15488.htm
CÍMSZÓ: Zsidó a magyar drámairodalomban
SZÓCIKK: "Zsidó a
magyar drámairodalomban. A XVIII. sz. második felében halványan jelentkező
irodalmi népiesség színpadra vitte «a magyar falusi zsidó típus»-át is. Ez a zsidó
azonban kevéssé tekinthető népi alaknak, alig van benne élet és realitás;
valójában irodalmi átültetés idegen talajból magyar környezetbe. Plautus római
vígjátékíró, Mostellaria c. vígjátékának uzsorása, világirodalmi vándorlása
közben, francia közvetítéssel eljutott Holberg dán íróhoz, aki minden
különösebb változtatás nélkül csupán külső vonásokban zsidóvá színezte a római
uzsorást. A XVIII. sz.-végi magyar vigjátékírók Holberg-átdolgozásaikban ezt a
zsidóvá stilizált uzsorást léptetik fel, mint a magyar falusi zsidó típusát. A
zsidó náluk ép úgy. mint Holbergnél, követeli kölcsönadott pénzét, rontott
nyelven beszél és tehetetlenül tűri a szolgák gyalázkodását (Benyák Bernát
1770., Simai Kristóf: Váratlan vendég, 1770 körül, Filargus 1774.). Dugonics
András minden élődét fölülmúlva, a legútszélibb durvaságokkal szidalmazza a
zsidót ügyefogyott alakokkal teletömött Aranyperecek c. együgyü históriájában.
Ezt a regényt dolgozta fel színpadra Endrődy János (1792). Az első becsületes,
megbízható zsidó Hatvany István darabjában szerepel (Az arábiai por, 1793). Ez
a vígjáték azonban szintén Holberg-magyarítás. Csokonai drámájában jelentkezik
először jellegzetes és főleg sajátos zsidó népéleti vonásokkal felruházva a
zsidó (Cultura), jóllehet Csokonai egy másik vígjátékának zsidó alakja
ugyancsak visszavezethető a Plautus-Holberg-féle típusra azzal a különbséggel,
hogy Csokonai a római vígjáték ravasz szolgájának szerepét ruházta rá a
zsidóra, ki kísértetnek öltözve akar pénzhez jutni (Gerson du Malheureux, 1795).
Csokonai népéleti zsibvásáros zsidója elszigetelt jelenség maradt. A zsidó
alakja hagyományos tulajdonságaiban állandósult ; konvencionálissá lett. Még
Kisfaludy Károlynál is, bár nemesszívü, hálás zsidó mozog a színpadon, Izsák,
mégis pénzének követelésével áll elő (A gyilkos, 1820). Katona József
érdeklődése a zsidók történeti múltja felé fordult. Drámává dolgozta fel
«Jeruzsálem pusztulásá))t. Ez a vallás és a haza szent eszméjéért rajongó
zsidók tragédiája. A színpadi kellékké embertelenített zsidók jellemvonásai
között csak árnyalati különbségek vannak: ravasz,haszonleső, hízelgő kereskedő
az egyik, ki a jó üzlet kedvéért a kiszemelt vásárló hiúságát legyezgeti (Csató
Pál: Megházasodtam, 1837); kamatszedő uzsorás a másik, kinek magatartását a
pénz és a haszon nagysága határozza meg (Szigligeti: Új világ, 1873).
Szigligeti egyébként a társadalmat teszi felelőssé a zsidók bűneiért. Ez a
tendencia ütközik ki Lőrinc szerepéből, ki a tisztességes keresettől elütve
kénytelen hajhásszá lenni. (Zsidó 1844). Az efféle üzletes, boltos, kereskedő
zsidó pedig, még ha hangoztatja is a maga becsületességét, valójában csak
gonosz furfangú házaló (Gaal: Két Júlia, 1841), vagy ha oly önérzetes hangon
védi is a maga emberi jogait, mint Schnapsz Mózes kocsmáros, mégis csak hasznot
húz a becsületességéből (Nagy Ignác: Tisztújítás, 1843). Népszínműveinkben mind
sűrűbben fordul elő a zagyva beszédű zsidó komikus epizód figurája. Hosszú
sorban vonul fel: az árverési hiéna (Szigeti József: Kisértet és csizmadia,
1856], a bőrkereskedő (Csepreghy: Sárga csikó, 1877), a gabonaűzér (Koroda P.:
A tékozló asszony, 1884), a pénzkufár ágens (Almási Balog Tihamér: A milimári,
1880), az orgazda révbérlő (Monostori K.: Utolsó kenet, 1886), a licitáló
hitelező (Rákosi Jenő : A ripacsos Pista dolmánya 1874), az uradalmi árendás és
cifrálkodó felesége (Lukácsy S.: Árva Zsuzska, 1882), a magyarosodni akaró
kocsmáros (Eceedy K.: A szép asszony leánya), a csárdás zsidó és felesége
(Abonyi Lajos : Magduska öröksége, 1888). A nagy egyformaságban néha találkozik
egy-egy rokonszenvesebb zsidó alak is : a becsületes, dolgos falusi bíró
(Koróda P.: A tékozló asszony, 1884), a szabadságharcban hősiesen viselkedő
magyar zsidó honvéd (Lukácsy S.: A zsidó honvéd, 1875). Ebben a darabban már
szó esik a polgári házasságról is, sőt a vegyesházasság adja a zsidó bérlő
leánya és a keresztény sörügynök sok természetellenességgel megírt történetének
témáját (Almási B. Tihamér : Spitzer Régi). Az önérzetes városi zsidó fiatalság
lép fel Tóth Ede népszínművében (A tolonc, 1886). Berczik Árpád darabjaiban
újszerű zsidó alakok vonulnak a színpadra : a tolakodó zsidó riporter (A
harctérről, 1877), a világ sorsa iránt érdeklődő, művelődő falusi boltos
(Igmándi kis pap, 1882) a keresztény társaságba került jótékonykodó zsidó
asszonyok (Jótékony célra, 1877). A szabadelvű szellem merész irodalmi harcosa,
Toldy István, már problémává szélesíti ki a zsidó társadalmi helyzetét. Az új
emberek c. vígjátékában (1874) azt az ellentétet rajzolja, amely ott tátong a
született, de léha nemesség és a magyar kereskedelem terén szerzett érdemeiért
nemességre emelt zsidó között. A népszínmű letűnésével leszorult a színpadról a
falusi zsidó alakja is. A recepció kora elhalványította az ellentéteket, a
realizmus iránya nem kedvezett a színpad stilizált világának. Az új magyar
dráma főleg a szalonélet levegőjében jeleníti meg a főváros zsidó alakjait.
Bizarr történet Szomory Dezső drámája (Péntek este, 1896), a keresztény
földesúr és a zsidó rabbi feleségének szöktetéssel kapcsolatos életfordulása.
Mulatságos fővárosi zsidó alakokat tett élővé a színpadon Molnár Ferenc (Doktor
úr, 1902). Szomorúan reális képet festett a küzködő városi zsidóról Földes Imre
(Hivatalnok urak, 1909). Ugyanő világította meg derűs oldalról egy kispolgári
zsidó család életét (Grün Lili, 1916). Romantikus szerelmi história hősévé
tette a rabbi leányát Bródy Sándor (Lyon Lea, 1917). Általában drámaíróink csak
epizód szerepeket juttatnak a zsidónak. Legtöbbször karrikaturává, humoros
figurává színezik (Lengyel Menyhért, Szenes Béla), nagyritkán célzatos
elfogultsággal viszik színre (Harsányi: A zenélő óra, 1927). A kabaré¬tréfákban
sűrűn szerepel a fonákká torzított zsidó alakja."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5488. címszó a lexikon =>
983. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15488.htm
CÍMSZÓ: Zsidó a magyar drámairodalomban
SZÓCIKK: Zsidó a magyar drámairodalomban. A XVIII. sz. második felében
halványan jelentkező irodalmi népiesség színpadra vitte a magyar falusi zsidó
típus -át is. Ez a zsidó azonban kevéssé tekinthető népi alaknak, alig van
benne élet és realitás; valójában irodalmi átültetés idegen talajból magyar
környezetbe. Plautus római vígjátékíró, Mostellaria c. vígjátékának uzsorása,
világirodalmi vándorlása közben, francia közvetítéssel eljutott Holberg dán
íróhoz, aki minden különösebb változtatás nélkül csupán külső vonásokban
zsidóvá színezte a római uzsorást. A XVIII. sz.-végi magyar vigjátékírók
Holberg-átdolgozásaikban ezt a zsidóvá stilizált uzsorást léptetik fel, mint a
magyar falusi zsidó típusát. A zsidó náluk ép úgy. mint Holbergnél, követeli
kölcsönadott pénzét, rontott nyelven beszél és tehetetlenül tűri a szolgák
gyalázkodását Benyák Bernát 1770., Simai Kristóf: Váratlan vendég, 1770 körül,
Filargus 1774. . Dugonics András minden élődét fölülmúlva, a legútszélibb
durvaságokkal szidalmazza a zsidót ügyefogyott alakokkal teletömött
Aranyperecek c. együgyü históriájában. Ezt a regényt dolgozta fel színpadra
Endrődy János 1792 . Az első becsületes, megbízható zsidó Hatvany István
darabjában szerepel Az arábiai por, 1793 . Ez a vígjáték azonban szintén
Holberg-magyarítás. Csokonai drámájában jelentkezik először jellegzetes és
főleg sajátos zsidó népéleti vonásokkal felruházva a zsidó Cultura , jóllehet
Csokonai egy másik vígjátékának zsidó alakja ugyancsak visszavezethető a
Plautus-Holberg-féle típusra azzal a különbséggel, hogy Csokonai a római
vígjáték ravasz szolgájának szerepét ruházta rá a zsidóra, ki kísértetnek
öltözve akar pénzhez jutni Gerson du Malheureux, 1795 . Csokonai népéleti
zsibvásáros zsidója elszigetelt jelenség maradt. A zsidó alakja hagyományos
tulajdonságaiban állandósult ; konvencionálissá lett. Még Kisfaludy Károlynál
is, bár nemesszívü, hálás zsidó mozog a színpadon, Izsák, mégis pénzének
követelésével áll elő A gyilkos, 1820 . Katona József érdeklődése a zsidók
történeti múltja felé fordult. Drámává dolgozta fel Jeruzsálem pusztulásá t. Ez
a vallás és a haza szent eszméjéért rajongó zsidók tragédiája. A színpadi
kellékké embertelenített zsidók jellemvonásai között csak árnyalati különbségek
vannak: ravasz,haszonleső, hízelgő kereskedő az egyik, ki a jó üzlet kedvéért a
kiszemelt vásárló hiúságát legyezgeti Csató Pál: Megházasodtam, 1837 ;
kamatszedő uzsorás a másik, kinek magatartását a pénz és a haszon nagysága
határozza meg Szigligeti: Új világ, 1873 . Szigligeti egyébként a társadalmat
teszi felelőssé a zsidók bűneiért. Ez a tendencia ütközik ki Lőrinc szerepéből,
ki a tisztességes keresettől elütve kénytelen hajhásszá lenni. Zsidó 1844 . Az
efféle üzletes, boltos, kereskedő zsidó pedig, még ha hangoztatja is a maga
becsületességét, valójában csak gonosz furfangú házaló Gaal: Két Júlia, 1841 ,
vagy ha oly önérzetes hangon védi is a maga emberi jogait, mint Schnapsz Mózes
kocsmáros, mégis csak hasznot húz a becsületességéből Nagy Ignác: Tisztújítás,
1843 . Népszínműveinkben mind sűrűbben fordul elő a zagyva beszédű zsidó
komikus epizód figurája. Hosszú sorban vonul fel: az árverési hiéna Szigeti
József: Kisértet és csizmadia, 1856], a bőrkereskedő Csepreghy: Sárga csikó,
1877 , a gabonaűzér Koroda P.: A tékozló asszony, 1884 , a pénzkufár ágens
Almási Balog Tihamér: A milimári, 1880 , az orgazda révbérlő Monostori K.:
Utolsó kenet, 1886 , a licitáló hitelező Rákosi Jenő : A ripacsos Pista
dolmánya 1874 , az uradalmi árendás és cifrálkodó felesége Lukácsy S.: Árva
Zsuzska, 1882 , a magyarosodni akaró kocsmáros Eceedy K.: A szép asszony leánya
, a csárdás zsidó és felesége Abonyi Lajos : Magduska öröksége, 1888 . A nagy
egyformaságban néha találkozik egy-egy rokonszenvesebb zsidó alak is : a
becsületes, dolgos falusi bíró Koróda P.: A tékozló asszony, 1884 , a
szabadságharcban hősiesen viselkedő magyar zsidó honvéd Lukácsy S.: A zsidó
honvéd, 1875 . Ebben a darabban már szó esik a polgári házasságról is, sőt a
vegyesházasság adja a zsidó bérlő leánya és a keresztény sörügynök sok
természetellenességgel megírt történetének témáját Almási B. Tihamér : Spitzer
Régi . Az önérzetes városi zsidó fiatalság lép fel Tóth Ede népszínművében A
tolonc, 1886 . Berczik Árpád darabjaiban újszerű zsidó alakok vonulnak a
színpadra : a tolakodó zsidó riporter A harctérről, 1877 , a világ sorsa iránt
érdeklődő, művelődő falusi boltos Igmándi kis pap, 1882 a keresztény társaságba
került jótékonykodó zsidó asszonyok Jótékony célra, 1877 . A szabadelvű szellem
merész irodalmi harcosa, Toldy István, már problémává szélesíti ki a zsidó
társadalmi helyzetét. Az új emberek c. vígjátékában 1874 azt az ellentétet
rajzolja, amely ott tátong a született, de léha nemesség és a magyar
kereskedelem terén szerzett érdemeiért nemességre emelt zsidó között. A
népszínmű letűnésével leszorult a színpadról a falusi zsidó alakja is. A
recepció kora elhalványította az ellentéteket, a realizmus iránya nem kedvezett
a színpad stilizált világának. Az új magyar dráma főleg a szalonélet
levegőjében jeleníti meg a főváros zsidó alakjait. Bizarr történet Szomory
Dezső drámája Péntek este, 1896 , a keresztény földesúr és a zsidó rabbi
feleségének szöktetéssel kapcsolatos életfordulása. Mulatságos fővárosi zsidó
alakokat tett élővé a színpadon Molnár Ferenc Doktor úr, 1902 . Szomorúan
reális képet festett a küzködő városi zsidóról Földes Imre Hivatalnok urak,
1909 . Ugyanő világította meg derűs oldalról egy kispolgári zsidó család életét
Grün Lili, 1916 . Romantikus szerelmi história hősévé tette a rabbi leányát
Bródy Sándor Lyon Lea, 1917 . Általában drámaíróink csak epizód szerepeket
juttatnak a zsidónak. Legtöbbször karrikaturává, humoros figurává színezik
Lengyel Menyhért, Szenes Béla , nagyritkán célzatos elfogultsággal viszik
színre Harsányi: A zenélő óra, 1927 . A kabaré¬tréfákban sűrűn szerepel a
fonákká torzított zsidó alakja.
15488.ht
CÍMSZÓ Zsid magya drámairodalomba
SZÓCIKK Zsid magya drámairodalomban XVIII sz másodi felébe halványa
jelentkez irodalm népiessé színpadr vitt magya falus zsid típu -á is E zsid
azonba kevéss tekinthet nép alaknak ali va benn éle é realitás valójába irodalm
átülteté idege talajbó magya környezetbe Plautu róma vígjátékíró Mostellari c
vígjátékána uzsorása világirodalm vándorlás közben franci közvetítésse eljutot
Holber dá íróhoz ak minde különöseb változtatá nélkü csupá küls vonásokba
zsidóv színezt róma uzsorást XVIII sz.-vég magya vigjátékíró
Holberg-átdolgozásaikba ez zsidóv stilizál uzsorás lépteti fel min magya falus
zsid típusát zsid nálu é úgy min Holbergnél követel kölcsönadot pénzét rontot
nyelve beszé é tehetetlenü tűr szolgá gyalázkodásá Benyá Berná 1770. Sima
Kristóf Váratla vendég 177 körül Filargu 1774 Dugonic Andrá minde élődé
fölülmúlva legútszélib durvaságokka szidalmazz zsidó ügyefogyot alakokka
teletömöt Aranyperece c együgy históriájában Ez regény dolgozt fe színpadr
Endrőd Jáno 179 A els becsületes megbízhat zsid Hatvan Istvá darabjába szerepe
A arábia por 179 E vígjáté azonba szinté Holberg-magyarítás Csokona drámájába
jelentkezi előszö jellegzete é főle sajáto zsid népélet vonásokka felruházv
zsid Cultur jóllehe Csokona eg mási vígjátékána zsid alakj ugyancsa
visszavezethet Plautus-Holberg-fél típusr azza különbséggel hog Csokona róma
vígjáté ravas szolgájána szerepé ruházt r zsidóra k kísértetne öltözv aka
pénzhe jutn Gerso d Malheureux 179 Csokona népélet zsibvásáro zsidój elszigetel
jelensé maradt zsid alakj hagyományo tulajdonságaiba állandósul konvencionáliss
lett Mé Kisfalud Károlyná is bá nemesszívü hálá zsid mozo színpadon Izsák mégi
pénzéne követeléséve ál el gyilkos 182 Katon Józse érdeklődés zsidó történet
múltj fel fordult Drámáv dolgozt fe Jeruzsále pusztulás t E vallá é haz szen
eszméjéér rajong zsidó tragédiája színpad kellékk embertelenítet zsidó
jellemvonása közöt csa árnyalat különbsége vannak ravasz,haszonleső hízelg
keresked a egyik k j üzle kedvéér kiszemel vásárl hiúságá legyezget Csat Pál
Megházasodtam 183 kamatszed uzsorá másik kine magatartásá pén é haszo nagyság
határozz me Szigligeti Ú világ 187 Szigliget egyébkén társadalma tesz felelőss
zsidó bűneiért E tendenci ütközi k Lőrin szerepéből k tisztessége keresettő
elütv kénytele hajhássz lenni Zsid 184 A effél üzletes boltos keresked zsid
pedig mé h hangoztatj i mag becsületességét valójába csa gonos furfang házal
Gaal Ké Júlia 184 vag h ol önérzete hango véd i mag ember jogait min Schnaps
Móze kocsmáros mégi csa haszno hú becsületességébő Nag Ignác Tisztújítás 184
Népszínműveinkbe min sűrűbbe fordu el zagyv beszéd zsid komiku epizó figurája
Hossz sorba vonu fel a árverés hién Sziget József Kisérte é csizmadia 1856]
bőrkeresked Csepreghy Sárg csikó 187 gabonaűzé Korod P. tékozl asszony 188
pénzkufá ágen Almás Balo Tihamér milimári 188 a orgazd révbérl Monostor K.
Utols kenet 188 licitál hitelez Rákos Jen ripacso Pist dolmány 187 a uradalm
árendá é cifrálkod feleség Lukács S. Árv Zsuzska 188 magyarosodn akar kocsmáro
Eceed K. szé asszon leány csárdá zsid é feleség Abony Lajo Magdusk öröksége 188
nag egyformaságba néh találkozi egy-eg rokonszenveseb zsid ala i becsületes
dolgo falus bír Koród P. tékozl asszony 188 szabadságharcba hősiese viselked
magya zsid honvé Lukács S. zsid honvéd 187 Ebbe darabba má sz esi polgár
házasságró is ső vegyesházassá adj zsid bérl leány é keresztén sörügynö so
természetellenességge megír történeténe témájá Almás B Tihamé Spitze Rég A
önérzete város zsid fiatalsá lé fe Tót Ed népszínművébe tolonc 188 Berczi Árpá
darabjaiba újszer zsid alako vonulna színpadr tolakod zsid riporte harctérről
187 vilá sors irán érdeklődő művelőd falus bolto Igmánd ki pap 188 keresztén
társaságb kerül jótékonykod zsid asszonyo Jótékon célra 187 szabadelv szelle
merés irodalm harcosa Told István má problémáv szélesít k zsid társadalm
helyzetét A ú embere c vígjátékába 187 az a ellentéte rajzolja amel ot táton született
d léh nemessé é magya kereskedele teré szerzet érdemeiér nemességr emel zsid
között népszínm letűnéséve leszorul színpadró falus zsid alakj is recepci kor
elhalványított a ellentéteket realizmu irány ne kedvezet színpa stilizál
világának A ú magya drám főle szalonéle levegőjébe jelenít me főváro zsid
alakjait Bizar történe Szomor Dezs drámáj Pénte este 189 keresztén földesú é
zsid rabb feleségéne szöktetésse kapcsolato életfordulása Mulatságo főváros
zsid alakoka tet élőv színpado Molná Feren Dokto úr 190 Szomorúa reáli képe
festet küzköd város zsidóró Földe Imr Hivatalno urak 190 Ugyan világított me
derű oldalró eg kispolgár zsid csalá életé Grü Lili 191 Romantiku szerelm
históri hősév tett rabb leányá Bród Sándo Lyo Lea 191 Általába drámaíróin csa
epizó szerepeke juttatna zsidónak Legtöbbszö karrikaturává humoro figuráv
színezi Lengye Menyhért Szene Bél nagyritká célzato elfogultságga viszi színr
Harsányi zenél óra 192 kabaré¬tréfákba sűrű szerepe fonákk torzítot zsid alakja
15488.h
CÍMSZ Zsi magy drámairodalomb
SZÓCIK Zsi magy drámairodalomba XVII s másod feléb halvány jelentke irodal
népiess színpad vit magy falu zsi típ - i zsi azonb kevés tekinthe né alakna al
v ben él realitá valójáb irodal átültet ideg talajb magy környezetb Plaut róm
vígjátékír Mostellar vígjátékán uzsorás világirodal vándorlá közbe franc
közvetítéss eljuto Holbe d íróho a mind különöse változtat nélk csup kül
vonásokb zsidó színez róm uzsorás XVII sz.-vé magy vigjátékír
Holberg-átdolgozásaikb e zsidó stilizá uzsorá léptet fe mi magy falu zsi típusá
zsi nál úg mi Holbergné követe kölcsönado pénzé ronto nyelv besz tehetetlen tű
szolg gyalázkodás Beny Bern 1770 Sim Kristó Váratl vendé 17 körü Filarg 177
Dugoni Andr mind élőd fölülmúlv legútszéli durvaságokk szidalmaz zsid ügyefogyo
alakokk teletömö Aranyperec együg históriájába E regén dolgoz f színpad Endrő
Ján 17 el becsülete megbízha zsi Hatva Istv darabjáb szerep arábi po 17 vígját
azonb szint Holberg-magyarítá Csokon drámájáb jelentkez elősz jellegzet fől
saját zsi népéle vonásokk felruház zsi Cultu jólleh Csokon e más vígjátékán zsi
alak ugyancs visszavezethe Plautus-Holberg-fé típus azz különbségge ho Csokon
róm vígját rava szolgáján szerep ruház zsidór kísértetn öltöz ak pénzh jut Gers
Malheureu 17 Csokon népéle zsibvásár zsidó elszigete jelens marad zsi alak
hagyomány tulajdonságaib állandósu konvencionális let M Kisfalu Károlyn i b
nemesszív hál zsi moz színpado Izsá még pénzén követelésév á e gyilko 18 Kato
Józs érdeklődé zsid történe múlt fe fordul Drámá dolgoz f Jeruzsál pusztulá
vall ha sze eszméjéé rajon zsid tragédiáj színpa kellék emberteleníte zsid
jellemvonás közö cs árnyala különbség vanna ravasz,haszonles hízel kereske egyi
üzl kedvéé kiszeme vásár hiúság legyezge Csa Pá Megházasodta 18 kamatsze uzsor
mási kin magatartás pé hasz nagysá határoz m Szigliget vilá 18 Sziglige egyébké
társadalm tes felelős zsid bűneiér tendenc ütköz Lőri szerepébő tisztesség
keresett elüt kénytel hajháss lenn Zsi 18 effé üzlete bolto kereske zsi pedi m
hangoztat ma becsületességé valójáb cs gono furfan háza Gaa K Júli 18 va o
önérzet hang vé ma embe jogai mi Schnap Móz kocsmáro még cs haszn h
becsületességéb Na Igná Tisztújítá 18 Népszínműveinkb mi sűrűbb ford e zagy
beszé zsi komik epiz figuráj Hoss sorb von fe árveré hié Szige Józse Kisért
csizmadi 1856 bőrkereske Csepregh Sár csik 18 gabonaűz Koro P tékoz asszon 18
pénzkuf áge Almá Bal Tihamé milimár 18 orgaz révbér Monosto K Utol kene 18
licitá hitele Ráko Je ripacs Pis dolmán 18 uradal árend cifrálko felesé Lukác S
Ár Zsuzsk 18 magyarosod aka kocsmár Ecee K sz asszo leán csárd zsi felesé Abon
Laj Magdus örökség 18 na egyformaságb né találkoz egy-e rokonszenvese zsi al
becsülete dolg falu bí Koró P tékoz asszon 18 szabadságharcb hősies viselke
magy zsi honv Lukác S zsi honvé 18 Ebb darabb m s es polgá házasságr i s
vegyesházass ad zsi bér leán kereszté sörügyn s természetellenességg megí
történetén témáj Almá Tiham Spitz Ré önérzet váro zsi fiatals l f Tó E
népszínművéb tolon 18 Bercz Árp darabjaib újsze zsi alak vonuln színpad tolako
zsi riport harctérrő 18 vil sor irá érdeklőd művelő falu bolt Igmán k pa 18
kereszté társaság kerü jótékonyko zsi asszony Jótéko célr 18 szabadel szell
meré irodal harcos Tol Istvá m problémá szélesí zsi társadal helyzeté ember
vígjátékáb 18 a ellentét rajzolj ame o táto születet lé nemess magy kereskedel
ter szerze érdemeié nemesség eme zsi közöt népszín letűnésév leszoru színpadr
falu zsi alak i recepc ko elhalványítot ellentéteke realizm irán n kedveze
színp stilizá világána magy drá fől szalonél levegőjéb jelení m fővár zsi
alakjai Biza történ Szomo Dez drámá Pént est 18 kereszté földes zsi rab
feleségén szöktetéss kapcsolat életfordulás Mulatság főváro zsi alakok te élő
színpad Moln Fere Dokt ú 19 Szomorú reál kép feste küzkö váro zsidór Föld Im Hivataln
ura 19 Ugya világítot m der oldalr e kispolgá zsi csal élet Gr Lil 19 Romantik
szerel histór hősé tet rab leány Bró Sánd Ly Le 19 Általáb drámaírói cs epiz
szerepek juttatn zsidóna Legtöbbsz karrikaturáv humor figurá színez Lengy
Menyhér Szen Bé nagyritk célzat elfogultságg visz szín Harsány zené ór 19
kabaré¬tréfákb sűr szerep fonák torzíto zsi alakj
15488.
CÍMS Zs mag drámairodalom
SZÓCI Zs mag drámairodalomb XVI máso felé halván jelentk iroda népies
színpa vi mag fal zs tí zs azon kevé tekinth n alakn a be é realit valójá iroda
átülte ide talaj mag környezet Plau ró vígjátékí Mostella vígjátéká uzsorá
világiroda vándorl közb fran közvetítés eljut Holb íróh min különös változta
nél csu kü vonások zsid színe ró uzsorá XVI sz.-v mag vigjátékí Holberg-átdolgozásaik
zsid stiliz uzsor lépte f m mag fal zs típus zs ná ú m Holbergn követ kölcsönad
pénz ront nyel bes tehetetle t szol gyalázkodá Ben Ber 177 Si Krist Várat vend
1 kör Filar 17 Dugon And min élő fölülmúl legútszél durvaságok szidalma zsi ügyefogy
alakok teletöm Aranypere együ históriájáb regé dolgo színpa Endr Já 1 e
becsület megbízh zs Hatv Ist darabjá szere aráb p 1 vígjá azon szin
Holberg-magyarít Csoko drámájá jelentke elős jellegze fő sajá zs népél vonások
felruhá zs Cult jólle Csoko má vígjátéká zs ala ugyanc visszavezeth
Plautus-Holberg-f típu az különbségg h Csoko ró vígjá rav szolgájá szere ruhá
zsidó kísértet öltö a pénz ju Ger Malheure 1 Csoko népél zsibvásá zsid elsziget
jelen mara zs ala hagyomán tulajdonságai állandós konvencionáli le Kisfal
Károly nemesszí há zs mo színpad Izs mé pénzé követelésé gyilk 1 Kat Józ
érdeklőd zsi történ múl f fordu Drám dolgo Jeruzsá pusztul val h sz eszméjé
rajo zsi tragédiá színp kellé embertelenít zsi jellemvoná köz c árnyal különbsé
vann ravasz,haszonle híze keresk egy üz kedvé kiszem vásá hiúsá legyezg Cs P
Megházasodt 1 kamatsz uzso más ki magatartá p has nagys határo Sziglige vil 1
Sziglig egyébk társadal te felelő zsi bűneié tenden ütkö Lőr szerepéb tisztessé
kereset elü kényte hajhás len Zs 1 eff üzlet bolt keresk zs ped hangozta m
becsületesség valójá c gon furfa ház Ga Júl 1 v önérze han v m emb joga m Schna
Mó kocsmár mé c hasz becsületességé N Ign Tisztújít 1 Népszínműveink m sűrűb
for zag besz zs komi epi figurá Hos sor vo f árver hi Szig Józs Kisér csizmad
185 bőrkeresk Csepreg Sá csi 1 gabonaű Kor téko asszo 1 pénzku ág Alm Ba Tiham
milimá 1 orga révbé Monost Uto ken 1 licit hitel Rák J ripac Pi dolmá 1 urada
áren cifrálk feles Luká Á Zsuzs 1 magyaroso ak kocsmá Ece s assz leá csár zs feles
Abo La Magdu öröksé 1 n egyformaság n találko egy- rokonszenves zs a becsület
dol fal b Kor téko asszo 1 szabadságharc hősie viselk mag zs hon Luká zs honv 1
Eb darab e polg házasság vegyesházas a zs bé leá kereszt sörügy
természetellenesség meg történeté témá Alm Tiha Spit R önérze vár zs fiatal T
népszínművé tolo 1 Berc Ár darabjai újsz zs ala vonul színpa tolak zs ripor
harctérr 1 vi so ir érdeklő művel fal bol Igmá p 1 kereszt társasá ker
jótékonyk zs asszon Jóték cél 1 szabade szel mer iroda harco To Istv problém
széles zs társada helyzet embe vígjátéká 1 ellenté rajzol am tát születe l
nemes mag kereskede te szerz érdemei nemessé em zs közö népszí letűnésé leszor
színpad fal zs ala recep k elhalványíto ellentétek realiz irá kedvez szín
stiliz világán mag dr fő szaloné levegőjé jelen fővá zs alakja Biz törté Szom
De drám Pén es 1 kereszt földe zs ra feleségé szöktetés kapcsola életfordulá
Mulatsá fővár zs alako t él színpa Mol Fer Dok 1 Szomor reá ké fest küzk vár
zsidó Föl I Hivatal ur 1 Ugy világíto de oldal kispolg zs csa éle G Li 1
Romanti szere histó hős te ra leán Br Sán L L 1 Általá drámaíró c epi szerepe
juttat zsidón Legtöbbs karrikaturá humo figur színe Leng Menyhé Sze B nagyrit
célza elfogultság vis szí Harsán zen ó 1 kabaré¬tréfák sű szere foná torzít zs
alak
15488
CÍM Z ma drámairodalo
SZÓC Z ma drámairodalom XV más fel halvá jelent irod népie színp v ma fa z
t z azo kev tekint alak b reali valój irod átült id tala ma környeze Pla r
vígjáték Mostell vígjáték uzsor világirod vándor köz fra közvetíté elju Hol író
mi különö változt né cs k vonáso zsi szín r uzsor XV sz.- ma vigjáték
Holberg-átdolgozásai zsi stili uzso lépt ma fa z típu z n Holberg köve kölcsöna
pén ron nye be tehetetl szo gyalázkod Be Be 17 S Kris Vára ven kö Fila 1 Dugo An
mi él fölülmú legútszé durvaságo szidalm zs ügyefog alako teletö Aranyper egy
históriájá reg dolg színp End J becsüle megbíz z Hat Is darabj szer ará vígj
azo szi Holberg-magyarí Csok drámáj jelentk elő jellegz f saj z népé vonáso
felruh z Cul jóll Csok m vígjáték z al ugyan visszavezet Plautus-Holberg- típ a
különbség Csok r vígj ra szolgáj szer ruh zsid kísérte ölt pén j Ge Malheur
Csok népé zsibvás zsi elszige jele mar z al hagyomá tulajdonsága állandó
konvencionál l Kisfa Károl nemessz h z m színpa Iz m pénz követelés gyil Ka Jó
érdeklő zs törté mú ford Drá dolg Jeruzs pusztu va s eszméj raj zs tragédi szín
kell embertelení zs jellemvon kö árnya különbs van ravasz,haszonl híz keres eg
ü kedv kisze vás hiús legyez C Megházasod kamats uzs má k magatart ha nagy
határ Sziglig vi Szigli egyéb társada t felel zs bűnei tende ütk Lő szerepé
tisztess kerese el kényt hajhá le Z ef üzle bol keres z pe hangozt becsületessé
valój go furf há G Jú önérz ha em jog Schn M kocsmá m has becsületesség Ig
Tisztújí Népszínművein sűrű fo za bes z kom ep figur Ho so v árve h Szi Józ
Kisé csizma 18 bőrkeres Csepre S cs gabona Ko ték assz pénzk á Al B Tiha milim
org révb Monos Ut ke lici hite Rá ripa P dolm urad áre cifrál fele Luk Zsuz
magyaros a kocsm Ec ass le csá z fele Ab L Magd öröks egyformasá találk egy
rokonszenve z becsüle do fa Ko ték assz szabadsághar hősi visel ma z ho Luk z
hon E dara pol házassá vegyesháza z b le keresz sörüg természetellenessé me
történet tém Al Tih Spi önérz vá z fiata népszínműv tol Ber Á darabja újs z al
vonu színp tola z ripo harctér v s i érdekl műve fa bo Igm keresz társas ke
jótékony z asszo Jóté cé szabad sze me irod harc T Ist problé széle z társad
helyze emb vígjáték ellent rajzo a tá szület neme ma keresked t szer érdeme
nemess e z köz népsz letűnés leszo színpa fa z al rece elhalványít ellentéte
reali ir kedve szí stili világá ma d f szalon levegőj jele főv z alakj Bi tört
Szo D drá Pé e keresz föld z r feleség szökteté kapcsol életfordul Mulats fővá
z alak é színp Mo Fe Do Szomo re k fes küz vá zsid Fö Hivata u Ug világít d
olda kispol z cs él L Romant szer hist hő t r leá B Sá Által drámaír ep szerep
jutta zsidó Legtöbb karrikatur hum figu szín Len Menyh Sz nagyri célz
elfogultsá vi sz Harsá ze kabaré¬tréfá s szer fon torzí z ala
1548
CÍ m drámairodal
SZÓ m drámairodalo X má fe halv jelen iro népi szín m f az ke tekin ala
real való iro átül i tal m környez Pl vígjáté Mostel vígjáté uzso világiro
vándo kö fr közvetít elj Ho ír m külön változ n c vonás zs szí uzso X sz. m
vigjáté Holberg-átdolgozása zs stil uzs lép m f típ Holber köv kölcsön pé ro ny
b tehetet sz gyalázko B B 1 Kri Vár ve k Fil Dug A m é fölülm legútsz durvaság
szidal z ügyefo alak telet Aranype eg históriáj re dol szín En becsül megbí Ha
I darab sze ar víg az sz Holberg-magyar Cso drámá jelent el jelleg sa nép vonás
felru Cu jól Cso vígjáté a ugya visszaveze Plautus-Holberg tí különbsé Cso víg
r szolgá sze ru zsi kísért öl pé G Malheu Cso nép zsibvá zs elszig jel ma a
hagyom tulajdonság álland konvencioná Kisf Káro nemess színp I pén követelé gyi
K J érdekl z tört m for Dr dol Jeruz puszt v eszmé ra z tragéd szí kel
embertelen z jellemvo k árny különb va ravasz,haszon hí kere e ked kisz vá hiú
legye Megházaso kamat uz m magatar h nag hatá Szigli v Szigl egyé társad fele z
bűne tend üt L szerep tisztes keres e kény hajh l e üzl bo kere p hangoz
becsületess való g fur h J önér h e jo Sch kocsm ha becsületessé I Tisztúj
Népszínművei sűr f z be ko e figu H s árv Sz Jó Kis csizm 1 bőrkere Csepr c
gabon K té ass pénz A Tih mili or rév Mono U k lic hit R rip dol ura ár cifrá
fel Lu Zsu magyaro kocs E as l cs fel A Mag örök egyformas talál eg rokonszenv
becsül d f K té ass szabadságha hős vise m h Lu ho dar po házass vegyesház l
keres sörü természetelleness m történe té A Ti Sp önér v fiat népszínmű to Be
darabj új a von szín tol rip harcté érdek műv f b Ig keres társa k jótékon assz
Jót c szaba sz m iro har Is probl szél társa helyz em vígjáté ellen rajz t
szüle nem m kereske sze érdem nemes kö néps letűné lesz színp f a rec elhalványí
ellentét real i kedv sz stil világ m szalo levegő jel fő alak B tör Sz dr P
keres föl felesé szöktet kapcso életfordu Mulat főv ala szín M F D Szom r fe kü
v zsi F Hivat U világí old kispo c é Roman sze his h le S Álta drámaí e szere
jutt zsid Legtöb karrikatu hu fig szí Le Meny S nagyr cél elfogults v s Hars z
kabaré¬tréf sze fo torz al