15470.htm

CÍMSZÓ: Zóhar

SZÓCIKK: "Zóhar (másképen Midras ha-Z. vagy Midras de-Rabbi Simeon ben Jochai) az ókorból származó misztikus, pszeudoepigrafikus munka, melyet a hagyomány R. Simeon b. Jochainak tulajdonít. Arameus és csekélyebb részben héber nyelven irt kommentárokat tartalmaz a Pentateuch egyes szakaszaihoz. Fejtegetései és módszerei azonban eltérnek a Szentírás szabványos exegesisétől. A racionális írásmagyarázat helyett a Szentírás titkos értelmét kutatja és így bontakozik ki benne, ha rendszertelenül is, a kabbalisztikus teozófia, kozmogónia, kozmológia és az Isten természetéről, a lélekről, a bűnről, a jóról, rosszról, a megváltásról szóló misztikus tanítás. A legrégibb kabbilisztikus iratnak tartják és a legszentebbnek is valamennyi között. A tudományban azonban nem egységes a róla való felfogás és úgy eredetét, mint értékét különféleképpen ítélik meg. Szövege az eddigi megállapítások szerint legelőször Spanyolországban terjedt el; itt a XIII. sz.-ban Moses ben Sem-Tob de Leon kabbalisztikus író terjesztette s ő tulajdonította azt először R. Simon b. Jochainak. Amidőn Moses de Leon szegénységben meghalt s egy gazdag avilai zsidó tudós másolatot kért a Z.-ból, az özvegy azt állította, hogy férje volt a szerző, de szándékosan tulajdonította azt ókori szerzőnek, hogy az elismert, ősi név tekintélyével kerüljön a nyilvánosság elé. Sokan most már valóban a tekintélynélküli Moses de Leonnak tulajdonították a Z.-t és elvetették, mások éppen ellenkezőleg, autentikusnak s R. Simon b. Jochaitól eredőnek ismerték el. Minthogy a Z. seholsem hivatkozik más iratokra, keletkezésének kiderítése igen nehéz. A középkorban az volt a felfogás, hogy a Z.-nak valóban Simon b. Jochai a szerzője, de nem írásrnű formájában, hanem szóbeli hagyományképen adta át tanítványainak és így szállt utódról utódra, egészen addig, amig leírták. A Z.-ban előforduló post-talmudi históriai eseményeket pedig, amelyek a könyv későbbi keletkezé­sére vallottak, azzal igyekeztek mentesíteni a gyanú alól, hogy Simon b. Jochai jövendölései­nek tekintették. A Simon ben Jochai szerzősé­gét hirdető felfogást legelsőnek a XVI. sz.-i R. Elijah del Medigo, pádovai tudós támadta meg, aki Bahinat ha-Dath c. művében megállapítja, hogy a Z. nem származhat R. Simeon b. Jochai­tól, mert, 1. ha ő lett volna valóban a szerző, erről a Talmud éppenúgy említést tenne, mint a Szifréröl és más iratokról; 2. mert a Z. több oly embert említ, akik a Simon ben Jochaj utáni korszakban éltek; 3. ha R. Simeon lett volna a Z. szerzője, akkor halachikus dön­téseit a Talmud akceptálta volna; 4 ha a kabbalát valóban a szóbeli kinyilatkoztatás ha­gyományozta volna, akkor maguk közt a kabbalisták közt nem lehetne véleménykülönbség a törvények misztikus interpretációjára vonatko­zóan. Ezeket az érveket még megtoldja a XVII. sz.-i velencei tudós, Leo de Modena a Z. kritikájával foglalkozó müvében, továbbá a XVIII. sz.-beli Jacob Emden altonai rabbi, aki megállapítja, hogy a Z. hamis szövegben idéz a Szentírásból; félremagyarázza és félreérti a Talmudszöveget; olyan rituális rendelkezéseket említ, amelyek jóval a könyv állítólagos keletkezése után rendeltettek el; említi a mohamedánok elleni keresztes hadjáratokat, holott R. Jochai korában az iszlám még nem is létezett; a zsinagógára az esnogu portugál korrupciót használja s misztikus magyarázatot ad a héber szavak punktuációjának, amelyek jóval a Talmud utáni korszakban jöttek létre. Ugyanezeket az érveket a francia keresztény teológus, Jean Morin is átveszi Exercitationes Biblicae (Paris 1669) c. művében. De mindkét érvelést megcáfolni igyekszik Moses ben Menachem Kunitz Ben Jochai c. müvében (Óbuda 1815), amelyben a következőket állítja: a punctuatiót már a talmudi korban ismerték; a rituális parancsok, melyekről Emden azt állítja, hogy későbbi rabbik intézkedései, valójában szintén a talmudi korból erednek; továbbá, hogy R. Simeon b. Jochait a Talmud is csodatevőnek említi és misztikus mondásait is közli. David Luria Kadmut ha-Zohar (Königsberg 1855) c. müve elveti Moses de León szerzőségét és azt állítja, hogy a babiloni gáónok kabbalisztikus doktrinákat is idéztek egy bizonyos Midras Jerusalmiböl, amelynek nyelve azonos a Z.-éval; továbbá, hogy a Z. készen volt a Talmud lezárása előtt s hogy azt nagyrészt valóban R. Simeon b. Jochai írta; azonkívül az arameus nyelvet a talmudi és gáóni korszakban egyaránt használták. Ezzel szemben Jellinek, Graetz is Moses de Leont tartják a szerzőnek, mert ennek más művei szószerint tartalmazzák a Z. egyes helyeit. Az egész vitának véget vet a modern kritika következő megállapítása : a Z. nem lehet egy szerző műve, sem egy korszaké, hanem több szerzőé, több korszaké és többféle civilizáció hatása alatt keletkezett, ami számos ellenmondásból és következetlenség­ből is kitűnik. Magas, sőt fenséges gondolatszép­ségek váltakoznak ott a régi misztikus tanításokkal és a kabbalával. Eredetére igen fontos az a körülmény, hogy már az ókori zsidóság különböző államokban élt s egyrésze sokféle eszme­áramlásba került. Az akkor magas kultúrfokon élő Babiloniának hindu eredetű spiritualizmusa sem maradhatott rájuk hatás nélkül. Legszembeötlőbben valóban a hindu hatás mutatkozik meg a Z.-ban. Hindu felfogásra vall a következő pár vers is, amelyet később a XVI. sz.-ban Copernicus rendszere néven ismert meg az emberiség s amelyet előtte Z. tanított, de amelyről bebizonyított dolog, hogy csupán a hinduk ismer­ték : «Az idősebb Hammunah könyvéből tanultuk magyarázatok segítségével, hogy a föld kör alakban forog tengelye körül; hogy némelyek fent, mások alul vannak; hogy minden teremtmény, bár ugyanazon helyzetben van is, változtatja kinézését a hely különbözőségének viszonyai szerint. De vannak földségek, ahol világos van ugyanakkor, amikor máshol sötétség van s van nak földségek, ahol állandóan nappal van, vagy pedig az éj csupán egészen rövid ideig tart ... Ezeket a titkokat az embernek a titkos tudomány teszi ismertté, nem pedig a geográfia.» (Zóhár IIL 9b). Ez a földforgási teória, melyet Copernicus előtt az időszám, előtti 1. sz. ban ismertek a hinduk, majd a perzsák is, nem maradhatott természetesen hatás nélkül a Perzsa birodalom nagykulturájú zsidóságára sem. A zsidó szektárius Yudghaniták egyenesen a Vedanta-fllozófia miszticizmusa nyomán elvetették a Tóra betüszerinti szö­vegén alapuló értelmezést s ennek helyébe a misztikus magyarázatot tették; aszkézisükben is a hindu filozófusokat követték. Titkos irataik valószínűen rnagvát képezték a Z.-nak, amely felosztásánál fogva is misztikus kommentárja akar lenni a Pentateuchnak. Később, amidőn az iszlám kultúra zenitjén a keleti kalifátusból a nyugatiba (Spanyolország) nagymérvű bevándorlás történt, a Z.-t is magukkal vitték és hozzátoldásokkal elferdítették. A Z. ezen későbbi szövege pótlékokkal is bővült, amelyek az egyes fejezetek függelékét képezik. Ilyenek: 1. a Szifra di-Zeniánta, amely öt fejezetben a teremtéssel, a végtelenségből a végesbe, az abszolút egységből a sokszorosságba, a tiszta szellemiségből az anya­giba való átmenetellel foglalkozik; 2. Idra Rabba, mely az előbbiben foglalt eszméket tovább fej­leszti; 3. az Idra Zutta, amely mind két előbbit összefoglalja. Jellemző, hogy mindhárom az «Én-Szof» doktrínát mellőzi és a kilencedik Szefirára a «Caddik» kifejezést használja, ami régebbi keletkezésükre vall. Ezeken kívül még a következő függelékei vannak a Z.-nak: Raze de-Razin, amely a kabbala fiziognomiájával s a testnek a lélekhez való viszonyával foglalkozik; Széfer Hachelot, amely a hét szférát, a paradicsomot és poklot írja le; Raja Mehemna, amely beszélgetést tartalmaz Mózes, Elijáhu próféta és Simeon ben Jochai között s a mózesi törvények allegórikus interpretálását adja; a Szitré Tóra, mely különböző kabbalasztikus dolgokról szól; a Midras ha-Neolam, amely a Biblia különböző helyeit a remazim (jelek) és a gematria segélyével magyarázza misztikusan; a Saba, amely a rnetempsychosis doktrinájáról dialógust tartalmaz Elijáhu próféta és Simeon b. Jochai között; a Janukah, Toszefta és Maszniszin, amely az előzők Szefirosz-doktrináját magyarázza. Még mindezeken a Z. néven ismeretes műveken kí­vül van a Zohar Chadas és a Tikkunim, régebbi és újabb s mindannyi erős hasonlatosságot mu­tat az eredeti Z.-ral. A Z. mindanütt kihangsúlyozza azt a gondolatot, hogy a felületen nem látható mélyebb értelmet kell a Szentírásból kinyomozni: Jaj annak, - szólt Simon b. Jochai, aki azt állítja, hogy a Tóra csupán közhelyeket tartalmaz és világi olvasmányokat. Ha így volna, akkor a jelenkorban is lehetne Tórát írni, sokkal vonzóbb elbeszélésekkel. A valóságban így áll a dolog ; a felső és az alsó világ egyugyan­azon principiumon épültek fel; az alsó világban él Izrael, a felsőben az angyalok élnek. Ha az angyalok le óhajtanak szállni az alsó világba, földi ruhát öltenek; ha pedig ez áll az angyalokra, mennyivel inkább áll a Tórára, amelynek kedveért teremtette meg az Isten a világot és az angyalokat. Nos, az elbeszélések a Tóra ruhái; aki azt gondolja, hogy ez a ruha maga a Tóra, megérdemli hogy elpusztuljon s ne legyen része a jövendő világban. Jaj a balgáknak, akik nem látnak tovább a díszes ruhánál! Sokkal értékesebb a ruhánál a test, amely azt hordja, de még értékesebb annál is a lélek, mely a testet életben tartja. A balgák csupán a Tóra köpenyét látják, a nagyobb szelleműek a testét, a bölcs azonban a Tóra valódi lényegét, annak lelkét látja. A messiási korban a Tóra «felsőbbrendü lelke» fog kinyilatkozni.» (III. 152). A mélyebb értelemről, a kutatásról, a szellemiségről s a magasabb rendű emberről való véleményét így fejezi ki misztikus formában, de költői lángo­lással más helyein is a Z. A bibliaexegézisnek négy formáját alkalmazza, ezek a pesat (betűmagyarázat), remez (célzás), deras (allegórikus magyarázat) és szod (misztikus magyarázat). E szavak achrosztikonja héberül Pardeszt, paradicsomot jelentenek s ez a további misztikus magyarázatnak legfelsőbb foka. Ez utóbbi szerint minden látható dolgok, a természeti jelenségeket beleértve, exoterikus és ezoterikus realitással bír­nak s ehhez képest az embert a láthatatlanban instruálják. Ezen alapvető doktrína szerint a világegyetem emanaciók fokozatisága s az emberi szellem, ha felfogja őket legfelsőbb megnyilat­kozásaikban, eljuthat a végső okok megfejtéséig. Ezt az okozatiságot a Z. négy kategóriára osztja s ez megfelel a tudás és megismerés négy fo­kának : 1. a dolgok külső észrevételéről szóló ismeret; 2. a dolgok lényegéről szóló tudás; 3. intuitív megismerés és 4. a szeretet által szerzett tudás, mert a Törvény csak azok előtt nyilatkozik ki, akik szeretik azt. A tudás eme 4 foká­nak elnyerése után extázis és vizió következik, mely még mozdulatlanságot, a kontemplációba teljes kontemplatív elmerülést, imamondást követel. Hét fokozata van az extatikus állapotnak valamennyit különböző színezetű vizió kíséri és mind a hét extatikus állapotnál a bölcs más és más égi szférába jut, míg eljut a hetedikbe, amely színtelen; kontemplációja ekkor véget ér s öntudatlanná válik. «A fekete pont fénylővé változott, a mélybe és a fenséges tengerbe folyt s kérdeztem vizióm értelmét, melyre választ kaptam: a bűn megbocsátása az» (Simon b. Jochai így beszéli el a Z.-ban saját kontemplációját). A Z. a zsidóságban hihetetlen gyorsasággal terjedt el. Alig ötven évvel castiliai megjelenése után, a XIII. sz.-ban már több kabbalista idézi, így Menachem Recanati, az olasz-zsidó misztikus. Tekintélye oly nagy lett, hogy már a XV. sz.-ban Castiliában Joseph ibn Sem Tób alapján és a Z. érveivel támadja meg Maimonidest. A kabbalistákra megigéző hatással volt misztikus poézise és azt hitték, hogy azt csak Istentől inspirált halandó írhatta s egyenesen a Bibliával egyenrangúsították. Még a Talmud-tudósok is szent könyvnek tekintették s döntéseknél, mint legfelsőbb tekintélyre hivatkoztak a Z.-ra. Ethikai princípiumait, magasztos nézeteit az emberről és a halhatatlan­ságról éppen a Talmud szellemével jobban összeegyeztethetőnek tartották, mint Maimonides és a többi vallásfllozófusok elveit, mert míg Maimonides és követői az embert csupán az universum részecskéjének fogták fel s oly lénynek tekintették, amelynek halhatatlansága saját aktív intellektusának fejlődési fokától függ: a Z. az embert a teremtés urának, legmagasabb rendű lényének tekinti, olyannak, amelynek halhatatlansága saját erkölcsiségétől függ; az erény gyakorlása és a morális tökéletesülés által lesz az ember az égi kegy részese, másrészt maga a fizikai élet is az erény alá van rendelve. A Z.-nak ez a magasztos tanítása elbűvölő hatással volt a zsidó tudósokra, nem csupán a középkorban és nem csupán a szefárdoknál nyugaton és keleten, hanem egészen napjainkig is és főképpen Kelet-Európában. A Z. félretolta a formalizmust, növelte az áhítatot, az elmélyedést, a benső imát és mélységes vallásosságot, a földi lét külsőségeitől való elvonatkoztatást, a belsőnek, a szelleminek, a magasabbrendűségnek javára. Másrészt azonban, mint minden nehezebben értelmezhető miszticizmus, a Z. károsan is hatott, mert táplálta a babonás hajlamosságot, a misztikus álmodozást, a daemonológiában s az angelológiában való hitet s a rabbinikus törvénykezést misztikus kultusszal helyettesítette, úgy hogy az ünnepek és szertartások a Kelet és Kelet-Európa kabbalistáinál lassankint más értelmet nyertek s újfajta cerimonákkal bővültek az eredeti zsidó szokások rovására. A XVI. sz.-tól kezdve a liturgia is lassankint megváltozott a kabbalisztikus körökben; arameus nyelvű imáikban túltengenek a Z. allegóriái és szimbólumai, tartalmuk azonban magasztos, mert Isten és ember viszonyára, a vallás és szeretet összeforrt egyértelműségére vonatkozik. A Z.-nak korán megvoltak keresztények közt is a rajongói, így a XV. sz.-i híres firenzei orientalista, Pico della Mirandola, a kölni humanista Reuchlin, a viterbói Aegidius és sokan mások európaszerte, akik a nehéz arameus nyelvet a Z. kedvéért tanulták meg. Korán feltűnt a Z. és némely keresztény dogma hasonlatossága is, így a bűnbeesés és a megváltás, sőt a trinitás dogmájával való ha­sonlatosság is. E Z.-részek miatt keresztény tudósok is propagálták a Z.-t, oly időkben is, midőn a Talmudot elégették (1. Cenzura). Először 1558. Mantovában és Cremonában nyomtatták ki a Z.-t, amelynek a lélekről szóló egyes fejezeteit Joseph de Voisin lefordította latinra. Ehhez ké­sőbb más részek latin fordítása járult. A Z.-nak számos kommentárja van s ezek közül fontosabbak : a Tórasz Emesz, melynek szerzője Dávid ben Ábrahám Semarjah (Salonici 1604); Jes Zóchór, Mekór Chochmo és Imré Binó, szerző­jük Ber ben Petachja (Prag 1610-1611); A marósz Tehórósz, szintén főkép) szómagyarázat, Wolf Leitmeritztól (Lublin 1645); Saár ha-Somáim Ábrahám Herától (u. o. 1655); Cheszed le-Avrohom Ábrahám Azulaitól (u. o. 1685); Vajakhél Móse, Moses ben Menachemtől (Dessau 1699) ; Or Iszráel Israel Jaffétól (Frankfurt a. Oder 1711). L. Kabbala, Szefirót és Lélek. Irodolom. Isaac Broydée, Zohar (Jew. Enc. 1904) : Zunz, Gottesdienstliche Vorträge (2. kiad.) ; Stern I. (1. o.), a Ben Chananjah I.-IV. évf.-ban ; A. Franck, La Kabbala (Paris 1843, alapvető mü, szerző kiváló hebraista, egyszermind a modern filozófia egyetemi tanára volt. Művét A. Jellinek fordította le németre [Leipzig 1844] s a .mo­dern tudomány azóta foglalkozik újból a kabbalával): A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar (u. o. 1851): D. H. Joël, Midrasch ha-Zohar. Die Religions-philosophie des Zohar (u. o 1849); Steinschneider, Jewish Litterature (§ X1I1.): Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten (II-III.); Ginsburg, The Kabbalah (London 1865); Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel und Talmud ; R. Beer, Historische Daten in dem Zohar (Monatsschrift V.); Duschak, Platonische Mythe in dem Zohar (Orient X.); Landauer (u. o. VI.); Rapoport, Kerem Chemed I. ; Grätz, Geschichte der Juden VII. ; Bacher, Vilmos, L'Éxegése Biblique dans le Zohar (Revue des Études Juifs XXII.); u. a., Jewish Quart. Rev. III.; Karppe, Etudes sur les origines du Zohar (Paris 1891); Isaac Mayer, Kabbalah (Philadelphia 1888); Flugel, Philosophy, Kabbalah and Vedanta (Baltimore 1902)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5470. címszó a lexikon => 975. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15470.htm

CÍMSZÓ: Zóhar

SZÓCIKK: Zóhar másképen Midras ha-Z. vagy Midras de-Rabbi Simeon ben Jochai az ókorból származó misztikus, pszeudoepigrafikus munka, melyet a hagyomány R. Simeon b. Jochainak tulajdonít. Arameus és csekélyebb részben héber nyelven irt kommentárokat tartalmaz a Pentateuch egyes szakaszaihoz. Fejtegetései és módszerei azonban eltérnek a Szentírás szabványos exegesisétől. A racionális írásmagyarázat helyett a Szentírás titkos értelmét kutatja és így bontakozik ki benne, ha rendszertelenül is, a kabbalisztikus teozófia, kozmogónia, kozmológia és az Isten természetéről, a lélekről, a bűnről, a jóról, rosszról, a megváltásról szóló misztikus tanítás. A legrégibb kabbilisztikus iratnak tartják és a legszentebbnek is valamennyi között. A tudományban azonban nem egységes a róla való felfogás és úgy eredetét, mint értékét különféleképpen ítélik meg. Szövege az eddigi megállapítások szerint legelőször Spanyolországban terjedt el; itt a XIII. sz.-ban Moses ben Sem-Tob de Leon kabbalisztikus író terjesztette s ő tulajdonította azt először R. Simon b. Jochainak. Amidőn Moses de Leon szegénységben meghalt s egy gazdag avilai zsidó tudós másolatot kért a Z.-ból, az özvegy azt állította, hogy férje volt a szerző, de szándékosan tulajdonította azt ókori szerzőnek, hogy az elismert, ősi név tekintélyével kerüljön a nyilvánosság elé. Sokan most már valóban a tekintélynélküli Moses de Leonnak tulajdonították a Z.-t és elvetették, mások éppen ellenkezőleg, autentikusnak s R. Simon b. Jochaitól eredőnek ismerték el. Minthogy a Z. seholsem hivatkozik más iratokra, keletkezésének kiderítése igen nehéz. A középkorban az volt a felfogás, hogy a Z.-nak valóban Simon b. Jochai a szerzője, de nem írásrnű formájában, hanem szóbeli hagyományképen adta át tanítványainak és így szállt utódról utódra, egészen addig, amig leírták. A Z.-ban előforduló post-talmudi históriai eseményeket pedig, amelyek a könyv későbbi keletkezé­sére vallottak, azzal igyekeztek mentesíteni a gyanú alól, hogy Simon b. Jochai jövendölései­nek tekintették. A Simon ben Jochai szerzősé­gét hirdető felfogást legelsőnek a XVI. sz.-i R. Elijah del Medigo, pádovai tudós támadta meg, aki Bahinat ha-Dath c. művében megállapítja, hogy a Z. nem származhat R. Simeon b. Jochai­tól, mert, 1. ha ő lett volna valóban a szerző, erről a Talmud éppenúgy említést tenne, mint a Szifréröl és más iratokról; 2. mert a Z. több oly embert említ, akik a Simon ben Jochaj utáni korszakban éltek; 3. ha R. Simeon lett volna a Z. szerzője, akkor halachikus dön­téseit a Talmud akceptálta volna; 4 ha a kabbalát valóban a szóbeli kinyilatkoztatás ha­gyományozta volna, akkor maguk közt a kabbalisták közt nem lehetne véleménykülönbség a törvények misztikus interpretációjára vonatko­zóan. Ezeket az érveket még megtoldja a XVII. sz.-i velencei tudós, Leo de Modena a Z. kritikájával foglalkozó müvében, továbbá a XVIII. sz.-beli Jacob Emden altonai rabbi, aki megállapítja, hogy a Z. hamis szövegben idéz a Szentírásból; félremagyarázza és félreérti a Talmudszöveget; olyan rituális rendelkezéseket említ, amelyek jóval a könyv állítólagos keletkezése után rendeltettek el; említi a mohamedánok elleni keresztes hadjáratokat, holott R. Jochai korában az iszlám még nem is létezett; a zsinagógára az esnogu portugál korrupciót használja s misztikus magyarázatot ad a héber szavak punktuációjának, amelyek jóval a Talmud utáni korszakban jöttek létre. Ugyanezeket az érveket a francia keresztény teológus, Jean Morin is átveszi Exercitationes Biblicae Paris 1669 c. művében. De mindkét érvelést megcáfolni igyekszik Moses ben Menachem Kunitz Ben Jochai c. müvében Óbuda 1815 , amelyben a következőket állítja: a punctuatiót már a talmudi korban ismerték; a rituális parancsok, melyekről Emden azt állítja, hogy későbbi rabbik intézkedései, valójában szintén a talmudi korból erednek; továbbá, hogy R. Simeon b. Jochait a Talmud is csodatevőnek említi és misztikus mondásait is közli. David Luria Kadmut ha-Zohar Königsberg 1855 c. müve elveti Moses de León szerzőségét és azt állítja, hogy a babiloni gáónok kabbalisztikus doktrinákat is idéztek egy bizonyos Midras Jerusalmiböl, amelynek nyelve azonos a Z.-éval; továbbá, hogy a Z. készen volt a Talmud lezárása előtt s hogy azt nagyrészt valóban R. Simeon b. Jochai írta; azonkívül az arameus nyelvet a talmudi és gáóni korszakban egyaránt használták. Ezzel szemben Jellinek, Graetz is Moses de Leont tartják a szerzőnek, mert ennek más művei szószerint tartalmazzák a Z. egyes helyeit. Az egész vitának véget vet a modern kritika következő megállapítása : a Z. nem lehet egy szerző műve, sem egy korszaké, hanem több szerzőé, több korszaké és többféle civilizáció hatása alatt keletkezett, ami számos ellenmondásból és következetlenség­ből is kitűnik. Magas, sőt fenséges gondolatszép­ségek váltakoznak ott a régi misztikus tanításokkal és a kabbalával. Eredetére igen fontos az a körülmény, hogy már az ókori zsidóság különböző államokban élt s egyrésze sokféle eszme­áramlásba került. Az akkor magas kultúrfokon élő Babiloniának hindu eredetű spiritualizmusa sem maradhatott rájuk hatás nélkül. Legszembeötlőbben valóban a hindu hatás mutatkozik meg a Z.-ban. Hindu felfogásra vall a következő pár vers is, amelyet később a XVI. sz.-ban Copernicus rendszere néven ismert meg az emberiség s amelyet előtte Z. tanított, de amelyről bebizonyított dolog, hogy csupán a hinduk ismer­ték : Az idősebb Hammunah könyvéből tanultuk magyarázatok segítségével, hogy a föld kör alakban forog tengelye körül; hogy némelyek fent, mások alul vannak; hogy minden teremtmény, bár ugyanazon helyzetben van is, változtatja kinézését a hely különbözőségének viszonyai szerint. De vannak földségek, ahol világos van ugyanakkor, amikor máshol sötétség van s van nak földségek, ahol állandóan nappal van, vagy pedig az éj csupán egészen rövid ideig tart ... Ezeket a titkokat az embernek a titkos tudomány teszi ismertté, nem pedig a geográfia. Zóhár IIL 9b . Ez a földforgási teória, melyet Copernicus előtt az időszám, előtti 1. sz. ban ismertek a hinduk, majd a perzsák is, nem maradhatott természetesen hatás nélkül a Perzsa birodalom nagykulturájú zsidóságára sem. A zsidó szektárius Yudghaniták egyenesen a Vedanta-fllozófia miszticizmusa nyomán elvetették a Tóra betüszerinti szö­vegén alapuló értelmezést s ennek helyébe a misztikus magyarázatot tették; aszkézisükben is a hindu filozófusokat követték. Titkos irataik valószínűen rnagvát képezték a Z.-nak, amely felosztásánál fogva is misztikus kommentárja akar lenni a Pentateuchnak. Később, amidőn az iszlám kultúra zenitjén a keleti kalifátusból a nyugatiba Spanyolország nagymérvű bevándorlás történt, a Z.-t is magukkal vitték és hozzátoldásokkal elferdítették. A Z. ezen későbbi szövege pótlékokkal is bővült, amelyek az egyes fejezetek függelékét képezik. Ilyenek: 1. a Szifra di-Zeniánta, amely öt fejezetben a teremtéssel, a végtelenségből a végesbe, az abszolút egységből a sokszorosságba, a tiszta szellemiségből az anya­giba való átmenetellel foglalkozik; 2. Idra Rabba, mely az előbbiben foglalt eszméket tovább fej­leszti; 3. az Idra Zutta, amely mind két előbbit összefoglalja. Jellemző, hogy mindhárom az Én-Szof doktrínát mellőzi és a kilencedik Szefirára a Caddik kifejezést használja, ami régebbi keletkezésükre vall. Ezeken kívül még a következő függelékei vannak a Z.-nak: Raze de-Razin, amely a kabbala fiziognomiájával s a testnek a lélekhez való viszonyával foglalkozik; Széfer Hachelot, amely a hét szférát, a paradicsomot és poklot írja le; Raja Mehemna, amely beszélgetést tartalmaz Mózes, Elijáhu próféta és Simeon ben Jochai között s a mózesi törvények allegórikus interpretálását adja; a Szitré Tóra, mely különböző kabbalasztikus dolgokról szól; a Midras ha-Neolam, amely a Biblia különböző helyeit a remazim jelek és a gematria segélyével magyarázza misztikusan; a Saba, amely a rnetempsychosis doktrinájáról dialógust tartalmaz Elijáhu próféta és Simeon b. Jochai között; a Janukah, Toszefta és Maszniszin, amely az előzők Szefirosz-doktrináját magyarázza. Még mindezeken a Z. néven ismeretes műveken kí­vül van a Zohar Chadas és a Tikkunim, régebbi és újabb s mindannyi erős hasonlatosságot mu­tat az eredeti Z.-ral. A Z. mindanütt kihangsúlyozza azt a gondolatot, hogy a felületen nem látható mélyebb értelmet kell a Szentírásból kinyomozni: Jaj annak, - szólt Simon b. Jochai, aki azt állítja, hogy a Tóra csupán közhelyeket tartalmaz és világi olvasmányokat. Ha így volna, akkor a jelenkorban is lehetne Tórát írni, sokkal vonzóbb elbeszélésekkel. A valóságban így áll a dolog ; a felső és az alsó világ egyugyan­azon principiumon épültek fel; az alsó világban él Izrael, a felsőben az angyalok élnek. Ha az angyalok le óhajtanak szállni az alsó világba, földi ruhát öltenek; ha pedig ez áll az angyalokra, mennyivel inkább áll a Tórára, amelynek kedveért teremtette meg az Isten a világot és az angyalokat. Nos, az elbeszélések a Tóra ruhái; aki azt gondolja, hogy ez a ruha maga a Tóra, megérdemli hogy elpusztuljon s ne legyen része a jövendő világban. Jaj a balgáknak, akik nem látnak tovább a díszes ruhánál! Sokkal értékesebb a ruhánál a test, amely azt hordja, de még értékesebb annál is a lélek, mely a testet életben tartja. A balgák csupán a Tóra köpenyét látják, a nagyobb szelleműek a testét, a bölcs azonban a Tóra valódi lényegét, annak lelkét látja. A messiási korban a Tóra felsőbbrendü lelke fog kinyilatkozni. III. 152 . A mélyebb értelemről, a kutatásról, a szellemiségről s a magasabb rendű emberről való véleményét így fejezi ki misztikus formában, de költői lángo­lással más helyein is a Z. A bibliaexegézisnek négy formáját alkalmazza, ezek a pesat betűmagyarázat , remez célzás , deras allegórikus magyarázat és szod misztikus magyarázat . E szavak achrosztikonja héberül Pardeszt, paradicsomot jelentenek s ez a további misztikus magyarázatnak legfelsőbb foka. Ez utóbbi szerint minden látható dolgok, a természeti jelenségeket beleértve, exoterikus és ezoterikus realitással bír­nak s ehhez képest az embert a láthatatlanban instruálják. Ezen alapvető doktrína szerint a világegyetem emanaciók fokozatisága s az emberi szellem, ha felfogja őket legfelsőbb megnyilat­kozásaikban, eljuthat a végső okok megfejtéséig. Ezt az okozatiságot a Z. négy kategóriára osztja s ez megfelel a tudás és megismerés négy fo­kának : 1. a dolgok külső észrevételéről szóló ismeret; 2. a dolgok lényegéről szóló tudás; 3. intuitív megismerés és 4. a szeretet által szerzett tudás, mert a Törvény csak azok előtt nyilatkozik ki, akik szeretik azt. A tudás eme 4 foká­nak elnyerése után extázis és vizió következik, mely még mozdulatlanságot, a kontemplációba teljes kontemplatív elmerülést, imamondást követel. Hét fokozata van az extatikus állapotnak valamennyit különböző színezetű vizió kíséri és mind a hét extatikus állapotnál a bölcs más és más égi szférába jut, míg eljut a hetedikbe, amely színtelen; kontemplációja ekkor véget ér s öntudatlanná válik. A fekete pont fénylővé változott, a mélybe és a fenséges tengerbe folyt s kérdeztem vizióm értelmét, melyre választ kaptam: a bűn megbocsátása az Simon b. Jochai így beszéli el a Z.-ban saját kontemplációját . A Z. a zsidóságban hihetetlen gyorsasággal terjedt el. Alig ötven évvel castiliai megjelenése után, a XIII. sz.-ban már több kabbalista idézi, így Menachem Recanati, az olasz-zsidó misztikus. Tekintélye oly nagy lett, hogy már a XV. sz.-ban Castiliában Joseph ibn Sem Tób alapján és a Z. érveivel támadja meg Maimonidest. A kabbalistákra megigéző hatással volt misztikus poézise és azt hitték, hogy azt csak Istentől inspirált halandó írhatta s egyenesen a Bibliával egyenrangúsították. Még a Talmud-tudósok is szent könyvnek tekintették s döntéseknél, mint legfelsőbb tekintélyre hivatkoztak a Z.-ra. Ethikai princípiumait, magasztos nézeteit az emberről és a halhatatlan­ságról éppen a Talmud szellemével jobban összeegyeztethetőnek tartották, mint Maimonides és a többi vallásfllozófusok elveit, mert míg Maimonides és követői az embert csupán az universum részecskéjének fogták fel s oly lénynek tekintették, amelynek halhatatlansága saját aktív intellektusának fejlődési fokától függ: a Z. az embert a teremtés urának, legmagasabb rendű lényének tekinti, olyannak, amelynek halhatatlansága saját erkölcsiségétől függ; az erény gyakorlása és a morális tökéletesülés által lesz az ember az égi kegy részese, másrészt maga a fizikai élet is az erény alá van rendelve. A Z.-nak ez a magasztos tanítása elbűvölő hatással volt a zsidó tudósokra, nem csupán a középkorban és nem csupán a szefárdoknál nyugaton és keleten, hanem egészen napjainkig is és főképpen Kelet-Európában. A Z. félretolta a formalizmust, növelte az áhítatot, az elmélyedést, a benső imát és mélységes vallásosságot, a földi lét külsőségeitől való elvonatkoztatást, a belsőnek, a szelleminek, a magasabbrendűségnek javára. Másrészt azonban, mint minden nehezebben értelmezhető miszticizmus, a Z. károsan is hatott, mert táplálta a babonás hajlamosságot, a misztikus álmodozást, a daemonológiában s az angelológiában való hitet s a rabbinikus törvénykezést misztikus kultusszal helyettesítette, úgy hogy az ünnepek és szertartások a Kelet és Kelet-Európa kabbalistáinál lassankint más értelmet nyertek s újfajta cerimonákkal bővültek az eredeti zsidó szokások rovására. A XVI. sz.-tól kezdve a liturgia is lassankint megváltozott a kabbalisztikus körökben; arameus nyelvű imáikban túltengenek a Z. allegóriái és szimbólumai, tartalmuk azonban magasztos, mert Isten és ember viszonyára, a vallás és szeretet összeforrt egyértelműségére vonatkozik. A Z.-nak korán megvoltak keresztények közt is a rajongói, így a XV. sz.-i híres firenzei orientalista, Pico della Mirandola, a kölni humanista Reuchlin, a viterbói Aegidius és sokan mások európaszerte, akik a nehéz arameus nyelvet a Z. kedvéért tanulták meg. Korán feltűnt a Z. és némely keresztény dogma hasonlatossága is, így a bűnbeesés és a megváltás, sőt a trinitás dogmájával való ha­sonlatosság is. E Z.-részek miatt keresztény tudósok is propagálták a Z.-t, oly időkben is, midőn a Talmudot elégették 1. Cenzura . Először 1558. Mantovában és Cremonában nyomtatták ki a Z.-t, amelynek a lélekről szóló egyes fejezeteit Joseph de Voisin lefordította latinra. Ehhez ké­sőbb más részek latin fordítása járult. A Z.-nak számos kommentárja van s ezek közül fontosabbak : a Tórasz Emesz, melynek szerzője Dávid ben Ábrahám Semarjah Salonici 1604 ; Jes Zóchór, Mekór Chochmo és Imré Binó, szerző­jük Ber ben Petachja Prag 1610-1611 ; A marósz Tehórósz, szintén főkép szómagyarázat, Wolf Leitmeritztól Lublin 1645 ; Saár ha-Somáim Ábrahám Herától u. o. 1655 ; Cheszed le-Avrohom Ábrahám Azulaitól u. o. 1685 ; Vajakhél Móse, Moses ben Menachemtől Dessau 1699 ; Or Iszráel Israel Jaffétól Frankfurt a. Oder 1711 . L. Kabbala, Szefirót és Lélek. Irodolom. Isaac Broydée, Zohar Jew. Enc. 1904 : Zunz, Gottesdienstliche Vorträge 2. kiad. ; Stern I. 1. o. , a Ben Chananjah I.-IV. évf.-ban ; A. Franck, La Kabbala Paris 1843, alapvető mü, szerző kiváló hebraista, egyszermind a modern filozófia egyetemi tanára volt. Művét A. Jellinek fordította le németre [Leipzig 1844] s a .mo­dern tudomány azóta foglalkozik újból a kabbalával : A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar u. o. 1851 : D. H. Joël, Midrasch ha-Zohar. Die Religions-philosophie des Zohar u. o 1849 ; Steinschneider, Jewish Litterature § X1I1. : Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten II-III. ; Ginsburg, The Kabbalah London 1865 ; Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel und Talmud ; R. Beer, Historische Daten in dem Zohar Monatsschrift V. ; Duschak, Platonische Mythe in dem Zohar Orient X. ; Landauer u. o. VI. ; Rapoport, Kerem Chemed I. ; Grätz, Geschichte der Juden VII. ; Bacher, Vilmos, L'Éxegése Biblique dans le Zohar Revue des Études Juifs XXII. ; u. a., Jewish Quart. Rev. III.; Karppe, Etudes sur les origines du Zohar Paris 1891 ; Isaac Mayer, Kabbalah Philadelphia 1888 ; Flugel, Philosophy, Kabbalah and Vedanta Baltimore 1902 .

15470.ht

CÍMSZÓ Zóha

SZÓCIKK Zóha másképe Midra ha-Z vag Midra de-Rabb Simeo be Jocha a ókorbó származ misztikus pszeudoepigrafiku munka melye hagyomán R Simeo b Jochaina tulajdonít Arameu é csekélyeb részbe hébe nyelve ir kommentároka tartalma Pentateuc egye szakaszaihoz Fejtegetése é módszere azonba eltérne Szentírá szabványo exegesisétől racionáli írásmagyaráza helyet Szentírá titko értelmé kutatj é íg bontakozi k benne h rendszertelenü is kabbalisztiku teozófia kozmogónia kozmológi é a Iste természetéről lélekről bűnről jóról rosszról megváltásró szól misztiku tanítás legrégib kabbilisztiku iratna tartjá é legszentebbne i valamenny között tudományba azonba ne egysége ról val felfogá é úg eredetét min értéké különféleképpe ítéli meg Szöveg a eddig megállapításo szerin legelőszö Spanyolországba terjed el it XIII sz.-ba Mose be Sem-To d Leo kabbalisztiku ír terjesztett tulajdonított az előszö R Simo b Jochainak Amidő Mose d Leo szegénységbe meghal eg gazda avila zsid tudó másolato kér Z.-ból a özveg az állította hog férj vol szerző d szándékosa tulajdonított az ókor szerzőnek hog a elismert ős né tekintélyéve kerüljö nyilvánossá elé Soka mos má valóba tekintélynélkül Mose d Leonna tulajdonítottá Z.- é elvetették máso éppe ellenkezőleg autentikusna R Simo b Jochaitó eredőne ismerté el Minthog Z seholse hivatkozi má iratokra keletkezéséne kiderítés ige nehéz középkorba a vol felfogás hog Z.-na valóba Simo b Jocha szerzője d ne írásrn formájában hane szóbel hagyományképe adt á tanítványaina é íg száll utódró utódra egésze addig ami leírták Z.-ba előfordul post-talmud história eseményeke pedig amelye köny később keletkezé­sér vallottak azza igyekezte mentesíten gyan alól hog Simo b Jocha jövendölései­ne tekintették Simo be Jocha szerzősé­gé hirdet felfogás legelsőne XVI sz.- R Elija de Medigo pádova tudó támadt meg ak Bahina ha-Dat c művébe megállapítja hog Z ne származha R Simeo b Jochai­tól mert 1 h let voln valóba szerző errő Talmu éppenúg említés tenne min Szifrérö é má iratokról 2 mer Z töb ol ember említ aki Simo be Jocha után korszakba éltek 3 h R Simeo let voln Z szerzője akko halachiku dön­tései Talmu akceptált volna h kabbalá valóba szóbel kinyilatkoztatá ha­gyományozt volna akko magu köz kabbalistá köz ne lehetn véleménykülönbsé törvénye misztiku interpretációjár vonatko­zóan Ezeke a érveke mé megtoldj XVII sz.- velence tudós Le d Moden Z kritikájáva foglalkoz müvében tovább XVIII sz.-bel Jaco Emde altona rabbi ak megállapítja hog Z hami szövegbe idé Szentírásból félremagyarázz é félreért Talmudszöveget olya rituáli rendelkezéseke említ amelye jóva köny állítólago keletkezés utá rendeltette el említ mohamedáno ellen kereszte hadjáratokat holot R Jocha korába a iszlá mé ne i létezett zsinagógár a esnog portugá korrupció használj misztiku magyarázato a hébe szava punktuációjának amelye jóva Talmu után korszakba jötte létre Ugyanezeke a érveke franci keresztén teológus Jea Mori i átvesz Exercitatione Biblica Pari 166 c művében D mindké érvelés megcáfoln igyekszi Mose be Menache Kunit Be Jocha c müvébe Óbud 181 amelybe következőke állítja punctuatió má talmud korba ismerték rituáli parancsok melyekrő Emde az állítja hog később rabbi intézkedései valójába szinté talmud korbó erednek továbbá hog R Simeo b Jochai Talmu i csodatevőne említ é misztiku mondásai i közli Davi Luri Kadmu ha-Zoha Königsber 185 c müv elvet Mose d Leó szerzőségé é az állítja hog babilon gáóno kabbalisztiku doktrináka i idézte eg bizonyo Midra Jerusalmiböl amelyne nyelv azono Z.-éval továbbá hog Z késze vol Talmu lezárás előt hog az nagyrész valóba R Simeo b Jocha írta azonkívü a arameu nyelve talmud é gáón korszakba egyarán használták Ezze szembe Jellinek Graet i Mose d Leon tartjá szerzőnek mer enne má műve szószerin tartalmazzá Z egye helyeit A egés vitána vége ve moder kritik következ megállapítás Z ne lehe eg szerz műve se eg korszaké hane töb szerzőé töb korszak é többfél civilizáci hatás alat keletkezett am számo ellenmondásbó é következetlenség­bő i kitűnik Magas ső fensége gondolatszép­sége váltakozna ot rég misztiku tanításokka é kabbalával Eredetér ige fonto a körülmény hog má a ókor zsidósá különböz államokba él egyrész sokfél eszme­áramlásb került A akko maga kultúrfoko él Babiloniána hind eredet spiritualizmus se maradhatot ráju hatá nélkül Legszembeötlőbbe valóba hind hatá mutatkozi me Z.-ban Hind felfogásr val következ pá ver is amelye későb XVI sz.-ba Copernicu rendszer néve ismer me a emberisé amelye előtt Z tanított d amelyrő bebizonyítot dolog hog csupá hindu ismer­té A időseb Hammuna könyvébő tanultu magyarázato segítségével hog föl kö alakba foro tengely körül hog némelye fent máso alu vannak hog minde teremtmény bá ugyanazo helyzetbe va is változtatj kinézésé hel különbözőségéne viszonya szerint D vanna földségek aho világo va ugyanakkor amiko másho sötétsé va va na földségek aho állandóa nappa van vag pedi a é csupá egésze rövi idei tar .. Ezeke titkoka a emberne titko tudomán tesz ismertté ne pedi geográfia Zóhá II 9 E földforgás teória melye Copernicu előt a időszám előtt 1 sz ba ismerte hinduk maj perzsá is ne maradhatot természetese hatá nélkü Perzs birodalo nagykulturáj zsidóságár sem zsid szektáriu Yudghanitá egyenese Vedanta-fllozófi miszticizmus nyomá elvetetté Tór betüszerint szö­vegé alapul értelmezés enne helyéb misztiku magyarázato tették aszkézisükbe i hind filozófusoka követték Titko iratai valószínűe rnagvá képezté Z.-nak amel felosztásáná fogv i misztiku kommentárj aka lenn Pentateuchnak Később amidő a iszlá kultúr zenitjé kelet kalifátusbó nyugatib Spanyolorszá nagymérv bevándorlá történt Z.- i magukka vitté é hozzátoldásokka elferdítették Z eze később szöveg pótlékokka i bővült amelye a egye fejezete függeléké képezik Ilyenek 1 Szifr di-Zeniánta amel ö fejezetbe teremtéssel végtelenségbő végesbe a abszolú egységbő sokszorosságba tiszt szellemiségbő a anya­gib val átmenetelle foglalkozik 2 Idr Rabba mel a előbbibe foglal eszméke továb fej­leszti 3 a Idr Zutta amel min ké előbbi összefoglalja Jellemző hog mindháro a Én-Szo doktríná mellőz é kilencedi Szefirár Caddi kifejezés használja am régebb keletkezésükr vall Ezeke kívü mé következ függeléke vanna Z.-nak Raz de-Razin amel kabbal fiziognomiájáva testne lélekhe val viszonyáva foglalkozik Széfe Hachelot amel hé szférát paradicsomo é poklo írj le Raj Mehemna amel beszélgetés tartalma Mózes Elijáh prófét é Simeo be Jocha közöt mózes törvénye allegóriku interpretálásá adja Szitr Tóra mel különböz kabbalasztiku dolgokró szól Midra ha-Neolam amel Bibli különböz helyei remazi jele é gematri segélyéve magyarázz misztikusan Saba amel rnetempsychosi doktrinájáró dialógus tartalma Elijáh prófét é Simeo b Jocha között Janukah Toszeft é Maszniszin amel a előző Szefirosz-doktrinájá magyarázza Mé mindezeke Z néve ismerete műveke kí­vü va Zoha Chada é Tikkunim régebb é újab mindanny erő hasonlatosságo mu­ta a eredet Z.-ral Z mindanüt kihangsúlyozz az gondolatot hog felülete ne láthat mélyeb értelme kel Szentírásbó kinyomozni Ja annak szól Simo b Jochai ak az állítja hog Tór csupá közhelyeke tartalma é világ olvasmányokat H íg volna akko jelenkorba i lehetn Tórá írni sokka vonzób elbeszélésekkel valóságba íg ál dolo fels é a als vilá egyugyan­azo principiumo épülte fel a als világba é Izrael felsőbe a angyalo élnek H a angyalo l óhajtana szálln a als világba föld ruhá öltenek h pedi e ál a angyalokra mennyive inkáb ál Tórára amelyne kedveér teremtett me a Iste világo é a angyalokat Nos a elbeszélése Tór ruhái ak az gondolja hog e ruh mag Tóra megérdeml hog elpusztuljo n legye rész jövend világban Ja balgáknak aki ne látna továb dísze ruhánál Sokka értékeseb ruháná test amel az hordja d mé értékeseb anná i lélek mel teste életbe tartja balgá csupá Tór köpenyé látják nagyob szelleműe testét bölc azonba Tór valód lényegét anna lelké látja messiás korba Tór felsőbbrend lelk fo kinyilatkozni III 15 mélyeb értelemről kutatásról szellemiségrő magasab rend emberrő val véleményé íg fejez k misztiku formában d költő lángo­lássa má helyei i Z bibliaexegézisne nég formájá alkalmazza eze pesa betűmagyaráza reme célzá dera allegóriku magyaráza é szo misztiku magyaráza szava achrosztikonj héberü Pardeszt paradicsomo jelentene e tovább misztiku magyarázatna legfelsőb foka E utóbb szerin minde láthat dolgok természet jelenségeke beleértve exoteriku é ezoteriku realitássa bír­na ehhe képes a ember láthatatlanba instruálják Eze alapvet doktrín szerin világegyete emanació fokozatiság a ember szellem h felfogj őke legfelsőb megnyilat­kozásaikban eljutha végs oko megfejtéséig Ez a okozatiságo Z nég kategóriár osztj e megfele tudá é megismeré nég fo­kána 1 dolgo küls észrevételérő szól ismeret 2 dolgo lényegérő szól tudás 3 intuití megismeré é 4 szerete álta szerzet tudás mer Törvén csa azo előt nyilatkozi ki aki szereti azt tudá em foká­na elnyerés utá extázi é vizi következik mel mé mozdulatlanságot kontemplációb telje kontemplatí elmerülést imamondás követel Hé fokozat va a extatiku állapotna valamennyi különböz színezet vizi kísér é min hé extatiku állapotná bölc má é má ég szféráb jut mí elju hetedikbe amel színtelen kontemplációj ekko vége é öntudatlann válik feket pon fénylőv változott mélyb é fensége tengerb foly kérdezte vizió értelmét melyr válasz kaptam bű megbocsátás a Simo b Jocha íg beszél e Z.-ba sajá kontemplációjá Z zsidóságba hihetetle gyorsaságga terjed el Ali ötve évve castilia megjelenés után XIII sz.-ba má töb kabbalist idézi íg Menache Recanati a olasz-zsid misztikus Tekintély ol nag lett hog má XV sz.-ba Castiliába Josep ib Se Tó alapjá é Z érveive támadj me Maimonidest kabbalistákr megigéz hatássa vol misztiku poézis é az hitték hog az csa Istentő inspirál haland írhatt egyenese Bibliáva egyenrangúsították Mé Talmud-tudóso i szen könyvne tekintetté döntéseknél min legfelsőb tekintélyr hivatkozta Z.-ra Ethika princípiumait magaszto nézetei a emberrő é halhatatlan­ságró éppe Talmu szelleméve jobba összeegyeztethetőne tartották min Maimonide é több vallásfllozófuso elveit mer mí Maimonide é követő a ember csupá a universu részecskéjéne fogtá fe ol lényne tekintették amelyne halhatatlanság sajá aktí intellektusána fejlődés fokátó függ Z a ember teremté urának legmagasab rend lényéne tekinti olyannak amelyne halhatatlanság sajá erkölcsiségétő függ a erén gyakorlás é moráli tökéletesülé álta les a embe a ég keg részese másrész mag fizika éle i a erén al va rendelve Z.-na e magaszto tanítás elbűvöl hatássa vol zsid tudósokra ne csupá középkorba é ne csupá szefárdokná nyugato é keleten hane egésze napjainki i é főképpe Kelet-Európában Z félretolt formalizmust növelt a áhítatot a elmélyedést bens imá é mélysége vallásosságot föld lé külsőségeitő val elvonatkoztatást belsőnek szelleminek magasabbrendűségne javára Másrész azonban min minde nehezebbe értelmezhet miszticizmus Z károsa i hatott mer táplált baboná hajlamosságot misztiku álmodozást daemonológiába a angelológiába val hite rabbiniku törvénykezés misztiku kultussza helyettesítette úg hog a ünnepe é szertartáso Kele é Kelet-Európ kabbalistáiná lassankin má értelme nyerte újfajt cerimonákka bővülte a eredet zsid szokáso rovására XVI sz.-tó kezdv liturgi i lassankin megváltozot kabbalisztiku körökben arameu nyelv imáikba túltengene Z allegóriá é szimbólumai tartalmu azonba magasztos mer Iste é embe viszonyára vallá é szerete összeforr egyértelműségér vonatkozik Z.-na korá megvolta kereszténye köz i rajongói íg XV sz.- híre firenze orientalista Pic dell Mirandola köln humanist Reuchlin viterbó Aegidiu é soka máso európaszerte aki nehé arameu nyelve Z kedvéér tanultá meg Korá feltűn Z é némel keresztén dogm hasonlatosság is íg bűnbeesé é megváltás ső trinitá dogmájáva val ha­sonlatossá is Z.-része miat keresztén tudóso i propagáltá Z.-t ol időkbe is midő Talmudo elégetté 1 Cenzur Előszö 1558 Mantovába é Cremonába nyomtattá k Z.-t amelyne lélekrő szól egye fejezetei Josep d Voisi lefordított latinra Ehhe ké­sőb má része lati fordítás járult Z.-na számo kommentárj va eze közü fontosabba Tóras Emesz melyne szerzőj Dávi be Ábrahá Semarja Salonic 160 Je Zóchór Mekó Chochm é Imr Binó szerző­jü Be be Petachj Pra 1610-161 marós Tehórósz szinté főké szómagyarázat Wol Leitmeritztó Lubli 164 Saá ha-Somái Ábrahá Herátó u o 165 Chesze le-Avroho Ábrahá Azulaitó u o 168 Vajakhé Móse Mose be Menachemtő Dessa 169 O Iszráe Israe Jaffétó Frankfur a Ode 171 L Kabbala Szefiró é Lélek Irodolom Isaa Broydée Zoha Jew Enc 190 Zunz Gottesdienstlich Vorträg 2 kiad Ster I 1 o Be Chananja I.-IV évf.-ba A Franck L Kabbal Pari 1843 alapvet mü szerz kivál hebraista egyszermin moder filozófi egyetem tanár volt Művé A Jelline fordított l németr [Leipzi 1844 .mo­der tudomán azót foglalkozi újbó kabbaláva A Jellinek Mose d Leo un sei Verhältni zu Zoha u o 185 D H Joël Midrasc ha-Zohar Di Religions-philosophi de Zoha u 184 Steinschneider Jewis Litteratur X1I1 Jost Geschicht de Judentum un seine Sekte II-III Ginsburg Th Kabbala Londo 186 Hamburger Realencyclopedi zu Bibe un Talmu R Beer Historisch Date i de Zoha Monatsschrif V Duschak Platonisch Myth i de Zoha Orien X Landaue u o VI Rapoport Kere Cheme I Grätz Geschicht de Jude VII Bacher Vilmos L'Éxegés Bibliqu dan l Zoha Revu de Étude Juif XXII u a. Jewis Quart Rev III. Karppe Etude su le origine d Zoha Pari 189 Isaa Mayer Kabbala Philadelphi 188 Flugel Philosophy Kabbala an Vedant Baltimor 190

15470.h

CÍMSZ Zóh

SZÓCIK Zóh máskép Midr ha- va Midr de-Rab Sime b Joch ókorb szárma misztiku pszeudoepigrafik munk mely hagyomá Sime Jochain tulajdoní Arame csekélye részb héb nyelv i kommentárok tartalm Pentateu egy szakaszaiho Fejtegetés módszer azonb eltérn Szentír szabvány exegesisétő racionál írásmagyaráz helye Szentír titk értelm kutat í bontakoz benn rendszertelen i kabbalisztik teozófi kozmogóni kozmológ Ist természetérő lélekrő bűnrő jóró rosszró megváltásr szó misztik tanítá legrégi kabbilisztik iratn tartj legszentebbn valamenn közöt tudományb azonb n egység ró va felfog ú eredeté mi érték különféleképp ítél me Szöve eddi megállapítás szeri legelősz Spanyolországb terje e i XII sz.-b Mos b Sem-T Le kabbalisztik í terjesztet tulajdonítot a elősz Sim Jochaina Amid Mos Le szegénységb megha e gazd avil zsi tud másolat ké Z.-bó özve a állított ho fér vo szerz szándékos tulajdonítot a óko szerzőne ho elismer ő n tekintélyév kerülj nyilvánoss el Sok mo m valób tekintélynélkü Mos Leonn tulajdonított Z. elvetetté más épp ellenkezőle autentikusn Sim Jochait eredőn ismert e Mintho sehols hivatkoz m iratokr keletkezésén kideríté ig nehé középkorb vo felfogá ho Z.-n valób Sim Joch szerzőj n írásr formájába han szóbe hagyománykép ad tanítványain í szál utódr utódr egész addi am leírtá Z.-b előfordu post-talmu históri események pedi amely kön későb keletkezé­sé vallotta azz igyekezt mentesíte gya aló ho Sim Joch jövendölései­n tekintetté Sim b Joch szerzősé­g hirde felfogá legelsőn XV sz. Elij d Medig pádov tud támad me a Bahin ha-Da művéb megállapítj ho n származh Sime Jochai­tó mer le vol valób szerz err Talm éppenú említé tenn mi Szifrér m iratokró me tö o embe emlí ak Sim b Joch utá korszakb élte Sime le vol szerzőj akk halachik dön­tése Talm akceptál voln kabbal valób szóbe kinyilatkoztat ha­gyományoz voln akk mag kö kabbalist kö n lehet véleménykülönbs törvény misztik interpretációjá vonatko­zóa Ezek érvek m megtold XVI sz. velenc tudó L Mode kritikájáv foglalko müvébe továb XVII sz.-be Jac Emd alton rabb a megállapítj ho ham szövegb id Szentírásbó félremagyaráz félreér Talmudszövege oly rituál rendelkezések emlí amely jóv kön állítólag keletkezé ut rendeltett e emlí mohamedán elle kereszt hadjáratoka holo Joch koráb iszl m n létezet zsinagógá esno portug korrupci használ misztik magyarázat héb szav punktuációjána amely jóv Talm utá korszakb jött létr Ugyanezek érvek franc kereszté teológu Je Mor átves Exercitation Biblic Par 16 művébe mindk érvelé megcáfol igyeksz Mos b Menach Kuni B Joch müvéb Óbu 18 amelyb következők állítj punctuati m talmu korb ismerté rituál parancso melyekr Emd a állítj ho későb rabb intézkedése valójáb szint talmu korb eredne tovább ho Sime Jocha Talm csodatevőn emlí misztik mondása közl Dav Lur Kadm ha-Zoh Königsbe 18 mü elve Mos Le szerzőség a állítj ho babilo gáón kabbalisztik doktrinák idézt e bizony Midr Jerusalmibö amelyn nyel azon Z.-éva tovább ho kész vo Talm lezárá elő ho a nagyrés valób Sime Joch írt azonkív arame nyelv talmu gáó korszakb egyará használtá Ezz szemb Jelline Grae Mos Leo tartj szerzőne me enn m műv szószeri tartalmazz egy helyei egé vitán vég v mode kriti követke megállapítá n leh e szer műv s e korszak han tö szerző tö korsza többfé civilizác hatá ala keletkezet a szám ellenmondásb következetlenség­b kitűni Maga s fenség gondolatszép­ség váltakozn o ré misztik tanításokk kabbaláva Eredeté ig font körülmén ho m óko zsidós különbö államokb é egyrés sokfé eszme­áramlás kerül akk mag kultúrfok é Babilonián hin erede spiritualizmu s maradhato ráj hat nélkü Legszembeötlőbb valób hin hat mutatkoz m Z.-ba Hin felfogás va követke p ve i amely késő XV sz.-b Copernic rendsze név isme m emberis amely előt tanítot amelyr bebizonyíto dolo ho csup hind ismer­t időse Hammun könyvéb tanult magyarázat segítségéve ho fö k alakb for tengel körü ho némely fen más al vanna ho mind teremtmén b ugyanaz helyzetb v i változtat kinézés he különbözőségén viszony szerin vann földsége ah világ v ugyanakko amik másh sötéts v v n földsége ah állandó napp va va ped csup egész röv ide ta . Ezek titkok embern titk tudomá tes ismertt n ped geográfi Zóh I földforgá teóri mely Copernic elő időszá előt s b ismert hindu ma perzs i n maradhato természetes hat nélk Perz birodal nagykulturá zsidóságá se zsi szektári Yudghanit egyenes Vedanta-fllozóf miszticizmu nyom elvetett Tó betüszerin szö­veg alapu értelmezé enn helyé misztik magyarázat tetté aszkézisükb hin filozófusok követté Titk irata valószínű rnagv képezt Z.-na ame felosztásán fog misztik kommentár ak len Pentateuchna Későb amid iszl kultú zenitj kele kalifátusb nyugati Spanyolorsz nagymér bevándorl történ Z. magukk vitt hozzátoldásokk elferdítetté ez későb szöve pótlékokk bővül amely egy fejezet függelék képezi Ilyene Szif di-Zeniánt ame fejezetb teremtésse végtelenségb végesb abszol egységb sokszorosságb tisz szellemiségb anya­gi va átmenetell foglalkozi Id Rabb me előbbib fogla eszmék tová fej­leszt Id Zutt ame mi k előbb összefoglalj Jellemz ho mindhár Én-Sz doktrín mellő kilenced Szefirá Cadd kifejezé használj a régeb keletkezésük val Ezek kív m követke függelék vann Z.-na Ra de-Razi ame kabba fiziognomiájáv testn lélekh va viszonyáv foglalkozi Széf Hachelo ame h szférá paradicsom pokl ír l Ra Mehemn ame beszélgeté tartalm Móze Elijá prófé Sime b Joch közö móze törvény allegórik interpretálás adj Szit Tór me különbö kabbalasztik dolgokr szó Midr ha-Neola ame Bibl különbö helye remaz jel gematr segélyév magyaráz misztikusa Sab ame rnetempsychos doktrinájár dialógu tartalm Elijá prófé Sime Joch közöt Januka Toszef Maszniszi ame előz Szefirosz-doktrináj magyarázz M mindezek név ismeret művek kí­v v Zoh Chad Tikkuni régeb úja mindann er hasonlatosság mu­t erede Z.-ra mindanü kihangsúlyoz a gondolato ho felület n látha mélye értelm ke Szentírásb kinyomozn J anna szó Sim Jocha a a állítj ho Tó csup közhelyek tartalm vilá olvasmányoka í voln akk jelenkorb lehet Tór írn sokk vonzó elbeszélésekke valóságb í á dol fel al vil egyugyan­az principium épült fe al világb Izrae felsőb angyal élne angyal óhajtan száll al világb föl ruh öltene ped á angyalokr mennyiv inká á Tórár amelyn kedveé teremtet m Ist világ angyaloka No elbeszélés Tó ruhá a a gondolj ho ru ma Tór megérdem ho elpusztulj legy rés jöven világba J balgákna ak n látn tová dísz ruháná Sokk értékese ruhán tes ame a hordj m értékese ann léle me test életb tartj balg csup Tó köpeny látjá nagyo szellemű testé böl azonb Tó való lényegé ann lelk látj messiá korb Tó felsőbbren lel f kinyilatkozn II 1 mélye értelemrő kutatásró szellemiségr magasa ren emberr va vélemény í feje misztik formába költ lángo­láss m helye bibliaexegézisn né formáj alkalmazz ez pes betűmagyaráz rem célz der allegórik magyaráz sz misztik magyaráz szav achrosztikon héber Pardesz paradicsom jelenten továb misztik magyarázatn legfelső fok utób szeri mind látha dolgo természe jelenségek beleértv exoterik ezoterik realitáss bír­n ehh képe embe láthatatlanb instruáljá Ez alapve doktrí szeri világegyet emanaci fokozatisá embe szelle felfog ők legfelső megnyilat­kozásaikba eljuth vég ok megfejtéséi E okozatiság né kategóriá oszt megfel tud megismer né fo­kán dolg kül észrevételér szó ismere dolg lényegér szó tudá intuit megismer szeret ált szerze tudá me Törvé cs az elő nyilatkoz k ak szeret az tud e foká­n elnyeré ut extáz viz következi me m mozdulatlanságo kontempláció telj kontemplat elmerülés imamondá követe H fokoza v extatik állapotn valamenny különbö színeze viz kísé mi h extatik állapotn böl m m é szférá ju m elj hetedikb ame színtele kontempláció ekk vég öntudatlan váli feke po fénylő változot mély fenség tenger fol kérdezt vizi értelmé mely válas kapta b megbocsátá Sim Joch í beszé Z.-b saj kontemplációj zsidóságb hihetetl gyorsaságg terje e Al ötv évv castili megjelené utá XII sz.-b m tö kabbalis idéz í Menach Recanat olasz-zsi misztiku Tekintél o na let ho m X sz.-b Castiliáb Jose i S T alapj érveiv támad m Maimonides kabbalisták megigé hatáss vo misztik poézi a hitté ho a cs Istent inspirá halan írhat egyenes Bibliáv egyenrangúsítottá M Talmud-tudós sze könyvn tekintett döntésekné mi legfelső tekintély hivatkozt Z.-r Ethik princípiumai magaszt nézete emberr halhatatlan­ságr épp Talm szellemév jobb összeegyeztethetőn tartottá mi Maimonid töb vallásfllozófus elvei me m Maimonid követ embe csup univers részecskéjén fogt f o lényn tekintetté amelyn halhatatlansá saj akt intellektusán fejlődé fokát füg embe teremt urána legmagasa ren lényén tekint olyanna amelyn halhatatlansá saj erkölcsiségét füg eré gyakorlá morál tökéletesül ált le emb é ke részes másrés ma fizik él eré a v rendelv Z.-n magaszt tanítá elbűvö hatáss vo zsi tudósokr n csup középkorb n csup szefárdokn nyugat kelete han egész napjaink főképp Kelet-Európába félretol formalizmus növel áhítato elmélyedés ben im mélység vallásosságo föl l külsőségeit va elvonatkoztatás belsőne szellemine magasabbrendűségn javár Másrés azonba mi mind nehezebb értelmezhe miszticizmu káros hatot me táplál babon hajlamosságo misztik álmodozás daemonológiáb angelológiáb va hit rabbinik törvénykezé misztik kultussz helyettesített ú ho ünnep szertartás Kel Kelet-Euró kabbalistáin lassanki m értelm nyert újfaj cerimonákk bővült erede zsi szokás rovásár XV sz.-t kezd liturg lassanki megváltozo kabbalisztik körökbe arame nyel imáikb túltengen allegóri szimbóluma tartalm azonb magaszto me Ist emb viszonyár vall szeret összefor egyértelműségé vonatkozi Z.-n kor megvolt keresztény kö rajongó í X sz. hír firenz orientalist Pi del Mirandol köl humanis Reuchli viterb Aegidi sok más európaszert ak neh arame nyelv kedvéé tanult me Kor feltű néme kereszté dog hasonlatossá i í bűnbees megváltá s trinit dogmájáv va ha­sonlatoss i Z.-rész mia kereszté tudós propagált Z.- o időkb i mid Talmud elégett Cenzu Elősz 155 Mantováb Cremonáb nyomtatt Z.- amelyn lélekr szó egy fejezete Jose Vois lefordítot latinr Ehh ké­ső m rész lat fordítá járul Z.-n szám kommentár v ez köz fontosabb Tóra Emes melyn szerző Dáv b Ábrah Semarj Saloni 16 J Zóchó Mek Choch Im Bin szerző­j B b Petach Pr 1610-16 maró Tehórós szint fők szómagyaráza Wo Leitmeritzt Lubl 16 Sa ha-Somá Ábrah Herát 16 Chesz le-Avroh Ábrah Azulait 16 Vajakh Mós Mos b Menachemt Dess 16 Iszrá Isra Jaffét Frankfu Od 17 Kabbal Szefir Léle Irodolo Isa Broydé Zoh Je En 19 Zun Gottesdienstlic Vorträ kia Ste B Chananj I.-I évf.-b Franc Kabba Par 184 alapve m szer kivá hebraist egyszermi mode filozóf egyete taná vol Műv Jellin fordítot német [Leipz 184 .mo­de tudomá azó foglalkoz újb kabbaláv Jelline Mos Le u se Verhältn z Zoh 18 Joë Midras ha-Zoha D Religions-philosoph d Zoh 18 Steinschneide Jewi Litteratu X1I Jos Geschich d Judentu u sein Sekt II-II Ginsbur T Kabbal Lond 18 Hamburge Realencycloped z Bib u Talm Bee Historisc Dat d Zoh Monatsschri Duscha Platonisc Myt d Zoh Orie Landau V Rapopor Ker Chem Grät Geschich d Jud VI Bache Vilmo L'Éxegé Bibliq da Zoh Rev d Étud Jui XXI a Jewi Quar Re III Karpp Etud s l origin Zoh Par 18 Isa Maye Kabbal Philadelph 18 Fluge Philosoph Kabbal a Vedan Baltimo 19

15470.

CÍMS Zó

SZÓCI Zó máské Mid ha v Mid de-Ra Sim Joc ókor szárm misztik pszeudoepigrafi mun mel hagyom Sim Jochai tulajdon Aram csekély rész hé nyel kommentáro tartal Pentate eg szakaszaih Fejtegeté módsze azon eltér Szentí szabván exegesisét racioná írásmagyará hely Szentí tit értel kuta bontako ben rendszertele kabbaliszti teozóf kozmogón kozmoló Is természetér lélekr bűnr jór rosszr megváltás sz miszti tanít legrég kabbiliszti irat tart legszentebb valamen közö tudomány azon egysé r v felfo eredet m érté különfélekép íté m Szöv edd megállapítá szer legelős Spanyolország terj XI sz.- Mo Sem- L kabbaliszti terjeszte tulajdoníto elős Si Jochain Ami Mo L szegénység megh gaz avi zs tu másola k Z.-b özv állítot h fé v szer szándéko tulajdoníto ók szerzőn h elisme tekintélyé kerül nyilvános e So m való tekintélynélk Mo Leon tulajdonítot Z elvetett má ép ellenkezől autentikus Si Jochai eredő ismer Minth sehol hivatko iratok keletkezésé kiderít i neh középkor v felfog h Z.- való Si Joc szerző írás formájáb ha szób hagyományké a tanítványai szá utód utód egés add a leírt Z.- előford post-talm histór eseménye ped amel kö késő keletkezé­s vallott az igyekez mentesít gy al h Si Joc jövendölései­ tekintett Si Joc szerzősé­ hird felfog legelső X sz Eli Medi pádo tu táma m Bahi ha-D művé megállapít h származ Sim Jochai­t me l vo való szer er Tal éppen említ ten m Szifré iratokr m t emb eml a Si Joc ut korszak élt Sim l vo szerző ak halachi dön­tés Tal akceptá vol kabba való szób kinyilatkozta ha­gyományo vol ak ma k kabbalis k lehe véleménykülönb törvén miszti interpretációj vonatko­zó Eze érve megtol XV sz velen tud Mod kritikájá foglalk müvéb tová XVI sz.-b Ja Em alto rab megállapít h ha szöveg i Szentírásb félremagyará félreé Talmudszöveg ol rituá rendelkezése eml amel jó kö állítóla keletkez u rendeltet eml mohamedá ell keresz hadjáratok hol Joc korá isz léteze zsinagóg esn portu korrupc haszná miszti magyaráza hé sza punktuációján amel jó Tal ut korszak jöt lét Ugyaneze érve fran kereszt teológ J Mo átve Exercitatio Bibli Pa 1 művéb mind érvel megcáfo igyeks Mo Menac Kun Joc müvé Ób 1 amely következő állít punctuat talm kor ismert rituá parancs melyek Em állít h késő rab intézkedés valójá szin talm kor eredn továb h Sim Joch Tal csodatevő eml miszti mondás köz Da Lu Kad ha-Zo Königsb 1 m elv Mo L szerzősé állít h babil gáó kabbaliszti doktriná idéz bizon Mid Jerusalmib amely nye azo Z.-év továb h kés v Tal lezár el h nagyré való Sim Joc ír azonkí aram nyel talm gá korszak egyar használt Ez szem Jellin Gra Mo Le tart szerzőn m en mű szószer tartalmaz eg helye eg vitá vé mod krit követk megállapít le sze mű korsza ha t szerz t korsz többf civilizá hat al keletkeze szá ellenmondás következetlenség­ kitűn Mag fensé gondolatszép­sé váltakoz r miszti tanítások kabbaláv Eredet i fon körülmé h ók zsidó különb államok egyré sokf eszme­áramlá kerü ak ma kultúrfo Babiloniá hi ered spiritualizm maradhat rá ha nélk Legszembeötlőb való hi ha mutatko Z.-b Hi felfogá v követk v amel kés X sz.- Coperni rendsz né ism emberi amel elő taníto amely bebizonyít dol h csu hin ismer­ idős Hammu könyvé tanul magyaráza segítségév h f alak fo tenge kör h némel fe má a vann h min teremtmé ugyana helyzet változta kinézé h különbözőségé viszon szeri van földség a vilá ugyanakk ami más sötét földség a álland nap v v pe csu egés rö id t Eze titko ember tit tudom te ismert pe geográf Zó földforg teór mel Coperni el idősz elő ismer hind m perz maradhat természete ha nél Per biroda nagykultur zsidóság s zs szektár Yudghani egyene Vedanta-fllozó miszticizm nyo elvetet T betüszeri szö­ve alap értelmez en hely miszti magyaráza tett aszkézisük hi filozófuso követt Tit irat valószín rnag képez Z.-n am felosztásá fo miszti kommentá a le Pentateuchn Késő ami isz kult zenit kel kalifátus nyugat Spanyolors nagymé bevándor törté Z maguk vit hozzátoldások elferdített e késő szöv pótlékok bővü amel eg fejeze függelé képez Ilyen Szi di-Zenián am fejezet teremtéss végtelenség véges abszo egység sokszorosság tis szellemiség anya­g v átmenetel foglalkoz I Rab m előbbi fogl eszmé tov fej­lesz I Zut am m előb összefoglal Jellem h mindhá Én-S doktrí mell kilence Szefir Cad kifejez használ rége keletkezésü va Eze kí követk függelé van Z.-n R de-Raz am kabb fiziognomiájá test lélek v viszonyá foglalkoz Szé Hachel am szfér paradicso pok í R Mehem am beszélget tartal Móz Elij próf Sim Joc köz móz törvén allegóri interpretálá ad Szi Tó m különb kabbalaszti dolgok sz Mid ha-Neol am Bib különb hely rema je gemat segélyé magyará misztikus Sa am rnetempsycho doktrinájá dialóg tartal Elij próf Sim Joc közö Januk Tosze Masznisz am elő Szefirosz-doktriná magyaráz mindeze né ismere műve kí­ Zo Cha Tikkun rége új mindan e hasonlatossá mu­ ered Z.-r mindan kihangsúlyo gondolat h felüle láth mély értel k Szentírás kinyomoz ann sz Si Joch állít h T csu közhelye tartal vil olvasmányok vol ak jelenkor lehe Tó ír sok vonz elbeszélésekk valóság do fe a vi egyugyan­a principiu épül f a világ Izra felső angya éln angya óhajta szál a világ fö ru ölten pe angyalok mennyi ink Tórá amely kedve teremte Is vilá angyalok N elbeszélé T ruh gondol h r m Tó megérde h elpusztul leg ré jöve világb balgákn a lát tov dís ruhán Sok értékes ruhá te am hord értékes an lél m tes élet tart bal csu T köpen látj nagy szellem test bö azon T val lényeg an lel lát messi kor T felsőbbre le kinyilatkoz I mély értelemr kutatásr szellemiség magas re ember v vélemén fej miszti formáb köl lángo­lás hely bibliaexegézis n formá alkalmaz e pe betűmagyará re cél de allegóri magyará s miszti magyará sza achrosztiko hébe Pardes paradicso jelente tová miszti magyarázat legfels fo utó szer min láth dolg termész jelensége beleért exoteri ezoteri realitás bír­ eh kép emb láthatatlan instruálj E alapv doktr szer világegye emanac fokozatis emb szell felfo ő legfels megnyilat­kozásaikb eljut vé o megfejtésé okozatisá n kategóri osz megfe tu megisme n fo­ká dol kü észrevételé sz ismer dol lényegé sz tud intui megisme szere ál szerz tud m Törv c a el nyilatko a szere a tu foká­ elnyer u extá vi következ m mozdulatlanság kontempláci tel kontempla elmerülé imamond követ fokoz extati állapot valamenn különb színez vi kís m extati állapot bö szfér j el hetedik am színtel kontempláci ek vé öntudatla vál fek p fényl változo mél fensé tenge fo kérdez viz értelm mel vála kapt megbocsát Si Joc besz Z.- sa kontempláció zsidóság hihetet gyorsaság terj A öt év castil megjelen ut XI sz.- t kabbali idé Menac Recana olasz-zs misztik Tekinté n le h sz.- Castiliá Jos alap érvei táma Maimonide kabbalistá megig hatás v miszti poéz hitt h c Isten inspir hala írha egyene Bibliá egyenrangúsított Talmud-tudó sz könyv tekintet döntésekn m legfels tekintél hivatkoz Z.- Ethi princípiuma magasz nézet ember halhatatlan­ság ép Tal szellemé job összeegyeztethető tartott m Maimoni tö vallásfllozófu elve m Maimoni köve emb csu univer részecskéjé fog lény tekintett amely halhatatlans sa ak intellektusá fejlőd foká fü emb terem urán legmagas re lényé tekin olyann amely halhatatlans sa erkölcsiségé fü er gyakorl morá tökéletesü ál l em k része másré m fizi é er rendel Z.- magasz tanít elbűv hatás v zs tudósok csu középkor csu szefárdok nyuga kelet ha egés napjain főkép Kelet-Európáb félreto formalizmu növe áhítat elmélyedé be i mélysé vallásosság fö külsőségei v elvonatkoztatá belsőn szellemin magasabbrendűség javá Másré azonb m min nehezeb értelmezh miszticizm káro hato m táplá babo hajlamosság miszti álmodozá daemonológiá angelológiá v hi rabbini törvénykez miszti kultuss helyettesítet h ünne szertartá Ke Kelet-Eur kabbalistái lassank értel nyer újfa cerimonák bővül ered zs szoká rovásá X sz.- kez litur lassank megváltoz kabbaliszti körökb aram nye imáik túltenge allegór szimbólum tartal azon magaszt m Is em viszonyá val szere összefo egyértelműség vonatkoz Z.- ko megvol keresztén k rajong sz hí firen orientalis P de Mirando kö humani Reuchl viter Aegid so má európaszer a ne aram nyel kedvé tanul m Ko felt ném kereszt do hasonlatoss bűnbee megvált trini dogmájá v ha­sonlatos Z.-rés mi kereszt tudó propagál Z. idők mi Talmu eléget Cenz Elős 15 Mantová Cremoná nyomtat Z. amely lélek sz eg fejezet Jos Voi lefordíto latin Eh ké­s rés la fordít járu Z.- szá kommentá e kö fontosab Tór Eme mely szerz Dá Ábra Semar Salon 1 Zóch Me Choc I Bi szerző­ Petac P 1610-1 mar Tehóró szin fő szómagyaráz W Leitmeritz Lub 1 S ha-Som Ábra Herá 1 Ches le-Avro Ábra Azulai 1 Vajak Mó Mo Menachem Des 1 Iszr Isr Jaffé Frankf O 1 Kabba Szefi Lél Irodol Is Broyd Zo J E 1 Zu Gottesdienstli Vortr ki St Chanan I.- évf.- Fran Kabb Pa 18 alapv sze kiv hebrais egyszerm mod filozó egyet tan vo Mű Jelli fordíto néme [Leip 18 .mo­d tudom az foglalko új kabbalá Jellin Mo L s Verhält Zo 1 Jo Midra ha-Zoh Religions-philosop Zo 1 Steinschneid Jew Litterat X1 Jo Geschic Judent sei Sek II-I Ginsbu Kabba Lon 1 Hamburg Realencyclope Bi Tal Be Historis Da Zo Monatsschr Dusch Platonis My Zo Ori Landa Rapopo Ke Che Grä Geschic Ju V Bach Vilm L'Éxeg Bibli d Zo Re Étu Ju XX Jew Qua R II Karp Etu origi Zo Pa 1 Is May Kabba Philadelp 1 Flug Philosop Kabba Veda Baltim 1

15470

CÍM Z

SZÓC Z másk Mi h Mi de-R Si Jo óko szár miszti pszeudoepigraf mu me hagyo Si Jocha tulajdo Ara csekél rés h nye kommentár tarta Pentat e szakaszai Fejteget módsz azo elté Szent szabvá exegesisé racion írásmagyar hel Szent ti érte kut bontak be rendszertel kabbaliszt teozó kozmogó kozmol I természeté lélek bűn jó rossz megváltá s miszt taní legré kabbiliszt ira tar legszenteb valame köz tudomán azo egys felf erede ért különféleké ít Szö ed megállapít sze legelő Spanyolorszá ter X sz. M Sem kabbaliszt terjeszt tulajdonít elő S Jochai Am M szegénysé meg ga av z t másol Z.- öz állíto f sze szándék tulajdonít ó szerző elism tekintély kerü nyilváno S val tekintélynél M Leo tulajdoníto elvetet m é ellenkező autentiku S Jocha ered isme Mint seho hivatk irato keletkezés kiderí ne középko felfo Z. val S Jo szerz írá formájá h szó hagyományk tanítványa sz utó utó egé ad leír Z. előfor post-tal histó esemény pe ame k kés keletkezé­ vallot a igyeke mentesí g a S Jo jövendölése tekintet S Jo szerzős hir felfo legels s El Med pád t tám Bah ha- műv megállapí szárma Si Jochai­ m v val sze e Ta éppe emlí te Szifr iratok em em S Jo u korsza él Si v szerz a halach dön­té Ta akcept vo kabb val szó kinyilatkozt ha­gyomány vo a m kabbali leh véleménykülön törvé miszt interpretáció vonatko­z Ez érv megto X s vele tu Mo kritikáj foglal müvé tov XV sz.- J E alt ra megállapí h szöve Szentírás félremagyar félre Talmudszöve o ritu rendelkezés em ame j k állítól keletke rendelte em mohamed el keres hadjárato ho Jo kor is létez zsinagó es port korrup haszn miszt magyaráz h sz punktuációjá ame j Ta u korsza jö lé Ugyanez érv fra keresz teoló M átv Exercitati Bibl P művé min érve megcáf igyek M Mena Ku Jo müv Ó amel következ állí punctua tal ko ismer ritu paranc melye E állí kés ra intézkedé valój szi tal ko ered tová Si Joc Ta csodatev em miszt mondá kö D L Ka ha-Z Königs el M szerzős állí babi gá kabbaliszt doktrin idé bizo Mi Jerusalmi amel ny az Z.-é tová ké Ta lezá e nagyr val Si Jo í azonk ara nye tal g korsza egya használ E sze Jelli Gr M L tar szerző e m szósze tartalma e hely e vit v mo kri követ megállapí l sz m korsz h szer kors több civiliz ha a keletkez sz ellenmondá következetlensé kitű Ma fens gondolatszép­s váltako miszt tanításo kabbalá Erede fo körülm ó zsid külön államo egyr sok eszme­áraml ker a m kultúrf Babiloni h ere spiritualiz maradha r h nél Legszembeötlő val h h mutatk Z.- H felfog követ ame ké sz. Copern rends n is ember ame el tanít amel bebizonyí do cs hi isme idő Hamm könyv tanu magyaráz segítségé ala f teng kö néme f m van mi teremtm ugyan helyze változt kinéz különbözőség viszo szer va földsé vil ugyanak am má söté földsé állan na p cs egé r i Ez titk embe ti tudo t ismer p geográ Z földfor teó me Copern e idős el isme hin per maradha természet h né Pe birod nagykultu zsidósá z szektá Yudghan egyen Vedanta-flloz miszticiz ny elvete betüszer szö­v ala értelme e hel miszt magyaráz tet aszkézisü h filozófus követ Ti ira valószí rna képe Z.- a felosztás f miszt komment l Pentateuch Kés am is kul zeni ke kalifátu nyuga Spanyolor nagym bevándo tört magu vi hozzátoldáso elferdítet kés szö pótléko bőv ame e fejez függel képe Ilye Sz di-Zeniá a fejeze teremtés végtelensé vége absz egysé sokszorossá ti szellemisé anya­ átmenete foglalko Ra előbb fog eszm to fej­les Zu a elő összefogla Jelle mindh Én- doktr mel kilenc Szefi Ca kifeje haszná rég keletkezés v Ez k követ függel va Z.- de-Ra a kab fiziognomiáj tes léle viszony foglalko Sz Hache a szfé paradics po Mehe a beszélge tarta Mó Eli pró Si Jo kö mó törvé allegór interpretál a Sz T külön kabbalaszt dolgo s Mi ha-Neo a Bi külön hel rem j gema segély magyar misztiku S a rnetempsych doktrináj dialó tarta Eli pró Si Jo köz Janu Tosz Masznis a el Szefirosz-doktrin magyará mindez n ismer műv k Z Ch Tikku rég ú minda hasonlatoss m ere Z.- minda kihangsúly gondola felül lát mél érte Szentírá kinyomo an s S Joc állí cs közhely tarta vi olvasmányo vo a jelenko leh T í so von elbeszélések valósá d f v egyugyan­ principi épü vilá Izr fels angy él angy óhajt szá vilá f r ölte p angyalo menny in Tór amel kedv teremt I vil angyalo elbeszél ru gondo T megérd elpusztu le r jöv világ balgák lá to dí ruhá So értéke ruh t a hor értéke a lé te éle tar ba cs köpe lát nag szelle tes b azo va lénye a le lá mess ko felsőbbr l kinyilatko mél értelem kutatás szellemisé maga r embe vélemé fe miszt formá kö lángo­lá hel bibliaexegézi form alkalma p betűmagyar r cé d allegór magyar miszt magyar sz achrosztik héb Parde paradics jelent tov miszt magyaráza legfel f ut sze mi lát dol termés jelenség beleér exoter ezoter realitá bí e ké em láthatatla instruál alap dokt sze világegy emana fokozati em szel felf legfel megnyilat­kozásaik elju v megfejtés okozatis kategór os megf t megism fo­k do k észrevétel s isme do lényeg s tu intu megism szer á szer tu Tör e nyilatk szer t fok elnye ext v követke mozdulatlansá kontemplác te kontempl elmerül imamon köve foko extat állapo valamen külön színe v kí extat állapo b szfé e hetedi a színte kontemplác e v öntudatl vá fe fény változ mé fens teng f kérde vi értel me vál kap megbocsá S Jo bes Z. s kontempláci zsidósá hihete gyorsasá ter ö é casti megjele u X sz. kabbal id Mena Recan olasz-z miszti Tekint l sz. Castili Jo ala érve tám Maimonid kabbalist megi hatá miszt poé hit Iste inspi hal írh egyen Bibli egyenrangúsítot Talmud-tud s köny tekinte döntések legfel tekinté hivatko Z. Eth princípium magas néze embe halhatatlan­sá é Ta szellem jo összeegyeztethet tartot Maimon t vallásfllozóf elv Maimon köv em cs unive részecskéj fo lén tekintet amel halhatatlan s a intellektus fejlő fok f em tere urá legmaga r lény teki olyan amel halhatatlan s erkölcsiség f e gyakor mor tökéletes á e rész másr fiz e rende Z. magas taní elbű hatá z tudóso cs középko cs szefárdo nyug kele h egé napjai főké Kelet-Európá félret formalizm növ áhíta elmélyed b mélys vallásossá f külsősége elvonatkoztat belső szellemi magasabbrendűsé jav Másr azon mi neheze értelmez miszticiz kár hat tápl bab hajlamossá miszt álmodoz daemonológi angelológi h rabbin törvényke miszt kultus helyettesíte ünn szertart K Kelet-Eu kabbalistá lassan érte nye újf cerimoná bővü ere z szok rovás sz. ke litu lassan megválto kabbaliszt körök ara ny imái túlteng allegó szimbólu tarta azo magasz I e viszony va szer összef egyértelműsé vonatko Z. k megvo kereszté rajon s h fire orientali d Mirand k human Reuch vite Aegi s m európasze n ara nye kedv tanu K fel né keresz d hasonlatos bűnbe megvál trin dogmáj ha­sonlato Z.-ré m keresz tud propagá Z idő m Talm elége Cen Elő 1 Mantov Cremon nyomta Z amel léle s e fejeze Jo Vo lefordít lati E ké­ ré l fordí jár Z. sz komment k fontosa Tó Em mel szer D Ábr Sema Salo Zóc M Cho B szerz Peta 1610- ma Tehór szi f szómagyará Leitmerit Lu ha-So Ábr Her Che le-Avr Ábr Azula Vaja M M Menache De Isz Is Jaff Frank Kabb Szef Lé Irodo I Broy Z Z Gottesdienstl Vort k S Chana I. évf. Fra Kab P 1 alap sz ki hebrai egyszer mo filoz egye ta v M Jell fordít ném [Lei 1 .mo­ tudo a foglalk ú kabbal Jelli M Verhäl Z J Midr ha-Zo Religions-philoso Z Steinschnei Je Littera X J Geschi Juden se Se II- Ginsb Kabb Lo Hambur Realencyclop B Ta B Histori D Z Monatssch Dusc Platoni M Z Or Land Rapop K Ch Gr Geschi J Bac Vil L'Éxe Bibl Z R Ét J X Je Qu I Kar Et orig Z P I Ma Kabb Philadel Flu Philoso Kabb Ved Balti

1547

CÍ

SZÓ más M M de- S J ók szá miszt pszeudoepigra m m hagy S Joch tulajd Ar cseké ré ny kommentá tart Penta szakasza Fejtege móds az elt Szen szabv exegesis racio írásmagya he Szen t ért ku bonta b rendszerte kabbalisz teoz kozmog kozmo természet léle bű j ross megvált misz tan legr kabbilisz ir ta legszente valam kö tudomá az egy fel ered ér különfélek í Sz e megállapí sz legel Spanyolorsz te sz Se kabbalisz terjesz tulajdoní el Jocha A szegénys me g a máso Z. ö állít sz szándé tulajdoní szerz elis tekintél ker nyilván va tekintélyné Le tulajdonít elvete ellenkez autentik Joch ere ism Min seh hivat irat keletkezé kider n középk felf Z va J szer ír formáj sz hagyomány tanítvány s ut ut eg a leí Z előfo post-ta hist esemén p am ké keletkez vallo igyek mentes J jövendölés tekinte J szerző hi felf legel E Me pá tá Ba ha mű megállap szárm S Jocha va sz T épp eml t Szif irato e e J korsz é S szer halac dön­t T akcep v kab va sz kinyilatkoz ha­gyomán v kabbal le véleménykülö törv misz interpretáci vonatko­ E ér megt vel t M kritiká fogla müv to X sz. al r megállap szöv Szentírá félremagya félr Talmudszöv rit rendelkezé e am állító keletk rendelt e mohame e kere hadjárat h J ko i léte zsinag e por korru hasz misz magyará s punktuációj am T korsz j l Ugyane ér fr keres teol át Exercitat Bib műv mi érv megcá igye Men K J mü ame követke áll punctu ta k isme rit paran mely áll ké r intézked való sz ta k ere tov S Jo T csodate e misz mond k K ha- König e szerző áll bab g kabbalisz doktri id biz M Jerusalm ame n a Z.- tov k T lez nagy va S J azon ar ny ta korsz egy haszná sz Jell G ta szerz szósz tartalm hel vi m kr köve megállap s kors sze kor töb civili h keletke s ellenmond következetlens kit M fen gondolatszép­ váltak misz tanítás kabbal Ered f körül zsi külö állam egy so eszme­áram ke kultúr Babilon er spirituali maradh né Legszembeötl va mutat Z. felfo köve am k sz Coper rend i embe am e taní ame bebizony d c h ism id Ham köny tan magyará segítség al ten k ném va m teremt ugya helyz változ kiné különbözősé visz sze v földs vi ugyana a m söt földs álla n c eg E tit emb t tud isme geogr földfo te m Coper idő e ism hi pe maradh természe n P biro nagykult zsidós szekt Yudgha egye Vedanta-fllo misztici n elvet betüsze szö­ al értelm he misz magyará te aszkézis filozófu köve T ir valósz rn kép Z. felosztá misz kommen Pentateuc Ké a i ku zen k kalifát nyug Spanyolo nagy bevánd tör mag v hozzátoldás elferdíte ké sz pótlék bő am feje függe kép Ily S di-Zeni fejez teremté végtelens vég abs egys sokszoross t szellemis any átmenet foglalk R előb fo esz t fej­le Z el összefogl Jell mind Én dokt me kilen Szef C kifej haszn ré keletkezé E köve függe v Z. de-R ka fiziognomiá te lél viszon foglalk S Hach szf paradic p Meh beszélg tart M El pr S J k m törv allegó interpretá S külö kabbalasz dolg M ha-Ne B külö he re gem segél magya misztik rnetempsyc doktriná dial tart El pr S J kö Jan Tos Maszni e Szefirosz-doktri magyar minde isme mű C Tikk ré mind hasonlatos er Z. mind kihangsúl gondol felü lá mé ért Szentír kinyom a Jo áll c közhel tart v olvasmány v jelenk le s vo elbeszélése valós egyugya princip ép vil Iz fel ang é ang óhaj sz vil ölt angyal menn i Tó ame ked terem vi angyal elbeszé r gond megér elpuszt l jö vilá balgá l t d ruh S érték ru ho érték l t él ta b c köp lá na szell te az v lény l l mes k felsőbb kinyilatk mé értele kutatá szellemis mag emb vélem f misz form k lángo­l he bibliaexegéz for alkalm betűmagya c allegó magya misz magya s achroszti hé Pard paradic jelen to misz magyaráz legfe u sz m lá do termé jelensé beleé exote ezote realit b k e láthatatl instruá ala dok sz világeg eman fokozat e sze fel legfe megnyilat­kozásai elj megfejté okozati kategó o meg megis fo­ d észrevéte ism d lénye t int megis sze sze t Tö nyilat sze fo elny ex követk mozdulatlans kontemplá t kontemp elmerü imamo köv fok exta állap valame külö szín k exta állap szf heted színt kontemplá öntudat v f fén válto m fen ten kérd v érte m vá ka megbocs J be Z kontemplác zsidós hihet gyorsas te cast megjel sz kabba i Men Reca olasz- miszt Tekin sz Castil J al érv tá Maimoni kabbalis meg hat misz po hi Ist insp ha ír egye Bibl egyenrangúsíto Talmud-tu kön tekint döntése legfe tekint hivatk Z Et princípiu maga néz emb halhatatlan­s T szelle j összeegyeztethe tarto Maimo vallásfllozó el Maimo kö e c univ részecské f lé tekinte ame halhatatla intellektu fejl fo e ter ur legmag lén tek olya ame halhatatla erkölcsisé gyako mo tökélete rés más fi rend Z maga tan elb hat tudós c középk c szefárd nyu kel eg napja fők Kelet-Európ félre formaliz nö áhít elmélye mély vallásoss külsőség elvonatkozta bels szellem magasabbrendűs ja Más azo m nehez értelme misztici ká ha táp ba hajlamoss misz álmodo daemonológ angelológ rabbi törvényk misz kultu helyettesít ün szertar Kelet-E kabbalist lassa ért ny új cerimon bőv er szo rová sz k lit lassa megvált kabbalisz körö ar n imá túlten alleg szimból tart az magas viszon v sze össze egyértelműs vonatk Z megv kereszt rajo fir oriental Miran huma Reuc vit Aeg európasz ar ny ked tan fe n keres hasonlato bűnb megvá tri dogmá ha­sonlat Z.-r keres tu propag id Tal elég Ce El Manto Cremo nyomt ame lél fejez J V lefordí lat k r ford já Z s kommen fontos T E me sze Áb Sem Sal Zó Ch szer Pet 1610 m Tehó sz szómagyar Leitmeri L ha-S Áb He Ch le-Av Áb Azul Vaj Menach D Is I Jaf Fran Kab Sze L Irod Bro Gottesdienst Vor Chan I évf Fr Ka ala s k hebra egysze m filo egy t Jel fordí né [Le .m tud foglal kabba Jell Verhä Mid ha-Z Religions-philos Steinschne J Litter Gesch Jude s S II Gins Kab L Hambu Realencyclo T Histor Monatssc Dus Platon O Lan Rapo C G Gesch Ba Vi L'Éx Bib É J Q Ka E ori M Kab Philade Fl Philos Kab Ve Balt