15219.htm

CÍMSZÓ: Vágújhely

SZÓCIKK: "Vágújhely (Nové Mesto nad Vahom Cs.-Szl.) nagyk. Nyitra vm. 5879 lak., ebből 1553 zsidó. Egy 1600 körül megírt héber forrás, a Széfer Semosz említi már V.-et, mint zsidók lakta helyiséget és egy 1677 dec. 10. V.-en tartott megyei kongregáció alkalmával készített összeírás szerint a V.-i zsidó «teloniator» (vámszedő) a többi zsidókkal együtt 3 arany forintot fizetett megyei adó fejében. Csekély számuk tetemesen növekedett 1689-ig, amikor Thököli portyázó csapatai által feldúlt Magyarbródból 11 menekülő zsidó Pongrácz Ferenc báró, beckói várúrtól, szerződés alapján engedélyt kapott, hogy a domíniumához tartozó V.-en letelepedhessen. Pongrácz példáját követték más V.-i nemesek is, ú. m. báró Révai Sándor, gróf Eszterházy Péter, Gillányi, Bossányi stb., kik mind megengedték, hogy telkeiken zsidók lakhassanak. 1736-ban már 80 zsidó család lakott a helységben, kik gyapjú-, posztó-, bőr-, méz- és pálinka be- és kivitellel és iparral foglalkoztak. Ezek a zsidók a városkát rövidesen Magyarország észak­nyugati részének kereskedelmi gócpontjává tették. 1784-ben II. József rendelete nyomán zsidó nemzeti iskolát alapítottak, melyből a következő század 50-es éveiben Weisze József rabbi igazgatósága alatt a híres V.-i főelemi és a 60-as években alreál- és még később egy teljes 8 osztályú reáliskola fejlődött, amely 1918-ig az egyetlen, zsidó középiskola volt Magyarországon. Rabbik: Hamburger Mózes 1754-65; Neufeld Jakab (Horn Ede volt államtitkárnak őse) 1766-86; Emmerich Benjámin 1787-93; Kuffeuplan József 1794-804; Wiener Ábrahám 1805-807; Deutsch Dávid 1811-30; Strasser Lázár 1834-49; Weisz József 1855-97; Schlesinger Fülöp 1904-től. M. B. A hitközség most status quo alapon működik. Fennállása óta három templomot létesített. A vallásos élet elmélyítését szolgálja a hitközség Talmud Tórája, melyet szép számmal látogatnak a növendékek. Az államsegélyen fenntartott főreáliskolának és leánypolgári iskolának 1919-től megszűnt a felekezeti jellege, mert a hitközség nem tudta viselni az iskolák fenntartásának költségeit. Ma is működik azonban az 1846. létesült hat osztályos népiskola, amely három tanerős és mintegy száz növendéke van. A hitközség keretében működő intézmények: a Chevra Kadisa, elnöke Komesz Bernát; a Bauersdorf-féle Aggok háza, vezetője Tauber Hugó; a Nőegylet, amelynek Tauber Berta az elnöknője és a Nér Sel Sábosz egylet Kurz József vezetése alatt. Jótékony egyletei: a Rabbi Weisse Egyesület, vezetője Fuchs Hugó, mely a szegény gyermekeket ruházza fel, a Ross Salamon vezetése alatt álló Szandok Egyesület, mely gyermekágyas segélyeket oszt ki és a Menochim Avélim egylet, melynek Friedmann Salamon az elnöke. A hitközség több tagja fontos szerepet játszik a város társadalmi, de főleg gazdasági életében. Neubauer Sándor évtizedekig volt városbíró, Herzog Jakab Károly európai hírű gabonakereskedelmi vállalatot irányít, Tauber Hugó egy hatalmas malátagyár főnöke, a Reisz Adolf és fiai cég acélsodrony gyára, Löwinger Gyula pálinka nagyfőzdéje, Wiszter Lipót szeszfőzdéje és bútorgyára nagyszámú munkást foglalkoztatnak. Nagyobb mintagazdaságot Horvát Oszkár és Herzog Jakab Károly vezetnek. A hitközség levéltárában értékes kéziratok, jegyzőkönyvek és becses okmányok vannak, melyek még feldolgozásra várnak. A hitközség Mészáros Gyula igazgató szerkesztésében kiadott egy jubileumi albumot, mely a V.-i izr. reáliskola történetével foglalkozik. A hitközség múltjának egyes részleteit feldolgozták Reviczky Bertalan csejtei esperes-plébános A boldogságos szűz Máriáról címzett vágújhelyi prépostság története és Etey Gyula a Vágújhely története és a szomszédos városok c. munkáikban. A hitközség 175,000 ?k. évi költségvetéssel dolgozik, melyből 100,000 ?k.-t fordít szociális és filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez Csejte, Podola, Koritnó, Vagyóc, Botfalu, Lobonya, Ó-Tura, Kosztolna, Szent-Kereszt, Brmóc, Mosóc, Hradek, Modró és Lehota községek tartoznak. Lélekszáma 1500, a családok száma 250 (csak V.-en), adófizető 290. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, iparosok, vállalkozók és a lateiner osztályhoz tartozók. A hitközség több szülötte kulturális téren hírnévre tett szert. Ezek: Horn Ede (l. o.) az első zsidó államtitkár, Deutsch Dávid európai hírű talmudtudós,Weisse Sámson berlini főrabbi, Gomperz Lyon, a híres Gomperz-család őse, Sonnenfeld Zsigmond író, a báró Hirsch-féle alapítvány igazgatója Parisban és Bodor Zsigmond (l. o.) lapszerkesztő. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 26 elesett. A mai vezetőség: Weisz József főrabbi, Löwinger Gyula elnök, Fuchs Jakab és Mészáros Gyula alelnökök, Süss Samu pénztárnok, Spetzer Gyula iskolaszéki elnök, Rozs Salamon, Haas Lipót, Sonnenfeld Lajos és Schwetzer Sándor elöljárók, Widder Ábrahám főkántor és Friedmann Salamon titkár."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5219. címszó a lexikon => 933. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15219.htm

CÍMSZÓ: Vágújhely

SZÓCIKK: Vágújhely Nové Mesto nad Vahom Cs.-Szl. nagyk. Nyitra vm. 5879 lak., ebből 1553 zsidó. Egy 1600 körül megírt héber forrás, a Széfer Semosz említi már V.-et, mint zsidók lakta helyiséget és egy 1677 dec. 10. V.-en tartott megyei kongregáció alkalmával készített összeírás szerint a V.-i zsidó teloniator vámszedő a többi zsidókkal együtt 3 arany forintot fizetett megyei adó fejében. Csekély számuk tetemesen növekedett 1689-ig, amikor Thököli portyázó csapatai által feldúlt Magyarbródból 11 menekülő zsidó Pongrácz Ferenc báró, beckói várúrtól, szerződés alapján engedélyt kapott, hogy a domíniumához tartozó V.-en letelepedhessen. Pongrácz példáját követték más V.-i nemesek is, ú. m. báró Révai Sándor, gróf Eszterházy Péter, Gillányi, Bossányi stb., kik mind megengedték, hogy telkeiken zsidók lakhassanak. 1736-ban már 80 zsidó család lakott a helységben, kik gyapjú-, posztó-, bőr-, méz- és pálinka be- és kivitellel és iparral foglalkoztak. Ezek a zsidók a városkát rövidesen Magyarország észak­nyugati részének kereskedelmi gócpontjává tették. 1784-ben II. József rendelete nyomán zsidó nemzeti iskolát alapítottak, melyből a következő század 50-es éveiben Weisze József rabbi igazgatósága alatt a híres V.-i főelemi és a 60-as években alreál- és még később egy teljes 8 osztályú reáliskola fejlődött, amely 1918-ig az egyetlen, zsidó középiskola volt Magyarországon. Rabbik: Hamburger Mózes 1754-65; Neufeld Jakab Horn Ede volt államtitkárnak őse 1766-86; Emmerich Benjámin 1787-93; Kuffeuplan József 1794-804; Wiener Ábrahám 1805-807; Deutsch Dávid 1811-30; Strasser Lázár 1834-49; Weisz József 1855-97; Schlesinger Fülöp 1904-től. M. B. A hitközség most status quo alapon működik. Fennállása óta három templomot létesített. A vallásos élet elmélyítését szolgálja a hitközség Talmud Tórája, melyet szép számmal látogatnak a növendékek. Az államsegélyen fenntartott főreáliskolának és leánypolgári iskolának 1919-től megszűnt a felekezeti jellege, mert a hitközség nem tudta viselni az iskolák fenntartásának költségeit. Ma is működik azonban az 1846. létesült hat osztályos népiskola, amely három tanerős és mintegy száz növendéke van. A hitközség keretében működő intézmények: a Chevra Kadisa, elnöke Komesz Bernát; a Bauersdorf-féle Aggok háza, vezetője Tauber Hugó; a Nőegylet, amelynek Tauber Berta az elnöknője és a Nér Sel Sábosz egylet Kurz József vezetése alatt. Jótékony egyletei: a Rabbi Weisse Egyesület, vezetője Fuchs Hugó, mely a szegény gyermekeket ruházza fel, a Ross Salamon vezetése alatt álló Szandok Egyesület, mely gyermekágyas segélyeket oszt ki és a Menochim Avélim egylet, melynek Friedmann Salamon az elnöke. A hitközség több tagja fontos szerepet játszik a város társadalmi, de főleg gazdasági életében. Neubauer Sándor évtizedekig volt városbíró, Herzog Jakab Károly európai hírű gabonakereskedelmi vállalatot irányít, Tauber Hugó egy hatalmas malátagyár főnöke, a Reisz Adolf és fiai cég acélsodrony gyára, Löwinger Gyula pálinka nagyfőzdéje, Wiszter Lipót szeszfőzdéje és bútorgyára nagyszámú munkást foglalkoztatnak. Nagyobb mintagazdaságot Horvát Oszkár és Herzog Jakab Károly vezetnek. A hitközség levéltárában értékes kéziratok, jegyzőkönyvek és becses okmányok vannak, melyek még feldolgozásra várnak. A hitközség Mészáros Gyula igazgató szerkesztésében kiadott egy jubileumi albumot, mely a V.-i izr. reáliskola történetével foglalkozik. A hitközség múltjának egyes részleteit feldolgozták Reviczky Bertalan csejtei esperes-plébános A boldogságos szűz Máriáról címzett vágújhelyi prépostság története és Etey Gyula a Vágújhely története és a szomszédos városok c. munkáikban. A hitközség 175,000 ?k. évi költségvetéssel dolgozik, melyből 100,000 ?k.-t fordít szociális és filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez Csejte, Podola, Koritnó, Vagyóc, Botfalu, Lobonya, Ó-Tura, Kosztolna, Szent-Kereszt, Brmóc, Mosóc, Hradek, Modró és Lehota községek tartoznak. Lélekszáma 1500, a családok száma 250 csak V.-en , adófizető 290. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, iparosok, vállalkozók és a lateiner osztályhoz tartozók. A hitközség több szülötte kulturális téren hírnévre tett szert. Ezek: Horn Ede l. o. az első zsidó államtitkár, Deutsch Dávid európai hírű talmudtudós,Weisse Sámson berlini főrabbi, Gomperz Lyon, a híres Gomperz-család őse, Sonnenfeld Zsigmond író, a báró Hirsch-féle alapítvány igazgatója Parisban és Bodor Zsigmond l. o. lapszerkesztő. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 26 elesett. A mai vezetőség: Weisz József főrabbi, Löwinger Gyula elnök, Fuchs Jakab és Mészáros Gyula alelnökök, Süss Samu pénztárnok, Spetzer Gyula iskolaszéki elnök, Rozs Salamon, Haas Lipót, Sonnenfeld Lajos és Schwetzer Sándor elöljárók, Widder Ábrahám főkántor és Friedmann Salamon titkár.

15219.ht

CÍMSZÓ Vágújhel

SZÓCIKK Vágújhel Nov Mest na Vaho Cs.-Szl nagyk Nyitr vm 587 lak. ebbő 155 zsidó Eg 160 körü megír hébe forrás Széfe Semos említ má V.-et min zsidó lakt helyisége é eg 167 dec 10 V.-e tartot megye kongregáci alkalmáva készítet összeírá szerin V.- zsid teloniato vámszed több zsidókka együt aran forinto fizetet megye ad fejében Csekél számu tetemese növekedet 1689-ig amiko Thököl portyáz csapata álta feldúl Magyarbródbó 1 menekül zsid Pongrác Feren báró beckó várúrtól szerződé alapjá engedély kapott hog domíniumáho tartoz V.-e letelepedhessen Pongrác példájá követté má V.- nemese is ú m bár Réva Sándor gró Eszterház Péter Gillányi Bossány stb. ki min megengedték hog telkeike zsidó lakhassanak 1736-ba má 8 zsid csalá lakot helységben ki gyapjú- posztó- bőr- méz é pálink be é kivitelle é iparra foglalkoztak Eze zsidó városká rövidese Magyarorszá észak­nyugat részéne kereskedelm gócpontjáv tették 1784-be II Józse rendelet nyomá zsid nemzet iskolá alapítottak melybő következ száza 50-e éveibe Weisz Józse rabb igazgatóság alat híre V.- főelem é 60-a évekbe alreál é mé későb eg telje osztály reáliskol fejlődött amel 1918-i a egyetlen zsid középiskol vol Magyarországon Rabbik Hamburge Móze 1754-65 Neufel Jaka Hor Ed vol államtitkárna ős 1766-86 Emmeric Benjámi 1787-93 Kuffeupla Józse 1794-804 Wiene Ábrahá 1805-807 Deutsc Dávi 1811-30 Strasse Lázá 1834-49 Weis Józse 1855-97 Schlesinge Fülö 1904-től M B hitközsé mos statu qu alapo működik Fennállás ót háro templomo létesített valláso éle elmélyítésé szolgálj hitközsé Talmu Tórája melye szé számma látogatna növendékek A államsegélye fenntartot főreáliskolána é leánypolgár iskolána 1919-tő megszűn felekezet jellege mer hitközsé ne tudt viseln a iskolá fenntartásána költségeit M i működi azonba a 1846 létesül ha osztályo népiskola amel háro tanerő é minteg szá növendék van hitközsé keretébe működ intézmények Chevr Kadisa elnök Komes Bernát Bauersdorf-fél Aggo háza vezetőj Taube Hugó Nőegylet amelyne Taube Bert a elnöknőj é Né Se Sábos egyle Kur Józse vezetés alatt Jótékon egyletei Rabb Weiss Egyesület vezetőj Fuch Hugó mel szegén gyermekeke ruházz fel Ros Salamo vezetés alat áll Szando Egyesület mel gyermekágya segélyeke osz k é Menochi Avéli egylet melyne Friedman Salamo a elnöke hitközsé töb tagj fonto szerepe játszi váro társadalmi d főle gazdaság életében Neubaue Sándo évtizedeki vol városbíró Herzo Jaka Károl európa hír gabonakereskedelm vállalato irányít Taube Hug eg hatalma malátagyá főnöke Reis Adol é fia cé acélsodron gyára Löwinge Gyul pálink nagyfőzdéje Wiszte Lipó szeszfőzdéj é bútorgyár nagyszám munkás foglalkoztatnak Nagyob mintagazdaságo Horvá Oszká é Herzo Jaka Károl vezetnek hitközsé levéltárába értéke kéziratok jegyzőkönyve é becse okmányo vannak melye mé feldolgozásr várnak hitközsé Mészáro Gyul igazgat szerkesztésébe kiadot eg jubileum albumot mel V.- izr reáliskol történetéve foglalkozik hitközsé múltjána egye részletei feldolgoztá Reviczk Bertala csejte esperes-plébáno boldogságo szű Máriáró címzet vágújhely prépostsá történet é Ete Gyul Vágújhel történet é szomszédo városo c munkáikban hitközsé 175,00 ?k év költségvetésse dolgozik melybő 100,00 ?k.- fordí szociáli é filantropiku célokra Anyakönyv területéhe Csejte Podola Koritnó Vagyóc Botfalu Lobonya Ó-Tura Kosztolna Szent-Kereszt Brmóc Mosóc Hradek Modr é Lehot községe tartoznak Lélekszám 1500 családo szám 25 csa V.-e adófizet 290 Foglalkozá szerin hitközsé tagja túlnyomórész kereskedők iparosok vállalkozó é lateine osztályho tartozók hitközsé töb szülött kulturáli tére hírnévr tet szert Ezek Hor Ed l o a els zsid államtitkár Deutsc Dávi európa hír talmudtudós,Weiss Sámso berlin főrabbi Gomper Lyon híre Gomperz-csalá őse Sonnenfel Zsigmon író bár Hirsch-fél alapítván igazgatój Parisba é Bodo Zsigmon l o lapszerkesztő hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 2 elesett ma vezetőség Weis Józse főrabbi Löwinge Gyul elnök Fuch Jaka é Mészáro Gyul alelnökök Süs Sam pénztárnok Spetze Gyul iskolaszék elnök Roz Salamon Haa Lipót Sonnenfel Lajo é Schwetze Sándo elöljárók Widde Ábrahá főkánto é Friedman Salamo titkár

15219.h

CÍMSZ Vágújhe

SZÓCIK Vágújhe No Mes n Vah Cs.-Sz nagy Nyit v 58 lak ebb 15 zsid E 16 kör megí héb forrá Széf Semo emlí m V.-e mi zsid lak helyiség e 16 de 1 V.- tarto megy kongregác alkalmáv készíte összeír szeri V. zsi teloniat vámsze töb zsidókk együ ara forint fizete megy a fejébe Cseké szám tetemes növekede 1689-i amik Thökö portyá csapat ált feldú Magyarbródb menekü zsi Pongrá Fere bár beck várúrtó szerződ alapj engedél kapot ho domíniumáh tarto V.- letelepedhesse Pongrá példáj követt m V. nemes i bá Rév Sándo gr Eszterhá Péte Gillány Bossán stb k mi megengedté ho telkeik zsid lakhassana 1736-b m zsi csal lako helységbe k gyapjú posztó bőr mé pálin b kivitell iparr foglalkozta Ez zsid városk rövides Magyarorsz észak­nyuga részén kereskedel gócpontjá tetté 1784-b I Józs rendele nyom zsi nemze iskol alapította melyb követke száz 50- éveib Weis Józs rab igazgatósá ala hír V. főele 60- évekb alreá m késő e telj osztál reálisko fejlődöt ame 1918- egyetle zsi középisko vo Magyarországo Rabbi Hamburg Móz 1754-6 Neufe Jak Ho E vo államtitkárn ő 1766-8 Emmeri Benjám 1787-9 Kuffeupl Józs 1794-80 Wien Ábrah 1805-80 Deuts Dáv 1811-3 Strass Láz 1834-4 Wei Józs 1855-9 Schlesing Fül 1904-tő hitközs mo stat q alap működi Fennállá ó hár templom létesítet vallás él elmélyítés szolgál hitközs Talm Tóráj mely sz számm látogatn növendéke államsegély fenntarto főreáliskolán leánypolgá iskolán 1919-t megszű felekeze jelleg me hitközs n tud visel iskol fenntartásán költségei működ azonb 184 létesü h osztály népiskol ame hár taner minte sz növendé va hitközs keretéb műkö intézménye Chev Kadis elnö Kome Berná Bauersdorf-fé Agg ház vezető Taub Hug Nőegyle amelyn Taub Ber elnöknő N S Sábo egyl Ku Józs vezeté alat Jótéko egylete Rab Weis Egyesüle vezető Fuc Hug me szegé gyermekek ruház fe Ro Salam vezeté ala ál Szand Egyesüle me gyermekágy segélyek os Menoch Avél egyle melyn Friedma Salam elnök hitközs tö tag font szerep játsz vár társadalm fől gazdasá életébe Neubau Sánd évtizedek vo városbír Herz Jak Káro európ hí gabonakereskedel vállalat irányí Taub Hu e hatalm malátagy főnök Rei Ado fi c acélsodro gyár Löwing Gyu pálin nagyfőzdéj Wiszt Lip szeszfőzdé bútorgyá nagyszá munká foglalkoztatna Nagyo mintagazdaság Horv Oszk Herz Jak Káro vezetne hitközs levéltáráb érték kézirato jegyzőkönyv becs okmány vanna mely m feldolgozás várna hitközs Mészár Gyu igazga szerkesztéséb kiado e jubileu albumo me V. iz reálisko történetév foglalkozi hitközs múltján egy részlete feldolgozt Revicz Bertal csejt esperes-plébán boldogság sz Máriár címze vágújhel préposts történe Et Gyu Vágújhe történe szomszéd város munkáikba hitközs 175,0 ? é költségvetéss dolgozi melyb 100,0 ?k. ford szociál filantropik célokr Anyaköny területéh Csejt Podol Koritn Vagyó Botfal Lobony Ó-Tur Kosztoln Szent-Keresz Brmó Mosó Hrade Mod Leho község tartozna Lélekszá 150 család szá 2 cs V.- adófize 29 Foglalkoz szeri hitközs tagj túlnyomórés kereskedő iparoso vállalkoz latein osztályh tartozó hitközs tö szülöt kulturál tér hírnév te szer Eze Ho E el zsi államtitká Deuts Dáv európ hí talmudtudós,Weis Sáms berli főrabb Gompe Lyo hír Gomperz-csal ős Sonnenfe Zsigmo ír bá Hirsch-fé alapítvá igazgató Parisb Bod Zsigmo lapszerkeszt hitközségn világháborúb rés ve tagj köz eleset m vezetősé Wei Józs főrabb Löwing Gyu elnö Fuc Jak Mészár Gyu alelnökö Sü Sa pénztárno Spetz Gyu iskolaszé elnö Ro Salamo Ha Lipó Sonnenfe Laj Schwetz Sánd elöljáró Widd Ábrah főkánt Friedma Salam titká

15219.

CÍMS Vágújh

SZÓCI Vágújh N Me Va Cs.-S nag Nyi 5 la eb 1 zsi 1 kö meg hé forr Szé Sem eml V.- m zsi la helyisé 1 d V. tart meg kongregá alkalmá készít összeí szer V zs telonia vámsz tö zsidók egy ar forin fizet meg fejéb Csek szá teteme növeked 1689- ami Thök porty csapa ál feld Magyarbród menek zs Pongr Fer bá bec várúrt szerző alap engedé kapo h domíniumá tart V. letelepedhess Pongr példá követ V neme b Ré Sánd g Eszterh Pét Gillán Bossá st m megengedt h telkei zsi lakhassan 1736- zs csa lak helységb gyapj poszt bő m páli kivitel ipar foglalkozt E zsi város rövide Magyarors észak­nyug részé kereskede gócpontj tett 1784- Józ rendel nyo zs nemz isko alapított mely követk szá 50 évei Wei Józ ra igazgatós al hí V főel 60 évek alre kés tel osztá reálisk fejlődö am 1918 egyetl zs középisk v Magyarország Rabb Hambur Mó 1754- Neuf Ja H v államtitkár 1766- Emmer Benjá 1787- Kuffeup Józ 1794-8 Wie Ábra 1805-8 Deut Dá 1811- Stras Lá 1834- We Józ 1855- Schlesin Fü 1904-t hitköz m sta ala működ Fennáll há templo létesíte vallá é elmélyíté szolgá hitköz Tal Tórá mel s szám látogat növendék államsegél fenntart főreáliskolá leánypolg iskolá 1919- megsz felekez jelle m hitköz tu vise isko fenntartásá költsége műkö azon 18 létes osztál népisko am há tane mint s növend v hitköz kereté műk intézmény Che Kadi eln Kom Bern Bauersdorf-f Ag há vezet Tau Hu Nőegyl amely Tau Be elnökn Sáb egy K Józ vezet ala Jóték egylet Ra Wei Egyesül vezet Fu Hu m szeg gyermeke ruhá f R Sala vezet al á Szan Egyesül m gyermekág segélye o Menoc Avé egyl mely Friedm Sala elnö hitköz t ta fon szere játs vá társadal fő gazdas életéb Neuba Sán évtizede v városbí Her Ja Kár euró h gabonakereskede vállala irány Tau H hatal malátag főnö Re Ad f acélsodr gyá Löwin Gy páli nagyfőzdé Wisz Li szeszfőzd bútorgy nagysz munk foglalkoztatn Nagy mintagazdasá Hor Osz Her Ja Kár vezetn hitköz levéltárá érté kézirat jegyzőköny bec okmán vann mel feldolgozá várn hitköz Mészá Gy igazg szerkesztésé kiad jubile album m V i reálisk történeté foglalkoz hitköz múltjá eg részlet feldolgoz Revic Berta csej esperes-plébá boldogsá s Máriá címz vágújhe prépost történ E Gy Vágújh történ szomszé váro munkáikb hitköz 175, költségvetés dolgoz mely 100, ?k for szociá filantropi célok Anyakön területé Csej Podo Korit Vagy Botfa Lobon Ó-Tu Kosztol Szent-Keres Brm Mos Hrad Mo Leh közsé tartozn Léleksz 15 csalá sz c V. adófiz 2 Foglalko szer hitköz tag túlnyomóré keresked iparos vállalko latei osztály tartoz hitköz t szülö kulturá té hírné t sze Ez H e zs államtitk Deut Dá euró h talmudtudós,Wei Sám berl főrab Gomp Ly hí Gomperz-csa ő Sonnenf Zsigm í b Hirsch-f alapítv igazgat Paris Bo Zsigm lapszerkesz hitközség világháború ré v tag kö elese vezetős We Józ főrab Löwin Gy eln Fu Ja Mészá Gy alelnök S S pénztárn Spet Gy iskolasz eln R Salam H Lip Sonnenf La Schwet Sán elöljár Wid Ábra főkán Friedm Sala titk

15219

CÍM Vágúj

SZÓC Vágúj M V Cs.- na Ny l e zs k me h for Sz Se em V. zs l helyis V tar me kongreg alkalm készí össze sze z teloni váms t zsidó eg a fori fize me fejé Cse sz tetem növeke 1689 am Thö port csap á fel Magyarbró mene z Pong Fe b be várúr szerz ala enged kap domínium tar V letelepedhes Pong péld köve nem R Sán Eszter Pé Gillá Boss s megenged telke zs lakhassa 1736 z cs la helység gyap posz b pál kivite ipa foglalkoz zs váro rövid Magyaror észak­nyu rész keresked gócpont tet 1784 Jó rende ny z nem isk alapítot mel követ sz 5 éve We Jó r igazgató a h főe 6 éve alr ké te oszt reális fejlőd a 191 egyet z középis Magyarorszá Rab Hambu M 1754 Neu J államtitká 1766 Emme Benj 1787 Kuffeu Jó 1794- Wi Ábr 1805- Deu D 1811 Stra L 1834 W Jó 1855 Schlesi F 1904- hitkö st al műkö Fennál h templ létesít vall elmélyít szolg hitkö Ta Tór me szá látoga növendé államsegé fenntar főreáliskol leánypol iskol 1919 megs feleke jell hitkö t vis isk fenntartás költség műk azo 1 léte osztá népisk a h tan min növen hitkö keret mű intézmén Ch Kad el Ko Ber Bauersdorf- A h veze Ta H Nőegy amel Ta B elnök Sá eg Jó veze al Jóté egyle R We Egyesü veze F H sze gyermek ruh Sal veze a Sza Egyesü gyermeká segély Meno Av egy mel Fried Sal eln hitkö t fo szer ját v társada f gazda életé Neub Sá évtized városb He J Ká eur gabonakeresked vállal irán Ta hata maláta főn R A acélsod gy Löwi G pál nagyfőzd Wis L szeszfőz bútorg nagys mun foglalkoztat Nag mintagazdas Ho Os He J Ká vezet hitkö levéltár ért kézira jegyzőkön be okmá van me feldolgoz vár hitkö Mész G igaz szerkesztés kia jubil albu reális történet foglalko hitkö múltj e részle feldolgo Revi Bert cse esperes-pléb boldogs Mári cím vágújh prépos törté G Vágúj törté szomsz vár munkáik hitkö 175 költségveté dolgo mel 100 ? fo szoci filantrop célo Anyakö terület Cse Pod Kori Vag Botf Lobo Ó-T Koszto Szent-Kere Br Mo Hra M Le közs tartoz Léleks 1 csal s V adófi Foglalk sze hitkö ta túlnyomór kereske iparo vállalk late osztál tarto hitkö szül kultur t hírn sz E z államtit Deu D eur talmudtudós,We Sá ber főra Gom L h Gomperz-cs Sonnen Zsig Hirsch- alapít igazga Pari B Zsig lapszerkes hitközsé világhábor r ta k eles vezető W Jó főra Löwi G el F J Mész G alelnö pénztár Spe G iskolas el Sala Li Sonnen L Schwe Sá elöljá Wi Ábr főká Fried Sal tit

1521

CÍ Vágú

SZÓ Vágú Cs. n N z m fo S S e V z helyi ta m kongre alkal kész össz sz telon vám zsid e for fiz m fej Cs s tete növek 168 a Th por csa fe Magyarbr men Pon F b várú szer al enge ka domíniu ta letelepedhe Pon pél köv ne Sá Eszte P Gill Bos megenge telk z lakhass 173 c l helysé gya pos pá kivit ip foglalko z vár rövi Magyaro észak­ny rés kereske gócpon te 178 J rend n ne is alapíto me köve s év W J igazgat fő év al k t osz reáli fejlő 19 egye középi Magyarorsz Ra Hamb 175 Ne államtitk 176 Emm Ben 178 Kuffe J 1794 W Áb 1805 De 181 Str 183 J 185 Schles 1904 hitk s a műk Fenná temp létesí val elmélyí szol hitk T Tó m sz látog növend államseg fennta főreálisko leánypo isko 191 meg felek jel hitk vi is fenntartá költsé mű az lét oszt népis ta mi növe hitk kere m intézmé C Ka e K Be Bauersdorf vez T Nőeg ame T elnö S e J vez a Jót egyl W Egyes vez sz gyerme ru Sa vez Sz Egyes gyermek segél Men A eg me Frie Sa el hitk f sze já társad gazd élet Neu S évtize város H K eu gabonakereske válla irá T hat malát fő acélso g Löw pá nagyfőz Wi szeszfő bútor nagy mu foglalkozta Na mintagazda H O H K veze hitk levéltá ér kézir jegyzőkö b okm va m feldolgo vá hitk Més iga szerkeszté ki jubi alb reáli történe foglalk hitk múlt részl feldolg Rev Ber cs esperes-plé boldog Már cí vágúj prépo tört Vágú tört szoms vá munkái hitk 17 költségvet dolg me 10 f szoc filantro cél Anyak terüle Cs Po Kor Va Bot Lob Ó- Koszt Szent-Ker B M Hr L köz tarto Lélek csa adóf Foglal sz hitk t túlnyomó keresk ipar vállal lat osztá tart hitk szü kultu hír s államti De eu talmudtudós,W S be főr Go Gomperz-c Sonne Zsi Hirsch alapí igazg Par Zsi lapszerke hitközs világhábo t ele vezet J főr Löw e Més aleln pénztá Sp iskola e Sal L Sonne Schw S elölj W Áb fők Frie Sa ti