15443.htm

CÍMSZÓ: Zarándoklás a szentföldre

SZÓCIKK: "Zarándoklás a Szentföldre, a zsidóság legrégibb tradíciói közé tartozik s alapja abban a bibliai rendelkezésben található, hogy minden zsidó férfiú évenként háromszor tartozik megjelenni a Templomban (Exod. 23. 17; Deuter. 16. 16). Ez a jeruzsálemi Templom fennállása idején a három zarándok-ünnepen, a peszach, sovuósz és szukkósz ünnepén történt. A zarándoklást regel-nek, a megjelenést reijá-nak nevezték. A Misna szerint ez a zarándoklás «mindenkire kötelező, kivéve kiskorúakat, nőket, vakokat, bénákat, aggokat, nagy betegeket és elmekórosokat) . A mózesi törvények szerint mindenkinek áldoznia kellett (Exod. 33. 14; Deuter. 16. 17), de annak mértékét csak később határozták meg. Jóllehet nők és gyermekek nem voltak kötelesek zarándokolni, rendszerint ők is elkísérték atyjukat vagy férjeiket (Peszachim 89a, Gittin 25a). A legfőbb zarándok-ünnep természetesen a szukkósz-ünnep, a «chag ha-ászif», az «összegyüjtés ünnepe» volt, amelyet az egész nép közösen ünnepelt Jeruzsálemben (Nechemia 8. 17). De Palesztinán kívül, a Babiloniában élő zsidóság is rendszeresen zarándokolt Jeruzsálembe a zsidó állam fennállása idején, jóllehet az számos esetben életveszedelemmel járt (Taánit 28a). A zarándoklás Judaea fennállásának utolsó századában oly arányokat öltött, hogy Gessius Florus procurátor 256,500 zarándokról tesz említést egy peszách alkalmával; a Toszefta pedig Agrippa jelentését közli az egymilliót meghaladó zarándokról, ami azonban túlzásnak vehető. Jeruzsálem akkori területén 240,000 embernél több nem fért el. A zarándokoknak ősidőktől fogva minden kényelmet biztosítottak. Először is a Jeruzsálembe vezető utakról és kutakról gondoskodtak (Sekálim 1. 1, 5. 1); az áldozati állatok bőrét át­engedték a szállásadóknak, akiknek ezenkívül semmit sem volt szabad a zarándokoktól elfogadniok (Jóma 12a). Jeruzsálem lakói vendégszeretőn fogadták őket, a papság előzékeny volt, a nyilvános hitszónoklatok pedig dicsérték a zarándokokat (Szukkót 49b, Peszachim 5b). A jeruzsálemi Szentély elpusztításával nein szűnt meg a Z. (Énekek-Éneke Midrás 4. 2.), sőt a veszély dacára a nők is elkísérték férjeiket (Nedárim 23a), de az egykori öröm és vigasság gyásszá és panasszá változott: nemzeti függetlenségének elvesztését gyászolta ezután a zsidóság zarándokünnepei alkalmával is s panaszra nyiltak ajkai: «Szent városaid romokban hevernek, Cion vadonná, Jeruzsálem pusztasággá lett; Szentélyünk pedig, egykor az ősök büszkesége, földig égve, kincseink elpusztítva vannak» (Móéd Kátán 26a). A zarándoklás sohasem szünetelt még a szétszórt zsidóságnál sem. Midőn Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, ő, mint Maimonides jóakarója, türelmet tanúsított a zsidók iránt s a Z. új erőre ébredt. Ekkor megindult az egész keleti zsidóság Z.-a s még ötven évvel később Estori Farchi feljegyzése szerint is állandó szokása volt a Z. a távoli keleten élő zsidóknak. A keresztes hadjáratok idejében a nyugati zsidók is zarándokoltak Jeruzsálembe. Juda ha-Levi, Rottenburgi Meir, Maimonides, Tudelai Benjámin és Regensburgi Patachja, Jechiel párisi rabbi, Nachmanides a XII-XIII. sz.-ban és számos más tekintélyes tudós Spanyolországból és Itáliából szintén elzarándokoltak a Szentfödre. A spanyol zsidók kiűzése és a török terület benépesedése zsidókkal, valamint a Szentföld utáni benső vágy a XVI-XVIII. sz.-ban egyre fokozták a gyakori Z.-t, nem csupán Jeruzsálem, hanem Sámuel próféta, R. Simeon ben Jochai a Zóhár (1. o.) állítólagos szerzője, továbbá R. Meir vélt sírjának a megtekintése végett is. Európa keleti zsidósága a XVI. sz.-tól kezdve indít népes Z.-t a Szentföldre. Még a XIX. sz.-ban az emancipációk következtében sem szünetelt a Z. és több kitűnő zsidó tudós telepedett le végkép a Szentföldön. A zsidó zarándoklások gyakori ájtatosságokkal vannak egybekapcsolva, melyeket főképen a tradíció által megszentelt helyek romjainál gyakorolnak. Ezek mellett a keleti zsidók népies mulatságokat is szoktak rendezni. Jeruzsálemben a zarándokok a Salamon-templom megmaradt nyugati falánál gyülekeznek péntek és ünnep-esténként, tammuz hó 17-től áv hó9-íg, a Templom lerombolás gyásznapjáig köznapokon is. Áv 9-én a gyászistentiszteletet éjjel tartják, szivan hó 6-án, sovuosz napján pedig a szefard zsidó zarándokok Cion-hegyén, Juda királyainak sziklasírjain imádkoznak, a következő napon pedig Simon ha-Cádik (az igazságos) főpap sírján. Az előbbi szertartásban az askenázi zsidók is résztvesznek. Lag be-omer napján Jeruzsálem zsidósága Simon ha-Cádik főpap sírja mellett gyülekezik és imádkozik. Jeruzsálem és Bethlehem közt, Buraknál van Rachel ősanya sírja; ide a jeruzsálemi zsidók rajokban vonuljak elul-hó 30-án, különösen azonban chesvan hó 15-én. Sámuel próféta sírjához a zarándokok ijjár hó 28-án mennek Rámáhba 8 az éjt rendszerint ott töltik ájtatoskodva. A Kármel-hegyén levő barlangba (Khaifa közelében) szombat este Elijáhu próféta tiszteletére zarándokolnak ki, míg ijjár hó 14. Palesztina és a távolabbi Kelet minden részéről nagyszámú zarándok jön össze Tibériásba, R. Méir bel ha-Nesz állítólagos sírja mellett, ahol nagy kivilágítást és népies ünnepségeket rendeznek. Szaflelben, a kabbalisták egykori városában peszachtól kezdve ijjár hó 18.-ig minden héten a közeli városokba zarándokolnak Dávid király hadvezérének Benaia ben Jehojada-nak, Hosea prófétának és Joseph Saragossinnak, a safedi hitközség újjáalapítójának sírjához. A legnagyobb szabású zarándok-népünnepély Lag be-Omer estéjén van, amikor az egész palesztinai, távoli keleti, afrikai és kaukázusi zsidóság Simon ben Jochai kivilágitott mauzóleumánál ünnepel. Az askenáz zsidóság minden újholdkor, a XV. századi hírneves kabbalistának, Isaac Luriának sírjához zarándokol, ljjár hó végén Szidon mellett Jákob pátriárka fiának, Zebulonnak sírját keresik fel a Palesztina minden részéről összejövő zarándokok. Keleten Palesztinán kívül is vannak zarándokösszejövetelek, így Mezopotámiában, ahol pl. Bagdad mellett az ú. n. Kohen-mauzoleumot, Jozsua főpap sírját látogatják Babilon romjai mellett pedig sovuosz estéjén Ezékiel prófétának sírját. Kurdisztánban és Perzsiában is vannak zarándokhelyek, az utóbbiban legnevezetesebb Hamada vára mellett Eszter és Mordeháj sírja, melyet purimkor keresnek fel a zarándokok. Irodalom. J. D. Eisenstein és M. Franco (Jew. Encycl.); Carmoly, Hinéraires de la terre Sanite (Bruxelles 1847); Surland, Gínsé Izrsael I. (Lyck 1865); Luncz, Luach Erec Iszrael (Jerusalem 1895): Benjámin, Maaszé Iszrael (Lyck 1859); Bulletin Annuel de l'Alliance Israélite Universelle (1888, 1898)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5443. címszó a lexikon => 970. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15443.htm

CÍMSZÓ: Zarándoklás a szentföldre

SZÓCIKK: Zarándoklás a Szentföldre, a zsidóság legrégibb tradíciói közé tartozik s alapja abban a bibliai rendelkezésben található, hogy minden zsidó férfiú évenként háromszor tartozik megjelenni a Templomban Exod. 23. 17; Deuter. 16. 16 . Ez a jeruzsálemi Templom fennállása idején a három zarándok-ünnepen, a peszach, sovuósz és szukkósz ünnepén történt. A zarándoklást regel-nek, a megjelenést reijá-nak nevezték. A Misna szerint ez a zarándoklás mindenkire kötelező, kivéve kiskorúakat, nőket, vakokat, bénákat, aggokat, nagy betegeket és elmekórosokat . A mózesi törvények szerint mindenkinek áldoznia kellett Exod. 33. 14; Deuter. 16. 17 , de annak mértékét csak később határozták meg. Jóllehet nők és gyermekek nem voltak kötelesek zarándokolni, rendszerint ők is elkísérték atyjukat vagy férjeiket Peszachim 89a, Gittin 25a . A legfőbb zarándok-ünnep természetesen a szukkósz-ünnep, a chag ha-ászif , az összegyüjtés ünnepe volt, amelyet az egész nép közösen ünnepelt Jeruzsálemben Nechemia 8. 17 . De Palesztinán kívül, a Babiloniában élő zsidóság is rendszeresen zarándokolt Jeruzsálembe a zsidó állam fennállása idején, jóllehet az számos esetben életveszedelemmel járt Taánit 28a . A zarándoklás Judaea fennállásának utolsó századában oly arányokat öltött, hogy Gessius Florus procurátor 256,500 zarándokról tesz említést egy peszách alkalmával; a Toszefta pedig Agrippa jelentését közli az egymilliót meghaladó zarándokról, ami azonban túlzásnak vehető. Jeruzsálem akkori területén 240,000 embernél több nem fért el. A zarándokoknak ősidőktől fogva minden kényelmet biztosítottak. Először is a Jeruzsálembe vezető utakról és kutakról gondoskodtak Sekálim 1. 1, 5. 1 ; az áldozati állatok bőrét át­engedték a szállásadóknak, akiknek ezenkívül semmit sem volt szabad a zarándokoktól elfogadniok Jóma 12a . Jeruzsálem lakói vendégszeretőn fogadták őket, a papság előzékeny volt, a nyilvános hitszónoklatok pedig dicsérték a zarándokokat Szukkót 49b, Peszachim 5b . A jeruzsálemi Szentély elpusztításával nein szűnt meg a Z. Énekek-Éneke Midrás 4. 2. , sőt a veszély dacára a nők is elkísérték férjeiket Nedárim 23a , de az egykori öröm és vigasság gyásszá és panasszá változott: nemzeti függetlenségének elvesztését gyászolta ezután a zsidóság zarándokünnepei alkalmával is s panaszra nyiltak ajkai: Szent városaid romokban hevernek, Cion vadonná, Jeruzsálem pusztasággá lett; Szentélyünk pedig, egykor az ősök büszkesége, földig égve, kincseink elpusztítva vannak Móéd Kátán 26a . A zarándoklás sohasem szünetelt még a szétszórt zsidóságnál sem. Midőn Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, ő, mint Maimonides jóakarója, türelmet tanúsított a zsidók iránt s a Z. új erőre ébredt. Ekkor megindult az egész keleti zsidóság Z.-a s még ötven évvel később Estori Farchi feljegyzése szerint is állandó szokása volt a Z. a távoli keleten élő zsidóknak. A keresztes hadjáratok idejében a nyugati zsidók is zarándokoltak Jeruzsálembe. Juda ha-Levi, Rottenburgi Meir, Maimonides, Tudelai Benjámin és Regensburgi Patachja, Jechiel párisi rabbi, Nachmanides a XII-XIII. sz.-ban és számos más tekintélyes tudós Spanyolországból és Itáliából szintén elzarándokoltak a Szentfödre. A spanyol zsidók kiűzése és a török terület benépesedése zsidókkal, valamint a Szentföld utáni benső vágy a XVI-XVIII. sz.-ban egyre fokozták a gyakori Z.-t, nem csupán Jeruzsálem, hanem Sámuel próféta, R. Simeon ben Jochai a Zóhár 1. o. állítólagos szerzője, továbbá R. Meir vélt sírjának a megtekintése végett is. Európa keleti zsidósága a XVI. sz.-tól kezdve indít népes Z.-t a Szentföldre. Még a XIX. sz.-ban az emancipációk következtében sem szünetelt a Z. és több kitűnő zsidó tudós telepedett le végkép a Szentföldön. A zsidó zarándoklások gyakori ájtatosságokkal vannak egybekapcsolva, melyeket főképen a tradíció által megszentelt helyek romjainál gyakorolnak. Ezek mellett a keleti zsidók népies mulatságokat is szoktak rendezni. Jeruzsálemben a zarándokok a Salamon-templom megmaradt nyugati falánál gyülekeznek péntek és ünnep-esténként, tammuz hó 17-től áv hó9-íg, a Templom lerombolás gyásznapjáig köznapokon is. Áv 9-én a gyászistentiszteletet éjjel tartják, szivan hó 6-án, sovuosz napján pedig a szefard zsidó zarándokok Cion-hegyén, Juda királyainak sziklasírjain imádkoznak, a következő napon pedig Simon ha-Cádik az igazságos főpap sírján. Az előbbi szertartásban az askenázi zsidók is résztvesznek. Lag be-omer napján Jeruzsálem zsidósága Simon ha-Cádik főpap sírja mellett gyülekezik és imádkozik. Jeruzsálem és Bethlehem közt, Buraknál van Rachel ősanya sírja; ide a jeruzsálemi zsidók rajokban vonuljak elul-hó 30-án, különösen azonban chesvan hó 15-én. Sámuel próféta sírjához a zarándokok ijjár hó 28-án mennek Rámáhba 8 az éjt rendszerint ott töltik ájtatoskodva. A Kármel-hegyén levő barlangba Khaifa közelében szombat este Elijáhu próféta tiszteletére zarándokolnak ki, míg ijjár hó 14. Palesztina és a távolabbi Kelet minden részéről nagyszámú zarándok jön össze Tibériásba, R. Méir bel ha-Nesz állítólagos sírja mellett, ahol nagy kivilágítást és népies ünnepségeket rendeznek. Szaflelben, a kabbalisták egykori városában peszachtól kezdve ijjár hó 18.-ig minden héten a közeli városokba zarándokolnak Dávid király hadvezérének Benaia ben Jehojada-nak, Hosea prófétának és Joseph Saragossinnak, a safedi hitközség újjáalapítójának sírjához. A legnagyobb szabású zarándok-népünnepély Lag be-Omer estéjén van, amikor az egész palesztinai, távoli keleti, afrikai és kaukázusi zsidóság Simon ben Jochai kivilágitott mauzóleumánál ünnepel. Az askenáz zsidóság minden újholdkor, a XV. századi hírneves kabbalistának, Isaac Luriának sírjához zarándokol, ljjár hó végén Szidon mellett Jákob pátriárka fiának, Zebulonnak sírját keresik fel a Palesztina minden részéről összejövő zarándokok. Keleten Palesztinán kívül is vannak zarándokösszejövetelek, így Mezopotámiában, ahol pl. Bagdad mellett az ú. n. Kohen-mauzoleumot, Jozsua főpap sírját látogatják Babilon romjai mellett pedig sovuosz estéjén Ezékiel prófétának sírját. Kurdisztánban és Perzsiában is vannak zarándokhelyek, az utóbbiban legnevezetesebb Hamada vára mellett Eszter és Mordeháj sírja, melyet purimkor keresnek fel a zarándokok. Irodalom. J. D. Eisenstein és M. Franco Jew. Encycl. ; Carmoly, Hinéraires de la terre Sanite Bruxelles 1847 ; Surland, Gínsé Izrsael I. Lyck 1865 ; Luncz, Luach Erec Iszrael Jerusalem 1895 : Benjámin, Maaszé Iszrael Lyck 1859 ; Bulletin Annuel de l'Alliance Israélite Universelle 1888, 1898 .

15443.ht

CÍMSZÓ Zarándoklá szentföldr

SZÓCIKK Zarándoklá Szentföldre zsidósá legrégib tradíció köz tartozi alapj abba biblia rendelkezésbe található hog minde zsid férfi évenkén háromszo tartozi megjelenn Templomba Exod 23 17 Deuter 16 1 E jeruzsálem Templo fennállás idejé háro zarándok-ünnepen peszach sovuós é szukkós ünnepé történt zarándoklás regel-nek megjelenés reijá-na nevezték Misn szerin e zarándoklá mindenkir kötelező kivév kiskorúakat nőket vakokat bénákat aggokat nag betegeke é elmekórosoka mózes törvénye szerin mindenkine áldozni kellet Exod 33 14 Deuter 16 1 d anna mértéké csa későb határoztá meg Jóllehe nő é gyermeke ne volta kötelese zarándokolni rendszerin ő i elkísérté atyjuka vag férjeike Peszachi 89a Gitti 25 legfőb zarándok-ünne természetese szukkósz-ünnep cha ha-ászi a összegyüjté ünnep volt amelye a egés né közöse ünnepel Jeruzsálembe Nechemi 8 1 D Palesztiná kívül Babiloniába él zsidósá i rendszerese zarándokol Jeruzsálemb zsid álla fennállás idején jóllehe a számo esetbe életveszedelemme jár Taáni 28 zarándoklá Judae fennállásána utols századába ol arányoka öltött hog Gessiu Floru procuráto 256,50 zarándokró tes említés eg peszác alkalmával Toszeft pedi Agripp jelentésé közl a egymillió meghalad zarándokról am azonba túlzásna vehető Jeruzsále akkor területé 240,00 emberné töb ne fér el zarándokokna ősidőktő fogv minde kényelme biztosítottak Előszö i Jeruzsálemb vezet utakró é kutakró gondoskodta Sekáli 1 1 5 a áldozat állato bőré át­engedté szállásadóknak akikne ezenkívü semmi se vol szaba zarándokoktó elfogadnio Jóm 12 Jeruzsále lakó vendégszerető fogadtá őket papsá előzéken volt nyilváno hitszónoklato pedi dicsérté zarándokoka Szukkó 49b Peszachi 5 jeruzsálem Szentél elpusztításáva nei szűn me Z Énekek-Ének Midrá 4 2 ső veszél dacár nő i elkísérté férjeike Nedári 23 d a egykor örö é vigassá gyássz é panassz változott nemzet függetlenségéne elvesztésé gyászolt ezutá zsidósá zarándokünnepe alkalmáva i panaszr nyilta ajkai Szen városai romokba hevernek Cio vadonná Jeruzsále pusztaságg lett Szentélyün pedig egyko a ősö büszkesége földi égve kincsein elpusztítv vanna Móé Kátá 26 zarándoklá sohase szünetel mé szétszór zsidóságná sem Midő Szaladi szultá elfoglalt Jeruzsálemet ő min Maimonide jóakarója türelme tanúsítot zsidó irán Z ú erőr ébredt Ekko megindul a egés kelet zsidósá Z.- mé ötve évve későb Estor Farch feljegyzés szerin i álland szokás vol Z távol kelete él zsidóknak kereszte hadjárato idejébe nyugat zsidó i zarándokolta Jeruzsálembe Jud ha-Levi Rottenburg Meir Maimonides Tudela Benjámi é Regensburg Patachja Jechie páris rabbi Nachmanide XII-XIII sz.-ba é számo má tekintélye tudó Spanyolországbó é Itáliábó szinté elzarándokolta Szentfödre spanyo zsidó kiűzés é törö terüle benépesedés zsidókkal valamin Szentföl után bens vág XVI-XVIII sz.-ba egyr fokoztá gyakor Z.-t ne csupá Jeruzsálem hane Sámue próféta R Simeo be Jocha Zóhá 1 o állítólago szerzője tovább R Mei vél sírjána megtekintés véget is Európ kelet zsidóság XVI sz.-tó kezdv indí népe Z.- Szentföldre Mé XIX sz.-ba a emancipáció következtébe se szünetel Z é töb kitűn zsid tudó telepedet l végké Szentföldön zsid zarándokláso gyakor ájtatosságokka vanna egybekapcsolva melyeke főképe tradíci álta megszentel helye romjainá gyakorolnak Eze mellet kelet zsidó népie mulatságoka i szokta rendezni Jeruzsálembe zarándoko Salamon-templo megmarad nyugat faláná gyülekezne pénte é ünnep-esténként tammu h 17-tő á hó9-íg Templo lerombolá gyásznapjái köznapoko is Á 9-é gyászistentisztelete éjje tartják sziva h 6-án sovuos napjá pedi szefar zsid zarándoko Cion-hegyén Jud királyaina sziklasírjai imádkoznak következ napo pedi Simo ha-Cádi a igazságo főpa sírján A előbb szertartásba a askenáz zsidó i résztvesznek La be-ome napjá Jeruzsále zsidóság Simo ha-Cádi főpa sírj mellet gyülekezi é imádkozik Jeruzsále é Bethlehe közt Burakná va Rache ősany sírja id jeruzsálem zsidó rajokba vonulja elul-h 30-án különöse azonba chesva h 15-én Sámue prófét sírjáho zarándoko ijjá h 28-á menne Rámáhb a éj rendszerin ot tölti ájtatoskodva Kármel-hegyé lev barlangb Khaif közelébe szomba est Elijáh prófét tiszteletér zarándokolna ki mí ijjá h 14 Palesztin é távolabb Kele minde részérő nagyszám zarándo jö össz Tibériásba R Méi be ha-Nes állítólago sírj mellett aho nag kivilágítás é népie ünnepségeke rendeznek Szaflelben kabbalistá egykor városába peszachtó kezdv ijjá h 18.-i minde héte közel városokb zarándokolna Dávi királ hadvezéréne Benai be Jehojada-nak Hose prófétána é Josep Saragossinnak safed hitközsé újjáalapítójána sírjához legnagyob szabás zarándok-népünnepél La be-Ome estéjé van amiko a egés palesztinai távol keleti afrika é kaukázus zsidósá Simo be Jocha kivilágitot mauzóleumáná ünnepel A askená zsidósá minde újholdkor XV század hírneve kabbalistának Isaa Luriána sírjáho zarándokol ljjá h végé Szido mellet Jáko pátriárk fiának Zebulonna sírjá keresi fe Palesztin minde részérő összejöv zarándokok Kelete Palesztiná kívü i vanna zarándokösszejövetelek íg Mezopotámiában aho pl Bagda mellet a ú n Kohen-mauzoleumot Jozsu főpa sírjá látogatjá Babilo romja mellet pedi sovuos estéjé Ezékie prófétána sírját Kurdisztánba é Perzsiába i vanna zarándokhelyek a utóbbiba legnevezeteseb Hamad vár mellet Eszte é Mordehá sírja melye purimko keresne fe zarándokok Irodalom J D Eisenstei é M Franc Jew Encycl Carmoly Hinéraire d l terr Sanit Bruxelle 184 Surland Gíns Izrsae I Lyc 186 Luncz Luac Ere Iszrae Jerusale 189 Benjámin Maasz Iszrae Lyc 185 Bulleti Annue d l'Allianc Israélit Universell 1888 189

15443.h

CÍMSZ Zarándokl szentföld

SZÓCIK Zarándokl Szentföldr zsidós legrégi tradíci kö tartoz alap abb bibli rendelkezésb találhat ho mind zsi férf évenké háromsz tartoz megjelen Templomb Exo 2 1 Deute 1 jeruzsále Templ fennállá idej hár zarándok-ünnepe peszac sovuó szukkó ünnep történ zarándoklá regel-ne megjelené reijá-n nevezté Mis szeri zarándokl mindenki kötelez kivé kiskorúaka nőke vakoka bénáka aggoka na betegek elmekórosok móze törvény szeri mindenkin áldozn kelle Exo 3 1 Deute 1 ann mérték cs késő határozt me Jólleh n gyermek n volt köteles zarándokoln rendszeri elkísért atyjuk va férjeik Peszach 89 Gitt 2 legfő zarándok-ünn természetes szukkósz-ünne ch ha-ász összegyüjt ünne vol amely egé n közös ünnepe Jeruzsálemb Nechem Palesztin kívü Babiloniáb é zsidós rendszeres zarándoko Jeruzsálem zsi áll fennállá idejé jólleh szám esetb életveszedelemm já Taán 2 zarándokl Juda fennállásán utol századáb o arányok öltöt ho Gessi Flor procurát 256,5 zarándokr te említé e peszá alkalmáva Toszef ped Agrip jelentés köz egymilli meghala zarándokró a azonb túlzásn vehet Jeruzsál akko terület 240,0 embern tö n fé e zarándokokn ősidőkt fog mind kényelm biztosította Elősz Jeruzsálem veze utakr kutakr gondoskodt Sekál áldoza állat bőr át­engedt szállásadókna akikn ezenkív semm s vo szab zarándokokt elfogadni Jó 1 Jeruzsál lak vendégszeret fogadt őke paps előzéke vol nyilván hitszónoklat ped dicsért zarándokok Szukk 49 Peszach jeruzsále Szenté elpusztításáv ne szű m Énekek-Éne Midr s veszé dacá n elkísért férjeik Nedár 2 egyko ör vigass gyáss panass változot nemze függetlenségén elvesztés gyászol ezut zsidós zarándokünnep alkalmáv panasz nyilt ajka Sze városa romokb heverne Ci vadonn Jeruzsál pusztaság let Szentélyü pedi egyk ős büszkeség föld égv kincsei elpusztít vann Mó Kát 2 zarándokl sohas szünete m szétszó zsidóságn se Mid Szalad szult elfoglal Jeruzsáleme mi Maimonid jóakarój türelm tanúsíto zsid irá erő ébred Ekk megindu egé kele zsidós Z. m ötv évv késő Esto Farc feljegyzé szeri állan szoká vo távo kelet é zsidókna kereszt hadjárat idejéb nyuga zsid zarándokolt Jeruzsálemb Ju ha-Lev Rottenbur Mei Maimonide Tudel Benjám Regensbur Patachj Jechi pári rabb Nachmanid XII-XII sz.-b szám m tekintély tud Spanyolországb Itáliáb szint elzarándokolt Szentfödr spany zsid kiűzé tör terül benépesedé zsidókka valami Szentfö utá ben vá XVI-XVII sz.-b egy fokozt gyako Z.- n csup Jeruzsále han Sámu prófét Sime b Joch Zóh állítólag szerzőj továb Me vé sírján megtekinté vége i Euró kele zsidósá XV sz.-t kezd ind nép Z. Szentföldr M XI sz.-b emancipáci következtéb s szünete tö kitű zsi tud telepede végk Szentföldö zsi zarándoklás gyako ájtatosságokk vann egybekapcsolv melyek főkép tradíc ált megszente hely romjain gyakorolna Ez melle kele zsid népi mulatságok szokt rendezn Jeruzsálemb zarándok Salamon-templ megmara nyuga falán gyülekezn pént ünnep-esténkén tamm 17-t hó9-í Templ lerombol gyásznapjá köznapok i 9- gyászistentisztelet éjj tartjá sziv 6-á sovuo napj ped szefa zsi zarándok Cion-hegyé Ju királyain sziklasírja imádkozna követke nap ped Sim ha-Cád igazság főp sírjá előb szertartásb askená zsid résztveszne L be-om napj Jeruzsál zsidósá Sim ha-Cád főp sír melle gyülekez imádkozi Jeruzsál Bethleh köz Burakn v Rach ősan sírj i jeruzsále zsid rajokb vonulj elul- 30-á különös azonb chesv 15-é Sámu prófé sírjáh zarándok ijj 28- menn Rámáh é rendszeri o tölt ájtatoskodv Kármel-hegy le barlang Khai közeléb szomb es Elijá prófé tiszteleté zarándokoln k m ijj 1 Paleszti távolab Kel mind részér nagyszá zaránd j öss Tibériásb Mé b ha-Ne állítólag sír mellet ah na kivilágítá népi ünnepségek rendezne Szaflelbe kabbalist egyko városáb peszacht kezd ijj 18.- mind hét köze városok zarándokoln Dáv kirá hadvezérén Bena b Jehojada-na Hos prófétán Jose Saragossinna safe hitközs újjáalapítóján sírjáho legnagyo szabá zarándok-népünnepé L be-Om estéj va amik egé palesztina távo kelet afrik kaukázu zsidós Sim b Joch kivilágito mauzóleumán ünnepe asken zsidós mind újholdko X száza hírnev kabbalistána Isa Lurián sírjáh zarándoko ljj vég Szid melle Ják pátriár fiána Zebulonn sírj keres f Paleszti mind részér összejö zarándoko Kelet Palesztin kív vann zarándokösszejövetele í Mezopotámiába ah p Bagd melle Kohen-mauzoleumo Jozs főp sírj látogatj Babil romj melle ped sovuo estéj Ezéki prófétán sírjá Kurdisztánb Perzsiáb vann zarándokhelye utóbbib legnevezetese Hama vá melle Eszt Mordeh sírj mely purimk keresn f zarándoko Irodalo Eisenste Fran Je Encyc Carmol Hinérair ter Sani Bruxell 18 Surlan Gín Izrsa Ly 18 Lunc Lua Er Iszra Jerusal 18 Benjámi Maas Iszra Ly 18 Bullet Annu l'Allian Israéli Universel 188 18

15443.

CÍMS Zarándok szentföl

SZÓCI Zarándok Szentföld zsidó legrég tradíc k tarto ala ab bibl rendelkezés találha h min zs fér évenk hároms tarto megjele Templom Ex Deut jeruzsál Temp fennáll ide há zarándok-ünnep pesza sovu szukk ünne törté zarándokl regel-n megjelen reijá- nevezt Mi szer zarándok mindenk kötele kiv kiskorúak nők vakok bénák aggok n betege elmekóroso móz törvén szer mindenki áldoz kell Ex Deut an mérté c kés határoz m Jólle gyerme vol kötele zarándokol rendszer elkísér atyju v férjei Peszac 8 Git legf zarándok-ün természete szukkósz-ünn c ha-ás összegyüj ünn vo amel eg közö ünnep Jeruzsálem Neche Paleszti kív Babiloniá zsidó rendszere zarándok Jeruzsále zs ál fennáll idej jólle szá eset életveszedelem j Taá zarándok Jud fennállásá uto századá arányo öltö h Gess Flo procurá 256, zarándok t említ pesz alkalmáv Tosze pe Agri jelenté kö egymill meghal zarándokr azon túlzás vehe Jeruzsá akk terüle 240, ember t f zarándokok ősidők fo min kényel biztosított Elős Jeruzsále vez utak kutak gondoskod Seká áldoz álla bő át­enged szállásadókn akik ezenkí sem v sza zarándokok elfogadn J Jeruzsá la vendégszere fogad ők pap előzék vo nyilvá hitszónokla pe dicsér zarándoko Szuk 4 Peszac jeruzsál Szent elpusztításá n sz Énekek-Én Mid vesz dac elkísér férjei Nedá egyk ö vigas gyás panas változo nemz függetlenségé elveszté gyászo ezu zsidó zarándokünne alkalmá panas nyil ajk Sz város romok hevern C vadon Jeruzsá pusztasá le Szentély ped egy ő büszkesé föl ég kincse elpusztí van M Ká zarándok soha szünet szétsz zsidóság s Mi Szala szul elfogla Jeruzsálem m Maimoni jóakaró türel tanúsít zsi ir er ébre Ek megind eg kel zsidó Z öt év kés Est Far feljegyz szer álla szok v táv kele zsidókn keresz hadjára idejé nyug zsi zarándokol Jeruzsálem J ha-Le Rottenbu Me Maimonid Tude Benjá Regensbu Patach Jech pár rab Nachmani XII-XI sz.- szá tekintél tu Spanyolország Itáliá szin elzarándokol Szentföd span zsi kiűz tö terü benépesed zsidókk valam Szentf ut be v XVI-XVI sz.- eg fokoz gyak Z. csu Jeruzsál ha Sám prófé Sim Joc Zó állítóla szerző tová M v sírjá megtekint vég Eur kel zsidós X sz.- kez in né Z Szentföld X sz.- emancipác következté szünet t kit zs tu teleped vég Szentföld zs zarándoklá gyak ájtatosságok van egybekapcsol melye főké tradí ál megszent hel romjai gyakoroln E mell kel zsi nép mulatságo szok rendez Jeruzsálem zarándo Salamon-temp megmar nyug falá gyülekez pén ünnep-esténké tam 17- hó9- Temp lerombo gyásznapj köznapo 9 gyászistentisztele éj tartj szi 6- sovu nap pe szef zs zarándo Cion-hegy J királyai sziklasírj imádkozn követk na pe Si ha-Cá igazsá fő sírj elő szertartás asken zsi résztveszn be-o nap Jeruzsá zsidós Si ha-Cá fő sí mell gyüleke imádkoz Jeruzsá Bethle kö Burak Rac ősa sír jeruzsál zsi rajok vonul elul 30- különö azon ches 15- Sám próf sírjá zarándo ij 28 men Rámá rendszer töl ájtatoskod Kármel-heg l barlan Kha közelé szom e Elij próf tisztelet zarándokol ij Paleszt távola Ke min részé nagysz zarán ös Tibériás M ha-N állítóla sí melle a n kivilágít nép ünnepsége rendezn Szaflelb kabbalis egyk városá peszach kez ij 18. min hé köz városo zarándokol Dá kir hadvezéré Ben Jehojada-n Ho prófétá Jos Saragossinn saf hitköz újjáalapítójá sírjáh legnagy szab zarándok-népünnep be-O esté v ami eg palesztin táv kele afri kaukáz zsidó Si Joc kivilágit mauzóleumá ünnep aske zsidó min újholdk száz hírne kabbalistán Is Luriá sírjá zarándok lj vé Szi mell Já pátriá fián Zebulon sír kere Paleszt min részé összej zarándok Kele Paleszti kí van zarándokösszejövetel Mezopotámiáb a Bag mell Kohen-mauzoleum Joz fő sír látogat Babi rom mell pe sovu esté Ezék prófétá sírj Kurdisztán Perzsiá van zarándokhely utóbbi legnevezetes Ham v mell Esz Morde sír mel purim keres zarándok Irodal Eisenst Fra J Ency Carmo Hinérai te San Bruxel 1 Surla Gí Izrs L 1 Lun Lu E Iszr Jerusa 1 Benjám Maa Iszr L 1 Bulle Ann l'Allia Israél Universe 18 1

15443

CÍM Zarándo szentfö

SZÓC Zarándo Szentföl zsid legré tradí tart al a bib rendelkezé találh mi z fé éven három tart megjel Templo E Deu jeruzsá Tem fennál id h zarándok-ünne pesz sov szuk ünn tört zarándok regel- megjele reijá nevez M sze zarándo minden kötel ki kiskorúa nő vako béná aggo beteg elmekóros mó törvé sze mindenk áldo kel E Deu a mért ké határo Jóll gyerm vo kötel zarándoko rendsze elkísé atyj férje Pesza Gi leg zarándok-ü természet szukkósz-ün ha-á összegyü ün v ame e köz ünne Jeruzsále Nech Paleszt kí Babiloni zsid rendszer zarándo Jeruzsál z á fennál ide jóll sz ese életveszedele Ta zarándo Ju fennállás ut század arány ölt Ges Fl procur 256 zarándo emlí pes alkalmá Tosz p Agr jelent k egymil megha zarándok azo túlzá veh Jeruzs ak terül 240 embe zarándoko ősidő f mi kénye biztosítot Elő Jeruzsál ve uta kuta gondosko Sek áldo áll b át­enge szállásadók aki ezenk se sz zarándoko elfogad Jeruzs l vendégszer foga ő pa előzé v nyilv hitszónokl p dicsé zarándok Szu Pesza jeruzsá Szen elpusztítás s Énekek-É Mi ves da elkísé férje Ned egy viga gyá pana változ nem függetlenség elveszt gyász ez zsid zarándokünn alkalm pana nyi aj S váro romo hever vado Jeruzs pusztas l Szentél pe eg büszkes fö é kincs elpuszt va K zarándo soh szüne széts zsidósá M Szal szu elfogl Jeruzsále Maimon jóakar türe tanúsí zs i e ébr E megin e ke zsid ö é ké Es Fa feljegy sze áll szo tá kel zsidók keres hadjár idej nyu zs zarándoko Jeruzsále ha-L Rottenb M Maimoni Tud Benj Regensb Patac Jec pá ra Nachman XII-X sz. sz tekinté t Spanyolorszá Itáli szi elzarándoko Szentfö spa zs kiű t ter benépese zsidók vala Szent u b XVI-XV sz. e foko gya Z cs Jeruzsá h Sá próf Si Jo Z állítól szerz tov sírj megtekin vé Eu ke zsidó sz. ke i n Szentföl sz. emancipá következt szüne ki z t telepe vé Szentföl z zarándokl gya ájtatosságo va egybekapcso mely fők trad á megszen he romja gyakorol mel ke zs né mulatság szo rende Jeruzsále zaránd Salamon-tem megma nyu fal gyüleke pé ünnep-esténk ta 17 hó9 Tem leromb gyásznap köznap gyászistentisztel é tart sz 6 sov na p sze z zaránd Cion-heg királya sziklasír imádkoz követ n p S ha-C igazs f sír el szertartá aske zs résztvesz be- na Jeruzs zsidó S ha-C f s mel gyülek imádko Jeruzs Bethl k Bura Ra ős sí jeruzsá zs rajo vonu elu 30 külön azo che 15 Sá pró sírj zaránd i 2 me Rám rendsze tö ájtatosko Kármel-he barla Kh közel szo Eli pró tisztele zarándoko i Palesz távol K mi rész nagys zará ö Tibériá ha- állítól s mell kivilágí né ünnepség rendez Szaflel kabbali egy város peszac ke i 18 mi h kö város zarándoko D ki hadvezér Be Jehojada- H prófét Jo Saragossin sa hitkö újjáalapítój sírjá legnag sza zarándok-népünne be- est am e paleszti tá kel afr kauká zsid S Jo kivilági mauzóleum ünne ask zsid mi újhold szá hírn kabbalistá I Luri sírj zarándo l v Sz mel J pátri fiá Zebulo sí ker Palesz mi rész össze zarándo Kel Paleszt k va zarándokösszejövete Mezopotámiá Ba mel Kohen-mauzoleu Jo f sí látoga Bab ro mel p sov est Ezé prófét sír Kurdisztá Perzsi va zarándokhel utóbb legnevezete Ha mel Es Mord sí me puri kere zarándo Iroda Eisens Fr Enc Carm Hinéra t Sa Bruxe Surl G Izr Lu L Isz Jerus Benjá Ma Isz Bull An l'Alli Israé Univers 1

1544

CÍ Zaránd szentf

SZÓ Zaránd Szentfö zsi legr trad tar a bi rendelkez talál m f éve háro tar megje Templ De jeruzs Te fenná i zarándok-ünn pes so szu ün tör zarándo regel megjel reij neve sz zaránd minde köte k kiskorú n vak bén agg bete elmekóro m törv sz minden áld ke De mér k határ Jól gyer v köte zarándok rendsz elkís aty férj Pesz G le zarándok- természe szukkósz-ü ha- összegy ü am kö ünn Jeruzsál Nec Palesz k Babilon zsi rendsze zaránd Jeruzsá fenná id jól s es életveszedel T zaránd J fennállá u száza arán öl Ge F procu 25 zaránd eml pe alkalm Tos Ag jelen egymi megh zarándo az túlz ve Jeruz a terü 24 emb zarándok ősid m kény biztosíto El Jeruzsá v ut kut gondosk Se áld ál át­eng szállásadó ak ezen s s zarándok elfoga Jeruz vendégsze fog p előz nyil hitszónok dics zarándo Sz Pesz jeruzs Sze elpusztítá Énekek- M ve d elkís férj Ne eg vig gy pan válto ne függetlensé elvesz gyás e zsi zarándokün alkal pan ny a vár rom heve vad Jeruz puszta Szenté p e büszke f kinc elpusz v zaránd so szün szét zsidós Sza sz elfog Jeruzsál Maimo jóaka tür tanús z éb megi k zsi k E F feljeg sz ál sz t ke zsidó kere hadjá ide ny z zarándok Jeruzsál ha- Rotten Maimon Tu Ben Regens Pata Je p r Nachma XII- sz s tekint Spanyolorsz Itál sz elzarándok Szentf sp z ki te benépes zsidó val Szen XVI-X sz fok gy c Jeruzs S pró S J állító szer to sír megteki v E k zsid sz k Szentfö sz emancip következ szün k telep v Szentfö zarándok gy ájtatosság v egybekapcs mel fő tra megsze h romj gyakoro me k z n mulatsá sz rend Jeruzsál zarán Salamon-te megm ny fa gyülek p ünnep-estén t 1 hó Te lerom gyászna közna gyászistentiszte tar s so n sz zarán Cion-he király sziklasí imádko köve ha- igaz sí e szertart ask z résztves be n Jeruz zsid ha- me gyüle imádk Jeruz Beth Bur R ő s jeruzs z raj von el 3 külö az ch 1 S pr sír zarán m Rá rendsz t ájtatosk Kármel-h barl K köze sz El pr tisztel zarándok Pales távo m rés nagy zar Tibéri ha állító mel kivilág n ünnepsé rende Szafle kabbal eg váro pesza k 1 m k váro zarándok k hadvezé B Jehojada prófé J Saragossi s hitk újjáalapító sírj legna sz zarándok-népünn be es a paleszt t ke af kauk zsi J kivilág mauzóleu ünn as zsi m újhol sz hír kabbalist Lur sír zaránd S me pátr fi Zebul s ke Pales m rés össz zaránd Ke Palesz v zarándokösszejövet Mezopotámi B me Kohen-mauzole J s látog Ba r me so es Ez prófé sí Kurdiszt Perzs v zarándokhe utób legnevezet H me E Mor s m pur ker zaránd Irod Eisen F En Car Hinér S Brux Sur Iz L Is Jeru Benj M Is Bul A l'All Isra Univer