15196.htm

CÍMSZÓ: Uzsora

SZÓCIKK: Uzsora, (bibl. héber: nesek, a. m. harapás, későbbi héber: ribbit) így nevezi a közgazdaságtan a megengedettnél nagyobb kamatot. Minthogy azonban a régebbi korokban nem volt államilag szabályozott kamatláb s a kamatszedés általában a katolikus kánonjog értelmében elvileg tiltva volt, továbbá a kamatra vonatkozóan a világi és egyházi felfogás nem egyezett s a pénzgazdálkodás fejletlensége mellett mégis szükségessé vált a pénz előteremtése: ezeknél az okok-fogva az U.-t régebbi időkre vonatkozólag egyáltalában nem lehet mai mértékkel mérni, sőt gyakran megállapítani sem. A Biblia eredetileg megtiltja a kamatszedést. Ez a tilalom tehát fokozatosan vonatkozik az U.-ra is. Van azonban olyan bibliai kitétel, mely a más népeknek való kölcsönzést megengedi (Exod. 22. 24; Levit. 25. 36. 37; Deuter. 23. 20. 21). Ezékiel próféta szerint az U. szedés főbűn (18. 13.17), a 15. Zsoltár pedig az igazságosan érző ember egyik tulajdonságának azt tartja, hogy nem ad kölcsönt U.-ra. A Talmud még tovább megy az elítélésben s Ezékiel versére támaszkodva, ezt tanítja: «Aki uzsorára kölcsönzött, kamatot szedett, annak nem szabad élnie, miután elkövette ezeket az aljasságokat» (Bába Mecia 61b), továbbá: «meg kell halnia, vér tapad hozzá». Ebből kitűnik, hogy a talmudi felfogás szerint a kamatra kölcsönző egy kategóriába kerül azzal ,aki vért ont. Az exilium idejében Babiloniában, ahol magas kultúra volt az első tíz században, a zsidó törvényhozás 20% évi kamatot állapított meg s ez elterjedt az európai pénzgazdálkodásnál is, mert a babilóniai Akadémiák döntéseit világszerte elfogadta a zsidóság a középkorban. A babiloni Talmud (Bába Bátra 60a) is ugyanilyen kamatról tesz említést, a Misna pedig még szigorítja a bibliai tilalmat és semmiféle kibúvóval nem engedi az U.-t, sőt a normális U.-t is eltiltja. Az U. és haszon közti különbséget a Bába Mecia talmudtraktátus tárgyalja részletességgel. A középkorban Maimonides hatott oda óriási tekintélyével, hogy a talmudi és gáóni korszak szigora enyhüljön. Erre azért volt szükség, mert a zsidóság a megváltozott viszonyok közt kereskedésre, számos helyen kizárólagosan pénzkereskedésre volt utalva s ezen kívül azonban csupán néhány iparágat (aranyművesség) űzhetett. Maimonides megengedi a kamatot, de határok közé szorítva. Az árvák, szegények és az iskolák részére gyűjtött pénzt lehetett bizonyos kamatra kikölcsönözni. Egyeseknek csupán végső szükség esetén engedélyezi Maimonides a kamatszedést. Az U. nagy jelentőségre azonban a nyugati államokban emelkedett. Kamatot és U.-t nem tudtak akkor megkülönböztetni. Az egyház rigorózus felfogása erkölcsi szempontból épen oly határozottsággal tiltja a kamatszedést s az azzal azonosított U.-t, minta Misna. III. Sándor pápa exkommunikációval fenyíti meg az U.-sokat, de Aquinoi Tamás, a Maimonides műveit ismerő éles eszű scholasztikus filozófus már engedélyezi a jogos kamatot. U., vagy kamatszedés miatt azonban az egyházi átkot csak ritkán alkalmazták. Mindenesetre az egyházi tilalom sok helyen Európában azt eredményezte, hogy a zsidók voltak a legfőbb pénzváltók, kivéve Itáliában, ahol a lombardok túltettek rajtuk. A francia-, angol-, német- és magyarországi zsidóknál azonban legfőbb foglalkozási ág volt egyes iparágak mellett a pénzváltás, amelyet megengedett a világi és egyházi uralom számukra s amelyért sok helyen betelepítették a zsidókat, akik számos világi és egyházi fejedelem pénzkölcsönzői, bankárjai lettek. Sokszor nagyon megbecsülték a zsidó bankárokat, akiket egyáltalán nem tekintettek U.-oknak, de máskor megkeresztelkedésre kényszerítették őket, csupán azért, mert ez esetben, mint keresztények már nem kérhették vissza a kamatra kölcsönzött pénzt. Számos olyan esetről tudunk, amikor ellenkezés esetén vérvádat vagy ostyamegszentségtelenítési vádat emeltek a zsidók ellen. Ilyen eset volt pl. a középkori Anglia híres zsidó bankárjáé, Abraham of Lincolné, de tipikusan ilyen a bazini zsidók máglyára hurcolása is. is (l. Bazini vérvád). A spanyol zsidóság kiűzésénél is döntő szerepet játszott a tartozásoktól való szabadulás épen katolikus Ferdinánd részéről s ezzel kapcsolatosan a zsidók vagyonának elvétele, mint az magának Ludovicus a Paramon inkvizítornak művéből kitűnik. A középkori pápák egy része, a pénzgazdaság fejlődését meg nem értve, számos alkalommal eltiltotta a fejedelmeket a kamatszedés megengedésétől, de ez kivihetetlen volt. Legtipikusabb példát Anglia története nyújtja. Itt a XIII. sz. végén a zsidókat kiűzték U. címén, valójában azonban azért, hogy koholt vádak alapján vagyonukat elkobozhassák, ami meg is történt. A gazdasági élet fejlettsége szükségessé tette, hogy a pénzváltó zsidók helyét a náluk aránytalanul kevesebb rizikóval dolgozó, ellenben privilegizált lombardi pénzkereskedők foglalják el. Nem sokkal később azonban ezeket a közvélemény a pápa uzsorásainak nevezte s nyíltan hangoztatta, hogy sokkal irgalmatlanabbak, minta zsidók voltak (v. ö. Brodnitz, «Wirtschaftsgeschichte Englands» I.). Főleg azt kell tekintetbe venni annak a megértésénél és megítélésénél, hogy a zsidók U.-sok voltak-e, hogy milyen kockázattal dolgoztak. A zsidónak fejadót kellett fizetnie, de ezenkívül helypénzt, a város elhagyása és másikba költözése esetén úti-, vásári- és újabb fejadót, külön adót a tartományi fejedelmeknek, a városnak stb., úgy, hogy mai megállapítás szerint a nagyon soknak látszó esetleges 70% egyáltalában nem hozhatott különösebb hasznot a középkor jogtalan zsidójának. Épen ezért a legtöbb modern gazdaságtörténész (Sombart, Brentano, Oppenheimer) nem tekintik U.-kamatnak a középkori zsidók által szedett kamatot, míg pl. Bücher, a legkiválóbb gazdaságtörténészek egyike, mégis U.-nak tekinti azt. Egyébként a kamat országonként és időnként változott. A francia zsidók ki űzetésük előtt Philippe Auguste alatt a XIII. sz.- ban évi 43%-ot szedhettek, Szicíliában II. Frigyes ugyanazon században 10%-ot engedélyez, Castiliában X. Alfonz pedig 25%-ot, de a cortes ezt redukálta. A zsidó olykor még behajtani sem tudta követelését, sőt maguk az uralkodók fosztották meg kihelyezett tőkéitől, mert felmentették a keresztény adósokat a zsidóktól kapott kölcsönök visszafizetése alól. Mégis a szóbeszéd és rágalom évszázadokon át U.-soknak bélyegezte a zsidókat, jóllehet mindenütt kimutatható, hogy ők csupán úttörői voltak a pénz- és hitelgazdálkodásnak az egész művelt világon s ahol azzal a keresztények foglalkoztak (pl. Hansa-városok, Lombardia stb.), ott ugyanilyen, vagy még magasabb kamatra adtak pénzt a keresztény bankárok, akiknek a jogrend nagyobb védelmet nyújtott s akiknek a kockázata aránytalanul kevesebb volt, mint a pénzkereskedésre ráutalt zsidók. (Az U. magyarországi vonatkozásait l. Pénzüzletnél.) Irodalom. Sombart, «Die Juden und das Wirtschaftsleben» (II. kiad.) : u. a. «Der Kapitalismus» (II. kiad.) ; Endemann, «Die nationalökonomischen Grundsätze der kanonischen Rechtslehre (1863) ; Ashley, «Introduction to the Economie History of England (1888, 2 k.) ; Brodnitz, «Englische Wirtschaftsgeschichte (1918) ; Scherer, «Rechtsverhältnisse der Judens»; Bücher, «Die Bevölkerung der Stadt Frankfurt im Mittelalter»; Schipper, Anfänge d. Kapitalizmus bei den abendlandischen Juden (1907.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5196. címszó a lexikon => 929. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15196.htm

CÍMSZÓ: Uzsora

SZÓCIKK: Uzsora, bibl. héber: nesek, a. m. harapás, későbbi héber: ribbit így nevezi a közgazdaságtan a megengedettnél nagyobb kamatot. Minthogy azonban a régebbi korokban nem volt államilag szabályozott kamatláb s a kamatszedés általában a katolikus kánonjog értelmében elvileg tiltva volt, továbbá a kamatra vonatkozóan a világi és egyházi felfogás nem egyezett s a pénzgazdálkodás fejletlensége mellett mégis szükségessé vált a pénz előteremtése: ezeknél az okok-fogva az U.-t régebbi időkre vonatkozólag egyáltalában nem lehet mai mértékkel mérni, sőt gyakran megállapítani sem. A Biblia eredetileg megtiltja a kamatszedést. Ez a tilalom tehát fokozatosan vonatkozik az U.-ra is. Van azonban olyan bibliai kitétel, mely a más népeknek való kölcsönzést megengedi Exod. 22. 24; Levit. 25. 36. 37; Deuter. 23. 20. 21 . Ezékiel próféta szerint az U. szedés főbűn 18. 13.17 , a 15. Zsoltár pedig az igazságosan érző ember egyik tulajdonságának azt tartja, hogy nem ad kölcsönt U.-ra. A Talmud még tovább megy az elítélésben s Ezékiel versére támaszkodva, ezt tanítja: Aki uzsorára kölcsönzött, kamatot szedett, annak nem szabad élnie, miután elkövette ezeket az aljasságokat Bába Mecia 61b , továbbá: meg kell halnia, vér tapad hozzá . Ebből kitűnik, hogy a talmudi felfogás szerint a kamatra kölcsönző egy kategóriába kerül azzal ,aki vért ont. Az exilium idejében Babiloniában, ahol magas kultúra volt az első tíz században, a zsidó törvényhozás 20% évi kamatot állapított meg s ez elterjedt az európai pénzgazdálkodásnál is, mert a babilóniai Akadémiák döntéseit világszerte elfogadta a zsidóság a középkorban. A babiloni Talmud Bába Bátra 60a is ugyanilyen kamatról tesz említést, a Misna pedig még szigorítja a bibliai tilalmat és semmiféle kibúvóval nem engedi az U.-t, sőt a normális U.-t is eltiltja. Az U. és haszon közti különbséget a Bába Mecia talmudtraktátus tárgyalja részletességgel. A középkorban Maimonides hatott oda óriási tekintélyével, hogy a talmudi és gáóni korszak szigora enyhüljön. Erre azért volt szükség, mert a zsidóság a megváltozott viszonyok közt kereskedésre, számos helyen kizárólagosan pénzkereskedésre volt utalva s ezen kívül azonban csupán néhány iparágat aranyművesség űzhetett. Maimonides megengedi a kamatot, de határok közé szorítva. Az árvák, szegények és az iskolák részére gyűjtött pénzt lehetett bizonyos kamatra kikölcsönözni. Egyeseknek csupán végső szükség esetén engedélyezi Maimonides a kamatszedést. Az U. nagy jelentőségre azonban a nyugati államokban emelkedett. Kamatot és U.-t nem tudtak akkor megkülönböztetni. Az egyház rigorózus felfogása erkölcsi szempontból épen oly határozottsággal tiltja a kamatszedést s az azzal azonosított U.-t, minta Misna. III. Sándor pápa exkommunikációval fenyíti meg az U.-sokat, de Aquinoi Tamás, a Maimonides műveit ismerő éles eszű scholasztikus filozófus már engedélyezi a jogos kamatot. U., vagy kamatszedés miatt azonban az egyházi átkot csak ritkán alkalmazták. Mindenesetre az egyházi tilalom sok helyen Európában azt eredményezte, hogy a zsidók voltak a legfőbb pénzváltók, kivéve Itáliában, ahol a lombardok túltettek rajtuk. A francia-, angol-, német- és magyarországi zsidóknál azonban legfőbb foglalkozási ág volt egyes iparágak mellett a pénzváltás, amelyet megengedett a világi és egyházi uralom számukra s amelyért sok helyen betelepítették a zsidókat, akik számos világi és egyházi fejedelem pénzkölcsönzői, bankárjai lettek. Sokszor nagyon megbecsülték a zsidó bankárokat, akiket egyáltalán nem tekintettek U.-oknak, de máskor megkeresztelkedésre kényszerítették őket, csupán azért, mert ez esetben, mint keresztények már nem kérhették vissza a kamatra kölcsönzött pénzt. Számos olyan esetről tudunk, amikor ellenkezés esetén vérvádat vagy ostyamegszentségtelenítési vádat emeltek a zsidók ellen. Ilyen eset volt pl. a középkori Anglia híres zsidó bankárjáé, Abraham of Lincolné, de tipikusan ilyen a bazini zsidók máglyára hurcolása is. is l. Bazini vérvád . A spanyol zsidóság kiűzésénél is döntő szerepet játszott a tartozásoktól való szabadulás épen katolikus Ferdinánd részéről s ezzel kapcsolatosan a zsidók vagyonának elvétele, mint az magának Ludovicus a Paramon inkvizítornak művéből kitűnik. A középkori pápák egy része, a pénzgazdaság fejlődését meg nem értve, számos alkalommal eltiltotta a fejedelmeket a kamatszedés megengedésétől, de ez kivihetetlen volt. Legtipikusabb példát Anglia története nyújtja. Itt a XIII. sz. végén a zsidókat kiűzték U. címén, valójában azonban azért, hogy koholt vádak alapján vagyonukat elkobozhassák, ami meg is történt. A gazdasági élet fejlettsége szükségessé tette, hogy a pénzváltó zsidók helyét a náluk aránytalanul kevesebb rizikóval dolgozó, ellenben privilegizált lombardi pénzkereskedők foglalják el. Nem sokkal később azonban ezeket a közvélemény a pápa uzsorásainak nevezte s nyíltan hangoztatta, hogy sokkal irgalmatlanabbak, minta zsidók voltak v. ö. Brodnitz, Wirtschaftsgeschichte Englands I. . Főleg azt kell tekintetbe venni annak a megértésénél és megítélésénél, hogy a zsidók U.-sok voltak-e, hogy milyen kockázattal dolgoztak. A zsidónak fejadót kellett fizetnie, de ezenkívül helypénzt, a város elhagyása és másikba költözése esetén úti-, vásári- és újabb fejadót, külön adót a tartományi fejedelmeknek, a városnak stb., úgy, hogy mai megállapítás szerint a nagyon soknak látszó esetleges 70% egyáltalában nem hozhatott különösebb hasznot a középkor jogtalan zsidójának. Épen ezért a legtöbb modern gazdaságtörténész Sombart, Brentano, Oppenheimer nem tekintik U.-kamatnak a középkori zsidók által szedett kamatot, míg pl. Bücher, a legkiválóbb gazdaságtörténészek egyike, mégis U.-nak tekinti azt. Egyébként a kamat országonként és időnként változott. A francia zsidók ki űzetésük előtt Philippe Auguste alatt a XIII. sz.- ban évi 43%-ot szedhettek, Szicíliában II. Frigyes ugyanazon században 10%-ot engedélyez, Castiliában X. Alfonz pedig 25%-ot, de a cortes ezt redukálta. A zsidó olykor még behajtani sem tudta követelését, sőt maguk az uralkodók fosztották meg kihelyezett tőkéitől, mert felmentették a keresztény adósokat a zsidóktól kapott kölcsönök visszafizetése alól. Mégis a szóbeszéd és rágalom évszázadokon át U.-soknak bélyegezte a zsidókat, jóllehet mindenütt kimutatható, hogy ők csupán úttörői voltak a pénz- és hitelgazdálkodásnak az egész művelt világon s ahol azzal a keresztények foglalkoztak pl. Hansa-városok, Lombardia stb. , ott ugyanilyen, vagy még magasabb kamatra adtak pénzt a keresztény bankárok, akiknek a jogrend nagyobb védelmet nyújtott s akiknek a kockázata aránytalanul kevesebb volt, mint a pénzkereskedésre ráutalt zsidók. Az U. magyarországi vonatkozásait l. Pénzüzletnél. Irodalom. Sombart, Die Juden und das Wirtschaftsleben II. kiad. : u. a. Der Kapitalismus II. kiad. ; Endemann, Die nationalökonomischen Grundsätze der kanonischen Rechtslehre 1863 ; Ashley, Introduction to the Economie History of England 1888, 2 k. ; Brodnitz, Englische Wirtschaftsgeschichte 1918 ; Scherer, Rechtsverhältnisse der Judens ; Bücher, Die Bevölkerung der Stadt Frankfurt im Mittelalter ; Schipper, Anfänge d. Kapitalizmus bei den abendlandischen Juden 1907.

15196.ht

CÍMSZÓ Uzsor

SZÓCIKK Uzsora bibl héber nesek a m harapás később héber ribbi íg nevez közgazdaságta megengedettné nagyob kamatot Minthog azonba régebb korokba ne vol államila szabályozot kamatlá kamatszedé általába katoliku kánonjo értelmébe elvile tiltv volt tovább kamatr vonatkozóa világ é egyház felfogá ne egyezet pénzgazdálkodá fejletlenség mellet mégi szükségess vál pén előteremtése ezekné a okok-fogv a U.- régebb időkr vonatkozóla egyáltalába ne lehe ma mértékke mérni ső gyakra megállapítan sem Bibli eredetile megtiltj kamatszedést E tilalo tehá fokozatosa vonatkozi a U.-r is Va azonba olya biblia kitétel mel má népekne val kölcsönzés megenged Exod 22 24 Levit 25 36 37 Deuter 23 20 2 Ezékie prófét szerin a U szedé főbű 18 13.1 15 Zsoltá pedi a igazságosa érz embe egyi tulajdonságána az tartja hog ne a kölcsön U.-ra Talmu mé továb meg a elítélésbe Ezékie versér támaszkodva ez tanítja Ak uzsorár kölcsönzött kamato szedett anna ne szaba élnie miutá elkövett ezeke a aljasságoka Báb Meci 61 továbbá me kel halnia vé tapa hozz Ebbő kitűnik hog talmud felfogá szerin kamatr kölcsönz eg kategóriáb kerü azza ,ak vér ont A exiliu idejébe Babiloniában aho maga kultúr vol a els tí században zsid törvényhozá 20 év kamato állapítot me e elterjed a európa pénzgazdálkodásná is mer babilónia Akadémiá döntései világszert elfogadt zsidósá középkorban babilon Talmu Báb Bátr 60 i ugyanilye kamatró tes említést Misn pedi mé szigorítj biblia tilalma é semmifél kibúvóva ne enged a U.-t ső normáli U.- i eltiltja A U é haszo közt különbsége Báb Meci talmudtraktátu tárgyalj részletességgel középkorba Maimonide hatot od óriás tekintélyével hog talmud é gáón korsza szigor enyhüljön Err azér vol szükség mer zsidósá megváltozot viszonyo köz kereskedésre számo helye kizárólagosa pénzkereskedésr vol utalv eze kívü azonba csupá néhán iparága aranyművessé űzhetett Maimonide megenged kamatot d határo köz szorítva A árvák szegénye é a iskolá részér gyűjtöt pénz lehetet bizonyo kamatr kikölcsönözni Egyesekne csupá végs szüksé eseté engedélyez Maimonide kamatszedést A U nag jelentőségr azonba nyugat államokba emelkedett Kamato é U.- ne tudta akko megkülönböztetni A egyhá rigorózu felfogás erkölcs szempontbó épe ol határozottságga tiltj kamatszedés a azza azonosítot U.-t mint Misna III Sándo páp exkommunikációva fenyít me a U.-sokat d Aquino Tamás Maimonide művei ismer éle esz scholasztiku filozófu má engedélyez jogo kamatot U. vag kamatszedé miat azonba a egyház átko csa ritká alkalmazták Mindenesetr a egyház tilalo so helye Európába az eredményezte hog zsidó volta legfőb pénzváltók kivév Itáliában aho lombardo túltette rajtuk francia- angol- német é magyarország zsidókná azonba legfőb foglalkozás á vol egye iparága mellet pénzváltás amelye megengedet világ é egyház uralo számukr amelyér so helye betelepítetté zsidókat aki számo világ é egyház fejedele pénzkölcsönzői bankárja lettek Sokszo nagyo megbecsülté zsid bankárokat akike egyáltalá ne tekintette U.-oknak d másko megkeresztelkedésr kényszerítetté őket csupá azért mer e esetben min kereszténye má ne kérhetté vissz kamatr kölcsönzöt pénzt Számo olya esetrő tudunk amiko ellenkezé eseté vérváda vag ostyamegszentségtelenítés váda emelte zsidó ellen Ilye ese vol pl középkor Angli híre zsid bankárjáé Abraha o Lincolné d tipikusa ilye bazin zsidó máglyár hurcolás is i l Bazin vérvá spanyo zsidósá kiűzéséné i dönt szerepe játszot tartozásoktó val szabadulá épe katoliku Ferdinán részérő ezze kapcsolatosa zsidó vagyonána elvétele min a magána Ludovicu Paramo inkvizítorna művébő kitűnik középkor pápá eg része pénzgazdasá fejlődésé me ne értve számo alkalomma eltiltott fejedelmeke kamatszedé megengedésétől d e kivihetetle volt Legtipikusab példá Angli történet nyújtja It XIII sz végé zsidóka kiűzté U címén valójába azonba azért hog kohol váda alapjá vagyonuka elkobozhassák am me i történt gazdaság éle fejlettség szükségess tette hog pénzvált zsidó helyé nálu aránytalanu keveseb rizikóva dolgozó ellenbe privilegizál lombard pénzkereskedő foglaljá el Ne sokka későb azonba ezeke közvélemén páp uzsorásaina nevezt nyílta hangoztatta hog sokka irgalmatlanabbak mint zsidó volta v ö Brodnitz Wirtschaftsgeschicht England I Főle az kel tekintetb venn anna megértéséné é megítélésénél hog zsidó U.-so voltak-e hog milye kockázatta dolgoztak zsidóna fejadó kellet fizetnie d ezenkívü helypénzt váro elhagyás é másikb költözés eseté úti- vásári é újab fejadót külö adó tartomány fejedelmeknek városna stb. úgy hog ma megállapítá szerin nagyo sokna látsz esetlege 70 egyáltalába ne hozhatot különöseb haszno középko jogtala zsidójának Épe ezér legtöb moder gazdaságtörténés Sombart Brentano Oppenheime ne tekinti U.-kamatna középkor zsidó álta szedet kamatot mí pl Bücher legkiválób gazdaságtörténésze egyike mégi U.-na tekint azt Egyébkén kama országonkén é időnkén változott franci zsidó k űzetésü előt Philipp August alat XIII sz. ba év 43%-o szedhettek Szicíliába II Frigye ugyanazo századba 10%-o engedélyez Castiliába X Alfon pedi 25%-ot d corte ez redukálta zsid olyko mé behajtan se tudt követelését ső magu a uralkodó fosztottá me kihelyezet tőkéitől mer felmentetté keresztén adósoka zsidóktó kapot kölcsönö visszafizetés alól Mégi szóbeszé é rágalo évszázadoko á U.-sokna bélyegezt zsidókat jóllehe mindenüt kimutatható hog ő csupá úttörő volta pénz é hitelgazdálkodásna a egés művel világo aho azza kereszténye foglalkozta pl Hansa-városok Lombardi stb ot ugyanilyen vag mé magasab kamatr adta pénz keresztén bankárok akikne jogren nagyob védelme nyújtot akikne kockázat aránytalanu keveseb volt min pénzkereskedésr ráutal zsidók A U magyarország vonatkozásai l Pénzüzletnél Irodalom Sombart Di Jude un da Wirtschaftslebe II kiad u a De Kapitalismu II kiad Endemann Di nationalökonomische Grundsätz de kanonische Rechtslehr 186 Ashley Introductio t th Economi Histor o Englan 1888 k Brodnitz Englisch Wirtschaftsgeschicht 191 Scherer Rechtsverhältniss de Juden Bücher Di Bevölkerun de Stad Frankfur i Mittelalte Schipper Anfäng d Kapitalizmu be de abendlandische Jude 1907

15196.h

CÍMSZ Uzso

SZÓCIK Uzsor bib hébe nese harapá későb hébe ribb í neve közgazdaságt megengedettn nagyo kamato Mintho azonb régeb korokb n vo államil szabályozo kamatl kamatszed általáb katolik kánonj értelméb elvil tilt vol továb kamat vonatkozó vilá egyhá felfog n egyeze pénzgazdálkod fejletlensé melle még szükséges vá pé előteremtés ezekn okok-fog U. régeb idők vonatkozól egyáltaláb n leh m mértékk mérn s gyakr megállapíta se Bibl eredetil megtilt kamatszedés tilal teh fokozatos vonatkoz U.- i V azonb oly bibli kitéte me m népekn va kölcsönzé megenge Exo 2 2 Levi 2 3 3 Deute 2 2 Ezéki prófé szeri szed főb 1 13. 1 Zsolt ped igazságos ér emb egy tulajdonságán a tartj ho n kölcsö U.-r Talm m tová me elítélésb Ezéki versé támaszkodv e tanítj A uzsorá kölcsönzöt kamat szedet ann n szab élni miut elkövet ezek aljasságok Bá Mec 6 tovább m ke halni v tap hoz Ebb kitűni ho talmu felfog szeri kamat kölcsön e kategóriá ker azz ,a vé on exili idejéb Babiloniába ah mag kultú vo el t századba zsi törvényhoz 2 é kamat állapíto m elterje európ pénzgazdálkodásn i me babilóni Akadémi döntése világszer elfogad zsidós középkorba babilo Talm Bá Bát 6 ugyanily kamatr te említés Mis ped m szigorít bibli tilalm semmifé kibúvóv n enge U.- s normál U. eltiltj hasz köz különbség Bá Mec talmudtraktát tárgyal részletességge középkorb Maimonid hato o óriá tekintélyéve ho talmu gáó korsz szigo enyhüljö Er azé vo szüksé me zsidós megváltozo viszony kö kereskedésr szám hely kizárólagos pénzkereskedés vo utal ez kív azonb csup néhá iparág aranyművess űzhetet Maimonid megenge kamato határ kö szorítv árvá szegény iskol részé gyűjtö pén lehete bizony kamat kikölcsönözn Egyesekn csup vég szüks eset engedélye Maimonid kamatszedés na jelentőség azonb nyuga államokb emelkedet Kamat U. n tudt akk megkülönböztetn egyh rigoróz felfogá erkölc szempontb ép o határozottságg tilt kamatszedé azz azonosíto U.- min Misn II Sánd pá exkommunikációv fenyí m U.-soka Aquin Tamá Maimonid műve isme él es scholasztik filozóf m engedélye jog kamato U va kamatszed mia azonb egyhá átk cs ritk alkalmaztá Mindeneset egyhá tilal s hely Európáb a eredményezt ho zsid volt legfő pénzváltó kivé Itáliába ah lombard túltett rajtu francia angol néme magyarorszá zsidókn azonb legfő foglalkozá vo egy iparág melle pénzváltá amely megengede vilá egyhá ural számuk amelyé s hely betelepített zsidóka ak szám vilá egyhá fejedel pénzkölcsönző bankárj lette Soksz nagy megbecsült zsi bankároka akik egyáltal n tekintett U.-okna másk megkeresztelkedés kényszerített őke csup azér me esetbe mi keresztény m n kérhett viss kamat kölcsönzö pénz Szám oly esetr tudun amik ellenkez eset vérvád va ostyamegszentségteleníté vád emelt zsid elle Ily es vo p középko Angl hír zsi bankárjá Abrah Lincoln tipikus ily bazi zsid máglyá hurcolá i Bazi vérv spany zsidós kiűzésén dön szerep játszo tartozásokt va szabadul ép katolik Ferdiná részér ezz kapcsolatos zsid vagyonán elvétel mi magán Ludovic Param inkvizítorn művéb kitűni középko páp e rész pénzgazdas fejlődés m n értv szám alkalomm eltiltot fejedelmek kamatszed megengedésétő kivihetetl vol Legtipikusa péld Angl történe nyújtj I XII s vég zsidók kiűzt címé valójáb azonb azér ho koho vád alapj vagyonuk elkobozhassá a m történ gazdasá él fejlettsé szükséges tett ho pénzvál zsid hely nál aránytalan kevese rizikóv dolgoz ellenb privilegizá lombar pénzkeresked foglalj e N sokk késő azonb ezek közvélemé pá uzsorásain nevez nyílt hangoztatt ho sokk irgalmatlanabba min zsid volt Brodnit Wirtschaftsgeschich Englan Fől a ke tekintet ven ann megértésén megítéléséné ho zsid U.-s voltak- ho mily kockázatt dolgozta zsidón fejad kelle fizetni ezenkív helypénz vár elhagyá másik költözé eset úti vásár úja fejadó kül ad tartomán fejedelmekne városn stb úg ho m megállapít szeri nagy sokn láts esetleg 7 egyáltaláb n hozhato különöse haszn középk jogtal zsidójána Ép ezé legtö mode gazdaságtörténé Sombar Brentan Oppenheim n tekint U.-kamatn középko zsid ált szede kamato m p Büche legkiváló gazdaságtörténész egyik még U.-n tekin az Egyébké kam országonké időnké változot franc zsid űzetés elő Philip Augus ala XII sz b é 43%- szedhette Szicíliáb I Frigy ugyanaz századb 10%- engedélye Castiliáb Alfo ped 25%-o cort e redukált zsi olyk m behajta s tud követelésé s mag uralkod fosztott m kihelyeze tőkéitő me felmentett kereszté adósok zsidókt kapo kölcsön visszafizeté aló Még szóbesz rágal évszázadok U.-sokn bélyegez zsidóka jólleh mindenü kimutathat ho csup úttör volt pén hitelgazdálkodásn egé műve világ ah azz keresztény foglalkozt p Hansa-városo Lombard st o ugyanilye va m magasa kamat adt pén kereszté bankáro akikn jogre nagyo védelm nyújto akikn kockáza aránytalan kevese vol mi pénzkereskedés ráuta zsidó magyarorszá vonatkozása Pénzüzletné Irodalo Sombar D Jud u d Wirtschaftsleb I kia D Kapitalism I kia Endeman D nationalökonomisch Grundsät d kanonisch Rechtsleh 18 Ashle Introducti t Econom Histo Engla 188 Brodnit Englisc Wirtschaftsgeschich 19 Schere Rechtsverhältnis d Jude Büche D Bevölkeru d Sta Frankfu Mittelalt Schippe Anfän Kapitalizm b d abendlandisch Jud 190

15196.

CÍMS Uzs

SZÓCI Uzso bi héb nes harap késő héb rib nev közgazdaság megengedett nagy kamat Minth azon rége korok v állami szabályoz kamat kamatsze általá katoli kánon értelmé elvi til vo tová kama vonatkoz vil egyh felfo egyez pénzgazdálko fejletlens mell mé szüksége v p előteremté ezek okok-fo U rége idő vonatkozó egyáltalá le mérték mér gyak megállapít s Bib eredeti megtil kamatszedé tila te fokozato vonatko U. azon ol bibl kitét m népek v kölcsönz megeng Ex Lev Deut Ezék próf szer sze fő 13 Zsol pe igazságo é em eg tulajdonságá tart h kölcs U.- Tal tov m elítélés Ezék vers támaszkod tanít uzsor kölcsönzö kama szede an sza éln miu elköve eze aljasságo B Me továb k haln ta ho Eb kitűn h talm felfo szer kama kölcsö kategóri ke az , v o exil idejé Babiloniáb a ma kult v e századb zs törvényho kama állapít elterj euró pénzgazdálkodás m babilón Akadém döntés világsze elfoga zsidó középkorb babil Tal B Bá ugyanil kamat t említé Mi pe szigorí bibl tilal semmif kibúvó eng U. normá U eltilt has kö különbsé B Me talmudtraktá tárgya részletességg középkor Maimoni hat óri tekintélyév h talm gá kors szig enyhülj E az v szüks m zsidó megváltoz viszon k kereskedés szá hel kizárólago pénzkereskedé v uta e kí azon csu néh ipará aranyműves űzhete Maimoni megeng kamat hatá k szorít árv szegén isko rész gyűjt pé lehet bizon kama kikölcsönöz Egyesek csu vé szük ese engedély Maimoni kamatszedé n jelentősé azon nyug államok emelkede Kama U tud ak megkülönböztet egy rigoró felfog erköl szempont é határozottság til kamatszed az azonosít U. mi Mis I Sán p exkommunikáció feny U.-sok Aqui Tam Maimoni műv ism é e scholaszti filozó engedély jo kamat v kamatsze mi azon egyh át c rit alkalmazt Mindenese egyh tila hel Európá eredményez h zsi vol legf pénzvált kiv Itáliáb a lombar túltet rajt franci ango ném magyarorsz zsidók azon legf foglalkoz v eg ipará mell pénzvált amel megenged vil egyh ura számu amely hel betelepítet zsidók a szá vil egyh fejede pénzkölcsönz bankár lett Soks nag megbecsül zs bankárok aki egyálta tekintet U.-okn más megkeresztelkedé kényszerítet ők csu azé m esetb m keresztén kérhet vis kama kölcsönz pén Szá ol eset tudu ami ellenke ese vérvá v ostyamegszentségtelenít vá emel zsi ell Il e v középk Ang hí zs bankárj Abra Lincol tipiku il baz zsi mágly hurcol Baz vér span zsidó kiűzésé dö szere játsz tartozások v szabadu é katoli Ferdin részé ez kapcsolato zsi vagyoná elvéte m magá Ludovi Para inkvizítor művé kitűn középk pá rés pénzgazda fejlődé ért szá alkalom eltilto fejedelme kamatsze megengedését kivihetet vo Legtipikus pél Ang történ nyújt XI vé zsidó kiűz cím valójá azon azé h koh vá alap vagyonu elkobozhass törté gazdas é fejletts szüksége tet h pénzvá zsi hel ná aránytala keves rizikó dolgo ellen privilegiz lomba pénzkereske foglal sok kés azon eze közvélem p uzsorásai neve nyíl hangoztat h sok irgalmatlanabb mi zsi vol Brodni Wirtschaftsgeschic Engla Fő k tekinte ve an megértésé megítélésén h zsi U.- voltak h mil kockázat dolgozt zsidó feja kell fizetn ezenkí helypén vá elhagy mási költöz ese út vásá új fejad kü a tartomá fejedelmekn város st ú h megállapí szer nag sok lát esetle egyáltalá hozhat különös hasz közép jogta zsidóján É ez legt mod gazdaságtörtén Somba Brenta Oppenhei tekin U.-kamat középk zsi ál szed kamat Büch legkivál gazdaságtörténés egyi mé U.- teki a Egyébk ka országonk időnk változo fran zsi űzeté el Phili Augu al XI s 43% szedhett Szicíliá Frig ugyana század 10% engedély Castiliá Alf pe 25%- cor redukál zs oly behajt tu követelés ma uralko fosztot kihelyez tőkéit m felmentet kereszt adóso zsidók kap kölcsö visszafizet al Mé szóbes rága évszázado U.-sok bélyege zsidók jólle minden kimutatha h csu úttö vol pé hitelgazdálkodás eg műv vilá a az keresztén foglalkoz Hansa-város Lombar s ugyanily v magas kama ad pé kereszt bankár akik jogr nagy védel nyújt akik kockáz aránytala keves vo m pénzkereskedé ráut zsid magyarorsz vonatkozás Pénzüzletn Irodal Somba Ju Wirtschaftsle ki Kapitalis ki Endema nationalökonomisc Grundsä kanonisc Rechtsle 1 Ashl Introduct Econo Hist Engl 18 Brodni Englis Wirtschaftsgeschic 1 Scher Rechtsverhältni Jud Büch Bevölker St Frankf Mittelal Schipp Anfä Kapitaliz abendlandisc Ju 19

15196

CÍM Uz

SZÓC Uzs b hé ne hara kés hé ri ne közgazdasá megengedet nag kama Mint azo rég koro állam szabályo kama kamatsz által katol káno értelm elv ti v tov kam vonatko vi egy felf egye pénzgazdálk fejletlen mel m szükség előteremt eze okok-f rég id vonatkoz egyáltal l mérté mé gya megállapí Bi eredet megti kamatszed til t fokozat vonatk U azo o bib kité népe kölcsön megen E Le Deu Ezé pró sze sz f 1 Zso p igazság e e tulajdonság tar kölc U. Ta to elítélé Ezé ver támaszko taní uzso kölcsönz kam szed a sz él mi elköv ez aljasság M tová hal t h E kitű tal felf sze kam kölcs kategór k a exi idej Babiloniá m kul század z törvényh kam állapí elter eur pénzgazdálkodá babiló Akadé dönté világsz elfog zsid középkor babi Ta B ugyani kama említ M p szigor bib tila semmi kibúv en U norm eltil ha k különbs M talmudtrakt tárgy részletesség középko Maimon ha ór tekintélyé tal g kor szi enyhül a szük zsid megválto viszo kereskedé sz he kizárólag pénzkeresked ut k azo cs né ipar aranyműve űzhet Maimon megen kama hat szorí ár szegé isk rés gyűj p lehe bizo kam kikölcsönö Egyese cs v szü es engedél Maimon kamatszed jelentős azo nyu államo emelked Kam tu a megkülönbözte eg rigor felfo erkö szempon határozottsá ti kamatsze a azonosí U m Mi Sá exkommunikáci fen U.-so Aqu Ta Maimon mű is scholaszt filoz engedél j kama kamatsz m azo egy á ri alkalmaz Mindenes egy til he Európ eredménye zs vo leg pénzvál ki Itáliá lomba túlte raj franc ang né magyarors zsidó azo leg foglalko e ipar mel pénzvál ame megenge vi egy ur szám amel he betelepíte zsidó sz vi egy fejed pénzkölcsön banká let Sok na megbecsü z bankáro ak egyált tekinte U.-ok má megkeresztelked kényszeríte ő cs az eset kereszté kérhe vi kam kölcsön pé Sz o ese tud am ellenk es vérv ostyamegszentségtelení v eme zs el I közép An h z bankár Abr Linco tipik i ba zs mágl hurco Ba vé spa zsid kiűzés d szer játs tartozáso szabad katol Ferdi rész e kapcsolat zs vagyon elvét mag Ludov Par inkvizíto műv kitű közép p ré pénzgazd fejlőd ér sz alkalo eltilt fejedelm kamatsz megengedésé kivihete v Legtipiku pé An törté nyúj X v zsid kiű cí valój azo az ko v ala vagyon elkobozhas tört gazda fejlett szükség te pénzv zs he n aránytal keve rizik dolg elle privilegi lomb pénzkeresk fogla so ké azo ez közvéle uzsorása nev nyí hangozta so irgalmatlanab m zs vo Brodn Wirtschaftsgeschi Engl F tekint v a megértés megítélésé zs U. volta mi kockáza dolgoz zsid fej kel fizet ezenk helypé v elhag más költö es ú vás ú feja k tartom fejedelmek váro s megállap sze na so lá esetl egyáltal hozha különö has közé jogt zsidójá e leg mo gazdaságtörté Somb Brent Oppenhe teki U.-kama közép zs á sze kama Büc legkivá gazdaságtörténé egy m U. tek Egyéb k országon időn változ fra zs űzet e Phil Aug a X 43 szedhet Szicíli Fri ugyan száza 10 engedél Castili Al p 25% co reduká z ol behaj t követelé m uralk foszto kihelye tőkéi felmente keresz adós zsidó ka kölcs visszafize a M szóbe rág évszázad U.-so bélyeg zsidó jóll minde kimutath cs útt vo p hitelgazdálkodá e mű vil a kereszté foglalko Hansa-váro Lomba ugyanil maga kam a p keresz banká aki jog nag véde nyúj aki kocká aránytal keve v pénzkeresked ráu zsi magyarors vonatkozá Pénzüzlet Iroda Somb J Wirtschaftsl k Kapitali k Endem nationalökonomis Grunds kanonis Rechtsl Ash Introduc Econ His Eng 1 Brodn Engli Wirtschaftsgeschi Sche Rechtsverhältn Ju Büc Bevölke S Frank Mittela Schip Anf Kapitali abendlandis J 1

1519

CÍ U

SZÓ Uz h n har ké h r n közgazdas megengede na kam Min az ré kor álla szabály kam kamats álta kato kán értel el t to ka vonatk v eg fel egy pénzgazdál fejletle me szüksé előterem ez okok- ré i vonatko egyálta mért m gy megállap B erede megt kamatsze ti fokoza vonat az bi kit nép kölcsö mege L De Ez pr sz s Zs igazsá tulajdonsá ta köl U T t elítél Ez ve támaszk tan uzs kölcsön ka sze s é m elkö e aljassá tov ha kit ta fel sz ka kölc kategó ex ide Babiloni ku száza törvény ka állap elte eu pénzgazdálkod babil Akad dönt világs elfo zsi középko bab T ugyan kam emlí szigo bi til semm kibú e nor elti h különb talmudtrak tárg részletessé középk Maimo h ó tekintély ta ko sz enyhü szü zsi megvált visz keresked s h kizáróla pénzkereske u az c n ipa aranyműv űzhe Maimo mege kam ha szor á szeg is ré gyű leh biz ka kikölcsön Egyes c sz e engedé Maimo kamatsze jelentő az ny állam emelke Ka t megkülönbözt e rigo felf erk szempo határozotts t kamatsz azonos M S exkommunikác fe U.-s Aq T Maimo m i scholasz filo engedé kam kamats az eg r alkalma Mindene eg ti h Euró eredmény z v le pénzvá k Itáli lomb túlt ra fran an n magyaror zsid az le foglalk ipa me pénzvá am megeng v eg u szá ame h betelepít zsid s v eg feje pénzkölcsö bank le So n megbecs bankár a egyál tekint U.-o m megkeresztelke kényszerít c a ese kereszt kérh v ka kölcsö p S es tu a ellen e vér ostyamegszentségtelen em z e közé A banká Ab Linc tipi b z mág hurc B v sp zsi kiűzé sze ját tartozás szaba kato Ferd rés kapcsola z vagyo elvé ma Ludo Pa inkvizít mű kit közé r pénzgaz fejlő é s alkal eltil fejedel kamats megengedés kivihet Legtipik p A tört nyú zsi ki c való az a k al vagyo elkobozha tör gazd fejlet szüksé t pénz z h arányta kev rizi dol ell privileg lom pénzkeres fogl s k az e közvél uzsorás ne ny hangozt s irgalmatlana z v Brod Wirtschaftsgesch Eng tekin megérté megítélés z U volt m kockáz dolgo zsi fe ke fize ezen helyp elha má költ e vá fej tarto fejedelme vár megálla sz n s l eset egyálta hozh külön ha köz jog zsidój le m gazdaságtört Som Bren Oppenh tek U.-kam közé z sz kam Bü legkiv gazdaságtörtén eg U te Egyé országo idő válto fr z űze Phi Au 4 szedhe Szicíl Fr ugya száz 1 engedé Castil A 25 c reduk o beha követel ural foszt kihely tőké felment keres adó zsid k kölc visszafiz szób rá évszáza U.-s bélye zsid jól mind kimutat c út v hitelgazdálkod m vi kereszt foglalk Hansa-vár Lomb ugyani mag ka keres bank ak jo na véd nyú ak kock arányta kev pénzkereske rá zs magyaror vonatkoz Pénzüzle Irod Som Wirtschafts Kapital Ende nationalökonomi Grund kanoni Rechts As Introdu Eco Hi En Brod Engl Wirtschaftsgesch Sch Rechtsverhält J Bü Bevölk Fran Mittel Schi An Kapital abendlandi