15300.htm
CÍMSZÓ: Vérvád
SZÓCIKK: "Vérvád. A
V.-babona eredete a diaszpóra kezdetéig nyúlik vissza. Josephusnak, a Titus
császárral Rómába ment görög-zsidó történetírónak Apion elleni iratából (Contra
Apion.) kitűnik, hogy a vád a szétszóródás kezdetén már megvolt. Apion, az
alexandriai antisémita író ugyanis azt állította, hogy a zsidók évenként egy
felhizlalt görög gyermeket templomaikban feláldoznak s annak belső részeit
megízlelik. Ez ellen tiltakozott Josephus, aki maga is kohanita (papi) törzsből
való volt. Később ezzel a váddal néhol a kezdődő kereszténységet üldözik
ártatlanul. Majd hosszú évszázadokra elcsendesedett a V. Még a középkor első
felének antisémita írói, a tudós Agobard IX. sz.-beli lyoni püspök s követői,
sőt a kereszteshadjáratok kezdetén élt Clairvauxi Bernát sem említik a szörnyű
vádat. A középkor második felében az első V.-at Angliában emelik. 1144-ben
Norwichben azzal vádolták meg a zsidókat, hogy megöltek egy keresztény gyermeket
rituális céljaikra. Pert nem indítottak e V. nyomán, le sem tartóztattak senkit
sem, de a szörnyű V.-at a, köztudatba dobták és ez később az egész közép- és
újkor folyamán időnként újból és újból felbukkant. A norwichi V.-at a kutatások
szerint egy kitért zsidó, a cambridgei Theobald koholta, hogy érdemeket
szerezzen. Azt hazudta, hogy a zsidók évenként kisorsolnak maguk közt egy
hitközséget, amely tartozik egy keresztény gyermeket rituális célból megölni s
hogy 1144 a sorsolás Norwichra esett. 1168-ban Gloucesterben, 1181. Bury St.
Edemundban, 1192. Winchesterben hasonló rágalommal támadták meg a zsidóságot,
de pört egy városban sem indítottak. A következő században Németország
területén súlyosabb következményekkel jelentkezett a V. babonája. 1235-ben Fuldában
öt gyermeket megöltek a rablók, mire a keresztes lovagok sok zsidót
lemészároltak és sokat letartóztattak. A kínvallatást (tortura) is első ízben
itt alkalmazták V.-pernél. A művelt és felvilágosodott Hohenstaufeni II.
Frigyes el akarta nyomni a szörnyű babonát s előkelő konvertita tudósokat
hívott össze birodalma minden részéből, hogy a V.-ról véleményt mondjanak. Ezek
kifejtették, hogy a V. merő koholmány, mert a zsidó ritus szerint még az
állatvér élvezete is el van tiltva szigorúan s azonkívül a zsidót éppúgy
kötelezi a humanitás, mint a keresztényt. E véleményre II. Frigyes (XIII. sz.)
dekrétumot bocsátott ki, melyben a V.-at valótlannak nyilvánította. Azonban a
megmételyezett néphitet kiirtani ő sem tudta és a XIII-XVI. sz. a V.-nak
legsötétebb korszakává sülyedt. Franciaországban 1247. jelentkezik Vaucluseben
egészen tipikus módon, mint rituális gyilkosságvád és torturával vallatják ki
az ártatlanul letartóztatott zsidókat. A babona legrégibb leírója, Thornas de
Cantimpré is e századból való adatait, saját állítása szerint Nicholas Donin de
La Rochelle tudós konvertitától hallotta, ugyanattól, aki 1240. nyilvános
disputát folytatott Jechiel főrabbival és rengeteg Talmud-példányt máglyára
vettetett. 1255-ben Lincoln (Anglia) volt a V. színhelye és itt a lefolyt per
után 18 gyanúsítottat végeztek ki. A V. egyéb mühelyei Pforzheim (Baden) 1267.,
tárgyalás nélkül, kilengésekkel és atrocitásokkal; 1286. Oberwesel a hétéves
Werner-gyermek eltűnése miatt; 1462 Rinn (Innsbruck mellett); 1475. Trient perrel
és tortúrával; 1490. a La Guardia castiliai kisközség részint zsidó, részint
marannus lakói ellen Torquemada emeltetett V.-at, amely minden ismert V. között
a legvégzetesebb volt. A formálisan lejátszatott per során irtózatos torturát
és számos cselfogást alkalmaztak és elevenen elégetésre szóló ítéleteket
hoztak. Végzetesebb V.-ak voltak még: 1529., 1536. Nagyszombatban (1.
Nagyszombati vérvád); Bazinban (1. Bazini vérvád) ; 1840 Damaskuszban, 1891
Corfuban, 1899 Polnában (Csehország), 1764. Orkutában (1. Orkutai vérvád) 1791.
Tasnádon és 1891. Nagyszokolon. A z 1882-iki tiszaeszlári V.-at, annak perét és
irodalmát 1. Tiszaeszlári vérvád. (L. Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés.)
A V. irodalmának legkiválóbb termékei: H. Strack (berlini protestáns hebraista,
egyetemi tanár), Das Blut im Glauben und Aberglauben der Menschheit mit
besonderer Berücksichtigung der Volksmedizin und jüdischer Blutritus (8. kiad.
1900); Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung der Juden (Berlin
1882), az utóbbi a tiszaeszlári per alkalmából a legkiválóbb keresztény
teológusoktól előadott szakvéleményeket tartalmazza; D. Chwolson (konvertita,
hírneves orosz orientalista), Blutanklage (1901); A. Berliner (berlini orth.
rabbiszemináriumi tanár), Das Gutachten Gangan-ellis; Paul Nathan, Der Prozess
von TiszaEszlar (1883). "
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5300. címszó a lexikon =>
947. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15300.htm
CÍMSZÓ: Vérvád
SZÓCIKK: Vérvád. A V.-babona eredete a diaszpóra kezdetéig nyúlik vissza.
Josephusnak, a Titus császárral Rómába ment görög-zsidó történetírónak Apion
elleni iratából Contra Apion. kitűnik, hogy a vád a szétszóródás kezdetén már
megvolt. Apion, az alexandriai antisémita író ugyanis azt állította, hogy a
zsidók évenként egy felhizlalt görög gyermeket templomaikban feláldoznak s
annak belső részeit megízlelik. Ez ellen tiltakozott Josephus, aki maga is
kohanita papi törzsből való volt. Később ezzel a váddal néhol a kezdődő
kereszténységet üldözik ártatlanul. Majd hosszú évszázadokra elcsendesedett a
V. Még a középkor első felének antisémita írói, a tudós Agobard IX. sz.-beli
lyoni püspök s követői, sőt a kereszteshadjáratok kezdetén élt Clairvauxi
Bernát sem említik a szörnyű vádat. A középkor második felében az első V.-at
Angliában emelik. 1144-ben Norwichben azzal vádolták meg a zsidókat, hogy
megöltek egy keresztény gyermeket rituális céljaikra. Pert nem indítottak e V.
nyomán, le sem tartóztattak senkit sem, de a szörnyű V.-at a, köztudatba dobták
és ez később az egész közép- és újkor folyamán időnként újból és újból
felbukkant. A norwichi V.-at a kutatások szerint egy kitért zsidó, a cambridgei
Theobald koholta, hogy érdemeket szerezzen. Azt hazudta, hogy a zsidók évenként
kisorsolnak maguk közt egy hitközséget, amely tartozik egy keresztény gyermeket
rituális célból megölni s hogy 1144 a sorsolás Norwichra esett. 1168-ban
Gloucesterben, 1181. Bury St. Edemundban, 1192. Winchesterben hasonló
rágalommal támadták meg a zsidóságot, de pört egy városban sem indítottak. A
következő században Németország területén súlyosabb következményekkel
jelentkezett a V. babonája. 1235-ben Fuldában öt gyermeket megöltek a rablók,
mire a keresztes lovagok sok zsidót lemészároltak és sokat letartóztattak. A
kínvallatást tortura is első ízben itt alkalmazták V.-pernél. A művelt és
felvilágosodott Hohenstaufeni II. Frigyes el akarta nyomni a szörnyű babonát s
előkelő konvertita tudósokat hívott össze birodalma minden részéből, hogy a
V.-ról véleményt mondjanak. Ezek kifejtették, hogy a V. merő koholmány, mert a zsidó
ritus szerint még az állatvér élvezete is el van tiltva szigorúan s azonkívül a
zsidót éppúgy kötelezi a humanitás, mint a keresztényt. E véleményre II.
Frigyes XIII. sz. dekrétumot bocsátott ki, melyben a V.-at valótlannak
nyilvánította. Azonban a megmételyezett néphitet kiirtani ő sem tudta és a
XIII-XVI. sz. a V.-nak legsötétebb korszakává sülyedt. Franciaországban 1247.
jelentkezik Vaucluseben egészen tipikus módon, mint rituális gyilkosságvád és
torturával vallatják ki az ártatlanul letartóztatott zsidókat. A babona
legrégibb leírója, Thornas de Cantimpré is e századból való adatait, saját
állítása szerint Nicholas Donin de La Rochelle tudós konvertitától hallotta,
ugyanattól, aki 1240. nyilvános disputát folytatott Jechiel főrabbival és
rengeteg Talmud-példányt máglyára vettetett. 1255-ben Lincoln Anglia volt a V.
színhelye és itt a lefolyt per után 18 gyanúsítottat végeztek ki. A V. egyéb
mühelyei Pforzheim Baden 1267., tárgyalás nélkül, kilengésekkel és
atrocitásokkal; 1286. Oberwesel a hétéves Werner-gyermek eltűnése miatt; 1462
Rinn Innsbruck mellett ; 1475. Trient perrel és tortúrával; 1490. a La Guardia
castiliai kisközség részint zsidó, részint marannus lakói ellen Torquemada
emeltetett V.-at, amely minden ismert V. között a legvégzetesebb volt. A
formálisan lejátszatott per során irtózatos torturát és számos cselfogást
alkalmaztak és elevenen elégetésre szóló ítéleteket hoztak. Végzetesebb V.-ak
voltak még: 1529., 1536. Nagyszombatban 1. Nagyszombati vérvád ; Bazinban 1.
Bazini vérvád ; 1840 Damaskuszban, 1891 Corfuban, 1899 Polnában Csehország ,
1764. Orkutában 1. Orkutai vérvád 1791. Tasnádon és 1891. Nagyszokolon. A z
1882-iki tiszaeszlári V.-at, annak perét és irodalmát 1. Tiszaeszlári vérvád.
L. Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés. A V. irodalmának legkiválóbb
termékei: H. Strack berlini protestáns hebraista, egyetemi tanár , Das Blut im
Glauben und Aberglauben der Menschheit mit besonderer Berücksichtigung der
Volksmedizin und jüdischer Blutritus 8. kiad. 1900 ; Christliche Zeugnisse gegen
die Blutbeschuldigung der Juden Berlin 1882 , az utóbbi a tiszaeszlári per
alkalmából a legkiválóbb keresztény teológusoktól előadott szakvéleményeket
tartalmazza; D. Chwolson konvertita, hírneves orosz orientalista , Blutanklage
1901 ; A. Berliner berlini orth. rabbiszemináriumi tanár , Das Gutachten
Gangan-ellis; Paul Nathan, Der Prozess von TiszaEszlar 1883 .
15300.ht
CÍMSZÓ Vérvá
SZÓCIKK Vérvád V.-babon eredet diaszpór kezdetéi nyúli vissza Josephusnak
Titu császárra Rómáb men görög-zsid történetíróna Apio ellen iratábó Contr
Apion kitűnik hog vá szétszóródá kezdeté má megvolt Apion a alexandria
antisémit ír ugyani az állította hog zsidó évenkén eg felhizlal görö gyermeke
templomaikba feláldozna anna bels részei megízlelik E elle tiltakozot Josephus
ak mag i kohanit pap törzsbő val volt Későb ezze vádda ného kezdőd
kereszténysége üldözi ártatlanul Maj hossz évszázadokr elcsendesedet V Mé
középko els feléne antisémit írói tudó Agobar IX sz.-bel lyon püspö követői ső
kereszteshadjárato kezdeté él Clairvaux Berná se említi szörny vádat középko
másodi felébe a els V.-a Angliába emelik 1144-be Norwichbe azza vádoltá me
zsidókat hog megölte eg keresztén gyermeke rituáli céljaikra Per ne indította V
nyomán l se tartóztatta senki sem d szörny V.-a a köztudatb dobtá é e későb a
egés közép é újko folyamá időnkén újbó é újbó felbukkant norwich V.-a kutatáso
szerin eg kitér zsidó cambridge Theobal koholta hog érdemeke szerezzen Az
hazudta hog zsidó évenkén kisorsolna magu köz eg hitközséget amel tartozi eg keresztén
gyermeke rituáli célbó megöln hog 114 sorsolá Norwichr esett 1168-ba
Gloucesterben 1181 Bur St Edemundban 1192 Winchesterbe hasonl rágalomma támadtá
me zsidóságot d pör eg városba se indítottak következ századba Németorszá
területé súlyosab következményekke jelentkezet V babonája 1235-be Fuldába ö
gyermeke megölte rablók mir kereszte lovago so zsidó lemészárolta é soka
letartóztattak kínvallatás tortur i els ízbe it alkalmaztá V.-pernél művel é
felvilágosodot Hohenstaufen II Frigye e akart nyomn szörny baboná előkel
konvertit tudósoka hívot össz birodalm minde részéből hog V.-ró vélemény
mondjanak Eze kifejtették hog V mer koholmány mer zsid ritu szerin mé a állatvé
élvezet i e va tiltv szigorúa azonkívü zsidó éppúg kötelez humanitás min
keresztényt véleményr II Frigye XIII sz dekrétumo bocsátot ki melybe V.-a
valótlanna nyilvánította Azonba megmételyezet néphite kiirtan se tudt é
XIII-XVI sz V.-na legsötéteb korszakáv sülyedt Franciaországba 1247 jelentkezi
Vauclusebe egésze tipiku módon min rituáli gyilkosságvá é torturáva vallatjá k
a ártatlanu letartóztatot zsidókat babon legrégib leírója Thorna d Cantimpr i
századbó val adatait sajá állítás szerin Nichola Doni d L Rochell tudó
konvertitátó hallotta ugyanattól ak 1240 nyilváno disputá folytatot Jechie
főrabbiva é rengete Talmud-példány máglyár vettetett 1255-be Lincol Angli vol V
színhely é it lefoly pe utá 1 gyanúsította végezte ki V egyé mühelye Pforzhei
Bade 1267. tárgyalá nélkül kilengésekke é atrocitásokkal 1286 Oberwese hétéve
Werner-gyerme eltűnés miatt 146 Rin Innsbruc mellet 1475 Trien perre é
tortúrával 1490 L Guardi castilia kisközsé részin zsidó részin marannu lakó
elle Torquemad emeltetet V.-at amel minde ismer V közöt legvégzeteseb volt
formálisa lejátszatot pe sorá irtózato torturá é számo cselfogás alkalmazta é
elevene elégetésr szól ítéleteke hoztak Végzeteseb V.-a volta még 1529. 1536
Nagyszombatba 1 Nagyszombat vérvá Bazinba 1 Bazin vérvá 184 Damaskuszban 189
Corfuban 189 Polnába Csehorszá 1764 Orkutába 1 Orkuta vérvá 1791 Tasnádo é 1891
Nagyszokolon 1882-ik tiszaeszlár V.-at anna peré é irodalmá 1 Tiszaeszlár
vérvád L Ostyamegszentségtelenítés Kútmérgezés V irodalmána legkiválób termékei
H Strac berlin protestán hebraista egyetem taná Da Blu i Glaube un Aberglaube
de Menschhei mi besondere Berücksichtigun de Volksmedizi un jüdische Blutritu 8
kiad 190 Christlich Zeugniss gege di Blutbeschuldigun de Jude Berli 188 a utóbb
tiszaeszlár pe alkalmábó legkiválób keresztén teológusoktó előadot
szakvéleményeke tartalmazza D Chwolso konvertita hírneve oros orientalist
Blutanklag 190 A Berline berlin orth rabbiszeminárium taná Da Gutachte
Gangan-ellis Pau Nathan De Prozes vo TiszaEszla 188
15300.h
CÍMSZ Vérv
SZÓCIK Vérvá V.-babo erede diaszpó kezdeté nyúl vissz Josephusna Tit
császárr Rómá me görög-zsi történetírón Api elle iratáb Cont Apio kitűni ho v
szétszóród kezdet m megvol Apio alexandri antisémi í ugyan a állított ho zsid
évenké e felhizla gör gyermek templomaikb feláldozn ann bel része megízleli ell
tiltakozo Josephu a ma kohani pa törzsb va vol Késő ezz vádd néh kezdő
kereszténység üldöz ártatlanu Ma hoss évszázadok elcsendesede M középk el felén
antisémi író tud Agoba I sz.-be lyo püsp követő s kereszteshadjárat kezdet é
Clairvau Bern s említ szörn váda középk másod feléb el V.- Angliáb emeli 1144-b
Norwichb azz vádolt m zsidóka ho megölt e kereszté gyermek rituál céljaikr Pe n
indított nyomá s tartóztatt senk se szörn V.- köztudat dobt késő egé közé újk
folyam időnké újb újb felbukkan norwic V.- kutatás szeri e kité zsid cambridg Theoba
koholt ho érdemek szerezze A hazudt ho zsid évenké kisorsoln mag kö e
hitközsége ame tartoz e kereszté gyermek rituál célb megöl ho 11 sorsol Norwich
eset 1168-b Gloucesterbe 118 Bu S Edemundba 119 Winchesterb hason rágalomm
támadt m zsidóságo pö e városb s indította követke századb Németorsz terület
súlyosa következményekk jelentkeze babonáj 1235-b Fuldáb gyermek megölt rabló
mi kereszt lovag s zsid lemészárolt sok letartóztatta kínvallatá tortu el ízb i
alkalmazt V.-perné műve felvilágosodo Hohenstaufe I Frigy akar nyom szörn babon
előke konverti tudósok hívo öss birodal mind részébő ho V.-r vélemén mondjana
Ez kifejtetté ho me koholmán me zsi rit szeri m állatv élveze v tilt szigorú
azonkív zsid éppú kötele humanitá mi keresztény vélemény I Frigy XII s dekrétum
bocsáto k melyb V.- valótlann nyilvánított Azonb megmételyeze néphit kiirta s
tud XIII-XV s V.-n legsötéte korszaká sülyed Franciaországb 124 jelentkez
Vaucluseb egész tipik módo mi rituál gyilkosságv torturáv vallatj ártatlan
letartóztato zsidóka babo legrégi leírój Thorn Cantimp századb va adatai saj
állítá szeri Nichol Don Rochel tud konvertitát hallott ugyanattó a 124 nyilván
disput folytato Jechi főrabbiv renget Talmud-példán máglyá vettetet 1255-b
Linco Angl vo színhel i lefol p ut gyanúsított végezt k egy mühely Pforzhe Bad
1267 tárgyal nélkü kilengésekk atrocitásokka 128 Oberwes hétév Werner-gyerm
eltűné miat 14 Ri Innsbru melle 147 Trie perr tortúráva 149 Guard castili
kisközs részi zsid részi marann lak ell Torquema emeltete V.-a ame mind isme
közö legvégzetese vol formális lejátszato p sor irtózat tortur szám cselfogá
alkalmazt eleven elégetés szó ítéletek hozta Végzetese V.- volt mé 1529 153
Nagyszombatb Nagyszomba vérv Bazinb Bazi vérv 18 Damaskuszba 18 Corfuba 18
Polnáb Csehorsz 176 Orkutáb Orkut vérv 179 Tasnád 189 Nagyszokolo 1882-i
tiszaeszlá V.-a ann per irodalm Tiszaeszlá vérvá Ostyamegszentségteleníté
Kútmérgezé irodalmán legkiváló terméke Stra berli protestá hebraist egyete tan
D Bl Glaub u Aberglaub d Menschhe m besonder Berücksichtigu d Volksmediz u
jüdisch Blutrit kia 19 Christlic Zeugnis geg d Blutbeschuldigu d Jud Berl 18
utób tiszaeszlá p alkalmáb legkiváló kereszté teológusokt előado szakvélemények
tartalmazz Chwols konvertit hírnev oro orientalis Blutankla 19 Berlin berli ort
rabbiszemináriu tan D Gutacht Gangan-elli Pa Natha D Proze v TiszaEszl 18
15300.
CÍMS Vér
SZÓCI Vérv V.-bab ered diaszp kezdet nyú viss Josephusn Ti császár Róm m
görög-zs történetíró Ap ell iratá Con Api kitűn h szétszóró kezde megvo Api
alexandr antisém ugya állítot h zsi évenk felhizl gö gyerme templomaik feláldoz
an be rész megízlel el tiltakoz Joseph m kohan p törzs v vo Kés ez vád né kezd
kereszténysé üldö ártatlan M hos évszázado elcsendesed közép e felé antisém ír
tu Agob sz.-b ly püs követ kereszteshadjára kezde Clairva Ber emlí ször vád
közép máso felé e V. Angliá emel 1144- Norwich az vádol zsidók h megöl kereszt
gyerme rituá céljaik P indítot nyom tartóztat sen s ször V. köztuda dob kés eg
köz új folya időnk új új felbukka norwi V. kutatá szer kit zsi cambrid Theob
kohol h érdeme szerezz hazud h zsi évenk kisorsol ma k hitközség am tarto
kereszt gyerme rituá cél megö h 1 sorso Norwic ese 1168- Gloucesterb 11 B
Edemundb 11 Winchester haso rágalom támad zsidóság p város indított követk század
Németors terüle súlyos következmények jelentkez baboná 1235- Fuldá gyerme megöl
rabl m keresz lova zsi lemészárol so letartóztatt kínvallat tort e íz alkalmaz
V.-pern műv felvilágosod Hohenstauf Frig aka nyo ször babo elők konvert tudóso
hív ös biroda min részéb h V.- vélemé mondjan E kifejtett h m koholmá m zs ri
szer állat élvez til szigor azonkí zsi épp kötel humanit m keresztén vélemén
Frig XI dekrétu bocsát mely V. valótlan nyilvánítot Azon megmételyez néphi
kiirt tu XIII-X V.- legsötét korszak sülye Franciaország 12 jelentke Vaucluse
egés tipi mód m rituá gyilkosság torturá vallat ártatla letartóztat zsidók bab
legrég leíró Thor Cantim század v adata sa állít szer Nicho Do Roche tu
konvertitá hallot ugyanatt 12 nyilvá dispu folytat Jech főrabbi renge
Talmud-példá mágly vettete 1255- Linc Ang v színhe lefo u gyanúsítot végez eg
mühel Pforzh Ba 126 tárgya nélk kilengések atrocitásokk 12 Oberwe hété
Werner-gyer eltűn mia 1 R Innsbr mell 14 Tri per tortúráv 14 Guar castil kisköz
rész zsi rész maran la el Torquem emeltet V.- am min ism köz legvégzetes vo
formáli lejátszat so irtóza tortu szá cselfog alkalmaz eleve elégeté sz ítélete
hozt Végzetes V. vol m 152 15 Nagyszombat Nagyszomb vér Bazin Baz vér 1
Damaskuszb 1 Corfub 1 Polná Csehors 17 Orkutá Orku vér 17 Tasná 18 Nagyszokol
1882- tiszaeszl V.- an pe irodal Tiszaeszl vérv Ostyamegszentségtelenít
Kútmérgez irodalmá legkivál termék Str berl protest hebrais egyet ta B Glau
Aberglau Menschh besonde Berücksichtig Volksmedi jüdisc Blutri ki 1 Christli Zeugni
ge Blutbeschuldig Ju Ber 1 utó tiszaeszl alkalmá legkivál kereszt teológusok
előad szakvéleménye tartalmaz Chwol konverti hírne or orientali Blutankl 1
Berli berl or rabbiszeminári ta Gutach Gangan-ell P Nath Proz TiszaEsz 1
15300
CÍM Vé
SZÓC Vér V.-ba ere diasz kezde ny vis Josephus T császá Ró görög-z
történetír A el irat Co Ap kitű szétszór kezd megv Ap alexand antisé ugy állíto
zs éven felhiz g gyerm templomai feláldo a b rés megízle e tiltako Josep koha
törz v Ké e vá n kez kereszténys üld ártatla ho évszázad elcsendese közé fel
antisé í t Ago sz.- l pü köve kereszteshadjár kezd Clairv Be eml szö vá közé
más fel V Angli eme 1144 Norwic a vádo zsidó megö keresz gyerm ritu céljai
indíto nyo tartózta se szö V köztud do ké e kö ú foly időn ú ú felbukk norw V
kutat sze ki zs cambri Theo koho érdem szerez hazu zs éven kisorso m hitközsé a
tart keresz gyerm ritu cé meg sors Norwi es 1168 Gloucester 1 Edemund 1
Wincheste has rágalo táma zsidósá váro indítot követ száza Németor terül súlyo
következménye jelentke babon 1235 Fuld gyerm megö rab keres lov zs lemészáro s
letartóztat kínvalla tor í alkalma V.-per mű felvilágoso Hohenstau Fri ak ny
szö bab elő konver tudós hí ö birod mi részé V. vélem mondja kifejtet koholm z
r sze álla élve ti szigo azonk zs ép köte humani kereszté vélemé Fri X dekrét
bocsá mel V valótla nyilváníto Azo megmételye néph kiir t XIII- V. legsöté
korsza süly Franciaorszá 1 jelentk Vauclus egé tip mó ritu gyilkossá tortur
valla ártatl letartózta zsidó ba legré leír Tho Canti száza adat s állí sze
Nich D Roch t konvertit hallo ugyanat 1 nyilv disp folyta Jec főrabb reng
Talmud-péld mágl vettet 1255 Lin An szính lef gyanúsíto vége e mühe Pforz B 12
tárgy nél kilengése atrocitások 1 Oberw hét Werner-gye eltű mi Innsb mel 1 Tr
pe tortúrá 1 Gua casti kiskö rés zs rés mara l e Torque emelte V. a mi is kö
legvégzete v formál lejátsza s irtóz tort sz cselfo alkalma elev eléget s
ítélet hoz Végzete V vo 15 1 Nagyszomba Nagyszom vé Bazi Ba vé Damaskusz Corfu
Poln Csehor 1 Orkut Ork vé 1 Tasn 1 Nagyszoko 1882 tiszaesz V. a p iroda
Tiszaesz vér Ostyamegszentségtelení Kútmérge irodalm legkivá termé St ber
protes hebrai egye t Gla Abergla Mensch besond Berücksichti Volksmed jüdis
Blutr k Christl Zeugn g Blutbeschuldi J Be ut tiszaesz alkalm legkivá keresz
teológuso előa szakvélemény tartalma Chwo konvert hírn o oriental Blutank Berl
ber o rabbiszeminár t Gutac Gangan-el Nat Pro TiszaEs
1530
CÍ V
SZÓ Vé V.-b er dias kezd n vi Josephu csász R görög- történetí e ira C A
kit szétszó kez meg A alexan antis ug állít z éve felhi gyer temploma feláld ré
megízl tiltak Jose koh tör K v ke keresztény ül ártatl h évszáza elcsendes köz
fe antis Ag sz. p köv kereszteshadjá kez Clair B em sz v köz má fe Angl em 114
Norwi vád zsid meg keres gyer rit célja indít ny tartózt s sz köztu d k k fol
idő felbuk nor kuta sz k z cambr The koh érde szere haz z éve kisors hitközs
tar keres gyer rit c me sor Norw e 116 Glouceste Edemun Winchest ha rágal tám
zsidós vár indíto köve száz Németo terü súly következmény jelentk babo 123 Ful
gyer meg ra kere lo z lemészár letartózta kínvall to alkalm V.-pe m felvilágos
Hohensta Fr a n sz ba el konve tudó h biro m rész V véle mondj kifejte kohol sz
áll élv t szig azon z é köt human kereszt vélem Fr dekré bocs me valótl
nyilvánít Az megmétely nép kii XIII V legsöt korsz sül Franciaorsz jelent
Vauclu eg ti m rit gyilkoss tortu vall ártat letartózt zsid b legr leí Th Cant
száz ada áll sz Nic Roc konverti hall ugyana nyil dis folyt Je főrab ren
Talmud-pél mág vette 125 Li A szín le gyanúsít vég müh Pfor 1 tárg né kilengés
atrocitáso Ober hé Werner-gy elt m Inns me T p tortúr Gu cast kisk ré z ré mar
Torqu emelt V m i k legvégzet formá lejátsz irtó tor s cself alkalm ele elége
ítéle ho Végzet v 1 Nagyszomb Nagyszo v Baz B v Damaskus Corf Pol Cseho Orku Or
v Tas Nagyszok 188 tiszaes V irod Tiszaes vé Ostyamegszentségtelen Kútmérg
irodal legkiv term S be prote hebra egy Gl Abergl Mensc beson Berücksicht
Volksme jüdi Blut Christ Zeug Blutbeschuld B u tiszaes alkal legkiv keres
teológus elő szakvélemén tartalm Chw konver hír orienta Blutan Ber be
rabbiszeminá Guta Gangan-e Na Pr TiszaE