15490.htm
CÍMSZÓ: Zsidó a népdalban
SZÓCIKK: "Zsidó a
népdalban. A zsidó, mint a falusi élet egyik jellegzetes típusa, népdalainkban
is állandóvá merevedett foglalkozásával, jellemvonásaival jelenik meg. A népköltési
gyűjtemények dalai a kereskedő és a kocsmáros zsidót emlegetik legtöbbször. A
batyus, bugyros, talyigás, házaló, fütyülő zsidó vagy eladja portékáját, a
szappant, pirositót, bőrt, krinolinos ruhát, vagy összevásárolja a gyapjút, a
zabot, a dobra vert holmikat. A ravaszság, furfang, lelemény, hamisság
elmaradhatatlan tulajdonsága a vén Áronnak, a vörös zsidónak, Spiczer Nácinak,
Icignek. A nép minden különösebb bántó célzat nélkül aposztrófálja a zsidót,
sőt néha a gazdag kényelmes életével szemben megénekli a szegény szomorú
küzködését is. Mózes úr, Salamon és a többi kocsmáros zsidó vizes bort árul,
gyakran mér hitelbe, de a tartozásért ép úgy kínozza a szegény adóst, mint a
pap vagy a bíró. Népdalaink egyéb zsidó vonatkozású motívumai : a betyár
agyonveri a zsidót, mert megcsalta; megöli, mert a pénzére vágyik ; a zsidó
örül, ha a tolvaj csak kirabolja ; a félénk zsidót a nép üti, veri; a gyáva
zsidó nem való katonának; a zsidó nem eszi a magyar kedves eledelét, a
szalonnát; a szerelmes legény elnéző, ha zsidólány a babája. A zsidó ugyan
nélkülözhetetlen tartozéka a falu életének és az egyik népdal mégis azt
óhajtja, bárcsak minden zsidó elmenne Jeruzsálembe. (V. ö. Kecskeméti Ármin, «A
zsidó a magyar népköltészetben és színműirodalomban, Budapest 1896.)"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5490. címszó a lexikon =>
986. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15490.htm
CÍMSZÓ: Zsidó a népdalban
SZÓCIKK: Zsidó a népdalban. A zsidó, mint a falusi élet egyik jellegzetes
típusa, népdalainkban is állandóvá merevedett foglalkozásával, jellemvonásaival
jelenik meg. A népköltési gyűjtemények dalai a kereskedő és a kocsmáros zsidót
emlegetik legtöbbször. A batyus, bugyros, talyigás, házaló, fütyülő zsidó vagy
eladja portékáját, a szappant, pirositót, bőrt, krinolinos ruhát, vagy
összevásárolja a gyapjút, a zabot, a dobra vert holmikat. A ravaszság, furfang,
lelemény, hamisság elmaradhatatlan tulajdonsága a vén Áronnak, a vörös
zsidónak, Spiczer Nácinak, Icignek. A nép minden különösebb bántó célzat nélkül
aposztrófálja a zsidót, sőt néha a gazdag kényelmes életével szemben megénekli
a szegény szomorú küzködését is. Mózes úr, Salamon és a többi kocsmáros zsidó
vizes bort árul, gyakran mér hitelbe, de a tartozásért ép úgy kínozza a szegény
adóst, mint a pap vagy a bíró. Népdalaink egyéb zsidó vonatkozású motívumai : a
betyár agyonveri a zsidót, mert megcsalta; megöli, mert a pénzére vágyik ; a
zsidó örül, ha a tolvaj csak kirabolja ; a félénk zsidót a nép üti, veri; a
gyáva zsidó nem való katonának; a zsidó nem eszi a magyar kedves eledelét, a
szalonnát; a szerelmes legény elnéző, ha zsidólány a babája. A zsidó ugyan
nélkülözhetetlen tartozéka a falu életének és az egyik népdal mégis azt
óhajtja, bárcsak minden zsidó elmenne Jeruzsálembe. V. ö. Kecskeméti Ármin, A
zsidó a magyar népköltészetben és színműirodalomban, Budapest 1896.
15490.ht
CÍMSZÓ Zsid népdalba
SZÓCIKK Zsid népdalban zsidó min falus éle egyi jellegzete típusa
népdalainkba i állandóv merevedet foglalkozásával jellemvonásaiva jeleni meg
népköltés gyűjteménye dala keresked é kocsmáro zsidó emlegeti legtöbbször
batyus bugyros talyigás házaló fütyül zsid vag eladj portékáját szappant
pirositót bőrt krinolino ruhát vag összevásárolj gyapjút zabot dobr ver
holmikat ravaszság furfang lelemény hamissá elmaradhatatla tulajdonság vé
Áronnak vörö zsidónak Spicze Nácinak Icignek né minde különöseb bánt célza
nélkü aposztrófálj zsidót ső néh gazda kényelme életéve szembe megénekl szegén
szomor küzködésé is Móze úr Salamo é több kocsmáro zsid vize bor árul gyakra mé
hitelbe d tartozásér é úg kínozz szegén adóst min pa vag bíró Népdalain egyé
zsid vonatkozás motívuma betyá agyonver zsidót mer megcsalta megöli mer pénzér
vágyi zsid örül h tolva csa kirabolj félén zsidó né üti veri gyáv zsid ne val
katonának zsid ne esz magya kedve eledelét szalonnát szerelme legén elnéző h
zsidólán babája zsid ugya nélkülözhetetle tartozék fal életéne é a egyi népda
mégi az óhajtja bárcsa minde zsid elmenn Jeruzsálembe V ö Kecskemét Ármin zsid
magya népköltészetbe é színműirodalomban Budapes 1896
15490.h
CÍMSZ Zsi népdalb
SZÓCIK Zsi népdalba zsid mi falu él egy jellegzet típus népdalainkb állandó
merevede foglalkozásáva jellemvonásaiv jelen me népkölté gyűjtemény dal kereske
kocsmár zsid emleget legtöbbszö batyu bugyro talyigá házal fütyü zsi va elad
portékájá szappan pirositó bőr krinolin ruhá va összevásárol gyapjú zabo dob ve
holmika ravaszsá furfan lelemén hamiss elmaradhatatl tulajdonsá v Áronna vör
zsidóna Spicz Nácina Icigne n mind különöse bán célz nélk aposztrófál zsidó s
né gazd kényelm életév szemb megének szegé szomo küzködés i Móz ú Salam töb
kocsmár zsi viz bo áru gyakr m hitelb tartozásé ú kínoz szegé adós mi p va bír
Népdalai egy zsi vonatkozá motívum bety agyonve zsidó me megcsalt megöl me
pénzé vágy zsi örü tolv cs kirabol félé zsid n üt ver gyá zsi n va katonána zsi
n es magy kedv eledelé szalonná szerelm legé elnéz zsidólá babáj zsi ugy
nélkülözhetetl tartozé fa életén egy népd még a óhajtj bárcs mind zsi elmen
Jeruzsálemb Kecskemé Ármi zsi magy népköltészetb színműirodalomba Budape 189
15490.
CÍMS Zs népdal
SZÓCI Zs népdalb zsi m fal é eg jellegze típu népdalaink álland mereved
foglalkozásáv jellemvonásai jele m népkölt gyűjtemén da keresk kocsmá zsi
emlege legtöbbsz baty bugyr talyig háza füty zs v ela portékáj szappa pirosit
bő krinoli ruh v összevásáro gyapj zab do v holmik ravaszs furfa lelemé hamis
elmaradhatat tulajdons Áronn vö zsidón Spic Nácin Icign min különös bá cél nél
aposztrófá zsid n gaz kényel életé szem megéne szeg szom küzködé Mó Sala tö
kocsmá zs vi b ár gyak hitel tartozás kíno szeg adó m v bí Népdala eg zs
vonatkoz motívu bet agyonv zsid m megcsal megö m pénz vág zs ör tol c kirabo
fél zsi ü ve gy zs v katonán zs e mag ked eledel szalonn szerel leg elné zsidól
babá zs ug nélkülözhetet tartoz f életé eg nép mé óhajt bárc min zs elme
Jeruzsálem Kecskem Árm zs mag népköltészet színműirodalomb Budap 18
15490
CÍM Z népda
SZÓC Z népdal zs fa e jellegz típ népdalain állan mereve foglalkozásá
jellemvonása jel népköl gyűjtemé d keres kocsm zs emleg legtöbbs bat bugy talyi
ház füt z el portéká szapp pirosi b krinol ru összevásár gyap za d holmi ravasz
furf lelem hami elmaradhata tulajdon Áron v zsidó Spi Náci Icig mi különö b cé
né aposztróf zsi ga kénye élet sze megén sze szo küzköd M Sal t kocsm z v á gya
hite tartozá kín sze ad b Népdal e z vonatko motív be agyon zsi megcsa meg pén
vá z ö to kirab fé zs v g z katoná z ma ke elede szalon szere le eln zsidó bab
z u nélkülözhete tarto élet e né m óhaj bár mi z elm Jeruzsále Kecske Ár z ma
népköltésze színműirodalom Buda 1
1549
CÍ népd
SZÓ népda z f jelleg tí népdalai álla merev foglalkozás jellemvonás je
népkö gyűjtem kere kocs z emle legtöbb ba bug taly há fü e porték szap piros
krino r összevásá gya z holm ravas fur lele ham elmaradhat tulajdo Áro zsid Sp
Nác Ici m külön c n aposztró zs g kény éle sz megé sz sz küzkö Sa kocs gy hit
tartoz kí sz a Népda vonatk motí b agyo zs megcs me pé v t kira f z katon m k
eled szalo szer l el zsid ba nélkülözhet tart éle n óha bá m el Jeruzsál Kecsk
Á m népköltész színműirodalo Bud