15161.htm
CÍMSZÓ: Újvidék
SZÓCIKK: "Újvidék
(Novisad, SzHSz.) v. szab. kir. város, Bács-Bodrog vm., 50.000 lak. A helyi
levéltárban lévő okmányok szerint a városi hatóság a XVII. sz. első éveiben a zsidók
kérését, hogy járuljon hozzá a hitközség alapításához, több ízben
visszautasította. Mindössze azt tudták elérni, hogy a halottak eltemetésére
egyletet alapítottak. Egy okmány szerint a Chevra Kadisa már 1731. működött. Ez
az egylet tehát megelőzte a hitközség alakulását és ez lehetett később magva a
zsidó közösség kifejlődésének, A 48-as szabadságharc idején U.-et romhalmazzá
lőtték. A zsidó hitközség temploma, iskolája, irattára leégett. A zsidók
koldusbotra jutottak. A hitközség iratai a fent említett dokumentumokon kívül
elkallódtak. Mindössze annyi állapítható meg, hogy első templomát 1829.
építette. A templom befogadóképessége után ítélve, ebben az időben 100 család
élhetett a községben. 1829-50-ig hiányzik minden adat, mely a hitközségre vonatkozik.
1851-ben restaurálták a templomot. A hitközségnek még nem volt autonómiája,
hanem a városi hatóság felügyelete alatt állott, vezetőségét egy kiküldött
városi biztos vezetése mellett választotta és gyűléseit is a városi kiküldött
jelenlétében tartotta. A hozott határozatokat a városi tanács hagyta jóvá. Az
1851 nov. 25. megejtett választáson első elöljáró Roth Emanuel lett,
választmányi tagok lettek: Wiegenfeld Jakab, Gruber Dávid, Böhm Simon,
Schossberger Jakab, Zwiebach Jakab és Koródi Izrael; templomgondnok Kohn Simon.
Ez a vezetőség restauráltatta a templomot és helyreállította az iskolát. Nitzki
grófnő a hitközségnek 500 aranyat adott kölcsön a templom restaurálására. Az
iskolát Königstädtler Dávid tanító vezette, kit a temesvári országos tanhatóság
a 48-as szabadságharc után, 1852. helyezett vissza állásába. Később két új
tanítót is alkalmaztak: Haas Illést és Farkas Izraelt. A község első rabbija a
nagytudású Freier Jakab Solem volt, aki 1880. bekövetkezett haláláig töltötte
be a rabbiszéket. 1876 őszén alakult meg a Nőegylet, mely ma is fennáll.
Legkimagaslóbb alakja ennek az egyletnek néhai Fischer Mária, akinek arcképét a
hitközség tanácstermében helyezték el. U. már a múlt évszázad vége felé a
délvidék ipari és kereskedelmi gócpontjává fejlődött. Ebben az időben oly
tömegesen telepedtek meg a zsidók U.-en, hogy a meglévő templom szűknek
bizonyult. 1905-ben elhatározták, hogy félmillió koronás előirányzattal új
templomot, iskolát és székházat építenek Baumhorn Lipót műépítész tervei
szerint Az építkezés Kubinyi Károly és Ernst József hitközségi elnökök működési
ideje alatt történt és Pap Ignác főrabbi 1909. nyarán avatta fel a monumentális
épületet. A hitközség évi költségvetése 1.022.400 dinár, mely összegből
hitéleti célokra 447,000, humanitárius, oktatási és szociális célokra pedig
230,000 dinárt fordít. 10 alapot és 18 alapítványt kezel a hitközség 395,087
dinár értékben. Lélekszáma 1050 családban 4000, akik közül 930 adófizető. A 43
képviselő közül kiválasztott 12 elöljáró vezeti á hitközség ügyeit. A mai
vezetőség: Kiss Henrik főrabbi, Lustig Nándor elnök, Frank Gyula alelnök,
Weltmann Lipót, Krausz Mihály, Rainer Simon, Grosz Viktor, Ofner Fülöp,
Schossberger Jenő, Nagy Ferenc, Bader Miksa elöljárók; Zwiebach Adolf és
Rosenblüth Samu templomgondnokok. Jegyző Klein Ármin és főkántor Mandel Lajos.
A vezetőség jelenleg az aggok háza és a kultúrpalota építését készíti elő. A
Chevra Kadisa tagjainak száma 450 és Rainer Simon gyáros elnök vezetése alatt
áll. A hitközség kebelében működő egyesületek a következők; Zsidó Nemzeti
Szövetség, elnöke Sattler Mátyás. Juda Makkabi sportegyesület, elnöke Schwartz
Péter és társelnöke Mayer József, Pro Palesztina egyesület. Ivria, ifjúsági
egyesület, elnöke Fischer Lajos."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5161. címszó a lexikon =>
923. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15161.htm
CÍMSZÓ: Újvidék
SZÓCIKK: Újvidék Novisad, SzHSz. v. szab. kir. város, Bács-Bodrog vm.,
50.000 lak. A helyi levéltárban lévő okmányok szerint a városi hatóság a XVII.
sz. első éveiben a zsidók kérését, hogy járuljon hozzá a hitközség
alapításához, több ízben visszautasította. Mindössze azt tudták elérni, hogy a
halottak eltemetésére egyletet alapítottak. Egy okmány szerint a Chevra Kadisa
már 1731. működött. Ez az egylet tehát megelőzte a hitközség alakulását és ez
lehetett később magva a zsidó közösség kifejlődésének, A 48-as szabadságharc
idején U.-et romhalmazzá lőtték. A zsidó hitközség temploma, iskolája, irattára
leégett. A zsidók koldusbotra jutottak. A hitközség iratai a fent említett
dokumentumokon kívül elkallódtak. Mindössze annyi állapítható meg, hogy első
templomát 1829. építette. A templom befogadóképessége után ítélve, ebben az
időben 100 család élhetett a községben. 1829-50-ig hiányzik minden adat, mely a
hitközségre vonatkozik. 1851-ben restaurálták a templomot. A hitközségnek még
nem volt autonómiája, hanem a városi hatóság felügyelete alatt állott,
vezetőségét egy kiküldött városi biztos vezetése mellett választotta és
gyűléseit is a városi kiküldött jelenlétében tartotta. A hozott határozatokat a
városi tanács hagyta jóvá. Az 1851 nov. 25. megejtett választáson első elöljáró
Roth Emanuel lett, választmányi tagok lettek: Wiegenfeld Jakab, Gruber Dávid,
Böhm Simon, Schossberger Jakab, Zwiebach Jakab és Koródi Izrael; templomgondnok
Kohn Simon. Ez a vezetőség restauráltatta a templomot és helyreállította az
iskolát. Nitzki grófnő a hitközségnek 500 aranyat adott kölcsön a templom
restaurálására. Az iskolát Königstädtler Dávid tanító vezette, kit a temesvári
országos tanhatóság a 48-as szabadságharc után, 1852. helyezett vissza
állásába. Később két új tanítót is alkalmaztak: Haas Illést és Farkas Izraelt.
A község első rabbija a nagytudású Freier Jakab Solem volt, aki 1880.
bekövetkezett haláláig töltötte be a rabbiszéket. 1876 őszén alakult meg a
Nőegylet, mely ma is fennáll. Legkimagaslóbb alakja ennek az egyletnek néhai
Fischer Mária, akinek arcképét a hitközség tanácstermében helyezték el. U. már
a múlt évszázad vége felé a délvidék ipari és kereskedelmi gócpontjává fejlődött.
Ebben az időben oly tömegesen telepedtek meg a zsidók U.-en, hogy a meglévő
templom szűknek bizonyult. 1905-ben elhatározták, hogy félmillió koronás
előirányzattal új templomot, iskolát és székházat építenek Baumhorn Lipót
műépítész tervei szerint Az építkezés Kubinyi Károly és Ernst József hitközségi
elnökök működési ideje alatt történt és Pap Ignác főrabbi 1909. nyarán avatta
fel a monumentális épületet. A hitközség évi költségvetése 1.022.400 dinár,
mely összegből hitéleti célokra 447,000, humanitárius, oktatási és szociális
célokra pedig 230,000 dinárt fordít. 10 alapot és 18 alapítványt kezel a
hitközség 395,087 dinár értékben. Lélekszáma 1050 családban 4000, akik közül
930 adófizető. A 43 képviselő közül kiválasztott 12 elöljáró vezeti á hitközség
ügyeit. A mai vezetőség: Kiss Henrik főrabbi, Lustig Nándor elnök, Frank Gyula
alelnök, Weltmann Lipót, Krausz Mihály, Rainer Simon, Grosz Viktor, Ofner
Fülöp, Schossberger Jenő, Nagy Ferenc, Bader Miksa elöljárók; Zwiebach Adolf és
Rosenblüth Samu templomgondnokok. Jegyző Klein Ármin és főkántor Mandel Lajos.
A vezetőség jelenleg az aggok háza és a kultúrpalota építését készíti elő. A
Chevra Kadisa tagjainak száma 450 és Rainer Simon gyáros elnök vezetése alatt
áll. A hitközség kebelében működő egyesületek a következők; Zsidó Nemzeti
Szövetség, elnöke Sattler Mátyás. Juda Makkabi sportegyesület, elnöke Schwartz
Péter és társelnöke Mayer József, Pro Palesztina egyesület. Ivria, ifjúsági
egyesület, elnöke Fischer Lajos.
15161.ht
CÍMSZÓ Újvidé
SZÓCIKK Újvidé Novisad SzHSz v szab kir város Bács-Bodro vm. 50.00 lak hely
levéltárba lév okmányo szerin város hatósá XVII sz els éveibe zsidó kérését hog
járuljo hozz hitközsé alapításához töb ízbe visszautasította Mindössz az tudtá
elérni hog halotta eltemetésér egylete alapítottak Eg okmán szerin Chevr Kadis
má 1731 működött E a egyle tehá megelőzt hitközsé alakulásá é e lehetet későb
magv zsid közössé kifejlődésének 48-a szabadsághar idejé U.-e romhalmazz lőtték
zsid hitközsé temploma iskolája irattár leégett zsidó koldusbotr jutottak
hitközsé irata fen említet dokumentumoko kívü elkallódtak Mindössz anny
állapíthat meg hog els templomá 1829 építette templo befogadóképesség utá
ítélve ebbe a időbe 10 csalá élhetet községben 1829-50-i hiányzi minde adat mel
hitközségr vonatkozik 1851-be restauráltá templomot hitközségne mé ne vol
autonómiája hane város hatósá felügyelet alat állott vezetőségé eg kiküldöt
város bizto vezetés mellet választott é gyűlései i város kiküldöt jelenlétébe
tartotta hozot határozatoka város tanác hagyt jóvá A 185 nov 25 megejtet
választáso els elöljár Rot Emanue lett választmány tago lettek Wiegenfel Jakab
Grube Dávid Böh Simon Schossberge Jakab Zwiebac Jaka é Koród Izrael
templomgondno Koh Simon E vezetősé restauráltatt templomo é helyreállított a
iskolát Nitzk grófn hitközségne 50 aranya adot kölcsö templo restaurálására A
iskolá Königstädtle Dávi tanít vezette ki temesvár országo tanhatósá 48-a
szabadsághar után 1852 helyezet vissz állásába Későb ké ú tanító i alkalmaztak
Haa Illés é Farka Izraelt közsé els rabbij nagytudás Freie Jaka Sole volt ak
1880 bekövetkezet halálái töltött b rabbiszéket 187 őszé alakul me Nőegylet mel
m i fennáll Legkimagaslób alakj enne a egyletne néha Fische Mária akine arcképé
hitközsé tanácstermébe helyezté el U má múl évszáza vég fel délvidé ipar é
kereskedelm gócpontjáv fejlődött Ebbe a időbe ol tömegese telepedte me zsidó
U.-en hog meglév templo szűkne bizonyult 1905-be elhatározták hog félmilli
koroná előirányzatta ú templomot iskolá é székháza építene Baumhor Lipó
műépítés terve szerin A építkezé Kubiny Károl é Erns Józse hitközség elnökö
működés idej alat történ é Pa Igná főrabb 1909 nyará avatt fe monumentáli
épületet hitközsé év költségvetés 1.022.40 dinár mel összegbő hitélet célokr
447,000 humanitárius oktatás é szociáli célokr pedi 230,00 dinár fordít 1 alapo
é 1 alapítvány keze hitközsé 395,08 diná értékben Lélekszám 105 családba 4000
aki közü 93 adófizető 4 képvisel közü kiválasztot 1 elöljár vezet hitközsé
ügyeit ma vezetőség Kis Henri főrabbi Lusti Nándo elnök Fran Gyul alelnök
Weltman Lipót Kraus Mihály Raine Simon Gros Viktor Ofne Fülöp Schossberge Jenő
Nag Ferenc Bade Miks elöljárók Zwiebac Adol é Rosenblüt Sam templomgondnokok
Jegyz Klei Ármi é főkánto Mande Lajos vezetősé jelenle a aggo ház é kultúrpalot
építésé készít elő Chevr Kadis tagjaina szám 45 é Raine Simo gyáro elnö vezetés
alat áll hitközsé kebelébe működ egyesülete következők Zsid Nemzet Szövetség
elnök Sattle Mátyás Jud Makkab sportegyesület elnök Schwart Péte é társelnök
Maye József Pr Palesztin egyesület Ivria ifjúság egyesület elnök Fische Lajos
15161.h
CÍMSZ Újvid
SZÓCIK Újvid Novisa SzHS sza ki váro Bács-Bodr vm 50.0 la hel levéltárb lé
okmány szeri váro hatós XVI s el éveib zsid kérésé ho járulj hoz hitközs
alapításáho tö ízb visszautasított Mindöss a tudt elérn ho halott eltemetésé
egylet alapította E okmá szeri Chev Kadi m 173 működöt egyl teh megelőz hitközs
alakulás lehete késő mag zsi közöss kifejlődéséne 48- szabadságha idej U.-
romhalmaz lőtté zsi hitközs templom iskoláj irattá leéget zsid koldusbot
jutotta hitközs irat fe említe dokumentumok kív elkallódta Mindöss ann
állapítha me ho el templom 182 épített templ befogadóképessé ut ítélv ebb időb
1 csal élhete községbe 1829-50- hiányz mind ada me hitközség vonatkozi 1851-b restaurált
templomo hitközségn m n vo autonómiáj han váro hatós felügyele ala állot
vezetőség e kiküldö váro bizt vezeté melle választot gyűlése váro kiküldö
jelenlétéb tartott hozo határozatok váro taná hagy jóv 18 no 2 megejte
választás el elöljá Ro Emanu let választmán tag lette Wiegenfe Jaka Grub Dávi
Bö Simo Schossberg Jaka Zwieba Jak Koró Izrae templomgondn Ko Simo vezetős
restauráltat templom helyreállítot iskolá Nitz gróf hitközségn 5 arany ado
kölcs templ restaurálásár iskol Königstädtl Dáv taní vezett k temesvá ország
tanhatós 48- szabadságha utá 185 helyeze viss állásáb Késő k tanít alkalmazta
Ha Illé Fark Izrael közs el rabbi nagytudá Frei Jak Sol vol a 188 bekövetkeze
halálá töltöt rabbiszéke 18 ősz alaku m Nőegyle me fennál Legkimagasló alak enn
egyletn néh Fisch Mári akin arckép hitközs tanácsterméb helyezt e m mú évszáz
vé fe délvid ipa kereskedel gócpontjá fejlődöt Ebb időb o tömeges telepedt m
zsid U.-e ho meglé templ szűkn bizonyul 1905-b elhatároztá ho félmill koron
előirányzatt templomo iskol székház építen Baumho Lip műépíté terv szeri
építkez Kubin Káro Ern Józs hitközsé elnök működé ide ala törté P Ign főrab 190
nyar avat f monumentál épülete hitközs é költségveté 1.022.4 diná me összegb
hitéle célok 447,00 humanitáriu oktatá szociál célok ped 230,0 diná fordí alap
alapítván kez hitközs 395,0 din értékbe Lélekszá 10 családb 400 ak köz 9
adófizet képvise köz kiválaszto elöljá veze hitközs ügyei m vezetősé Ki Henr
főrabb Lust Nánd elnö Fra Gyu alelnö Weltma Lipó Krau Mihál Rain Simo Gro Vikto
Ofn Fülö Schossberg Jen Na Feren Bad Mik elöljáró Zwieba Ado Rosenblü Sa
templomgondnoko Jegy Kle Árm főkánt Mand Lajo vezetős jelenl agg há kultúrpalo
építés készí el Chev Kadi tagjain szá 4 Rain Sim gyár eln vezeté ala ál hitközs
kebeléb műkö egyesület következő Zsi Nemze Szövetsé elnö Sattl Mátyá Ju Makka
sportegyesüle elnö Schwar Pét társelnö May Józse P Paleszti egyesüle Ivri
ifjúsá egyesüle elnö Fisch Lajo
15161.
CÍMS Újvi
SZÓCI Újvi Novis SzH sz k vár Bács-Bod v 50. l he levéltár l okmán szer vár
ható XV e évei zsi kérés h járul ho hitköz alapításáh t íz visszautasítot
Mindös tud elér h halot eltemetés egyle alapított okm szer Che Kad 17 működö
egy te megelő hitköz alakulá lehet kés ma zs közös kifejlődésén 48 szabadságh
ide U. romhalma lőtt zs hitköz templo iskolá iratt leége zsi koldusbo jutott
hitköz ira f említ dokumentumo kí elkallódt Mindös an állapíth m h e templo 18
építet temp befogadóképess u ítél eb idő csa élhet községb 1829-50 hiány min ad
m hitközsé vonatkoz 1851- restaurál templom hitközség v autonómiá ha vár ható
felügyel al állo vezetősé kiküld vár biz vezet mell választo gyűlés vár kiküld
jelenlété tartot hoz határozato vár tan hag jó 1 n megejt választá e elölj R
Eman le választmá ta lett Wiegenf Jak Gru Dáv B Sim Schossber Jak Zwieb Ja Kor
Izra templomgond K Sim vezető restaurálta templo helyreállíto iskol Nit gró
hitközség aran ad kölc temp restaurálásá isko Königstädt Dá tan vezet temesv
orszá tanható 48 szabadságh ut 18 helyez vis állásá Kés taní alkalmazt H Ill
Far Izrae köz e rabb nagytud Fre Ja So vo 18 bekövetkez halál töltö rabbiszék 1
ős alak Nőegyl m fenná Legkimagasl ala en egylet né Fisc Már aki arcké hitköz
tanácstermé helyez m évszá v f délvi ip kereskede gócpontj fejlődö Eb idő
tömege teleped zsi U.- h megl temp szűk bizonyu 1905- elhatározt h félmil koro
előirányzat templom isko székhá építe Baumh Li műépít ter szer építke Kubi Kár
Er Józ hitközs elnö működ id al tört Ig főra 19 nya ava monumentá épület hitköz
költségvet 1.022. din m összeg hitél célo 447,0 humanitári oktat szociá célo pe
230, din ford ala alapítvá ke hitköz 395, di értékb Léleksz 1 család 40 a kö
adófize képvis kö kiválaszt elölj vez hitköz ügye vezetős K Hen főrab Lus Nán
eln Fr Gy aleln Weltm Lip Kra Mihá Rai Sim Gr Vikt Of Fül Schossber Je N Fere
Ba Mi elöljár Zwieb Ad Rosenbl S templomgondnok Jeg Kl Ár főkán Man Laj vezető
jelen ag h kultúrpal építé kész e Che Kad tagjai sz Rai Si gyá el vezet al á
hitköz kebelé műk egyesüle következ Zs Nemz Szövets eln Satt Máty J Makk
sportegyesül eln Schwa Pé társeln Ma Józs Paleszt egyesül Ivr ifjús egyesül eln
Fisc Laj
15161
CÍM Újv
SZÓC Újv Novi Sz s vá Bács-Bo 50 h levéltá okmá sze vá hat X éve zs kéré
járu h hitkö alapításá í visszautasíto Mindö tu elé halo eltemeté egyl alapítot
ok sze Ch Ka 1 működ eg t megel hitkö alakul lehe ké m z közö kifejlődésé 4
szabadság id U romhalm lőt z hitkö templ iskol irat leég zs koldusb jutot hitkö
ir emlí dokumentum k elkallód Mindö a állapít templ 1 építe tem befogadóképes
íté e id cs élhe község 1829-5 hián mi a hitközs vonatko 1851 restaurá templo
hitközsé autonómi h vá hat felügye a áll vezetős kikül vá bi veze mel választ
gyűlé vá kikül jelenlét tarto ho határozat vá ta ha j megej választ elöl Ema l
választm t let Wiegen Ja Gr Dá Si Schossbe Ja Zwie J Ko Izr templomgon Si vezet
restaurált templ helyreállít isko Ni gr hitközsé ara a köl tem restaurálás isk
Königstäd D ta veze temes orsz tanhat 4 szabadság u 1 helye vi állás Ké tan
alkalmaz Il Fa Izra kö rab nagytu Fr J S v 1 bekövetke halá tölt rabbiszé ő ala
Nőegy fenn Legkimagas al e egyle n Fis Má ak arck hitkö tanácsterm helye évsz
délv i keresked gócpont fejlőd E id tömeg telepe zs U. meg tem szű bizony 1905
elhatároz félmi kor előirányza templo isk székh épít Baum L műépí te sze építk
Kub Ká E Jó hitköz eln műkö i a tör I főr 1 ny av monument épüle hitkö
költségve 1.022 di össze hité cél 447, humanitár okta szoci cél p 230 di for al
alapítv k hitkö 395 d érték Léleks csalá 4 k adófiz képvi k kiválasz elöl ve
hitkö ügy vezető He főra Lu Ná el F G alel Welt Li Kr Mih Ra Si G Vik O Fü
Schossbe J Fer B M elöljá Zwie A Rosenb templomgondno Je K Á főká Ma La vezet
jele a kultúrpa épít kés Ch Ka tagja s Ra S gy e veze a hitkö kebel mű egyesül
követke Z Nem Szövet el Sat Mát Mak sportegyesü el Schw P társel M Józ Palesz egyesü
Iv ifjú egyesü el Fis La
1516
CÍ Új
SZÓ Új Nov S v Bács-B 5 levélt okm sz v ha év z kér jár hitk alapítás
visszautasít Mind t el hal eltemet egy alapíto o sz C K műkö e mege hitk alaku
leh k köz kifejlődés szabadsá i romhal lő hitk temp isko ira leé z koldus juto
hitk i eml dokumentu elkalló Mind állapí temp épít te befogadóképe ít i c élh
közsé 1829- hiá m hitköz vonatk 185 restaur templ hitközs autonóm v ha felügy
ál vezető kikü v b vez me válasz gyűl v kikü jelenlé tart h határoza v t h mege
válasz elö Em választ le Wiege J G D S Schossb J Zwi K Iz templomgo S veze
restaurál temp helyreállí isk N g hitközs ar kö te restaurálá is Königstä t vez
teme ors tanha szabadsá hely v állá K ta alkalma I F Izr k ra nagyt F bekövetk
hal töl rabbisz al Nőeg fen Legkimaga a egyl Fi M a arc hitk tanácster hely évs
dél kereske gócpon fejlő i töme telep z U me te sz bizon 190 elhatáro félm ko
előirányz templ is szék épí Bau műép t sz épít Ku K J hitkö el műk tö fő n a
monumen épül hitk költségv 1.02 d össz hit cé 447 humanitá okt szoc cé 23 d fo
a alapít hitk 39 érté Lélek csal adófi képv kiválas elö v hitk üg vezet H főr L
N e ale Wel L K Mi R S Vi F Schossb Fe elölj Zwi Rosen templomgondn J fők M L
veze jel kultúrp épí ké C K tagj R g vez hitk kebe m egyesü követk Ne Szöve e
Sa Má Ma sportegyes e Sch társe Jó Pales egyes I ifj egyes e Fi L