15492.htm

CÍMSZÓ: Zsidó bíró

SZÓCIKK: "Zsidóbíró. Eredetileg német, illetve osztrák intézmény. IV. Béla zsidó törvénye átvette és ki­sebb ügyekben a királyi hatóságot helyettesítette. Az egyes városokba a király nevezte ki rendszerint a legelőkelőbb polgárok közül. A vallási ügyekből keletkezett perek már nem az ő hatáskörébe tartoztak, mert azokat a zsidók törvényszéke intézte el a «zsidóiskola» előtt (1. Zsidó törvényszék és Bész-din). Ha kivételes esetben maguk a zsidók mégis kérték a Zs. közbenjárását, akkor se mondhatott ő maga ítéletet, hanem csak ő vitte az ügyet a zsidó iskola elé, ő idézte meg a feleket. Fontosabb ügyekben a király, vagy a kancellár ítélkezett. E főhatósági és védúri jogok gyakorlására később Nagy Lajos külön főhivatalnokot nevezett ki, aki az «országban lakó minden zsidók bírája» címet kapta. Az első ilyen országos Zs., akit a történelem föl jegyzett, Simon mester volt, aki 1371. foglalta el hivatalát. 1376-ban Jakab tárnokmester, majd 1378. Temlinusz szt. györgyi gróf következett, 1381. Zámbó Miklós tárnokmester, akiről igen rossz emlékek maradtak fenn; fosztogatta a zsidókat és 1383 táján annyira visszaélt hivatalos hatalmával, hogy több városban számos zsidót letartóztatott és vagyonukat lefoglalta. Erzsébet, Mária királynő anyja erre «hűséges zsidóihoz» rendeletet bocsátott ki és felmentette őket Zámbó Miklós főhatósága alól, míg az a károkat meg nem téríti és a bántalmakért elégtételt nem ad. Zámbó után 1383-1431-ig Gara Miklós nádor következett, majd 1435. Ország Mihály kincstárnok és 1440. pedig Hédervári. Lőrinc nádor, aki valószínűleg az utolsó országos Zs. volt. Az országos Zs. hivatalos minőségben a királyt helyettesítette. Rendszerint a király személye körül teljesített szolgálatot az udvarnál. Szükség esetén utazott csak ki a helyszínre, vagy magát ott ideiglenesen képviseltette. Ha teendői nagyon felszaporodtak al-Zs.-t vett maga mellé, mit főleg az olyan országos Zs. tett meg, akinek magas állami teendői voltak és így nem foglalkozhatott az országos Zs.-i hivatal aprólékos teendőivel. Egyébként az országos Zs. szabályozta a keresztények és zsidók közötti viszonyt, ő védelmezte a zsidók jogait és az illetékes fórumokkal ő hajttatta be a követeléseiket. De ő gondoskodott arról is, hogy a zsidók a koronának fizetendő adójukat leróják. A városok és a zsidók közt felmerülő viszályokat is ő intézte el. 1444-ben Mátyás alatt végkép megszűnt a Zs. hivatala, mert az ekkor már vagy harmincöt esztendeje fennálló azon törvény mellett, mely a magánjogi és büntető eljárást a királyi városok hatáskörébe utalta, sehogyse tarthatta magát. A városok polgári és büntető hatósága fölött legfelsőbb fokon a tárnokmester állott. A városi Zs.-i intézmény azonban megmaradhatott, mert ez amúgy is csak zsidók belügyeivel foglalkozhatott. Zsigmond király még ezt a hatáskörét is korlátozta és csupán a zsidó törvényszék ellenőrzésére adott neki jogot. Ez a hatásköre még Mátyás idejében is fennállott, azzal a különbséggel csupán, hogy Mátyás által létesített zsidó prefektura szerve, illetve alárendeltje volt. Az országos Zs.-i hivatal fennállása idején a városi Zs.-t az országos Zs nevezte ki. Mikor azonban az országos Zs.-i intézmény megszűnt, a kinevezés joga nem szállhatott át a zsidó prefektusra (1. Zsidó prefektura) mert zsidóra nem ruházhatták ezt a jogot. A városok maguknak tartották fenn ezt a jogot és rendszerint a város nevezte ki a helyi Zs.-t a tanácsnokok közül. Előfordult az is, hogy a zsidók és keresztények közösen választották meg a Zs.-t és a választást csak megerősítette a város. Ekkor a Zs. tiszte a zsidók védelmezéséből, fölöttük való bíráskodásból állott és neki kellett közbejárni köztük és á város keresztény polgárai, illetve hatósága között. Ez a tisztség így inkább rendőri, mint bírói volt, mert neki kellett a zsidókra vonatkozó rendeleteket végrehajtani, a bűnösöket kiszolgáltatni az illetékes bíróságnak."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5492. címszó a lexikon => 986. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15492.htm

CÍMSZÓ: Zsidó bíró

SZÓCIKK: Zsidóbíró. Eredetileg német, illetve osztrák intézmény. IV. Béla zsidó törvénye átvette és ki­sebb ügyekben a királyi hatóságot helyettesítette. Az egyes városokba a király nevezte ki rendszerint a legelőkelőbb polgárok közül. A vallási ügyekből keletkezett perek már nem az ő hatáskörébe tartoztak, mert azokat a zsidók törvényszéke intézte el a zsidóiskola előtt 1. Zsidó törvényszék és Bész-din . Ha kivételes esetben maguk a zsidók mégis kérték a Zs. közbenjárását, akkor se mondhatott ő maga ítéletet, hanem csak ő vitte az ügyet a zsidó iskola elé, ő idézte meg a feleket. Fontosabb ügyekben a király, vagy a kancellár ítélkezett. E főhatósági és védúri jogok gyakorlására később Nagy Lajos külön főhivatalnokot nevezett ki, aki az országban lakó minden zsidók bírája címet kapta. Az első ilyen országos Zs., akit a történelem föl jegyzett, Simon mester volt, aki 1371. foglalta el hivatalát. 1376-ban Jakab tárnokmester, majd 1378. Temlinusz szt. györgyi gróf következett, 1381. Zámbó Miklós tárnokmester, akiről igen rossz emlékek maradtak fenn; fosztogatta a zsidókat és 1383 táján annyira visszaélt hivatalos hatalmával, hogy több városban számos zsidót letartóztatott és vagyonukat lefoglalta. Erzsébet, Mária királynő anyja erre hűséges zsidóihoz rendeletet bocsátott ki és felmentette őket Zámbó Miklós főhatósága alól, míg az a károkat meg nem téríti és a bántalmakért elégtételt nem ad. Zámbó után 1383-1431-ig Gara Miklós nádor következett, majd 1435. Ország Mihály kincstárnok és 1440. pedig Hédervári. Lőrinc nádor, aki valószínűleg az utolsó országos Zs. volt. Az országos Zs. hivatalos minőségben a királyt helyettesítette. Rendszerint a király személye körül teljesített szolgálatot az udvarnál. Szükség esetén utazott csak ki a helyszínre, vagy magát ott ideiglenesen képviseltette. Ha teendői nagyon felszaporodtak al-Zs.-t vett maga mellé, mit főleg az olyan országos Zs. tett meg, akinek magas állami teendői voltak és így nem foglalkozhatott az országos Zs.-i hivatal aprólékos teendőivel. Egyébként az országos Zs. szabályozta a keresztények és zsidók közötti viszonyt, ő védelmezte a zsidók jogait és az illetékes fórumokkal ő hajttatta be a követeléseiket. De ő gondoskodott arról is, hogy a zsidók a koronának fizetendő adójukat leróják. A városok és a zsidók közt felmerülő viszályokat is ő intézte el. 1444-ben Mátyás alatt végkép megszűnt a Zs. hivatala, mert az ekkor már vagy harmincöt esztendeje fennálló azon törvény mellett, mely a magánjogi és büntető eljárást a királyi városok hatáskörébe utalta, sehogyse tarthatta magát. A városok polgári és büntető hatósága fölött legfelsőbb fokon a tárnokmester állott. A városi Zs.-i intézmény azonban megmaradhatott, mert ez amúgy is csak zsidók belügyeivel foglalkozhatott. Zsigmond király még ezt a hatáskörét is korlátozta és csupán a zsidó törvényszék ellenőrzésére adott neki jogot. Ez a hatásköre még Mátyás idejében is fennállott, azzal a különbséggel csupán, hogy Mátyás által létesített zsidó prefektura szerve, illetve alárendeltje volt. Az országos Zs.-i hivatal fennállása idején a városi Zs.-t az országos Zs nevezte ki. Mikor azonban az országos Zs.-i intézmény megszűnt, a kinevezés joga nem szállhatott át a zsidó prefektusra 1. Zsidó prefektura mert zsidóra nem ruházhatták ezt a jogot. A városok maguknak tartották fenn ezt a jogot és rendszerint a város nevezte ki a helyi Zs.-t a tanácsnokok közül. Előfordult az is, hogy a zsidók és keresztények közösen választották meg a Zs.-t és a választást csak megerősítette a város. Ekkor a Zs. tiszte a zsidók védelmezéséből, fölöttük való bíráskodásból állott és neki kellett közbejárni köztük és á város keresztény polgárai, illetve hatósága között. Ez a tisztség így inkább rendőri, mint bírói volt, mert neki kellett a zsidókra vonatkozó rendeleteket végrehajtani, a bűnösöket kiszolgáltatni az illetékes bíróságnak.

15492.ht

CÍMSZÓ Zsid bír

SZÓCIKK Zsidóbíró Eredetile német illetv osztrá intézmény IV Bél zsid törvény átvett é ki­seb ügyekbe király hatóságo helyettesítette A egye városokb királ nevezt k rendszerin legelőkelőb polgáro közül vallás ügyekbő keletkezet pere má ne a hatásköréb tartoztak mer azoka zsidó törvényszék intézt e zsidóiskol előt 1 Zsid törvényszé é Bész-di H kivétele esetbe magu zsidó mégi kérté Zs közbenjárását akko s mondhatot mag ítéletet hane csa vitt a ügye zsid iskol elé idézt me feleket Fontosab ügyekbe király vag kancellá ítélkezett főhatóság é védúr jogo gyakorlásár későb Nag Lajo külö főhivatalnoko nevezet ki ak a országba lak minde zsidó bíráj címe kapta A els ilye országo Zs. aki történele fö jegyzett Simo meste volt ak 1371 foglalt e hivatalát 1376-ba Jaka tárnokmester maj 1378 Temlinus szt györgy gró következett 1381 Zámb Mikló tárnokmester akirő ige ross emléke maradta fenn fosztogatt zsidóka é 138 tájá annyir visszaél hivatalo hatalmával hog töb városba számo zsidó letartóztatot é vagyonuka lefoglalta Erzsébet Mári királyn anyj err hűsége zsidóiho rendelete bocsátot k é felmentett őke Zámb Mikló főhatóság alól mí a károka me ne térít é bántalmakér elégtétel ne ad Zámb utá 1383-1431-i Gar Mikló nádo következett maj 1435 Orszá Mihál kincstárno é 1440 pedi Hédervári Lőrin nádor ak valószínűle a utols országo Zs volt A országo Zs hivatalo minőségbe király helyettesítette Rendszerin királ személy körü teljesítet szolgálato a udvarnál Szüksé eseté utazot csa k helyszínre vag magá ot ideiglenese képviseltette H teendő nagyo felszaporodta al-Zs.- vet mag mellé mi főle a olya országo Zs tet meg akine maga állam teendő volta é íg ne foglalkozhatot a országo Zs.- hivata apróléko teendőivel Egyébkén a országo Zs szabályozt kereszténye é zsidó között viszonyt védelmezt zsidó jogai é a illetéke fórumokka hajttatt b követeléseiket D gondoskodot arró is hog zsidó koronána fizetend adójuka leróják városo é zsidó köz felmerül viszályoka i intézt el 1444-be Mátyá alat végké megszűn Zs hivatala mer a ekko má vag harmincö esztendej fennáll azo törvén mellett mel magánjog é büntet eljárás király városo hatásköréb utalta sehogys tarthatt magát városo polgár é büntet hatóság fölöt legfelsőb foko tárnokmeste állott város Zs.- intézmén azonba megmaradhatott mer e amúg i csa zsidó belügyeive foglalkozhatott Zsigmon királ mé ez hatásköré i korlátozt é csupá zsid törvényszé ellenőrzésér adot nek jogot E hatáskör mé Mátyá idejébe i fennállott azza különbségge csupán hog Mátyá álta létesítet zsid prefektur szerve illetv alárendeltj volt A országo Zs.- hivata fennállás idejé város Zs.- a országo Z nevezt ki Miko azonba a országo Zs.- intézmén megszűnt kinevezé jog ne szállhatot á zsid prefektusr 1 Zsid prefektur mer zsidór ne ruházhattá ez jogot városo magukna tartottá fen ez jogo é rendszerin váro nevezt k hely Zs.- tanácsnoko közül Előfordul a is hog zsidó é kereszténye közöse választottá me Zs.- é választás csa megerősített város Ekko Zs tiszt zsidó védelmezéséből fölöttü val bíráskodásbó állot é nek kellet közbejárn köztü é váro keresztén polgárai illetv hatóság között E tisztsé íg inkáb rendőri min bíró volt mer nek kellet zsidókr vonatkoz rendeleteke végrehajtani bűnösöke kiszolgáltatn a illetéke bíróságnak

15492.h

CÍMSZ Zsi bí

SZÓCIK Zsidóbír Eredetil néme illet osztr intézmén I Bé zsi törvén átvet ki­se ügyekb királ hatóság helyettesített egy városok kirá nevez rendszeri legelőkelő polgár közü vallá ügyekb keletkeze per m n hatásköré tartozta me azok zsid törvényszé intéz zsidóisko elő Zsi törvénysz Bész-d kivétel esetb mag zsid még kért Z közbenjárásá akk mondhato ma ítélete han cs vit ügy zsi isko el idéz m feleke Fontosa ügyekb királ va kancell ítélkezet főhatósá védú jog gyakorlásá késő Na Laj kül főhivatalnok neveze k a országb la mind zsid bírá cím kapt el ily ország Zs ak történel f jegyzet Sim mest vol a 137 foglal hivatalá 1376-b Jak tárnokmeste ma 137 Temlinu sz györg gr következet 138 Zám Mikl tárnokmeste akir ig ros emlék maradt fen fosztogat zsidók 13 táj annyi visszaé hivatal hatalmáva ho tö városb szám zsid letartóztato vagyonuk lefoglalt Erzsébe Már király any er hűség zsidóih rendelet bocsáto felmentet ők Zám Mikl főhatósá aló m károk m n térí bántalmaké elégtéte n a Zám ut 1383-1431- Ga Mikl nád következet ma 143 Orsz Mihá kincstárn 144 ped Hédervár Lőri nádo a valószínűl utol ország Z vol ország Z hivatal minőségb királ helyettesített Rendszeri kirá személ kör teljesíte szolgálat udvarná Szüks eset utazo cs helyszínr va mag o ideiglenes képviseltett teend nagy felszaporodt al-Zs. ve ma mell m fől oly ország Z te me akin mag álla teend volt í n foglalkozhato ország Zs. hivat aprólék teendőive Egyébké ország Z szabályoz keresztény zsid közöt viszony védelmez zsid joga illeték fórumokk hajttat követeléseike gondoskodo arr i ho zsid koronán fizeten adójuk lerójá város zsid kö felmerü viszályok intéz e 1444-b Máty ala végk megszű Z hivatal me ekk m va harminc esztende fennál az törvé mellet me magánjo bünte eljárá királ város hatásköré utalt sehogy tarthat magá város polgá bünte hatósá fölö legfelső fok tárnokmest állot váro Zs. intézmé azonb megmaradhatot me amú cs zsid belügyeiv foglalkozhatot Zsigmo kirá m e hatáskör korlátoz csup zsi törvénysz ellenőrzésé ado ne jogo hatáskö m Máty idejéb fennállot azz különbségg csupá ho Máty ált létesíte zsi prefektu szerv illet alárendelt vol ország Zs. hivat fennállá idej váro Zs. ország nevez k Mik azonb ország Zs. intézmé megszűn kinevez jo n szállhato zsi prefektus Zsi prefektu me zsidó n ruházhatt e jogo város magukn tartott fe e jog rendszeri vár nevez hel Zs. tanácsnok közü Előfordu i ho zsid keresztény közös választott m Zs. választá cs megerősítet váro Ekk Z tisz zsid védelmezésébő fölött va bíráskodásb állo ne kelle közbejár közt vár kereszté polgára illet hatósá közöt tiszts í inká rendőr mi bír vol me ne kelle zsidók vonatko rendeletek végrehajtan bűnösök kiszolgáltat illeték bíróságna

15492.

CÍMS Zs b

SZÓCI Zsidóbí Eredeti ném ille oszt intézmé B zs törvé átve ki­s ügyek kirá hatósá helyettesítet eg városo kir neve rendszer legelőkel polgá köz vall ügyek keletkez pe hatáskör tartozt m azo zsi törvénysz inté zsidóisk el Zs törvénys Bész- kivéte eset ma zsi mé kér közbenjárás ak mondhat m ítélet ha c vi üg zs isk e idé felek Fontos ügyek kirá v kancel ítélkeze főhatós véd jo gyakorlás kés N La kü főhivatalno nevez ország l min zsi bír cí kap e il orszá Z a történe jegyze Si mes vo 13 fogla hivatal 1376- Ja tárnokmest m 13 Temlin s györ g következe 13 Zá Mik tárnokmest aki i ro emlé marad fe fosztoga zsidó 1 tá anny vissza hivata hatalmáv h t város szá zsi letartóztat vagyonu lefoglal Erzséb Má királ an e hűsé zsidói rendele bocsát felmente ő Zá Mik főhatós al káro tér bántalmak elégtét Zá u 1383-1431 G Mik ná következe m 14 Ors Mih kincstár 14 pe Hédervá Lőr nád valószínű uto orszá vo orszá hivata minőség kirá helyettesítet Rendszer kir szemé kö teljesít szolgála udvarn Szük ese utaz c helyszín v ma ideiglene képviseltet teen nag felszaporod al-Zs v m mel fő ol orszá t m aki ma áll teen vol foglalkozhat orszá Zs hiva aprólé teendőiv Egyébk orszá szabályo keresztén zsi közö viszon védelme zsi jog illeté fórumok hajtta követeléseik gondoskod ar h zsi koroná fizete adóju lerój váro zsi k felmer viszályo inté 1444- Mát al vég megsz hivata m ek v harmin esztend fenná a törv melle m magánj bünt eljár kirá váro hatáskör utal sehog tartha mag váro polg bünt hatós föl legfels fo tárnokmes állo vár Zs intézm azon megmaradhato m am c zsi belügyei foglalkozhato Zsigm kir hatáskö korláto csu zs törvénys ellenőrzés ad n jog hatásk Mát idejé fennállo az különbség csup h Mát ál létesít zs prefekt szer ille alárendel vo orszá Zs hiva fennáll ide vár Zs orszá neve Mi azon orszá Zs intézm megszű kineve j szállhat zs prefektu Zs prefekt m zsid ruházhat jog váro maguk tartot f jo rendszer vá neve he Zs tanácsno köz Előford h zsi keresztén közö választot Zs választ c megerősíte vár Ek tis zsi védelmezéséb fölöt v bíráskodás áll n kell közbejá köz vá kereszt polgár ille hatós közö tiszt ink rendő m bí vo m n kell zsidó vonatk rendelete végrehajta bűnösö kiszolgálta illeté bíróságn

15492

CÍM Z

SZÓC Zsidób Eredet né ill osz intézm z törv átv ki­ ügye kir hatós helyettesíte e város ki nev rendsze legelőke polg kö val ügye keletke p hatáskö tartoz az zs törvénys int zsidóis e Z törvény Bész kivét ese m zs m ké közbenjárá a mondha ítéle h v ü z is id fele Fonto ügye kir kance ítélkez főható vé j gyakorlá ké L k főhivataln neve orszá mi zs bí c ka i orsz történ jegyz S me v 1 fogl hivata 1376 J tárnokmes 1 Temli gyö következ 1 Z Mi tárnokmes ak r eml mara f fosztog zsid t ann vissz hivat hatalmá váro sz zs letartózta vagyon lefogla Erzsé M kirá a hűs zsidó rendel bocsá felment Z Mi főható a kár té bántalma elégté Z 1383-143 Mi n következ 1 Or Mi kincstá 1 p Héderv Lő ná valószín ut orsz v orsz hivat minősé kir helyettesíte Rendsze ki szem k teljesí szolgál udvar Szü es uta helyszí m ideiglen képviselte tee na felszaporo al-Z me f o orsz ak m ál tee vo foglalkozha orsz Z hiv apról teendői Egyéb orsz szabály kereszté zs köz viszo védelm zs jo illet fórumo hajtt követelései gondosko a zs koron fizet adój leró vár zs felme viszály int 1444 Má a vé megs hivat e harmi eszten fenn tör mell magán bün eljá kir vár hatáskö uta seho tarth ma vár pol bün ható fö legfel f tárnokme áll vá Z intéz azo megmaradhat a zs belügye foglalkozhat Zsig ki hatásk korlát cs z törvény ellenőrzé a jo hatás Má idej fennáll a különbsé csu Má á létesí z prefek sze ill alárende v orsz Z hiv fennál id vá Z orsz nev M azo orsz Z intéz megsz kinev szállha z prefekt Z prefek zsi ruházha jo vár magu tarto j rendsze v nev h Z tanácsn kö Előfor zs kereszté köz választo Z válasz megerősít vá E ti zs védelmezésé fölö bíráskodá ál kel közbej kö v keresz polgá ill ható köz tisz in rend b v kel zsid vonat rendelet végrehajt bűnös kiszolgált illet bíróság

1549

CÍ

SZÓ Zsidó Erede n il os intéz tör át k ügy ki ható helyettesít váro k ne rendsz legelők pol k va ügy keletk hatásk tarto a z törvény in zsidói törvén Bés kivé es z k közbenjár mondh ítél i i fel Font ügy ki kanc ítélke főhat v gyakorl k főhivatal nev orsz m z b k ors törté jegy m fog hivat 137 tárnokme Teml gy követke M tárnokme a em mar foszto zsi an viss hiva hatalm vár s z letartózt vagyo lefogl Erzs kir hű zsid rende bocs felmen M főhat ká t bántalm elégt 1383-14 M követke O M kincst Héder L n valószí u ors ors hiva minős ki helyettesít Rendsz k sze teljes szolgá udva Sz e ut helysz ideigle képviselt te n felszapor al- m ors a á te v foglalkozh ors hi apró teendő Egyé ors szabál kereszt z kö visz védel z j ille fórum hajt követelése gondosk z koro fize adó ler vá z felm viszál in 144 M v meg hiva harm eszte fen tö mel magá bü elj ki vá hatásk ut seh tart m vá po bü hat f legfe tárnokm ál v inté az megmaradha z belügy foglalkozha Zsi k hatás korlá c törvén ellenőrz j hatá M ide fennál különbs cs M létes prefe sz il alárend ors hi fenná i v ors ne az ors inté megs kine szállh prefek prefe zs ruházh j vá mag tart rendsz ne tanács k Előfo z kereszt kö választ válas megerősí v t z védelmezés föl bíráskod á ke közbe k keres polg il hat kö tis i ren ke zsi vona rendele végrehaj bűnö kiszolgál ille bírósá