15153.htm
CÍMSZÓ: Uj-Testamentum
SZÓCIKK: Uj -Testamentum.
Jézusról és tanításairól szóló könyvek s levelek, amelyek a keresztény vallás
alapját alkotják. Jézus maga sohasem tagadta a zsidó néphez és vallásához való tartozását.
Első tanítványai sem szakítottak még annyira a zsidósággal, hogy külön
felekezethez tartozóknak tűnhetnének fel. A könyveiket is főleg zsidók számára
írták. A keresztény egyház dogmatikája, amely ezekből a könyvekből bontakozott
ki és a későbbi fejlemények ugyan a zsidóságtól való teljes elválásra vezettek,
de ez nem változtathatja meg azt a tényt, hogy a szerzők még a zsidósághoz
tartoztak. Ennek a ténynek a felismerésére támaszkodik az a modern felfogás,
amely az Ú.-ot irodalmi ellajstromozása tekintetében nem célzatai és hatásai,
hanem eredete alapján ítéli meg és ezen az alapon a zsidó irodalom számára
reklamálja. Ezt az érdekes, de zsidó részről kevéssé támogatott irodalmi
irredentát a jeruzsálemi zsidó egyetem egyik tanára és historikusa indította
meg, visszhangot azonban csak Amerikában talált. A könyvek elnevezése a tarsusi
Saulra, Pál apostolra vezethető vissza, mégpedig a zsidókhoz (héberekhez) írt
levelére (9,15), amelyben ezt írja: «Ekképp ő (Jézus) közbenjárója az U.-nak,
mivel meghalván azoknak a bűnöknek való megváltásáért, amelyek az első
Testamentum uralma idején voltak». Az Ú.-mal hozott örökség: az üdvözülés; de
az ebben való részesedés nem a törvénytartás jutalma, hanem Istentől való
ingyen kegy juttatja ahhoz az embereket. «Ezt mondom pedig, hogy a Testamentum,
amelyet Isten először kötött Krisztusról, nem lesz felfüggesztve... Micsoda is
a törvény? A bűn növelésére adatott. Mielőtt eljött a hit, a törvény által
óvattunk. A törvény a Krisztusra vezérlő mesterünk volt, hogy aztán hit által
üdvözüljünk, de miután eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.»
(Galatabeliekhez írott levél 3, 17-25). Az Ú. részei a következők: 1. Máté, 2.
Márk 3. Lukács és 4. János szerint való Evangélium. Apostolok Cselekedetei.
Pál, Jakab, Péter és János apostol, tovább Júdás levelei (összesen 21). János
jelenesei. A négy első könyvnek «Evangélium» a neve, ami jó hírt jelent; talán
azt a jó hírt, amely Jézusnak eljöveteléről szól, de lehet, azt a jó hírt,
amelyet Jézus hozott. Sok ilyen Evangélium volt forgalomban a kereszténység
első századaiban, de az egyház valamennyit apokriffá nyilvánította, kivéve
Máté, Márk, Lukács és János Evangéliumát, amelyeket kanonizált. De e között a
négy könyv között is jelentékeny eltérések vannak és az egyház ennélfogva, a
negyedik könyv szentségének érintése nélkül, az első hármat synoptikusnak
(együttlátóknak) nevezte el, mert többé-kevésbbé egyeznek. A synoptikusok
eredetét az első századra teszi a tudomány, szemben a negyedikkel, amely nem
régibb hagyományok összeállításából keletkezett egyesek előadása szerint, hanem
egyetlen hellénusi misztikus zsidó író műve és sok olyan anyagot tartalmaz,
amelyet a synoptikusok nem ismernek. A negyedik Evangélium szerzője ismerte az
első hármat, de nem használta fel az anyagukat és magáról Jézusról is más képet
fest, mint amazok. Jóllehet, hogy a könyvek fundamentális jelentőségét már
régen ismerték, a kanonizálás mégis csak a niceai zsinat után, a IV. sz. vége
felé történt. Az Ú. könyveinek egy része héberül íródott, illetve arameusul,
aztán ezeket is lefordították. A fordítók már nem bírhatták tökéletesen az arám
nyelvet és ezért homályosul t el sok evangéliumi mondás, amely az eredetiben
világos lehetett. Mert itt-ott olyan kijelentést találunk, amelyet nem lehet összeegyeztetni
Jézus szellemével és így fel kell tételezni, hogy ezek csak a fordító
fogalmazásában vesztették el eredeti jelentésüket. A biblia-kritika sokszor
torpant meg Jézusnak e mondása előtt: «hagyd a halottakat az ő halottaiknak,
hadd temessék ők el a halottaikat». A kritika jogosan kételkedik a fordítás
helyességében, mert bajos feltételezni, hogy így hangzott volna eredeti
formájában is a tanítása, hiszen Jézus a szeretet fogalmának adott egyetemesebb
értelmezést és lehetetlen, hogy abból éppen a halottak iránt tartozó kegyeletet
vetette volna ki. Nyilvánvaló, hogy csak az arám nyelv egyenlítheti ki az
ellenmondást. A fordító hibásan olvashatta az eredeti pontozatlan arám
szöveget, amely így hangozhatott: «Hagyd a halottat a halott temetőnek (a sírásónak),
aki temeti a halottakat». Sok fejtörést okozott a kritikának ez a jézusi mondás
is : «Aki hozzám jön és nem gyűlöli meg atyját, anyját, feleségét, gyermekeit,
fivéreit, nővéreit és saját életét is, az nem lőhet az én tanítványom». (Lukács
14. 26). Ez nem a szeretet, hanem a gyűlölet hirdetése, azé az
engesztelhetetlen gyűlöleté, amely éppen azok ellen fordul, akiket a vérség, a
megszokás, a nevelés, a hagyomány, a vallás, de a társadalmi racionalizmus is
forrasztotta össze az emberrel és eszményibb érdeklődésével. Jézus az általános
emberszeretetet hirdette, lehetséges-e, hogy ezt a nagy gyűlöletet is
meghirdette? Itt megint csak a héber nyelv védelmezheti meg a jézusi szellemet.
Jézus héberül, vagy arameusul beszélt és az idézett mondásban előforduló gyűlöl
ige az ő száján kétségtelenül a száné igeformája volt. Száné ige már nemcsak
gyűlöletet jelentett az akkori nyelvhasználatban, hanem válást, szakítást is,
főleg a házaséletben, de a fordító nem tudott erről, vagy megfeledkezett róla.
A kritika szerint ezen az alapon kell rekonstruálni Jézusnak ezt a mondását,
aki nem a szülők, gyermekek, testvérek meggyűlölését követelte, hanem a tőlük
való elválást, az elhagyásukat csupán, a hozzá való csatlakozás teljes
bizonyításaként. Ez nem gyűlölet, csak egy új élet megkezdése és szelleme
szerint rokonságot tart a mózesi meghagyással, amely szerint a hitves elhagyja
az atyját, anyját és az ő hitvestársát követi (Genesis). Minderről látnivaló,
hogy az a tudományos tendencia, amely az U.-ot a zsidó irodalom számára
reklamálja, inkább a keresztény egyház érdeke lehet, mint a zsidóságé. Mert ha
a héber- és arám nyelv segítségével sok elhomályosult, vagy a fordításban
elferdült evangéliumi helyet eredeti jelentésébe és eredeti formájába igazít
vissza a tudomány, nem a zsidó kritikát, amely aránylag keveset foglalkozik a
keresztény teológiával, hanem a keresztény kritikát köti meg destruáló
munkájában. Az U. keletkezésének formája a zsidó rabbinikus irodalom
keletkezésére emlékeztet. Szóbeli hagyományozás előzte meg, a hagyományokat
gyűjtötték és tovább adták, mindaddig, míg a könyvek címében megnevezett
evangélisták formába öntötték azokat. Az U. ezeket sem nevezi az evangéliumi
könyvek közvetlen szerzőinek, hanem tradálóknak csupán, a hagyomány
továbbszármaztatóinak és ami azokban olvasható, azt az összeállítók vagy
szerkesztők az ő hagyományaik alapján jegyezték fel. Talán éppen a
hagyományozással járó nyelvi és időbeli eltávolodások, a leírt korszakok
történetének emlékezésbeli transzformálódásai okozták az evangéliumbeli
eltéréseket és ellentmondásokat, amelyek sokszor igen nehéz feladat elé
állítják a tudományos kutatást. Az eltérések éppen a leglényegesebb történelmi
adatokra vonatkozóan állapíthatók meg, így pl. Jézus halálára vonatkozóan is. A
szkeptikus történetkutatás éppen ezért nem egyszer, de nem mindig tárgyilagosan
afelé a feltevés felé hajlik, amely Jézust csak mithikus alaknak képzeli el. A
zsidóságnak semmi oka sincs arra, hogy ezt a negációt a magáévá tegye és
örüljön olyan állításoknak, amelyeknek az a legnagyobb hibája, hogy
argumentumaikat a nembizonyításból merítik. Viszont tény, hogy Josephus
Flavius, a nagy zsidó történetíró, aki Jézus kortársa volt és őt még túl is
élte néhány évtizeddel, aprólékosan írt le mindent, ami korában lejátszódott,
de történeti munkájában nemcsak magáról Jézusról hallgat, de még a Jézus
nevéhez fűzött új vallási mozgalomról is, amely az ő idejében már nagy
hullámokat verhetett az U. adatai szerint. Ezen az alapon azonban még nem lehet
Jézust egyszerűen a mithológiába utalni, mert Josephus Flavius talán éppen
valláspolitikai okokból tartotta kívánatosnak az elhallgatást, vagy azért, mert
az ő idejében még nem kristályosodott ki Jézus későbbi jelentősége. Aminthogy
az sem felelne meg a történelmi kutatás objektivitásának, ha azt akarnók
bizonyítani, hogy Josephus Flavius igenis ismerte Jézust, küldetését és
történetét is, csak azért, mert könyvében a következő feljegyzés található: «Ez
időben élt Jézus, bölcs ember, ha ugyan embernek nevezhető. Ő ugyanis csodás
dolgokat művelt és tanította azokat, akik örömmel fogadták igazságait. Sok
zsidót és sok hellént vonzott magához. Ő volt a Messiás. Amikor a mi első
embereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette őt, nem hagytak fel
vele, akik szerették. Három nap múlva ugyanis újból élve jelent meg nekik,
miután az isteni próféták ezt és ezer más csodadolgot jósoltak felőle. Még mai
napig sem szűnt meg azoknak a gyülekezete, amely őróla kereszténynek
neveztetik.» Maga a keresztény tudományos irodalom is elismeri, hogy ezt nem írhatta
Josephus, akinek más felfogása volt a Messiásról. A kohén származású büszke
tudós, aki politikus, hadvezér és kormányzó volt, elégszer érezhette a messiási
gondolattal járó nyugtalanságot és nem magasztalhatott fel olyan embert, aki
súlyos válságokkal fenyegette az akkori zsidóság lelki életét. Josephus csak
akkor írhatta volna le ezeket a szavakat, ha szakított volna a zsidósággal, de
éppen az iratokból tudjuk, hogy szigorúan a hitéhez ragaszkodott. A kritika meg
is állapította, hogy ezt a helyet kétségtelenül keresztény ember csempészte be
utólag a szövegbe, mert e hely interpolálására szüksége volt a
kereszténységnek, hogy tanításaihoz történetírói tanúságot kapjon, miután az
egykorú Tacituson kívül egy historikus sem emlékezik meg Jézusról, és Tacitus
is csupán a halálát említi. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy azokban az
időkben, mikor újak voltak még a Jézusra vonatkozó hagyományok, de kezdett már
kikristályosodni a kereszténység történelmi felfogása, a mozgalomról ennyi
szimpátiával írhasson egy zsidó történetíró, mikor nem számíthatott
kölcsönösségre és nem lehetett már titok, hogy ha ezeket a hagyományokat a
történetírás veszi át, akkor is inkább ellenérzéssel, mint szimpátiával fog
fordulni a zsidóság ellen. Az Evangéliumokban valóban már érezhető is a
zsidóellenes hangulat. Különösen éles az irányzatosság a Júdás árulásáról szóló
epizódban. Olyan alkatelemekből rakták össze ezt az epizódot, amelyek még
látszatra sem mentik meg a történeti logikát. Jézus tudja, meg is mondja, hogy
tanítványai közül egy el fogja árulni. Ez sejtelemnél több lehetett,
próféciánál konkrétebb tudás és az áruló jellemének és szándékának biztos
ismeretén alapult. Jézusnak tudnia kellett, hogy melyik lesz az áruló és ha úgy
tudta, hogy Júdás fogja elárulni, akkor mégis miért tűrte meg maga mellett'? A
történelmi adottságok félreértése és a logika korlátait leromboló célzatosság
sugalmazta az árulás exponálását és végrehajtását is. Júdás úgy árulta el
Jézust, hogy megcsókolja. Ez volt a jeladás és Jézus személyazonosságának a
megpecsételése. Mindez csak amellett a szuppozició mellett történhetett volna
meg, hogy sem a hatalom képviselői, sem a végrehajtói nem ismerték Jézust. De
az U. előadása szerint százezrek ujjongtak Jézus elé, mikor bevonult
Jeruzsálembe. Nyilvános helyeken tanított és prédikált, a templomból kiverte a
kufárokat, ami bizonyára nemcsak a papok, de a hatóság figyelmét is reá
terelte; el lehet-e hát képzelni, hogy ilyen körülmények között éppen csak a
rendészeti hatóság nem ismerte Jézust? Valóban sem a főpap (ha volt szerepe
Jézus elfogatásában és tragédiájában), sem Pilátus, aki kivégeztette, mert
féltette tőle a római hatalomtól megtámasztott közrendet, nem szorult arra,
hogy valaki a ráismerés céljából csókkal, vagy akármilyen más jellel elárulja.
Még a romantika és Jézusnak az ellentétek által való glorifikálása sem követel
ennyi logikai megtagadást. Hogy ezt az epizódot mégis beszőtték Jézus
történetébe, annak csak egy magyarázata lehet, még pedig az, hogy akkor, amikor
az Evangéliumot a hagyományok nyomán megírták, már nagyon kiéleződött az
ellentét keresztények és Judaiak között és a vallási ellenszenv politikai
szükségességnek érezte a zsidók megbélyegzését, főleg pedig a felelősségnek
rájuk való áthárítását. Az események még túl frissek voltak ahhoz, hogy
elviselhessenek a történelmi tényekkel meg nem egyező vádaskodást, különösen
olyant, amely az egész nép ellen lazíthatta a Krisztushívek fájdalmát és
haragját. De szimbolikus sejtetést elbírt már az akkori hangulat. Jézus
elárulójának tehát Judást (Juda) tették meg, az egész nép nevének hordozóját, a
megbélyegzés ilyenformán nemcsak őt magát érte, hanem az egész népet is
(Judaeusok), amelyet szimbolizál. A célzatosság és a mindjobban erősödő
keresztény ellenségeskedés nem kerülte el az akkori zsidók figyelmét és az új
vallás hatásai is már oly nagy erővel mutatkoztak, hogy az ősi zsidó vallás
védelmet követelt. A zsidó hagyomány őrzői ennélfogva állást foglaltak az új
hit terjesztői ellen és különféle törvényes intézkedéssel körülbástyázták a
zsidó hitet és zsidó életet, hogy abba semmi se szivároghasson be az új vallás
lényeges tanításaiból. Ezek közzé az intézkedések közzé tartozik pl. a miséhez
használt bor tilalma is. Ezek a belső elsáncolások azonban nem viselik magukon
a harciasság jellegét. Az akkori zsidóság még nem vitatkozott a
kereszténységgel és mikor meg is indult (különösen Alexandriában) az
apologetikus irodalom, ez akkor is inkább csak a judaizmus ismertetésére és
feldicsérésére szorítkozott, de kevés szót vesztegetett arra, hogy más vallásokat
lebecsüljön. Ez annál feltűnőbb, mert az új kereszténység nem volt ennyire
kíméletes és írásai sok célzatossággal keserítették az akkori zsidóságot. De az
itt-ott kiütköző célzatosság sem vonhat le semmit sem az evangéliumi könyvek
értékéből és szépségeiből. Az ethikája kétségkívül nagyon alkalmas arra, hogy a
vajúdó és kibontakozó új világszemlélet rajongóit még nagyobb rajongásra
lelkesítse. Minthogy azonban kiválasztott egyének erkölcseiből építi ki
erkölcsi rendszerét, mégis mást ad, mint ami a társadalmi erkölcstan fogalmát
fedi. Eszménynek fölemelő az evangéliumi béketűrés, de évezredek tapasztalata
és a keresztény államok múltja és jelene is mutatja, hogy sem a társadalom, sem
az állam nem állhatna fenn, ha következetesen érvényesítené a krisztusi
princípiumokat és az arcul ütött nép, az arcul ütött ember a másik arcát is
odanyújtaná a megbántójának, vagy kenyérrel dobálná meg az ellenségét, aki
kővel dobta meg. Nehéz a társadalom berendezkedésébe beleilleszteni azt a
tanítást is, hogy az ember ne törődjék a holnappal, ne dolgozzon, ne
takarékoskodjék, hanem bízza csak arra magát, aki felöltözteti a mezők
liliomát. Jézus megbocsátott a bűnösnek, mert «nem tudja, mit csinál». Ez az
emberfeletti türelem nem a gyakorlati élet hajtóereje és nem szilárdíthatna meg
állami kereteket sem, mert nem a bűn büntetlensége, hanem megtorlása biztosítja
a közrendet és a kormányzat éppen a megoldás jogának birtokában válik hatalmi
tényezővé. Még a keresztény egyházi állam sem követhette Jézus példáját a bűnbocsánatban.
Ez a határtalan türelem tehát csak elérhetetlen eszményként tündököl az
Evangéliumból a keresztény világ felé és inkább gyönyörteljes meghatódásokra,
mint példakövetésre ösztönöz. Valahol azonban mégis csak el kellett ültetni ezt
a jézusi virágot, amely sokkal szebb, semhogy nyomtalan elhervadást érdemeljen
meg, de sokkal érzékenyebb és mennyeibb is, semhogy mindenütt virágozhasson. Az
egyház ennélfogva később szerzeteket teremtett és a szegénységet,
alázatosságot, béketűrést és minden más erényt, amelyet közönséges emberi erő
nem bírhat el, rájuk súlyozott. Ezzel a dualizmus elvét vitte be a morálba,
amely pedig egységes és ellenzi az emberi kötelességeknek elosztását olyan
formán, hogy azok csak erre kiszemelt erkölcsi teherhordókat igázzanak le. Korán
vehették észre, hogy akkor már, mikor ennek a felfogásnak sem irodalma, sem
intézménye nem volt még, válságokat idézhet elő és éppen Pál apostol volt az
első, aki a jézusi elv kivihetetlensége s az elv és gyakorlat között való nagy
különbség folytán ráérzett a korrektivum szükségességére. Az ő irataiban
lényegesen más az evangéliumi erkölcs filozófia, mint az Evangéliumokban, és
más, mint Keresztelő János felfogásában is. Keresztelő János még azt hirdette:
Térjetek meg, alakuljatok át «szellemben», mert közeledik Isten országa. Ő
tehát még az ember tudatos megtisztulásától, a szellemi megújhodástól várta
Isten országának eljövetelét. De Pál apostol már nem bízott az emberiség teljes
megtisztulásában, viszont az üdvösség reményétől sem akarta megfosztani, azért
megteremtette hát a maga rendszerét (paulinizmus), amelynek az a leglényegesebb
princípiuma, hogy nem emberi törekvés hozza meg az Isten országát, hanem
meghozza egy titokzatos felsőbb hatalom, az Isten kegyelme. Ez a kegyelem pedig
nem megszolgált és kiérdemelt jutalom, hanem ajándék csupán. A bűn
fennmaradásával azonban mégsem lehet elképzelni Isten országának eljövetelét,
az eredendő bűn princípiumának fenntartása viszont kizárja az emberiség
bűntelenségét és kizár olyan tökéletes megtisztulást is, amely az Isten
birodalmának boldog korszakát nyithassa meg. A Keresztelő János által hirdetett
megtisztulás helyébe tehát az Isten kegyelméből való paulini megváltás lépett.
Ha az eredendő bűnnel született emberiség nem is tisztulhat ki saját akaratából
öröklött terheltségéből, kitisztulhat belőle a megváltás útján, vagyis úgy, ha
valaki az egész emberiség bűneiért engesztelő áldozatul ajánlja fel magát az
Istennek. Ez a Megváltó természetesen nem lehet ember, mint a többi ember. Nem
születhetett öröklött bűnnel, hanem olyan tisztaságban, amelyet emberi bűn nem
fertőzhet meg. A Megváltó ennélfogva csak Istenember lehet, az Isten fia, aki
feláldozza magát. Pál apostol természetesen nem vetette el az emberi jó
cselekedeteket, de annyi erő nem lehet bennük, mint az Isten kegyelmében és az
Isten birodalmát csak a nagyobb erő hozhatja meg, nem a kisebb. Most már még
csak egy téglát kellett beépíteni a hatalmas paulini elgondolásba és Pál
apostol beépítette. Ez a Hit, amely mindennél hatalmasabb és minden emberi
érdemet fölülmúl. Isten kegyelmét csak a Hittel érdemelheti ki az ember. «Annak
okáért állítják bizonyosnak; «…az ember megigazul a hit által, a törvények
teljesítése nélkül.» (Pál, Római levele 3. 28.) De a messzelátó Pál, ha az
emberi élet csúcsára a Hitet építette is, mégis féltette, legfőként pedig az
első keresztények tanításától féltette, amely nem tűrt megalkuvásokat (és ilyen
megalkuvástalansággal jutott az be az Evangéliumokba is). A paulinizmus
ennélfogva fölszabadította az opportunizmust, csak azért, hogy kisebbre
csökkentse a súrlódási felületet, mert a küzdelmek és torzsalkodások
megrendíthetik az új vallást, amely még nem erősödött meg eléggé. Ezért
figyelmezteti a tanítványait : «Meg ne botránkoztassátok sem a zsidót, sem a
görögöket, sem az Isten születését, miképpen én mindenekben mindeneknek
kedveskedem (Korinthusi levél, 10., 32-33.). Így hirdeti a megalkuvást a
házasságkötés tekintetében is, mondván: «jobb a nőtlenség, de jól cselekszik az
is, aki megnősül» (u. o. 7., 26-28.). A paulinizmus magában hordta a fejlődést
és nem is állt ott meg, ahol mindennél sugárzóbb őrtoronnyá a Hitet építette
fel. A jó cselekedetekkel szemben elfoglalt kicsinylő álláspontjáról és az
opportunizmusról csakhamar a Tóra teljes érvénytelenítésének terére került,
olyannyira, hogy a törvényt károsnak nyilvánította. «Mert a törvény haragot
szül: ahol nincsen törvény, ott nincsen törvény ellen való cselekedet.» (Római
levél, 4., 15.) Még ezt is mondja: «Mit mondjak tehát: a törvény bűn-e? Távol
legyen. Sőt inkább, a bűnt nem ismertem meg, csakis a törvények által, mert a
bűnös vágyat sem ismertem volna, ha a törvény nem mondta volna: «Ne kívánd
felebarátod feleségét» (u. o. 7., 7.). A törvénytől elszabadította magát Pál
apostol, de nem szabadította el magát a zsidó írásmagyarázat, a hagyományos
aggada (haggódó) módszereitől és a törvénytől való függetlenítés jogosságát
haggadikus fejtegetéssel igazolta. «A törvény csak addig uralkodik az emberen,
amíg él. A férfi hatalma alá van rendelve a nő, a férfihoz van kötve, amíg a
férj életben van; ha meghal a férj, megszabadul az asszony a férfi hatalmától.
Azért az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfiúhoz megy
feleségül, de ha meghalt a férje, megszabadult akkor a törvénytől, hogy ne
legyen parázna, ha máshoz megy férjhez. Atyámfiai, ti is meghaltatok a
törvényre nézve a Krisztus testében, hogy másé lehessetek; minekutána meghalt
az, kinek kötelékében voltunk» (Római levél, 7., 1-6.). A paulinizmus, vagyis a
törvény hatálytalanítása végzetessé válhatott volna az új egyházra, ha felül
nem kerekedik más apostolokban a belátás, hogy a törvény mégis jó, ami már
egyes apostoli levelekben is bőven kifejezésre jut. Valószínű, hogy nem csak az
apostolok küzdöttek a paulinizmus ellen, hanem a zsidók is, de hogyan, milyen
eszközökkel küzdöttek ellene, arról nem maradtak írott bizonyítékok, csak az
akkor állandósult héber imákban találhatjuk meg a védekezés nyomait és ezekből
azt is megállapíthatjuk, hogy leginkább az isteni egység felbontása ellen
küzdöttek és az Isten országának olyan elképzelése ellen, ahogyan az a
paulinizmusból bontakozott ki. Az Egyisten-gondolatot valószínűleg már régebbi
hatások ellen védelmezték meg, főleg a zoroasztrismus ellen, amely fölmentette
Istent a rosszért való felelősség alól, mert azt más hatalom alá rendelte. A
«két hatalomban való hit» nem fért össze a zsidó felfogással és bizonyára ez
ellen tiltakoztak abban az imában, amely Istent dicsőíti, «aki (egymagában)
alkotta a világosságot és sötétséget». Az istenegység nem metafizikai kérdések
megoldásaként jelentkezett a zsidóknál, hanem az erkölcs következménye gyanánt.
Ha egy az igazság, egy az embertestvériség, egy a a szeretet, akkor szükségkép
csak egy lény lehet, aki mindezt akarja. Az Isten sem az igazságban, sem a
testvériségben, sem a szeretetben nem tűrheti a jogtalanságot és a rosszat, de
mert ellentétes hajlamok mellett is egységes az emberiség, az emberi ellentétes
hajlamok iránt is könyörülettel és elnézéssel viseltetik. Igazságszolgáltatás
és kegyelem között azonban nincs is dualizmus, a kettő összeforr az ember
gondolkodásában, ha azzal Istenhez emelkedik, aki maga is kegyelmes és
igazságos egyidőben. Azért alakult ki a zsidó imákban a gyakran visszatérő
megszólító formula: Atyánk, királyunk (ovinu malkinu). Az atyához könyörög a
zsidó bizalom, mert kegyelmes és a királyhoz, mert igazságos. De az egy
Istenről vallott zsidó felfogásban az Isten birodalmának gondolata is egységes
formát követelt. Az Evangéliumok Isten országa, amely kegyelemképpen azoknak
adatik, akik hisznek, nem elégítette ki az egyetemesség felé hajló zsidó
szemléletet. Az isten országával szemben tehát megalkották az Ég uralmá-nak
(Malchusz somájim) fogalmát, amely egyetemesebb és amelynek tükörképe a zsidó
próféták utópiája olyan korról, amikor az Egyisten védelme alatt egyetlen egy
Istenországban forr majd össze az egész emberiség és sem gyűlölet, sem
fegyverek vérontása nem lesz többé a földön, hanem csak béke és boldogság. Az
Ég uralmáról való gondolattal védekeztek az U. Isten országának vonzó képe
ellen és ezt sok imájukban (Olénu, Malchijosz) juttatták kifejezésre, ahogyan
már régebben proféciálták: Isten lesz királlyá az egész földön, akkoriban egy
lesz az Isten és egy az ő neve. (Zakariás 14., 9.). Az Ú. könyveit héberre is
lefordították és különösen az angol misszionáriusok terjesztik a zsidók között.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5153. címszó a lexikon =>
918. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15153.htm
CÍMSZÓ: Uj-Testamentum
SZÓCIKK: Uj -Testamentum. Jézusról és tanításairól szóló könyvek s levelek,
amelyek a keresztény vallás alapját alkotják. Jézus maga sohasem tagadta a
zsidó néphez és vallásához való tartozását. Első tanítványai sem szakítottak
még annyira a zsidósággal, hogy külön felekezethez tartozóknak tűnhetnének fel.
A könyveiket is főleg zsidók számára írták. A keresztény egyház dogmatikája,
amely ezekből a könyvekből bontakozott ki és a későbbi fejlemények ugyan a
zsidóságtól való teljes elválásra vezettek, de ez nem változtathatja meg azt a
tényt, hogy a szerzők még a zsidósághoz tartoztak. Ennek a ténynek a
felismerésére támaszkodik az a modern felfogás, amely az Ú.-ot irodalmi
ellajstromozása tekintetében nem célzatai és hatásai, hanem eredete alapján
ítéli meg és ezen az alapon a zsidó irodalom számára reklamálja. Ezt az érdekes,
de zsidó részről kevéssé támogatott irodalmi irredentát a jeruzsálemi zsidó
egyetem egyik tanára és historikusa indította meg, visszhangot azonban csak
Amerikában talált. A könyvek elnevezése a tarsusi Saulra, Pál apostolra
vezethető vissza, mégpedig a zsidókhoz héberekhez írt levelére 9,15 , amelyben
ezt írja: Ekképp ő Jézus közbenjárója az U.-nak, mivel meghalván azoknak a
bűnöknek való megváltásáért, amelyek az első Testamentum uralma idején voltak .
Az Ú.-mal hozott örökség: az üdvözülés; de az ebben való részesedés nem a
törvénytartás jutalma, hanem Istentől való ingyen kegy juttatja ahhoz az
embereket. Ezt mondom pedig, hogy a Testamentum, amelyet Isten először kötött
Krisztusról, nem lesz felfüggesztve... Micsoda is a törvény? A bűn növelésére
adatott. Mielőtt eljött a hit, a törvény által óvattunk. A törvény a Krisztusra
vezérlő mesterünk volt, hogy aztán hit által üdvözüljünk, de miután eljött a
hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. Galatabeliekhez írott levél 3,
17-25 . Az Ú. részei a következők: 1. Máté, 2. Márk 3. Lukács és 4. János
szerint való Evangélium. Apostolok Cselekedetei. Pál, Jakab, Péter és János
apostol, tovább Júdás levelei összesen 21 . János jelenesei. A négy első
könyvnek Evangélium a neve, ami jó hírt jelent; talán azt a jó hírt, amely
Jézusnak eljöveteléről szól, de lehet, azt a jó hírt, amelyet Jézus hozott. Sok
ilyen Evangélium volt forgalomban a kereszténység első századaiban, de az
egyház valamennyit apokriffá nyilvánította, kivéve Máté, Márk, Lukács és János
Evangéliumát, amelyeket kanonizált. De e között a négy könyv között is
jelentékeny eltérések vannak és az egyház ennélfogva, a negyedik könyv
szentségének érintése nélkül, az első hármat synoptikusnak együttlátóknak
nevezte el, mert többé-kevésbbé egyeznek. A synoptikusok eredetét az első
századra teszi a tudomány, szemben a negyedikkel, amely nem régibb hagyományok
összeállításából keletkezett egyesek előadása szerint, hanem egyetlen hellénusi
misztikus zsidó író műve és sok olyan anyagot tartalmaz, amelyet a synoptikusok
nem ismernek. A negyedik Evangélium szerzője ismerte az első hármat, de nem
használta fel az anyagukat és magáról Jézusról is más képet fest, mint amazok.
Jóllehet, hogy a könyvek fundamentális jelentőségét már régen ismerték, a
kanonizálás mégis csak a niceai zsinat után, a IV. sz. vége felé történt. Az Ú.
könyveinek egy része héberül íródott, illetve arameusul, aztán ezeket is
lefordították. A fordítók már nem bírhatták tökéletesen az arám nyelvet és
ezért homályosul t el sok evangéliumi mondás, amely az eredetiben világos
lehetett. Mert itt-ott olyan kijelentést találunk, amelyet nem lehet
összeegyeztetni Jézus szellemével és így fel kell tételezni, hogy ezek csak a
fordító fogalmazásában vesztették el eredeti jelentésüket. A biblia-kritika sokszor
torpant meg Jézusnak e mondása előtt: hagyd a halottakat az ő halottaiknak,
hadd temessék ők el a halottaikat . A kritika jogosan kételkedik a fordítás
helyességében, mert bajos feltételezni, hogy így hangzott volna eredeti
formájában is a tanítása, hiszen Jézus a szeretet fogalmának adott egyetemesebb
értelmezést és lehetetlen, hogy abból éppen a halottak iránt tartozó kegyeletet
vetette volna ki. Nyilvánvaló, hogy csak az arám nyelv egyenlítheti ki az
ellenmondást. A fordító hibásan olvashatta az eredeti pontozatlan arám
szöveget, amely így hangozhatott: Hagyd a halottat a halott temetőnek a
sírásónak , aki temeti a halottakat . Sok fejtörést okozott a kritikának ez a
jézusi mondás is : Aki hozzám jön és nem gyűlöli meg atyját, anyját, feleségét,
gyermekeit, fivéreit, nővéreit és saját életét is, az nem lőhet az én
tanítványom . Lukács 14. 26 . Ez nem a szeretet, hanem a gyűlölet hirdetése,
azé az engesztelhetetlen gyűlöleté, amely éppen azok ellen fordul, akiket a
vérség, a megszokás, a nevelés, a hagyomány, a vallás, de a társadalmi
racionalizmus is forrasztotta össze az emberrel és eszményibb érdeklődésével.
Jézus az általános emberszeretetet hirdette, lehetséges-e, hogy ezt a nagy
gyűlöletet is meghirdette? Itt megint csak a héber nyelv védelmezheti meg a
jézusi szellemet. Jézus héberül, vagy arameusul beszélt és az idézett mondásban
előforduló gyűlöl ige az ő száján kétségtelenül a száné igeformája volt. Száné
ige már nemcsak gyűlöletet jelentett az akkori nyelvhasználatban, hanem válást,
szakítást is, főleg a házaséletben, de a fordító nem tudott erről, vagy
megfeledkezett róla. A kritika szerint ezen az alapon kell rekonstruálni
Jézusnak ezt a mondását, aki nem a szülők, gyermekek, testvérek meggyűlölését
követelte, hanem a tőlük való elválást, az elhagyásukat csupán, a hozzá való
csatlakozás teljes bizonyításaként. Ez nem gyűlölet, csak egy új élet
megkezdése és szelleme szerint rokonságot tart a mózesi meghagyással, amely
szerint a hitves elhagyja az atyját, anyját és az ő hitvestársát követi Genesis
. Minderről látnivaló, hogy az a tudományos tendencia, amely az U.-ot a zsidó
irodalom számára reklamálja, inkább a keresztény egyház érdeke lehet, mint a
zsidóságé. Mert ha a héber- és arám nyelv segítségével sok elhomályosult, vagy
a fordításban elferdült evangéliumi helyet eredeti jelentésébe és eredeti
formájába igazít vissza a tudomány, nem a zsidó kritikát, amely aránylag
keveset foglalkozik a keresztény teológiával, hanem a keresztény kritikát köti
meg destruáló munkájában. Az U. keletkezésének formája a zsidó rabbinikus
irodalom keletkezésére emlékeztet. Szóbeli hagyományozás előzte meg, a
hagyományokat gyűjtötték és tovább adták, mindaddig, míg a könyvek címében
megnevezett evangélisták formába öntötték azokat. Az U. ezeket sem nevezi az
evangéliumi könyvek közvetlen szerzőinek, hanem tradálóknak csupán, a hagyomány
továbbszármaztatóinak és ami azokban olvasható, azt az összeállítók vagy
szerkesztők az ő hagyományaik alapján jegyezték fel. Talán éppen a
hagyományozással járó nyelvi és időbeli eltávolodások, a leírt korszakok
történetének emlékezésbeli transzformálódásai okozták az evangéliumbeli
eltéréseket és ellentmondásokat, amelyek sokszor igen nehéz feladat elé
állítják a tudományos kutatást. Az eltérések éppen a leglényegesebb történelmi
adatokra vonatkozóan állapíthatók meg, így pl. Jézus halálára vonatkozóan is. A
szkeptikus történetkutatás éppen ezért nem egyszer, de nem mindig tárgyilagosan
afelé a feltevés felé hajlik, amely Jézust csak mithikus alaknak képzeli el. A
zsidóságnak semmi oka sincs arra, hogy ezt a negációt a magáévá tegye és
örüljön olyan állításoknak, amelyeknek az a legnagyobb hibája, hogy
argumentumaikat a nembizonyításból merítik. Viszont tény, hogy Josephus
Flavius, a nagy zsidó történetíró, aki Jézus kortársa volt és őt még túl is
élte néhány évtizeddel, aprólékosan írt le mindent, ami korában lejátszódott,
de történeti munkájában nemcsak magáról Jézusról hallgat, de még a Jézus
nevéhez fűzött új vallási mozgalomról is, amely az ő idejében már nagy
hullámokat verhetett az U. adatai szerint. Ezen az alapon azonban még nem lehet
Jézust egyszerűen a mithológiába utalni, mert Josephus Flavius talán éppen
valláspolitikai okokból tartotta kívánatosnak az elhallgatást, vagy azért, mert
az ő idejében még nem kristályosodott ki Jézus későbbi jelentősége. Aminthogy
az sem felelne meg a történelmi kutatás objektivitásának, ha azt akarnók
bizonyítani, hogy Josephus Flavius igenis ismerte Jézust, küldetését és
történetét is, csak azért, mert könyvében a következő feljegyzés található: Ez
időben élt Jézus, bölcs ember, ha ugyan embernek nevezhető. Ő ugyanis csodás
dolgokat művelt és tanította azokat, akik örömmel fogadták igazságait. Sok
zsidót és sok hellént vonzott magához. Ő volt a Messiás. Amikor a mi első
embereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette őt, nem hagytak fel
vele, akik szerették. Három nap múlva ugyanis újból élve jelent meg nekik,
miután az isteni próféták ezt és ezer más csodadolgot jósoltak felőle. Még mai
napig sem szűnt meg azoknak a gyülekezete, amely őróla kereszténynek
neveztetik. Maga a keresztény tudományos irodalom is elismeri, hogy ezt nem
írhatta Josephus, akinek más felfogása volt a Messiásról. A kohén származású
büszke tudós, aki politikus, hadvezér és kormányzó volt, elégszer érezhette a
messiási gondolattal járó nyugtalanságot és nem magasztalhatott fel olyan
embert, aki súlyos válságokkal fenyegette az akkori zsidóság lelki életét.
Josephus csak akkor írhatta volna le ezeket a szavakat, ha szakított volna a
zsidósággal, de éppen az iratokból tudjuk, hogy szigorúan a hitéhez
ragaszkodott. A kritika meg is állapította, hogy ezt a helyet kétségtelenül
keresztény ember csempészte be utólag a szövegbe, mert e hely interpolálására
szüksége volt a kereszténységnek, hogy tanításaihoz történetírói tanúságot
kapjon, miután az egykorú Tacituson kívül egy historikus sem emlékezik meg
Jézusról, és Tacitus is csupán a halálát említi. Mindenesetre nehéz elképzelni,
hogy azokban az időkben, mikor újak voltak még a Jézusra vonatkozó hagyományok,
de kezdett már kikristályosodni a kereszténység történelmi felfogása, a
mozgalomról ennyi szimpátiával írhasson egy zsidó történetíró, mikor nem
számíthatott kölcsönösségre és nem lehetett már titok, hogy ha ezeket a
hagyományokat a történetírás veszi át, akkor is inkább ellenérzéssel, mint
szimpátiával fog fordulni a zsidóság ellen. Az Evangéliumokban valóban már
érezhető is a zsidóellenes hangulat. Különösen éles az irányzatosság a Júdás
árulásáról szóló epizódban. Olyan alkatelemekből rakták össze ezt az epizódot,
amelyek még látszatra sem mentik meg a történeti logikát. Jézus tudja, meg is
mondja, hogy tanítványai közül egy el fogja árulni. Ez sejtelemnél több
lehetett, próféciánál konkrétebb tudás és az áruló jellemének és szándékának
biztos ismeretén alapult. Jézusnak tudnia kellett, hogy melyik lesz az áruló és
ha úgy tudta, hogy Júdás fogja elárulni, akkor mégis miért tűrte meg maga
mellett'? A történelmi adottságok félreértése és a logika korlátait leromboló
célzatosság sugalmazta az árulás exponálását és végrehajtását is. Júdás úgy
árulta el Jézust, hogy megcsókolja. Ez volt a jeladás és Jézus
személyazonosságának a megpecsételése. Mindez csak amellett a szuppozició
mellett történhetett volna meg, hogy sem a hatalom képviselői, sem a
végrehajtói nem ismerték Jézust. De az U. előadása szerint százezrek ujjongtak
Jézus elé, mikor bevonult Jeruzsálembe. Nyilvános helyeken tanított és
prédikált, a templomból kiverte a kufárokat, ami bizonyára nemcsak a papok, de
a hatóság figyelmét is reá terelte; el lehet-e hát képzelni, hogy ilyen
körülmények között éppen csak a rendészeti hatóság nem ismerte Jézust? Valóban
sem a főpap ha volt szerepe Jézus elfogatásában és tragédiájában , sem Pilátus,
aki kivégeztette, mert féltette tőle a római hatalomtól megtámasztott
közrendet, nem szorult arra, hogy valaki a ráismerés céljából csókkal, vagy
akármilyen más jellel elárulja. Még a romantika és Jézusnak az ellentétek által
való glorifikálása sem követel ennyi logikai megtagadást. Hogy ezt az epizódot
mégis beszőtték Jézus történetébe, annak csak egy magyarázata lehet, még pedig
az, hogy akkor, amikor az Evangéliumot a hagyományok nyomán megírták, már
nagyon kiéleződött az ellentét keresztények és Judaiak között és a vallási
ellenszenv politikai szükségességnek érezte a zsidók megbélyegzését, főleg
pedig a felelősségnek rájuk való áthárítását. Az események még túl frissek
voltak ahhoz, hogy elviselhessenek a történelmi tényekkel meg nem egyező
vádaskodást, különösen olyant, amely az egész nép ellen lazíthatta a
Krisztushívek fájdalmát és haragját. De szimbolikus sejtetést elbírt már az
akkori hangulat. Jézus elárulójának tehát Judást Juda tették meg, az egész nép
nevének hordozóját, a megbélyegzés ilyenformán nemcsak őt magát érte, hanem az
egész népet is Judaeusok , amelyet szimbolizál. A célzatosság és a mindjobban
erősödő keresztény ellenségeskedés nem kerülte el az akkori zsidók figyelmét és
az új vallás hatásai is már oly nagy erővel mutatkoztak, hogy az ősi zsidó
vallás védelmet követelt. A zsidó hagyomány őrzői ennélfogva állást foglaltak
az új hit terjesztői ellen és különféle törvényes intézkedéssel körülbástyázták
a zsidó hitet és zsidó életet, hogy abba semmi se szivároghasson be az új
vallás lényeges tanításaiból. Ezek közzé az intézkedések közzé tartozik pl. a
miséhez használt bor tilalma is. Ezek a belső elsáncolások azonban nem viselik
magukon a harciasság jellegét. Az akkori zsidóság még nem vitatkozott a
kereszténységgel és mikor meg is indult különösen Alexandriában az apologetikus
irodalom, ez akkor is inkább csak a judaizmus ismertetésére és feldicsérésére
szorítkozott, de kevés szót vesztegetett arra, hogy más vallásokat lebecsüljön.
Ez annál feltűnőbb, mert az új kereszténység nem volt ennyire kíméletes és
írásai sok célzatossággal keserítették az akkori zsidóságot. De az itt-ott
kiütköző célzatosság sem vonhat le semmit sem az evangéliumi könyvek értékéből
és szépségeiből. Az ethikája kétségkívül nagyon alkalmas arra, hogy a vajúdó és
kibontakozó új világszemlélet rajongóit még nagyobb rajongásra lelkesítse.
Minthogy azonban kiválasztott egyének erkölcseiből építi ki erkölcsi
rendszerét, mégis mást ad, mint ami a társadalmi erkölcstan fogalmát fedi.
Eszménynek fölemelő az evangéliumi béketűrés, de évezredek tapasztalata és a
keresztény államok múltja és jelene is mutatja, hogy sem a társadalom, sem az
állam nem állhatna fenn, ha következetesen érvényesítené a krisztusi
princípiumokat és az arcul ütött nép, az arcul ütött ember a másik arcát is
odanyújtaná a megbántójának, vagy kenyérrel dobálná meg az ellenségét, aki
kővel dobta meg. Nehéz a társadalom berendezkedésébe beleilleszteni azt a
tanítást is, hogy az ember ne törődjék a holnappal, ne dolgozzon, ne
takarékoskodjék, hanem bízza csak arra magát, aki felöltözteti a mezők
liliomát. Jézus megbocsátott a bűnösnek, mert nem tudja, mit csinál . Ez az
emberfeletti türelem nem a gyakorlati élet hajtóereje és nem szilárdíthatna meg
állami kereteket sem, mert nem a bűn büntetlensége, hanem megtorlása biztosítja
a közrendet és a kormányzat éppen a megoldás jogának birtokában válik hatalmi
tényezővé. Még a keresztény egyházi állam sem követhette Jézus példáját a
bűnbocsánatban. Ez a határtalan türelem tehát csak elérhetetlen eszményként
tündököl az Evangéliumból a keresztény világ felé és inkább gyönyörteljes
meghatódásokra, mint példakövetésre ösztönöz. Valahol azonban mégis csak el
kellett ültetni ezt a jézusi virágot, amely sokkal szebb, semhogy nyomtalan
elhervadást érdemeljen meg, de sokkal érzékenyebb és mennyeibb is, semhogy
mindenütt virágozhasson. Az egyház ennélfogva később szerzeteket teremtett és a
szegénységet, alázatosságot, béketűrést és minden más erényt, amelyet
közönséges emberi erő nem bírhat el, rájuk súlyozott. Ezzel a dualizmus elvét
vitte be a morálba, amely pedig egységes és ellenzi az emberi kötelességeknek
elosztását olyan formán, hogy azok csak erre kiszemelt erkölcsi teherhordókat
igázzanak le. Korán vehették észre, hogy akkor már, mikor ennek a felfogásnak
sem irodalma, sem intézménye nem volt még, válságokat idézhet elő és éppen Pál
apostol volt az első, aki a jézusi elv kivihetetlensége s az elv és gyakorlat
között való nagy különbség folytán ráérzett a korrektivum szükségességére. Az ő
irataiban lényegesen más az evangéliumi erkölcs filozófia, mint az
Evangéliumokban, és más, mint Keresztelő János felfogásában is. Keresztelő
János még azt hirdette: Térjetek meg, alakuljatok át szellemben , mert
közeledik Isten országa. Ő tehát még az ember tudatos megtisztulásától, a
szellemi megújhodástól várta Isten országának eljövetelét. De Pál apostol már
nem bízott az emberiség teljes megtisztulásában, viszont az üdvösség reményétől
sem akarta megfosztani, azért megteremtette hát a maga rendszerét paulinizmus ,
amelynek az a leglényegesebb princípiuma, hogy nem emberi törekvés hozza meg az
Isten országát, hanem meghozza egy titokzatos felsőbb hatalom, az Isten
kegyelme. Ez a kegyelem pedig nem megszolgált és kiérdemelt jutalom, hanem
ajándék csupán. A bűn fennmaradásával azonban mégsem lehet elképzelni Isten
országának eljövetelét, az eredendő bűn princípiumának fenntartása viszont
kizárja az emberiség bűntelenségét és kizár olyan tökéletes megtisztulást is,
amely az Isten birodalmának boldog korszakát nyithassa meg. A Keresztelő János
által hirdetett megtisztulás helyébe tehát az Isten kegyelméből való paulini
megváltás lépett. Ha az eredendő bűnnel született emberiség nem is tisztulhat
ki saját akaratából öröklött terheltségéből, kitisztulhat belőle a megváltás
útján, vagyis úgy, ha valaki az egész emberiség bűneiért engesztelő áldozatul
ajánlja fel magát az Istennek. Ez a Megváltó természetesen nem lehet ember,
mint a többi ember. Nem születhetett öröklött bűnnel, hanem olyan tisztaságban,
amelyet emberi bűn nem fertőzhet meg. A Megváltó ennélfogva csak Istenember
lehet, az Isten fia, aki feláldozza magát. Pál apostol természetesen nem
vetette el az emberi jó cselekedeteket, de annyi erő nem lehet bennük, mint az
Isten kegyelmében és az Isten birodalmát csak a nagyobb erő hozhatja meg, nem a
kisebb. Most már még csak egy téglát kellett beépíteni a hatalmas paulini elgondolásba
és Pál apostol beépítette. Ez a Hit, amely mindennél hatalmasabb és minden
emberi érdemet fölülmúl. Isten kegyelmét csak a Hittel érdemelheti ki az ember.
Annak okáért állítják bizonyosnak; …az ember megigazul a hit által, a törvények
teljesítése nélkül. Pál, Római levele 3. 28. De a messzelátó Pál, ha az emberi
élet csúcsára a Hitet építette is, mégis féltette, legfőként pedig az első
keresztények tanításától féltette, amely nem tűrt megalkuvásokat és ilyen
megalkuvástalansággal jutott az be az Evangéliumokba is . A paulinizmus
ennélfogva fölszabadította az opportunizmust, csak azért, hogy kisebbre
csökkentse a súrlódási felületet, mert a küzdelmek és torzsalkodások
megrendíthetik az új vallást, amely még nem erősödött meg eléggé. Ezért
figyelmezteti a tanítványait : Meg ne botránkoztassátok sem a zsidót, sem a
görögöket, sem az Isten születését, miképpen én mindenekben mindeneknek
kedveskedem Korinthusi levél, 10., 32-33. . Így hirdeti a megalkuvást a
házasságkötés tekintetében is, mondván: jobb a nőtlenség, de jól cselekszik az
is, aki megnősül u. o. 7., 26-28. . A paulinizmus magában hordta a fejlődést és
nem is állt ott meg, ahol mindennél sugárzóbb őrtoronnyá a Hitet építette fel.
A jó cselekedetekkel szemben elfoglalt kicsinylő álláspontjáról és az
opportunizmusról csakhamar a Tóra teljes érvénytelenítésének terére került,
olyannyira, hogy a törvényt károsnak nyilvánította. Mert a törvény haragot
szül: ahol nincsen törvény, ott nincsen törvény ellen való cselekedet. Római
levél, 4., 15. Még ezt is mondja: Mit mondjak tehát: a törvény bűn-e? Távol
legyen. Sőt inkább, a bűnt nem ismertem meg, csakis a törvények által, mert a
bűnös vágyat sem ismertem volna, ha a törvény nem mondta volna: Ne kívánd
felebarátod feleségét u. o. 7., 7. . A törvénytől elszabadította magát Pál
apostol, de nem szabadította el magát a zsidó írásmagyarázat, a hagyományos
aggada haggódó módszereitől és a törvénytől való függetlenítés jogosságát
haggadikus fejtegetéssel igazolta. A törvény csak addig uralkodik az emberen,
amíg él. A férfi hatalma alá van rendelve a nő, a férfihoz van kötve, amíg a
férj életben van; ha meghal a férj, megszabadul az asszony a férfi hatalmától.
Azért az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfiúhoz megy
feleségül, de ha meghalt a férje, megszabadult akkor a törvénytől, hogy ne
legyen parázna, ha máshoz megy férjhez. Atyámfiai, ti is meghaltatok a
törvényre nézve a Krisztus testében, hogy másé lehessetek; minekutána meghalt
az, kinek kötelékében voltunk Római levél, 7., 1-6. . A paulinizmus, vagyis a
törvény hatálytalanítása végzetessé válhatott volna az új egyházra, ha felül
nem kerekedik más apostolokban a belátás, hogy a törvény mégis jó, ami már
egyes apostoli levelekben is bőven kifejezésre jut. Valószínű, hogy nem csak az
apostolok küzdöttek a paulinizmus ellen, hanem a zsidók is, de hogyan, milyen
eszközökkel küzdöttek ellene, arról nem maradtak írott bizonyítékok, csak az
akkor állandósult héber imákban találhatjuk meg a védekezés nyomait és ezekből
azt is megállapíthatjuk, hogy leginkább az isteni egység felbontása ellen
küzdöttek és az Isten országának olyan elképzelése ellen, ahogyan az a
paulinizmusból bontakozott ki. Az Egyisten-gondolatot valószínűleg már régebbi
hatások ellen védelmezték meg, főleg a zoroasztrismus ellen, amely fölmentette
Istent a rosszért való felelősség alól, mert azt más hatalom alá rendelte. A
két hatalomban való hit nem fért össze a zsidó felfogással és bizonyára ez
ellen tiltakoztak abban az imában, amely Istent dicsőíti, aki egymagában
alkotta a világosságot és sötétséget . Az istenegység nem metafizikai kérdések
megoldásaként jelentkezett a zsidóknál, hanem az erkölcs következménye gyanánt.
Ha egy az igazság, egy az embertestvériség, egy a a szeretet, akkor szükségkép
csak egy lény lehet, aki mindezt akarja. Az Isten sem az igazságban, sem a
testvériségben, sem a szeretetben nem tűrheti a jogtalanságot és a rosszat, de
mert ellentétes hajlamok mellett is egységes az emberiség, az emberi ellentétes
hajlamok iránt is könyörülettel és elnézéssel viseltetik. Igazságszolgáltatás
és kegyelem között azonban nincs is dualizmus, a kettő összeforr az ember
gondolkodásában, ha azzal Istenhez emelkedik, aki maga is kegyelmes és
igazságos egyidőben. Azért alakult ki a zsidó imákban a gyakran visszatérő
megszólító formula: Atyánk, királyunk ovinu malkinu . Az atyához könyörög a
zsidó bizalom, mert kegyelmes és a királyhoz, mert igazságos. De az egy
Istenről vallott zsidó felfogásban az Isten birodalmának gondolata is egységes
formát követelt. Az Evangéliumok Isten országa, amely kegyelemképpen azoknak
adatik, akik hisznek, nem elégítette ki az egyetemesség felé hajló zsidó
szemléletet. Az isten országával szemben tehát megalkották az Ég uralmá-nak
Malchusz somájim fogalmát, amely egyetemesebb és amelynek tükörképe a zsidó próféták
utópiája olyan korról, amikor az Egyisten védelme alatt egyetlen egy
Istenországban forr majd össze az egész emberiség és sem gyűlölet, sem
fegyverek vérontása nem lesz többé a földön, hanem csak béke és boldogság. Az
Ég uralmáról való gondolattal védekeztek az U. Isten országának vonzó képe
ellen és ezt sok imájukban Olénu, Malchijosz juttatták kifejezésre, ahogyan már
régebben proféciálták: Isten lesz királlyá az egész földön, akkoriban egy lesz
az Isten és egy az ő neve. Zakariás 14., 9. . Az Ú. könyveit héberre is
lefordították és különösen az angol misszionáriusok terjesztik a zsidók között.
15153.ht
CÍMSZÓ Uj-Testamentu
SZÓCIKK U -Testamentum Jézusró é tanításairó szól könyve levelek amelye
keresztén vallá alapjá alkotják Jézu mag sohase tagadt zsid néphe é vallásáho
val tartozását Els tanítványa se szakította mé annyir zsidósággal hog külö
felekezethe tartozókna tűnhetnéne fel könyveike i főle zsidó számár írták
keresztén egyhá dogmatikája amel ezekbő könyvekbő bontakozot k é később fejleménye
ugya zsidóságtó val telje elválásr vezettek d e ne változtathatj me az tényt
hog szerző mé zsidóságho tartoztak Enne tényne felismerésér támaszkodi a moder
felfogás amel a Ú.-o irodalm ellajstromozás tekintetébe ne célzata é hatásai
hane eredet alapjá ítél me é eze a alapo zsid irodalo számár reklamálja Ez a
érdekes d zsid részrő kevéss támogatot irodalm irredentá jeruzsálem zsid egyete
egyi tanár é historikus indított meg visszhango azonba csa Amerikába talált
könyve elnevezés tarsus Saulra Pá apostolr vezethet vissza mégpedi zsidókho
héberekhe ír levelér 9,1 amelybe ez írja Ekkép Jézu közbenjárój a U.-nak mive
meghalvá azokna bűnökne val megváltásáért amelye a els Testamentu uralm idejé
volta A Ú.-ma hozot örökség a üdvözülés d a ebbe val részesedé ne törvénytartá
jutalma hane Istentő val ingye keg juttatj ahho a embereket Ez mondo pedig hog
Testamentum amelye Iste előszö kötöt Krisztusról ne les felfüggesztve.. Micsod
i törvény bű növelésér adatott Mielőt eljöt hit törvén álta óvattunk törvén
Krisztusr vezérl mesterün volt hog aztá hi álta üdvözüljünk d miutá eljöt hit
ne vagyun több vezérl meste alatt Galatabeliekhe írot levé 3 17-2 A Ú része
következők 1 Máté 2 Már 3 Lukác é 4 Jáno szerin val Evangélium Apostolo
Cselekedetei Pál Jakab Péte é Jáno apostol továb Júdá levele összese 2 Jáno
jelenesei nég els könyvne Evangéliu neve am j hír jelent talá az j hírt amel
Jézusna eljövetelérő szól d lehet az j hírt amelye Jézu hozott So ilye
Evangéliu vol forgalomba kereszténysé els századaiban d a egyhá valamennyi
apokriff nyilvánította kivév Máté Márk Lukác é Jáno Evangéliumát amelyeke
kanonizált D közöt nég köny közöt i jelentéken eltérése vanna é a egyhá
ennélfogva negyedi köny szentségéne érintés nélkül a els hárma synoptikusna
együttlátókna nevezt el mer többé-kevésbb egyeznek synoptikuso eredeté a els
századr tesz tudomány szembe negyedikkel amel ne régib hagyományo
összeállításábó keletkezet egyese előadás szerint hane egyetle hellénus
misztiku zsid ír műv é so olya anyago tartalmaz amelye synoptikuso ne ismernek
negyedi Evangéliu szerzőj ismert a els hármat d ne használt fe a anyaguka é
magáró Jézusró i má képe fest min amazok Jóllehet hog könyve fundamentáli
jelentőségé má rége ismerték kanonizálá mégi csa nicea zsina után IV sz vég fel
történt A Ú könyveine eg rész héberü íródott illetv arameusul aztá ezeke i
lefordították fordító má ne bírhattá tökéletese a ará nyelve é ezér homályosu e
so evangélium mondás amel a eredetibe világo lehetett Mer itt-ot olya
kijelentés találunk amelye ne lehe összeegyeztetn Jézu szelleméve é íg fe kel
tételezni hog eze csa fordít fogalmazásába vesztetté e eredet jelentésüket
biblia-kritik sokszo torpan me Jézusna mondás előtt hagy halottaka a
halottaiknak had temessé ő e halottaika kritik jogosa kételkedi fordítá helyességében
mer bajo feltételezni hog íg hangzot voln eredet formájába i tanítása hisze
Jézu szerete fogalmána adot egyetemeseb értelmezés é lehetetlen hog abbó éppe
halotta irán tartoz kegyelete vetett voln ki Nyilvánvaló hog csa a ará nyel
egyenlíthet k a ellenmondást fordít hibása olvashatt a eredet pontozatla ará
szöveget amel íg hangozhatott Hagy halotta halot temetőne sírásóna ak temet
halottaka So fejtörés okozot kritikána e jézus mondá i Ak hozzá jö é ne gyűlöl
me atyját anyját feleségét gyermekeit fivéreit nővérei é sajá életé is a ne
lőhe a é tanítványo Lukác 14 2 E ne szeretet hane gyűlöle hirdetése az a
engesztelhetetle gyűlöleté amel éppe azo elle fordul akike vérség megszokás
nevelés hagyomány vallás d társadalm racionalizmu i forrasztott össz a emberre
é eszményib érdeklődésével Jézu a általáno emberszeretete hirdette lehetséges-e
hog ez nag gyűlölete i meghirdette It megin csa hébe nyel védelmezhet me jézus
szellemet Jézu héberül vag arameusu beszél é a idézet mondásba előfordul gyűlö
ig a szájá kétségtelenü szán igeformáj volt Szán ig má nemcsa gyűlölete
jelentet a akkor nyelvhasználatban hane válást szakítás is főle házaséletben d
fordít ne tudot erről vag megfeledkezet róla kritik szerin eze a alapo kel
rekonstruáln Jézusna ez mondását ak ne szülők gyermekek testvére meggyűlölésé
követelte hane tőlü val elválást a elhagyásuka csupán hozz val csatlakozá telje
bizonyításaként E ne gyűlölet csa eg ú éle megkezdés é szellem szerin rokonságo
tar mózes meghagyással amel szerin hitve elhagyj a atyját anyjá é a hitvestársá
követ Genesi Minderrő látnivaló hog a tudományo tendencia amel a U.-o zsid
irodalo számár reklamálja inkáb keresztén egyhá érdek lehet min zsidóságé Mer h
héber é ará nyel segítségéve so elhomályosult vag fordításba elferdül
evangélium helye eredet jelentéséb é eredet formájáb igazí vissz tudomány ne
zsid kritikát amel arányla kevese foglalkozi keresztén teológiával hane
keresztén kritiká köt me destruál munkájában A U keletkezéséne formáj zsid
rabbiniku irodalo keletkezésér emlékeztet Szóbel hagyományozá előzt meg
hagyományoka gyűjtötté é továb adták mindaddig mí könyve címébe megnevezet
evangélistá formáb öntötté azokat A U ezeke se nevez a evangélium könyve
közvetle szerzőinek hane tradálókna csupán hagyomán továbbszármaztatóina é am
azokba olvasható az a összeállító vag szerkesztő a hagyományai alapjá jegyezté
fel Talá éppe hagyományozássa jár nyelv é időbel eltávolodások leír korszako
történeténe emlékezésbel transzformálódása okoztá a evangéliumbel eltéréseke é
ellentmondásokat amelye sokszo ige nehé felada el állítjá tudományo kutatást A
eltérése éppe leglényegeseb történelm adatokr vonatkozóa állapítható meg íg pl
Jézu halálár vonatkozóa is szkeptiku történetkutatá éppe ezér ne egyszer d ne
mindi tárgyilagosa afel feltevé fel hajlik amel Jézus csa mithiku alakna képzel
el zsidóságna semm ok sinc arra hog ez negáció magáév tegy é örüljö olya
állításoknak amelyekne a legnagyob hibája hog argumentumaika nembizonyításbó
merítik Viszon tény hog Josephu Flavius nag zsid történetíró ak Jézu kortárs
vol é ő mé tú i élt néhán évtizeddel aprólékosa ír l mindent am korába
lejátszódott d történet munkájába nemcsa magáró Jézusró hallgat d mé Jézu
nevéhe fűzöt ú vallás mozgalomró is amel a idejébe má nag hullámoka verhetet a
U adata szerint Eze a alapo azonba mé ne lehe Jézus egyszerűe mithológiáb
utalni mer Josephu Flaviu talá éppe valláspolitika okokbó tartott kívánatosna a
elhallgatást vag azért mer a idejébe mé ne kristályosodot k Jézu később
jelentősége Aminthog a se feleln me történelm kutatá objektivitásának h az
akarnó bizonyítani hog Josephu Flaviu igeni ismert Jézust küldetésé é történeté
is csa azért mer könyvébe következ feljegyzé található E időbe él Jézus bölc
ember h ugya emberne nevezhető ugyani csodá dolgoka művel é tanított azokat aki
örömme fogadtá igazságait So zsidó é so hellén vonzot magához vol Messiás Amiko
m els emberein följelentésér Pilátu keresztr feszíttett őt ne hagyta fe vele
aki szerették Háro na múlv ugyani újbó élv jelen me nekik miutá a isten prófétá
ez é eze má csodadolgo jósolta felőle Mé ma napi se szűn me azokna gyülekezete
amel őról keresztényne neveztetik Mag keresztén tudományo irodalo i elismeri
hog ez ne írhatt Josephus akine má felfogás vol Messiásról kohé származás büszk
tudós ak politikus hadvezé é kormányz volt elégsze érezhett messiás gondolatta
jár nyugtalanságo é ne magasztalhatot fe olya embert ak súlyo válságokka
fenyegett a akkor zsidósá lelk életét Josephu csa akko írhatt voln l ezeke
szavakat h szakítot voln zsidósággal d éppe a iratokbó tudjuk hog szigorúa
hitéhe ragaszkodott kritik me i állapította hog ez helye kétségtelenü keresztén
embe csempészt b utóla szövegbe mer hel interpolálásár szükség vol
kereszténységnek hog tanításaiho történetíró tanúságo kapjon miutá a egykor
Tacituso kívü eg historiku se emlékezi me Jézusról é Tacitu i csupá halálá
említi Mindenesetr nehé elképzelni hog azokba a időkben miko úja volta mé
Jézusr vonatkoz hagyományok d kezdet má kikristályosodn kereszténysé történelm
felfogása mozgalomró enny szimpátiáva írhasso eg zsid történetíró miko ne
számíthatot kölcsönösségr é ne lehetet má titok hog h ezeke hagyományoka
történetírá vesz át akko i inkáb ellenérzéssel min szimpátiáva fo forduln
zsidósá ellen A Evangéliumokba valóba má érezhet i zsidóellene hangulat
Különöse éle a irányzatossá Júdá árulásáró szól epizódban Olya alkatelemekbő
raktá össz ez a epizódot amelye mé látszatr se menti me történet logikát Jézu
tudja me i mondja hog tanítványa közü eg e fogj árulni E sejtelemné töb
lehetett próféciáná konkréteb tudá é a árul jelleméne é szándékána bizto
ismereté alapult Jézusna tudni kellett hog melyi les a árul é h úg tudta hog
Júdá fogj elárulni akko mégi miér tűrt me mag mellett' történelm adottságo
félreértés é logik korlátai lerombol célzatossá sugalmazt a árulá exponálásá é
végrehajtásá is Júdá úg árult e Jézust hog megcsókolja E vol jeladá é Jézu
személyazonosságána megpecsételése Minde csa amellet szuppozici mellet
történhetet voln meg hog se hatalo képviselői se végrehajtó ne ismerté Jézust D
a U előadás szerin százezre ujjongta Jézu elé miko bevonul Jeruzsálembe
Nyilváno helyeke tanítot é prédikált templombó kivert kufárokat am bizonyár
nemcsa papok d hatósá figyelmé i re terelte e lehet- há képzelni hog ilye
körülménye közöt éppe csa rendészet hatósá ne ismert Jézust Valóba se főpa h
vol szerep Jézu elfogatásába é tragédiájába se Pilátus ak kivégeztette mer
féltett től róma hatalomtó megtámasztot közrendet ne szorul arra hog valak
ráismeré céljábó csókkal vag akármilye má jelle elárulja Mé romantik é Jézusna
a ellentéte álta val glorifikálás se követe enny logika megtagadást Hog ez a
epizódo mégi beszőtté Jézu történetébe anna csa eg magyarázat lehet mé pedi az
hog akkor amiko a Evangéliumo hagyományo nyomá megírták má nagyo kiéleződöt a
ellenté kereszténye é Judaia közöt é vallás ellenszen politika szükségességne
érezt zsidó megbélyegzését főle pedi felelősségne ráju val áthárítását A
eseménye mé tú frisse volta ahhoz hog elviselhessene történelm tényekke me ne
egyez vádaskodást különöse olyant amel a egés né elle lazíthatt Krisztushíve
fájdalmá é haragját D szimboliku sejtetés elbír má a akkor hangulat Jézu
elárulójána tehá Judás Jud tetté meg a egés né nevéne hordozóját megbélyegzé
ilyenformá nemcsa ő magá érte hane a egés népe i Judaeuso amelye szimbolizál
célzatossá é mindjobba erősöd keresztén ellenségeskedé ne került e a akkor
zsidó figyelmé é a ú vallá hatása i má ol nag erőve mutatkoztak hog a ős zsid
vallá védelme követelt zsid hagyomán őrző ennélfogv állás foglalta a ú hi
terjesztő elle é különfél törvénye intézkedésse körülbástyáztá zsid hite é zsid
életet hog abb semm s szivároghasso b a ú vallá lényege tanításaiból Eze közz a
intézkedése közz tartozi pl miséhe használ bo tilalm is Eze bels elsáncoláso
azonba ne viseli maguko harciassá jellegét A akkor zsidósá mé ne vitatkozot
kereszténységge é miko me i indul különöse Alexandriába a apologetiku irodalom
e akko i inkáb csa judaizmu ismertetésér é feldicsérésér szorítkozott d kevé
szó vesztegetet arra hog má vallásoka lebecsüljön E anná feltűnőbb mer a ú
kereszténysé ne vol ennyir kímélete é írása so célzatosságga keserítetté a
akkor zsidóságot D a itt-ot kiütköz célzatossá se vonha l semmi se a evangélium
könyve értékébő é szépségeiből A ethikáj kétségkívü nagyo alkalma arra hog
vajúd é kibontakoz ú világszemléle rajongói mé nagyob rajongásr lelkesítse
Minthog azonba kiválasztot egyéne erkölcseibő épít k erkölcs rendszerét mégi
más ad min am társadalm erkölcsta fogalmá fedi Eszményne fölemel a evangélium
béketűrés d évezrede tapasztalat é keresztén államo múltj é jelen i mutatja hog
se társadalom se a álla ne állhatn fenn h következetese érvényesíten krisztus
princípiumoka é a arcu ütöt nép a arcu ütöt embe mási arcá i odanyújtan
megbántójának vag kenyérre dobáln me a ellenségét ak kőve dobt meg Nehé
társadalo berendezkedéséb beleilleszten az tanítás is hog a embe n törődjé
holnappal n dolgozzon n takarékoskodjék hane bízz csa arr magát ak felöltöztet
mező liliomát Jézu megbocsátot bűnösnek mer ne tudja mi csiná E a emberfelett
türele ne gyakorlat éle hajtóerej é ne szilárdíthatn me állam kereteke sem mer
ne bű büntetlensége hane megtorlás biztosítj közrende é kormányza éppe megoldá
jogána birtokába váli hatalm tényezővé Mé keresztén egyház álla se követhett
Jézu példájá bűnbocsánatban E határtala türele tehá csa elérhetetle eszménykén
tündökö a Evangéliumbó keresztén vilá fel é inkáb gyönyörtelje meghatódásokra
min példakövetésr ösztönöz Valaho azonba mégi csa e kellet ültetn ez jézus
virágot amel sokka szebb semhog nyomtala elhervadás érdemelje meg d sokka
érzékenyeb é mennyeib is semhog mindenüt virágozhasson A egyhá ennélfogv későb
szerzeteke teremtet é szegénységet alázatosságot béketűrés é minde má erényt
amelye közönsége ember er ne bírha el ráju súlyozott Ezze dualizmu elvé vitt b
morálba amel pedi egysége é ellenz a ember kötelességekne elosztásá olya formán
hog azo csa err kiszemel erkölcs teherhordóka igázzana le Korá vehetté észre
hog akko már miko enne felfogásna se irodalma se intézmény ne vol még válságoka
idézhe el é éppe Pá aposto vol a első ak jézus el kivihetetlenség a el é
gyakorla közöt val nag különbsé folytá ráérzet korrektivu szükségességére A
irataiba lényegese má a evangélium erkölc filozófia min a Evangéliumokban é más
min Keresztel Jáno felfogásába is Keresztel Jáno mé az hirdette Térjete meg alakuljato
á szellembe mer közeledi Iste országa tehá mé a embe tudato megtisztulásától
szellem megújhodástó várt Iste országána eljövetelét D Pá aposto má ne bízot a
emberisé telje megtisztulásában viszon a üdvössé reményétő se akart megfosztani
azér megteremtett há mag rendszeré paulinizmu amelyne a leglényegeseb
princípiuma hog ne ember törekvé hozz me a Iste országát hane meghozz eg
titokzato felsőb hatalom a Iste kegyelme E kegyele pedi ne megszolgál é
kiérdemel jutalom hane ajándé csupán bű fennmaradásáva azonba mégse lehe
elképzeln Iste országána eljövetelét a eredend bű princípiumána fenntartás
viszon kizárj a emberisé bűntelenségé é kizá olya tökélete megtisztulás is amel
a Iste birodalmána boldo korszaká nyithass meg Keresztel Jáno álta hirdetet megtisztulá
helyéb tehá a Iste kegyelmébő val paulin megváltá lépett H a eredend bűnne
születet emberisé ne i tisztulha k sajá akaratábó öröklöt terheltségéből
kitisztulha belől megváltá útján vagyi úgy h valak a egés emberisé bűneiér
engesztel áldozatu ajánlj fe magá a Istennek E Megvált természetese ne lehe
ember min több ember Ne születhetet öröklöt bűnnel hane olya tisztaságban
amelye ember bű ne fertőzhe meg Megvált ennélfogv csa Istenembe lehet a Iste
fia ak feláldozz magát Pá aposto természetese ne vetett e a ember j
cselekedeteket d anny er ne lehe bennük min a Iste kegyelmébe é a Iste
birodalmá csa nagyob er hozhatj meg ne kisebb Mos má mé csa eg téglá kellet
beépíten hatalma paulin elgondolásb é Pá aposto beépítette E Hit amel mindenné
hatalmasab é minde ember érdeme fölülmúl Iste kegyelmé csa Hitte érdemelhet k a
ember Anna okáér állítjá bizonyosnak …a embe megigazu hi által törvénye
teljesítés nélkül Pál Róma level 3 28 D messzelát Pál h a ember éle csúcsár
Hite épített is mégi féltette legfőkén pedi a els kereszténye tanításátó
féltette amel ne tűr megalkuvásoka é ilye megalkuvástalanságga jutot a b a
Evangéliumokb i paulinizmu ennélfogv fölszabadított a opportunizmust csa azért
hog kisebbr csökkents súrlódás felületet mer küzdelme é torzsalkodáso megrendítheti
a ú vallást amel mé ne erősödöt me eléggé Ezér figyelmeztet tanítványai Me n
botránkoztassáto se zsidót se görögöket se a Iste születését miképpe é
mindenekbe mindenekne kedveskede Korinthus levél 10. 32-33 Íg hirdet megalkuvás
házasságköté tekintetébe is mondván job nőtlenség d jó cselekszi a is ak
megnősü u o 7. 26-28 paulinizmu magába hordt fejlődés é ne i áll ot meg aho
mindenné sugárzób őrtoronny Hite épített fel j cselekedetekke szembe elfoglal
kicsinyl álláspontjáró é a opportunizmusró csakhama Tór telje
érvénytelenítéséne terér került olyannyira hog törvény károsna nyilvánította
Mer törvén harago szül aho nincse törvény ot nincse törvén elle val cselekedet
Róma levél 4. 15 Mé ez i mondja Mi mondja tehát törvén bűn-e Távo legyen Ső
inkább bűn ne ismerte meg csaki törvénye által mer bűnö vágya se ismerte volna
h törvén ne mondt volna N kíván felebaráto feleségé u o 7. 7 törvénytő
elszabadított magá Pá apostol d ne szabadított e magá zsid írásmagyarázat
hagyományo aggad haggód módszereitő é törvénytő val függetleníté jogosságá
haggadiku fejtegetésse igazolta törvén csa addi uralkodi a emberen amí él férf
hatalm al va rendelv nő férfiho va kötve amí fér életbe van h megha férj
megszabadu a asszon férf hatalmától Azér a férjéne életébe paráznána mondatik h
má férfiúho meg feleségül d h meghal férje megszabadul akko törvénytől hog n
legye parázna h másho meg férjhez Atyámfiai t i meghaltato törvényr nézv
Krisztu testében hog más lehessetek minekután meghal az kine kötelékébe voltun
Róma levél 7. 1-6 paulinizmus vagyi törvén hatálytalanítás végzetess válhatot
voln a ú egyházra h felü ne kerekedi má apostolokba belátás hog törvén mégi jó
am má egye apostol levelekbe i bőve kifejezésr jut Valószínű hog ne csa a
apostolo küzdötte paulinizmu ellen hane zsidó is d hogyan milye eszközökke
küzdötte ellene arró ne maradta írot bizonyítékok csa a akko állandósul hébe
imákba találhatju me védekezé nyomai é ezekbő az i megállapíthatjuk hog
leginkáb a isten egysé felbontás elle küzdötte é a Iste országána olya elképzelés
ellen ahogya a paulinizmusbó bontakozot ki A Egyisten-gondolato valószínűle má
régebb hatáso elle védelmezté meg főle zoroasztrismu ellen amel fölmentett
Isten rosszér val felelőssé alól mer az má hatalo al rendelte ké hatalomba val
hi ne fér össz zsid felfogássa é bizonyár e elle tiltakozta abba a imában amel
Isten dicsőíti ak egymagába alkott világosságo é sötétsége A istenegysé ne
metafizika kérdése megoldásakén jelentkezet zsidóknál hane a erkölc
következmény gyanánt H eg a igazság eg a embertestvériség eg szeretet akko
szükségké csa eg lén lehet ak mindez akarja A Iste se a igazságban se
testvériségben se szeretetbe ne tűrhet jogtalanságo é rosszat d mer ellentéte
hajlamo mellet i egysége a emberiség a ember ellentéte hajlamo irán i könyörülette
é elnézésse viseltetik Igazságszolgáltatá é kegyele közöt azonba ninc i
dualizmus kett összefor a embe gondolkodásában h azza Istenhe emelkedik ak mag
i kegyelme é igazságo egyidőben Azér alakul k zsid imákba gyakra visszatér
megszólít formula Atyánk királyun ovin malkin A atyáho könyörö zsid bizalom mer
kegyelme é királyhoz mer igazságos D a eg Istenrő vallot zsid felfogásba a Iste
birodalmána gondolat i egysége formá követelt A Evangéliumo Iste országa amel
kegyelemképpe azokna adatik aki hisznek ne elégített k a egyetemessé fel hajl
zsid szemléletet A iste országáva szembe tehá megalkottá a É uralmá-na Malchus
somáji fogalmát amel egyetemeseb é amelyne tükörkép zsid prófétá utópiáj olya
korról amiko a Egyiste védelm alat egyetle eg Istenországba for maj össz a egés
emberisé é se gyűlölet se fegyvere vérontás ne les több földön hane csa bék é
boldogság A É uralmáró val gondolatta védekezte a U Iste országána vonz kép
elle é ez so imájukba Olénu Malchijos juttattá kifejezésre ahogya má régebbe
proféciálták Iste les királly a egés földön akkoriba eg les a Iste é eg a neve
Zakariá 14. 9 A Ú könyvei héberr i lefordítottá é különöse a ango
misszionáriuso terjeszti zsidó között
15153.h
CÍMSZ Uj-Testament
SZÓCIK -Testamentu Jézusr tanításair szó könyv levele amely kereszté vall
alapj alkotjá Jéz ma sohas tagad zsi néph vallásáh va tartozásá El tanítvány s
szakított m annyi zsidóságga ho kül felekezeth tartozókn tűnhetnén fe könyveik
fől zsid számá írtá kereszté egyh dogmatikáj ame ezekb könyvekb bontakozo későb
fejlemény ugy zsidóságt va telj elválás vezette n változtathat m a tény ho
szerz m zsidóságh tartozta Enn tényn felismerésé támaszkod mode felfogá ame Ú.-
irodal ellajstromozá tekintetéb n célzat hatása han erede alapj íté m ez alap
zsi irodal számá reklamálj E érdeke zsi részr kevés támogato irodal irredent
jeruzsále zsi egyet egy taná historiku indítot me visszhang azonb cs Amerikáb
talál könyv elnevezé tarsu Saulr P apostol vezethe vissz mégped zsidókh
héberekh í levelé 9, amelyb e írj Ekké Jéz közbenjáró U.-na miv meghalv azokn
bűnökn va megváltásáér amely el Testament ural idej volt Ú.-m hozo öröksé
üdvözülé ebb va részesed n törvénytart jutalm han Istent va ingy ke juttat ahh
embereke E mond pedi ho Testamentu amely Ist elősz kötö Krisztusró n le felfüggesztve.
Micso törvén b növelésé adatot Mielő eljö hi törvé ált óvattun törvé Krisztus
vezér mesterü vol ho azt h ált üdvözüljün miut eljö hi n vagyu töb vezér mest
alat Galatabeliekh íro lev 17- rész következő Mát Má Luká Ján szeri va
Evangéliu Apostol Cselekedete Pá Jaka Pét Ján aposto tová Júd level összes Ján
jelenese né el könyvn Evangéli nev a hí jelen tal a hír ame Jézusn eljövetelér
szó lehe a hír amely Jéz hozot S ily Evangéli vo forgalomb kereszténys el
századaiba egyh valamenny apokrif nyilvánított kivé Mát Már Luká Ján
Evangéliumá amelyek kanonizál közö né kön közö jelentéke eltérés vann egyh
ennélfogv negyed kön szentségén érinté nélkü el hárm synoptikusn együttlátókn
nevez e me többé-kevésb egyezne synoptikus eredet el század tes tudomán szemb
negyedikke ame n régi hagyomány összeállításáb keletkeze egyes előadá szerin
han egyetl hellénu misztik zsi í mű s oly anyag tartalma amely synoptikus n
ismerne negyed Evangéli szerző ismer el hárma n használ f anyaguk magár Jézusr
m kép fes mi amazo Jóllehe ho könyv fundamentál jelentőség m rég ismerté
kanonizál még cs nice zsin utá I s vé fe történ könyvein e rés héber íródot
illet arameusu azt ezek lefordítottá fordít m n bírhatt tökéletes ar nyelv ezé
homályos s evangéliu mondá ame eredetib világ lehetet Me itt-o oly kijelenté
találun amely n leh összeegyeztet Jéz szellemév í f ke tételezn ho ez cs fordí
fogalmazásáb vesztett erede jelentésüke biblia-kriti soksz torpa m Jézusn mondá
előt hag halottak halottaikna ha temess halottaik kriti jogos kételked fordít
helyességébe me baj feltételezn ho í hangzo vol erede formájáb tanítás hisz Jéz
szeret fogalmán ado egyetemese értelmezé lehetetle ho abb épp halott irá tarto
kegyelet vetet vol k Nyilvánval ho cs ar nye egyenlíthe ellenmondás fordí hibás
olvashat erede pontozatl ar szövege ame í hangozhatot Hag halott halo temetőn
sírásón a teme halottak S fejtöré okozo kritikán jézu mond A hozz j n gyűlö m
atyjá anyjá feleségé gyermekei fivérei nővére saj élet i n lőh tanítvány Luká 1
n szerete han gyűlöl hirdetés a engesztelhetetl gyűlölet ame épp az ell fordu
akik vérsé megszoká nevelé hagyomán vallá társadal racionalizm forrasztot öss
emberr eszményi érdeklődéséve Jéz általán emberszeretet hirdett lehetséges- ho
e na gyűlölet meghirdett I megi cs héb nye védelmezhe m jézu szelleme Jéz
héberü va arameus beszé idéze mondásb előfordu gyűl i száj kétségtelen szá
igeformá vol Szá i m nemcs gyűlölet jelente akko nyelvhasználatba han válás
szakítá i fől házaséletbe fordí n tudo errő va megfeledkeze ról kriti szeri ez
alap ke rekonstruál Jézusn e mondásá a n szülő gyermeke testvér meggyűlölés
követelt han től va elválás elhagyásuk csupá hoz va csatlakoz telj
bizonyításakén n gyűlöle cs e él megkezdé szelle szeri rokonság ta móze
meghagyássa ame szeri hitv elhagy atyjá anyj hitvestárs köve Genes Minderr
látnival ho tudomány tendenci ame U.- zsi irodal számá reklamálj inká kereszté
egyh érde lehe mi zsidóság Me hébe ar nye segítségév s elhomályosul va
fordításb elferdü evangéliu hely erede jelentésé erede formájá igaz viss tudomán
n zsi kritiká ame arányl keves foglalkoz kereszté teológiáva han kereszté
kritik kö m destruá munkájába keletkezésén formá zsi rabbinik irodal
keletkezésé emlékezte Szóbe hagyományoz előz me hagyományok gyűjtött tová adtá
mindaddi m könyv címéb megneveze evangélist formá öntött azoka ezek s neve
evangéliu könyv közvetl szerzőine han tradálókn csupá hagyomá
továbbszármaztatóin a azokb olvashat a összeállít va szerkeszt hagyománya alapj
jegyezt fe Tal épp hagyományozáss já nyel időbe eltávolodáso leí korszak
történetén emlékezésbe transzformálódás okozt evangéliumbe eltérések
ellentmondásoka amely soksz ig neh felad e állítj tudomány kutatás eltérés épp
leglényegese történel adatok vonatkozó állapíthat me í p Jéz halálá vonatkozó i
szkeptik történetkutat épp ezé n egysze n mind tárgyilagos afe feltev fe hajli
ame Jézu cs mithik alakn képze e zsidóságn sem o sin arr ho e negáci magáé teg
örülj oly állításokna amelyekn legnagyo hibáj ho argumentumaik nembizonyításb
meríti Viszo tén ho Joseph Flaviu na zsi történetír a Jéz kortár vo m t él néhá
évtizedde aprólékos í minden a koráb lejátszódot történe munkájáb nemcs magár
Jézusr hallga m Jéz nevéh fűzö vallá mozgalomr i ame idejéb m na hullámok
verhete adat szerin Ez alap azonb m n leh Jézu egyszerű mithológiá utaln me
Joseph Flavi tal épp valláspolitik okokb tartot kívánatosn elhallgatás va azér
me idejéb m n kristályosodo Jéz későb jelentőség Amintho s felel m történel
kutat objektivitásána a akarn bizonyítan ho Joseph Flavi igen ismer Jézus
küldetés történet i cs azér me könyvéb követke feljegyz találhat időb é Jézu
böl embe ugy embern nevezhet ugyan csod dolgok műve tanítot azoka ak örömm
fogadt igazságai S zsid s hellé vonzo magáho vo Messiá Amik el emberei
följelentésé Pilát kereszt feszíttet ő n hagyt f vel ak szeretté Hár n múl
ugyan újb él jele m neki miut iste prófét e ez m csodadolg jósolt felől M m nap
s szű m azokn gyülekezet ame őró keresztényn nevezteti Ma kereszté tudomány
irodal elismer ho e n írhat Josephu akin m felfogá vo Messiásró koh származá
büsz tudó a politiku hadvez kormány vol elégsz érezhet messiá gondolatt já
nyugtalanság n magasztalhato f oly ember a súly válságokk fenyeget akko zsidós
lel életé Joseph cs akk írhat vol ezek szavaka szakíto vol zsidóságga épp
iratokb tudju ho szigorú hitéh ragaszkodot kriti m állapított ho e hely
kétségtelen kereszté emb csempész utól szövegb me he interpolálásá szüksé vo
kereszténységne ho tanításaih történetír tanúság kapjo miut egyko Tacitus kív e
historik s emlékez m Jézusró Tacit csup halál említ Mindeneset neh elképzeln ho
azokb időkbe mik új volt m Jézus vonatko hagyományo kezde m kikristályosod
kereszténys történel felfogás mozgalomr enn szimpátiáv írhass e zsi történetír
mik n számíthato kölcsönösség n lehete m tito ho ezek hagyományok történetír
ves á akk inká ellenérzésse mi szimpátiáv f fordul zsidós elle Evangéliumokb
valób m érezhe zsidóellen hangula Különös él irányzatoss Júd árulásár szó
epizódba Oly alkatelemekb rakt öss e epizódo amely m látszat s ment m történe
logiká Jéz tudj m mondj ho tanítvány köz e fog áruln sejtelemn tö lehetet
prófécián konkréte tud áru jellemén szándékán bizt ismeret alapul Jézusn tudn
kellet ho mely le áru ú tudt ho Júd fog eláruln akk még mié tűr m ma mellett
történel adottság félreérté logi korláta lerombo célzatoss sugalmaz árul
exponálás végrehajtás i Júd ú árul Jézus ho megcsókolj vo jelad Jéz
személyazonosságán megpecsételés Mind cs amelle szuppozic melle történhete vol
me ho s hatal képviselő s végrehajt n ismert Jézus előadá szeri százezr ujjongt
Jéz el mik bevonu Jeruzsálemb Nyilván helyek taníto prédikál templomb kiver
kufároka a bizonyá nemcs papo hatós figyelm r terelt lehet h képzeln ho ily
körülmény közö épp cs rendésze hatós n ismer Jézus Valób s főp vo szere Jéz
elfogatásáb tragédiájáb s Pilátu a kivégeztett me féltet tő róm hatalomt
megtámaszto közrende n szoru arr ho vala ráismer céljáb csókka va akármily m
jell elárulj M romanti Jézusn ellentét ált va glorifikálá s követ enn logik
megtagadás Ho e epizód még beszőtt Jéz történetéb ann cs e magyaráza lehe m ped
a ho akko amik Evangélium hagyomány nyom megírtá m nagy kiéleződö ellent
keresztény Judai közö vallá ellensze politik szükségességn érez zsid
megbélyegzésé fől ped felelősségn ráj va áthárításá esemény m t friss volt ahho
ho elviselhessen történel tényekk m n egye vádaskodás különös olyan ame egé n
ell lazíthat Krisztushív fájdalm haragjá szimbolik sejteté elbí m akko hangula
Jéz elárulóján teh Judá Ju tett me egé n nevén hordozójá megbélyegz ilyenform
nemcs mag ért han egé nép Judaeus amely szimbolizá célzatoss mindjobb erősö
kereszté ellenségesked n kerül akko zsid figyelm vall hatás m o na erőv
mutatkozta ho ő zsi vall védelm követel zsi hagyomá őrz ennélfog állá foglalt h
terjeszt ell különfé törvény intézkedéss körülbástyázt zsi hit zsi élete ho ab
sem szivároghass vall lényeg tanításaibó Ez köz intézkedés köz tartoz p miséh
haszná b tilal i Ez bel elsáncolás azonb n visel maguk harciass jellegé akko
zsidós m n vitatkozo kereszténységg mik m indu különös Alexandriáb apologetik
irodalo akk inká cs judaizm ismertetésé feldicsérésé szorítkozot kev sz
vesztegete arr ho m vallások lebecsüljö ann feltűnőb me kereszténys n vo ennyi
kímélet írás s célzatosságg keserített akko zsidóságo itt-o kiütkö célzatoss s
vonh semm s evangéliu könyv értékéb szépségeibő ethiká kétségkív nagy alkalm
arr ho vajú kibontako világszemlél rajongó m nagyo rajongás lelkesíts Mintho
azonb kiválaszto egyén erkölcseib épí erkölc rendszeré még má a mi a társadal
erkölcst fogalm fed Eszményn föleme evangéliu béketűré évezred tapasztala
kereszté állam múlt jele mutatj ho s társadalo s áll n állhat fen következetes
érvényesíte krisztu princípiumok arc ütö né arc ütö emb más arc odanyújta
megbántójána va kenyérr dobál m ellenségé a kőv dob me Neh társadal
berendezkedésé beleilleszte a tanítá i ho emb törődj holnappa dolgozzo
takarékoskodjé han bíz cs ar magá a felöltözte mez liliomá Jéz megbocsáto
bűnösne me n tudj m csin emberfelet türel n gyakorla él hajtóere n szilárdíthat
m álla keretek se me n b büntetlenség han megtorlá biztosít közrend kormányz
épp megold jogán birtokáb vál hatal tényezőv M kereszté egyhá áll s követhet
Jéz példáj bűnbocsánatba határtal türel teh cs elérhetetl eszményké tündök
Evangéliumb kereszté vil fe inká gyönyörtelj meghatódásokr mi példakövetés ösztönö
Valah azonb még cs kelle ültet e jézu virágo ame sokk szeb semho nyomtal
elhervadá érdemelj me sokk érzékenye mennyei i semho mindenü virágozhasso egyh
ennélfog késő szerzetek teremte szegénysége alázatosságo béketűré mind m erény
amely közönség embe e n bírh e ráj súlyozot Ezz dualizm elv vit morálb ame ped
egység ellen embe kötelességekn elosztás oly formá ho az cs er kiszeme erkölc
teherhordók igázzan l Kor vehett észr ho akk má mik enn felfogásn s irodalm s
intézmén n vo mé válságok idézh e épp P apost vo els a jézu e kivihetetlensé e
gyakorl közö va na különbs folyt ráérze korrektiv szükségességér irataib
lényeges m evangéliu erköl filozófi mi Evangéliumokba má mi Kereszte Ján
felfogásáb i Kereszte Ján m a hirdett Térjet me alakuljat szellemb me közeled
Ist ország teh m emb tudat megtisztulásátó szelle megújhodást vár Ist országán
eljövetelé P apost m n bízo emberis telj megtisztulásába viszo üdvöss reményét
s akar megfosztan azé megteremtet h ma rendszer paulinizm amelyn leglényegese
princípium ho n embe törekv hoz m Ist országá han meghoz e titokzat felső
hatalo Ist kegyelm kegyel ped n megszolgá kiérdeme jutalo han ajánd csupá b
fennmaradásáv azonb mégs leh elképzel Ist országán eljövetelé ereden b
princípiumán fenntartá viszo kizár emberis bűntelenség kiz oly tökélet
megtisztulá i ame Ist birodalmán bold korszak nyithas me Kereszte Ján ált
hirdete megtisztul helyé teh Ist kegyelméb va pauli megvált lépet ereden bűnn
születe emberis n tisztulh saj akaratáb öröklö terheltségébő kitisztulh belő
megvált útjá vagy úg vala egé emberis bűneié engeszte áldozat ajánl f mag
Istenne Megvál természetes n leh embe mi töb embe N születhete öröklö bűnne han
oly tisztaságba amely embe b n fertőzh me Megvál ennélfog cs Istenemb lehe Ist
fi a feláldoz magá P apost természetes n vetet embe cselekedeteke ann e n leh
bennü mi Ist kegyelméb Ist birodalm cs nagyo e hozhat me n kiseb Mo m m cs e
tégl kelle beépíte hatalm pauli elgondolás P apost beépített Hi ame mindenn
hatalmasa mind embe érdem fölülmú Ist kegyelm cs Hitt érdemelhe embe Ann okáé
állítj bizonyosna … emb megigaz h álta törvény teljesíté nélkü Pá Róm leve 2
messzelá Pá embe él csúcsá Hit építet i még féltett legfőké ped el keresztény
tanítását féltett ame n tű megalkuvások ily megalkuvástalanságg juto Evangéliumok
paulinizm ennélfog fölszabadítot opportunizmus cs azér ho kisebb csökkent
súrlódá felülete me küzdelm torzsalkodás megrendíthet vallás ame m n erősödö m
elégg Ezé figyelmezte tanítványa M botránkoztassát s zsidó s görögöke s Ist
születésé miképp mindenekb mindenekn kedvesked Korinthu levé 10 32-3 Í hirde
megalkuvá házasságköt tekintetéb i mondvá jo nőtlensé j cseleksz i a megnős 7
26-2 paulinizm magáb hord fejlődé n ál o me ah mindenn sugárzó őrtoronn Hit
építet fe cselekedetekk szemb elfogla kicsiny álláspontjár opportunizmusr
csakham Tó telj érvénytelenítésén teré kerül olyannyir ho törvén károsn
nyilvánított Me törvé harag szü ah nincs törvén o nincs törvé ell va cselekede
Róm levé 4
15153.
CÍMS Uj-Testamen
SZÓCI -Testament Jézus tanításai sz köny level amel kereszt val alap alkotj
Jé m soha taga zs nép vallásá v tartozás E tanítván szakítot anny zsidóságg h
kü felekezet tartozók tűnhetné f könyvei fő zsi szám írt kereszt egy dogmatiká
am ezek könyvek bontakoz késő fejlemén ug zsidóság v tel elválá vezett
változtatha tén h szer zsidóság tartozt En tény felismerés támaszko mod felfog
am Ú. iroda ellajstromoz tekinteté célza hatás ha ered alap ít e ala zs iroda
szám reklamál érdek zs rész kevé támogat iroda irreden jeruzsál zs egye eg tan
historik indíto m visszhan azon c Ameriká talá köny elnevez tars Saul aposto
vezeth viss mégpe zsidók héberek level 9 amely ír Ekk Jé közbenjár U.-n mi
meghal azok bűnök v megváltásáé amel e Testamen ura ide vol Ú.- hoz öröks
üdvözül eb v részese törvénytar jutal ha Isten v ing k jutta ah emberek mon ped
h Testament amel Is elős köt Krisztusr l felfüggesztve Mics törvé növelés adato
Miel elj h törv ál óvattu törv Krisztu vezé mester vo h az ál üdvözüljü miu elj
h vagy tö vezé mes ala Galatabeliek ír le 17 rés következ Má M Luk Já szer v
Evangéli Aposto Cselekedet P Jak Pé Já apost tov Jú leve össze Já jelenes n e
könyv Evangél ne h jele ta hí am Jézus eljövetelé sz leh hí amel Jé hozo il
Evangél v forgalom keresztény e századaib egy valamenn apokri nyilvánítot kiv
Má Má Luk Já Evangélium amelye kanonizá köz n kö köz jelenték eltéré van egy
ennélfog negye kö szentségé érint nélk e hár synoptikus együttlátók neve m
többé-kevés egyezn synoptiku erede e száza te tudomá szem negyedikk am rég
hagyomán összeállításá keletkez egye előad szeri ha egyet hellén miszti zs m ol
anya tartalm amel synoptiku ismern negye Evangél szerz isme e hárm haszná anyagu
magá Jézus ké fe m amaz Jólleh h köny fundamentá jelentősé ré ismert kanonizá
mé c nic zsi ut v f törté könyvei ré hébe íródo ille arameus az eze lefordított
fordí bírhat tökélete a nyel ez homályo evangéli mond am eredeti vilá lehete M
itt- ol kijelent találu amel le összeegyezte Jé szellemé k tételez h e c ford
fogalmazásá vesztet ered jelentésük biblia-krit soks torp Jézus mond elő ha
halotta halottaikn h temes halottai krit jogo kételke fordí helyességéb m ba
feltételez h hangz vo ered formájá tanítá his Jé szere fogalmá ad egyetemes
értelmez lehetetl h ab ép halot ir tart kegyele vete vo Nyilvánva h c a ny
egyenlíth ellenmondá ford hibá olvasha ered pontozat a szöveg am hangozhato Ha
halot hal temető sírásó tem halotta fejtör okoz kritiká jéz mon hoz gyűl atyj
anyj feleség gyermeke fivére nővér sa éle lő tanítván Luk szeret ha gyűlö
hirdeté engesztelhetet gyűlöle am ép a el ford aki vérs megszok nevel hagyomá
vall társada racionaliz forraszto ös ember eszmény érdeklődésév Jé általá
emberszerete hirdet lehetséges h n gyűlöle meghirdet meg c hé ny védelmezh jéz
szellem Jé héber v arameu besz idéz mondás előford gyű szá kétségtele sz
igeform vo Sz nemc gyűlöle jelent akk nyelvhasználatb ha válá szakít fő
házaséletb ford tud err v megfeledkez ró krit szer e ala k rekonstruá Jézus
mondás szül gyermek testvé meggyűlölé követel ha tő v elválá elhagyásu csup ho
v csatlako tel bizonyításaké gyűlöl c é megkezd szell szer rokonsá t móz
meghagyáss am szer hit elhag atyj any hitvestár köv Gene Minder látniva h
tudomán tendenc am U. zs iroda szám reklamál ink kereszt egy érd leh m zsidósá
M héb a ny segítségé elhomályosu v fordítás elferd evangéli hel ered jelentés
ered formáj iga vis tudomá zs kritik am arány keve foglalko kereszt teológiáv
ha kereszt kriti k destru munkájáb keletkezésé form zs rabbini iroda keletkezés
emlékezt Szób hagyományo elő m hagyományo gyűjtöt tov adt mindadd köny címé
megnevez evangélis form öntöt azok eze nev evangéli köny közvet szerzőin ha
tradálók csup hagyom továbbszármaztatói azok olvasha összeállí v szerkesz
hagyomány alap jegyez f Ta ép hagyományozás j nye időb eltávolodás le korsza
történeté emlékezésb transzformálódá okoz evangéliumb eltérése ellentmondások
amel soks i ne fela állít tudomán kutatá eltéré ép leglényeges történe adato vonatkoz
állapítha m Jé halál vonatkoz szkepti történetkuta ép ez egysz min tárgyilago
af felte f hajl am Jéz c mithi alak képz zsidóság se si ar h negác magá te örül
ol állításokn amelyek legnagy hibá h argumentumai nembizonyítás merít Visz té h
Josep Flavi n zs történetí Jé kortá v é néh évtizedd apróléko minde korá
lejátszódo történ munkájá nemc magá Jézus hallg Jé nevé fűz vall mozgalom am
idejé n hullámo verhet ada szeri E ala azon le Jéz egyszer mithológi utal m
Josep Flav ta ép valláspoliti okok tarto kívánatos elhallgatá v azé m idejé
kristályosod Jé késő jelentősé Aminth fele történe kuta objektivitásán akar
bizonyíta h Josep Flav ige isme Jézu küldeté történe c azé m könyvé követk
feljegy találha idő Jéz bö emb ug ember nevezhe ugya cso dolgo műv taníto azok
a öröm fogad igazsága zsi hell vonz magáh v Messi Ami e embere följelentés Pilá
keresz feszítte hagy ve a szerett Há mú ugya új é jel nek miu ist prófé e
csodadol jósol felő na sz azok gyülekeze am őr keresztény neveztet M kereszt
tudomán iroda elisme h írha Joseph aki felfog v Messiásr ko származ büs tud
politik hadve kormán vo elégs érezhe messi gondolat j nyugtalansá magasztalhat
ol embe súl válságok fenyege akk zsidó le élet Josep c ak írha vo eze szavak
szakít vo zsidóságg ép iratok tudj h szigor hité ragaszkodo krit állapítot h
hel kétségtele kereszt em csempés utó szöveg m h interpolálás szüks v
kereszténységn h tanításai történetí tanúsá kapj miu egyk Tacitu kí histori
emléke Jézusr Taci csu halá emlí Mindenese ne elképzel h azok időkb mi ú vol
Jézu vonatk hagyomány kezd kikristályoso keresztény történe felfogá mozgalom en
szimpátiá írhas zs történetí mi számíthat kölcsönössé lehet tit h eze
hagyományo történetí ve ak ink ellenérzéss m szimpátiá fordu zsidó ell
Evangéliumok való érezh zsidóelle hangul Különö é irányzatos Jú árulásá sz
epizódb Ol alkatelemek rak ös epizód amel látsza men történ logik Jé tud mond h
tanítván kö fo árul sejtelem t lehete próféciá konkrét tu ár jellemé szándéká
biz ismere alapu Jézus tud kelle h mel l ár tud h Jú fo elárul ak mé mi tű m
mellet történe adottsá félreért log korlát leromb célzatos sugalma áru exponálá
végrehajtá Jú áru Jézu h megcsókol v jela Jé személyazonosságá megpecsételé Min
c amell szuppozi mell történhet vo m h hata képvisel végrehaj ismer Jézu előad
szer százez ujjong Jé e mi bevon Jeruzsálem Nyilvá helye tanít prédiká templom
kive kufárok bizony nemc pap ható figyel terel lehe képzel h il körülmén köz ép
c rendész ható isme Jézu Való fő v szer Jé elfogatásá tragédiájá Pilát
kivégeztet m félte t ró hatalom megtámaszt közrend szor ar h val ráisme céljá
csókk v akármil jel elárul romant Jézus ellenté ál v glorifikál köve en logi
megtagadá H epizó mé beszőt Jé történeté an c magyaráz leh pe h akk ami
Evangéliu hagyomán nyo megírt nag kiéleződ ellen keresztén Juda köz vall
ellensz politi szükségesség ére zsi megbélyegzés fő pe felelősség rá v
áthárítás esemén fris vol ahh h elviselhesse történe tények egy vádaskodá
különö olya am eg el lazítha Krisztushí fájdal haragj szimboli sejtet elb akk
hangul Jé elárulójá te Jud J tet m eg nevé hordozój megbélyeg ilyenfor nemc ma
ér ha eg né Judaeu amel szimboliz célzatos mindjob erős kereszt ellenségeske
kerü akk zsi figyel val hatá n erő mutatkozt h zs val védel követe zs hagyom őr
ennélfo áll foglal terjesz el különf törvén intézkedés körülbástyáz zs hi zs
élet h a se szivároghas val lénye tanításaib E kö intézkedé kö tarto misé haszn
tila E be elsáncolá azon vise magu harcias jelleg akk zsidó vitatkoz
kereszténység mi ind különö Alexandriá apologeti irodal ak ink c judaiz
ismertetés feldicsérés szorítkozo ke s veszteget ar h valláso lebecsülj an
feltűnő m keresztény v enny kíméle írá célzatosság keserítet akk zsidóság itt-
kiütk célzatos von sem evangéli köny értéké szépségeib ethik kétségkí nag alkal
ar h vaj kibontak világszemlé rajong nagy rajongá lelkesít Minth azon kiválaszt
egyé erkölcsei ép erköl rendszer mé m m társada erkölcs fogal fe Eszmény fölem
evangéli béketűr évezre tapasztal kereszt álla múl jel mutat h társadal ál
állha fe következete érvényesít kriszt princípiumo ar üt n ar üt em má ar
odanyújt megbántóján v kenyér dobá ellenség kő do m Ne társada berendezkedés
beleilleszt tanít h em törőd holnapp dolgozz takarékoskodj ha bí c a mag
felöltözt me liliom Jé megbocsát bűnösn m tud csi emberfele türe gyakorl é
hajtóer szilárdítha áll kerete s m büntetlensé ha megtorl biztosí közren
kormány ép megol jogá birtoká vá hata tényező kereszt egyh ál követhe Jé példá
bűnbocsánatb határta türe te c elérhetet eszményk tündö Evangélium kereszt vi f
ink gyönyörtel meghatódások m példaköveté ösztön Vala azon mé c kell ülte jéz
virág am sok sze semh nyomta elhervad érdemel m sok érzékeny mennye semh minden
virágozhass egy ennélfo kés szerzete teremt szegénység alázatosság béketűr min
erén amel közönsé emb bír rá súlyozo Ez dualiz el vi morál am pe egysé elle emb
kötelességek elosztá ol form h a c e kiszem erköl teherhordó igázza Ko vehet
ész h ak m mi en felfogás irodal intézmé v m válságo idéz ép apos v el jéz
kivihetetlens gyakor köz v n különb foly ráérz korrekti szükségességé iratai
lényege evangéli erkö filozóf m Evangéliumokb m m Kereszt Já felfogásá Kereszt
Já hirdet Térje m alakulja szellem m közele Is orszá te em tuda megtisztulását
szell megújhodás vá Is országá eljövetel apos bíz emberi tel megtisztulásáb visz
üdvös reményé aka megfoszta az megteremte m rendsze pauliniz amely leglényeges
princípiu h emb törek ho Is ország ha megho titokza fels hatal Is kegyel kegye
pe megszolg kiérdem jutal ha aján csup fennmaradásá azon még le elképze Is
országá eljövetel erede princípiumá fenntart visz kizá emberi bűntelensé ki ol
tökéle megtisztul am Is birodalmá bol korsza nyitha m Kereszt Já ál hirdet
megtisztu hely te Is kegyelmé v paul megvál lépe erede bűn szület emberi
tisztul sa akaratá örökl terheltségéb kitisztul bel megvál útj vag ú val eg
emberi bűnei engeszt áldoza aján ma Istenn Megvá természete le emb m tö emb
születhet örökl bűnn ha ol tisztaságb amel emb fertőz m Megvá ennélfo c Istenem
leh Is f feláldo mag apos természete vete emb cselekedetek an le benn m Is
kegyelmé Is birodal c nagy hozha m kise M c tég kell beépít hatal paul
elgondolá apos beépítet H am minden hatalmas min emb érde fölülm Is kegyel c
Hit érdemelh emb An oká állít bizonyosn em megiga ált törvén teljesít nélk P Ró
lev messzel P emb é csúcs Hi építe mé féltet legfők pe e keresztén tanításá
féltet am t megalkuváso il megalkuvástalanság jut Evangéliumo pauliniz ennélfo
fölszabadíto opportunizmu c azé h kiseb csökken súrlód felület m küzdel
torzsalkodá megrendíthe vallá am erősöd elég Ez figyelmezt tanítvány
botránkoztassá zsid görögök Is születés mikép mindenek mindenek kedveske
Korinth lev 1 32- hird megalkuv házasságkö tekinteté mondv j nőtlens cseleks
megnő 26- pauliniz magá hor fejlőd á m a minden sugárz őrtoron Hi építe f
cselekedetek szem elfogl kicsin álláspontjá opportunizmus csakha T tel
érvénytelenítésé ter kerü olyannyi h törvé káros nyilvánítot M törv hara sz a
ninc törvé ninc törv el v cseleked Ró lev mond mond teh törv bűn Tá legy inká b
ismer m csa törvén ált m bű vág ismer vol törv mon vol kív felebará felesé
törvény elszabadíto ma apost szabadíto ma zs írásmagyaráz hagyomán agg hagg
módszerei törvény v függetlení jogossá haggadi fejtegetés igazol törv c ad
uralko ember a fé hata rende férfi köt a f élet v meg fé megszaba assz fé hatalmát
Az férjé életé parázná mondat férfiú m feleség megh fér megszabad ak törvényt h
leg paráz más m férjh Atyámfi meghalta törvén né Krisz testéb h m lehesset
minekut megh ki köteléké volt Ró lev 1 paulinizm vag törv hatálytalanít végzete
válhat vo egyház fe kereke apostolok belát h törv mé eg apost levelek bő
kifejezé j Valószí h c aposto küzdöt pauliniz ell ha zsi hogy mil eszközök
küzdöt elle ar marad ír bizonyíték c ak állandós hé imák találhat védeke nyom
ezek megállapíthatj h legink ist egy felbont el küzdöt Is országá ol elképzel
ell ahog paulinizmus bontakoz Egyisten-gondola valószínű rége hatá el védelmez
m fő zoroasztris ell am fölmente Ist rossz v felelős al m hata rendel hatalom v
f ös zs felfogás bizony el tiltakoz ab imáb am Ist dicsőí egymagá alko
világossá sötétsé istenegy metafizi kérdé megoldásak jelentkez zsidókn ha erkö
következmé gyaná igazs embertestvéris szeret ak szükség c l leh mind akar Is
igazságb testvériségb szeretet tűrh jogtalansá rossz m ellenté hajla mell egysé
emberis emb ellenté hajla ir könyörület elnézés viseltet Igazságszolgálta kegye
köz azon ni dualizm ke összef em gondolkodásáb az Isten emelked m kegyel igazsá
egyidőb Az alak zs imák gyak visszat megszól formu Atyá király ov malk atyá
könyö zs bizal m kegyel királyh m igazság Isten vall zs felfogás Is birodalmá
gondol egysé for követe Evangéliu Is orszá am kegyelemkép azok adat a hiszn
elégíte egyetemes f ha zs szemlélet is országá szem te megalkot uralmá- Malch
somá fogalm am egyetemes amely tükörk zs prófé utópi ol korr ami Egyis véde al
egyet Istenország f m ös eg emberi gyűlöl fegyve véront l tö föld ha c b
boldogs uralmá v gondolat védekez Is országá vo k el imájuk Olé Malchij juttat
kifejezés ahog régeb proféciált Is l királ eg föld akkori l Is ne Zakar 1 könyv
hébe lefordítot különö an misszionáriu terjesz zsi közö
15153
CÍM Uj-Testame
SZÓC -Testamen Jézu tanítása s kön leve ame keresz va ala alkot J soh tag z
né vallás tartozá tanítvá szakíto ann zsidóság k felekeze tartozó tűnhetn
könyve f zs szá ír keresz eg dogmatik a eze könyve bontako kés fejlemé u
zsidósá te elvál vezet változtath té sze zsidósá tartoz E tén felismeré támaszk
mo felfo a Ú irod ellajstromo tekintet célz hatá h ere ala í al z irod szá
reklamá érde z rés kev támoga irod irrede jeruzsá z egy e ta histori indít
visszha azo Amerik tal kön elneve tar Sau apost vezet vis mégp zsidó hébere
leve amel í Ek J közbenjá U.- m megha azo bűnö megváltásá ame Testame ur id vo
Ú. ho örök üdvözü e részes törvényta juta h Iste in jutt a embere mo pe Testamen
ame I elő kö Krisztus felfüggesztv Mic törv növelé adat Mie el tör á óvatt tör
Kriszt vez meste v a á üdvözülj mi el vag t vez me al Galatabelie í l 1 ré
követke M Lu J sze Evangél Apost Cselekede Ja P J apos to J lev össz J jelene
köny Evangé n jel t h a Jézu eljövetel s le h ame J hoz i Evangé forgalo
keresztén századai eg valamen apokr nyilváníto ki M M Lu J Evangéliu amely
kanoniz kö k kö jelenté eltér va eg ennélfo negy k szentség érin nél há
synoptiku együttlátó nev többé-kevé egyez synoptik ered száz t tudom sze
negyedik a ré hagyomá összeállítás keletke egy előa szer h egye hellé miszt z o
any tartal ame synoptik ismer negy Evangé szer ism hár haszn anyag mag Jézu k f
ama Jólle kön fundament jelentős r ismer kanoniz m ni zs u tört könyve r héb íród
ill arameu a ez lefordítot ford bírha tökélet nye e homály evangél mon a eredet
vil lehet itt o kijelen talál ame l összeegyezt J szellem tétele for fogalmazás
veszte ere jelentésü biblia-kri sok tor Jézu mon el h halott halottaik teme
halotta kri jog kételk ford helyességé b feltétele hang v ere formáj tanít hi J
szer fogalm a egyeteme értelme lehetet a é halo i tar kegyel vet v Nyilvánv n
egyenlít ellenmond for hib olvash ere pontoza szöve a hangozhat H halo ha temet
sírás te halott fejtö oko kritik jé mo ho gyű aty any felesé gyermek fivér nővé
s él l tanítvá Lu szere h gyűl hirdet engesztelhete gyűlöl a é e for ak vér
megszo neve hagyom val társad racionali forraszt ö embe eszmén érdeklődésé J
által emberszeret hirde lehetsége gyűlöl meghirde me h n védelmez jé szelle J
hébe arame bes idé mondá előfor gy sz kétségtel s igefor v S nem gyűlöl jelen
ak nyelvhasználat h vál szakí f házasélet for tu er megfeledke r kri sze al
rekonstru Jézu mondá szü gyerme testv meggyűlöl követe h t elvál elhagyás csu h
csatlak te bizonyításak gyűlö megkez szel sze rokons mó meghagyás a sze hi elha
aty an hitvestá kö Gen Minde látniv tudomá tenden a U z irod szá reklamá in
keresz eg ér le zsidós hé n segítség elhomályos fordítá elfer evangél he ere
jelenté ere formá ig vi tudom z kriti a arán kev foglalk keresz teológiá h
keresz krit destr munkájá keletkezés for z rabbin irod keletkezé emlékez Szó
hagyomány el hagyomány gyűjtö to ad mindad kön cím megneve evangéli for öntö
azo ez ne evangél kön közve szerzői h tradáló csu hagyo továbbszármaztató azo
olvash összeáll szerkes hagyomán ala jegye T é hagyományozá ny idő eltávolodá l
korsz történet emlékezés transzformálód oko evangélium eltérés ellentmondáso
ame sok n fel állí tudomá kutat eltér é leglényege történ adat vonatko állapíth
J halá vonatko szkept történetkut é e egys mi tárgyilag a felt haj a Jé mith
ala kép zsidósá s s a negá mag t örü o állítások amelye legnag hib argumentuma
nembizonyítá merí Vis t Jose Flav z történet J kort né évtized aprólék mind kor
lejátszód törté munkáj nem mag Jézu hall J nev fű val mozgalo a idej hullám
verhe ad szer al azo l Jé egysze mithológ uta Jose Fla t é valláspolit oko tart
kívánato elhallgat az idej kristályoso J kés jelentős Amint fel történ kut
objektivitásá aka bizonyít Jose Fla ig ism Jéz küldet történ az könyv követ
feljeg találh id Jé b em u embe nevezh ugy cs dolg mű tanít azo örö foga
igazság zs hel von magá Mess Am ember följelenté Pil keres feszítt hag v szeret
H m ugy ú je ne mi is próf csodado jóso fel n s azo gyülekez a ő keresztén
nevezte keresz tudomá irod elism írh Josep ak felfo Messiás k szárma bü tu
politi hadv kormá v elég érezh mess gondola nyugtalans magasztalha o emb sú
válságo fenyeg ak zsid l éle Jose a írh v ez szava szakí v zsidóság é irato tud
szigo hit ragaszkod kri állapíto he kétségtel keresz e csempé ut szöve
interpolálá szük kereszténység tanítása történet tanús kap mi egy Tacit k
histor emlék Jézus Tac cs hal eml Mindenes n elképze azo idők m vo Jéz vonat
hagyomán kez kikristályos keresztén történ felfog mozgalo e szimpáti írha z
történet m számítha kölcsönöss lehe ti ez hagyomány történet v a in ellenérzés
szimpáti ford zsid el Evangéliumo val érez zsidóell hangu Külön irányzato J
árulás s epizód O alkateleme ra ö epizó ame látsz me törté logi J tu mon tanítvá
k f áru sejtele lehet próféci konkré t á jellem szándék bi ismer alap Jézu tu
kell me á tu J f eláru a m m t melle történ adotts félreér lo korlá lerom
célzato sugalm ár exponál végrehajt J ár Jéz megcsóko jel J személyazonosság
megpecsétel Mi amel szuppoz mel történhe v hat képvise végreha isme Jéz előa
sze száze ujjon J m bevo Jeruzsále Nyilv hely taní prédik templo kiv kufáro
bizon nem pa hat figye tere leh képze i körülmé kö é rendés hat ism Jéz Val f
sze J elfogatás tragédiáj Pilá kivégezte félt r hatalo megtámasz közren szo a
va ráism célj csók akármi je eláru roman Jézu ellent á glorifiká köv e log
megtagad epiz m besző J történet a magyará le p ak am Evangéli hagyomá ny megír
na kiélező elle kereszté Jud kö val ellens polit szükségessé ér zs megbélyegzé
f p felelőssé r áthárítá esemé fri vo ah elviselhess történ ténye eg vádaskod
külön oly a e e lazíth Krisztush fájda harag szimbol sejte el ak hangu J
elárulój t Ju te e nev hordozó megbélye ilyenfo nem m é h e n Judae ame
szimboli célzato mindjo erő keresz ellenségesk ker ak zs figye va hat er
mutatkoz z va véde követ z hagyo ő ennélf ál fogla terjes e külön törvé
intézkedé körülbástyá z h z éle s szivárogha va lény tanításai k intézked k
tart mis hasz til b elsáncol azo vis mag harcia jelle ak zsid vitatko
kereszténysé m in külön Alexandri apologet iroda a in judai ismerteté
feldicséré szorítkoz k vesztege a vallás lebecsül a feltűn keresztén enn kímél
ír célzatossá keseríte ak zsidósá itt kiüt célzato vo se evangél kön érték
szépségei ethi kétségk na alka a va kibonta világszeml rajon nag rajong lelkesí
Mint azo kiválasz egy erkölcse é erkö rendsze m társad erkölc foga f Eszmén
föle evangél béketű évezr tapaszta keresz áll mú je muta társada á állh f
következet érvényesí krisz princípium a ü a ü e m a odanyúj megbántójá kenyé
dob ellensé k d N társad berendezkedé beleillesz taní e törő holnap dolgoz
takarékoskod h b ma felöltöz m lilio J megbocsá bűnös tu cs emberfel tür gyakor
hajtóe szilárdíth ál keret büntetlens h megtor biztos közre kormán é mego jog
birtok v hat tényez keresz egy á követh J péld bűnbocsánat határt tür t
elérhete eszmény tünd Evangéliu keresz v in gyönyörte meghatódáso példakövet
ösztö Val azo m kel ült jé virá a so sz sem nyomt elherva érdeme so érzéken
menny sem minde virágozhas eg ennélf ké szerzet terem szegénysé alázatossá
béketű mi eré ame közöns em bí r súlyoz E duali e v morá a p egys ell em
kötelessége eloszt o for kisze erkö teherhord igázz K vehe és a m e felfogá
iroda intézm válság idé é apo e jé kivihetetlen gyako kö külön fol ráér korrekt
szükségesség irata lényeg evangél erk filozó Evangéliumok Keresz J felfogás
Keresz J hirde Térj alakulj szelle közel I orsz t e tud megtisztulásá szel
megújhodá v I ország eljövete apo bí ember te megtisztulásá vis üdvö remény ak
megfoszt a megteremt rendsz paulini amel leglényege princípi em töre h I orszá
h megh titokz fel hata I kegye kegy p megszol kiérde juta h ajá csu fennmaradás
azo mé l elképz I ország eljövete ered princípium fenntar vis kiz ember
bűntelens k o tökél megtisztu a I birodalm bo korsz nyith Keresz J á hirde
megtiszt hel t I kegyelm pau megvá lép ered bű szüle ember tisztu s akarat örök
terheltségé kitisztu be megvá út va va e ember bűne engesz áldoz ajá m Isten
Megv természet l em t em születhe örök bűn h o tisztaság ame em fertő Megv
ennélf Istene le I feláld ma apo természet vet em cselekedete a l ben I kegyelm
I biroda nag hozh kis té kel beépí hata pau elgondol apo beépíte a minde
hatalma mi em érd fölül I kegye Hi érdemel em A ok állí bizonyos e megig ál törvé
teljesí nél R le messze em csúc H épít m félte legfő p kereszté tanítás félte a
megalkuvás i megalkuvástalansá ju Evangélium paulini ennélf fölszabadít
opportunizm az kise csökke súrló felüle küzde torzsalkod megrendíth vall a
erősö elé E figyelmez tanítván botránkoztass zsi görögö I születé miké mindene
mindene kedvesk Korint le 32 hir megalku házasságk tekintet mond nőtlen cselek
megn 26 paulini mag ho fejlő minde sugár őrtoro H épít cselekedete sze elfog
kicsi álláspontj opportunizmu csakh te érvénytelenítés te ker olyanny törv káro
nyilváníto tör har s nin törv nin tör e cseleke R le mon mon te tör bű T leg
ink isme cs törvé ál b vá isme vo tör mo vo kí felebar feles törvén elszabadít
m apos szabadít m z írásmagyará hagyomá ag hag módszere törvén független jogoss
haggad fejtegeté igazo tör a uralk embe f hat rend férf kö éle me f megszab ass
f hatalmá A férj élet parázn monda férfi felesé meg fé megszaba a törvény le
pará má férj Atyámf meghalt törvé n Kris testé lehesse mineku meg k kötelék vol
R le pauliniz va tör hatálytalaní végzet válha v egyhá f kerek apostolo belá
tör m e apos levele b kifejez Valósz apost küzdö paulini el h zs hog mi eszközö
küzdö ell a mara í bizonyíté a állandó h imá találha védek nyo eze
megállapíthat legin is eg felbon e küzdö I ország o elképze el aho paulinizmu
bontako Egyisten-gondol valószín rég hat e védelme f zoroasztri el a fölment Is
ross felelő a hat rende hatalo ö z felfogá bizon e tiltako a imá a Is dicső
egymag alk világoss sötéts isteneg metafiz kérd megoldása jelentke zsidók h erk
következm gyan igaz embertestvéri szere a szüksé le min aka I igazság
testvériség szerete tűr jogtalans ross ellent hajl mel egys emberi em ellent
hajl i könyörüle elnézé viselte Igazságszolgált kegy kö azo n dualiz k össze e
gondolkodásá a Iste emelke kegye igazs egyidő A ala z imá gya vissza megszó
form Aty királ o mal aty köny z biza kegye király igazsá Iste val z felfogá I
birodalm gondo egys fo követ Evangéli I orsz a kegyelemké azo ada hisz elégít
egyeteme h z szemléle i ország sze t megalko uralmá Malc som fogal a egyeteme
amel tükör z próf utóp o kor am Egyi véd a egye Istenorszá ö e ember gyűlö
fegyv véron t föl h boldog uralm gondola védeke I ország v e imáju Ol Malchi
jutta kifejezé aho rége proféciál I kirá e föl akkor I n Zaka köny héb
lefordíto külön a misszionári terjes zs köz
1515
CÍ Uj-Testam
SZÓ -Testame Jéz tanítás kö lev am keres v al alko so ta n vallá tartoz
tanítv szakít an zsidósá felekez tartoz tűnhet könyv z sz í keres e dogmati ez
könyv bontak ké fejlem zsidós t elvá veze változtat t sz zsidós tarto té
felismer támasz m felf iro ellajstrom tekinte cél hat er al a iro sz reklam érd
ré ke támog iro irred jeruzs eg t histor indí visszh az Ameri ta kö elnev ta Sa
apos veze vi még zsid héber lev ame E közbenj U. megh az bűn megváltás am
Testam u i v Ú h örö üdvöz része törvényt jut Ist i jut ember m p Testame am el
k Krisztu felfüggeszt Mi tör növel ada Mi e tö óvat tö Krisz ve mest üdvözül m
e va ve m a Galatabeli r követk L sz Evangé Apos Cseleked J apo t le öss jelen
kön Evang je Jéz eljövete l am ho Evang forgal kereszté százada e valame apok
nyilvánít k L Evangéli amel kanoni k k jelent elté v e ennélf neg szentsé éri
né h synoptik együttlát ne többé-kev egye synopti ere szá tudo sz negyedi r
hagyom összeállítá keletk eg elő sze egy hell misz an tarta am synopti isme neg
Evang sze is há hasz anya ma Jéz am Jóll kö fundamen jelentő isme kanoni n z
tör könyv hé író il arame e lefordíto for bírh tökéle ny homál evangé mo erede
vi lehe it kijele talá am összeegyez szelle tétel fo fogalmazá veszt er
jelentés biblia-kr so to Jéz mo e halot halottai tem halott kr jo kétel for
helyesség feltétel han er formá taní h sze fogal egyetem értelm lehete hal ta
kegye ve Nyilván egyenlí ellenmon fo hi olvas er pontoz szöv hangozha hal h
teme sírá t halot fejt ok kriti j m h gy at an feles gyerme fivé nőv é tanítv L
szer gyű hirde engesztelhet gyűlö fo a vé megsz nev hagyo va társa racional
forrasz emb eszmé érdeklődés álta emberszere hird lehetség gyűlö meghird m
védelme j szell héb aram be id mond előfo g s kétségte igefo ne gyűlö jele a
nyelvhasznála vá szak házaséle fo t e megfeledk kr sz a rekonstr Jéz mond sz
gyerm test meggyűlö követ elvá elhagyá cs csatla t bizonyítása gyűl megke sze
sz rokon m meghagyá sz h elh at a hitvest k Ge Mind látni tudom tende iro sz
reklam i keres e é l zsidó h segítsé elhomályo fordít elfe evangé h er jelent
er form i v tudo krit ará ke foglal keres teológi keres kri dest munkáj
keletkezé fo rabbi iro keletkez emléke Sz hagyomán e hagyomán gyűjt t a minda
kö cí megnev evangél fo önt az e n evangé kö közv szerző tradál cs hagy
továbbszármaztat az olvas összeál szerke hagyomá al jegy hagyományoz n id
eltávolod kors történe emlékezé transzformáló ok evangéliu eltéré ellentmondás
am so fe áll tudom kuta elté leglényeg törté ada vonatk állapít hal vonatk
szkep történetku egy m tárgyila fel ha J mit al ké zsidós neg ma ör állításo
amely legna hi argumentum nembizonyít mer Vi Jos Fla történe kor n évtize
aprólé min ko lejátszó tört munká ne ma Jéz hal ne f va mozgal ide hullá verh a
sze a az J egysz mitholó ut Jos Fl valláspoli ok tar kívánat elhallga a ide
kristályos ké jelentő Amin fe törté ku objektivitás ak bizonyí Jos Fl i is Jé
külde törté a köny köve felje talál i J e emb nevez ug c dol m taní az ör fog
igazsá z he vo mag Mes A embe följelent Pi kere feszít ha szere ug j n m i pró
csodad jós fe az gyüleke kereszté nevezt keres tudom iro elis ír Jose a felf
Messiá szárm b t polit had korm elé érez mes gondol nyugtalan magasztalh em s
válság fenye a zsi él Jos ír e szav szak zsidósá irat tu szig hi ragaszko kr
állapít h kétségte keres csemp u szöv interpolál szü kereszténysé tanítás
történe tanú ka m eg Taci histo emlé Jézu Ta c ha em Mindene elképz az idő v Jé
vona hagyomá ke kikristályo kereszté törté felfo mozgal szimpát írh történe
számíth kölcsönös leh t e hagyomán történe i ellenérzé szimpát for zsi e
Evangélium va ére zsidóel hang Külö irányzat árulá epizó alkatelem r epiz am
láts m tört log t mo tanítv ár sejtel lehe próféc konkr jelle szándé b isme ala
Jéz t kel m t elár mell törté adott félreé l korl lero célzat sugal á exponá
végrehaj á Jé megcsók je személyazonossá megpecséte M ame szuppo me történh ha
képvis végreh ism Jé elő sz száz ujjo bev Jeruzsál Nyil hel tan prédi templ ki
kufár bizo ne p ha figy ter le képz körülm k rendé ha is Jé Va sz elfogatá
tragédiá Pil kivégezt fél hatal megtámas közre sz v ráis cél csó akárm j elár
roma Jéz ellen glorifik kö lo megtaga epi besz történe magyar l a a Evangél
hagyom n megí n kiélez ell kereszt Ju k va ellen poli szükségess é z megbélyegz
felelőss áthárít esem fr v a elviselhes törté tény e vádasko külö ol lazít
Krisztus fájd hara szimbo sejt e a hang eláruló J t ne hordoz megbély ilyenf ne
Juda am szimbol célzat mindj er keres ellenséges ke a z figy v ha e mutatko v
véd köve hagy ennél á fogl terje külö törv intézked körülbásty él szivárogh v
lén tanítása intézke tar mi has ti elsánco az vi ma harci jell a zsi vitatk
kereszténys i külö Alexandr apologe irod i juda ismertet feldicsér szorítko
veszteg vallá lebecsü feltű kereszté en kímé í célzatoss keserít a zsidós it
kiü célzat v s evangé kö érté szépsége eth kétség n alk v kibont világszem rajo
na rajon lelkes Min az kiválas eg erkölcs erk rendsz társa erköl fog Eszmé föl
evangé béket évez tapaszt keres ál m j mut társad áll következe érvényes kris
princípiu odanyú megbántój keny do ellens társa berendezked beleilles tan tör
holna dolgo takarékosko m felöltö lili megbocs bűnö t c emberfe tü gyako hajtó
szilárdít á kere büntetlen megto bizto közr kormá meg jo birto ha ténye keres
eg követ pél bűnbocsána határ tü elérhet eszmén tün Evangéli keres i gyönyört
meghatódás példaköve öszt Va az ke ül j vir s s se nyom elherv érdem s érzéke
menn se mind virágozha e ennél k szerze tere szegénys alázatoss béket m er am
közön e b súlyo dual mor egy el e kötelesség elosz fo kisz erk teherhor igáz
veh é felfog irod intéz válsá id ap j kivihetetle gyak k külö fo ráé korrek
szükségessé irat lénye evangé er filoz Evangéliumo Keres felfogá Keres hird Tér
alakul szell köze ors tu megtisztulás sze megújhod orszá eljövet ap b embe t
megtisztulás vi üdv remén a megfosz megterem rends paulin ame leglényeg princíp
e tör orsz meg titok fe hat kegy keg megszo kiérd jut aj cs fennmaradá az m
elkép orszá eljövet ere princípiu fennta vi ki embe bűntelen töké megtiszt
birodal b kors nyit Keres hird megtisz he kegyel pa megv lé ere b szül embe
tiszt akara örö terheltség kitiszt b megv ú v v embe bűn enges áldo aj Iste Meg
természe e e születh örö bű tisztasá am e fert Meg ennél Isten l felál m ap
természe ve e cselekedet be kegyel birod na hoz ki t ke beép hat pa elgondo ap
beépít mind hatalm m e ér fölü kegy H érdeme e o áll bizonyo megi á törv teljes
né l messz e csú épí félt legf kereszt tanítá félt megalkuvá megalkuvástalans j
Evangéliu paulin ennél fölszabadí opportuniz a kis csökk súrl felül küzd
torzsalko megrendít val erős el figyelme tanítvá botránkoztas zs görög szület
mik minden minden kedves Korin l 3 hi megalk házasság tekinte mon nőtle csele
meg 2 paulin ma h fejl mind sugá őrtor épí cselekedet sz elfo kics álláspont
opportunizm csak t érvényteleníté t ke olyann tör kár nyilvánít tö ha ni tör ni
tö cselek l mo mo t tö b le in ism c törv á v ism v tö m v k feleba fele törvé
elszabadí apo szabadí írásmagyar hagyom a ha módszer törvé függetle jogos hagga
fejteget igaz tö ural emb ha ren fér k él m megsza as hatalm fér éle paráz mond
férf feles me f megszab törvén l par m fér Atyám meghal törv Kri test lehess
minek me kötelé vo l paulini v tö hatálytalan végze válh egyh kere apostol bel
tö apo level kifeje Valós apos küzd paulin e z ho m eszköz küzd el mar bizonyít
álland im találh véde ny ez megállapítha legi i e felbo küzd orszá elképz e ah
paulinizm bontak Egyisten-gondo valószí ré ha védelm zoroasztr e fölmen I ros
felel ha rend hatal felfog bizo tiltak im I dics egyma al világos sötét istene
metafi kér megoldás jelentk zsidó er következ gya iga embertestvér szer szüks l
mi ak igazsá testvérisé szeret tű jogtalan ros ellen haj me egy ember e ellen
haj könyörül elnéz viselt Igazságszolgál keg k az duali össz gondolkodás Ist
emelk kegy igaz egyid al im gy vissz megsz for At kirá ma at kön biz kegy királ
igazs Ist va felfog birodal gond egy f köve Evangél ors kegyelemk az ad his
elégí egyetem szemlél orszá sz megalk uralm Mal so foga egyetem ame tükö pró
utó ko a Egy vé egy Istenorsz embe gyűl fegy véro fö boldo ural gondol védek
orszá imáj O Malch jutt kifejez ah rég proféciá kir fö akko Zak kön hé lefordít
külö misszionár terje z kö