15461.htm
CÍMSZÓ: Zilzer Antal
SZEMÉLYNÉV: Zilzer Antal
SZÓCIKK: Zilzer 1. Antal, festő,
szül. Budapesten 1861., megh. u. o. 1921. Művészeti tanulmányait a budapesti
mintarajziskolán kezdte, azután a müncheni akadémián, Párisban, Berlinben és Londonban
folytatta. Főleg arcképeket és tájképeket festett. Münchenben Miksa bajor
herceg arcképével aranyérmet nyert. Az 1896-iki millennáris kiállításon két
tájképet és Ibsen arcképét állította ki. «Erdei magány)) és ((Erdei idill))
képeit I. Ferenc József vette meg. Arcképei közül a legjelentékenyebbek :
Budenz, Wahrmann Mór, Munkácsy (M. Tört. Képcsarnok). 1907-ben megvakult.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5461. címszó a lexikon =>
973. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15461.htm
CÍMSZÓ: Zilzer Antal
SZEMÉLYNÉV: Zilzer Antal
SZÓCIKK: Zilzer 1. Antal, festő, szül. Budapesten 1861., megh. u. o. 1921.
Művészeti tanulmányait a budapesti mintarajziskolán kezdte, azután a müncheni
akadémián, Párisban, Berlinben és Londonban folytatta. Főleg arcképeket és tájképeket
festett. Münchenben Miksa bajor herceg arcképével aranyérmet nyert. Az 1896-iki
millennáris kiállításon két tájképet és Ibsen arcképét állította ki. Erdei
magány és Erdei idill képeit I. Ferenc József vette meg. Arcképei közül a
legjelentékenyebbek : Budenz, Wahrmann Mór, Munkácsy M. Tört. Képcsarnok .
1907-ben megvakult.
15461.ht
CÍMSZÓ Zilze Anta
SZEMÉLYNÉV Zilze Anta
SZÓCIKK Zilze 1 Antal festő szül Budapeste 1861. megh u o 1921 Művészet
tanulmányai budapest mintarajziskolá kezdte azutá münchen akadémián Párisban
Berlinbe é Londonba folytatta Főle arcképeke é tájképeke festett Münchenbe Miks
bajo herce arcképéve aranyérme nyert A 1896-ik millennári kiállításo ké tájképe
é Ibse arcképé állított ki Erde magán é Erde idil képei I Feren Józse vett meg
Arcképe közü legjelentékenyebbe Budenz Wahrman Mór Munkács M Tört Képcsarno
1907-be megvakult
15461.h
CÍMSZ Zilz Ant
SZEMÉLYNÉ Zilz Ant
SZÓCIK Zilz Anta fest szü Budapest 1861 meg 192 Művésze tanulmánya budapes
mintarajziskol kezdt azut münche akadémiá Párisba Berlinb Londonb folytatt Fől
arcképek tájképek festet Münchenb Mik baj herc arcképév aranyérm nyer 1896-i
millennár kiállítás k tájkép Ibs arckép állítot k Erd magá Erd idi képe Fere
Józs vet me Arckép köz legjelentékenyebb Buden Wahrma Mó Munkác Tör Képcsarn
1907-b megvakul
15461.
CÍMS Zil An
SZEMÉLYN Zil An
SZÓCI Zil Ant fes sz Budapes 186 me 19 Művész tanulmány budape
mintarajzisko kezd azu münch akadémi Párisb Berlin London folytat Fő arcképe
tájképe feste München Mi ba her arcképé aranyér nye 1896- millenná kiállítá
tájké Ib arcké állíto Er mag Er id kép Fer Józ ve m Arcké kö legjelentékenyeb
Bude Wahrm M Munká Tö Képcsar 1907- megvaku
15461
CÍM Zi A
SZEMÉLY Zi A
SZÓC Zi An fe s Budape 18 m 1 Művés tanulmán budap mintarajzisk kez az münc
akadém Páris Berli Londo folyta F arckép tájkép fest Münche M b he arckép
aranyé ny 1896 millenn kiállít tájk I arck állít E ma E i ké Fe Jó v Arck k
legjelentékenye Bud Wahr Munk T Képcsa 1907 megvak
1546
CÍ Z
SZEMÉL Z
SZÓ Z A f Budap 1 Művé tanulmá buda mintarajzis ke a mün akadé Pári Berl
Lond folyt arcké tájké fes Münch h arcké arany n 189 millen kiállí táj arc állí
m k F J Arc legjelentékeny Bu Wah Mun Képcs 190 megva