15242.htm

CÍMSZÓ: Vallás

SZÓCIKK: "Vallás, az a szubjektív hiten felépített és hagyományozás útján köztudattá vált eszmekör, mely a földöntúli lét titkaira érzelmi és akarati tények kíséretében vonatkozik. Csak megközelítő meghatározás ez és nem tart számot föltétlen elfogadásra. De a V.-t teljesen kimerítő meghatározás nincs is. Sokan kísérelték meg, de mindannyian a kérdésnek csak néhány, őket jobban megkapó vonatkozását vették figyelembe. Az angol Hobbes pl. a láthatatlan hatalmaktól (természeti erők) való félelemben, Shaftesbury viszont a mindenségben megnyilvánuló fenség és szépség lelkes csodálatában látja a V. lényegét. Kant szerint a V. nem egyéb, mint a kötelességnek isteni törvényként való felismerése. De tény, hogy az erkölcsi képességnek ereje és a kedélyvilágnak harmóniája nélkül senki sem jut el a V. értékelésének magaslatára. A kereszténység a hitet teszi a V. központjává és azt alaperénynek minősíti, sőt Tertullián addig megy ebben, hogy ép a lehetetlenségben való hitet tartja érdemnek (credo quia absurdum). A héber nyelv ellenben emunó és jiró szavakkal fejezi ki a V. fogalmát. Emunó ragaszkodást, kitartást hűséget, állhatatosságot, jiró pedig eredetileg félelmet, de a nyelvhasználatban inkább tiszteletet, fenségérzetet, csodálatot jelents így mindkettőben az érzelmi elem jut túlsúlyra az értelmi fölé. «Hát nem reménységed-e a te félelmed ?»(jiró) (Jób 3). Jeremiás prófétát annyi csalódás éri, hogy Isten ellen fakad ki: « Rászedtél, Isten, és én rászedettem magam . . . a Te igéd által gúny tárgyává lettem.. . Gondoltam már: nem említlek többé és nem szólok Nevedben»; de nyomban felülkerekedik benne a hit: «egyszerre csak mintha tűz égetné szívemet és csontjaimba hatolna» (20, 7-9). Jób is szentül meg van róla győződve, hogy emberfölötti szenvedése igazságtalanul éri Isten részéről és minél üresebbnek találja a barátok fölényes istenigazolását, annál mélyebben ágyazza bele magát reménybe, hogy Isten őt fogja igazolni s a barátok inkvizitorikus bűnszimatolásával szemben legalább is becsületét védi meg. «Föld, föld, el ne takard (bosszulatlanul) véremet és jajveszékelésem ne jusson nyugvópontra, hisz tanúm a magasságban és védőm az égben van.» «Tudom hogy él Megváltóm (pártfogóm) és végső esetben a sírhalmom fölött áll mellém.» És a hitnek e felvillanására örömsóhaj tör ki belőle «Szívem meg akar szakadni. Jób tehát csak Isten igazságosságában, egyik attribútumában kételkedik és e kételybe is inkább «vigasztaló barátainak szofizmái kergetik, de magában Isten létezésében való kételkedésre egy pillanatig sem ragadtatja el magát. Sokkal magasabbra kapaszkodik a kételyek légüres szféráiba Kóhelet, aki látja, hogy hitvány rabszolgák paripákon nyargalnak, míg fejedelmek mezítláb lézengenék, könnyeznek az elnyomottak és nincs senki sem, aki vigasztalja őket. De még magában a természetben sem lát semmi értelmet, sem eszmét, sem célt, minden csak hiúság és szélkergetés. Mindazonáltal még ezt a fatalista, túlnyomóan kesernyés, materialista töprenkedőt sem lehet hitetlennek mondani. Tagadja a zsoltárköltő is, hogy az alvilágban volna még Istenre való gondolás és hálaadás, de nincs tudatában annak, hogy e felfogásával ellenkezésbe jutna valamelyes szentesített hitrendszerrel és nem merül fel senkiben az a gondolat, hogy V. és tudás két egymást már nem fedő kör, minél fogva a V. még mindig Istenismeret, vagyis «Isten útjainak ismeretes. Tudás, hit, erkölcs : egy s ugyanaz. Az elgörögösödés (hellenizmus) idejében észlelik csak a nagy űrt, mely a zsidó öröklött V. és a gondolkodás szabad szárnyalását követő görög bölcselet vagy tudomány között tátong. A mélyen gondolkodó és hívő Philo számára életkérdéssé válik, hogy eligazodjék e kettő között, illetve, hogy a kettőt összeegyeztesse. Ezt a Biblia allegorikus értelmezésének módszerével éri el. Alig van platói eszme, melyet ne látna többszörösen bibliai igékbe burkolva. Máskép állott a hit problémájával szemben az ifjú kereszténység. Noha ez is bőven kiaknázta az allegorizálás lehetőségeit, mégsem sikerült a hit és tudomány között hidat vernie és ezért teljes határozottsággal kimondotta Tertullianus a merész elvet: «credo quia absurdum» «hiszem, mivel lehetetlen», vagyis abban áll ép a külön hitnek érdeme, hogy a tudomány előtt a lehetetlent is lehetőnek tartja. Ettől fogva kettévált a hit és tudomány útja a kereszténységben és soha talán nem is találkoznak többé, ha a reformáció nem veszi át a reneszánsztól az egyéni érvényesülés, az egyéni szabadság és gondolkodás elvét és nem fejleszti ki az írás szabad magyarázatának elvévé, mely a zsidóságban sohasem szünetelt. Ily módon a bibliai tanokat, a hittételeket is úgy lehetett hajlítani, hogy a tudományos és bölcsészeti tanításokkal ellenkezésbe ne jussanak. Hasonló krízisek már ezt megelőzően a zsidóságban is fenyegették a V.-t. A más V.-ok részéről ért nyomás, térítés, hitviták nyomán felmerült annak a szükségérzete, hogy körül kell sáncolni a zsidó V.-t is, viszont lehetőleg tág teret kell nyújtani a V.-gyakorlat nehézségeire való tekintettel a hitbeli elhelyezkedésnek is. Ennek a kétirányú meggondolásnak gyümölcse a hittételek (ikkórim), melyeket Majmuni (l. o.) 13-ban állapított meg (l. Sélós eszré ikkorim) és melyek dogmákká ugyan nem szentesültek, sőt támadás tárgyai voltak egyes filozófusok részéről, de mégis polgárjogot nyertek a zsidó imakönyvben, ahol vázlatosan prózában (Ani mámin) és költői formában (Jigdal) lettek a mindennapi memorizálás tárgyai. E tételek polémikus éle mutatja, hogy nem tisztán zsidó hit talaján nőttek, hanem a V.-ok ütközőpontjain. Tartalmazzák Isten egységének, egyedül imádandóságának (szentek kizárásával). Isten testetlenségének (szenvedésnek, halálának kizárásával), a Tóra örök érvényének (új szövetség kizárásával), folytonos magyarázatának (a hagyománynak belevonásával), Mózes prófétai felül múlhatatlanságának (újabb próféták által), a túlvilági jutalomnak és büntetésnek, a feltámadásnak tanát. A V.-i gondolatok dogmává kristályosodásától a zsidóságot megkímélte az írásmagyarázat szabadsága, illetve a nemzetközi, központi hatóság hiánya. Vannak ugyan ma is védői annak a felfogásnak, hogy a zsidóság is olyan eszmekör, amely bizonyos tanok, dogmák (mint pl. Isten létezése, a Tóra isteni eredete) tengelye körül kering; ezek között legilletékesebben és nagy hatással a magyar Löw Lipót, szegedi főrabbi tárgyalta meg ezt a kérdést. Jellemző vonása a zsidó vallásnak, hogy nem spekulatív gondolkodás gyümölcse,hanem erkölcsi követelés, az igazságos világrend után való sóvárgás szülöttje ő maga, tengelye pedig az isten hit. L. még Judaizmus, Theologia, Ethika és Hitágazatok."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5242. címszó a lexikon => 936. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15242.htm

CÍMSZÓ: Vallás

SZÓCIKK: Vallás, az a szubjektív hiten felépített és hagyományozás útján köztudattá vált eszmekör, mely a földöntúli lét titkaira érzelmi és akarati tények kíséretében vonatkozik. Csak megközelítő meghatározás ez és nem tart számot föltétlen elfogadásra. De a V.-t teljesen kimerítő meghatározás nincs is. Sokan kísérelték meg, de mindannyian a kérdésnek csak néhány, őket jobban megkapó vonatkozását vették figyelembe. Az angol Hobbes pl. a láthatatlan hatalmaktól természeti erők való félelemben, Shaftesbury viszont a mindenségben megnyilvánuló fenség és szépség lelkes csodálatában látja a V. lényegét. Kant szerint a V. nem egyéb, mint a kötelességnek isteni törvényként való felismerése. De tény, hogy az erkölcsi képességnek ereje és a kedélyvilágnak harmóniája nélkül senki sem jut el a V. értékelésének magaslatára. A kereszténység a hitet teszi a V. központjává és azt alaperénynek minősíti, sőt Tertullián addig megy ebben, hogy ép a lehetetlenségben való hitet tartja érdemnek credo quia absurdum . A héber nyelv ellenben emunó és jiró szavakkal fejezi ki a V. fogalmát. Emunó ragaszkodást, kitartást hűséget, állhatatosságot, jiró pedig eredetileg félelmet, de a nyelvhasználatban inkább tiszteletet, fenségérzetet, csodálatot jelents így mindkettőben az érzelmi elem jut túlsúlyra az értelmi fölé. Hát nem reménységed-e a te félelmed ? jiró Jób 3 . Jeremiás prófétát annyi csalódás éri, hogy Isten ellen fakad ki: Rászedtél, Isten, és én rászedettem magam . . . a Te igéd által gúny tárgyává lettem.. . Gondoltam már: nem említlek többé és nem szólok Nevedben ; de nyomban felülkerekedik benne a hit: egyszerre csak mintha tűz égetné szívemet és csontjaimba hatolna 20, 7-9 . Jób is szentül meg van róla győződve, hogy emberfölötti szenvedése igazságtalanul éri Isten részéről és minél üresebbnek találja a barátok fölényes istenigazolását, annál mélyebben ágyazza bele magát reménybe, hogy Isten őt fogja igazolni s a barátok inkvizitorikus bűnszimatolásával szemben legalább is becsületét védi meg. Föld, föld, el ne takard bosszulatlanul véremet és jajveszékelésem ne jusson nyugvópontra, hisz tanúm a magasságban és védőm az égben van. Tudom hogy él Megváltóm pártfogóm és végső esetben a sírhalmom fölött áll mellém. És a hitnek e felvillanására örömsóhaj tör ki belőle Szívem meg akar szakadni. Jób tehát csak Isten igazságosságában, egyik attribútumában kételkedik és e kételybe is inkább vigasztaló barátainak szofizmái kergetik, de magában Isten létezésében való kételkedésre egy pillanatig sem ragadtatja el magát. Sokkal magasabbra kapaszkodik a kételyek légüres szféráiba Kóhelet, aki látja, hogy hitvány rabszolgák paripákon nyargalnak, míg fejedelmek mezítláb lézengenék, könnyeznek az elnyomottak és nincs senki sem, aki vigasztalja őket. De még magában a természetben sem lát semmi értelmet, sem eszmét, sem célt, minden csak hiúság és szélkergetés. Mindazonáltal még ezt a fatalista, túlnyomóan kesernyés, materialista töprenkedőt sem lehet hitetlennek mondani. Tagadja a zsoltárköltő is, hogy az alvilágban volna még Istenre való gondolás és hálaadás, de nincs tudatában annak, hogy e felfogásával ellenkezésbe jutna valamelyes szentesített hitrendszerrel és nem merül fel senkiben az a gondolat, hogy V. és tudás két egymást már nem fedő kör, minél fogva a V. még mindig Istenismeret, vagyis Isten útjainak ismeretes. Tudás, hit, erkölcs : egy s ugyanaz. Az elgörögösödés hellenizmus idejében észlelik csak a nagy űrt, mely a zsidó öröklött V. és a gondolkodás szabad szárnyalását követő görög bölcselet vagy tudomány között tátong. A mélyen gondolkodó és hívő Philo számára életkérdéssé válik, hogy eligazodjék e kettő között, illetve, hogy a kettőt összeegyeztesse. Ezt a Biblia allegorikus értelmezésének módszerével éri el. Alig van platói eszme, melyet ne látna többszörösen bibliai igékbe burkolva. Máskép állott a hit problémájával szemben az ifjú kereszténység. Noha ez is bőven kiaknázta az allegorizálás lehetőségeit, mégsem sikerült a hit és tudomány között hidat vernie és ezért teljes határozottsággal kimondotta Tertullianus a merész elvet: credo quia absurdum hiszem, mivel lehetetlen , vagyis abban áll ép a külön hitnek érdeme, hogy a tudomány előtt a lehetetlent is lehetőnek tartja. Ettől fogva kettévált a hit és tudomány útja a kereszténységben és soha talán nem is találkoznak többé, ha a reformáció nem veszi át a reneszánsztól az egyéni érvényesülés, az egyéni szabadság és gondolkodás elvét és nem fejleszti ki az írás szabad magyarázatának elvévé, mely a zsidóságban sohasem szünetelt. Ily módon a bibliai tanokat, a hittételeket is úgy lehetett hajlítani, hogy a tudományos és bölcsészeti tanításokkal ellenkezésbe ne jussanak. Hasonló krízisek már ezt megelőzően a zsidóságban is fenyegették a V.-t. A más V.-ok részéről ért nyomás, térítés, hitviták nyomán felmerült annak a szükségérzete, hogy körül kell sáncolni a zsidó V.-t is, viszont lehetőleg tág teret kell nyújtani a V.-gyakorlat nehézségeire való tekintettel a hitbeli elhelyezkedésnek is. Ennek a kétirányú meggondolásnak gyümölcse a hittételek ikkórim , melyeket Majmuni l. o. 13-ban állapított meg l. Sélós eszré ikkorim és melyek dogmákká ugyan nem szentesültek, sőt támadás tárgyai voltak egyes filozófusok részéről, de mégis polgárjogot nyertek a zsidó imakönyvben, ahol vázlatosan prózában Ani mámin és költői formában Jigdal lettek a mindennapi memorizálás tárgyai. E tételek polémikus éle mutatja, hogy nem tisztán zsidó hit talaján nőttek, hanem a V.-ok ütközőpontjain. Tartalmazzák Isten egységének, egyedül imádandóságának szentek kizárásával . Isten testetlenségének szenvedésnek, halálának kizárásával , a Tóra örök érvényének új szövetség kizárásával , folytonos magyarázatának a hagyománynak belevonásával , Mózes prófétai felül múlhatatlanságának újabb próféták által , a túlvilági jutalomnak és büntetésnek, a feltámadásnak tanát. A V.-i gondolatok dogmává kristályosodásától a zsidóságot megkímélte az írásmagyarázat szabadsága, illetve a nemzetközi, központi hatóság hiánya. Vannak ugyan ma is védői annak a felfogásnak, hogy a zsidóság is olyan eszmekör, amely bizonyos tanok, dogmák mint pl. Isten létezése, a Tóra isteni eredete tengelye körül kering; ezek között legilletékesebben és nagy hatással a magyar Löw Lipót, szegedi főrabbi tárgyalta meg ezt a kérdést. Jellemző vonása a zsidó vallásnak, hogy nem spekulatív gondolkodás gyümölcse,hanem erkölcsi követelés, az igazságos világrend után való sóvárgás szülöttje ő maga, tengelye pedig az isten hit. L. még Judaizmus, Theologia, Ethika és Hitágazatok.

15242.ht

CÍMSZÓ Vallá

SZÓCIKK Vallás a szubjektí hite felépítet é hagyományozá útjá köztudatt vál eszmekör mel földöntúl lé titkair érzelm é akarat ténye kíséretébe vonatkozik Csa megközelít meghatározá e é ne tar számo föltétle elfogadásra D V.- teljese kimerít meghatározá ninc is Soka kísérelté meg d mindannyia kérdésne csa néhány őke jobba megkap vonatkozásá vetté figyelembe A ango Hobbe pl láthatatla hatalmaktó természet erő val félelemben Shaftesbur viszon mindenségbe megnyilvánul fensé é szépsé lelke csodálatába látj V lényegét Kan szerin V ne egyéb min kötelességne isten törvénykén val felismerése D tény hog a erkölcs képességne erej é kedélyvilágna harmóniáj nélkü senk se ju e V értékeléséne magaslatára kereszténysé hite tesz V központjáv é az alaperényne minősíti ső Tertulliá addi meg ebben hog é lehetetlenségbe val hite tartj érdemne cred qui absurdu hébe nyel ellenbe emun é jir szavakka fejez k V fogalmát Emun ragaszkodást kitartás hűséget állhatatosságot jir pedi eredetile félelmet d nyelvhasználatba inkáb tiszteletet fenségérzetet csodálato jelent íg mindkettőbe a érzelm ele ju túlsúlyr a értelm fölé Há ne reménységed- t félelme jir Jó Jeremiá prófétá anny csalódá éri hog Iste elle faka ki Rászedtél Isten é é rászedette maga T igé álta gún tárgyáv lettem. Gondolta már ne említle több é ne szólo Nevedbe d nyomba felülkerekedi benn hit egyszerr csa minth tű égetn szíveme é csontjaimb hatoln 20 7- Jó i szentü me va ról győződve hog emberfölött szenvedés igazságtalanu ér Iste részérő é miné üresebbne találj baráto fölénye istenigazolását anná mélyebbe ágyazz bel magá reménybe hog Iste ő fogj igazoln baráto inkvizitoriku bűnszimatolásáva szembe legaláb i becsületé véd meg Föld föld e n takar bosszulatlanu véreme é jajveszékelése n jusso nyugvópontra his tanú magasságba é védő a égbe van Tudo hog é Megváltó pártfogó é végs esetbe sírhalmo fölöt ál mellém É hitne felvillanásár örömsóha tö k belől Szíve me aka szakadni Jó tehá csa Iste igazságosságában egyi attribútumába kételkedi é kételyb i inkáb vigasztal barátaina szofizmá kergetik d magába Iste létezésébe val kételkedésr eg pillanati se ragadtatj e magát Sokka magasabbr kapaszkodi kételye légüre szféráib Kóhelet ak látja hog hitván rabszolgá paripáko nyargalnak mí fejedelme mezítlá lézengenék könnyezne a elnyomotta é ninc senk sem ak vigasztalj őket D mé magába természetbe se lá semm értelmet se eszmét se célt minde csa hiúsá é szélkergetés Mindazonálta mé ez fatalista túlnyomóa kesernyés materialist töprenkedő se lehe hitetlenne mondani Tagadj zsoltárkölt is hog a alvilágba voln mé Istenr val gondolá é hálaadás d ninc tudatába annak hog felfogásáva ellenkezésb jutn valamelye szentesítet hitrendszerre é ne merü fe senkibe a gondolat hog V é tudá ké egymás má ne fed kör miné fogv V mé mindi Istenismeret vagyi Iste útjaina ismeretes Tudás hit erkölc eg ugyanaz A elgörögösödé hellenizmu idejébe észleli csa nag űrt mel zsid öröklöt V é gondolkodá szaba szárnyalásá követ görö bölcsele vag tudomán közöt tátong mélye gondolkod é hív Phil számár életkérdéss válik hog eligazodjé kett között illetve hog kettő összeegyeztesse Ez Bibli allegoriku értelmezéséne módszeréve ér el Ali va plató eszme melye n látn többszöröse biblia igékb burkolva Máské állot hi problémájáva szembe a ifj kereszténység Noh e i bőve kiaknázt a allegorizálá lehetőségeit mégse sikerül hi é tudomán közöt hida verni é ezér telje határozottságga kimondott Tertullianu merés elvet cred qui absurdu hiszem mive lehetetle vagyi abba ál é külö hitne érdeme hog tudomán előt lehetetlen i lehetőne tartja Ettő fogv kettévál hi é tudomán útj kereszténységbe é soh talá ne i találkozna többé h reformáci ne vesz á reneszánsztó a egyén érvényesülés a egyén szabadsá é gondolkodá elvé é ne fejleszt k a írá szaba magyarázatána elvévé mel zsidóságba sohase szünetelt Il módo biblia tanokat hittételeke i úg lehetet hajlítani hog tudományo é bölcsészet tanításokka ellenkezésb n jussanak Hasonl krízise má ez megelőzőe zsidóságba i fenyegetté V.-t má V.-o részérő ér nyomás térítés hitvitá nyomá felmerül anna szükségérzete hog körü kel sáncoln zsid V.- is viszon lehetőle tá tere kel nyújtan V.-gyakorla nehézségeir val tekintette hitbel elhelyezkedésne is Enne kétirány meggondolásna gyümölcs hittétele ikkóri melyeke Majmun l o 13-ba állapítot me l Séló eszr ikkori é melye dogmákk ugya ne szentesültek ső támadá tárgya volta egye filozófuso részéről d mégi polgárjogo nyerte zsid imakönyvben aho vázlatosa prózába An mámi é költő formába Jigda lette mindennap memorizálá tárgyai tétele polémiku él mutatja hog ne tisztá zsid hi talajá nőttek hane V.-o ütközőpontjain Tartalmazzá Iste egységének egyedü imádandóságána szente kizárásáva Iste testetlenségéne szenvedésnek halálána kizárásáva Tór örö érvényéne ú szövetsé kizárásáva folytono magyarázatána hagyományna belevonásáva Móze próféta felü múlhatatlanságána újab prófétá álta túlvilág jutalomna é büntetésnek feltámadásna tanát V.- gondolato dogmáv kristályosodásátó zsidóságo megkímélt a írásmagyaráza szabadsága illetv nemzetközi központ hatósá hiánya Vanna ugya m i védő anna felfogásnak hog zsidósá i olya eszmekör amel bizonyo tanok dogmá min pl Iste létezése Tór isten eredet tengely körü kering eze közöt legilletékesebbe é nag hatássa magya Lö Lipót szeged főrabb tárgyalt me ez kérdést Jellemz vonás zsid vallásnak hog ne spekulatí gondolkodá gyümölcse,hane erkölcs követelés a igazságo világren utá val sóvárgá szülöttj maga tengely pedi a iste hit L mé Judaizmus Theologia Ethik é Hitágazatok

15242.h

CÍMSZ Vall

SZÓCIK Vallá szubjekt hit felépíte hagyományoz útj köztudat vá eszmekö me földöntú l titkai érzel akara tény kíséretéb vonatkozi Cs megközelí meghatároz n ta szám föltétl elfogadásr V. teljes kimerí meghatároz nin i Sok kísérelt me mindannyi kérdésn cs néhán ők jobb megka vonatkozás vett figyelemb ang Hobb p láthatatl hatalmakt természe er va félelembe Shaftesbu viszo mindenségb megnyilvánu fens széps lelk csodálatáb lát lényegé Ka szeri n egyé mi kötelességn iste törvényké va felismerés tén ho erkölc képességn ere kedélyvilágn harmóniá nélk sen s j értékelésén magaslatár kereszténys hit tes központjá a alaperényn minősít s Tertulli add me ebbe ho lehetetlenségb va hit tart érdemn cre qu absurd héb nye ellenb emu ji szavakk feje fogalmá Emu ragaszkodás kitartá hűsége állhatatosságo ji ped eredetil félelme nyelvhasználatb inká tisztelete fenségérzete csodálat jelen í mindkettőb érzel el j túlsúly értel föl H n reménységed félelm ji J Jeremi prófét ann csalód ér ho Ist ell fak k Rászedté Iste rászedett mag ig ált gú tárgyá lettem Gondolt má n említl töb n szól Nevedb nyomb felülkereked ben hi egyszer cs mint t éget szívem csontjaim hatol 2 7 J szent m v ró győződv ho emberfölöt szenvedé igazságtalan é Ist részér min üresebbn talál barát fölény istenigazolásá ann mélyebb ágyaz be mag reményb ho Ist fog igazol barát inkvizitorik bűnszimatolásáv szemb legalá becsület vé me Föl föl taka bosszulatlan vérem jajveszékelés juss nyugvópontr hi tan magasságb véd égb va Tud ho Megvált pártfog vég esetb sírhalm fölö á mellé hitn felvillanásá örömsóh t belő Szív m ak szakadn J teh cs Ist igazságosságába egy attribútumáb kételked kétely inká vigaszta barátain szofizm kergeti magáb Ist létezéséb va kételkedés e pillanat s ragadtat magá Sokk magasabb kapaszkod kétely légür szférái Kóhele a látj ho hitvá rabszolg paripák nyargalna m fejedelm mezítl lézengené könnyezn elnyomott nin sen se a vigasztal őke m magáb természetb s l sem értelme s eszmé s cél mind cs hiús szélkergeté Mindazonált m e fatalist túlnyomó kesernyé materialis töprenked s leh hitetlenn mondan Tagad zsoltárköl i ho alvilágb vol m Isten va gondol hálaadá nin tudatáb anna ho felfogásáv ellenkezés jut valamely szentesíte hitrendszerr n mer f senkib gondola ho tud k egymá m n fe kö min fog m mind Istenismere vagy Ist útjain ismerete Tudá hi erköl e ugyana elgörögösöd hellenizm idejéb észlel cs na űr me zsi öröklö gondolkod szab szárnyalás köve gör bölcsel va tudomá közö táton mély gondolko hí Phi számá életkérdés váli ho eligazodj ket közöt illetv ho kett összeegyeztess E Bibl allegorik értelmezésén módszerév é e Al v plat eszm mely lát többszörös bibli igék burkolv Másk állo h problémájáv szemb if kereszténysé No bőv kiaknáz allegorizál lehetőségei mégs sikerü h tudomá közö hid vern ezé telj határozottságg kimondot Tertullian meré elve cre qu absurd hisze miv lehetetl vagy abb á kül hitn érdem ho tudomá elő lehetetle lehetőn tartj Ett fog kettévá h tudomá út kereszténységb so tal n találkozn több reformác n ves reneszánszt egyé érvényesülé egyé szabads gondolkod elv n fejlesz ír szab magyarázatán elvév me zsidóságb sohas szünetel I mód bibli tanoka hittételek ú lehete hajlítan ho tudomány bölcsésze tanításokk ellenkezés jussana Hason krízis m e megelőző zsidóságb fenyegett V.- m V.- részér é nyomá téríté hitvit nyom felmerü ann szükségérzet ho kör ke sáncol zsi V. i viszo lehetől t ter ke nyújta V.-gyakorl nehézségei va tekintett hitbe elhelyezkedésn i Enn kétirán meggondolásn gyümölc hittétel ikkór melyek Majmu 13-b állapíto m Sél esz ikkor mely dogmák ugy n szentesülte s támad tárgy volt egy filozófus részérő még polgárjog nyert zsi imakönyvbe ah vázlatos prózáb A mám költ formáb Jigd lett mindenna memorizál tárgya tétel polémik é mutatj ho n tiszt zsi h talaj nőtte han V.- ütközőpontjai Tartalmazz Ist egységéne egyed imádandóságán szent kizárásáv Ist testetlenségén szenvedésne halálán kizárásáv Tó ör érvényén szövets kizárásáv folyton magyarázatán hagyományn belevonásáv Móz prófét fel múlhatatlanságán úja prófét ált túlvilá jutalomn büntetésne feltámadásn taná V. gondolat dogmá kristályosodását zsidóság megkímél írásmagyaráz szabadság illet nemzetköz közpon hatós hiány Vann ugy véd ann felfogásna ho zsidós oly eszmekö ame bizony tano dogm mi p Ist létezés Tó iste erede tengel kör kerin ez közö legilletékesebb na hatáss magy L Lipó szege főrab tárgyal m e kérdés Jellem voná zsi vallásna ho n spekulat gondolkod gyümölcse,han erkölc követelé igazság világre ut va sóvárg szülött mag tengel ped ist hi m Judaizmu Theologi Ethi Hitágazato

15242.

CÍMS Val

SZÓCI Vall szubjek hi felépít hagyományo út köztuda v eszmek m földönt titka érze akar tén kíséreté vonatkoz C megközel meghatáro t szá föltét elfogadás V telje kimer meghatáro ni So kísérel m mindanny kérdés c néhá ő job megk vonatkozá vet figyelem an Hob láthatat hatalmak termész e v félelemb Shaftesb visz mindenség megnyilván fen szép lel csodálatá lá lényeg K szer egy m kötelesség ist törvényk v felismeré té h erköl képesség er kedélyvilág harmóni nél se értékelésé magaslatá keresztény hi te központj alaperény minősí Tertull ad m ebb h lehetetlenség v hi tar érdem cr q absur hé ny ellen em j szavak fej fogalm Em ragaszkodá kitart hűség állhatatosság j pe eredeti félelm nyelvhasználat ink tisztelet fenségérzet csodála jele mindkettő érze e túlsúl érte fö reménysége félel j Jerem prófé an csaló é h Is el fa Rászedt Ist rászedet ma i ál g tárgy lette Gondol m említ tö szó Neved nyom felülkereke be h egysze c min ége szíve csontjai hato szen r győződ h emberfölö szenved igazságtala Is részé mi üresebb talá bará fölén istenigazolás an mélyeb ágya b ma remény h Is fo igazo bará inkvizitori bűnszimatolásá szem legal becsüle v m Fö fö tak bosszulatla vére jajveszékelé jus nyugvópont h ta magasság vé ég v Tu h Megvál pártfo vé eset sírhal föl mell hit felvillanás örömsó bel Szí a szakad te c Is igazságosságáb eg attribútumá kételke kétel ink vigaszt barátai szofiz kerget magá Is létezésé v kételkedé pillana ragadta mag Sok magasab kapaszko kétel légü szférá Kóhel lát h hitv rabszol paripá nyargaln fejedel mezít lézengen könnyez elnyomot ni se s vigaszta ők magá természet se értelm eszm cé min c hiú szélkerget Mindazonál fatalis túlnyom keserny materiali töprenke le hitetlen monda Taga zsoltárkö h alvilág vo Iste v gondo hálaad ni tudatá ann h felfogásá ellenkezé ju valamel szentesít hitrendszer me senki gondol h tu egym f k mi fo min Istenismer vag Is útjai ismeret Tud h erkö ugyan elgörögösö helleniz idejé észle c n ű m zs örökl gondolko sza szárnyalá köv gö bölcse v tudom köz táto mél gondolk h Ph szám életkérdé vál h eligazod ke közö illet h ket összeegyeztes Bib allegori értelmezésé módszeré A pla esz mel lá többszörö bibl igé burkol Más áll problémájá szem i kereszténys N bő kiakná allegorizá lehetősége még siker tudom köz hi ver ez tel határozottság kimondo Tertullia mer elv cr q absur hisz mi lehetet vag ab kü hit érde h tudom el lehetetl lehető tart Et fo kettév tudom ú kereszténység s ta találkoz töb reformá ve reneszánsz egy érvényesül egy szabad gondolko el fejles í sza magyarázatá elvé m zsidóság soha szünete mó bibl tanok hittétele lehet hajlíta h tudomán bölcsész tanítások ellenkezé jussan Haso krízi megelőz zsidóság fenyeget V. V. részé nyom térít hitvi nyo felmer an szükségérze h kö k sánco zs V visz lehető te k nyújt V.-gyakor nehézsége v tekintet hitb elhelyezkedés En kétirá meggondolás gyümöl hittéte ikkó melye Majm 13- állapít Sé es ikko mel dogmá ug szentesült táma tárg vol eg filozófu részér mé polgárjo nyer zs imakönyvb a vázlato prózá má köl formá Jig let mindenn memorizá tárgy téte polémi mutat h tisz zs tala nőtt ha V. ütközőpontja Tartalmaz Is egységén egye imádandóságá szen kizárásá Is testetlenségé szenvedésn halálá kizárásá T ö érvényé szövet kizárásá folyto magyarázatá hagyomány belevonásá Mó prófé fe múlhatatlanságá új prófé ál túlvil jutalom büntetésn feltámadás tan V gondola dogm kristályosodásá zsidósá megkímé írásmagyará szabadsá ille nemzetkö közpo ható hián Van ug vé an felfogásn h zsidó ol eszmek am bizon tan dog m Is létezé T ist ered tenge kö keri e köz legilletékeseb n hatás mag Lip szeg főra tárgya kérdé Jelle von zs vallásn h spekula gondolko gyümölcse,ha erköl követel igazsá világr u v sóvár szülöt ma tenge pe is h Judaizm Theolog Eth Hitágazat

15242

CÍM Va

SZÓC Val szubje h felépí hagyomány ú köztud eszme földön titk érz aka té kíséret vonatko megköze meghatár sz fölté elfogadá telj kime meghatár n S kísére mindann kérdé néh jo meg vonatkoz ve figyele a Ho láthata hatalma termés félelem Shaftes vis mindensé megnyilvá fe szé le csodálat l lénye sze eg kötelessé is törvény felismer t erkö képessé e kedélyvilá harmón né s értékelés magaslat keresztén h t központ alaperén minős Tertul a eb lehetetlensé h ta érde c absu h n elle e szava fe fogal E ragaszkod kitar hűsé állhatatossá p eredet félel nyelvhasznála in tisztele fenségérze csodál jel mindkett érz túlsú ért f reménység féle Jere próf a csal I e f Rászed Is rászede m á tárg lett Gondo emlí t sz Neve nyo felülkerek b egysz mi ég szív csontja hat sze győző emberföl szenve igazságtal I rész m üreseb tal bar fölé istenigazolá a mélye ágy m remén I f igaz bar inkvizitor bűnszimatolás sze lega becsül F f ta bosszulatl vér jajveszékel ju nyugvópon t magassá v é T Megvá pártf v ese sírha fö mel hi felvillaná öröms be Sz szaka t I igazságosságá e attribútum kételk kéte in vigasz baráta szofi kerge mag I létezés kételked pillan ragadt ma So magasa kapaszk kéte lég szfér Kóhe lá hit rabszo parip nyargal fejede mezí lézenge könnye elnyomo n s vigaszt ő mag természe s értel esz c mi hi szélkerge Mindazoná fatali túlnyo kesern material töprenk l hitetle mond Tag zsoltárk alvilá v Ist gond hálaa n tudat an felfogás ellenkez j valame szentesí hitrendsze m senk gondo t egy m f mi Istenisme va I útja ismere Tu erk ugya elgörögös helleni idej észl z örök gondolk sz szárnyal kö g bölcs tudo kö tát mé gondol P szá életkérd vá eligazo k köz ille ke összeegyezte Bi allegor értelmezés módszer pl es me l többször bib ig burko Má ál problémáj sze keresztény b kiakn allegoriz lehetőség mé sike tudo kö h ve e te határozottsá kimond Tertulli me el c absu his m lehete va a k hi érd tudo e lehetet lehet tar E f ketté tudo kereszténysé t találko tö reform v reneszáns eg érvényesü eg szaba gondolk e fejle sz magyarázat elv zsidósá soh szünet m bib tano hittétel lehe hajlít tudomá bölcsés tanításo ellenkez jussa Has kríz megelő zsidósá fenyege V V rész nyo térí hitv ny felme a szükségérz k sánc z vis lehet t nyúj V.-gyako nehézség tekinte hit elhelyezkedé E kétir meggondolá gyümö hittét ikk mely Maj 13 állapí S e ikk me dogm u szentesül tám tár vo e filozóf részé m polgárj nye z imakönyv vázlat próz m kö form Ji le minden memoriz tárg tét polém muta tis z tal nőt h V ütközőpontj Tartalma I egységé egy imádandóság sze kizárás I testetlenség szenvedés halál kizárás érvény szöve kizárás folyt magyarázat hagyomán belevonás M próf f múlhatatlanság ú próf á túlvi jutalo büntetés feltámadá ta gondol dog kristályosodás zsidós megkím írásmagyar szabads ill nemzetk közp hat hiá Va u v a felfogás zsid o eszme a bizo ta do I létez is ere teng k ker kö legilletékese hatá ma Li sze főr tárgy kérd Jell vo z vallás spekul gondolk gyümölcse,h erkö követe igazs világ sóvá szülö m teng p i Judaiz Theolo Et Hitágaza

1524

CÍ V

SZÓ Va szubj felép hagyomán köztu eszm földö tit ér ak t kísére vonatk megköz meghatá s fölt elfogad tel kim meghatá kísér mindan kérd né j me vonatko v figyel H láthat hatalm termé félele Shafte vi mindens megnyilv f sz l csodála lény sz e köteless i törvén felisme erk képess kedélyvil harmó n értékelé magasla kereszté közpon alaperé minő Tertu e lehetetlens t érd abs ell szav f foga ragaszko kita hűs állhatatoss erede féle nyelvhasznál i tisztel fenségérz csodá je mindket ér túls ér reménysé fél Jer pró csa Rásze I rászed tár let Gond eml s Nev ny felülkere egys m é szí csontj ha sz győz emberfö szenv igazságta rés ürese ta ba föl istenigazol mély ág remé iga ba inkvizito bűnszimatolá sz leg becsü t bosszulat vé jajveszéke j nyugvópo magass Megv párt es sírh f me h felvillan öröm b S szak igazságosság attribútu kétel két i vigas barát szof kerg ma létezé kételke pilla ragad m S magas kapasz két lé szfé Kóh l hi rabsz pari nyarga fejed mez lézeng könny elnyom vigasz ma termész érte es m h szélkerg Mindazon fatal túlny keser materia töpren hitetl mon Ta zsoltár alvil Is gon hála tuda a felfogá ellenke valam szentes hitrendsz sen gond eg m Istenism v útj ismer T er ugy elgörögö hellen ide ész örö gondol s szárnya k bölc tud k tá m gondo sz életkér v eligaz kö ill k összeegyezt B allego értelmezé módsze p e m többszö bi i burk M á problémá sz keresztén kiak allegori lehetősé m sik tud k v t határozotts kimon Tertull m e abs hi lehet v h ér tud lehete lehe ta kett tud kereszténys találk t refor reneszán e érvényes e szab gondol fejl s magyaráza el zsidós so szüne bi tan hittéte leh hajlí tudom bölcsé tanítás ellenke juss Ha krí megel zsidós fenyeg rés ny tér hit n felm szükségér sán vi lehe nyú V.-gyak nehézsé tekint hi elhelyezked kéti meggondol gyüm hitté ik mel Ma 1 állap ik m dog szentesü tá tá v filozó rész polgár ny imaköny vázla pró k for J l minde memori tár té polé mut ti ta nő ütközőpont Tartalm egység eg imádandósá sz kizárá testetlensé szenvedé halá kizárá érvén szöv kizárá foly magyaráza hagyomá belevoná pró múlhatatlansá pró túlv jutal bünteté feltámad t gondo do kristályosodá zsidó megkí írásmagya szabad il nemzet köz ha hi V felfogá zsi eszm biz t d léte i er ten ke k legilletékes hat m L sz fő tárg kér Jel v vallá speku gondol gyümölcse, erk követ igaz vilá sóv szül ten Judai Theol E Hitágaz