15290.htm

CÍMSZÓ: Verbó

SZÓCIKK: "Verbó ( Vrbové Cs.-Szl.) nagyk. Nyitra vm. Már egy 1522. évből származó okirat megemlít egy Jacobus de Werbau nevű zsidót és csak a XVIII. sz. elejéről származó ismeretes források szólnak ismét V.-i zsidókról, kik nagyobbrészt az Ausztriá­ból 1670. kiűzött és 1683. a kurucok által feldúlt Magyar-Bródból menekülő zsidók közül ott telepedtek meg. A XVIII. sz. első negyedében halottaikat még Magyar-Bródba szállították, ahová akkor még mint hitközségi tagok tartoztak. Az 1736. tartott országos összeírás szerint már 35 zsidó család lakott itt és ezek önálló községet alkottak; 1770. már 70 és 1848. már száznál több zsidó családot írtak össze. Főképpen gabona-, gyapjú-, nyers és kikészített bőrkereskedéssel, pálinkafőzéssel és kimérésével foglalkoztak. 1919-ben a hitközség által fenntartott zsidó elemi és polgári iskola megszűnt. Rabbijai voltak: Moses Zuckermandl 1774-90 körül, Josef Cevi Halévi, Jakab Altenkunstadt (r. Koppéi Charif) a Chidduse Jávec szerzője, Benjámin Löw, a Sáré Tóra szerzője, Samu el Sommer, Ch. H. Mannheim, Jakab Reich, majd fia.Reich Koppel (l. o.). Majdnem egy egész századon át nagy jesivák virágzottak V.-n. Az orthodox hitközség 1914-ig a II. község-kerülethez tartozott. Anyakönyvi területe kiterjed Rakovic, Bori, Strázsa, Sipkó,Trebete, Csejte, Prasnik, Krakován és Osztró községekre. Az anyahitközség 164 családban 670 lelket és 125 adófizetőt számlál. Ezek között: 60 kereskedő, 22 iparos, 22 gazdálkodó és földbirtokos, 1 ügyvéd, 1 orvos, 4 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 8 vállalkozó, 14 magánzó. Közadakozásból él 28. Évi költségvetése 66,268 ČK. Összesen 16 alapítványt kezel: Reisz Vilmos szegények támogatására 1894. létesített 50,000 ČK. értékű alapítványát és más 15 alapítványt összesen 20,500 ČK. értékben. Templomát a tagok támogatásával 1882-83. építette Kittler és Grátzel pozsonyi műépítészek tervei szerint. A Chevra Kadisa 1754 óta működik. 1758-ban létesítették a Gemilusz Chaszodim egyletet, 1859. a Nőegyletet, ugyanebben az évben az elemi iskolát (2 tanító, 38 tanuló) és 1917. az Aggokházát. A világháborúban 117 tagja vett részt és 12 elesett. A hitközség 1731-ből és 1738-ból származó héber jegyzőkönyveket őriz archívumában, amelyekből megállapítható, hogy ebben az időben már volt hitközségi szervezet. Az alapítókról csak annyit tudunk, hogy Morvaországból, főleg Magyar-Bródból (Ungarisch-Brod) származtak. A kurucok átvonulása alkalmával Magyar-Bródban lemészárolt zsidó családfőket még ma is felsorolják itt a Hazkara keretében. Az 1731-ből ismert elöljárói: Hakohen Mordechaj, Hakohen Ábrahám Sámuel, Magia Izsák és Dávid ben Selomo (Melamed). Ez az utóbbi Bródból származott oda és lehet, hogy ő és a jegyzökönyvek aláírói alapították a hitközséget. A legújabb időkben való fejlődésének legértékesebb produktuma az iskolai internátus, amelyet Reieh Sámuel a jelenlegi főrabbi alapított és az ő vezetése alatt országos hírre emelkedett. A hitközség élén állnak : Löwv Márk elnök, Schönfeld Márk, Justh Mór alelnökök, Mohr Miksa pénztáros, Grünhut Mór, Reisz Salamon, Stern Emil, Wiesner Leopold elöljárók; Weisz Zsigmod alrabbi, Schwarz Ábrahám titkár. A főkántor Duft Hermann. A Chevra Kadisát Löwinger M. D. vezeti négy gondnok támogatásával. A Gemilasz Chaszodim elnöke Mohr Miksa, a Nőegyleté Körper B. és Kugel R., az Aggokházáé Herzog Mór és Hoffer."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5290. címszó a lexikon => 946. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15290.htm

CÍMSZÓ: Verbó

SZÓCIKK: Verbó Vrbové Cs.-Szl. nagyk. Nyitra vm. Már egy 1522. évből származó okirat megemlít egy Jacobus de Werbau nevű zsidót és csak a XVIII. sz. elejéről származó ismeretes források szólnak ismét V.-i zsidókról, kik nagyobbrészt az Ausztriá­ból 1670. kiűzött és 1683. a kurucok által feldúlt Magyar-Bródból menekülő zsidók közül ott telepedtek meg. A XVIII. sz. első negyedében halottaikat még Magyar-Bródba szállították, ahová akkor még mint hitközségi tagok tartoztak. Az 1736. tartott országos összeírás szerint már 35 zsidó család lakott itt és ezek önálló községet alkottak; 1770. már 70 és 1848. már száznál több zsidó családot írtak össze. Főképpen gabona-, gyapjú-, nyers és kikészített bőrkereskedéssel, pálinkafőzéssel és kimérésével foglalkoztak. 1919-ben a hitközség által fenntartott zsidó elemi és polgári iskola megszűnt. Rabbijai voltak: Moses Zuckermandl 1774-90 körül, Josef Cevi Halévi, Jakab Altenkunstadt r. Koppéi Charif a Chidduse Jávec szerzője, Benjámin Löw, a Sáré Tóra szerzője, Samu el Sommer, Ch. H. Mannheim, Jakab Reich, majd fia.Reich Koppel l. o. . Majdnem egy egész századon át nagy jesivák virágzottak V.-n. Az orthodox hitközség 1914-ig a II. község-kerülethez tartozott. Anyakönyvi területe kiterjed Rakovic, Bori, Strázsa, Sipkó,Trebete, Csejte, Prasnik, Krakován és Osztró községekre. Az anyahitközség 164 családban 670 lelket és 125 adófizetőt számlál. Ezek között: 60 kereskedő, 22 iparos, 22 gazdálkodó és földbirtokos, 1 ügyvéd, 1 orvos, 4 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 8 vállalkozó, 14 magánzó. Közadakozásból él 28. Évi költségvetése 66,268 ČK. Összesen 16 alapítványt kezel: Reisz Vilmos szegények támogatására 1894. létesített 50,000 ČK. értékű alapítványát és más 15 alapítványt összesen 20,500 ČK. értékben. Templomát a tagok támogatásával 1882-83. építette Kittler és Grátzel pozsonyi műépítészek tervei szerint. A Chevra Kadisa 1754 óta működik. 1758-ban létesítették a Gemilusz Chaszodim egyletet, 1859. a Nőegyletet, ugyanebben az évben az elemi iskolát 2 tanító, 38 tanuló és 1917. az Aggokházát. A világháborúban 117 tagja vett részt és 12 elesett. A hitközség 1731-ből és 1738-ból származó héber jegyzőkönyveket őriz archívumában, amelyekből megállapítható, hogy ebben az időben már volt hitközségi szervezet. Az alapítókról csak annyit tudunk, hogy Morvaországból, főleg Magyar-Bródból Ungarisch-Brod származtak. A kurucok átvonulása alkalmával Magyar-Bródban lemészárolt zsidó családfőket még ma is felsorolják itt a Hazkara keretében. Az 1731-ből ismert elöljárói: Hakohen Mordechaj, Hakohen Ábrahám Sámuel, Magia Izsák és Dávid ben Selomo Melamed . Ez az utóbbi Bródból származott oda és lehet, hogy ő és a jegyzökönyvek aláírói alapították a hitközséget. A legújabb időkben való fejlődésének legértékesebb produktuma az iskolai internátus, amelyet Reieh Sámuel a jelenlegi főrabbi alapított és az ő vezetése alatt országos hírre emelkedett. A hitközség élén állnak : Löwv Márk elnök, Schönfeld Márk, Justh Mór alelnökök, Mohr Miksa pénztáros, Grünhut Mór, Reisz Salamon, Stern Emil, Wiesner Leopold elöljárók; Weisz Zsigmod alrabbi, Schwarz Ábrahám titkár. A főkántor Duft Hermann. A Chevra Kadisát Löwinger M. D. vezeti négy gondnok támogatásával. A Gemilasz Chaszodim elnöke Mohr Miksa, a Nőegyleté Körper B. és Kugel R., az Aggokházáé Herzog Mór és Hoffer.

15290.ht

CÍMSZÓ Verb

SZÓCIKK Verb Vrbov Cs.-Szl nagyk Nyitr vm Má eg 1522 évbő származ okira megemlí eg Jacobu d Werba nev zsidó é csa XVIII sz elejérő származ ismerete forráso szólna ismé V.- zsidókról ki nagyobbrész a Ausztriá­bó 1670 kiűzöt é 1683 kuruco álta feldúl Magyar-Bródbó menekül zsidó közü ot telepedte meg XVIII sz els negyedébe halottaika mé Magyar-Bródb szállították ahov akko mé min hitközség tago tartoztak A 1736 tartot országo összeírá szerin má 3 zsid csalá lakot it é eze önáll községe alkottak 1770 má 7 é 1848 má százná töb zsid családo írta össze Főképpe gabona- gyapjú- nyer é kikészítet bőrkereskedéssel pálinkafőzésse é kiméréséve foglalkoztak 1919-be hitközsé álta fenntartot zsid elem é polgár iskol megszűnt Rabbija voltak Mose Zuckermand 1774-9 körül Jose Cev Halévi Jaka Altenkunstad r Koppé Chari Chiddus Jáve szerzője Benjámi Löw Sár Tór szerzője Sam e Sommer Ch H Mannheim Jaka Reich maj fia.Reic Koppe l o Majdne eg egés százado á nag jesivá virágzotta V.-n A orthodo hitközsé 1914-i II község-kerülethe tartozott Anyakönyv terület kiterje Rakovic Bori Strázsa Sipkó,Trebete Csejte Prasnik Kraková é Osztr községekre A anyahitközsé 16 családba 67 lelke é 12 adófizető számlál Eze között 6 kereskedő 2 iparos 2 gazdálkod é földbirtokos ügyvéd orvos köztisztviselő magántisztviselő vállalkozó 1 magánzó Közadakozásbó é 28 Év költségvetés 66,26 ČK Összese 1 alapítvány kezel Reis Vilmo szegénye támogatásár 1894 létesítet 50,00 ČK érték alapítványá é má 1 alapítvány összese 20,50 ČK értékben Templomá tago támogatásáva 1882-83 épített Kittle é Grátze pozsony műépítésze terve szerint Chevr Kadis 175 ót működik 1758-ba létesítetté Gemilus Chaszodi egyletet 1859 Nőegyletet ugyanebbe a évbe a elem iskolá tanító 3 tanul é 1917 a Aggokházát világháborúba 11 tagj vet rész é 1 elesett hitközsé 1731-bő é 1738-bó származ hébe jegyzőkönyveke őri archívumában amelyekbő megállapítható hog ebbe a időbe má vol hitközség szervezet A alapítókró csa annyi tudunk hog Morvaországból főle Magyar-Bródbó Ungarisch-Bro származtak kuruco átvonulás alkalmáva Magyar-Bródba lemészárol zsid családfőke mé m i felsoroljá it Hazkar keretében A 1731-bő ismer elöljárói Hakohe Mordechaj Hakohe Ábrahá Sámuel Magi Izsá é Dávi be Selom Melame E a utóbb Bródbó származot od é lehet hog é jegyzökönyve aláíró alapítottá hitközséget legújab időkbe val fejlődéséne legértékeseb produktum a iskola internátus amelye Reie Sámue jelenleg főrabb alapítot é a vezetés alat országo hírr emelkedett hitközsé élé állna Löw Már elnök Schönfel Márk Just Mó alelnökök Moh Miks pénztáros Grünhu Mór Reis Salamon Ster Emil Wiesne Leopol elöljárók Weis Zsigmo alrabbi Schwar Ábrahá titkár főkánto Duf Hermann Chevr Kadisá Löwinge M D vezet nég gondno támogatásával Gemilas Chaszodi elnök Moh Miksa Nőegylet Körpe B é Kuge R. a Aggokházá Herzo Mó é Hoffer

15290.h

CÍMSZ Ver

SZÓCIK Ver Vrbo Cs.-Sz nagy Nyit v M e 152 évb szárma okir megeml e Jacob Werb ne zsid cs XVII s elejér szárma ismeret forrás szóln ism V. zsidókró k nagyobbrés Ausztriá­b 167 kiűzö 168 kuruc ált feldú Magyar-Bródb menekü zsid köz o telepedt me XVII s el negyedéb halottaik m Magyar-Bród szállítottá aho akk m mi hitközsé tag tartozta 173 tarto ország összeír szeri m zsi csal lako i ez önál község alkotta 177 m 184 m százn tö zsi család írt össz Főképp gabona gyapjú nye kikészíte bőrkereskedésse pálinkafőzéss kimérésév foglalkozta 1919-b hitközs ált fenntarto zsi ele polgá isko megszűn Rabbij volta Mos Zuckerman 1774- körü Jos Ce Halév Jak Altenkunsta Kopp Char Chiddu Jáv szerzőj Benjám Lö Sá Tó szerzőj Sa Somme C Mannhei Jak Reic ma fia.Rei Kopp Majdn e egé század na jesiv virágzott V.- orthod hitközs 1914- I község-kerületh tartozot Anyaköny terüle kiterj Rakovi Bor Strázs Sipkó,Trebet Csejt Prasni Krakov Oszt községekr anyahitközs 1 családb 6 lelk 1 adófizet számlá Ez közöt keresked iparo gazdálko földbirtoko ügyvé orvo köztisztvisel magántisztvisel vállalkoz magánz Közadakozásb 2 É költségveté 66,2 Č Összes alapítván keze Rei Vilm szegény támogatásá 189 létesíte 50,0 Č érté alapítvány m alapítván összes 20,5 Č értékbe Templom tag támogatásáv 1882-8 építet Kittl Grátz pozson műépítész terv szerin Chev Kadi 17 ó működi 1758-b létesített Gemilu Chaszod egylete 185 Nőegylete ugyanebb évb ele iskol tanít tanu 191 Aggokházá világháborúb 1 tag ve rés eleset hitközs 1731-b 1738-b szárma héb jegyzőkönyvek őr archívumába amelyekb megállapíthat ho ebb időb m vo hitközsé szerveze alapítókr cs anny tudun ho Morvaországbó fől Magyar-Bródb Ungarisch-Br származta kuruc átvonulá alkalmáv Magyar-Bródb lemészáro zsi családfők m felsorolj i Hazka keretébe 1731-b isme elöljáró Hakoh Mordecha Hakoh Ábrah Sámue Mag Izs Dáv b Selo Melam utób Bródb származo o lehe ho jegyzökönyv aláír alapított hitközsége legúja időkb va fejlődésén legértékese produktu iskol internátu amely Rei Sámu jelenle főrab alapíto vezeté ala ország hír emelkedet hitközs él álln Lö Má elnö Schönfe Már Jus M alelnökö Mo Mik pénztáro Grünh Mó Rei Salamo Ste Emi Wiesn Leopo elöljáró Wei Zsigm alrabb Schwa Ábrah titká főkánt Du Herman Chev Kadis Löwing veze né gondn támogatásáva Gemila Chaszod elnö Mo Miks Nőegyle Körp Kug R Aggokház Herz M Hoffe

15290.

CÍMS Ve

SZÓCI Ve Vrb Cs.-S nag Nyi 15 év szárm oki megem Jaco Wer n zsi c XVI elejé szárm ismere forrá szól is V zsidókr nagyobbré Ausztriá­ 16 kiűz 16 kuru ál feld Magyar-Bród menek zsi kö teleped m XVI e negyedé halottai Magyar-Bró szállított ah ak m hitközs ta tartozt 17 tart orszá összeí szer zs csa lak e öná közsé alkott 17 18 száz t zs csalá ír öss Főkép gabon gyapj ny kikészít bőrkereskedéss pálinkafőzés kimérésé foglalkozt 1919- hitköz ál fenntart zs el polg isk megszű Rabbi volt Mo Zuckerma 1774 kör Jo C Halé Ja Altenkunst Kop Cha Chidd Já szerző Benjá L S T szerző S Somm Mannhe Ja Rei m fia.Re Kop Majd eg száza n jesi virágzot V. ortho hitköz 1914 község-kerület tartozo Anyakön terül kiter Rakov Bo Stráz Sipkó,Trebe Csej Prasn Krako Osz községek anyahitköz család lel adófize száml E közö kereske ipar gazdálk földbirtok ügyv orv köztisztvise magántisztvise vállalko magán Közadakozás költségvet 66, Össze alapítvá kez Re Vil szegén támogatás 18 létesít 50, ért alapítván alapítvá össze 20, értékb Templo ta támogatásá 1882- építe Kitt Grát pozso műépítés ter szeri Che Kad 1 működ 1758- létesítet Gemil Chaszo egylet 18 Nőegylet ugyaneb év el isko taní tan 19 Aggokház világháború ta v ré elese hitköz 1731- 1738- szárm hé jegyzőkönyve ő archívumáb amelyek megállapítha h eb idő v hitközs szervez alapítók c ann tudu h Morvaországb fő Magyar-Bród Ungarisch-B származt kuru átvonul alkalmá Magyar-Bród lemészár zs családfő felsorol Hazk keretéb 1731- ism elöljár Hako Mordech Hako Ábra Sámu Ma Iz Dá Sel Mela utó Bród származ leh h jegyzököny aláí alapítot hitközség legúj idők v fejlődésé legértékes produkt isko internát amel Re Sám jelenl főra alapít vezet al orszá hí emelkede hitköz é áll L M eln Schönf Má Ju alelnök M Mi pénztár Grün M Re Salam St Em Wies Leop elöljár We Zsig alrab Schw Ábra titk főkán D Herma Che Kadi Löwin vez n gond támogatásáv Gemil Chaszo eln M Mik Nőegyl Kör Ku Aggokhá Her Hoff

15290

CÍM V

SZÓC V Vr Cs.- na Ny 1 é szár ok mege Jac We zs XV elej szár ismer forr szó i zsidók nagyobbr Ausztri 1 kiű 1 kur á fel Magyar-Bró mene zs k telepe XV negyed halotta Magyar-Br szállítot a a hitköz t tartoz 1 tar orsz össze sze z cs la ön közs alkot 1 1 szá z csal í ös Főké gabo gyap n kikészí bőrkereskedés pálinkafőzé kimérés foglalkoz 1919 hitkö á fenntar z e pol is megsz Rabb vol M Zuckerm 177 kö J Hal J Altenkuns Ko Ch Chid J szerz Benj szerz Som Mannh J Re fia.R Ko Maj e száz jes virágzo V orth hitkö 191 község-kerüle tartoz Anyakö terü kite Rako B Strá Sipkó,Treb Cse Pras Krak Os községe anyahitkö csalá le adófiz szám köz keresk ipa gazdál földbirto ügy or köztisztvis magántisztvis vállalk magá Közadakozá költségve 66 Össz alapítv ke R Vi szegé támogatá 1 létesí 50 ér alapítvá alapítv össz 20 érték Templ t támogatás 1882 épít Kit Grá pozs műépíté te szer Ch Ka műkö 1758 létesíte Gemi Chasz egyle 1 Nőegyle ugyane é e isk tan ta 1 Aggokhá világhábor t r eles hitkö 1731 1738 szár h jegyzőkönyv archívumá amelye megállapíth e id hitköz szerve alapító an tud Morvaország f Magyar-Bró Ungarisch- származ kur átvonu alkalm Magyar-Bró lemészá z családf felsoro Haz kereté 1731 is elöljá Hak Mordec Hak Ábr Sám M I D Se Mel ut Bró szárma le jegyzökön alá alapíto hitközsé legú idő fejlődés legértéke produk isk interná ame R Sá jelen főr alapí veze a orsz h emelked hitkö ál el Schön M J alelnö M pénztá Grü R Sala S E Wie Leo elöljá W Zsi alra Sch Ábr tit főká Herm Ch Kad Löwi ve gon támogatásá Gemi Chasz el Mi Nőegy Kö K Aggokh He Hof

1529

CÍ

SZÓ V Cs. n N szá o meg Ja W z X ele szá isme for sz zsidó nagyobb Ausztr ki ku fe Magyar-Br men z telep X negye halott Magyar-B szállíto hitkö tarto ta ors össz sz c l ö köz alko sz csa ö Fők gab gya kikész bőrkereskedé pálinkafőz kiméré foglalko 191 hitk fennta po i megs Rab vo Zucker 17 k Ha Altenkun K C Chi szer Ben szer So Mann R fia. K Ma szá je virágz ort hitk 19 község-kerül tarto Anyak ter kit Rak Str Sipkó,Tre Cs Pra Kra O község anyahitk csal l adófi szá kö keres ip gazdá földbirt üg o köztisztvi magántisztvi vállal mag Közadakoz költségv 6 Öss alapít k V szeg támogat létes 5 é alapítv alapít öss 2 érté Temp támogatá 188 épí Ki Gr poz műépít t sze C K műk 175 létesít Gem Chas egyl Nőegyl ugyan is ta t Aggokh világhábo ele hitk 173 173 szá jegyzőköny archívum amely megállapít i hitkö szerv alapít a tu Morvaorszá Magyar-Br Ungarisch szárma ku átvon alkal Magyar-Br lemész család felsor Ha keret 173 i elölj Ha Morde Ha Áb Sá S Me u Br szárm l jegyzökö al alapít hitközs leg id fejlődé legérték produ is intern am S jele fő alap vez ors emelke hitk á e Schö aleln pénzt Gr Sal Wi Le elölj Zs alr Sc Áb ti fők Her C Ka Löw v go támogatás Gem Chas e M Nőeg K Aggok H Ho