15306.htm

CÍMSZÓ: Veszprém

SZÓCIKK: "Veszprém, rend. tan. város Veszprém vm 15,856 lak. A hitközség megalakulásának idő­pontjára nézve biztos adatok nem állnak rendelkezésre. Az országos levéltárban találhatóokmányok szerint 1736. három család, - Weisz, Rothauser és Manovill családok - összesen 16 lélek lakott V.-ben a püspök fundusán s az ő fennhatósága alatt. Egy 1799-ből származó kimutatás szerint abban az időben a Chevra Kadisa 117 teljes jogú tagot számlált, természetesen a környéken lakó hitközségi tagokkal együtt. Nagyon régi temploma volt ezidőben a hitközségnek, ez azonban már szűknek bizonyult és 1799. telket béreltek templom és iskola céljaira, mint azt a megyei levéltárban található német nyelvű szerződés bizonyítja, melyet a hitközség és gróf Zichy Ferenc kötött Kálózon. E bérelt telket a hitközség 1839. megvásárolta gróf Zichy Domokostól 12,000 forintért. Az új templom csak 1865. épült fel, míg a kéttanerős elemi iskolát már 1805. megnyitotta a hitközség. A legrégibb kulturális alapítás a Talmud-Tóra, mely 1780 körül nyilt meg és több mint másfél százada ápolja a vallásos érzést a hitközség ifjúsága lelkében. A hitközség tagjainak száma 1838. már meghaladta a százat, mint azt egy Kuncz József püspöki kor­mányzó által kiállított okmány tanusítja. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a hitközség úgy, hogy már az 1870-es években elérte a 300-as létszámot. A hitközség történetének szomorú fejezete az 1893-iki nagy tűzvész, mely többek között az öttanerős iskolát és a paplakot is elpusztította. Három év múlva ezeket újra felépíttette a hitközség. A hitközség első rabbija - akiről feljegyzés van - Pillitz Chananel, 1740 körül született Morvaországban és hosszú és érdemes működés után 1806. halt meg V.-ben. Az utódjai Pillitz Joél, Fuchs Árje, Flesch József, Hochmuth Ábrahám, Kiss Arnold (1. o.) és végül Hoffer Ármin ; valamennyien odaadóan tevékenykedtek a hitélet fejlesztése körül. A hitközség 1869 után kongresszusi jelleget nyert. Intézményei: a Chevra Kadisa, melynek elnöke Paskesz Mór, a Szegényegylet, mely Abelesz Jenő vezetése alatt működik, a Hirschfeld Béláné elnöklete alatt álló Nőegylet, a Krajcár-egylet melynek Deutsch G. Sándorné az elnöknője. A hitközség sok hírneves embert adott az országnak, akiknek tudományos és művészeti munkássága közismert: Simonyi Zsigmond (1. o.), Bánóczi József (1. o.), Szomaházy István (1. o.), Auer Lipót hegedűművész, volt cári udvari karmester és Róth (Rónai) Kálmán Londonban élő hegedűművész a hitközség területéről származnak. A hitközség évi 32,000 pengős költségvetéssel dolgozik és 3760 pengőt költ szociális és filantrópikus célokra. Anyakönyvi területéhez Szentgál, Szentkirályszabadja, Vörösberény, Városlőd, Csehbánya, Rátót, Hajmáska, Pepkeszi, Litér községek tartoznak. Lélekszáma 1200, a családok száma 301 az adófizetőké 304. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 6 szabadpályán levő, 4 tanító, 191, kereskedő, 11 ügyvéd, 7 orvos, 7 magántisztviselő, 19 iparos, 2 mérnök, 8 magánzó és 25 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 23-an haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hoffer Ármin főrabbi, Spitzer Mór elnök, Hirschfeld Béla alelnök, Nagy Jakab, Rapoch Sándor, tanácsosok, Fischer Miklós ügyész, Barta Fülöp templomgondnok, Rosenberg Zoltán pénztárnok, Vég Izidor ellenőr és Varga Samu titkár."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5306. címszó a lexikon => 949. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15306.htm

CÍMSZÓ: Veszprém

SZÓCIKK: Veszprém, rend. tan. város Veszprém vm 15,856 lak. A hitközség megalakulásának idő­pontjára nézve biztos adatok nem állnak rendelkezésre. Az országos levéltárban találhatóokmányok szerint 1736. három család, - Weisz, Rothauser és Manovill családok - összesen 16 lélek lakott V.-ben a püspök fundusán s az ő fennhatósága alatt. Egy 1799-ből származó kimutatás szerint abban az időben a Chevra Kadisa 117 teljes jogú tagot számlált, természetesen a környéken lakó hitközségi tagokkal együtt. Nagyon régi temploma volt ezidőben a hitközségnek, ez azonban már szűknek bizonyult és 1799. telket béreltek templom és iskola céljaira, mint azt a megyei levéltárban található német nyelvű szerződés bizonyítja, melyet a hitközség és gróf Zichy Ferenc kötött Kálózon. E bérelt telket a hitközség 1839. megvásárolta gróf Zichy Domokostól 12,000 forintért. Az új templom csak 1865. épült fel, míg a kéttanerős elemi iskolát már 1805. megnyitotta a hitközség. A legrégibb kulturális alapítás a Talmud-Tóra, mely 1780 körül nyilt meg és több mint másfél százada ápolja a vallásos érzést a hitközség ifjúsága lelkében. A hitközség tagjainak száma 1838. már meghaladta a százat, mint azt egy Kuncz József püspöki kor­mányzó által kiállított okmány tanusítja. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a hitközség úgy, hogy már az 1870-es években elérte a 300-as létszámot. A hitközség történetének szomorú fejezete az 1893-iki nagy tűzvész, mely többek között az öttanerős iskolát és a paplakot is elpusztította. Három év múlva ezeket újra felépíttette a hitközség. A hitközség első rabbija - akiről feljegyzés van - Pillitz Chananel, 1740 körül született Morvaországban és hosszú és érdemes működés után 1806. halt meg V.-ben. Az utódjai Pillitz Joél, Fuchs Árje, Flesch József, Hochmuth Ábrahám, Kiss Arnold 1. o. és végül Hoffer Ármin ; valamennyien odaadóan tevékenykedtek a hitélet fejlesztése körül. A hitközség 1869 után kongresszusi jelleget nyert. Intézményei: a Chevra Kadisa, melynek elnöke Paskesz Mór, a Szegényegylet, mely Abelesz Jenő vezetése alatt működik, a Hirschfeld Béláné elnöklete alatt álló Nőegylet, a Krajcár-egylet melynek Deutsch G. Sándorné az elnöknője. A hitközség sok hírneves embert adott az országnak, akiknek tudományos és művészeti munkássága közismert: Simonyi Zsigmond 1. o. , Bánóczi József 1. o. , Szomaházy István 1. o. , Auer Lipót hegedűművész, volt cári udvari karmester és Róth Rónai Kálmán Londonban élő hegedűművész a hitközség területéről származnak. A hitközség évi 32,000 pengős költségvetéssel dolgozik és 3760 pengőt költ szociális és filantrópikus célokra. Anyakönyvi területéhez Szentgál, Szentkirályszabadja, Vörösberény, Városlőd, Csehbánya, Rátót, Hajmáska, Pepkeszi, Litér községek tartoznak. Lélekszáma 1200, a családok száma 301 az adófizetőké 304. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 6 szabadpályán levő, 4 tanító, 191, kereskedő, 11 ügyvéd, 7 orvos, 7 magántisztviselő, 19 iparos, 2 mérnök, 8 magánzó és 25 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 23-an haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hoffer Ármin főrabbi, Spitzer Mór elnök, Hirschfeld Béla alelnök, Nagy Jakab, Rapoch Sándor, tanácsosok, Fischer Miklós ügyész, Barta Fülöp templomgondnok, Rosenberg Zoltán pénztárnok, Vég Izidor ellenőr és Varga Samu titkár.

15306.ht

CÍMSZÓ Veszpré

SZÓCIKK Veszprém rend tan váro Veszpré v 15,85 lak hitközsé megalakulásána idő­pontjár nézv bizto adato ne állna rendelkezésre A országo levéltárba találhatóokmányo szerin 1736 háro család Weisz Rothause é Manovil családo összese 1 léle lakot V.-be püspö fundusá a fennhatóság alatt Eg 1799-bő származ kimutatá szerin abba a időbe Chevr Kadis 11 telje jog tago számlált természetese környéke lak hitközség tagokka együtt Nagyo rég templom vol ezidőbe hitközségnek e azonba má szűkne bizonyul é 1799 telke bérelte templo é iskol céljaira min az megye levéltárba találhat néme nyelv szerződé bizonyítja melye hitközsé é gró Zich Feren kötöt Kálózon bérel telke hitközsé 1839 megvásárolt gró Zich Domokostó 12,00 forintért A ú templo csa 1865 épül fel mí kéttanerő elem iskolá má 1805 megnyitott hitközség legrégib kulturáli alapítá Talmud-Tóra mel 178 körü nyil me é töb min másfé század ápolj valláso érzés hitközsé ifjúság lelkében hitközsé tagjaina szám 1838 má meghaladt százat min az eg Kunc Józse püspök kor­mányz álta kiállítot okmán tanusítja Ettő a időtő kezdv rohamosa fejlődi hitközsé úgy hog má a 1870-e évekbe elért 300-a létszámot hitközsé történeténe szomor fejezet a 1893-ik nag tűzvész mel többe közöt a öttanerő iskolá é paplako i elpusztította Háro é múlv ezeke újr felépíttett hitközség hitközsé els rabbij akirő feljegyzé va Pillit Chananel 174 körü születet Morvaországba é hossz é érdeme működé utá 1806 hal me V.-ben A utódja Pillit Joél Fuch Árje Flesc József Hochmut Ábrahám Kis Arnol 1 o é végü Hoffe Ármi valamennyie odaadóa tevékenykedte hitéle fejlesztés körül hitközsé 186 utá kongresszus jellege nyert Intézményei Chevr Kadisa melyne elnök Paskes Mór Szegényegylet mel Abeles Jen vezetés alat működik Hirschfel Bélán elnöklet alat áll Nőegylet Krajcár-egyle melyne Deutsc G Sándorn a elnöknője hitközsé so hírneve ember adot a országnak akikne tudományo é művészet munkásság közismert Simony Zsigmon 1 o Bánócz Józse 1 o Szomaház Istvá 1 o Aue Lipó hegedűművész vol cár udvar karmeste é Rót Róna Kálmá Londonba él hegedűművés hitközsé területérő származnak hitközsé év 32,00 pengő költségvetésse dolgozi é 376 pengő köl szociáli é filantrópiku célokra Anyakönyv területéhe Szentgál Szentkirályszabadja Vörösberény Városlőd Csehbánya Rátót Hajmáska Pepkeszi Lité községe tartoznak Lélekszám 1200 családo szám 30 a adófizetők 304 Foglalkozá szerint nagykereskedő szabadpályá levő tanító 191 kereskedő 1 ügyvéd orvos magántisztviselő 1 iparos mérnök magánz é 2 egyéb világháborúba rész vet hitközség tago közü 23-a halta hős halált hitközsé ma vezetősége Hoffe Ármi főrabbi Spitze Mó elnök Hirschfel Bél alelnök Nag Jakab Rapoc Sándor tanácsosok Fische Mikló ügyész Bart Fülö templomgondnok Rosenber Zoltá pénztárnok Vé Izido ellenő é Varg Sam titkár

15306.h

CÍMSZ Veszpr

SZÓCIK Veszpré ren ta vár Veszpr 15,8 la hitközs megalakulásán idő­pontjá néz bizt adat n álln rendelkezésr ország levéltárb találhatóokmány szeri 173 hár csalá Weis Rothaus Manovi család összes lél lako V.-b püsp fundus fennhatósá alat E 1799-b szárma kimutat szeri abb időb Chev Kadi 1 telj jo tag számlál természetes környék la hitközsé tagokk együt Nagy ré templo vo ezidőb hitközségne azonb m szűkn bizonyu 179 telk bérelt templ isko céljair mi a megy levéltárb találha ném nyel szerződ bizonyítj mely hitközs gr Zic Fere kötö Kálózo bére telk hitközs 183 megvásárol gr Zic Domokost 12,0 forintér templ cs 186 épü fe m kéttaner ele iskol m 180 megnyitot hitközsé legrégi kulturál alapít Talmud-Tór me 17 kör nyi m tö mi másf száza ápol vallás érzé hitközs ifjúsá lelkébe hitközs tagjain szá 183 m meghalad száza mi a e Kun Józs püspö kor­mány ált kiállíto okmá tanusítj Ett időt kezd rohamos fejlőd hitközs úg ho m 1870- évekb elér 300- létszámo hitközs történetén szomo fejeze 1893-i na tűzvés me több közö öttaner iskol paplak elpusztított Hár múl ezek új felépíttet hitközsé hitközs el rabbi akir feljegyz v Pilli Chanane 17 kör születe Morvaországb hoss érdem működ ut 180 ha m V.-be utódj Pilli Joé Fuc Árj Fles Józse Hochmu Ábrahá Ki Arno vég Hoff Árm valamennyi odaadó tevékenykedt hitél fejleszté körü hitközs 18 ut kongresszu jelleg nyer Intézménye Chev Kadis melyn elnö Paske Mó Szegényegyle me Abele Je vezeté ala működi Hirschfe Bélá elnökle ala ál Nőegyle Krajcár-egyl melyn Deuts Sándor elnöknőj hitközs s hírnev embe ado országna akikn tudomány művésze munkássá közismer Simon Zsigmo Bánóc Józs Szomahá Istv Au Lip hegedűművés vo cá udva karmest Ró Rón Kálm Londonb é hegedűművé hitközs területér származna hitközs é 32,0 peng költségvetéss dolgoz 37 peng kö szociál filantrópik célokr Anyaköny területéh Szentgá Szentkirályszabadj Vörösberén Városlő Csehbány Rátó Hajmásk Pepkesz Lit község tartozna Lélekszá 120 család szá 3 adófizető 30 Foglalkoz szerin nagykeresked szabadpály lev tanít 19 keresked ügyvé orvo magántisztvisel iparo mérnö magán egyé világháborúb rés ve hitközsé tag köz 23- halt hő halál hitközs m vezetőség Hoff Árm főrabb Spitz M elnö Hirschfe Bé alelnö Na Jaka Rapo Sándo tanácsoso Fisch Mikl ügyés Bar Fül templomgondno Rosenbe Zolt pénztárno V Izid ellen Var Sa titká

15306.

CÍMS Veszp

SZÓCI Veszpr re t vá Veszp 15, l hitköz megalakulásá idő­pontj né biz ada áll rendelkezés orszá levéltár találhatóokmán szer 17 há csal Wei Rothau Manov csalá össze lé lak V.- püs fundu fennhatós ala 1799- szárm kimuta szer ab idő Che Kad tel j ta számlá természete környé l hitközs tagok együ Nag r templ v ezidő hitközségn azon szűk bizony 17 tel bérel temp isk céljai m meg levéltár találh né nye szerző bizonyít mel hitköz g Zi Fer köt Kálóz bér tel hitköz 18 megvásáro g Zi Domokos 12, forinté temp c 18 ép f kéttane el isko 18 megnyito hitközs legrég kulturá alapí Talmud-Tó m 1 kö ny t m más száz ápo vallá érz hitköz ifjús lelkéb hitköz tagjai sz 18 meghala száz m Ku Józ püsp kor­mán ál kiállít okm tanusít Et idő kez rohamo fejlő hitköz ú h 1870 évek elé 300 létszám hitköz történeté szom fejez 1893- n tűzvé m töb köz öttane isko papla elpusztítot Há mú eze ú felépítte hitközs hitköz e rabb aki feljegy Pill Chanan 1 kö szület Morvaország hos érde műkö u 18 h V.-b utód Pill Jo Fu Ár Fle Józs Hochm Ábrah K Arn vé Hof Ár valamenny odaad tevékenyked hité fejleszt kör hitköz 1 u kongressz jelle nye Intézmény Che Kadi mely eln Pask M Szegényegyl m Abel J vezet al működ Hirschf Bél elnökl al á Nőegyl Krajcár-egy mely Deut Sándo elnöknő hitköz hírne emb ad országn akik tudomán művész munkáss közisme Simo Zsigm Bánó Józ Szomah Ist A Li hegedűművé v c udv karmes R Ró Kál London hegedűműv hitköz területé származn hitköz 32, pen költségvetés dolgo 3 pen k szociá filantrópi célok Anyakön területé Szentg Szentkirályszabad Vörösberé Városl Csehbán Rát Hajmás Pepkes Li közsé tartozn Léleksz 12 csalá sz adófizet 3 Foglalko szeri nagykereske szabadpál le taní 1 kereske ügyv orv magántisztvise ipar mérn magá egy világháború ré v hitközs ta kö 23 hal h halá hitköz vezetősé Hof Ár főrab Spit eln Hirschf B aleln N Jak Rap Sánd tanácsos Fisc Mik ügyé Ba Fü templomgondn Rosenb Zol pénztárn Izi elle Va S titk

15306

CÍM Vesz

SZÓC Veszp r v Vesz 15 hitkö megalakulás idő­pont n bi ad ál rendelkezé orsz levéltá találhatóokmá sze 1 h csa We Rotha Mano csal össz l la V. pü fund fennható al 1799 szár kimut sze a id Ch Ka te t száml természet körny hitköz tago egy Na temp ezid hitközség azo szű bizon 1 te bére tem is célja me levéltá talál n ny szerz bizonyí me hitkö Z Fe kö Káló bé te hitkö 1 megvásár Z Domoko 12 forint tem 1 é kéttan e isk 1 megnyit hitköz legré kultur alap Talmud-T k n má szá áp vall ér hitkö ifjú lelké hitkö tagja s 1 meghal szá K Jó püs kor­má á kiállí ok tanusí E id ke roham fejl hitkö 187 éve el 30 létszá hitkö történet szo feje 1893 tűzv tö kö öttan isk papl elpusztíto H m ez felépítt hitköz hitkö rab ak feljeg Pil Chana k szüle Morvaorszá ho érd műk 1 V.- utó Pil J F Á Fl Józ Hoch Ábra Ar v Ho Á valamenn odaa tevékenyke hit fejlesz kö hitkö kongress jell ny Intézmén Ch Kad mel el Pas Szegényegy Abe veze a műkö Hirsch Bé elnök a Nőegy Krajcár-eg mel Deu Sánd elnökn hitkö hírn em a ország aki tudomá művés munkás közism Sim Zsig Bán Jó Szoma Is L hegedűműv ud karme R Ká Londo hegedűmű hitkö terület származ hitkö 32 pe költségveté dolg pe szoci filantróp célo Anyakö terület Szent Szentkirályszaba Vörösber Város Csehbá Rá Hajmá Pepke L közs tartoz Léleks 1 csal s adófize Foglalk szer nagykeresk szabadpá l tan keresk ügy or magántisztvis ipa mér mag eg világhábor r hitköz t k 2 ha hal hitkö vezetős Ho Á főra Spi el Hirsch alel Ja Ra Sán tanácso Fis Mi ügy B F templomgond Rosen Zo pénztár Iz ell V tit

1530

CÍ Ves

SZÓ Vesz Ves 1 hitk megalakulá idő­pon b a á rendelkez ors levélt találhatóokm sz cs W Roth Man csa öss l V p fun fennhat a 179 szá kimu sz i C K t szám természe körn hitkö tag eg N tem ezi hitközsé az sz bizo t bér te i célj m levélt talá n szer bizony m hitk F k Kál b t hitk megvásá Domok 1 forin te kétta is megnyi hitkö legr kultu ala Talmud- m sz á val é hitk ifj lelk hitk tagj megha sz J pü kor­m kiáll o tanus i k roha fej hitk 18 év e 3 létsz hitk történe sz fej 189 tűz t k ötta is pap elpusztít e felépít hitkö hitk ra a felje Pi Chan szül Morvaorsz h ér mű V. ut Pi F Jó Hoc Ábr A H valamen oda tevékenyk hi fejles k hitk kongres jel n Intézmé C Ka me e Pa Szegényeg Ab vez műk Hirsc B elnö Nőeg Krajcár-e me De Sán elnök hitk hír e orszá ak tudom művé munká közis Si Zsi Bá J Szom I hegedűmű u karm K Lond hegedűm hitk terüle szárma hitk 3 p költségvet dol p szoc filantró cél Anyak terüle Szen Szentkirályszab Vörösbe Váro Csehb R Hajm Pepk köz tarto Lélek csa adófiz Foglal sze nagykeres szabadp ta keres üg o magántisztvi ip mé ma e világhábo hitkö h ha hitk vezető H főr Sp e Hirsc ale J R Sá tanács Fi M üg templomgon Rose Z pénztá I el ti