé emlékez Szó hagyomány el hagyomány gyűjtö to ad mindad kön cím megneve evangéli for öntö azo ez ne evangél kön közve szerzői h tradáló csu hagyo továbbszármaztató azo olvash összeáll szerkes hagyomán ala jegye T é hagyományozá ny idő eltávolodá l korsz történet emlékezés transzformálód oko evangélium eltérés ellentmondáso ame sok n fel állí tudomá kutat eltér é leglényege történ adat vonatko állapíth J halá vonatko szkept történetkut é e egys mi tárgyilag a felt haj a Jé mith ala kép zsidósá s s a negá mag t örü o állítások amelye legnag hib argumentuma nembizonyítá merí Vis t Jose Flav z történet J kort né évtized aprólék mind kor lejátszód törté munkáj nem mag Jézu hall J nev fű val mozgalo a idej hullám verhe ad szer al azo l Jé egysze mithológ uta Jose Fla t é valláspolit oko tart kívánato elhallgat az idej kristályoso J kés jelentős Amint fel történ kut objektivitásá aka bizonyít Jose Fla ig ism Jéz küldet történ az könyv követ feljeg találh id Jé b em u embe nevezh ugy cs dolg mű tanít azo örö foga igazság zs hel von magá Mess Am ember följelenté Pil keres feszítt hag v szeret H m ugy ú je ne mi is próf csodado jóso fel n s azo gyülekez a ő keresztén nevezte keresz tudomá irod elism írh Josep ak felfo Messiás k szárma bü tu politi hadv kormá v elég érezh mess gondola nyugtalans magasztalha o emb sú válságo fenyeg ak zsid l éle Jose a írh v ez szava szakí v zsidóság é irato tud szigo hit ragaszkod kri állapíto he kétségtel keresz e csempé ut szöve interpolálá szük kereszténység tanítása történet tanús kap mi egy Tacit k histor emlék Jézus Tac cs hal eml Mindenes n elképze azo idők m vo Jéz vonat hagyomán kez kikristályos keresztén történ felfog mozgalo e szimpáti írha z történet m számítha kölcsönöss lehe ti ez hagyomány történet v a in ellenérzés szimpáti ford zsid el Evangéliumo val érez zsidóell hangu Külön irányzato J árulás s epizód O alkateleme ra ö epizó ame látsz me törté logi J tu mon tanítvá k f áru sejtele lehet próféci konkré t á jellem szándék bi ismer alap Jézu tu kell me á tu J f eláru a m m t melle történ adotts félreér lo korlá lerom célzato sugalm ár exponál végrehajt J ár Jéz megcsóko jel J személyazonosság megpecsétel Mi amel szuppoz mel történhe v hat képvise végreha isme Jéz előa sze száze ujjon J m bevo Jeruzsále Nyilv hely taní prédik templo kiv kufáro bizon nem pa hat figye tere leh képze i körülmé kö é rendés hat ism Jéz Val f sze J elfogatás tragédiáj Pilá kivégezte félt r hatalo megtámasz közren szo a va ráism célj csók akármi je eláru roman Jézu ellent á glorifiká köv e log megtagad epiz m besző J történet a magyará le p ak am Evangéli hagyomá ny megír na kiélező elle kereszté Jud kö val ellens polit szükségessé ér zs megbélyegzé f p felelőssé r áthárítá esemé fri vo ah elviselhess történ ténye eg vádaskod külön oly a e e lazíth Krisztush fájda harag szimbol sejte el ak hangu J elárulój t Ju te e nev hordozó megbélye ilyenfo nem m é h e n Judae ame szimboli célzato mindjo erő keresz ellenségesk ker ak zs figye va hat er mutatkoz z va véde követ z hagyo ő ennélf ál fogla terjes e külön törvé intézkedé körülbástyá z h z éle s szivárogha va lény tanításai k intézked k tart mis hasz til b elsáncol azo vis mag harcia jelle ak zsid vitatko kereszténysé m in külön Alexandri apologet iroda a in judai ismerteté feldicséré szorítkoz k vesztege a vallás lebecsül a feltűn keresztén enn kímél ír célzatossá keseríte ak zsidósá itt kiüt célzato vo se evangél kön érték szépségei ethi kétségk na alka a va kibonta világszeml rajon nag rajong lelkesí Mint azo kiválasz egy erkölcse é erkö rendsze m társad erkölc foga f Eszmén föle evangél béketű évezr tapaszta keresz áll mú je muta társada á állh f következet érvényesí krisz princípium a ü a ü e m a odanyúj megbántójá kenyé dob ellensé k d N társad berendezkedé beleillesz taní e törő holnap dolgoz takarékoskod h b ma felöltöz m lilio J megbocsá bűnös tu cs emberfel tür gyakor hajtóe szilárdíth ál keret büntetlens h megtor biztos közre kormán é mego jog birtok v hat tényez keresz egy á követh J péld bűnbocsánat határt tür t elérhete eszmény tünd Evangéliu keresz v in gyönyörte meghatódáso példakövet ösztö Val azo m kel ült jé virá a so sz sem nyomt elherva érdeme so érzéken menny sem minde virágozhas eg ennélf ké szerzet terem szegénysé alázatossá béketű mi eré ame közöns em bí r súlyoz E duali e v morá a p egys ell em kötelessége eloszt o for kisze erkö teherhord igázz K vehe és a m e felfogá iroda intézm válság idé é apo e jé kivihetetlen gyako kö külön fol ráér korrekt szükségesség irata lényeg evangél erk filozó Evangéliumok Keresz J felfogás Keresz J hirde Térj alakulj szelle közel I orsz t e tud megtisztulásá szel megújhodá v I ország eljövete apo bí ember te megtisztulásá vis üdvö remény ak megfoszt a megteremt rendsz paulini amel leglényege princípi em töre h I orszá h megh titokz fel hata I kegye kegy p megszol kiérde juta h ajá csu fennmaradás azo mé l elképz I ország eljövete ered princípium fenntar vis kiz ember bűntelens k o tökél megtisztu a I birodalm bo korsz nyith Keresz J á hirde megtiszt hel t I kegyelm pau megvá lép ered bű szüle ember tisztu s akarat örök terheltségé kitisztu be megvá út va va e ember bűne engesz áldoz ajá m Isten Megv természet l em t em születhe örök bűn h o tisztaság ame em fertő Megv ennélf Istene le I feláld ma apo természet vet em cselekedete a l ben I kegyelm I biroda nag hozh kis té kel beépí hata pau elgondol apo beépíte a minde hatalma mi em érd fölül I kegye Hi érdemel em A ok állí bizonyos e megig ál törvé teljesí nél R le messze em csúc H épít m félte legfő p kereszté tanítás félte a megalkuvás i megalkuvástalansá ju Evangélium paulini ennélf fölszabadít opportunizm az kise csökke súrló felüle küzde torzsalkod megrendíth vall a erősö elé E figyelmez tanítván botránkoztass zsi görögö I születé miké mindene mindene kedvesk Korint le 32 hir megalku házasságk tekintet mond nőtlen cselek megn 26 paulini mag ho fejlő minde sugár őrtoro H épít cselekedete sze elfog kicsi álláspontj opportunizmu csakh te érvénytelenítés te ker olyanny törv káro nyilváníto tör har s nin törv nin tör e cseleke R le mon mon te tör bű T leg ink isme cs törvé ál b vá isme vo tör mo vo kí felebar feles törvén elszabadít m apos szabadít m z írásmagyará hagyomá ag hag módszere törvén független jogoss haggad fejtegeté igazo tör a uralk embe f hat rend férf kö éle me f megszab ass f hatalmá A férj élet parázn monda férfi felesé meg fé megszaba a törvény le pará má férj Atyámf meghalt törvé n Kris testé lehesse mineku meg k kötelék vol R le pauliniz va tör hatálytalaní végzet válha v egyhá f kerek apostolo belá tör m e apos levele b kifejez Valósz apost küzdö paulini el h zs hog mi eszközö küzdö ell a mara í bizonyíté a állandó h imá találha védek nyo eze megállapíthat legin is eg felbon e küzdö I ország o elképze el aho paulinizmu bontako Egyisten-gondol valószín rég hat e védelme f zoroasztri el a fölment Is ross felelő a hat rende hatalo ö z felfogá bizon e tiltako a imá a Is dicső egymag alk világoss sötéts isteneg metafiz kérd megoldása jelentke zsidók h erk következm gyan igaz embertestvéri szere a szüksé le min aka I igazság testvériség szerete tűr jogtalans ross ellent hajl mel egys emberi em ellent hajl i könyörüle elnézé viselte Igazságszolgált kegy kö azo n dualiz k össze e gondolkodásá a Iste emelke kegye igazs egyidő A ala z imá gya vissza megszó form Aty királ o mal aty köny z biza kegye király igazsá Iste val z felfogá I birodalm gondo egys fo követ Evangéli I orsz a kegyelemké azo ada hisz elégít egyeteme h z szemléle i ország sze t megalko uralmá Malc som fogal a egyeteme amel tükör z próf utóp o kor am Egyi véd a egye Istenorszá ö e ember gyűlö fegyv véron t föl h boldog uralm gondola védeke I ország v e imáju Ol Malchi jutta kifejezé aho rége proféciál I kirá e föl akkor I n Zaka köny héb lefordíto külön a misszionári terjes zs köz

1515

CÍ Uj-Testam

SZÓ -Testame Jéz tanítás kö lev am keres v al alko so ta n vallá tartoz tanítv szakít an zsidósá felekez tartoz tűnhet könyv z sz í keres e dogmati ez könyv bontak ké fejlem zsidós t elvá veze változtat t sz zsidós tarto té felismer támasz m felf iro ellajstrom tekinte cél hat er al a iro sz reklam érd ré ke támog iro irred jeruzs eg t histor indí visszh az Ameri ta kö elnev ta Sa apos veze vi még zsid héber lev ame E közbenj U. megh az bűn megváltás am Testam u i v Ú h örö üdvöz része törvényt jut Ist i jut ember m p Testame am el k Krisztu felfüggeszt Mi tör növel ada Mi e tö óvat tö Krisz ve mest üdvözül m e va ve m a Galatabeli r követk L sz Evangé Apos Cseleked J apo t le öss jelen kön Evang je Jéz eljövete l am ho Evang forgal kereszté százada e valame apok nyilvánít k L Evangéli amel kanoni k k jelent elté v e ennélf neg szentsé éri né h synoptik együttlát ne többé-kev egye synopti ere szá tudo sz negyedi r hagyom összeállítá keletk eg elő sze egy hell misz an tarta am synopti isme neg Evang sze is há hasz anya ma Jéz am Jóll kö fundamen jelentő isme kanoni n z tör könyv hé író il arame e lefordíto for bírh tökéle ny homál evangé mo erede vi lehe it kijele talá am összeegyez szelle tétel fo fogalmazá veszt er jelentés biblia-kr so to Jéz mo e halot halottai tem halott kr jo kétel for helyesség feltétel han er formá taní h sze fogal egyetem értelm lehete hal ta kegye ve Nyilván egyenlí ellenmon fo hi olvas er pontoz szöv hangozha hal h teme sírá t halot fejt ok kriti j m h gy at an feles gyerme fivé nőv é tanítv L szer gyű hirde engesztelhet gyűlö fo a vé megsz nev hagyo va társa racional forrasz emb eszmé érdeklődés álta emberszere hird lehetség gyűlö meghird m védelme j szell héb aram be id mond előfo g s kétségte igefo ne gyűlö jele a nyelvhasznála vá szak házaséle fo t e megfeledk kr sz a rekonstr Jéz mond sz gyerm test meggyűlö követ elvá elhagyá cs csatla t bizonyítása gyűl megke sze sz rokon m meghagyá sz h elh at a hitvest k Ge Mind látni tudom tende iro sz reklam i keres e é l zsidó h segítsé elhomályo fordít elfe evangé h er jelent er form i v tudo krit ará ke foglal keres teológi keres kri dest munkáj keletkezé fo rabbi iro keletkez emléke Sz hagyomán e hagyomán gyűjt t a minda kö cí megnev evangél fo önt az e n evangé kö közv szerző tradál cs hagy továbbszármaztat az olvas összeál szerke hagyomá al jegy hagyományoz n id eltávolod kors történe emlékezé transzformáló ok evangéliu eltéré ellentmondás am so fe áll tudom kuta elté leglényeg törté ada vonatk állapít hal vonatk szkep történetku egy m tárgyila fel ha J mit al ké zsidós neg ma ör állításo amely legna hi argumentum nembizonyít mer Vi Jos Fla történe kor n évtize aprólé min ko lejátszó tört munká ne ma Jéz hal ne f va mozgal ide hullá verh a sze a az J egysz mitholó ut Jos Fl valláspoli ok tar kívánat elhallga a ide kristályos ké jelentő Amin fe törté ku objektivitás ak bizonyí Jos Fl i is Jé külde törté a köny köve felje talál i J e emb nevez ug c dol m taní az ör fog igazsá z he vo mag Mes A embe följelent Pi kere feszít ha szere ug j n m i pró csodad jós fe az gyüleke kereszté nevezt keres tudom iro elis ír Jose a felf Messiá szárm b t polit had korm elé érez mes gondol nyugtalan magasztalh em s válság fenye a zsi él Jos ír e szav szak zsidósá irat tu szig hi ragaszko kr állapít h kétségte keres csemp u szöv interpolál szü kereszténysé tanítás történe tanú ka m eg Taci histo emlé Jézu Ta c ha em Mindene elképz az idő v Jé vona hagyomá ke kikristályo kereszté törté felfo mozgal szimpát írh történe számíth kölcsönös leh t e hagyomán történe i ellenérzé szimpát for zsi e Evangélium va ére zsidóel hang Külö irányzat árulá epizó alkatelem r epiz am láts m tört log t mo tanítv ár sejtel lehe próféc konkr jelle szándé b isme ala Jéz t kel m t elár mell törté adott félreé l korl lero célzat sugal á exponá végrehaj á Jé megcsók je személyazonossá megpecséte M ame szuppo me történh ha képvis végreh ism Jé elő sz száz ujjo bev Jeruzsál Nyil hel tan prédi templ ki kufár bizo ne p ha figy ter le képz körülm k rendé ha is Jé Va sz elfogatá tragédiá Pil kivégezt fél hatal megtámas közre sz v ráis cél csó akárm j elár roma Jéz ellen glorifik kö lo megtaga epi besz történe magyar l a a Evangél hagyom n megí n kiélez ell kereszt Ju k va ellen poli szükségess é z megbélyegz felelőss áthárít esem fr v a elviselhes törté tény e vádasko külö ol lazít Krisztus fájd hara szimbo sejt e a hang eláruló J t ne hordoz megbély ilyenf ne Juda am szimbol célzat mindj er keres ellenséges ke a z figy v ha e mutatko v véd köve hagy ennél á fogl terje külö törv intézked körülbásty él szivárogh v lén tanítása intézke tar mi has ti elsánco az vi ma harci jell a zsi vitatk kereszténys i külö Alexandr apologe irod i juda ismertet feldicsér szorítko veszteg vallá lebecsü feltű kereszté en kímé í célzatoss keserít a zsidós it kiü célzat v s evangé kö érté szépsége eth kétség n alk v kibont világszem rajo na rajon lelkes Min az kiválas eg erkölcs erk rendsz társa erköl fog Eszmé föl evangé béket évez tapaszt keres ál m j mut társad áll következe érvényes kris princípiu odanyú megbántój keny do ellens társa berendezked beleilles tan tör holna dolgo takarékosko m felöltö lili megbocs bűnö t c emberfe tü gyako hajtó szilárdít á kere büntetlen megto bizto közr kormá meg jo birto ha ténye keres eg követ pél bűnbocsána határ tü elérhet eszmén tün Evangéli keres i gyönyört meghatódás példaköve öszt Va az ke ül j vir s s se nyom elherv érdem s érzéke menn se mind virágozha e ennél k szerze tere szegénys alázatoss béket m er am közön e b súlyo dual mor egy el e kötelesség elosz fo kisz erk teherhor igáz veh é felfog irod intéz válsá id ap j kivihetetle gyak k külö fo ráé korrek szükségessé irat lénye evangé er filoz Evangéliumo Keres felfogá Keres hird Tér alakul szell köze ors tu megtisztulás sze megújhod orszá eljövet ap b embe t megtisztulás vi üdv remén a megfosz megterem rends paulin ame leglényeg princíp e tör orsz meg titok fe hat kegy keg megszo kiérd jut aj cs fennmaradá az m elkép orszá eljövet ere princípiu fennta vi ki embe bűntelen töké megtiszt birodal b kors nyit Keres hird megtisz he kegyel pa megv lé ere b szül embe tiszt akara örö terheltség kitiszt b megv ú v v embe bűn enges áldo aj Iste Meg természe e e születh örö bű tisztasá am e fert Meg ennél Isten l felál m ap természe ve e cselekedet be kegyel birod na hoz ki t ke beép hat pa elgondo ap beépít mind hatalm m e ér fölü kegy H érdeme e o áll bizonyo megi á törv teljes né l messz e csú épí félt legf kereszt tanítá félt megalkuvá megalkuvástalans j Evangéliu paulin ennél fölszabadí opportuniz a kis csökk súrl felül küzd torzsalko megrendít val erős el figyelme tanítvá botránkoztas zs görög szület mik minden minden kedves Korin l 3 hi megalk házasság tekinte mon nőtle csele meg 2 paulin ma h fejl mind sugá őrtor épí cselekedet sz elfo kics álláspont opportunizm csak t érvényteleníté t ke olyann tör kár nyilvánít tö ha ni tör ni tö cselek l mo mo t tö b le in ism c törv á v ism v tö m v k feleba fele törvé elszabadí apo szabadí írásmagyar hagyom a ha módszer törvé függetle jogos hagga fejteget igaz tö ural emb ha ren fér k él m megsza as hatalm fér éle paráz mond férf feles me f megszab törvén l par m fér Atyám meghal törv Kri test lehess minek me kötelé vo l paulini v tö hatálytalan végze válh egyh kere apostol bel tö apo level kifeje Valós apos küzd paulin e z ho m eszköz küzd el mar bizonyít álland im találh véde ny ez megállapítha legi i e felbo küzd orszá elképz e ah paulinizm bontak Egyisten-gondo valószí ré ha védelm zoroasztr e fölmen I ros felel ha rend hatal felfog bizo tiltak im I dics egyma al világos sötét istene metafi kér megoldás jelentk zsidó er következ gya iga embertestvér szer szüks l mi ak igazsá testvérisé szeret tű jogtalan ros ellen haj me egy ember e ellen haj könyörül elnéz viselt Igazságszolgál keg k az duali össz gondolkodás Ist emelk kegy igaz egyid al im gy vissz megsz for At kirá ma at kön biz kegy királ igazs Ist va felfog birodal gond egy f köve Evangél ors kegyelemk az ad his elégí egyetem szemlél orszá sz megalk uralm Mal so foga egyetem ame tükö pró utó ko a Egy vé egy Istenorsz embe gyűl fegy véro fö boldo ural gondol védek orszá imáj O Malch jutt kifejez ah rég proféciá kir fö akko Zak kön hé lefordít külö misszionár terje z kö