15274.htm

CÍMSZÓ: Vázsonyi Vilmos

SZEMÉLYNÉV: Vázsonyi Vilmos

SZÓCIKK: "2. V. Vilmos, államférfiú, v. igazságügyminiszter, v. b. t. t., szül. Sümegen 1868 márc. 22., megh. Wies-Badenben 1926 máj. 29. Régi magyar-zsidó családból származott, melyben a tudományok ápolása atyáról fiúra szállt. V. atyja tanító volt s szintén járatos a zsidó tudományokban. Gyermekkorában került V. a fővárosba, ahol összes iskoláit s az egyetemet is végezte. Már egyetemi hallgató korában belekapcsolódott a politikai mozgalmakba s rendkívüli tehetségével kimagaslott társai közül. Megszervezte az ifjúság körében az első demokrata pártot, melynek ő lett vezére. A véderőmozgalmakban az ifjúság vezére volt és küzdött a magyar álláspont mellett. Majd részt vett a fővárosi népmozgalmakban s kezdeményezte a párbajellenes propagandát. 1891-ben az összes fővárosi társaskörök megbízásából megszerkesztette a képviselőházhoz intézett memo­randumot. A jogi doktorátus és ügyvéd diploma megszerzése után, 1894. megalapította a De­mokrata-Kört, melynek haláláig elnöke volt. 1894-ben beválasztották a fővárosi képviselőtestületbe is. Ezzel egyidejűleg nagyarányú publicisztikai tevékenységet fejtett ki a recepció érdekében. 1901-ben választották meg a főváros VI. kerületében, melynek azóta haláláig képviselője maradt demokrata programmal. Első képviselősége alatt a vasutasok fizetésrendezésének szószólója volt s ő vezette 1904. a kormány és a sztrájkolók közötti tárgyalásokat. Híres beszédeiben már ez időben követelte az általános választói jog szükségességét. Nagy része volt a koalíciós kormány létrejöttében, miután a Fejérváry-korrnány megbuktatásában vezető szerepe volt.1905-ben Hieronymi miniszterrel szemben választották meg. A Lukács-Désy-pörben Désy Zoltán védője volt és olyan ítéletet provokált, melynek következményeképpen a miniszterelnöknek le kellett mondania. Tisza István miniszterelnöksége alatt a választói jog kiterjesztése mellett harcolt. Tisza lemondása után az Esterházy-kormány igazságügyminisztere, majd a Wekerle-kormány választójogi minisztere lett. Élete egyik legnagyobb munkáját ekkor fejtette ki a választójogi reform tervezetével, amelyet 1918. törvényerőre emeltek. Minthogy a választójogot kiterjesztő politikája ellenkezett a miniszterelnökével, önként lemondott s IV. Károly király valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki nagy érdemeiért. Ő volt az első zsidóvallású férfiú a monarchiában, aki e méltóságot elérte. A forradalmak kitörésekor félrevonult s emigrált. Előbb Münchenben, majd a Genfi-tó partján várta be a forradalmak lezajlását. Megrongált egészséggel tért vissza, de részt vett az ország újjáépítésében és újra szervezte a Demokrata Pártot is. A nemzetgyűlés akkori hangulata tehetetlenségre kárhoztatta és ezért újból a főváros szolgálatába állította nagy képességeit. V.-nak a főváros világvárossá való fejlesztésében jelentékeny része volt már a háború előtt is. Az ő kezdeményezéseire létesítette a főváros legszebb intézményeit. Ő készítette elő a demokrata programmot, kezdeményezte a részvénytársaságok kezében levő üzemeknek a városi kezelésbe való átvételét, a kislakásépítő mozgalmat s általában a nyugateurópai várospolitikát és a Nagy-Budapest eszméjét. A forradalmak után az ellenforradalmi törekvések ellen is éles harcot indított s e célból először is a városi képviselőtestület átalakítását sürgette. Utolsó nagyobb szereplése a frankhamisítási bűnpör által előidézett ellenzéki mozgalom megszervezése volt. Mint a frankbizottság tagja a képviselőházban, elkészítette az ellenzék kisebbségi véleményét. Utolsó heteit Badenben töltötte, ahol régi szívbaja és az 1926 tavaszán ellene elkövetett durva merénylettel járó izgalmak következményei vitték korai sírba. Temetése óriási részvét mellett folyt le a Városháza épületéből: sírja és emlékköve a Kerepesi­temetőben van. V. irodalmilag kora ifjúsága óta működött. Éveken át vezércikkírója volt a Pesti Hírlapnak és számos nagy cikke jelent meg más napilapokban. Szerkesztette egyideig az Új Század folyóiratot és a Polgár c. politikai napilapot, amely később hetilappá alakult át; közben cikkeket írt az Egyenlőségnek és a jogi szaklapoknak. Beszédeit az Országgyűlési Napló örökítette meg. Önálló művei: Az önkormányzat; A választást elv a külföldi közigazgatásban ; A szavazás decentralizációja; A királyi placetum a magyar alkotmányban, stb. c. alkotmányjogi essayk. Halála után nagyobb szónoklatai és cikkei Csergő Hugó és Balassa József rendezésében Vázsonyi Vilmos munkái címen 2 kötetben jelentek meg 1927."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5274. címszó a lexikon => 942. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15274.htm

CÍMSZÓ: Vázsonyi Vilmos

SZEMÉLYNÉV: Vázsonyi Vilmos

SZÓCIKK: 2. V. Vilmos, államférfiú, v. igazságügyminiszter, v. b. t. t., szül. Sümegen 1868 márc. 22., megh. Wies-Badenben 1926 máj. 29. Régi magyar-zsidó családból származott, melyben a tudományok ápolása atyáról fiúra szállt. V. atyja tanító volt s szintén járatos a zsidó tudományokban. Gyermekkorában került V. a fővárosba, ahol összes iskoláit s az egyetemet is végezte. Már egyetemi hallgató korában belekapcsolódott a politikai mozgalmakba s rendkívüli tehetségével kimagaslott társai közül. Megszervezte az ifjúság körében az első demokrata pártot, melynek ő lett vezére. A véderőmozgalmakban az ifjúság vezére volt és küzdött a magyar álláspont mellett. Majd részt vett a fővárosi népmozgalmakban s kezdeményezte a párbajellenes propagandát. 1891-ben az összes fővárosi társaskörök megbízásából megszerkesztette a képviselőházhoz intézett memo­randumot. A jogi doktorátus és ügyvéd diploma megszerzése után, 1894. megalapította a De­mokrata-Kört, melynek haláláig elnöke volt. 1894-ben beválasztották a fővárosi képviselőtestületbe is. Ezzel egyidejűleg nagyarányú publicisztikai tevékenységet fejtett ki a recepció érdekében. 1901-ben választották meg a főváros VI. kerületében, melynek azóta haláláig képviselője maradt demokrata programmal. Első képviselősége alatt a vasutasok fizetésrendezésének szószólója volt s ő vezette 1904. a kormány és a sztrájkolók közötti tárgyalásokat. Híres beszédeiben már ez időben követelte az általános választói jog szükségességét. Nagy része volt a koalíciós kormány létrejöttében, miután a Fejérváry-korrnány megbuktatásában vezető szerepe volt.1905-ben Hieronymi miniszterrel szemben választották meg. A Lukács-Désy-pörben Désy Zoltán védője volt és olyan ítéletet provokált, melynek következményeképpen a miniszterelnöknek le kellett mondania. Tisza István miniszterelnöksége alatt a választói jog kiterjesztése mellett harcolt. Tisza lemondása után az Esterházy-kormány igazságügyminisztere, majd a Wekerle-kormány választójogi minisztere lett. Élete egyik legnagyobb munkáját ekkor fejtette ki a választójogi reform tervezetével, amelyet 1918. törvényerőre emeltek. Minthogy a választójogot kiterjesztő politikája ellenkezett a miniszterelnökével, önként lemondott s IV. Károly király valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki nagy érdemeiért. Ő volt az első zsidóvallású férfiú a monarchiában, aki e méltóságot elérte. A forradalmak kitörésekor félrevonult s emigrált. Előbb Münchenben, majd a Genfi-tó partján várta be a forradalmak lezajlását. Megrongált egészséggel tért vissza, de részt vett az ország újjáépítésében és újra szervezte a Demokrata Pártot is. A nemzetgyűlés akkori hangulata tehetetlenségre kárhoztatta és ezért újból a főváros szolgálatába állította nagy képességeit. V.-nak a főváros világvárossá való fejlesztésében jelentékeny része volt már a háború előtt is. Az ő kezdeményezéseire létesítette a főváros legszebb intézményeit. Ő készítette elő a demokrata programmot, kezdeményezte a részvénytársaságok kezében levő üzemeknek a városi kezelésbe való átvételét, a kislakásépítő mozgalmat s általában a nyugateurópai várospolitikát és a Nagy-Budapest eszméjét. A forradalmak után az ellenforradalmi törekvések ellen is éles harcot indított s e célból először is a városi képviselőtestület átalakítását sürgette. Utolsó nagyobb szereplése a frankhamisítási bűnpör által előidézett ellenzéki mozgalom megszervezése volt. Mint a frankbizottság tagja a képviselőházban, elkészítette az ellenzék kisebbségi véleményét. Utolsó heteit Badenben töltötte, ahol régi szívbaja és az 1926 tavaszán ellene elkövetett durva merénylettel járó izgalmak következményei vitték korai sírba. Temetése óriási részvét mellett folyt le a Városháza épületéből: sírja és emlékköve a Kerepesi­temetőben van. V. irodalmilag kora ifjúsága óta működött. Éveken át vezércikkírója volt a Pesti Hírlapnak és számos nagy cikke jelent meg más napilapokban. Szerkesztette egyideig az Új Század folyóiratot és a Polgár c. politikai napilapot, amely később hetilappá alakult át; közben cikkeket írt az Egyenlőségnek és a jogi szaklapoknak. Beszédeit az Országgyűlési Napló örökítette meg. Önálló művei: Az önkormányzat; A választást elv a külföldi közigazgatásban ; A szavazás decentralizációja; A királyi placetum a magyar alkotmányban, stb. c. alkotmányjogi essayk. Halála után nagyobb szónoklatai és cikkei Csergő Hugó és Balassa József rendezésében Vázsonyi Vilmos munkái címen 2 kötetben jelentek meg 1927.

15274.ht

CÍMSZÓ Vázsony Vilmo

SZEMÉLYNÉV Vázsony Vilmo

SZÓCIKK 2 V Vilmos államférfiú v igazságügyminiszter v b t t. szül Sümege 186 márc 22. megh Wies-Badenbe 192 máj 29 Rég magyar-zsid családbó származott melybe tudományo ápolás atyáró fiúr szállt V atyj tanít vol szinté járato zsid tudományokban Gyermekkorába kerül V fővárosba aho össze iskolái a egyeteme i végezte Má egyetem hallgat korába belekapcsolódot politika mozgalmakb rendkívül tehetségéve kimagaslot társa közül Megszervezt a ifjúsá körébe a els demokrat pártot melyne let vezére véderőmozgalmakba a ifjúsá vezér vol é küzdöt magya álláspon mellett Maj rész vet főváros népmozgalmakba kezdeményezt párbajellene propagandát 1891-be a össze főváros társaskörö megbízásábó megszerkesztett képviselőházho intézet memo­randumot jog doktorátu é ügyvé diplom megszerzés után 1894 megalapított De­mokrata-Kört melyne halálái elnök volt 1894-be beválasztottá főváros képviselőtestületb is Ezze egyidejűle nagyarány publicisztika tevékenysége fejtet k recepci érdekében 1901-be választottá me főváro VI kerületében melyne azót halálái képviselőj marad demokrat programmal Els képviselőség alat vasutaso fizetésrendezéséne szószólój vol vezett 1904 kormán é sztrájkoló között tárgyalásokat Híre beszédeibe má e időbe követelt a általáno választó jo szükségességét Nag rész vol koalíció kormán létrejöttében miutá Fejérváry-korrnán megbuktatásába vezet szerep volt.1905-be Hieronym miniszterre szembe választottá meg Lukács-Désy-pörbe Dés Zoltá védőj vol é olya ítélete provokált melyne következményeképpe miniszterelnökne l kellet mondania Tisz Istvá miniszterelnökség alat választó jo kiterjesztés mellet harcolt Tisz lemondás utá a Esterházy-kormán igazságügyminisztere maj Wekerle-kormán választójog miniszter lett Élet egyi legnagyob munkájá ekko fejtett k választójog refor tervezetével amelye 1918 törvényerőr emeltek Minthog választójogo kiterjeszt politikáj ellenkezet miniszterelnökével önkén lemondot IV Károl királ valóságo bels titko tanácsos méltóságga tüntett k nag érdemeiért vol a els zsidóvallás férfi monarchiában ak méltóságo elérte forradalma kitöréseko félrevonul emigrált Előb Münchenben maj Genfi-t partjá várt b forradalma lezajlását Megrongál egészségge tér vissza d rész vet a orszá újjáépítésébe é újr szervezt Demokrat Párto is nemzetgyűlé akkor hangulat tehetetlenségr kárhoztatt é ezér újbó főváro szolgálatáb állított nag képességeit V.-na főváro világváross val fejlesztésébe jelentéken rész vol má hábor előt is A kezdeményezéseir létesített főváro legszeb intézményeit készített el demokrat programmot kezdeményezt részvénytársaságo kezébe lev üzemekne város kezelésb val átvételét kislakásépít mozgalma általába nyugateurópa várospolitiká é Nagy-Budapes eszméjét forradalma utá a ellenforradalm törekvése elle i éle harco indítot célbó előszö i város képviselőtestüle átalakításá sürgette Utols nagyob szereplés frankhamisítás bűnpö álta előidézet ellenzék mozgalo megszervezés volt Min frankbizottsá tagj képviselőházban elkészített a ellenzé kisebbség véleményét Utols hetei Badenbe töltötte aho rég szívbaj é a 192 tavaszá ellen elkövetet durv merénylette jár izgalma következménye vitté kora sírba Temetés óriás részvé mellet foly l Városház épületéből sírj é emlékköv Kerepesi­temetőbe van V irodalmila kor ifjúság ót működött Éveke á vezércikkírój vol Pest Hírlapna é számo nag cikk jelen me má napilapokban Szerkesztett egyidei a Ú Száza folyóirato é Polgá c politika napilapot amel későb hetilapp alakul át közbe cikkeke ír a Egyenlőségne é jog szaklapoknak Beszédei a Országgyűlés Napl örökített meg Önáll művei A önkormányzat választás el külföld közigazgatásba szavazá decentralizációja király placetu magya alkotmányban stb c alkotmányjog essayk Halál utá nagyob szónoklata é cikke Cserg Hug é Balass Józse rendezésébe Vázsony Vilmo munká címe kötetbe jelente me 1927

15274.h

CÍMSZ Vázson Vilm

SZEMÉLYNÉ Vázson Vilm

SZÓCIK Vilmo államférfi igazságügyminiszte t szü Sümeg 18 már 22 meg Wies-Badenb 19 má 2 Ré magyar-zsi családb származot melyb tudomány ápolá atyár fiú száll aty taní vo szint járat zsi tudományokba Gyermekkoráb kerü fővárosb ah össz iskolá egyetem végezt M egyete hallga koráb belekapcsolódo politik mozgalmak rendkívü tehetségév kimagaslo társ közü Megszervez ifjús köréb el demokra párto melyn le vezér véderőmozgalmakb ifjús vezé vo küzdö magy álláspo mellet Ma rés ve főváro népmozgalmakb kezdeményez párbajellen propagandá 1891-b össz főváro társaskör megbízásáb megszerkesztet képviselőházh intéze memo­randumo jo doktorát ügyv diplo megszerzé utá 189 megalapítot De­mokrata-Kör melyn halálá elnö vol 1894-b beválasztott főváro képviselőtestület i Ezz egyidejűl nagyarán publicisztik tevékenység fejte recepc érdekébe 1901-b választott m fővár V kerületébe melyn azó halálá képviselő mara demokra programma El képviselősé ala vasutas fizetésrendezésén szószóló vo vezet 190 kormá sztrájkol közöt tárgyalásoka Hír beszédeib m időb követel általán választ j szükségességé Na rés vo koalíci kormá létrejöttébe miut Fejérváry-korrná megbuktatásáb veze szere volt.1905-b Hierony miniszterr szemb választott me Lukács-Désy-pörb Dé Zolt védő vo oly ítélet provokál melyn következményeképp miniszterelnökn kelle mondani Tis Istv miniszterelnöksé ala választ j kiterjeszté melle harcol Tis lemondá ut Esterházy-kormá igazságügyminiszter ma Wekerle-kormá választójo miniszte let Éle egy legnagyo munkáj ekk fejtet választójo refo tervezetéve amely 191 törvényerő emelte Mintho választójog kiterjesz politiká ellenkeze miniszterelnökéve önké lemondo I Káro kirá valóság bel titk tanácso méltóságg tüntet na érdemeiér vo el zsidóvallá férf monarchiába a méltóság elért forradalm kitörések félrevonu emigrál Elő Münchenbe ma Genfi- partj vár forradalm lezajlásá Megrongá egészségg té vissz rés ve orsz újjáépítéséb új szervez Demokra Párt i nemzetgyűl akko hangula tehetetlenség kárhoztat ezé újb fővár szolgálatá állítot na képességei V.-n fővár világváros va fejlesztéséb jelentéke rés vo m hábo elő i kezdeményezései létesítet fővár legsze intézményei készítet e demokra programmo kezdeményez részvénytársaság kezéb le üzemekn váro kezelés va átvételé kislakásépí mozgalm általáb nyugateuróp várospolitik Nagy-Budape eszméjé forradalm ut ellenforradal törekvés ell él harc indíto célb elősz váro képviselőtestül átalakítás sürgett Utol nagyo szereplé frankhamisítá bűnp ált előidéze ellenzé mozgal megszervezé vol Mi frankbizotts tag képviselőházba elkészítet ellenz kisebbsé véleményé Utol hete Badenb töltött ah ré szívba 19 tavasz elle elkövete dur merénylett já izgalm következmény vitt kor sírb Temeté óriá részv melle fol Városhá épületébő sír emlékkö Kerepesi­temetőb va irodalmil ko ifjúsá ó működöt Évek vezércikkíró vo Pes Hírlapn szám na cik jele m m napilapokba Szerkesztet egyide Száz folyóirat Polg politik napilapo ame késő hetilap alaku á közb cikkek í Egyenlőségn jo szaklapokna Beszéde Országgyűlé Nap örökítet me Önál műve önkormányza választá e külföl közigazgatásb szavaz decentralizációj királ placet magy alkotmányba st alkotmányjo essay Halá ut nagyo szónoklat cikk Cser Hu Balas Józs rendezéséb Vázson Vilm munk cím kötetb jelent m 192

15274.

CÍMS Vázso Vil

SZEMÉLYN Vázso Vil

SZÓCI Vilm államférf igazságügyminiszt sz Süme 1 má 2 me Wies-Baden 1 m R magyar-zs család származo mely tudomán ápol atyá fi szál at tan v szin jára zs tudományokb Gyermekkorá ker főváros a öss iskol egyete végez egyet hallg korá belekapcsolód politi mozgalma rendkív tehetségé kimagasl tár köz Megszerve ifjú köré e demokr párt mely l vezé véderőmozgalmak ifjú vez v küzd mag állásp melle M ré v fővár népmozgalmak kezdeménye párbajelle propagand 1891- öss fővár társaskö megbízásá megszerkeszte képviselőház intéz memo­randum j doktorá ügy dipl megszerz ut 18 megalapíto De­mokrata-Kö mely halál eln vo 1894- beválasztot fővár képviselőtestüle Ez egyidejű nagyará publiciszti tevékenysé fejt recep érdekéb 1901- választot fővá kerületéb mely az halál képvisel mar demokr programm E képviselős al vasuta fizetésrendezésé szószól v veze 19 korm sztrájko közö tárgyalások Hí beszédei idő követe általá válasz szükségesség N ré v koalíc korm létrejöttéb miu Fejérváry-korrn megbuktatásá vez szer volt.1905- Hieron miniszter szem választot m Lukács-Désy-pör D Zol véd v ol ítéle provoká mely következményekép miniszterelnök kell mondan Ti Ist miniszterelnöks al válasz kiterjeszt mell harco Ti lemond u Esterházy-korm igazságügyminiszte m Wekerle-korm választój miniszt le Él eg legnagy munká ek fejte választój ref tervezetév amel 19 törvényer emelt Minth választójo kiterjes politik ellenkez miniszterelnökév önk lemond Kár kir valósá be tit tanács méltóság tünte n érdemeié v e zsidóvall fér monarchiáb méltósá elér forradal kitörése félrevon emigrá El Münchenb m Genfi part vá forradal lezajlás Megrong egészség t viss ré v ors újjáépítésé ú szerve Demokr Pár nemzetgyű akk hangul tehetetlensé kárhozta ez új fővá szolgálat állíto n képessége V.- fővá világváro v fejlesztésé jelenték ré v háb el kezdeményezése létesíte fővá legsz intézménye készíte demokr programm kezdeménye részvénytársasá kezé l üzemek vár kezelé v átvétel kislakásép mozgal általá nyugateuró várospoliti Nagy-Budap eszméj forradal u ellenforrada törekvé el é har indít cél elős vár képviselőtestü átalakítá sürget Uto nagy szerepl frankhamisít bűn ál előidéz ellenz mozga megszervez vo M frankbizott ta képviselőházb elkészíte ellen kisebbs vélemény Uto het Baden töltöt a r szívb 1 tavas ell elkövet du merénylet j izgal következmén vit ko sír Temet óri rész mell fo Városh épületéb sí emlékk Kerepesi­temető v irodalmi k ifjús működö Éve vezércikkír v Pe Hírlap szá n ci jel napilapokb Szerkeszte egyid Szá folyóira Pol politi napilap am kés hetila alak köz cikke Egyenlőség j szaklapokn Beszéd Országgyűl Na örökíte m Öná műv önkormányz választ külfö közigazgatás szava decentralizáció kirá place mag alkotmányb s alkotmányj essa Hal u nagy szónokla cik Cse H Bala Józ rendezésé Vázso Vil mun cí kötet jelen 19

15274

CÍM Vázs Vi

SZEMÉLY Vázs Vi

SZÓC Vil államfér igazságügyminisz s Süm m m Wies-Bade magyar-z csalá származ mel tudomá ápo aty f szá a ta szi jár z tudományok Gyermekkor ke főváro ös isko egyet vége egye hall kor belekapcsoló polit mozgalm rendkí tehetség kimagas tá kö Megszerv ifj kör demok pár mel vez véderőmozgalma ifj ve küz ma állás mell r fővá népmozgalma kezdemény párbajell propagan 1891 ös fővá társask megbízás megszerkeszt képviselőhá inté memo­randu doktor üg dip megszer u 1 megalapít De­mokrata-K mel halá el v 1894 beválaszto fővá képviselőtestül E egyidej nagyar publiciszt tevékenys fej rece érdeké 1901 választo főv kerületé mel a halá képvise ma demok program képviselő a vasut fizetésrendezés szószó vez 1 kor sztrájk köz tárgyaláso H beszéde id követ által válas szükségessé r koalí kor létrejötté mi Fejérváry-korr megbuktatás ve sze volt.1905 Hiero miniszte sze választo Lukács-Désy-pö Zo vé o ítél provok mel következményeké miniszterelnö kel monda T Is miniszterelnök a válas kiterjesz mel harc T lemon Esterházy-kor igazságügyminiszt Wekerle-kor választó minisz l É e legnag munk e fejt választó re tervezeté ame 1 törvénye emel Mint választój kiterje politi ellenke miniszterelnöké ön lemon Ká ki valós b ti tanác méltósá tünt érdemei zsidóval fé monarchiá méltós elé forrada kitörés félrevo emigr E München Genf par v forrada lezajlá Megron egészsé vis r or újjáépítés szerv Demok Pá nemzetgy ak hangu tehetetlens kárhozt e ú főv szolgála állít képesség V. főv világvár fejlesztés jelenté r há e kezdeményezés létesít főv legs intézmény készít demok program kezdemény részvénytársas kez üzeme vá kezel átvéte kislakásé mozga által nyugateur várospolit Nagy-Buda eszmé forrada ellenforrad törekv e ha indí cé elő vá képviselőtest átalakít sürge Ut nag szerep frankhamisí bű á előidé ellen mozg megszerve v frankbizot t képviselőház elkészít elle kisebb vélemén Ut he Bade töltö szív tava el elköve d merényle izga következmé vi k sí Teme ór rés mel f Város épületé s emlék Kerepesi­temet irodalm ifjú működ Év vezércikkí P Hírla sz c je napilapok Szerkeszt egyi Sz folyóir Po polit napila a ké hetil ala kö cikk Egyenlősé szaklapok Beszé Országgyű N örökít Ön mű önkormány válasz külf közigazgatá szav decentralizáci kir plac ma alkotmány alkotmány ess Ha nag szónokl ci Cs Bal Jó rendezés Vázs Vi mu c köte jele 1

1527

CÍ Váz V

SZEMÉL Váz V

SZÓ Vi államfé igazságügyminis Sü Wies-Bad magyar- csal szárma me tudom áp at sz t sz já tudományo Gyermekko k fővár ö isk egye vég egy hal ko belekapcsol poli mozgal rendk tehetsé kimaga t k Megszer if kö demo pá me ve véderőmozgalm if v kü m állá mel főv népmozgalm kezdemén párbajel propaga 189 ö főv társas megbízá megszerkesz képviselőh int memo­rand dokto ü di megsze megalapí De­mokrata- me hal e 189 beválaszt főv képviselőtestü egyide nagya publicisz tevékeny fe rec érdek 190 választ fő kerület me hal képvis m demo progra képvisel vasu fizetésrendezé szósz ve ko sztráj kö tárgyalás beszéd i köve álta vála szükségess koal ko létrejött m Fejérváry-kor megbuktatá v sz volt.190 Hier miniszt sz választ Lukács-Désy-p Z v íté provo me következmények minisztereln ke mond I miniszterelnö vála kiterjes me har lemo Esterházy-ko igazságügyminisz Wekerle-ko választ minis legna mun fej választ r tervezet am törvény eme Min választó kiterj polit ellenk miniszterelnök ö lemo K k való t taná méltós tün érdeme zsidóva f monarchi méltó el forrad kitöré félrev emig Münche Gen pa forrad lezajl Megro egészs vi o újjáépíté szer Demo P nemzetg a hang tehetetlen kárhoz fő szolgál állí képessé V fő világvá fejleszté jelent h kezdeményezé létesí fő leg intézmén készí demo progra kezdemén részvénytársa ke üzem v keze átvét kislakás mozg álta nyugateu várospoli Nagy-Bud eszm forrad ellenforra törek h ind c el v képviselőtes átalakí sürg U na szere frankhamis b előid elle moz megszerv frankbizo képviselőhá elkészí ell kiseb vélemé U h Bad tölt szí tav e elköv merényl izg következm v s Tem ó ré me Váro épület emlé Kerepesi­teme irodal ifj műkö É vezércikk Hírl s j napilapo Szerkesz egy S folyói P poli napil k heti al k cik Egyenlős szaklapo Besz Országgy örökí Ö m önkormán válas kül közigazgat sza decentralizác ki pla m alkotmán alkotmán es H na szónok c C Ba J rendezé Váz V m köt jel