15247.htm
CÍMSZÓ: Vámbéry
SZEMÉLYNÉV: Vámbéry Ármin
SZÓCIKK: "Vámbéry Ármin*,
orientalista és etnográfus, szül. Dunaszerdahelyen 1832 márc. 19., megh.
Budapesten 1913 szept. 15. Tizenkét éves koráig csak Talmudot tanult és szabóinas
volt, de később elvégezte magánúton a gimnáziumot és leckeadásból tartotta fenn
magát. 1846-ban ment Pozsonyba, majd Bécsben és Pesten folytatta tovább
tanulmányait, egyszersmind maga is állandóan tanított óriási nélkülözések közt.
Már korán kezdett érdeklődni a keleti és különösen a magyarral rokonnak tartott
török-tatár nyelvek iránt. 1854-ben Eötvös József báró segítségével
Konstantinápolyba utazhatott, ahol rövidesen Fuad pasa magántitkára lett. Ekkor
már jelentékeny irodalmi működést fejtett ki és a M. Tud. Akadémia is tagjává
választotta. Visszatértekor, 1861. az Akadémia ezer forinttal jutalmazta
munkásságát s V. ezzel a pénzzel még u. a. évben neki vágott az ismeretlen
Kelet felkutatásának, dervisnek öltözve. így tette meg híres felfedező útját
karavánok között, sokszor egyedül egész Kisázsián, Arménián, Perzsián, Khiván
és Bokharán át Afganisztánba. Útja 1864-ig tartott és szenzációs eredményekkel
járt, mert ő volt az első szakképzett európai, aki felvételezte az ott észlelt
kulturális jelenségeket, a nyelvet és idiomákat, a vallási és népszokásokat, de
nem kevésbbé a politikai megnyilvánulásokat is, jóllehet jegyzeteket a
helyszínen mindig csak éjjel, a legnagyobb titokban készíthetett. Visszatérte
után 1864-1905-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a keleti nyelvek
nyilvános rendes tanára volt s e minőségben nemzedékeket vezetett be és
képezett ki az orientáliákban. A Magy. Tud. Akadémia, melynek előbb levelező
tagja volt, rendes, majd igazgatósági tagjává választotta meg, számos keleti és
nyugat-európai akadémia pedig tagjának. Különösen Angliában volt és van nevének
máig nagy varázsa, mert V. merész utazásaival, idejében történt
megállapításaival és angol nyelvű publicisztikai közleményeivel az angol
államnak tett nagy szolgálatot, amiért a legnagyobb kitüntetésekkel halmozták
el s többször az uralkodó windsori kastélyának vendége volt. V. tudományos
kutatásainak érdekében elhagyta a zsidó vallást, de fajiságát sohasem tagadta
meg, sőt a cionista mozgalomnak nálunk legkorábban híve volt és nyíltan
cionistának vallotta magát. Rendkívül nagyszámú tudományos és publicisztikai
munkáiból legfontosabbak azok a tanulmányok, amelyek 1860-tól kezdve a legtöbb
magyar tudományos folyóiratban és külföldi lapban jelentek meg. önállóan megjelent
könyvei: Deutsch-türkisches Taschenwörterbuch (Constantinopel 1858); Abuska.
Csagatáj-török szógyűjtemény (1861); Középázsiai utazás (1865, németül 1863,
angolul 1864, franciául 1878); Vándorlásaim és élményeim Perzsiában (1867,
németül 1867); Vázlatok Középázsiából Újabb adalékok az Oxus-melléki országok
népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz (1868, németül és angolul
1868); Csagataische Sprachstudien (1868); A keleti török nyelvről (1868); A
magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések (1869); Indiai tündérmesék
(eredetileg angolul, ford. Jónás J. 1870 és 1881); Uigurische Sprachmonumente
und das Kudaktu-Bilik (1870); Oroszország hatalmi állása Azsiában (1871,
németül 1871); Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig ismert és
ismeretlen keleti kútfők után (2 köt. 1873, németül 1872); Central-Asia and the
Anglo-Russian Frontier Question 1874, németül és franciául (1873); Der Islam im
.XlX.-ten Jahrhundert. Eine kulturgeschichtliche Studie (1875); Keleti
életképek (1876, németül 1876); A török-tatár nyelvek etymológiai szótára
(1877, németül 1878); La Turquie estelié susceptible de reformes? (1878); La
Turquie d'aujourd'hui et avante quarante ans (1878); A török-tatár nép primitív
kultúrájában az égitestek (1879, németül 1879); A legújabb népvándorlási
mozgalmak Keleten (1881); A hunok és avarok nemzetisége (1881); A magyarok
eredete (németül 1881); A csuvasokról (1883); A török faj etnológiai és
etnográfiai tekintetben (1885); The coming struggle for India (németül,
franciául, svédül és hollandul is 1885); Die Scheibaniade. Ein özbegisches
Heldengedicht (1885); Hungary in ancient, mediaeval and modern times, with
collaboration of Louis Heilprin (1887, spanyolul 1891); A magyarság keletkezése
és gyarapodása (1895); The travals and adventures of the turkish admiral Sidi
Ali Reis in India, Afganistan, Central-Asia and Persia during the Years 1853-56
(1899); Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei (1899);
Alt-osmanische Sprachstudien (1901); Eblia Cselebi's Sziahetnamo (1901); Le peril
jaune. Étude sociale (1904, németül 1904); Nyugat kultúrája Keleten (1906,
németül és angolul 1906); Vámbéry utazása Ázsiában (több kiad., népszerű
munka); Jussuf und Achmed (1911); A magyarság bölcsőjénél (1914). önéletrajzát
színesen ő írta meg két ízben. Előbb csupán angolul írta V., his life and
adventures written by himself (1885), majd részletesebben Küzdelmeim (1904,
angolul 1904) címmel. V. fia, V Rusztem ügyvéd, volt egyetemi tanár, kiváló
büntetőjogász és szociológus, a Jogtudományi Közlöny és a Századunk tudományos
folyóiratok szerkesztője, nem a zsidó vallásban született 1872. Számos,
önállóan megjelent jogtudományi munka szerzője."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5247. címszó a lexikon =>
938. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15247.htm
CÍMSZÓ: Vámbéry
SZEMÉLYNÉV: Vámbéry Ármin
SZÓCIKK: Vámbéry Ármin*, orientalista és etnográfus, szül. Dunaszerdahelyen
1832 márc. 19., megh. Budapesten 1913 szept. 15. Tizenkét éves koráig csak
Talmudot tanult és szabóinas volt, de később elvégezte magánúton a gimnáziumot
és leckeadásból tartotta fenn magát. 1846-ban ment Pozsonyba, majd Bécsben és
Pesten folytatta tovább tanulmányait, egyszersmind maga is állandóan tanított
óriási nélkülözések közt. Már korán kezdett érdeklődni a keleti és különösen a
magyarral rokonnak tartott török-tatár nyelvek iránt. 1854-ben Eötvös József
báró segítségével Konstantinápolyba utazhatott, ahol rövidesen Fuad pasa
magántitkára lett. Ekkor már jelentékeny irodalmi működést fejtett ki és a M.
Tud. Akadémia is tagjává választotta. Visszatértekor, 1861. az Akadémia ezer
forinttal jutalmazta munkásságát s V. ezzel a pénzzel még u. a. évben neki
vágott az ismeretlen Kelet felkutatásának, dervisnek öltözve. így tette meg
híres felfedező útját karavánok között, sokszor egyedül egész Kisázsián,
Arménián, Perzsián, Khiván és Bokharán át Afganisztánba. Útja 1864-ig tartott
és szenzációs eredményekkel járt, mert ő volt az első szakképzett európai, aki
felvételezte az ott észlelt kulturális jelenségeket, a nyelvet és idiomákat, a
vallási és népszokásokat, de nem kevésbbé a politikai megnyilvánulásokat is,
jóllehet jegyzeteket a helyszínen mindig csak éjjel, a legnagyobb titokban
készíthetett. Visszatérte után 1864-1905-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti
egyetemen a keleti nyelvek nyilvános rendes tanára volt s e minőségben
nemzedékeket vezetett be és képezett ki az orientáliákban. A Magy. Tud.
Akadémia, melynek előbb levelező tagja volt, rendes, majd igazgatósági tagjává
választotta meg, számos keleti és nyugat-európai akadémia pedig tagjának.
Különösen Angliában volt és van nevének máig nagy varázsa, mert V. merész
utazásaival, idejében történt megállapításaival és angol nyelvű publicisztikai
közleményeivel az angol államnak tett nagy szolgálatot, amiért a legnagyobb
kitüntetésekkel halmozták el s többször az uralkodó windsori kastélyának
vendége volt. V. tudományos kutatásainak érdekében elhagyta a zsidó vallást, de
fajiságát sohasem tagadta meg, sőt a cionista mozgalomnak nálunk legkorábban
híve volt és nyíltan cionistának vallotta magát. Rendkívül nagyszámú tudományos
és publicisztikai munkáiból legfontosabbak azok a tanulmányok, amelyek 1860-tól
kezdve a legtöbb magyar tudományos folyóiratban és külföldi lapban jelentek
meg. önállóan megjelent könyvei: Deutsch-türkisches Taschenwörterbuch
Constantinopel 1858 ; Abuska. Csagatáj-török szógyűjtemény 1861 ; Középázsiai
utazás 1865, németül 1863, angolul 1864, franciául 1878 ; Vándorlásaim és
élményeim Perzsiában 1867, németül 1867 ; Vázlatok Középázsiából Újabb adalékok
az Oxus-melléki országok népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz
1868, németül és angolul 1868 ; Csagataische Sprachstudien 1868 ; A keleti
török nyelvről 1868 ; A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések 1869 ;
Indiai tündérmesék eredetileg angolul, ford. Jónás J. 1870 és 1881 ; Uigurische
Sprachmonumente und das Kudaktu-Bilik 1870 ; Oroszország hatalmi állása
Azsiában 1871, németül 1871 ; Bokhara története a legrégibb időktől a
jelenkorig ismert és ismeretlen keleti kútfők után 2 köt. 1873, németül 1872 ;
Central-Asia and the Anglo-Russian Frontier Question 1874, németül és franciául
1873 ; Der Islam im .XlX.-ten Jahrhundert. Eine kulturgeschichtliche Studie
1875 ; Keleti életképek 1876, németül 1876 ; A török-tatár nyelvek etymológiai
szótára 1877, németül 1878 ; La Turquie estelié susceptible de reformes? 1878 ;
La Turquie d'aujourd'hui et avante quarante ans 1878 ; A török-tatár nép
primitív kultúrájában az égitestek 1879, németül 1879 ; A legújabb
népvándorlási mozgalmak Keleten 1881 ; A hunok és avarok nemzetisége 1881 ; A
magyarok eredete németül 1881 ; A csuvasokról 1883 ; A török faj etnológiai és
etnográfiai tekintetben 1885 ; The coming struggle for India németül,
franciául, svédül és hollandul is 1885 ; Die Scheibaniade. Ein özbegisches
Heldengedicht 1885 ; Hungary in ancient, mediaeval and modern times, with
collaboration of Louis Heilprin 1887, spanyolul 1891 ; A magyarság keletkezése
és gyarapodása 1895 ; The travals and adventures of the turkish admiral Sidi
Ali Reis in India, Afganistan, Central-Asia and Persia during the Years 1853-56
1899 ; Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei 1899 ;
Alt-osmanische Sprachstudien 1901 ; Eblia Cselebi's Sziahetnamo 1901 ; Le peril
jaune. Étude sociale 1904, németül 1904 ; Nyugat kultúrája Keleten 1906,
németül és angolul 1906 ; Vámbéry utazása Ázsiában több kiad., népszerű munka ;
Jussuf und Achmed 1911 ; A magyarság bölcsőjénél 1914 . önéletrajzát színesen ő
írta meg két ízben. Előbb csupán angolul írta V., his life and adventures
written by himself 1885 , majd részletesebben Küzdelmeim 1904, angolul 1904
címmel. V. fia, V Rusztem ügyvéd, volt egyetemi tanár, kiváló büntetőjogász és
szociológus, a Jogtudományi Közlöny és a Századunk tudományos folyóiratok
szerkesztője, nem a zsidó vallásban született 1872. Számos, önállóan megjelent
jogtudományi munka szerzője.
15247.ht
CÍMSZÓ Vámbér
SZEMÉLYNÉV Vámbér Ármi
SZÓCIKK Vámbér Ármin* orientalist é etnográfus szül Dunaszerdahelye 183
márc 19. megh Budapeste 191 szept 15 Tizenké éve korái csa Talmudo tanul é
szabóina volt d későb elvégezt magánúto gimnáziumo é leckeadásbó tartott fen
magát 1846-ba men Pozsonyba maj Bécsbe é Peste folytatt továb tanulmányait
egyszersmin mag i állandóa tanítot óriás nélkülözése közt Má korá kezdet
érdeklődn kelet é különöse magyarra rokonna tartot török-tatá nyelve iránt
1854-be Eötvö Józse bár segítségéve Konstantinápolyb utazhatott aho rövidese
Fua pas magántitkár lett Ekko má jelentéken irodalm működés fejtet k é M Tud
Akadémi i tagjáv választotta Visszatértekor 1861 a Akadémi eze forintta
jutalmazt munkásságá V ezze pénzze mé u a évbe nek vágot a ismeretle Kele
felkutatásának dervisne öltözve íg tett me híre felfedez útjá karaváno között
sokszo egyedü egés Kisázsián Arménián Perzsián Khivá é Bokhará á Afganisztánba
Útj 1864-i tartot é szenzáció eredményekke járt mer vol a els szakképzet
európai ak felvételezt a ot észlel kulturáli jelenségeket nyelve é idiomákat
vallás é népszokásokat d ne kevésbb politika megnyilvánulásoka is jóllehe
jegyzeteke helyszíne mindi csa éjjel legnagyob titokba készíthetett Visszatért
utá 1864-1905-ig nyugalomb vonulásái budapest egyeteme kelet nyelve nyilváno
rende tanár vol minőségbe nemzedékeke vezetet b é képezet k a orientáliákban
Magy Tud Akadémia melyne előb levelez tagj volt rendes maj igazgatóság tagjáv
választott meg számo kelet é nyugat-európa akadémi pedi tagjának Különöse
Angliába vol é va nevéne mái nag varázsa mer V merés utazásaival idejébe történ
megállapításaiva é ango nyelv publicisztika közleményeive a ango államna tet
nag szolgálatot amiér legnagyob kitüntetésekke halmoztá e többszö a uralkod
windsor kastélyána vendég volt V tudományo kutatásaina érdekébe elhagyt zsid
vallást d fajiságá sohase tagadt meg ső cionist mozgalomna nálun legkorábba hív
vol é nyílta cionistána vallott magát Rendkívü nagyszám tudományo é
publicisztika munkáibó legfontosabba azo tanulmányok amelye 1860-tó kezdv
legtöb magya tudományo folyóiratba é külföld lapba jelente meg önállóa megjelen
könyvei Deutsch-türkische Taschenwörterbuc Constantinope 185 Abuska
Csagatáj-törö szógyűjtemén 186 Középázsia utazá 1865 németü 1863 angolu 1864
franciáu 187 Vándorlásai é élményei Perzsiába 1867 németü 186 Vázlato
Középázsiábó Újab adaléko a Oxus-mellék országo népismereti társadalm é
politika viszonyaiho 1868 németü é angolu 186 Csagataisch Sprachstudie 186
kelet törö nyelvrő 186 magya é török-tatá nyelvekben szóegyezése 186 India
tündérmesé eredetile angolul ford Jóná J 187 é 188 Uigurisch Sprachmonument un
da Kudaktu-Bili 187 Oroszorszá hatalm állás Azsiába 1871 németü 187 Bokhar
történet legrégib időktő jelenkori ismer é ismeretle kelet kútfő utá köt 1873
németü 187 Central-Asi an th Anglo-Russia Frontie Questio 1874 németü é
franciáu 187 De Isla i .XlX.-te Jahrhundert Ein kulturgeschichtlich Studi 187
Kelet életképe 1876 németü 187 török-tatá nyelve etymológia szótár 1877 németü
187 L Turqui esteli susceptibl d reformes 187 L Turqui d'aujourd'hu e avant
quarant an 187 török-tatá né primití kultúrájába a égiteste 1879 németü 187
legújab népvándorlás mozgalma Kelete 188 huno é avaro nemzetiség 188 magyaro
eredet németü 188 csuvasokró 188 törö fa etnológia é etnográfia tekintetbe 188
Th comin struggl fo Indi németül franciául svédü é hollandu i 188 Di
Scheibaniade Ei özbegische Heldengedich 188 Hungar i ancient mediaeva an moder
times wit collaboratio o Loui Heilpri 1887 spanyolu 189 magyarsá keletkezés é
gyarapodás 189 Th traval an adventure o th turkis admira Sid Al Rei i India
Afganistan Central-Asi an Persi durin th Year 1853-5 189 Note z de alttürkische
Inschrifte de Mongole 189 Alt-osmanisch Sprachstudie 190 Ebli Cselebi'
Sziahetnam 190 L peri jaune Étud social 1904 németü 190 Nyuga kultúráj Kelete
1906 németü é angolu 190 Vámbér utazás Ázsiába töb kiad. népszer munk Jussu un
Achme 191 magyarsá bölcsőjéné 191 önéletrajzá színese írt me ké ízben Előb
csupá angolu írt V. hi lif an adventure writte b himsel 188 maj részletesebbe
Küzdelmei 1904 angolu 190 címmel V fia Ruszte ügyvéd vol egyetem tanár kivál
büntetőjogás é szociológus Jogtudomány Közlön é Századun tudományo folyóirato
szerkesztője ne zsid vallásba születet 1872 Számos önállóa megjelen jogtudomány
munk szerzője
15247.h
CÍMSZ Vámbé
SZEMÉLYNÉ Vámbé Árm
SZÓCIK Vámbé Ármin orientalis etnográfu szü Dunaszerdahely 18 már 19 meg
Budapest 19 szep 1 Tizenk év korá cs Talmud tanu szabóin vol késő elvégez
magánút gimnázium leckeadásb tartot fe magá 1846-b me Pozsonyb ma Bécsb Pest
folytat tová tanulmányai egyszersmi ma állandó taníto óriá nélkülözés köz M kor
kezde érdeklőd kele különös magyarr rokonn tarto török-tat nyelv irán 1854-b
Eötv Józs bá segítségév Konstantinápoly utazhatot ah rövides Fu pa magántitká
let Ekk m jelentéke irodal működé fejte Tu Akadém tagjá választott
Visszatérteko 186 Akadém ez forintt jutalmaz munkásság ezz pénzz m évb ne vágo
ismeretl Kel felkutatásána dervisn öltözv í tet m hír felfede útj karaván közöt
soksz egyed egé Kisázsiá Arméniá Perzsiá Khiv Bokhar Afganisztánb Út 1864-
tarto szenzáci eredményekk jár me vo el szakképze európa a felvételez o észle
kulturál jelenségeke nyelv idiomáka vallá népszokásoka n kevésb politik
megnyilvánulások i jólleh jegyzetek helyszín mind cs éjje legnagyo titokb
készíthetet Visszatér ut 1864-1905-i nyugalom vonulásá budapes egyetem kele
nyelv nyilván rend taná vo minőségb nemzedékek vezete képeze orientáliákba Mag
Tu Akadémi melyn elő levele tag vol rende ma igazgatósá tagjá választot me szám
kele nyugat-európ akadém ped tagjána Különös Angliáb vo v nevén má na varázs me
meré utazásaiva idejéb törté megállapításaiv ang nyel publicisztik közleményeiv
ang államn te na szolgálato amié legnagyo kitüntetésekk halmozt többsz uralko
windso kastélyán vendé vol tudomány kutatásain érdekéb elhagy zsi vallás
fajiság sohas tagad me s cionis mozgalomn nálu legkorább hí vo nyílt cionistán
vallot magá Rendkív nagyszá tudomány publicisztik munkáib legfontosabb az
tanulmányo amely 1860-t kezd legtö magy tudomány folyóiratb külföl lapb jelent
me önálló megjele könyve Deutsch-türkisch Taschenwörterbu Constantinop 18 Abusk
Csagatáj-tör szógyűjtemé 18 Középázsi utaz 186 német 186 angol 186 franciá 18
Vándorlása élménye Perzsiáb 186 német 18 Vázlat Középázsiáb Úja adalék
Oxus-mellé ország népismeret társadal politik viszonyaih 186 német angol 18
Csagataisc Sprachstudi 18 kele tör nyelvr 18 magy török-tat nyelvekbe
szóegyezés 18 Indi tündérmes eredetil angolu for Jón 18 18 Uigurisc
Sprachmonumen u d Kudaktu-Bil 18 Oroszorsz hatal állá Azsiáb 187 német 18 Bokha
történe legrégi időkt jelenkor isme ismeretl kele kútf ut kö 187 német 18
Central-As a t Anglo-Russi Fronti Questi 187 német franciá 18 D Isl .XlX.-t
Jahrhunder Ei kulturgeschichtlic Stud 18 Kele életkép 187 német 18 török-tat
nyelv etymológi szótá 187 német 18 Turqu estel susceptib reforme 18 Turqu
d'aujourd'h avan quaran a 18 török-tat n primit kultúrájáb égitest 187 német 18
legúja népvándorlá mozgalm Kelet 18 hun avar nemzetisé 18 magyar erede német 18
csuvasokr 18 tör f etnológi etnográfi tekintetb 18 T comi strugg f Ind németü
franciáu svéd holland 18 D Scheibaniad E özbegisch Heldengedic 18 Hunga ancien
mediaev a mode time wi collaborati Lou Heilpr 188 spanyol 18 magyars keletkezé
gyarapodá 18 T trava a adventur t turki admir Si A Re Indi Afganista Central-As
a Pers duri t Yea 1853- 18 Not d alttürkisch Inschrift d Mongol 18 Alt-osmanisc
Sprachstudi 19 Ebl Cselebi Sziahetna 19 per jaun Étu socia 190 német 19 Nyug
kultúrá Kelet 190 német angol 19 Vámbé utazá Ázsiáb tö kiad népsze mun Juss u
Achm 19 magyars bölcsőjén 19 önéletrajz színes ír m k ízbe Elő csup angol ír V
h li a adventur writt himse 18 ma részletesebb Küzdelme 190 angol 19 címme fi
Ruszt ügyvé vo egyete taná kivá büntetőjogá szociológu Jogtudomán Közlö Századu
tudomány folyóirat szerkesztőj n zsi vallásb születe 187 Számo önálló megjele
jogtudomán mun szerzőj
15247.
CÍMS Vámb
SZEMÉLYN Vámb Ár
SZÓCI Vámb Ármi orientali etnográf sz Dunaszerdahel 1 má 1 me Budapes 1 sze
Tizen é kor c Talmu tan szabói vo kés elvége magánú gimnáziu leckeadás tarto f
mag 1846- m Pozsony m Bécs Pes folyta tov tanulmánya egyszersm m álland tanít
óri nélkülözé kö ko kezd érdeklő kel különö magyar rokon tart török-ta nyel irá
1854- Eöt Józ b segítségé Konstantinápol utazhato a rövide F p magántitk le Ek
jelenték iroda működ fejt T Akadé tagj választot Visszatértek 18 Akadé e forint
jutalma munkássá ez pénz év n vág ismeret Ke felkutatásán dervis öltöz te hí
felfed út karavá közö soks egye eg Kisázsi Arméni Perzsi Khi Bokha Afganisztán
Ú 1864 tart szenzác eredmények já m v e szakképz európ felvétele észl kulturá
jelenségek nyel idiomák vall népszokások kevés politi megnyilvánuláso jólle
jegyzete helyszí min c éjj legnagy titok készíthete Visszaté u 1864-1905-
nyugalo vonulás budape egyete kel nyel nyilvá ren tan v minőség nemzedéke vezet
képez orientáliákb Ma T Akadém mely el level ta vo rend m igazgatós tagj
választo m szá kel nyugat-euró akadé pe tagján Különö Angliá v nevé m n varáz m
mer utazásaiv idejé tört megállapításai an nye publiciszti közleményei an állam
t n szolgálat ami legnagy kitüntetések halmoz többs uralk winds kastélyá vend
vo tudomán kutatásai érdeké elhag zs vallá fajisá soha taga m cioni mozgalom
nál legkoráb h v nyíl cionistá vallo mag Rendkí nagysz tudomán publiciszti
munkái legfontosab a tanulmány amel 1860- kez legt mag tudomán folyóirat külfö
lap jelen m önáll megjel könyv Deutsch-türkisc Taschenwörterb Constantino 1
Abus Csagatáj-tö szógyűjtem 1 Középázs uta 18 néme 18 ango 18 franci 1
Vándorlás élmény Perzsiá 18 néme 1 Vázla Középázsiá Új adalé Oxus-mell orszá
népismere társada politi viszonyai 18 néme ango 1 Csagatais Sprachstud 1 kel tö
nyelv 1 mag török-ta nyelvekb szóegyezé 1 Ind tündérme eredeti angol fo Jó 1 1
Uiguris Sprachmonume Kudaktu-Bi 1 Oroszors hata áll Azsiá 18 néme 1 Bokh történ
legrég idők jelenko ism ismeret kel kút u k 18 néme 1 Central-A Anglo-Russ
Front Quest 18 néme franci 1 Is .XlX.- Jahrhunde E kulturgeschichtli Stu 1 Kel
életké 18 néme 1 török-ta nyel etymológ szót 18 néme 1 Turq este suscepti
reform 1 Turq d'aujourd' ava quara 1 török-ta primi kultúrájá égites 18 néme 1
legúj népvándorl mozgal Kele 1 hu ava nemzetis 1 magya ered néme 1 csuvasok 1
tö etnológ etnográf tekintet 1 com strug In német franciá své hollan 1
Scheibania özbegisc Heldengedi 1 Hung ancie mediae mod tim w collaborat Lo
Heilp 18 spanyo 1 magyar keletkez gyarapod 1 trav adventu turk admi S R Ind
Afganist Central-A Per dur Ye 1853 1 No alttürkisc Inschrif Mongo 1 Alt-osmanis
Sprachstud 1 Eb Cseleb Sziahetn 1 pe jau Ét soci 19 néme 1 Nyu kultúr Kele 19
néme ango 1 Vámb utaz Ázsiá t kia népsz mu Jus Ach 1 magyar bölcsőjé 1
önéletraj színe í ízb El csu ango í l adventu writ hims 1 m részleteseb Küzdelm
19 ango 1 címm f Rusz ügyv v egyet tan kiv büntetőjog szociológ Jogtudomá Közl
Század tudomán folyóira szerkesztő zs vallás szület 18 Szám önáll megjel
jogtudomá mu szerző
15247
CÍM Vám
SZEMÉLY Vám Á
SZÓC Vám Árm oriental etnográ s Dunaszerdahe m m Budape sz Tize ko Talm ta
szabó v ké elvég magán gimnázi leckeadá tart ma 1846 Pozson Béc Pe folyt to
tanulmány egyszers állan taní ór nélkülöz k k kez érdekl ke külön magya roko
tar török-t nye ir 1854 Eö Jó segítség Konstantinápo utazhat rövid magántit l E
jelenté irod műkö fej Akad tag választo Visszatérte 1 Akad forin jutalm munkáss
e pén é vá ismere K felkutatásá dervi öltö t h felfe ú karav köz sok egy e
Kisázs Armén Perzs Kh Bokh Afganisztá 186 tar szenzá eredménye j szakkép euró
felvétel ész kultur jelensége nye idiomá val népszokáso kevé polit
megnyilvánulás jóll jegyzet helysz mi éj legnag tito készíthet Visszat
1864-1905 nyugal vonulá budap egyet ke nye nyilv re ta minősé nemzedék veze
képe orientáliák M Akadé mel e leve t v ren igazgató tag választ sz ke
nyugat-eur akad p tagjá Külön Angli nev vará me utazásai idej tör megállapítása
a ny publiciszt közleménye a álla szolgála am legnag kitüntetése halmo több
ural wind kastély ven v tudomá kutatása érdek elha z vall fajis soh tag cion
mozgalo ná legkorá nyí cionist vall ma Rendk nagys tudomá publiciszt munká
legfontosa tanulmán ame 1860 ke leg ma tudomá folyóira külf la jele önál megje
köny Deutsch-türkis Taschenwörter Constantin Abu Csagatáj-t szógyűjte Középáz
ut 1 ném 1 ang 1 franc Vándorlá élmén Perzsi 1 ném Vázl Középázsi Ú adal
Oxus-mel orsz népismer társad polit viszonya 1 ném ang Csagatai Sprachstu ke t
nyel ma török-t nyelvek szóegyez In tündérm eredet ango f J Uiguri Sprachmonum
Kudaktu-B Oroszor hat ál Azsi 1 ném Bok törté legré idő jelenk is ismere ke kú
1 ném Central- Anglo-Rus Fron Ques 1 ném franc I .XlX. Jahrhund
kulturgeschichtl St Ke életk 1 ném török-t nye etymoló szó 1 ném Tur est
suscept refor Tur d'aujourd av quar török-t prim kultúráj égite 1 ném legú népvándor
mozga Kel h av nemzeti magy ere ném csuvaso t etnoló etnográ tekinte co stru I
néme franci sv holla Scheibani özbegis Heldenged Hun anci media mo ti collabora
L Heil 1 spany magya keletke gyarapo tra advent tur adm In Afganis Central- Pe
du Y 185 N alttürkis Inschri Mong Alt-osmani Sprachstu E Csele Sziahet p ja É
soc 1 ném Ny kultú Kel 1 ném ang Vám uta Ázsi ki néps m Ju Ac magya bölcsőj
önéletra szín íz E cs ang advent wri him részletese Küzdel 1 ang cím Rus ügy
egye ta ki büntetőjo szocioló Jogtudom Köz Száza tudomá folyóir szerkeszt z
vallá szüle 1 Szá önál megje jogtudom m szerz
1524
CÍ Vá
SZEMÉL Vá
SZÓ Vá Ár orienta etnogr Dunaszerdah Budap s Tiz k Tal t szab k elvé magá
gimnáz leckead tar m 184 Pozso Bé P foly t tanulmán egyszer álla tan ó nélkülö
ke érdek k külö magy rok ta török- ny i 185 E J segítsé Konstantináp utazha
rövi magánti jelent iro műk fe Aka ta választ Visszatért Aka fori jutal munkás
pé v ismer felkutatás derv ölt felf kara kö so eg Kisáz Armé Perz K Bok
Afganiszt 18 ta szenz eredmény szakké eur felvéte és kultu jelenség ny idiom va
népszokás kev poli megnyilvánulá jól jegyze helys m é legna tit készíthe Vissza
1864-190 nyuga vonul buda egye k ny nyil r t minős nemzedé vez kép orientáliá
Akad me lev re igazgat ta válasz s k nyugat-eu aka tagj Külö Angl ne var m
utazása ide tö megállapítás n publicisz közlemény áll szolgál a legna
kitüntetés halm töb ura win kastél ve tudom kutatás érde elh val faji so ta cio
mozgal n legkor ny cionis val m Rend nagy tudom publicisz munk legfontos
tanulmá am 186 k le m tudom folyóir kül l jel öná megj kön Deutsch-türki
Taschenwörte Constanti Ab Csagatáj- szógyűjt Középá u né an fran Vándorl élmé
Perzs né Váz Középázs ada Oxus-me ors népisme társa poli viszony né an Csagata
Sprachst k nye m török- nyelve szóegye I tündér erede ang Uigur Sprachmonu
Kudaktu- Oroszo ha á Azs né Bo tört legr id jelen i ismer k k né Central
Anglo-Ru Fro Que né fran .XlX Jahrhun kulturgeschicht S K élet né török- ny
etymol sz né Tu es suscep refo Tu d'aujour a qua török- pri kultúrá égit né leg
népvándo mozg Ke a nemzet mag er né csuvas etnol etnogr tekint c str ném franc
s holl Scheiban özbegi Heldenge Hu anc medi m t collabor Hei span magy keletk
gyarap tr adven tu ad I Afgani Central P d 18 alttürki Inschr Mon Alt-osman
Sprachst Csel Sziahe j so né N kult Ke né an Vá ut Ázs k nép J A magy bölcső
önéletr szí í c an adven wr hi részletes Küzde an cí Ru üg egy t k büntetőj
szociol Jogtudo Kö Száz tudom folyói szerkesz vall szül Sz öná megj jogtudo
szer