Magyar Zsidó Lexikon: Zsidó irodalom

15498.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: Zsidó irodalom, mindazoknak az írásműveknek a foglalatja, melyeket zsidók írtak zsidó szellemben (nem okvetlenül zsidók számára,). Nem határozhat e tekintetben a nyelv, mert ha egy hitvédő a zsidóság védelmére valamely ország kormányához és közvéleményéhez fordul annak a nyelvén, a nemzsidó nyelv használata még nem szünteti meg a munka zsidó jellegét, Nem lehet a Zs.-ból kirekeszteni a nem vallásos jellegű műveket sem, ahogyan ezt még illetékes körök is hangoztatták, mert a Zsidó Szellem nem csupán vallásos szellem, hanem világias is és átfogja a nép érzelmi és gazdasági világát is. Nem rekeszthető ki természetesen a Zs.-ból a zsidóság által használt jiddis nyelvű munka sem mert az organikusan a zsidó szellemből sarjadt ki A Zs. nyelve: héber (és vele azonosnak vehető arám), görög, arab, jüdisch-deutsch, jiddis «ladino» spanyol-zsidó zsargon és újabban a nemzeti nyelvek. A Zs. egységesebb jellegű mint más nemzeteké, amennyiben többé-kevésbbé minden zsidó irodalmi mű függő viszonyban van a Bibliától. Még az orosz felvilágosító irodalomnak vallásellenes hajtása is (Gordon) a Bibliával helyezkedik valamelyes viszonyba. A Zs. áttekinthetőbb, ha nem korszakokra osztjuk, hanem tartalmát, vagy irodalmi formáját vesszük az elosztályozás alapjául. Mert hiába változnak a korok, a Zs. két különböző korában egy s ugyanazon szellem uralkodik, de egy periódusban valamennyi korszak szelleme lüktet. A Responzumok, pl., amelyek másfélezer évvel a bibliai kor után keletkeztek, teljesen a tórái papi törvények szellemét tükröztetik, míg magában a Tórában, Mózes I. könyvében olyan szellemet lehelnek a történeti elbeszélések, mely inkább prófétákban és a talmudi aggadában, valamint a középkori piutokban található fel. A zsidóságról elmondható tehát, hogy irodalma az idők fölött áll és a korok változásaiban egyformán jellemzi a benső meghasonlottság, a lelki dualizmus, a cselekedet megkötöttsége és a lélek szabad szárnyalása. Különösen a meghasonlás húzódik végig a papi és prófétai korszaktól a Halachán és Aggadán át, de az ütközik ki a paulinizmusnak és Luthernek állásfoglalásaiban is a tettek (cselekedetek) üdvözítő hatásának kérdésében. A Zs.-nak külön jelleget ad még az a körülmény is, hogy benne helyet foglal a teológiai szakirodalom is, mely más irodalmakban nem esik az általános irodalom fogalmába és kereteibe. Onnan van ez, hogy a tudósok által felvetett kérdések a zsidó nép egészét foglalkoztatták, a tudomány problémái állandó tanulmány tárgyát képezték és bennük élte ki magát a zsidó népszellem, annyira, hogy egyes talmudi fejezetek és logikai normák még a mindennapi imába is bekerültek. A zsidó tudósirodalom tehát népirodalommá vált. A legdöntőbb mozzanat a zsidó nép kialakulásában a királyság megalapítása lehetett. Ezt viszont olyan külpolitikai helyzet idézhette elő, mely a zsidóerők benső összevonását és központosítását tette szükségessé. Központosított hatalmában azután az államfő a vallást is hatalma alá hajtotta, a papságot a maga szolgálatába rendelte és legalább is állandó ellenőrzése alatt tartotta, úgy hogy vallás és nemzeti szellem eggyé forrt és a nemzet a vallási formákban találta a maga leghathatósabb védelmét. Mindennek következtében kialakult egy papi irodalom, mely a nemzeti eszme lobogóját vitte a nép legszélesebb rétegei közé. Az Egyistenhit nem volt kezdetben dogmatikus program, nem volt elméleti töprengések lecsapódása sem, hanem óvószer a környezet csábítása ellen. Akkor, amikor még egész általános volt a hit, hogy Kemos, Milkóm épp úgy istenségeik a maguk népeinek mint JHVH Izraelnek, a prófétai harc az idegen istenségek hite ellen nem volt egyéb, mint nemzeti harc az idegen import ellen; dogmatikus irányzatot csak Jeremiás óta nyer a JHVH-kultusz. Ő az, ki nem csupán idegen istenségeket lát a bálványokban, hanem haszontalan, népbutító eszközöket is és még a babilóniai Jesája idejében is elég aktuális volt a bálványimádás és gúny tárgyává tették a bálványokat. Legtöbbször azt gúnyolták ki, hogy az ács nagy fáradsággal kivágja, körülrajzolja, kifaragcsálja a bálványokat, aztán maga borul le saját munkája előtt. A zsidó irodalomnak azt a részét, mely tisztán nemzeti élet talaján keletkezett, a Bibliában találjuk (l. Biblia). A következő részt, mely még a zsidó állam fennállásának korában a görög műveltséggel való érintkezés hatása alatt áll, hellenista irodalomnak nevezzük. A zsidóság egy része Egyiptomba jutva (l. Zsidó történet), az ott uralkodó görög kultúrával annyira megbarátkozik, hogy saját Szentírásának nyelvét feledni kezdi, és kénytelen azt görögre fordítani (Septuaginta). Ámde a nemzeti érzés nem halt ki annyira belőle, hogy ne restellette volna a saját szent nyelvének elhanyagolását és ezért irodalmi szeméremből azt a mondát költi takaróul,, hogy maga az egyiptomi király kívánta a Tóra fordítását. Zs.-i szempontból e fordítás tehát nem jelent gazdagodást, de a zsidó eszmének a külvilágban való propagálására ez a legelső s egyben a legdöntőbb lépés. Ez a görög fordítás Egyiptom viselt dolgainak kedvezőtlen megvilágítása miatt ellenszenvet keltett az egyiptomiakban és így vele indul meg az antiszemita áramlat. De az erre válaszoló önvédelmi irodalom is, mely a világ és a zsidóság előtt tisztázta a vallási nézeteket, ethikai és bölcseleti szférába vonta azokat, a bibliafordítás nyomán keletkezett. A Septuaginta keletkezését mondái alakban Aristeas levele tárgyalja, mely a pseudoepigrafikus iratok közt egy könyvet tesz. Ezt a mondát a Talmud is felemlíti, de már módosítva a következőkben: «Beszélik, hogy Ptolomaeus 72 tudóst maga köré gyűjtött és nem mondta előre, mi végből. Mindegyikhez külön lement és mondta: írjátok le Mózes tanítótok Tóráját. Ekkor Isten szelleme egy véleményre hozta őket és írták a következő szándékos eltéréseket: «Kezdetben teremtette Isten» helyett: Isten teremtette kezdetben (a görögben a szórend félreértésre adhatott volna alkalmat). «Teremtsünk embert» helyett: Teremtsek embert. «És befejezte Isten a hetedik napon a művét» helyett: És befejezte Isten a hatodik napon művét (Móz. 1. 1)- «És fogta Mózes nejét és gyermekeit és ültette őket szamárra» helyett:.. emberhordó állatra (Móz. II. 4. 20). A szamár ugyanis szent állat volt az egyiptomiak előtt s így sértő lett volna rájuk. «Egy szamarat sem vittem el» helyett: egy értékdarabot sem vittem el (Móz. IV. 16. lő). A tisztátlan állatok felsorolásában «a nyúl» helyett: kurtalábú (Móz. III. 14. 7), mivel a király feleségének neve Nyúl volt (Megilla 9a). Valójában más és sok százra menő eltérést találunk a mai Septuaginta kiadásokban. Mindamellett a Septuaginta ma is nélkülözhetetlen segédeszköz a bibliai szöveg magyarázatában, sok esetben homályos héber szövegeket a fordítás megvilágít sok szó kihalt volna a héber nyelvtudatból, ha a Septuaginta fordítása nem Őrizte volna meg jelentményüket. A hellenista korszaknak értékes terméke továbbá a Makkabeusok első könyve, mely Palesztinában keletkezett és így természetesen héber nyelven, az általa elbeszélt események közvetlen hatása alatt Hyrkanos Jochanan makkabeus király idejében (kb. 100. Kr. e.), de a palesztinai kánonba nem jutott be, bizonyára amiatt az ellenséges áramlat miatt, amely a Dávid trónjára került új dinasztia iránt később megnyilvánult. A Septuaginta érdeme, hogy ezt legalább görög fordításban megmentette számunkra. A könyv a makkabeus-felkelés történetét mondja el, még pedig annak a kornak mondákra hajló történeti modorával szemben tisztán objektív történeti hitelességgel. (Magyarra fordította Dercsényi Móric, megjelent a Zsidó Népszerű Könyvtárban, szerk. Bánóczi József és Gábor Ignác). A Makkabeusok második könyve az előbbi könyvtől független, de ugyanazon háborúnak epizódjait beszéli el. Érdekessé teszi a Chanuka eredetének más beállítása. A könyv egy levéllel kezdődik, melyben a palesztinai zsidók az egyiptomi testvérekhez azt a felszólítást intézik, hogy ünnepeljék ők is a Chanukát. A levél így végződik: «Ünnepeljétek tehát a ,Sátoros-ünnep’ napjait kiszlev havában a 180. esztendőben.» Egy másik hasonló átirat így szól: «Mivel kiszlev hó 25-én a templom megtisztítását akarjuk ünnepelni, nem mulaszthatjuk el, benneteket egyről értesíteni, hogy ti is ünnepeljétek meg a «Sátoros ünnepet», és a «tűz ünnepét» üljétek, mely akkor rendeltetett el, mikor Nechemia a Templomot az oltárral felépítette… Mikor ugyanis őseink Perzsiába vándoroltak, az akkori papok az oltár tüzéből parazsat vittek magukkal és egy kiszáradt kútba rejtették... visszajövet elhozták, de sárrá váltán, amikor az oltárra öntötték, kigyulladt... (l. f.). És nagy örömben 8 napos ünnepet tartottak, a Sátorosünnephez hasonlón, arról emlékezve meg, hogy röviddel ezelőtt a Sátoros-ünnep alatt hegyekben és barlangokban vadállatokhoz hasonlóan bujdostak. Ezért lombbal körülfont vesszőket hordoztak és hálaénekekre zendítettek (10. f.). E beállítás szerint tehát a Chanuka voltaképp egy pót-sátorosünnep (a pót-peszach mintájára). A zsidó-görög irodalom bizonyítványt állít ki magának a vallásos zsidóérzület megrendíthetetlenségéről a Ben Szira (röviden Szira, Sirách) példabeszédeiben, mely még a Biblia utolsó könyvének, Dánielnek megíratása előtt keletkezett és pedig ugyancsak héber nyelven. A kánonból mégis kirekedt, emiatt héber eredetije el is veszett és csak napjainkban fedezték újból fel egy töredékét. De mégsem részesítették olyan rideg bánásmódban, mint a többi apokrif könyvet. Az egyetlen kánonon kívüli könyv, melyből bőven idéz a Talmud és pedig ugyanolyan formula kíséretében (amint írva van) mint a Bibliából. Hogy a kanonizálásra nem méltatták, annak talán az lehetett az oka, hogy némely tanításában inkább a gyakorlatiasság érvényesül, mint a vallásosság (pl. a szolgával szemben szükség esetére kemény bánásmódot ajánl, bár nyomban utána megbecsülését ajánlja). A Salamon-példabeszédekhez viszonyítva irodalmi fejlődést észlelünk látókörének tágulásában s a nagyobb szakaszokban, melyek a gondolat kifejtésére bővebb alkalmat adnak. Korának haladottabb gondolkodásmódját tükrözteti vissza a következő tanítása: «Ha valakid meghalt, engedj szabad folyást könnyeidnek és mivel szörnyen szenvedsz, gyászénekre zendíthetsz. A halottat őt megillető módon takarítsd el és ne légy gondatlan vele szemben. Keservesen sirasd... rangjához illően egy-két napig, hogy a megszólásnak elejét vedd, aztán pedig vidulj föl, vess véget a gyásznak. Mert a gyász újabb halált okozhat, a szívbéli gyász ugyanis lenyomja az életerőt. A gyászkísérettel együtt oszlik a bánat is, de az élet, melyet a szegénynek viselnie kell, az életet emészti... Ne feledd ezt, mert nincs visszatérés, ő neki már nem használhatsz, magadnak pedig csak ártasz. Gondolj arra, hogy az ő sorsa vár terád is: ma nekem, holnap neked. Amint a halott nyugalomra tért, ne gondolj rá többet és vigasztalódj rajta, mivel lelke elszállott belőle» (88. f.). Egyébiránt szól a kísértések elleni küzdelemről, a szülők iránti kötelességekről, szerénységről, könyörületességről, szegények iránti gyöngédségről (mert jobb a szép szó, mint maga az adomány), az igaz barátság ápolásáról, gyakorlati tanácsokat ad a hatalmasokkal szemben való alkalmazkodásra, elnézést ajánl a bűnösökkel szemben, óv a nők csábításaitól, bölcs módjára korholja a fecsegést és dicsőíti a hallgatást, ékesen szól a gazdagságra való törekvés veszélyeiről, viszont lelkére köti olvasóinak, hogy a jótállástól tartózkodjanak. (L. Szirach). Philo (l. o.) az alexandriai zsidó kultúra csúcspontján álló filozófus Platón, Heraklitos, Parmenides, Empedokles, Zeno tanítványának vallotta magát, de azért egy hajszálnyira sem hajlott el a zsidó vallástól. A két disciplinát csak úgy tudta összeegyeztetni, hogy a szavakban rejlő ésszerű jelentésen túl mélyebb, allegorikus értelmet is tulajdonított a Bibliának, itt-ott azonban azt is megengedi magának, hogy a szószerinti értelmet oktalanságnak mondja. A zsidóság nem fogadta el módszereit, a középkori zsidó írók nem is ismerik, csak Azarja de Rossi (1511-1578) a reneszánszkori nagy műveltségű zsidó régiségbúvár az egyetlen kivétel. Hogy mily messze megy Philo a bibliai szöveg átértelmezésében, mutassa e pár példa: Isten nevét négy betűvel jelöli Mózes... a négyben benne van minden : a pont, a vonal, a sík, a test, a Világegyetem méretei és a zene legjobb hangjai. Áron botja mandolát termett. A mandola hártyája keserű, a magját körülfogó burok igen kemény, úgy, hogy a kettő közé zárt gyümölcs nem egykönnyen hámozható ki. Ez jelképezi a munkáló lelket. Csak keserű, kemény munkából fakad a jó. Akik dúsan élnek, lelküket elpuhítják, azoknál nem lakozik az erény (Mózes életéből, ordította Fischer Gyula, megjelent a Népszerű Zsidó Könyvtár kiadásában [17-18. sz.]. Szerk. Bánóci József és Gábor Ignác). Josephus Flavius (37-kb. 105), női ágon a makkabeus fejedelmek sarja, buzgón tanulmányozta korának vallásos irányait: a farizeus, a szadduceus és esszénus gondolkodásmódot, amellett a római udvarral is érintkezésbe jutott; a rómaiak elleni felkelésben a galileai hadsereg vezérletét vállalta és hősies harcok után római fogságba esett. De Vespasianus felszabadította és maga mellett tartotta. A császári palotában tartózkodott utódja Titus és Domitianus alatt is és itt írta műveit: 1. A zsidó háborúról szóló könyvét eredetileg arám nyelven írta, később görögre fordította le. A könyv visszanyúlik egészen Antiochus Epiphanes koráig (175 Kr. e.). 2. Antiquitates Judaicae (görögül : Ioudaiké Archaiologia); a zsidók története a Tórával és a bibliai könyvekkel párhuzamosan, de folytatva Nero koráig, számos oklevél közbeiktatásával, teljesen görögös mondatfűzésben. 3. Önéletrajz: hadvezéri működésének igazolása (l. Zsidók története.) 4. Apion ellen vagy a zsidóság magas koráról. Ez különösen az által vált becsessé, hogy számos elveszett irodalmi értékű kútfő kivonatát közli; a zsidóság védelmét tartalmazza a róla költött szamárfő-imádás s más babonás hitellen. Csak latin fordításban töredékesen maradt ránk. Egyik történeti érdekességű helye: «Nincsen egyetlen görög vagy nemgörög város, ahová a hetedik napunknak szokása el ne jutott volna és ahol böjtjeinkét és gyertyaünnepünket (Chanuka ?), valamint étkezési tilalmainkat meg ne tartanák. Sőt még arra is törekszenek, hogy utánozzák a mi egyetértésünket, a mi adakozó hajlamunkat, a mi munkásságunkat és kitartásunkat a törvénytiszteletünk miatt való szenvedéseinkben (30. f.). Történeti munkájának szemléltetésére l. Josephus Flavius, Farizeusok, Szadduceusok, és Esszénusok cikkeket, melyek magukban véve is jó tájékoztatást nyújtanak azon kor eszmeáramlatai felől. A Sibyllák pseuchepigrafikus, azaz az alcímet viselő könyvek közé tartozik. Görög jósnőnek szájába ad zsidó prófétai tanítást, hogy ezáltal a pogány világ számára elfogadhatóbbá tegye azt. Ebben a könyvben a zsidó gondolat előbb keresztény feldolgozáson ment keresztül. Arám bibliafordítások (Targumok). A zsidóság nem mindig a héber nyelvet használta társalgási nyelvül, a babiloni fogságból visszajövet már az arám dialektust hozta magával és ezt tette kereskedelmi és közforgalmi nyelvvé, ügy, hogy a Tórát is már arámra kellett lefordítani, hogy a nép megérthesse. Számos ilyen arám fordítás maradt a Biblia különböző könyveire. Ezek irodalmi méltatást azért igényelnek, mert bennük a Biblia-értelmezésnek már újabb fejlődési foka mutatkozik és rendszerint polémikus éllel majd a szadduceusok, majd a hellenisták felfogása ellen irányul. 1. Onkelosz Targuma általában véve nagyon híven követi a héber szöveget, tudatosan kivételt akkor tesz, mikor anthropomorphismusokat (l. o.), azaz emberről vett, de Istenre vonatkozó kifejezéseket akar elkerülni, vagy amikor messiási célzatot lát a bibliai szóban és ezt világosabban akarja érvényre juttatni; akkor is, mikor a költői helyeket is már prédikációs alkalmazásban veszi és végül, mikor már vallásgyakorlati alkalmazásában ismertetni akarja a tórái törvényt. Példák: «Isten szelleme lebegett a víz fölött» (a szól fújt Isten jelenléte elöl a víz felszínére) (Móz. 1.1, 2); «Ne főzd a kecskegödölyét anyja tejében» helyett: ne egyetek húst tejben (Móz. 2. 34, 26); «Nem távozik a jogar Judából és a törvényhozó öléből, amíg el nem jut Silohba» (Nem lesz elragadva az, aki uralmat gyakorol, Juda házából, sem pedig a tudós az ő gyermekeitől, míg el nem jön a Messiás, akié az uralom. .. Visszatér Izrael az ő városába, népek építik fel templomát, jámborok veszik körül, bíbor lesz a ruhája (Móz. I. 49,10). A Jeruzsálemi Targum a legrégibb, de csak töredékekben maradt ránk és beleolvadt a Jonathán Targum-ába, mely már inkább költői fantáziákkal átszőtt midrási körülírás. Példaképpen ezt említjük fel: «öt csoda történt Jákobbal: megrövidültek a nap órái és a nap nem alkonyatkor szállt le, mivel Isten beszélni akart vele. Mikor Beer Sebából távozott, eléje ugrott (előre hömpölygött) a föld és ő Háránban találta magát (célpontján). A kövek, melyeket este feje alá rakott, reggelre egy kővé tömörültek és ezt tette emlékkővé»... stb. (Móz. I. 28, 10-11-hez). Még szabadabb a Szentiratokhoz készült Targum Séni (második Targum), mely már csak alapul használja a szöveget legendák hozzáfűzésére. így pl. ezt a mondatot: «Azon éjjel eltűnt a király álma» így írja körül: «Azon éjjel égbeszállt Izrael jajveszékelése, könyörületében elhatározta az Isten, hogy Izrael vesztének sorsáról a pecsétet letépi és elküldte a nyugtalanítás angyalát a királyhoz. Ez reggelre kelve nyugtalankodott és előhozatta a krónikát. Amikor az íródeák ahhoz a helyhez ért, hogy Mordecháj az ő életét megmentette, ezeket a lapokat elfordította és nem akarta elolvasni, de Isten úgy rendelte, hogy ezek a lapok mindig maguktól lapozódtak vissza.» A zsidó irodalom egyik mellékterméke az Új- Testamentum (l. o.), mely szerzőitől és az olvasó közönségtől eltekintve, melynek szánva volt, már csak azért is zsidó irodalmi jelenség, mivel a zsidóságban irodalmi ellenhatást váltott ki, mely leginkább latens allegorikus alakban a talmudi Aggadában (l. o.) jutott szóhoz. (Például szolgálhat a Mózes halála c. legenda, Új- Testamentum.) A Talmud (l.o.) Izráel népének legsajátosabb irodalma, mely annyira az ő lelkéből fakadt, hogy a zsidóság a Bibliára sohasem fordított annyi szellemi erőt, mint a Talmudra és manapság is a Talmudot mondhatjuk az európai irodalmak közt a legkevésbé holtnak, mert az elmék ezreit köti le úgy törvény-fejtegetési (Halacha), mint szépirodalmi (Aggada) részeiben. Ez irodalom kevésbé nyert művészi formát, mint más. A Talmudban az anyag rendszerességéről szó sem lehet, mégis bizonyos vonzóerőt ad neki az a közvetlenség és elevenség, mely a szóbeli előadások nyomán való följegyzéséből ered. Eredetileg a templomi tórai előadáshoz fűződő apróbb megjegyzések, melyeket leírni nem is volt szabad, nehogy az Szentírás tekintélyével vetekedjenek, szolgáltatták a talmudi diskussziók tárgyát; az előadás elevenebbé tétele kedvéért pedig átcsaptak a vallásos látókör más területére is: az erkölcsre, a történetre, a bölcselkedésre. E kitérések idővel öncélokká lettek és terjedelemben is úgy megnőttek, hogy a szövegtől független elbeszélésekké lettek. Ezeket később a Midrásokban külön gyűjtötték össze. Egy részük azonban belekerült a Talmudba, ahol meg-megszakítják a törvényfejtegetéseket (Aggada). A vallásfejlődés iránt érdeklődőt a Halacha érdekelheti elsősorban,az irodalom szempontjából csak az Aggada jöhet tekintetbe. Az Aggada anyagának osztályozására a főszempontokat Zunz Lipót adta meg a XIX. sz. első felében, de még igen sok teendő vár e tekintetben a tudományos kutatásra. Az Aggada kezdetlegesebb fejlődési fokáról képet nyújt a következő Aggada, mely még a szövegmagyarázat jellegével bír: «A Tíz ige két táblára volt írva, 5-5 ige egy táblán, úgy, hogy az első igével a 6-ik, a másodikkal a 7-ik stb. került egy sorba. Ennek pedig jelentősége a következő: 1. «Én vagyok az Örökkévaló» - 6. «Ne ölj!» Mert aki embervért ont, az a Teremtőt is megtagadja, mint mikor a császárok tiszteletére szobrot állítanak és érmeket nyomnak, aztán ezeket megsemmisítik… Az ember is Isten képmása. 2. «Ne legyen neked más istenséged előttem» - 7. «Ne légy házasságtörő». Aki bálványt imád, olyan az, mintha Istennel való házasságát törné meg. 3. «Ne ejtsd ki Isten nevét hamisságra» - 8. «Ne lopj». Aki lop, később hamis esküvésre is vetemedik; 4. A Szombat törvénye egy sorba kerül a hamis tanúzás tilalmával. Mert a szombat megszentségtelenítője nem tesz tanúságot amellett, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. 5. «Tiszteld atyádat és anyádat» - 10. «Ne kívánd felebarátod házát és nejét». Mert aki a szülők ellen vét, olyan gyermeket hoz majd a világra, ki a szülőt nem tiszteli, de tisztel mást atyául (Mechilta 8); l. Talmud, Aggada, Halacha). A Talmudszerzés időszaka egy évezredre terjed, ezalatt szünetelt minden irodalmi ág, csupán egy történeti krónika látott napvilágot (Megillasz Taanisz). A talmudi kor végén kezd derengeni a vallásos költészet kora. Ez voltaképp még a második Templom idejébe nyúlik vissza, amikor zsoltárköltők lélekemelő hangulatokkal igyekeztek megszépíteni az áldozati istentiszteletet (l Zsoltárok). De jóval a Templom pusztulása után, a középkornak volt fenntartva, hogy tulajdonképpeni imákat szerezzen, melyek már a rendszeres, mindennapi ájtatoskodás tárgyai. A kötelezővé vált imákon kívül (l. Liturgia) egyes jámborok még külön szereztek imákat. Ilyen imádság a mai imakönyvünkben : «Minden korban legyen az ember hallgatagon istenfélő, de az igazat hangosan vallja és szívében is igazat gondolva reggelenként mondja : Világegyetem Ura, nem ami igazunkra támaszkodva ontjuk könyörgésünket eléd, hanem a Te végtelen irgalmadra számítva. Mert mik is vagyunk mi, mi a mi életünk, mi a mi szeretetünk, mik a mi igazaink... Mit is mondhatunk Előtted, hisz a hősök is csak olyanok Előtted, mint a semmik... minden tettük hiúság, életük csak egy lehelet Előtted és az ember felsőbbsége a barom fölött semmi, minden csak hiúság. De mi mégis csak a Te néped vagyunk, Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékai» stb. A vallásos költészet virágzása csak abban a korban következett be, amikor a zsidóság megismerkedett az arab kultúrával és átvette abból a versmérték és rím alkalmazását. Az előimádkozók már nem érik be a régi sematikus imákkal, hanem csupa formagyönyörből újakat alkotnak és ezzel változatosságot hoznak be az istentiszteletbe. De egy különös zsidó szükséglet is forgott fenn erre. Nevezetesen szokásos volt minden istentiszteleten Tórát is fejtegetni s nem minden gyülekezetnek állottak rendelkezésére arra való tudós aggadisták. Gondoskodni akartak tehát arról, hogy ez a tórái fejtegetés, különösen az ünnepnapokon pótoltassák oly imaszerzeményekkel, melyek a nap aktuális témáiról szólnak és a Midrásnak az ünnepre vonatkozó szép, lélekemelő elbeszéléseit költői alakban feldolgozzák. Különösen a Tízparancsolat sovuoszi és a tengeren való átkelésnek peszachi olvasása tette változatossá a költői feldolgozást, úgy, hogy minden vers egy-egy külön költemény refrénjévé vált. Ezt a költészetet: piutnak nevezik, a költők: pajtánok (a latin poéta spanyolos átírása). Az első pajtánok : Kaliri, Jószé ben Jószé, később a nagy spanyol költők: Dunas, Ibn Gabirol, Juda Halévi, Ibn Migas is versenyeznek a pajtáni babérért. A piutok egy része, mely bűnbánati tartalmú: Szelichő, másik része, mely a Jeruzsálem pusztulása és a középkori «gólusz» szenvedéseit tárgyalja, Kinósz (gyászdal) nevet visel. A Kinósz között, melyek az áv hó 9-iki gyásznap liturgiáját teszik, külön csoportot alkottak a Cionidák, melyeknek elseje Juda Hatévitől való: «Cion, immár nem kérdezed rab gyermekeid sorát, e kicsiny maradvány, lám, pedig mennyit gondol reád.» (Fordították Vajda Béla, Patai József). Úgy a Szelichók mint a Kinók történelmi kútfők értékével is bírnak, amennyiben egyes oly eseményeket énekelnek meg a zsidóüldözések korából, melyekről másutt nem találunk említést. Találunk a piutokban olyan Midrásokat is feldolgozva, melyek elvesztek. A Szelichók formailag külön része a Pizmonok, éneklésre szánt refrénes szerzemények. A szerzők rendszerint az achrostikonokban (versszakasz kezdőbetűiben) örökítették meg nevüket. Világi költészet. A zsidó néplélek úgy beleforrt a Bibliába és szellemét úgy lenyűgözte a vallásos költészet, hogy fantáziája meg sem sóvárogta a szabadabb szárnyalást. De a második Templom pusztulása óta egyébként is csak a gyászra és szenvedésre rezonált a zsidóhangulat. A Szanhedrin feloszlatása után még a borozókban sem daloltak az emberek. (Szóta 48a). A zsidóság egész lelkisége a tanházakba menekült és az írásmagyarázat komoly munkájában keresett feledést és vigasztalást. De hosszú időre még sem fojthatta el költői ösztöneit. Itt-ott már a Talmudban és a Midrásokban is felcsillan a poézis; az aforizmák, mesék és parabolák izgató fűszerén megmámorosodva, megárad a felhevült néplélekben a gondolatritmus és ujjongó megnyilatkozásokat követel. És már bontakozik is a világi költészet, de nem bízik még a saját erejében és idegen szellemből táplálkozik. Egy karaita zsidó arabra fordítja az indus Kahla vedimna mesegyűjteményt, amely elbűvöli az arabul olvasó zsidóságot és még Száadja gáon, a karaiták nagy ellenzője is magasztalja azt tanulságos tartalma miatt. Ezután a félénk megindulás után még mindig nem csattant ki a héber költőkből a világi dal. Mintha nem tartották volna világias költészetre is alkalmasnak a héber szót, vagy mintha attól tartottak volna, hogy profanizálnák azt a nem-vallásos költészettel, még az igazán tehetséges költők is csak arabul verseltek ez időben. A Mohamed előtti arab irodalom számos zsidó költőt mutat fel. Haszon nélkül azért nem múlt el ez a periódus, mert az arab iskolában finomodott ki a zsidó költők formaérzéke és a hébernyelv későbbi kicsiszolására is itt kapták az első ösztönzést. A puszta hangsúlyra támaszkodó verselés helyébe Dunas ben Labrát Afrikából hozta át a hosszú és rövid szótag váltakozásán és a szótagok szabott számán alapuló verselést. A karaita szakadás is előre lendítette a héber költészet fejlődését. A Bibliához való visszatérés ugyanis elháríthatatlanul követelte a héber nyelv alapos grammatikai kikutatását, a gyök, tő, rag és képző megkülönböztetését és ezzel útját egyengette az új szóképzésnek a nyelvtanilag megengedhető keretek között. A nyelvújítás természetesen harccal jár és ennek eredményeit a költészet aknázta ki, amely szemlátomást izmosodott. A fejlődés mindazonáltal nem egyenletes és lassúbb, vagy erőteljesebb, aszerint, hogy milyen talajon termékenyülhetett meg és mennyi szabadsággal bontakozhatott ki a zsidó szellem. A héber világi költészet csak spanyol és provencál, később olasz földön virágozhatott, ahol a zsidóság a politikai nyomás alól felszabadult. A zsidó és világi szellem egybeolvadásának legérdekesebb tünete a muziv-stilus megteremtése. Ez abban áll, hogy a költők sztereotip, a közönség előtt is ismeretes bibliai szólamokat használnak fel, amelyek szent vonatkozásuknál fogva lekötik a figyelmet, de az ő költészetükben egész más értelmet nyernek és néha nagyon is világias célzatokra éleződnek ki. Különösen Alcharizi mestere ennek a művészetnek, melynek csiráit már az Aggadában is találjuk. A világi költészet virágkorát egy zsidó mecénás, Chaszdaj ibn Saprut (950 körül) nyitja meg, aki III. Abdurraham kalifa háziorvosa és minisztere volt; és mindjárt e kor elején tetőpontját éri el Salamon ibn Gabirol-ban (1050 körül), ki mint bölcselkedő főkép vallásos költeményekkel gazdagította a zsidó irodalmat, de mély lelkülete világi költészetben is kiélte magát. Egész modern hangokat üt meg egyik bordala: « A víz nyomorúsága». Általában véve azonban Gabirol a világfájdalom megszólaltatója. Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg Juda Halévit a zsidó Petőfinek. (V. ö. Kiss Arnold, Salamon ibn Gabi-ról [Népszerű Zsidókönyvtár 4.J) Gabirolt már kora is megértette. Alcharizi az ő makamajában irodalomtörténeti méltatását adja és a költők királyává avatja. Magyarra fordították: Klein Mór, Kies Arnold, Makai Emil, Patai József, Kecskeméti Lipót (Népszerű Zsidó Könyvek). Egy másik költő, ki a világi költészet terén is működött, Mózes ibn Ezra (1070-1139), Granadában élt,szerelmi viszony fűzte fivérének lányához, de ez másnak lett a felesége és fiatalon halt meg. A költő e fölötti bánatában bujdosásnak adta magát. De nemcsak a szerelem oltárához merészkedik költészetével, még a bor mámora is felszabadítja lelkét. Jellemző Mózes ibn Ezrára és kortársaira, hogy nem csupán zsidó olvasóközönséget tartottak szem előtt, hanem arabot is, és ennek kedvéért írtak elegáns arab stílusban tudományos munkákat. Mózes ibn Ezra egyszersmind Herder elődének tekinthető abban a tekintetben, hogy a Magyarázat és emlékeztetés c. könyvében a Bibliát esztétikai szempontból tárgyalja, még pedig Aristoteles poétikájában gyökerezve. Legismertebb a spanyol költők között Juda Halévi, kit téves ismeretek alapján bár, Heine mutatott be a világirodalomban. A XI. sz. végén született Kasztíliában és orvosi gyakorlatot űzött. Híressé vált Cion dalain kívül világi tárgyú költeményeket is hagyott ránk, melyek a borról, barátságról és a szerelemről énekelnek. A világi költészetben csillogtatta szellemét Ábrahám ibn Ezra is, ki különben híres exegeta is. Nyomorúsága világgá űzte. Bejárta Angliát, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát, Babilóniát, öreg korát Rómában töltötte, de végül visszatért Toledóba, útközben érte utól a halál. Ibn Ezra elsősorban szellemes írásmagyarázó, de költői tehetségét az exegézis terén is ragyogtatja. A tórakommentárhoz írt bevezetésében élesen jellemzi a keresztény, karaita misztikus és allegorikus magyarázatirányokat. A spanyol-zsidó fénykor egyik utolsó csillaga Juda Alcharizi. Toledóban a XII. sz. végén élt, ő is sokat vándorolt nyugaton és keleten. Rímes prózáját Tachkemóni c. gyűjteményében hagyta ránk. Ebben Hémán nevén ő maga szerepel, mint költő, aki kalandokba sodródik. E műfajt Arany János is utánozta a Bolha c. makamajában. Szellemességben, nyelvkezelési ügyességben, a muzivstílus helyes alkalmazásában utolérhetetlen. Alcharizi egyik makamája «A spanyol zsidó költők» korának nagyjait örökíti meg és irodalomtörténeti forrásul szolgál. Olaszországban Anyou Róbert nápolyi király udvarában számos zsidó költő és tudós héber munkákat fordított a király számára, ők fordították Aquinói Tamás munkáit is. Ezen írók legkiválóbbja Kalonymos ben Kalonymos a Próbakő c. szatirikus mű szerzője. A világi költészet egyik legnagyobbika Manuelló. A renaissance kori Olaszország szülötte, Dante kortársa, Bocaccio előde a novellaírásban, az első héber szonett-író s bár még a kabbalába is behatolt, az olasz új szellem gyermekének bizonyul, amikor a ledér hangnak csaknem egyedülálló megszólaltatója a héber irodalomban. Dante Divina Comoediájának mintájára írja a Pokol és Mennyország c. makámaszerű szatíráját. Természetesen a bort is dicsőíti: Ura vagyok a világnak, korlátlan nagy hatalmam, Élet üdve, halál mérge Nálam vannak karjaimban. Megtiltom az engedettet, A tilosat megengedem, Siratom a nevetőket, A sírókat kinevetem .... Szerelmi lángja később átnemesült; már nem a bűnös szerelemért hevül, hanem az erkölcsösért. Szonettjeiben oly hangokat üt meg, melyek méltán hívták ki az utókor tilalmát verseinek olvasására. De tréfálkozását nem kell túlságosan komolyan vennünk. Odaadóan foglalkozott komoly bibliai tanulmányokkal, melyeknek gyümölcsét értékes kommentárokban hagyta hátra és saját maga szerkesztette nekrológjában a római hitközség körül szerzett érdemeit büszkeséggel említi fel. Hatvan éves korában írta a Tófet ve éden (Pokol és mennyország) c. makámáját. Dante halála annyira megrendíti, hogy ezentúl csak Kohelet-szerű kesernyés elmélkedéseket írt. A regény terén is képviselteti magát a Zs. Ábrahám ibn Chiszdáj halévi személyében, ki a Herceg és dervis makamaszerű művében a Barlam és Josafát óindus regényt dolgozza át, gazdagítva aggadai elemekkel. Kalonymos ben Kalonymos (1287) Róbert nápolyi király héber oktatója A próbakő c. szatírában korának minden típusát: a hazugot, a képmutatót, a kevélykedőt és szédelgőt állítja pellengére. Az újzsidó irodalom. Azzal a képpel szemben, melyet a spanyol és renaissance-kori zsidóság az ő magasfokú műveltségével és sokoldalú irodalmi munkásságával elénk tár, a XVIII. sz.-ban nagyon sivár a zsidóság zömének kulturális állapota. A német zsidóságot orosz és lengyel rabbik árasztották el és ezek a maguk szűk látókörükben a nyugattal való haladásában akadályozták, a tudományt és műveltséget veszedelmesnek tartották a vallásra. Kivételt tesz e tekintetben Elia Wilna, ki maga ugyan minden külső behatástól menten kora tudományának csaknem minden ágába behatolt és a vallástudományok tanításának szükséges reformjára is némi útmutatást adott, de aktivitást e tekintetben nem fejtett ki. A vallástanulmány is minden világi tekintet nélkül folyt tovább és a vallásos szellem megmerevedett orthodox ritualitásban áll; a spiritualizmus, a prófétai erkölcs teljesen kihalóban van és csak itt-ott húzódik meg a kabbalát űző chásszideusok elevenebb vallásos életében. Fordulópontot jelent több tekintetben Mendelssohn Mózes fellépése (l. Zsidótörténet), aki bibliafordításával a német zsidóságot a német nyelv ápolására és egyben a talmudi kazuisztikus tanulmányok mellett legalább a Biblia tiszta vallásos tanításainak újabb átérzésére terelte. Mendelssohn irodalmi munkásságának egy része a világirodalomba van kebelezve, (Phädon, Philosophische Gespräche). Zsidó vonatkozású a Jerusalem, mely a vallási türelmetlenség ellen fordul és követeli a gondolatszabadságot, az állam és egyház szétválasztását. A zsidóságot a morál vallásának mondja, melynek nincsenek dogmái, csak életnormái. Inti hittestvéreit, hogy lenézés és elnyomás ellenére is tartsanak ki vallásuk mellett a hazaszeretetben is. E könyve Kant magasztalását is kivívta. A Mendelssohn felidézte mozgalom hullámai Magyarországra is átcsaptak. Irodalmi követői között Bürger Sámuel, Dukesz Lőb, Oppenheimer Beer, Levisohn Salamon (l. alább) említendők fel. Magyar ellenzői közül Szófer Mózes pozsonyi rabbi (1762- 1839) a Chaszam Szófer c. responzum gyűjtemény szerzője, fia Szófer Ábrahám Sámuel Benjámin (1815-71) a Ketab Szófa responzum gyűjtemény szerzője, Benedikt (Benét) Mordecháj (1753-1829) később Morvaország főrabbija. E kornak egyéb orthodox zsidó tekintélyei Magyarországon: Deutsch Dávid az Ohel Dávid responzum gyűjtemény szerzője, Minz Mózes óbudai rabbi, responzumíró (mh 1831), Ullmann Salamon (makói rabbi megh. 1863) a Jeriosz Selomó c. kódexkommentár és responzumok szerzője Löw Eleazár a Semen Rokeach talmudi mű szerzője (mh. 1887 Abaújszántón) Goiten B. hőgyészi rabbi a Keszef nivchor c. talmudi enciklopédia szerkesztője, Eisenstadt Meir az Imré As responzum gyűjtemény szerzője, Aszód Juda (mh. 1866) szerdahelyi és szenici rabbi a Jehuda jáale c. responzum gyűjtemény szerzője. A zsidó tudomány legjelesebbjei között Löw Lipót, Rappaport Salamon Juda, Krochmal Nachman, Zunz Lipót, Geiger Ábrahám, Philippsohn Lajos, Sachs Mihály, Luzatto Sámuel Dávid, Jost Mark Graetz Henrik között méltó helyet foglal el Löw Lipót pápai és szegedi rabbi, a magyar hitszónoklat megalapítója, a magyar zsidó történet első művelője, a Ben Chananja folyóirat szerkesztője és számos tudományos mű írója. Ezt a korszakot reprezentálja Dukesz Lipót is, aki nyelvtörténeti műveket írt. A Mendelssohn megindította felvilágosodási mozgalom új irodalmat teremtett, melyben teljes egészében polemikus jellegű és más jelentőségre alig tarthat számot. Ennek nyomába lép azonban a zsidóság múltját feltáró tudományos irodalom, melyet ugyan a felvilágosítási tendenciák irányítanak és így inkább destruktív jellegű a vallás szempontjából, de amúgy is nagy érdemet szerzett a zsidóság múltjának a világtörténelmi kapcsolatokba való helyezése által. A Hameaszéf c. folyóirat, melyhez még Mendelssohn is szolgáltatott cikkeket, programja a bibliai héberség szépségének ismertetése volt, tehát nem a vallás, hanem a nemzeti kultúra kincsének ápolása. A világirodalom termékei, mint Klopstock Messiás-a,, Byron Héber melódiái, Racine Athaliá-ja. és Goethe Faust-ja találtak héber átültetőkre. A zsidó tudomány a világi tudományt és bölcseletet kezdi a zsidóság múltjára alkalmazni, Krochmal Nachman (1785-1840) a hegeli történetfilozófia kategóriáit viszi át a zsidó történetre. Tudományos folyóiratok mint Hechaluc, Kérem Chemed, Bikkuré Háittim, Ocar Nechmad, Hamelic egymást váltják fel a «zsidó tudomány» művelésében, de meg kell vallani, hogy a zsidó történeti önérzet ébresztésének üdvös hatása mellett a fegyelemlazító hatásoktól nem maradt ment e nagy buzgalommal űzött munkásság. Csak itt-ott találkozunk a tudományos irodalomban olyan hangokkal is, melyek a vallás védelmére kelnek. Így Luzzattó Sámuel Dávid (1800- 1865) korának egyik legképzettebb és legtöbb oldalú tudósa (a Páduai rabbiképző megalapítója) heves támadásba lép a túlzóan racionalizáló (csodákat ésszerűen magyarázó) bibliaértelmezés és a bibliai történet hitelességét kétségbe vonó tanok ellen. Ő lemondott arról, hogy a vallást a tudománnyal összeegyeztesse, mint azt Majmuni is céljául kitűzte, a vallás rendeltetését nem abban látta, hogy ismereteket tartson fenn, hanem külön, másrendű hivatást jelölt ki számára az érzelem és erkölcs szférájában. Míg korának tudósai asszimilációban az európaiasodásban látták a zsidóság haladásának célját, ő magában a zsidóságban látta a célpontot és e tekintetben az első zsidó nacionalistának mondható; a vallási intézmények szerinte nem elavultak, mert azok is életben tartják a zsidó nemzeti érzést, azok képezik a «kanócot, mely magában véve értéktelen, de mely nélkül a lámpa nem világit». Volt bátorsága a cioni vonatkozású imák fenntartását követelni akkor, mikor a német reformirány asszimilációs okokból mellőzni akarta. (Manapság az orthodox irány fordul a cionizmus ellen, de fenntartja a cioni imákat konzervatizmusból, a reformirány pedig a cionizmusra való tekintettel). Az orthodox tanok és szokások maradéknélküli fenntartásáért szállt síkra a különben modern filozófián nevelkedett nagykultúrája Hirsch Sámson Rafael német ékesszólással megírt műveiben. A Mendelssohni korszak német szépirodalmi írói között, kik saját nemzetük irodalmában is számot tesznek, kiválók: Kuh Efrajim Mózes (1731-90), költeményei, epigrammái megjelentek Rammler Múzeumában, később önállóan is. Falkensohn Iszachár Beér (1746) Lengyelországból került Németországba. Nagy tudományra és műveltségre tett szert, úgy hogy Lessing is barátságára méltatta. Egy lengyel zsidó költeményei c. kötete Goethe kritikai ismertetése által is lett híressé. Frankl Lajos Ágost (1810-94) Habsburglied-je feltűnést keltett. A Kelet mondái; Ráchel; A pusztulás után; Tragikus királyok stb. költeményei közül néhányat Arany János magyarra is átültetett (Az utolsó főpap stb.) Stein Leopold a Hasmoneusok c. drámájában bizonyult alakító tehetségnek. Heine Henrik ma már a világirodalomé. Bucharachi rabbi c. regénye, mely a spanyol zsidó fénykorban játszik, töredék marad. Auerbach Berthold (1812- 1882) Spinoza életé-t írta meg regény alakjában. Költő és kereskedő-ben Kuh költőt teszi hősévé. Philippsohn Lajos Saron-ja és Sepphoris és Róma; Jákob Tirado; A folyamok mellett, három évezreden át c. novellái és regényei soká képezték széles körök kedvelt olvasmányát és még ma is hatással vannak ifjabb lelkekre. Kompert Lipót (1822-1886) a Neuzeit szerkesztője írt regényeket: Geschichten aus dem Ghetto-ja nagy feltűnést keltett. Cseh zsidók, Az ekevas mellett, Újabb ghettőtörténetek, Egy utca története, Romok között, Franci és Heini c. könyveit több nyelvre lefordították és igen sok barátot szereztek a zsidótörténet alakjainak. Bernstein A. Mendel Gibbor és Vögeleder Maggid-jában a korfestés hűsége kedvéért jargon nyelven is szólaltatja meg alakjait, Kohn Salamon (1824) Gabriel-je és a Szippurim gyűjteményben, de azokon kívül is megjelent prágai ghetto-képei, valamint Fejedelmi kegy c. regénye korának legjelesebb irodalmi termékéhez tartoznak. Franzos Károly Emil (1848) Félázsiából, a Barnovi zsidók, Pármai Moskó, Trachtenberg Judit c. művei lengyel zsidók gondolatvilágába vezet be és sok keresztény olvasóra is tettek szert. Keleten a zsidóság sokáig ösztönszerűleg borzadt a felvilágosítási irodalomtól és még a héber nyelvnek nyelvtani alapon való tanítását is kárhoztatta, mert az volt a felfogása, hogy a nyelvtan a talmudi törvényfejtegetések alapját ássa alá. De a felvilágosodás rohamát már nem lehetett feltartóztatni és az orosz kormányok is általa akarták a zsidóságot elszigeteltségéből és erkölcsiségének elmaradottságából kiemelni. Csakhamar nagy irodalma sarjad ki a felvilágosodásnak (Haszkala), mely a vallásos szigorú fegyelem mögött meghúzódó alantasabb erkölcsi gondolkodásról rántja le a leplet és a zsidóság erkölcsi emelése körül érdemeket szerzett. (Lebensohn: Emeth ve-emuna c. drámája.) Gordon Juda Léb (1830-92), Schiller hatása alatt álló filozófus költő Dávid és Michal szerelme, Dávid és Barzilái költeményeiben a mezei életet és a földművelés előnyeit magasztalja. De nem csak ily pozitív irányban igyekszik az új kor követelményeit népével megértetni, hanem egyenesen harcra hevíti a régi kor hagyományai ellen. Cidkijáhu a fogházban c. versében a próféták jámborsága ellenében a világi hatalmat szomjúhozó király pártjára áll, aki munkásnépet akar, mely szabadságát meg tudja védeni, nem pedig imádkozó chásszideusokat csupán. Még érdekesebb a kifakadása a talmudi obszervancia túlzásai ellen az Egy kicsiségért (Patai magyar fordításában: Két árpaszem) c. költeményében, melyben egy zsidó iparos családja belepusztul abba, hogy peszachkor árpaszemet találtak a levesben és a rabbi semmi körülmények között nem volt hajlandó a Sulchan Áruch rovására engedményt tenni. Számos ifjúsági költeményében a zsidóföldhöz és múlthoz érzett melegsége a zsidó nép nevelőjévé avatta. Meséiben (Misié Jehuda) a tiszta esztétikai gyönyörködtetés célja vezeti, de az Oroszlán fogai között c. mesterművében Jeruzsálem másodszori pusztulását ecsetelve, a békepártot és főalakját Jochánán C. Zakkajt állítja pellengérre, amiért a nemzeti eszmét vallásos meggondolásoknak rendelte alá. Bialik a jesiva neveltje és annak értékei iránt megértéssel viseltetik, sőt át akarja menteni az új kultúrába. A nyugati egyetemeken a klasszikus szellem annyira megejtette az orosz zsidó ifjak lelkét, hogy a zsidóságból a vallásos szellemet: a jámborságot, békevágyat, idealizmust száműzni akarták. Úgy látták, hogy ez a népet testileg lelkileg elsorvasztotta, a vallásos kötelességtudás állandóan lenyűgözve tartotta a lelkületét és kiapasztotta a lélek minden egyéb erejét. Nem csupán az orthodox kinövéseket akarták tehát lenyesegetni, hanem a zsidó pszichét akarták megvénhedtségéből megifjítani és kórosságából alapjában kigyógyítani. Nietzsche hatása alá kerülve, ismét vissza akarják ültetni trónjára a természetimádó görög szellemet a maga ifjonti pajzánságával, játszi életkedvével. Ennek egyik nagy népszerűségre szert tett apostola Csernichovszky Saul (1876), számos idillben mesterien írja le a zsidó népmulatságot. A Brisz milá címűt Klausner egyenesen Goethe Dorotheája mellé állítja); de fájdalommal nélkülözi a zsidó néplélekben a tiszta szép kultuszát. Apolló szobra előtt c. költeményében hódolatát fejezi ki a zsidóságtól fel nem ismert szépség istensége előtt. Csernichovszky egyébként Heine óta az első dalköltö a zsidóságban, aki reflexió- és célzatmentes tiszta érzelmi költészetet nyújt klasszikus formában. Amit Csernichovszky dalban nyújt, azzal regény alakjában gyönyörködtette Mapó Ábrahám olvasóinak ezreit. A bibliai idők idilli életét a maga tisztaságában, tudományos meglátással tárja fel Ahavasz Cion c. 1853. megjelent és azóta két angol-amerikai, hét jiddis és egy arab fordítást megért regényében a zsidó királyság korából. De következő hasonló tárgyú Asmasz Somron (Szamária bűne) c. regényében a költészet tiszta teréről már a szatirikus célzatok terére csap át, hogy az orthodox ritualizmus túlzásait ostorozhassa. Teljesen határozott az irányzatossága Ájit Óovua (Festett karvaly, Alakoskodó) c. regényében, melyben már a jelen típusai szerepelnek mesteri ecsetelésben (törtető, álszenteskedő rabbi, a batlan, sadchen, stb.) és egészséges humortól átitatott előadásban. Számos új héber lap (Hasachar, Hamaggid, Hakarmel, Hamélic) foglalkozik az új irodalom ismertetésével és bírálatával, sőt szocialista programmal lépnek a porondra a Haemesz és a Hakól c. lapok. A felvilágosító irodalomban esztétikai értékű.még Brandes (1841 -1902) Hadasz vehachajim (A vallás és az élet) c. regénye. A hagyományrombolók divatos korán túl, eszméivel elkésve jelentkezik Snejur S., aki már nem is a zsidó egyoldalúságot, hanem magát a vallást ítéli halálra (A Szajna partján, És lészen), megtagadja az örök béke ideálját, az emberi egyenlőséget is kárhozatosnak tartja, de egyik-másik költeményéből zsidó szív lüktetését érezzük ki. A Sivatag látomásá-ban már Baudlairi nyomokon halad. Az emberi unalom és minden eszménynek relativitásában való hit őrjítő hatása ellenében a rosszban keresi a megváltást, de végül kiábrándul ez elmélet unalmasságából és úgy érzi, hogy mégis csak a természet ölén (A hegyek közt) találja meg a zsidóság is, melyet eddig a talmudi gondolkodás a természettől elidegenített, a maga boldogságát. A Mandolin hangjai mellett költői müvében Rómát átkozza, mely a zsidó államot feldúlta. Ezen sivár hagyományrombolás szelleme nem terpesz-kedhetett soká a Zs.-ban ellenhatás nélkül. A kor éleslátói csakhamar észrevették, hogy a felvilágosodási mozgalom semmi új pozitív gondolattal nem gazdagítja a zsidóságot, az új módi istentisztelet a maga túlrendezettségóvel csak takarója az ürességnek, melyet a vallástalanság vájt lelkében és a múltnak folytonos magasztalása a zsidó történetben egyben lemondás a jövőről. A zsidó hagyomány rehabilitációjáért száll síkra Smolenski az általa alapított Hasachár-ban a balirány tévedései ellen és Am haólam (Örök nép) c. könyvében a nemzeti különjelleg ápolásáért, Ész lataasz (Ideje az ültetésnek) c. műben pedig a Mendelssohni kor tana ellenében, mely szerint a zsidóság csak felekezet és nem nemzet. Am haolómban a zsidó ideált, a jövő messiási reményét ecseteli a chásszidisztikus torzításoktól megtisztítva és már a Zsidó Állam gondolatának veti meg alapját. Hatoe bedarké hachajim (Az élet útján tévelygő) a zsidó élet kinövéseit ecseteli Jókaira emlékeztető humorral és meseszövéssel, úgy hogy számos európai lapban feltűnést kelt, de zsidó érzése annál nagyobb megértést árul el a hagyománynak erkölcsi értékei iránt. Számos más regénye mutatja még ez író nagy tehetségét és finomult ízlését. A kor leghivatottabb költője Bialik Ghajim Nachman, kinek költeményei orosz, olasz, német, lengyel, magyar, angol fordítást értek. Híressé vált Hamaszmid (a kitartó, az aszketa) c. költeménye, mely Patai József fordításában a «Talmudista» címet viseli. Ez bevezet a talmudiskolába, annak egész milieujében mutatja be azt a kedvelt alakját, kire nem hatottak sem a természet csábításai, sem az élet téveszméi, hanem a zsidó hagyomány mellett tart ki. A puszta halottai-ban ugyanazon motívum kerül feldolgozásra epikus alakban. E színhalottakon nem vesz erőt sem a prédára lecsapó sas, sem az alattomban öldöklő kigyó, sem pedig az állatvilág királya, az oroszlán, maga a puszta azonban égbekiált az ő néma lakói ellen, mire a halottak kitámadnak, életet kívánnak, minden szenvedély feléled, de a puszta ismét magába zárja őket. A chén chacir haam c. költeményében elsóhajtja, hogy népe eltévesztette célját az idő labirintusában. A kisenevi pogrom (1903) borzalmainak leírása Az öldöklések városában c. költeményében alapot szolgáltat arra, hogy népe megrögzött egykedvűségét, céltudatlanságát élénk színekben állítsa szemei elé és a tettek mezejére szólítsa az eddig sóhajokban magát kiélt népet. Bialik egyébként nemzeti kereten kívül is talált anyagot dalaihoz. Lewinski Léb (1887-1910) a Hasiolach c. folyóiratban megjelent Gondolatok és tettek c. szépirodalmi színvonalon álló tárcáiban a zsidóság minden problémáját öleli fel, Utazás Palesztinába ISO év múlva reális színekben nyújt utópiát. Bersadzki Ezsajás (1870-1908) Cél nélkül és Az ár ellen c. és kisebb elbeszéléseiben a mai ideál és hit és becsvágy nélküli zsidónak szomorú életét ecseteli. Hasonlóan látja népét Brenner Chajim, aki a Tél idején és a Pont körül és Két víz között c. regényeiben a Talmudon töprengő és az életet meg nem látó ifjakat, másrészt pedig a szocializmusban új Talmudot valló és végül a cionista kolonizációba is a golusz ideológiáját átplántáló meddő zsidóságot rajzolja. Hasonló sötétséget tár fel a Határon túl c. drámájában. A zsargonírók közül főkép Perec emelkedett világirodalmi színvonalra elbeszéléseivel, de írt értékes verseket is. Morris Rosevfeld is számos oly költeményt irt, mely a jelenkori lírai költészetben számottevő. Steinberg Jákob prózában és versben jeleskedik az elsők között. Sálom Asch drámáját (Bosszúálló Isten) Budapesten is játszották. Az újzsidó irodalomban a magyar zsidóságot főkóp ezek képviselik: Leudsohn Salamon (1789. Mórott született 33 éves korában búskomorságban halt meg). Kelet országá-ban Palesztinával foglalkozik. Jesurun költészete poétikai művében néhány verset is nyújt. Ezek között A költészet szól (ford. Patai József) a szépségnek minden alakban való megvalósulását énekli meg. Erter Izsák a budapesti egyetemen orvostudományra adta magát és később orvos létére a lengyelzsidó chásszidizmus babonás hite ellen fordul Száné Szanszané és Szemangelof c. szatírájában. Bacher Simon szül. 1823. Liptószent-miklóson, megh. 1892. Budapesten. Héber költeményeit fla a híres tudós Bacher Vilmos gyűjtötte össze és adta ki. Ezek között számos magyar költő versének fordítását találjuk. Bergl József (1802-1885) kaposvári orvos, a Héber nyelv virágai c. versgyűjteményt és zsidó orvostudomány történeti monográfiát hagyott hátra. Bolgár Mózes (szül. 1882. Csornán), szerkesztette a Zsidó Szemlét, fordított elbeszéléseket Perectől és írt eredeti verseket, A gólusz meséiben pedig a Midrás költői remekeit ültette át magyarra. Hameiri Feuerstein Albert szül. Ó-Dávidházán 1886., számos verset írt. Jiddis, héber és magyar verseket ír Holder József. A szépprózai elbeszélésben és rajzban a magyar irodalmat gazdagította Újvári Péter zsidó tárgyú regényeivel. Ugyancsak zsidó rajzokat írt Mezey Ferenc, zsidó regényt, novellát Kiss Arnold és Fényes Samu. A magyar-zsidó irodalom művelői között a tudományos írók nagy száma is helyet foglal. A legújabb korból felemlítendők a magyar történeti és irodalmi vonatkozásban : Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon c. mű szerzője. Németnyelvű történészünk Kayserling Majer; Krausz Sámuelnek néhány magyar tárgyú magyar nyelven írt történelmi tanulmánya; Bacher Vilmos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője az IMIT bibliafordításának egyik szerzője; Ballagi Mór, a Biblia és imakönyv magyar fordítója; Bernstein Béla: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók c. történeti monográfia szerzője (1899); Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban 1897. és Arany és a Biblia c. mű szerzője. Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten 1901. c. mű szerzője, a zsidótörténet első magántanára a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen. Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban 1902. szerzője. Dr. Frisch Ármin szerkesztette a Magyar-zsidó oklevéltárt I. k. 1092-1239; (dr. Weisz Mór közreműködésével 1903) dr. Wellesz Gyula Rási élete és működése 1906, szerzője. Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I. és II. k. 1909. és A zsidók története c. mű írója. Kaufmann Dávid számos tudományos műve között Buda ostromának monográfiája szerepel. Blau Lajos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője, számos tudományos mű és cikk szerzője. Makai Emil a zsidó műköltészet remekeinek átültetésével szerepel az irodalomtörténetben, hasonlóan Patai József és Gábor Ignác. Weiszburg Gyula a Jövő és a Hitközségi Szemle szerkesztője. A történeti eszmélés pillanatától, a Mendelssohntól számított újkortól kezdve a zsidó történetírás nyomon követi az egyes alkorszakok világszemléletét. Amint megvolt a langy reformkorszaknak Graetz-ben a maga klasszikus történetírója, úgy megvan a cionizmus korának is Dubnow-ban a maga historiografusa, ki a zsidóság jövőjét azonban nem a külön zsidó területen megvalósítandó államéletben, hanem a diaszpórában élő zsidóságnak nemzetközi egyesülésében látja. És meg van a Hirsch Sámson Rafael felidézte neoortodoxiának is a maga nagy tudománya és mély látású történésze Javec személyében. A chasszidizmus is felújult és ennek a neochásszidizmusnak rendszeres történetírója ugyan még nem akadt, de Horodeczki és Buber történetbölcseleti tanulmányai már éreztetik ennek szükségességét. Misztikus irodalom. A misztikus irodalom eredetét illetőleg eltérők a nézetek. Némelyek egykorúnak tartják a zsidó hagyománnyal. Sőt a perzsafennhatóság korába nyúlónak tartják egyes gyökérszálait; mások viszont kimutathatni vélik, hogy egyetlen tanítása sem található fel sem az esszeus titkos tanokban, sem a zsidó nép egyéb hagyományaiban és így tisztán a középkor szülöttjének kell mondanunk. A misztikus irodalom maga főképp R. Simon ben Jóchájra utal, mint alapvetőre, ami azonban támaszpontot nem talál a Talmudnak e tanai tájára vonatkozó közléseiben. A misztikus tanok (kabbala) nem alkotnak összefüggő rendszert és nem mutatható fel köztük logikus kapcsolat. Nem a szemléletből felmerülő elvont tanok, hanem a képzelet szüleményei és inkább a vallásos lélek mélyén szunnyadó kívánalmak kifejezői. A tanok homályán keresztül is áttetszők azok a lelki problémák, melyekre választ keres a vallásos töprengés: Ha Isten végtelen és tökéletes, hogy van az, hogy véges és múlandó világot teremtett ? Ha Isten tanát kihirdette, miért nem látja át annak igazságát minden ember és miért esik bűnbe? Ha Isten tisztán szellemi lény, miért kell őt testi mozgásokkal, szertartásokkal szolgálni. Miért kell az ártatlanoknak szenvedniük? Ha Izrael Isten népe, miért van vértanúi sorsra ítélve? Ezek a kérdések mutatják mar, hogy a kabbala hivatva volt a zsidóságot a talmudi életrendszer merevségéből kiemelni és vallásos lelkületét a prófétai tanítások melegével újból áthatni, újból visszavezetni a vallás eredeti tisztaságához, a lélek kultuszához. Ámde a kabbala sem kerülte el a vallásos töprengések sorsát, belefulladt az általa adott feleletek, elméletek szövevényébe és ma már csak alig néhány főbb irányvonalat tudunk e tanítások tömkelegében fölismerni. Ezeket a következőkben látjuk: Isten végtelen, világfölötti tökéletes lény, a világot nem is közvetlenül teremtette, hanem közvetítő lények (demiurgoszok) által, kiknek legfelsőbb rangúit ő maga hívta életre, de akikre ráruházta a hatalmat tovább folytatni a teremtés művét. Ezek mind lejjebb és lejjebb szállnak a mennyei eszményiségből az anyagiság felé. Az első tízet (Szefirót) Isten emanációja, kisugárzása hívta életre. A 10 szefira a következő: 1. a legmagasabb Korona; 2. Bölcsesség; 3. Belátás (praktikus ész). Az eddig három egy csoportot képez, melyek közül a bölcsesség és a gyakorlati belátás ellentétes sarkokon helyezkednek el az ész birodalmában, de a legfelsőbb korona» eszméjében kiegyenlítődnek. Hasonló háromszöget alkot a következő három szefira: 4. Nagyság vagy Szeretet, 5. Erő vagy Törvény és 6. Fenség vagy Könyörület. A szeretet odaadásával szemben áll a törvény szigora, mely az enyém, tiéd, övé elvét követi, de a könyörületesség ez ellentéteket feloldja. A következő szefirák: 7. Győzelem (erkölcs hatalma), 8. Szépség,. 9. Alap. A természet birodalmában észleljük, hogy az erkölcsiséggel a szépség szeretete ellenkezik, kedvezést nyújt az erkölcsi igazság rovására, de az alapeszmének mélyében találkoznak. Az utolsó szefira Koszorú vagy Uralom, az alsóbb lények összekötő kapcsa. E tanokban az arisztotelesi realisztikus és platói idealisztikus filozófia összeütközését kell észlelnünk. A Kabbala egyre több hívet hódított és köztük találjuk a nagy tudománya bibliamagyarázót, Nachmani-t is (1195-1270) és Abulafia olasz-zsidó filozófust (1240. szül.), aki III. Miklós pápát is a Kabbalának akarta megnyerni és emiatt halálra ítéltetett, de a pápa hirtelen halála következtében megmenekült. A német misztikusoknál szefirót elmélete háttérbe szorul az Istennév jelentőségének tana mögött. Később 10 szefirótban csak jó tulajdonságokat látnak és ezek ellentéteiképp a 10 Kolifot (hüvely) létezését is tanítják, mint az alsóbbrendű világ kategóriáit. A világoknak egész nagy láncolata áll fönn tehát, melyek egymásba fűződnek és külön rétegeződnek. Isten és az ember közötti végtelen réteghalmaz áttörhető bűnbánat, imádság és jócselekedet által. Az Istentől eltávolodott, bűnös lélek alantasabb világba kerül, ahol bűnét levezekli, ellenben a hozzá emelkedő a világrendjét is megváltoztathatja: csodát művelhet. Mindezen tanokat a Kabbala irodalma a Bibliának «rejtett» értelméből véli levonhatni és támogatásul felhasználja a Talmudnak szórványos tanításait az angyalokról, a túlvilágról, démonokról. Valójában azonban a Talmud befejezése után virágzott gáoni irodalom a bölcsője ezen idegenszerű fantazmagóriáknak. Nevezetesebb termékei e kor kabbalisztikus irodalmának : R. Akiba alfabetje, mely a héber abc minden egyes betűjére alapít misztikus tanításokat a világ jövendőjéről, a Tóráról stb. Ez már sokat szól az emberből lett (Henoch) Metatron angyalról, de a tiszta valláserkölcsiség körében mozog és talán tankönyvül is volt szánva. Messze elkalandozik e tanoktól a «Siur Kóma» c. névtelenül ránk maradt könyv, mely Isten lényének geometriai méreteiről szól oly anyagias felfogásban, melyen joggal ütközött meg a későbbi irodalom és Serira gáón egy hozzá intézett kérdésre csak e választ adhatta: «Isten őrizzen feltennünk, hogy csak ugyan E. Jismáeltől eredne c. tanítása. Hiszen «kihez akarnátok hasonlítani Istent és micsoda alakot tulajdonítanátok neki» mondja a próféta. A zsidó vallásos szemlélet e megtévelyedését csak mohamedán iskolák befolyásának feltevése alapján érthetjük meg. A kabbalisztikus irodalom legfőbb tekintélyű műve a Zóhár (Fény), melyet az olasz Leon Mózes-nek tulajdonít a tudomány, ki 1250-1305. Spanyolországban tartózkodott, nagyelméjű ismerője a kabbalának. A mű maga azonban Rabbi Simon ben Jochájra vezeti vissza magát. Biblia-kommentár alakját ölti a régibb Midrások módjára és ennek tulajdonítható, hogy misztikus körökben valóságos kánonná avatódott, mely a Talmudot is háttérbe szorította. Értelmezése fölötte nehéz, mivel tanait nem vezeti le ismert tényekből, hanem éppúgy, mint a Talmud már közismerteknek tételezi föl, homályát fokozza még az arám idióma. Bölcselete gyermekiesen anthropocentrikus, úgy hogy a világ minden alakulatára átviszi a kétszerűséget, mely fölött az egységes közvetítő princípium lebeg. A hímnemű princípium (szeretet) alkotó természetű, a nőnemű (törvény) ebből ered, befogadó természetű és anyja a könyörületnek. A Zóhár hatása elterjedt Spanyolországból az egész világra, különösen Palesztinában és Lengyelországban talált rajongó hívekre. Egyik adeptusa Luria Izsák (1533-1572) vitte bele a Zohár tanulását a vallásgyakorlatba és ennek köszönhető, hogy álmessiások, mint Sabbataj Cevi, a vallásgyakorlat megváltoztatásának varázshatásával kábították el az elméket. L. Biblia, Zsoltárok, Talmud, Toszefta, Midrás, Tannak, Amorák, Szaboreusok, Tanchuma, Akiba, Meir, Szirach, Philo, Josephus Flavius, Gáonok, Toszafisták, Responsumok, Rambam, Rasi, Kabbala, Zóhár, Biuristák, Zsidó történetírás, Mendelssohn. P. M. Irodalom. Karpeles, Geschichte d. jüdischen Literatur (Berlin 1886); u. a., Ein Blick in die jüdische Literatur (Prag 1895); M. Steinschneider, Jewish Literature (London 1857); u. a., Jüd. Literatur, az Esch-Gruber-féle Encyclopediában; H. L. Strack, Bibliographischer Abriss d. neuhebräischen Literatur (1884); Winter-Wünsche, Dia jüdische Literatur; Zunz, Gesammelte Schriften; Hebrew Literature, Comprising Talmudic Treatises, Hebrew Melodies and the Kabbalah Unveiled, with Introduction by E. Wilson (The Worlds Great Classics gyűjteményben, London-New-York 1901); Hebrew Literature, with Introduction by Harris (Washington-London 1901, az Universal Classic Library gyűjteményben); Abrahams, Chapters on Jewish Literature (Philadelphia 1899) ; Cassel, Lehrbuch. d. jüdischen Geschichte u. Literatur (2. kiad. Frankfurt 1896); N. Schlousz, La Renaissance de la Litterature Hebräique, 1743-1885 (Paris 1903); S. Bernfeld, Dór Chacham (héb. Warschau 1896): J. Fürst, Bibliotheca Judaica (Leipzig 1848-63). Ez utóbbi 18,000 héber könyvet és kb. 86,000 Judaicát sorol fel; M. Steinschneider, Bibliographisches Handbuch (Leipzig 1859) ; M. Schwab, Les Incunables Hébreux (Paris 1881) ; J. Zedner, Catalogue of the Hebrew Books in the Library of the British Museum (London 1867) ; Bartolocci, Bibliotheca Magna Rabbinica (Roma 1675-94); J. Chr. Wolf, Bibliotheca Hebraea (4 k. Hamburg 1715-1733); Köcher, Nova Bibliotheca Hebraica (Jena 1783-84) ; J. D. Azulai, Sém ha-Gedolim (Livorno 1786-96); Annales Hebraeo-Typographici 1501-1540 (Parma 1799); Catalogus Librorum Hebraeorum in Bibliotheca Bodleiana (Oxford); Neubauer, Hebrew Manuscripts in the Bodleian Library (u. o. 1886); M. Steinschneider, Hebräische Bibliographie (1858. és köv.); Zeitschrift f. hebräische Bibliographie (1898. és köv.) ; W. Zeitlin, Bibliotheca Hebraica Post-Mendelssohniana (Leipzig 1891-95); De Rossi, Bibliotheca Judaica Antichristiana (Parma 1800). a vonatkozó címszavak irodalmát.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5498. címszó a lexikon => 987. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15498.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: Zsidó irodalom, mindazoknak az írásműveknek a foglalatja, melyeket zsidók írtak zsidó szellemben nem okvetlenül zsidók számára, . Nem határozhat e tekintetben a nyelv, mert ha egy hitvédő a zsidóság védelmére valamely ország kormányához és közvéleményéhez fordul annak a nyelvén, a nemzsidó nyelv használata még nem szünteti meg a munka zsidó jellegét, Nem lehet a Zs.-ból kirekeszteni a nem vallásos jellegű műveket sem, ahogyan ezt még illetékes körök is hangoztatták, mert a Zsidó Szellem nem csupán vallásos szellem, hanem világias is és átfogja a nép érzelmi és gazdasági világát is. Nem rekeszthető ki természetesen a Zs.-ból a zsidóság által használt jiddis nyelvű munka sem mert az organikusan a zsidó szellemből sarjadt ki A Zs. nyelve: héber és vele azonosnak vehető arám , görög, arab, jüdisch-deutsch, jiddis ladino spanyol-zsidó zsargon és újabban a nemzeti nyelvek. A Zs. egységesebb jellegű mint más nemzeteké, amennyiben többé-kevésbbé minden zsidó irodalmi mű függő viszonyban van a Bibliától. Még az orosz felvilágosító irodalomnak vallásellenes hajtása is Gordon a Bibliával helyezkedik valamelyes viszonyba. A Zs. áttekinthetőbb, ha nem korszakokra osztjuk, hanem tartalmát, vagy irodalmi formáját vesszük az elosztályozás alapjául. Mert hiába változnak a korok, a Zs. két különböző korában egy s ugyanazon szellem uralkodik, de egy periódusban valamennyi korszak szelleme lüktet. A Responzumok, pl., amelyek másfélezer évvel a bibliai kor után keletkeztek, teljesen a tórái papi törvények szellemét tükröztetik, míg magában a Tórában, Mózes I. könyvében olyan szellemet lehelnek a történeti elbeszélések, mely inkább prófétákban és a talmudi aggadában, valamint a középkori piutokban található fel. A zsidóságról elmondható tehát, hogy irodalma az idők fölött áll és a korok változásaiban egyformán jellemzi a benső meghasonlottság, a lelki dualizmus, a cselekedet megkötöttsége és a lélek szabad szárnyalása. Különösen a meghasonlás húzódik végig a papi és prófétai korszaktól a Halachán és Aggadán át, de az ütközik ki a paulinizmusnak és Luthernek állásfoglalásaiban is a tettek cselekedetek üdvözítő hatásának kérdésében. A Zs.-nak külön jelleget ad még az a körülmény is, hogy benne helyet foglal a teológiai szakirodalom is, mely más irodalmakban nem esik az általános irodalom fogalmába és kereteibe. Onnan van ez, hogy a tudósok által felvetett kérdések a zsidó nép egészét foglalkoztatták, a tudomány problémái állandó tanulmány tárgyát képezték és bennük élte ki magát a zsidó népszellem, annyira, hogy egyes talmudi fejezetek és logikai normák még a mindennapi imába is bekerültek. A zsidó tudósirodalom tehát népirodalommá vált. A legdöntőbb mozzanat a zsidó nép kialakulásában a királyság megalapítása lehetett. Ezt viszont olyan külpolitikai helyzet idézhette elő, mely a zsidóerők benső összevonását és központosítását tette szükségessé. Központosított hatalmában azután az államfő a vallást is hatalma alá hajtotta, a papságot a maga szolgálatába rendelte és legalább is állandó ellenőrzése alatt tartotta, úgy hogy vallás és nemzeti szellem eggyé forrt és a nemzet a vallási formákban találta a maga leghathatósabb védelmét. Mindennek következtében kialakult egy papi irodalom, mely a nemzeti eszme lobogóját vitte a nép legszélesebb rétegei közé. Az Egyistenhit nem volt kezdetben dogmatikus program, nem volt elméleti töprengések lecsapódása sem, hanem óvószer a környezet csábítása ellen. Akkor, amikor még egész általános volt a hit, hogy Kemos, Milkóm épp úgy istenségeik a maguk népeinek mint JHVH Izraelnek, a prófétai harc az idegen istenségek hite ellen nem volt egyéb, mint nemzeti harc az idegen import ellen; dogmatikus irányzatot csak Jeremiás óta nyer a JHVH-kultusz. Ő az, ki nem csupán idegen istenségeket lát a bálványokban, hanem haszontalan, népbutító eszközöket is és még a babilóniai Jesája idejében is elég aktuális volt a bálványimádás és gúny tárgyává tették a bálványokat. Legtöbbször azt gúnyolták ki, hogy az ács nagy fáradsággal kivágja, körülrajzolja, kifaragcsálja a bálványokat, aztán maga borul le saját munkája előtt. A zsidó irodalomnak azt a részét, mely tisztán nemzeti élet talaján keletkezett, a Bibliában találjuk l. Biblia . A következő részt, mely még a zsidó állam fennállásának korában a görög műveltséggel való érintkezés hatása alatt áll, hellenista irodalomnak nevezzük. A zsidóság egy része Egyiptomba jutva l. Zsidó történet , az ott uralkodó görög kultúrával annyira megbarátkozik, hogy saját Szentírásának nyelvét feledni kezdi, és kénytelen azt görögre fordítani Septuaginta . Ámde a nemzeti érzés nem halt ki annyira belőle, hogy ne restellette volna a saját szent nyelvének elhanyagolását és ezért irodalmi szeméremből azt a mondát költi takaróul,, hogy maga az egyiptomi király kívánta a Tóra fordítását. Zs.-i szempontból e fordítás tehát nem jelent gazdagodást, de a zsidó eszmének a külvilágban való propagálására ez a legelső s egyben a legdöntőbb lépés. Ez a görög fordítás Egyiptom viselt dolgainak kedvezőtlen megvilágítása miatt ellenszenvet keltett az egyiptomiakban és így vele indul meg az antiszemita áramlat. De az erre válaszoló önvédelmi irodalom is, mely a világ és a zsidóság előtt tisztázta a vallási nézeteket, ethikai és bölcseleti szférába vonta azokat, a bibliafordítás nyomán keletkezett. A Septuaginta keletkezését mondái alakban Aristeas levele tárgyalja, mely a pseudoepigrafikus iratok közt egy könyvet tesz. Ezt a mondát a Talmud is felemlíti, de már módosítva a következőkben: Beszélik, hogy Ptolomaeus 72 tudóst maga köré gyűjtött és nem mondta előre, mi végből. Mindegyikhez külön lement és mondta: írjátok le Mózes tanítótok Tóráját. Ekkor Isten szelleme egy véleményre hozta őket és írták a következő szándékos eltéréseket: Kezdetben teremtette Isten helyett: Isten teremtette kezdetben a görögben a szórend félreértésre adhatott volna alkalmat . Teremtsünk embert helyett: Teremtsek embert. És befejezte Isten a hetedik napon a művét helyett: És befejezte Isten a hatodik napon művét Móz. 1. 1 - És fogta Mózes nejét és gyermekeit és ültette őket szamárra helyett:.. emberhordó állatra Móz. II. 4. 20 . A szamár ugyanis szent állat volt az egyiptomiak előtt s így sértő lett volna rájuk. Egy szamarat sem vittem el helyett: egy értékdarabot sem vittem el Móz. IV. 16. lő . A tisztátlan állatok felsorolásában a nyúl helyett: kurtalábú Móz. III. 14. 7 , mivel a király feleségének neve Nyúl volt Megilla 9a . Valójában más és sok százra menő eltérést találunk a mai Septuaginta kiadásokban. Mindamellett a Septuaginta ma is nélkülözhetetlen segédeszköz a bibliai szöveg magyarázatában, sok esetben homályos héber szövegeket a fordítás megvilágít sok szó kihalt volna a héber nyelvtudatból, ha a Septuaginta fordítása nem Őrizte volna meg jelentményüket. A hellenista korszaknak értékes terméke továbbá a Makkabeusok első könyve, mely Palesztinában keletkezett és így természetesen héber nyelven, az általa elbeszélt események közvetlen hatása alatt Hyrkanos Jochanan makkabeus király idejében kb. 100. Kr. e. , de a palesztinai kánonba nem jutott be, bizonyára amiatt az ellenséges áramlat miatt, amely a Dávid trónjára került új dinasztia iránt később megnyilvánult. A Septuaginta érdeme, hogy ezt legalább görög fordításban megmentette számunkra. A könyv a makkabeus-felkelés történetét mondja el, még pedig annak a kornak mondákra hajló történeti modorával szemben tisztán objektív történeti hitelességgel. Magyarra fordította Dercsényi Móric, megjelent a Zsidó Népszerű Könyvtárban, szerk. Bánóczi József és Gábor Ignác . A Makkabeusok második könyve az előbbi könyvtől független, de ugyanazon háborúnak epizódjait beszéli el. Érdekessé teszi a Chanuka eredetének más beállítása. A könyv egy levéllel kezdődik, melyben a palesztinai zsidók az egyiptomi testvérekhez azt a felszólítást intézik, hogy ünnepeljék ők is a Chanukát. A levél így végződik: Ünnepeljétek tehát a ,Sátoros-ünnep’ napjait kiszlev havában a 180. esztendőben. Egy másik hasonló átirat így szól: Mivel kiszlev hó 25-én a templom megtisztítását akarjuk ünnepelni, nem mulaszthatjuk el, benneteket egyről értesíteni, hogy ti is ünnepeljétek meg a Sátoros ünnepet , és a tűz ünnepét üljétek, mely akkor rendeltetett el, mikor Nechemia a Templomot az oltárral felépítette… Mikor ugyanis őseink Perzsiába vándoroltak, az akkori papok az oltár tüzéből parazsat vittek magukkal és egy kiszáradt kútba rejtették... visszajövet elhozták, de sárrá váltán, amikor az oltárra öntötték, kigyulladt... l. f. . És nagy örömben 8 napos ünnepet tartottak, a Sátorosünnephez hasonlón, arról emlékezve meg, hogy röviddel ezelőtt a Sátoros-ünnep alatt hegyekben és barlangokban vadállatokhoz hasonlóan bujdostak. Ezért lombbal körülfont vesszőket hordoztak és hálaénekekre zendítettek 10. f. . E beállítás szerint tehát a Chanuka voltaképp egy pót-sátorosünnep a pót-peszach mintájára . A zsidó-görög irodalom bizonyítványt állít ki magának a vallásos zsidóérzület megrendíthetetlenségéről a Ben Szira röviden Szira, Sirách példabeszédeiben, mely még a Biblia utolsó könyvének, Dánielnek megíratása előtt keletkezett és pedig ugyancsak héber nyelven. A kánonból mégis kirekedt, emiatt héber eredetije el is veszett és csak napjainkban fedezték újból fel egy töredékét. De mégsem részesítették olyan rideg bánásmódban, mint a többi apokrif könyvet. Az egyetlen kánonon kívüli könyv, melyből bőven idéz a Talmud és pedig ugyanolyan formula kíséretében amint írva van mint a Bibliából. Hogy a kanonizálásra nem méltatták, annak talán az lehetett az oka, hogy némely tanításában inkább a gyakorlatiasság érvényesül, mint a vallásosság pl. a szolgával szemben szükség esetére kemény bánásmódot ajánl, bár nyomban utána megbecsülését ajánlja . A Salamon-példabeszédekhez viszonyítva irodalmi fejlődést észlelünk látókörének tágulásában s a nagyobb szakaszokban, melyek a gondolat kifejtésére bővebb alkalmat adnak. Korának haladottabb gondolkodásmódját tükrözteti vissza a következő tanítása: Ha valakid meghalt, engedj szabad folyást könnyeidnek és mivel szörnyen szenvedsz, gyászénekre zendíthetsz. A halottat őt megillető módon takarítsd el és ne légy gondatlan vele szemben. Keservesen sirasd... rangjához illően egy-két napig, hogy a megszólásnak elejét vedd, aztán pedig vidulj föl, vess véget a gyásznak. Mert a gyász újabb halált okozhat, a szívbéli gyász ugyanis lenyomja az életerőt. A gyászkísérettel együtt oszlik a bánat is, de az élet, melyet a szegénynek viselnie kell, az életet emészti... Ne feledd ezt, mert nincs visszatérés, ő neki már nem használhatsz, magadnak pedig csak ártasz. Gondolj arra, hogy az ő sorsa vár terád is: ma nekem, holnap neked. Amint a halott nyugalomra tért, ne gondolj rá többet és vigasztalódj rajta, mivel lelke elszállott belőle 88. f. . Egyébiránt szól a kísértések elleni küzdelemről, a szülők iránti kötelességekről, szerénységről, könyörületességről, szegények iránti gyöngédségről mert jobb a szép szó, mint maga az adomány , az igaz barátság ápolásáról, gyakorlati tanácsokat ad a hatalmasokkal szemben való alkalmazkodásra, elnézést ajánl a bűnösökkel szemben, óv a nők csábításaitól, bölcs módjára korholja a fecsegést és dicsőíti a hallgatást, ékesen szól a gazdagságra való törekvés veszélyeiről, viszont lelkére köti olvasóinak, hogy a jótállástól tartózkodjanak. L. Szirach . Philo l. o. az alexandriai zsidó kultúra csúcspontján álló filozófus Platón, Heraklitos, Parmenides, Empedokles, Zeno tanítványának vallotta magát, de azért egy hajszálnyira sem hajlott el a zsidó vallástól. A két disciplinát csak úgy tudta összeegyeztetni, hogy a szavakban rejlő ésszerű jelentésen túl mélyebb, allegorikus értelmet is tulajdonított a Bibliának, itt-ott azonban azt is megengedi magának, hogy a szószerinti értelmet oktalanságnak mondja. A zsidóság nem fogadta el módszereit, a középkori zsidó írók nem is ismerik, csak Azarja de Rossi 1511-1578 a reneszánszkori nagy műveltségű zsidó régiségbúvár az egyetlen kivétel. Hogy mily messze megy Philo a bibliai szöveg átértelmezésében, mutassa e pár példa: Isten nevét négy betűvel jelöli Mózes... a négyben benne van minden : a pont, a vonal, a sík, a test, a Világegyetem méretei és a zene legjobb hangjai. Áron botja mandolát termett. A mandola hártyája keserű, a magját körülfogó burok igen kemény, úgy, hogy a kettő közé zárt gyümölcs nem egykönnyen hámozható ki. Ez jelképezi a munkáló lelket. Csak keserű, kemény munkából fakad a jó. Akik dúsan élnek, lelküket elpuhítják, azoknál nem lakozik az erény Mózes életéből, ordította Fischer Gyula, megjelent a Népszerű Zsidó Könyvtár kiadásában [17-18. sz.]. Szerk. Bánóci József és Gábor Ignác . Josephus Flavius 37-kb. 105 , női ágon a makkabeus fejedelmek sarja, buzgón tanulmányozta korának vallásos irányait: a farizeus, a szadduceus és esszénus gondolkodásmódot, amellett a római udvarral is érintkezésbe jutott; a rómaiak elleni felkelésben a galileai hadsereg vezérletét vállalta és hősies harcok után római fogságba esett. De Vespasianus felszabadította és maga mellett tartotta. A császári palotában tartózkodott utódja Titus és Domitianus alatt is és itt írta műveit: 1. A zsidó háborúról szóló könyvét eredetileg arám nyelven írta, később görögre fordította le. A könyv visszanyúlik egészen Antiochus Epiphanes koráig 175 Kr. e. . 2. Antiquitates Judaicae görögül : Ioudaiké Archaiologia ; a zsidók története a Tórával és a bibliai könyvekkel párhuzamosan, de folytatva Nero koráig, számos oklevél közbeiktatásával, teljesen görögös mondatfűzésben. 3. Önéletrajz: hadvezéri működésének igazolása l. Zsidók története. 4. Apion ellen vagy a zsidóság magas koráról. Ez különösen az által vált becsessé, hogy számos elveszett irodalmi értékű kútfő kivonatát közli; a zsidóság védelmét tartalmazza a róla költött szamárfő-imádás s más babonás hitellen. Csak latin fordításban töredékesen maradt ránk. Egyik történeti érdekességű helye: Nincsen egyetlen görög vagy nemgörög város, ahová a hetedik napunknak szokása el ne jutott volna és ahol böjtjeinkét és gyertyaünnepünket Chanuka ? , valamint étkezési tilalmainkat meg ne tartanák. Sőt még arra is törekszenek, hogy utánozzák a mi egyetértésünket, a mi adakozó hajlamunkat, a mi munkásságunkat és kitartásunkat a törvénytiszteletünk miatt való szenvedéseinkben 30. f. . Történeti munkájának szemléltetésére l. Josephus Flavius, Farizeusok, Szadduceusok, és Esszénusok cikkeket, melyek magukban véve is jó tájékoztatást nyújtanak azon kor eszmeáramlatai felől. A Sibyllák pseuchepigrafikus, azaz az alcímet viselő könyvek közé tartozik. Görög jósnőnek szájába ad zsidó prófétai tanítást, hogy ezáltal a pogány világ számára elfogadhatóbbá tegye azt. Ebben a könyvben a zsidó gondolat előbb keresztény feldolgozáson ment keresztül. Arám bibliafordítások Targumok . A zsidóság nem mindig a héber nyelvet használta társalgási nyelvül, a babiloni fogságból visszajövet már az arám dialektust hozta magával és ezt tette kereskedelmi és közforgalmi nyelvvé, ügy, hogy a Tórát is már arámra kellett lefordítani, hogy a nép megérthesse. Számos ilyen arám fordítás maradt a Biblia különböző könyveire. Ezek irodalmi méltatást azért igényelnek, mert bennük a Biblia-értelmezésnek már újabb fejlődési foka mutatkozik és rendszerint polémikus éllel majd a szadduceusok, majd a hellenisták felfogása ellen irányul. 1. Onkelosz Targuma általában véve nagyon híven követi a héber szöveget, tudatosan kivételt akkor tesz, mikor anthropomorphismusokat l. o. , azaz emberről vett, de Istenre vonatkozó kifejezéseket akar elkerülni, vagy amikor messiási célzatot lát a bibliai szóban és ezt világosabban akarja érvényre juttatni; akkor is, mikor a költői helyeket is már prédikációs alkalmazásban veszi és végül, mikor már vallásgyakorlati alkalmazásában ismertetni akarja a tórái törvényt. Példák: Isten szelleme lebegett a víz fölött a szól fújt Isten jelenléte elöl a víz felszínére Móz. 1.1, 2 ; Ne főzd a kecskegödölyét anyja tejében helyett: ne egyetek húst tejben Móz. 2. 34, 26 ; Nem távozik a jogar Judából és a törvényhozó öléből, amíg el nem jut Silohba Nem lesz elragadva az, aki uralmat gyakorol, Juda házából, sem pedig a tudós az ő gyermekeitől, míg el nem jön a Messiás, akié az uralom. .. Visszatér Izrael az ő városába, népek építik fel templomát, jámborok veszik körül, bíbor lesz a ruhája Móz. I. 49,10 . A Jeruzsálemi Targum a legrégibb, de csak töredékekben maradt ránk és beleolvadt a Jonathán Targum-ába, mely már inkább költői fantáziákkal átszőtt midrási körülírás. Példaképpen ezt említjük fel: öt csoda történt Jákobbal: megrövidültek a nap órái és a nap nem alkonyatkor szállt le, mivel Isten beszélni akart vele. Mikor Beer Sebából távozott, eléje ugrott előre hömpölygött a föld és ő Háránban találta magát célpontján . A kövek, melyeket este feje alá rakott, reggelre egy kővé tömörültek és ezt tette emlékkővé ... stb. Móz. I. 28, 10-11-hez . Még szabadabb a Szentiratokhoz készült Targum Séni második Targum , mely már csak alapul használja a szöveget legendák hozzáfűzésére. így pl. ezt a mondatot: Azon éjjel eltűnt a király álma így írja körül: Azon éjjel égbeszállt Izrael jajveszékelése, könyörületében elhatározta az Isten, hogy Izrael vesztének sorsáról a pecsétet letépi és elküldte a nyugtalanítás angyalát a királyhoz. Ez reggelre kelve nyugtalankodott és előhozatta a krónikát. Amikor az íródeák ahhoz a helyhez ért, hogy Mordecháj az ő életét megmentette, ezeket a lapokat elfordította és nem akarta elolvasni, de Isten úgy rendelte, hogy ezek a lapok mindig maguktól lapozódtak vissza. A zsidó irodalom egyik mellékterméke az Új- Testamentum l. o. , mely szerzőitől és az olvasó közönségtől eltekintve, melynek szánva volt, már csak azért is zsidó irodalmi jelenség, mivel a zsidóságban irodalmi ellenhatást váltott ki, mely leginkább latens allegorikus alakban a talmudi Aggadában l. o. jutott szóhoz. Például szolgálhat a Mózes halála c. legenda, Új- Testamentum. A Talmud l.o. Izráel népének legsajátosabb irodalma, mely annyira az ő lelkéből fakadt, hogy a zsidóság a Bibliára sohasem fordított annyi szellemi erőt, mint a Talmudra és manapság is a Talmudot mondhatjuk az európai irodalmak közt a legkevésbé holtnak, mert az elmék ezreit köti le úgy törvény-fejtegetési Halacha , mint szépirodalmi Aggada részeiben. Ez irodalom kevésbé nyert művészi formát, mint más. A Talmudban az anyag rendszerességéről szó sem lehet, mégis bizonyos vonzóerőt ad neki az a közvetlenség és elevenség, mely a szóbeli előadások nyomán való följegyzéséből ered. Eredetileg a templomi tórai előadáshoz fűződő apróbb megjegyzések, melyeket leírni nem is volt szabad, nehogy az Szentírás tekintélyével vetekedjenek, szolgáltatták a talmudi diskussziók tárgyát; az előadás elevenebbé tétele kedvéért pedig átcsaptak a vallásos látókör más területére is: az erkölcsre, a történetre, a bölcselkedésre. E kitérések idővel öncélokká lettek és terjedelemben is úgy megnőttek, hogy a szövegtől független elbeszélésekké lettek. Ezeket később a Midrásokban külön gyűjtötték össze. Egy részük azonban belekerült a Talmudba, ahol meg-megszakítják a törvényfejtegetéseket Aggada . A vallásfejlődés iránt érdeklődőt a Halacha érdekelheti elsősorban,az irodalom szempontjából csak az Aggada jöhet tekintetbe. Az Aggada anyagának osztályozására a főszempontokat Zunz Lipót adta meg a XIX. sz. első felében, de még igen sok teendő vár e tekintetben a tudományos kutatásra. Az Aggada kezdetlegesebb fejlődési fokáról képet nyújt a következő Aggada, mely még a szövegmagyarázat jellegével bír: A Tíz ige két táblára volt írva, 5-5 ige egy táblán, úgy, hogy az első igével a 6-ik, a másodikkal a 7-ik stb. került egy sorba. Ennek pedig jelentősége a következő: 1. Én vagyok az Örökkévaló - 6. Ne ölj! Mert aki embervért ont, az a Teremtőt is megtagadja, mint mikor a császárok tiszteletére szobrot állítanak és érmeket nyomnak, aztán ezeket megsemmisítik… Az ember is Isten képmása. 2. Ne legyen neked más istenséged előttem - 7. Ne légy házasságtörő . Aki bálványt imád, olyan az, mintha Istennel való házasságát törné meg. 3. Ne ejtsd ki Isten nevét hamisságra - 8. Ne lopj . Aki lop, később hamis esküvésre is vetemedik; 4. A Szombat törvénye egy sorba kerül a hamis tanúzás tilalmával. Mert a szombat megszentségtelenítője nem tesz tanúságot amellett, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. 5. Tiszteld atyádat és anyádat - 10. Ne kívánd felebarátod házát és nejét . Mert aki a szülők ellen vét, olyan gyermeket hoz majd a világra, ki a szülőt nem tiszteli, de tisztel mást atyául Mechilta 8 ; l. Talmud, Aggada, Halacha . A Talmudszerzés időszaka egy évezredre terjed, ezalatt szünetelt minden irodalmi ág, csupán egy történeti krónika látott napvilágot Megillasz Taanisz . A talmudi kor végén kezd derengeni a vallásos költészet kora. Ez voltaképp még a második Templom idejébe nyúlik vissza, amikor zsoltárköltők lélekemelő hangulatokkal igyekeztek megszépíteni az áldozati istentiszteletet l Zsoltárok . De jóval a Templom pusztulása után, a középkornak volt fenntartva, hogy tulajdonképpeni imákat szerezzen, melyek már a rendszeres, mindennapi ájtatoskodás tárgyai. A kötelezővé vált imákon kívül l. Liturgia egyes jámborok még külön szereztek imákat. Ilyen imádság a mai imakönyvünkben : Minden korban legyen az ember hallgatagon istenfélő, de az igazat hangosan vallja és szívében is igazat gondolva reggelenként mondja : Világegyetem Ura, nem ami igazunkra támaszkodva ontjuk könyörgésünket eléd, hanem a Te végtelen irgalmadra számítva. Mert mik is vagyunk mi, mi a mi életünk, mi a mi szeretetünk, mik a mi igazaink... Mit is mondhatunk Előtted, hisz a hősök is csak olyanok Előtted, mint a semmik... minden tettük hiúság, életük csak egy lehelet Előtted és az ember felsőbbsége a barom fölött semmi, minden csak hiúság. De mi mégis csak a Te néped vagyunk, Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékai stb. A vallásos költészet virágzása csak abban a korban következett be, amikor a zsidóság megismerkedett az arab kultúrával és átvette abból a versmérték és rím alkalmazását. Az előimádkozók már nem érik be a régi sematikus imákkal, hanem csupa formagyönyörből újakat alkotnak és ezzel változatosságot hoznak be az istentiszteletbe. De egy különös zsidó szükséglet is forgott fenn erre. Nevezetesen szokásos volt minden istentiszteleten Tórát is fejtegetni s nem minden gyülekezetnek állottak rendelkezésére arra való tudós aggadisták. Gondoskodni akartak tehát arról, hogy ez a tórái fejtegetés, különösen az ünnepnapokon pótoltassák oly imaszerzeményekkel, melyek a nap aktuális témáiról szólnak és a Midrásnak az ünnepre vonatkozó szép, lélekemelő elbeszéléseit költői alakban feldolgozzák. Különösen a Tízparancsolat sovuoszi és a tengeren való átkelésnek peszachi olvasása tette változatossá a költői feldolgozást, úgy, hogy minden vers egy-egy külön költemény refrénjévé vált. Ezt a költészetet: piutnak nevezik, a költők: pajtánok a latin poéta spanyolos átírása . Az első pajtánok : Kaliri, Jószé ben Jószé, később a nagy spanyol költők: Dunas, Ibn Gabirol, Juda Halévi, Ibn Migas is versenyeznek a pajtáni babérért. A piutok egy része, mely bűnbánati tartalmú: Szelichő, másik része, mely a Jeruzsálem pusztulása és a középkori gólusz szenvedéseit tárgyalja, Kinósz gyászdal nevet visel. A Kinósz között, melyek az áv hó 9-iki gyásznap liturgiáját teszik, külön csoportot alkottak a Cionidák, melyeknek elseje Juda Hatévitől való: Cion, immár nem kérdezed rab gyermekeid sorát, e kicsiny maradvány, lám, pedig mennyit gondol reád. Fordították Vajda Béla, Patai József . Úgy a Szelichók mint a Kinók történelmi kútfők értékével is bírnak, amennyiben egyes oly eseményeket énekelnek meg a zsidóüldözések korából, melyekről másutt nem találunk említést. Találunk a piutokban olyan Midrásokat is feldolgozva, melyek elvesztek. A Szelichók formailag külön része a Pizmonok, éneklésre szánt refrénes szerzemények. A szerzők rendszerint az achrostikonokban versszakasz kezdőbetűiben örökítették meg nevüket. Világi költészet. A zsidó néplélek úgy beleforrt a Bibliába és szellemét úgy lenyűgözte a vallásos költészet, hogy fantáziája meg sem sóvárogta a szabadabb szárnyalást. De a második Templom pusztulása óta egyébként is csak a gyászra és szenvedésre rezonált a zsidóhangulat. A Szanhedrin feloszlatása után még a borozókban sem daloltak az emberek. Szóta 48a . A zsidóság egész lelkisége a tanházakba menekült és az írásmagyarázat komoly munkájában keresett feledést és vigasztalást. De hosszú időre még sem fojthatta el költői ösztöneit. Itt-ott már a Talmudban és a Midrásokban is felcsillan a poézis; az aforizmák, mesék és parabolák izgató fűszerén megmámorosodva, megárad a felhevült néplélekben a gondolatritmus és ujjongó megnyilatkozásokat követel. És már bontakozik is a világi költészet, de nem bízik még a saját erejében és idegen szellemből táplálkozik. Egy karaita zsidó arabra fordítja az indus Kahla vedimna mesegyűjteményt, amely elbűvöli az arabul olvasó zsidóságot és még Száadja gáon, a karaiták nagy ellenzője is magasztalja azt tanulságos tartalma miatt. Ezután a félénk megindulás után még mindig nem csattant ki a héber költőkből a világi dal. Mintha nem tartották volna világias költészetre is alkalmasnak a héber szót, vagy mintha attól tartottak volna, hogy profanizálnák azt a nem-vallásos költészettel, még az igazán tehetséges költők is csak arabul verseltek ez időben. A Mohamed előtti arab irodalom számos zsidó költőt mutat fel. Haszon nélkül azért nem múlt el ez a periódus, mert az arab iskolában finomodott ki a zsidó költők formaérzéke és a hébernyelv későbbi kicsiszolására is itt kapták az első ösztönzést. A puszta hangsúlyra támaszkodó verselés helyébe Dunas ben Labrát Afrikából hozta át a hosszú és rövid szótag váltakozásán és a szótagok szabott számán alapuló verselést. A karaita szakadás is előre lendítette a héber költészet fejlődését. A Bibliához való visszatérés ugyanis elháríthatatlanul követelte a héber nyelv alapos grammatikai kikutatását, a gyök, tő, rag és képző megkülönböztetését és ezzel útját egyengette az új szóképzésnek a nyelvtanilag megengedhető keretek között. A nyelvújítás természetesen harccal jár és ennek eredményeit a költészet aknázta ki, amely szemlátomást izmosodott. A fejlődés mindazonáltal nem egyenletes és lassúbb, vagy erőteljesebb, aszerint, hogy milyen talajon termékenyülhetett meg és mennyi szabadsággal bontakozhatott ki a zsidó szellem. A héber világi költészet csak spanyol és provencál, később olasz földön virágozhatott, ahol a zsidóság a politikai nyomás alól felszabadult. A zsidó és világi szellem egybeolvadásának legérdekesebb tünete a muziv-stilus megteremtése. Ez abban áll, hogy a költők sztereotip, a közönség előtt is ismeretes bibliai szólamokat használnak fel, amelyek szent vonatkozásuknál fogva lekötik a figyelmet, de az ő költészetükben egész más értelmet nyernek és néha nagyon is világias célzatokra éleződnek ki. Különösen Alcharizi mestere ennek a művészetnek, melynek csiráit már az Aggadában is találjuk. A világi költészet virágkorát egy zsidó mecénás, Chaszdaj ibn Saprut 950 körül nyitja meg, aki III. Abdurraham kalifa háziorvosa és minisztere volt; és mindjárt e kor elején tetőpontját éri el Salamon ibn Gabirol-ban 1050 körül , ki mint bölcselkedő főkép vallásos költeményekkel gazdagította a zsidó irodalmat, de mély lelkülete világi költészetben is kiélte magát. Egész modern hangokat üt meg egyik bordala: A víz nyomorúsága . Általában véve azonban Gabirol a világfájdalom megszólaltatója. Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg Juda Halévit a zsidó Petőfinek. V. ö. Kiss Arnold, Salamon ibn Gabi-ról [Népszerű Zsidókönyvtár 4.J Gabirolt már kora is megértette. Alcharizi az ő makamajában irodalomtörténeti méltatását adja és a költők királyává avatja. Magyarra fordították: Klein Mór, Kies Arnold, Makai Emil, Patai József, Kecskeméti Lipót Népszerű Zsidó Könyvek . Egy másik költő, ki a világi költészet terén is működött, Mózes ibn Ezra 1070-1139 , Granadában élt,szerelmi viszony fűzte fivérének lányához, de ez másnak lett a felesége és fiatalon halt meg. A költő e fölötti bánatában bujdosásnak adta magát. De nemcsak a szerelem oltárához merészkedik költészetével, még a bor mámora is felszabadítja lelkét. Jellemző Mózes ibn Ezrára és kortársaira, hogy nem csupán zsidó olvasóközönséget tartottak szem előtt, hanem arabot is, és ennek kedvéért írtak elegáns arab stílusban tudományos munkákat. Mózes ibn Ezra egyszersmind Herder elődének tekinthető abban a tekintetben, hogy a Magyarázat és emlékeztetés c. könyvében a Bibliát esztétikai szempontból tárgyalja, még pedig Aristoteles poétikájában gyökerezve. Legismertebb a spanyol költők között Juda Halévi, kit téves ismeretek alapján bár, Heine mutatott be a világirodalomban. A XI. sz. végén született Kasztíliában és orvosi gyakorlatot űzött. Híressé vált Cion dalain kívül világi tárgyú költeményeket is hagyott ránk, melyek a borról, barátságról és a szerelemről énekelnek. A világi költészetben csillogtatta szellemét Ábrahám ibn Ezra is, ki különben híres exegeta is. Nyomorúsága világgá űzte. Bejárta Angliát, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát, Babilóniát, öreg korát Rómában töltötte, de végül visszatért Toledóba, útközben érte utól a halál. Ibn Ezra elsősorban szellemes írásmagyarázó, de költői tehetségét az exegézis terén is ragyogtatja. A tórakommentárhoz írt bevezetésében élesen jellemzi a keresztény, karaita misztikus és allegorikus magyarázatirányokat. A spanyol-zsidó fénykor egyik utolsó csillaga Juda Alcharizi. Toledóban a XII. sz. végén élt, ő is sokat vándorolt nyugaton és keleten. Rímes prózáját Tachkemóni c. gyűjteményében hagyta ránk. Ebben Hémán nevén ő maga szerepel, mint költő, aki kalandokba sodródik. E műfajt Arany János is utánozta a Bolha c. makamajában. Szellemességben, nyelvkezelési ügyességben, a muzivstílus helyes alkalmazásában utolérhetetlen. Alcharizi egyik makamája A spanyol zsidó költők korának nagyjait örökíti meg és irodalomtörténeti forrásul szolgál. Olaszországban Anyou Róbert nápolyi király udvarában számos zsidó költő és tudós héber munkákat fordított a király számára, ők fordították Aquinói Tamás munkáit is. Ezen írók legkiválóbbja Kalonymos ben Kalonymos a Próbakő c. szatirikus mű szerzője. A világi költészet egyik legnagyobbika Manuelló. A renaissance kori Olaszország szülötte, Dante kortársa, Bocaccio előde a novellaírásban, az első héber szonett-író s bár még a kabbalába is behatolt, az olasz új szellem gyermekének bizonyul, amikor a ledér hangnak csaknem egyedülálló megszólaltatója a héber irodalomban. Dante Divina Comoediájának mintájára írja a Pokol és Mennyország c. makámaszerű szatíráját. Természetesen a bort is dicsőíti: Ura vagyok a világnak, korlátlan nagy hatalmam, Élet üdve, halál mérge Nálam vannak karjaimban. Megtiltom az engedettet, A tilosat megengedem, Siratom a nevetőket, A sírókat kinevetem .... Szerelmi lángja később átnemesült; már nem a bűnös szerelemért hevül, hanem az erkölcsösért. Szonettjeiben oly hangokat üt meg, melyek méltán hívták ki az utókor tilalmát verseinek olvasására. De tréfálkozását nem kell túlságosan komolyan vennünk. Odaadóan foglalkozott komoly bibliai tanulmányokkal, melyeknek gyümölcsét értékes kommentárokban hagyta hátra és saját maga szerkesztette nekrológjában a római hitközség körül szerzett érdemeit büszkeséggel említi fel. Hatvan éves korában írta a Tófet ve éden Pokol és mennyország c. makámáját. Dante halála annyira megrendíti, hogy ezentúl csak Kohelet-szerű kesernyés elmélkedéseket írt. A regény terén is képviselteti magát a Zs. Ábrahám ibn Chiszdáj halévi személyében, ki a Herceg és dervis makamaszerű művében a Barlam és Josafát óindus regényt dolgozza át, gazdagítva aggadai elemekkel. Kalonymos ben Kalonymos 1287 Róbert nápolyi király héber oktatója A próbakő c. szatírában korának minden típusát: a hazugot, a képmutatót, a kevélykedőt és szédelgőt állítja pellengére. Az újzsidó irodalom. Azzal a képpel szemben, melyet a spanyol és renaissance-kori zsidóság az ő magasfokú műveltségével és sokoldalú irodalmi munkásságával elénk tár, a XVIII. sz.-ban nagyon sivár a zsidóság zömének kulturális állapota. A német zsidóságot orosz és lengyel rabbik árasztották el és ezek a maguk szűk látókörükben a nyugattal való haladásában akadályozták, a tudományt és műveltséget veszedelmesnek tartották a vallásra. Kivételt tesz e tekintetben Elia Wilna, ki maga ugyan minden külső behatástól menten kora tudományának csaknem minden ágába behatolt és a vallástudományok tanításának szükséges reformjára is némi útmutatást adott, de aktivitást e tekintetben nem fejtett ki. A vallástanulmány is minden világi tekintet nélkül folyt tovább és a vallásos szellem megmerevedett orthodox ritualitásban áll; a spiritualizmus, a prófétai erkölcs teljesen kihalóban van és csak itt-ott húzódik meg a kabbalát űző chásszideusok elevenebb vallásos életében. Fordulópontot jelent több tekintetben Mendelssohn Mózes fellépése l. Zsidótörténet , aki bibliafordításával a német zsidóságot a német nyelv ápolására és egyben a talmudi kazuisztikus tanulmányok mellett legalább a Biblia tiszta vallásos tanításainak újabb átérzésére terelte. Mendelssohn irodalmi munkásságának egy része a világirodalomba van kebelezve, Phädon, Philosophische Gespräche . Zsidó vonatkozású a Jerusalem, mely a vallási türelmetlenség ellen fordul és követeli a gondolatszabadságot, az állam és egyház szétválasztását. A zsidóságot a morál vallásának mondja, melynek nincsenek dogmái, csak életnormái. Inti hittestvéreit, hogy lenézés és elnyomás ellenére is tartsanak ki vallásuk mellett a hazaszeretetben is. E könyve Kant magasztalását is kivívta. A Mendelssohn felidézte mozgalom hullámai Magyarországra is átcsaptak. Irodalmi követői között Bürger Sámuel, Dukesz Lőb, Oppenheimer Beer, Levisohn Salamon l. alább említendők fel. Magyar ellenzői közül Szófer Mózes pozsonyi rabbi 1762- 1839 a Chaszam Szófer c. responzum gyűjtemény szerzője, fia Szófer Ábrahám Sámuel Benjámin 1815-71 a Ketab Szófa responzum gyűjtemény szerzője, Benedikt Benét Mordecháj 1753-1829 később Morvaország főrabbija. E kornak egyéb orthodox zsidó tekintélyei Magyarországon: Deutsch Dávid az Ohel Dávid responzum gyűjtemény szerzője, Minz Mózes óbudai rabbi, responzumíró mh 1831 , Ullmann Salamon makói rabbi megh. 1863 a Jeriosz Selomó c. kódexkommentár és responzumok szerzője Löw Eleazár a Semen Rokeach talmudi mű szerzője mh. 1887 Abaújszántón Goiten B. hőgyészi rabbi a Keszef nivchor c. talmudi enciklopédia szerkesztője, Eisenstadt Meir az Imré As responzum gyűjtemény szerzője, Aszód Juda mh. 1866 szerdahelyi és szenici rabbi a Jehuda jáale c. responzum gyűjtemény szerzője. A zsidó tudomány legjelesebbjei között Löw Lipót, Rappaport Salamon Juda, Krochmal Nachman, Zunz Lipót, Geiger Ábrahám, Philippsohn Lajos, Sachs Mihály, Luzatto Sámuel Dávid, Jost Mark Graetz Henrik között méltó helyet foglal el Löw Lipót pápai és szegedi rabbi, a magyar hitszónoklat megalapítója, a magyar zsidó történet első művelője, a Ben Chananja folyóirat szerkesztője és számos tudományos mű írója. Ezt a korszakot reprezentálja Dukesz Lipót is, aki nyelvtörténeti műveket írt. A Mendelssohn megindította felvilágosodási mozgalom új irodalmat teremtett, melyben teljes egészében polemikus jellegű és más jelentőségre alig tarthat számot. Ennek nyomába lép azonban a zsidóság múltját feltáró tudományos irodalom, melyet ugyan a felvilágosítási tendenciák irányítanak és így inkább destruktív jellegű a vallás szempontjából, de amúgy is nagy érdemet szerzett a zsidóság múltjának a világtörténelmi kapcsolatokba való helyezése által. A Hameaszéf c. folyóirat, melyhez még Mendelssohn is szolgáltatott cikkeket, programja a bibliai héberség szépségének ismertetése volt, tehát nem a vallás, hanem a nemzeti kultúra kincsének ápolása. A világirodalom termékei, mint Klopstock Messiás-a,, Byron Héber melódiái, Racine Athaliá-ja. és Goethe Faust-ja találtak héber átültetőkre. A zsidó tudomány a világi tudományt és bölcseletet kezdi a zsidóság múltjára alkalmazni, Krochmal Nachman 1785-1840 a hegeli történetfilozófia kategóriáit viszi át a zsidó történetre. Tudományos folyóiratok mint Hechaluc, Kérem Chemed, Bikkuré Háittim, Ocar Nechmad, Hamelic egymást váltják fel a zsidó tudomány művelésében, de meg kell vallani, hogy a zsidó történeti önérzet ébresztésének üdvös hatása mellett a fegyelemlazító hatásoktól nem maradt ment e nagy buzgalommal űzött munkásság. Csak itt-ott találkozunk a tudományos irodalomban olyan hangokkal is, melyek a vallás védelmére kelnek. Így Luzzattó Sámuel Dávid 1800- 1865 korának egyik legképzettebb és legtöbb oldalú tudósa a Páduai rabbiképző megalapítója heves támadásba lép a túlzóan racionalizáló csodákat ésszerűen magyarázó bibliaértelmezés és a bibliai történet hitelességét kétségbe vonó tanok ellen. Ő lemondott arról, hogy a vallást a tudománnyal összeegyeztesse, mint azt Majmuni is céljául kitűzte, a vallás rendeltetését nem abban látta, hogy ismereteket tartson fenn, hanem külön, másrendű hivatást jelölt ki számára az érzelem és erkölcs szférájában. Míg korának tudósai asszimilációban az európaiasodásban látták a zsidóság haladásának célját, ő magában a zsidóságban látta a célpontot és e tekintetben az első zsidó nacionalistának mondható; a vallási intézmények szerinte nem elavultak, mert azok is életben tartják a zsidó nemzeti érzést, azok képezik a kanócot, mely magában véve értéktelen, de mely nélkül a lámpa nem világit . Volt bátorsága a cioni vonatkozású imák fenntartását követelni akkor, mikor a német reformirány asszimilációs okokból mellőzni akarta. Manapság az orthodox irány fordul a cionizmus ellen, de fenntartja a cioni imákat konzervatizmusból, a reformirány pedig a cionizmusra való tekintettel . Az orthodox tanok és szokások maradéknélküli fenntartásáért szállt síkra a különben modern filozófián nevelkedett nagykultúrája Hirsch Sámson Rafael német ékesszólással megírt műveiben. A Mendelssohni korszak német szépirodalmi írói között, kik saját nemzetük irodalmában is számot tesznek, kiválók: Kuh Efrajim Mózes 1731-90 , költeményei, epigrammái megjelentek Rammler Múzeumában, később önállóan is. Falkensohn Iszachár Beér 1746 Lengyelországból került Németországba. Nagy tudományra és műveltségre tett szert, úgy hogy Lessing is barátságára méltatta. Egy lengyel zsidó költeményei c. kötete Goethe kritikai ismertetése által is lett híressé. Frankl Lajos Ágost 1810-94 Habsburglied-je feltűnést keltett. A Kelet mondái; Ráchel; A pusztulás után; Tragikus királyok stb. költeményei közül néhányat Arany János magyarra is átültetett Az utolsó főpap stb. Stein Leopold a Hasmoneusok c. drámájában bizonyult alakító tehetségnek. Heine Henrik ma már a világirodalomé. Bucharachi rabbi c. regénye, mely a spanyol zsidó fénykorban játszik, töredék marad. Auerbach Berthold 1812- 1882 Spinoza életé-t írta meg regény alakjában. Költő és kereskedő-ben Kuh költőt teszi hősévé. Philippsohn Lajos Saron-ja és Sepphoris és Róma; Jákob Tirado; A folyamok mellett, három évezreden át c. novellái és regényei soká képezték széles körök kedvelt olvasmányát és még ma is hatással vannak ifjabb lelkekre. Kompert Lipót 1822-1886 a Neuzeit szerkesztője írt regényeket: Geschichten aus dem Ghetto-ja nagy feltűnést keltett. Cseh zsidók, Az ekevas mellett, Újabb ghettőtörténetek, Egy utca története, Romok között, Franci és Heini c. könyveit több nyelvre lefordították és igen sok barátot szereztek a zsidótörténet alakjainak. Bernstein A. Mendel Gibbor és Vögeleder Maggid-jában a korfestés hűsége kedvéért jargon nyelven is szólaltatja meg alakjait, Kohn Salamon 1824 Gabriel-je és a Szippurim gyűjteményben, de azokon kívül is megjelent prágai ghetto-képei, valamint Fejedelmi kegy c. regénye korának legjelesebb irodalmi termékéhez tartoznak. Franzos Károly Emil 1848 Félázsiából, a Barnovi zsidók, Pármai Moskó, Trachtenberg Judit c. művei lengyel zsidók gondolatvilágába vezet be és sok keresztény olvasóra is tettek szert. Keleten a zsidóság sokáig ösztönszerűleg borzadt a felvilágosítási irodalomtól és még a héber nyelvnek nyelvtani alapon való tanítását is kárhoztatta, mert az volt a felfogása, hogy a nyelvtan a talmudi törvényfejtegetések alapját ássa alá. De a felvilágosodás rohamát már nem lehetett feltartóztatni és az orosz kormányok is általa akarták a zsidóságot elszigeteltségéből és erkölcsiségének elmaradottságából kiemelni. Csakhamar nagy irodalma sarjad ki a felvilágosodásnak Haszkala , mely a vallásos szigorú fegyelem mögött meghúzódó alantasabb erkölcsi gondolkodásról rántja le a leplet és a zsidóság erkölcsi emelése körül érdemeket szerzett. Lebensohn: Emeth ve-emuna c. drámája. Gordon Juda Léb 1830-92 , Schiller hatása alatt álló filozófus költő Dávid és Michal szerelme, Dávid és Barzilái költeményeiben a mezei életet és a földművelés előnyeit magasztalja. De nem csak ily pozitív irányban igyekszik az új kor követelményeit népével megértetni, hanem egyenesen harcra hevíti a régi kor hagyományai ellen. Cidkijáhu a fogházban c. versében a próféták jámborsága ellenében a világi hatalmat szomjúhozó király pártjára áll, aki munkásnépet akar, mely szabadságát meg tudja védeni, nem pedig imádkozó chásszideusokat csupán. Még érdekesebb a kifakadása a talmudi obszervancia túlzásai ellen az Egy kicsiségért Patai magyar fordításában: Két árpaszem c. költeményében, melyben egy zsidó iparos családja belepusztul abba, hogy peszachkor árpaszemet találtak a levesben és a rabbi semmi körülmények között nem volt hajlandó a Sulchan Áruch rovására engedményt tenni. Számos ifjúsági költeményében a zsidóföldhöz és múlthoz érzett melegsége a zsidó nép nevelőjévé avatta. Meséiben Misié Jehuda a tiszta esztétikai gyönyörködtetés célja vezeti, de az Oroszlán fogai között c. mesterművében Jeruzsálem másodszori pusztulását ecsetelve, a békepártot és főalakját Jochánán C. Zakkajt állítja pellengérre, amiért a nemzeti eszmét vallásos meggondolásoknak rendelte alá. Bialik a jesiva neveltje és annak értékei iránt megértéssel viseltetik, sőt át akarja menteni az új kultúrába. A nyugati egyetemeken a klasszikus szellem annyira megejtette az orosz zsidó ifjak lelkét, hogy a zsidóságból a vallásos szellemet: a jámborságot, békevágyat, idealizmust száműzni akarták. Úgy látták, hogy ez a népet testileg lelkileg elsorvasztotta, a vallásos kötelességtudás állandóan lenyűgözve tartotta a lelkületét és kiapasztotta a lélek minden egyéb erejét. Nem csupán az orthodox kinövéseket akarták tehát lenyesegetni, hanem a zsidó pszichét akarták megvénhedtségéből megifjítani és kórosságából alapjában kigyógyítani. Nietzsche hatása alá kerülve, ismét vissza akarják ültetni trónjára a természetimádó görög szellemet a maga ifjonti pajzánságával, játszi életkedvével. Ennek egyik nagy népszerűségre szert tett apostola Csernichovszky Saul 1876 , számos idillben mesterien írja le a zsidó népmulatságot. A Brisz milá címűt Klausner egyenesen Goethe Dorotheája mellé állítja ; de fájdalommal nélkülözi a zsidó néplélekben a tiszta szép kultuszát. Apolló szobra előtt c. költeményében hódolatát fejezi ki a zsidóságtól fel nem ismert szépség istensége előtt. Csernichovszky egyébként Heine óta az első dalköltö a zsidóságban, aki reflexió- és célzatmentes tiszta érzelmi költészetet nyújt klasszikus formában. Amit Csernichovszky dalban nyújt, azzal regény alakjában gyönyörködtette Mapó Ábrahám olvasóinak ezreit. A bibliai idők idilli életét a maga tisztaságában, tudományos meglátással tárja fel Ahavasz Cion c. 1853. megjelent és azóta két angol-amerikai, hét jiddis és egy arab fordítást megért regényében a zsidó királyság korából. De következő hasonló tárgyú Asmasz Somron Szamária bűne c. regényében a költészet tiszta teréről már a szatirikus célzatok terére csap át, hogy az orthodox ritualizmus túlzásait ostorozhassa. Teljesen határozott az irányzatossága Ájit Óovua Festett karvaly, Alakoskodó c. regényében, melyben már a jelen típusai szerepelnek mesteri ecsetelésben törtető, álszenteskedő rabbi, a batlan, sadchen, stb. és egészséges humortól átitatott előadásban. Számos új héber lap Hasachar, Hamaggid, Hakarmel, Hamélic foglalkozik az új irodalom ismertetésével és bírálatával, sőt szocialista programmal lépnek a porondra a Haemesz és a Hakól c. lapok. A felvilágosító irodalomban esztétikai értékű.még Brandes 1841 -1902 Hadasz vehachajim A vallás és az élet c. regénye. A hagyományrombolók divatos korán túl, eszméivel elkésve jelentkezik Snejur S., aki már nem is a zsidó egyoldalúságot, hanem magát a vallást ítéli halálra A Szajna partján, És lészen , megtagadja az örök béke ideálját, az emberi egyenlőséget is kárhozatosnak tartja, de egyik-másik költeményéből zsidó szív lüktetését érezzük ki. A Sivatag látomásá-ban már Baudlairi nyomokon halad. Az emberi unalom és minden eszménynek relativitásában való hit őrjítő hatása ellenében a rosszban keresi a megváltást, de végül kiábrándul ez elmélet unalmasságából és úgy érzi, hogy mégis csak a természet ölén A hegyek közt találja meg a zsidóság is, melyet eddig a talmudi gondolkodás a természettől elidegenített, a maga boldogságát. A Mandolin hangjai mellett költői müvében Rómát átkozza, mely a zsidó államot feldúlta. Ezen sivár hagyományrombolás szelleme nem terpesz-kedhetett soká a Zs.-ban ellenhatás nélkül. A kor éleslátói csakhamar észrevették, hogy a felvilágosodási mozgalom semmi új pozitív gondolattal nem gazdagítja a zsidóságot, az új módi istentisztelet a maga túlrendezettségóvel csak takarója az ürességnek, melyet a vallástalanság vájt lelkében és a múltnak folytonos magasztalása a zsidó történetben egyben lemondás a jövőről. A zsidó hagyomány rehabilitációjáért száll síkra Smolenski az általa alapított Hasachár-ban a balirány tévedései ellen és Am haólam Örök nép c. könyvében a nemzeti különjelleg ápolásáért, Ész lataasz Ideje az ültetésnek c. műben pedig a Mendelssohni kor tana ellenében, mely szerint a zsidóság csak felekezet és nem nemzet. Am haolómban a zsidó ideált, a jövő messiási reményét ecseteli a chásszidisztikus torzításoktól megtisztítva és már a Zsidó Állam gondolatának veti meg alapját. Hatoe bedarké hachajim Az élet útján tévelygő a zsidó élet kinövéseit ecseteli Jókaira emlékeztető humorral és meseszövéssel, úgy hogy számos európai lapban feltűnést kelt, de zsidó érzése annál nagyobb megértést árul el a hagyománynak erkölcsi értékei iránt. Számos más regénye mutatja még ez író nagy tehetségét és finomult ízlését. A kor leghivatottabb költője Bialik Ghajim Nachman, kinek költeményei orosz, olasz, német, lengyel, magyar, angol fordítást értek. Híressé vált Hamaszmid a kitartó, az aszketa c. költeménye, mely Patai József fordításában a Talmudista címet viseli. Ez bevezet a talmudiskolába, annak egész milieujében mutatja be azt a kedvelt alakját, kire nem hatottak sem a természet csábításai, sem az élet téveszméi, hanem a zsidó hagyomány mellett tart ki. A puszta halottai-ban ugyanazon motívum kerül feldolgozásra epikus alakban. E színhalottakon nem vesz erőt sem a prédára lecsapó sas, sem az alattomban öldöklő kigyó, sem pedig az állatvilág királya, az oroszlán, maga a puszta azonban égbekiált az ő néma lakói ellen, mire a halottak kitámadnak, életet kívánnak, minden szenvedély feléled, de a puszta ismét magába zárja őket. A chén chacir haam c. költeményében elsóhajtja, hogy népe eltévesztette célját az idő labirintusában. A kisenevi pogrom 1903 borzalmainak leírása Az öldöklések városában c. költeményében alapot szolgáltat arra, hogy népe megrögzött egykedvűségét, céltudatlanságát élénk színekben állítsa szemei elé és a tettek mezejére szólítsa az eddig sóhajokban magát kiélt népet. Bialik egyébként nemzeti kereten kívül is talált anyagot dalaihoz. Lewinski Léb 1887-1910 a Hasiolach c. folyóiratban megjelent Gondolatok és tettek c. szépirodalmi színvonalon álló tárcáiban a zsidóság minden problémáját öleli fel, Utazás Palesztinába ISO év múlva reális színekben nyújt utópiát. Bersadzki Ezsajás 1870-1908 Cél nélkül és Az ár ellen c. és kisebb elbeszéléseiben a mai ideál és hit és becsvágy nélküli zsidónak szomorú életét ecseteli. Hasonlóan látja népét Brenner Chajim, aki a Tél idején és a Pont körül és Két víz között c. regényeiben a Talmudon töprengő és az életet meg nem látó ifjakat, másrészt pedig a szocializmusban új Talmudot valló és végül a cionista kolonizációba is a golusz ideológiáját átplántáló meddő zsidóságot rajzolja. Hasonló sötétséget tár fel a Határon túl c. drámájában. A zsargonírók közül főkép Perec emelkedett világirodalmi színvonalra elbeszéléseivel, de írt értékes verseket is. Morris Rosevfeld is számos oly költeményt irt, mely a jelenkori lírai költészetben számottevő. Steinberg Jákob prózában és versben jeleskedik az elsők között. Sálom Asch drámáját Bosszúálló Isten Budapesten is játszották. Az újzsidó irodalomban a magyar zsidóságot főkóp ezek képviselik: Leudsohn Salamon 1789. Mórott született 33 éves korában búskomorságban halt meg . Kelet országá-ban Palesztinával foglalkozik. Jesurun költészete poétikai művében néhány verset is nyújt. Ezek között A költészet szól ford. Patai József a szépségnek minden alakban való megvalósulását énekli meg. Erter Izsák a budapesti egyetemen orvostudományra adta magát és később orvos létére a lengyelzsidó chásszidizmus babonás hite ellen fordul Száné Szanszané és Szemangelof c. szatírájában. Bacher Simon szül. 1823. Liptószent-miklóson, megh. 1892. Budapesten. Héber költeményeit fla a híres tudós Bacher Vilmos gyűjtötte össze és adta ki. Ezek között számos magyar költő versének fordítását találjuk. Bergl József 1802-1885 kaposvári orvos, a Héber nyelv virágai c. versgyűjteményt és zsidó orvostudomány történeti monográfiát hagyott hátra. Bolgár Mózes szül. 1882. Csornán , szerkesztette a Zsidó Szemlét, fordított elbeszéléseket Perectől és írt eredeti verseket, A gólusz meséiben pedig a Midrás költői remekeit ültette át magyarra. Hameiri Feuerstein Albert szül. Ó-Dávidházán 1886., számos verset írt. Jiddis, héber és magyar verseket ír Holder József. A szépprózai elbeszélésben és rajzban a magyar irodalmat gazdagította Újvári Péter zsidó tárgyú regényeivel. Ugyancsak zsidó rajzokat írt Mezey Ferenc, zsidó regényt, novellát Kiss Arnold és Fényes Samu. A magyar-zsidó irodalom művelői között a tudományos írók nagy száma is helyet foglal. A legújabb korból felemlítendők a magyar történeti és irodalmi vonatkozásban : Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon c. mű szerzője. Németnyelvű történészünk Kayserling Majer; Krausz Sámuelnek néhány magyar tárgyú magyar nyelven írt történelmi tanulmánya; Bacher Vilmos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője az IMIT bibliafordításának egyik szerzője; Ballagi Mór, a Biblia és imakönyv magyar fordítója; Bernstein Béla: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók c. történeti monográfia szerzője 1899 ; Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban 1897. és Arany és a Biblia c. mű szerzője. Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten 1901. c. mű szerzője, a zsidótörténet első magántanára a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen. Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban 1902. szerzője. Dr. Frisch Ármin szerkesztette a Magyar-zsidó oklevéltárt I. k. 1092-1239; dr. Weisz Mór közreműködésével 1903 dr. Wellesz Gyula Rási élete és működése 1906, szerzője. Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I. és II. k. 1909. és A zsidók története c. mű írója. Kaufmann Dávid számos tudományos műve között Buda ostromának monográfiája szerepel. Blau Lajos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője, számos tudományos mű és cikk szerzője. Makai Emil a zsidó műköltészet remekeinek átültetésével szerepel az irodalomtörténetben, hasonlóan Patai József és Gábor Ignác. Weiszburg Gyula a Jövő és a Hitközségi Szemle szerkesztője. A történeti eszmélés pillanatától, a Mendelssohntól számított újkortól kezdve a zsidó történetírás nyomon követi az egyes alkorszakok világszemléletét. Amint megvolt a langy reformkorszaknak Graetz-ben a maga klasszikus történetírója, úgy megvan a cionizmus korának is Dubnow-ban a maga historiografusa, ki a zsidóság jövőjét azonban nem a külön zsidó területen megvalósítandó államéletben, hanem a diaszpórában élő zsidóságnak nemzetközi egyesülésében látja. És meg van a Hirsch Sámson Rafael felidézte neoortodoxiának is a maga nagy tudománya és mély látású történésze Javec személyében. A chasszidizmus is felújult és ennek a neochásszidizmusnak rendszeres történetírója ugyan még nem akadt, de Horodeczki és Buber történetbölcseleti tanulmányai már éreztetik ennek szükségességét. Misztikus irodalom. A misztikus irodalom eredetét illetőleg eltérők a nézetek. Némelyek egykorúnak tartják a zsidó hagyománnyal. Sőt a perzsafennhatóság korába nyúlónak tartják egyes gyökérszálait; mások viszont kimutathatni vélik, hogy egyetlen tanítása sem található fel sem az esszeus titkos tanokban, sem a zsidó nép egyéb hagyományaiban és így tisztán a középkor szülöttjének kell mondanunk. A misztikus irodalom maga főképp R. Simon ben Jóchájra utal, mint alapvetőre, ami azonban támaszpontot nem talál a Talmudnak e tanai tájára vonatkozó közléseiben. A misztikus tanok kabbala nem alkotnak összefüggő rendszert és nem mutatható fel köztük logikus kapcsolat. Nem a szemléletből felmerülő elvont tanok, hanem a képzelet szüleményei és inkább a vallásos lélek mélyén szunnyadó kívánalmak kifejezői. A tanok homályán keresztül is áttetszők azok a lelki problémák, melyekre választ keres a vallásos töprengés: Ha Isten végtelen és tökéletes, hogy van az, hogy véges és múlandó világot teremtett ? Ha Isten tanát kihirdette, miért nem látja át annak igazságát minden ember és miért esik bűnbe? Ha Isten tisztán szellemi lény, miért kell őt testi mozgásokkal, szertartásokkal szolgálni. Miért kell az ártatlanoknak szenvedniük? Ha Izrael Isten népe, miért van vértanúi sorsra ítélve? Ezek a kérdések mutatják mar, hogy a kabbala hivatva volt a zsidóságot a talmudi életrendszer merevségéből kiemelni és vallásos lelkületét a prófétai tanítások melegével újból áthatni, újból visszavezetni a vallás eredeti tisztaságához, a lélek kultuszához. Ámde a kabbala sem kerülte el a vallásos töprengések sorsát, belefulladt az általa adott feleletek, elméletek szövevényébe és ma már csak alig néhány főbb irányvonalat tudunk e tanítások tömkelegében fölismerni. Ezeket a következőkben látjuk: Isten végtelen, világfölötti tökéletes lény, a világot nem is közvetlenül teremtette, hanem közvetítő lények demiurgoszok által, kiknek legfelsőbb rangúit ő maga hívta életre, de akikre ráruházta a hatalmat tovább folytatni a teremtés művét. Ezek mind lejjebb és lejjebb szállnak a mennyei eszményiségből az anyagiság felé. Az első tízet Szefirót Isten emanációja, kisugárzása hívta életre. A 10 szefira a következő: 1. a legmagasabb Korona; 2. Bölcsesség; 3. Belátás praktikus ész . Az eddig három egy csoportot képez, melyek közül a bölcsesség és a gyakorlati belátás ellentétes sarkokon helyezkednek el az ész birodalmában, de a legfelsőbb korona eszméjében kiegyenlítődnek. Hasonló háromszöget alkot a következő három szefira: 4. Nagyság vagy Szeretet, 5. Erő vagy Törvény és 6. Fenség vagy Könyörület. A szeretet odaadásával szemben áll a törvény szigora, mely az enyém, tiéd, övé elvét követi, de a könyörületesség ez ellentéteket feloldja. A következő szefirák: 7. Győzelem erkölcs hatalma , 8. Szépség,. 9. Alap. A természet birodalmában észleljük, hogy az erkölcsiséggel a szépség szeretete ellenkezik, kedvezést nyújt az erkölcsi igazság rovására, de az alapeszmének mélyében találkoznak. Az utolsó szefira Koszorú vagy Uralom, az alsóbb lények összekötő kapcsa. E tanokban az arisztotelesi realisztikus és platói idealisztikus filozófia összeütközését kell észlelnünk. A Kabbala egyre több hívet hódított és köztük találjuk a nagy tudománya bibliamagyarázót, Nachmani-t is 1195-1270 és Abulafia olasz-zsidó filozófust 1240. szül. , aki III. Miklós pápát is a Kabbalának akarta megnyerni és emiatt halálra ítéltetett, de a pápa hirtelen halála következtében megmenekült. A német misztikusoknál szefirót elmélete háttérbe szorul az Istennév jelentőségének tana mögött. Később 10 szefirótban csak jó tulajdonságokat látnak és ezek ellentéteiképp a 10 Kolifot hüvely létezését is tanítják, mint az alsóbbrendű világ kategóriáit. A világoknak egész nagy láncolata áll fönn tehát, melyek egymásba fűződnek és külön rétegeződnek. Isten és az ember közötti végtelen réteghalmaz áttörhető bűnbánat, imádság és jócselekedet által. Az Istentől eltávolodott, bűnös lélek alantasabb világba kerül, ahol bűnét levezekli, ellenben a hozzá emelkedő a világrendjét is megváltoztathatja: csodát művelhet. Mindezen tanokat a Kabbala irodalma a Bibliának rejtett értelméből véli levonhatni és támogatásul felhasználja a Talmudnak szórványos tanításait az angyalokról, a túlvilágról, démonokról. Valójában azonban a Talmud befejezése után virágzott gáoni irodalom a bölcsője ezen idegenszerű fantazmagóriáknak. Nevezetesebb termékei e kor kabbalisztikus irodalmának : R. Akiba alfabetje, mely a héber abc minden egyes betűjére alapít misztikus tanításokat a világ jövendőjéről, a Tóráról stb. Ez már sokat szól az emberből lett Henoch Metatron angyalról, de a tiszta valláserkölcsiség körében mozog és talán tankönyvül is volt szánva. Messze elkalandozik e tanoktól a Siur Kóma c. névtelenül ránk maradt könyv, mely Isten lényének geometriai méreteiről szól oly anyagias felfogásban, melyen joggal ütközött meg a későbbi irodalom és Serira gáón egy hozzá intézett kérdésre csak e választ adhatta: Isten őrizzen feltennünk, hogy csak ugyan E. Jismáeltől eredne c. tanítása. Hiszen kihez akarnátok hasonlítani Istent és micsoda alakot tulajdonítanátok neki mondja a próféta. A zsidó vallásos szemlélet e megtévelyedését csak mohamedán iskolák befolyásának feltevése alapján érthetjük meg. A kabbalisztikus irodalom legfőbb tekintélyű műve a Zóhár Fény , melyet az olasz Leon Mózes-nek tulajdonít a tudomány, ki 1250-1305. Spanyolországban tartózkodott, nagyelméjű ismerője a kabbalának. A mű maga azonban Rabbi Simon ben Jochájra vezeti vissza magát. Biblia-kommentár alakját ölti a régibb Midrások módjára és ennek tulajdonítható, hogy misztikus körökben valóságos kánonná avatódott, mely a Talmudot is háttérbe szorította. Értelmezése fölötte nehéz, mivel tanait nem vezeti le ismert tényekből, hanem éppúgy, mint a Talmud már közismerteknek tételezi föl, homályát fokozza még az arám idióma. Bölcselete gyermekiesen anthropocentrikus, úgy hogy a világ minden alakulatára átviszi a kétszerűséget, mely fölött az egységes közvetítő princípium lebeg. A hímnemű princípium szeretet alkotó természetű, a nőnemű törvény ebből ered, befogadó természetű és anyja a könyörületnek. A Zóhár hatása elterjedt Spanyolországból az egész világra, különösen Palesztinában és Lengyelországban talált rajongó hívekre. Egyik adeptusa Luria Izsák 1533-1572 vitte bele a Zohár tanulását a vallásgyakorlatba és ennek köszönhető, hogy álmessiások, mint Sabbataj Cevi, a vallásgyakorlat megváltoztatásának varázshatásával kábították el az elméket. L. Biblia, Zsoltárok, Talmud, Toszefta, Midrás, Tannak, Amorák, Szaboreusok, Tanchuma, Akiba, Meir, Szirach, Philo, Josephus Flavius, Gáonok, Toszafisták, Responsumok, Rambam, Rasi, Kabbala, Zóhár, Biuristák, Zsidó történetírás, Mendelssohn. P. M. Irodalom. Karpeles, Geschichte d. jüdischen Literatur Berlin 1886 ; u. a., Ein Blick in die jüdische Literatur Prag 1895 ; M. Steinschneider, Jewish Literature London 1857 ; u. a., Jüd. Literatur, az Esch-Gruber-féle Encyclopediában; H. L. Strack, Bibliographischer Abriss d. neuhebräischen Literatur 1884 ; Winter-Wünsche, Dia jüdische Literatur; Zunz, Gesammelte Schriften; Hebrew Literature, Comprising Talmudic Treatises, Hebrew Melodies and the Kabbalah Unveiled, with Introduction by E. Wilson The Worlds Great Classics gyűjteményben, London-New-York 1901 ; Hebrew Literature, with Introduction by Harris Washington-London 1901, az Universal Classic Library gyűjteményben ; Abrahams, Chapters on Jewish Literature Philadelphia 1899 ; Cassel, Lehrbuch. d. jüdischen Geschichte u. Literatur 2. kiad. Frankfurt 1896 ; N. Schlousz, La Renaissance de la Litterature Hebräique, 1743-1885 Paris 1903 ; S. Bernfeld, Dór Chacham héb. Warschau 1896 : J. Fürst, Bibliotheca Judaica Leipzig 1848-63 . Ez utóbbi 18,000 héber könyvet és kb. 86,000 Judaicát sorol fel; M. Steinschneider, Bibliographisches Handbuch Leipzig 1859 ; M. Schwab, Les Incunables Hébreux Paris 1881 ; J. Zedner, Catalogue of the Hebrew Books in the Library of the British Museum London 1867 ; Bartolocci, Bibliotheca Magna Rabbinica Roma 1675-94 ; J. Chr. Wolf, Bibliotheca Hebraea 4 k. Hamburg 1715-1733 ; Köcher, Nova Bibliotheca Hebraica Jena 1783-84 ; J. D. Azulai, Sém ha-Gedolim Livorno 1786-96 ; Annales Hebraeo-Typographici 1501-1540 Parma 1799 ; Catalogus Librorum Hebraeorum in Bibliotheca Bodleiana Oxford ; Neubauer, Hebrew Manuscripts in the Bodleian Library u. o. 1886 ; M. Steinschneider, Hebräische Bibliographie 1858. és köv. ; Zeitschrift f. hebräische Bibliographie 1898. és köv. ; W. Zeitlin, Bibliotheca Hebraica Post-Mendelssohniana Leipzig 1891-95 ; De Rossi, Bibliotheca Judaica Antichristiana Parma 1800 . a vonatkozó címszavak irodalmát.

15498.ht

CÍMSZÓ Zsid irodalo

SZÓCIKK Zsid irodalom mindazokna a írásművekne foglalatja melyeke zsidó írta zsid szellembe ne okvetlenü zsidó számára Ne határozha tekintetbe nyelv mer h eg hitvéd zsidósá védelmér valamel orszá kormányáho é közvéleményéhe fordu anna nyelvén nemzsid nyel használat mé ne szüntet me munk zsid jellegét Ne lehe Zs.-bó kirekeszten ne valláso jelleg műveke sem ahogya ez mé illetéke körö i hangoztatták mer Zsid Szelle ne csupá valláso szellem hane világia i é átfogj né érzelm é gazdaság világá is Ne rekeszthet k természetese Zs.-bó zsidósá álta használ jiddi nyelv munk se mer a organikusa zsid szellembő sarjad k Zs nyelve hébe é vel azonosna vehet ará görög arab jüdisch-deutsch jiddi ladin spanyol-zsid zsargo é újabba nemzet nyelvek Zs egységeseb jelleg min má nemzeteké amennyibe többé-kevésbb minde zsid irodalm m függ viszonyba va Bibliától Mé a oros felvilágosít irodalomna vallásellene hajtás i Gordo Bibliáva helyezkedi valamelye viszonyba Zs áttekinthetőbb h ne korszakokr osztjuk hane tartalmát vag irodalm formájá vesszü a elosztályozá alapjául Mer hiáb változna korok Zs ké különböz korába eg ugyanazo szelle uralkodik d eg periódusba valamenny korsza szellem lüktet Responzumok pl. amelye másféleze évve biblia ko utá keletkeztek teljese tórá pap törvénye szellemé tükröztetik mí magába Tórában Móze I könyvébe olya szelleme lehelne történet elbeszélések mel inkáb prófétákba é talmud aggadában valamin középkor piutokba találhat fel zsidóságró elmondhat tehát hog irodalm a idő fölöt ál é koro változásaiba egyformá jellemz bens meghasonlottság lelk dualizmus cselekede megkötöttség é léle szaba szárnyalása Különöse meghasonlá húzódi végi pap é próféta korszaktó Halachá é Aggadá át d a ütközi k paulinizmusna é Lutherne állásfoglalásaiba i tette cselekedete üdvözít hatásána kérdésében Zs.-na külö jellege a mé a körülmén is hog benn helye fogla teológia szakirodalo is mel má irodalmakba ne esi a általáno irodalo fogalmáb é kereteibe Onna va ez hog tudóso álta felvetet kérdése zsid né egészé foglalkoztatták tudomán problémá álland tanulmán tárgyá képezté é bennü élt k magá zsid népszellem annyira hog egye talmud fejezete é logika normá mé mindennap imáb i bekerültek zsid tudósirodalo tehá népirodalomm vált legdöntőb mozzana zsid né kialakulásába királysá megalapítás lehetett Ez viszon olya külpolitika helyze idézhett elő mel zsidóerő bens összevonásá é központosításá tett szükségessé Központosítot hatalmába azutá a államf vallás i hatalm al hajtotta papságo mag szolgálatáb rendelt é legaláb i álland ellenőrzés alat tartotta úg hog vallá é nemzet szelle eggy forr é nemze vallás formákba talált mag leghathatósab védelmét Mindenne következtébe kialakul eg pap irodalom mel nemzet eszm lobogójá vitt né legszéleseb rétege közé A Egyistenhi ne vol kezdetbe dogmatiku program ne vol elmélet töprengése lecsapódás sem hane óvósze környeze csábítás ellen Akkor amiko mé egés általáno vol hit hog Kemos Milkó ép úg istenségei magu népeine min JHV Izraelnek próféta har a idege istensége hit elle ne vol egyéb min nemzet har a idege impor ellen dogmatiku irányzato csa Jeremiá ót nye JHVH-kultusz az k ne csupá idege istenségeke lá bálványokban hane haszontalan népbutít eszközöke i é mé babilónia Jesáj idejébe i elé aktuáli vol bálványimádá é gún tárgyáv tetté bálványokat Legtöbbszö az gúnyoltá ki hog a ác nag fáradságga kivágja körülrajzolja kifaragcsálj bálványokat aztá mag boru l sajá munkáj előtt zsid irodalomna az részét mel tisztá nemzet éle talajá keletkezett Bibliába találju l Bibli következ részt mel mé zsid álla fennállásána korába görö műveltségge val érintkezé hatás alat áll hellenist irodalomna nevezzük zsidósá eg rész Egyiptomb jutv l Zsid történe a ot uralkod görö kultúráva annyir megbarátkozik hog sajá Szentírásána nyelvé feledn kezdi é kénytele az görögr fordítan Septuagint Ámd nemzet érzé ne hal k annyir belőle hog n restellett voln sajá szen nyelvéne elhanyagolásá é ezér irodalm szemérembő az mondá költ takaróul, hog mag a egyiptom királ kívánt Tór fordítását Zs.- szempontbó fordítá tehá ne jelen gazdagodást d zsid eszméne külvilágba val propagálásár e legels egybe legdöntőb lépés E görö fordítá Egyipto visel dolgaina kedvezőtle megvilágítás miat ellenszenve keltet a egyiptomiakba é íg vel indu me a antiszemit áramlat D a err válaszol önvédelm irodalo is mel vilá é zsidósá előt tisztázt vallás nézeteket ethika é bölcselet szféráb vont azokat bibliafordítá nyomá keletkezett Septuagint keletkezésé mondá alakba Aristea level tárgyalja mel pseudoepigrafiku irato köz eg könyve tesz Ez mondá Talmu i felemlíti d má módosítv következőkben Beszélik hog Ptolomaeu 7 tudós mag kör gyűjtöt é ne mondt előre m végből Mindegyikhe külö lemen é mondta írjáto l Móze tanítóto Tóráját Ekko Iste szellem eg véleményr hozt őke é írtá következ szándéko eltéréseket Kezdetbe teremtett Iste helyett Iste teremtett kezdetbe görögbe szóren félreértésr adhatot voln alkalma Teremtsün ember helyett Teremtse embert É befejezt Iste hetedi napo művé helyett É befejezt Iste hatodi napo művé Móz 1 É fogt Móze nejé é gyermekei é ültett őke szamárr helyett:. emberhord állatr Móz II 4 2 szamá ugyani szen álla vol a egyiptomia előt íg sért let voln rájuk Eg szamara se vitte e helyett eg értékdarabo se vitte e Móz IV 16 l tisztátla állato felsorolásába nyú helyett kurtaláb Móz III 14 mive királ feleségéne nev Nyú vol Megill 9 Valójába má é so százr men eltérés találun ma Septuagint kiadásokban Mindamellet Septuagint m i nélkülözhetetle segédeszkö biblia szöve magyarázatában so esetbe homályo hébe szövegeke fordítá megvilágí so sz kihal voln hébe nyelvtudatból h Septuagint fordítás ne Őrizt voln me jelentményüket hellenist korszakna értéke termék tovább Makkabeuso els könyve mel Palesztinába keletkezet é íg természetese hébe nyelven a által elbeszél eseménye közvetle hatás alat Hyrkano Jochana makkabeu királ idejébe kb 100 Kr e d palesztina kánonb ne jutot be bizonyár amiat a ellensége áramla miatt amel Dávi trónjár kerül ú dinaszti irán későb megnyilvánult Septuagint érdeme hog ez legaláb görö fordításba megmentett számunkra köny makkabeus-felkelé történeté mondj el mé pedi anna korna mondákr hajl történet modoráva szembe tisztá objektí történet hitelességgel Magyarr fordított Dercsény Móric megjelen Zsid Népszer Könyvtárban szerk Bánócz Józse é Gábo Igná Makkabeuso másodi könyv a előbb könyvtő független d ugyanazo háborúna epizódjai beszél el Érdekess tesz Chanuk eredeténe má beállítása köny eg levélle kezdődik melybe palesztina zsidó a egyiptom testvérekhe az felszólítás intézik hog ünnepeljé ő i Chanukát levé íg végződik Ünnepeljéte tehá ,Sátoros-ünnep napjai kiszle havába 180 esztendőben Eg mási hasonl átira íg szól Mive kiszle h 25-é templo megtisztításá akarju ünnepelni ne mulaszthatju el benneteke egyrő értesíteni hog t i ünnepeljéte me Sátoro ünnepe é tű ünnepé üljétek mel akko rendeltetet el miko Nechemi Templomo a oltárra felépítette Miko ugyani ősein Perzsiáb vándoroltak a akkor papo a oltá tüzébő parazsa vitte magukka é eg kiszárad kútb rejtették.. visszajöve elhozták d sárr váltán amiko a oltárr öntötték kigyulladt.. l f É nag örömbe napo ünnepe tartottak Sátorosünnephe hasonlón arró emlékezv meg hog rövidde ezelőt Sátoros-ünne alat hegyekbe é barlangokba vadállatokho hasonlóa bujdostak Ezér lombba körülfon vesszőke hordozta é hálaénekekr zendítette 10 f beállítá szerin tehá Chanuk voltakép eg pót-sátorosünne pót-peszac mintájár zsidó-görö irodalo bizonyítvány állí k magána valláso zsidóérzüle megrendíthetetlenségérő Be Szir rövide Szira Sirác példabeszédeiben mel mé Bibli utols könyvének Dánielne megíratás előt keletkezet é pedi ugyancsa hébe nyelven kánonbó mégi kirekedt emiat hébe eredetij e i veszet é csa napjainkba fedezté újbó fe eg töredékét D mégse részesítetté olya ride bánásmódban min több apokri könyvet A egyetle kánono kívül könyv melybő bőve idé Talmu é pedi ugyanolya formul kíséretébe amin írv va min Bibliából Hog kanonizálásr ne méltatták anna talá a lehetet a oka hog némel tanításába inkáb gyakorlatiassá érvényesül min vallásossá pl szolgáva szembe szüksé esetér kemén bánásmódo ajánl bá nyomba után megbecsülésé ajánlj Salamon-példabeszédekhe viszonyítv irodalm fejlődés észlelün látóköréne tágulásába nagyob szakaszokban melye gondola kifejtésér bőveb alkalma adnak Korána haladottab gondolkodásmódjá tükröztet vissz következ tanítása H valaki meghalt enged szaba folyás könnyeidne é mive szörnye szenvedsz gyászénekr zendíthetsz halotta ő megillet módo takaríts e é n lég gondatla vel szemben Keservese sirasd.. rangjáho illőe egy-ké napig hog megszólásna elejé vedd aztá pedi vidul föl ves vége gyásznak Mer gyás újab halál okozhat szívbél gyás ugyani lenyomj a életerőt gyászkísérette együt oszli bána is d a élet melye szegényne viselni kell a élete emészti.. N feled ezt mer ninc visszatérés nek má ne használhatsz magadna pedi csa ártasz Gondol arra hog a sors vá terá is m nekem holna neked Amin halot nyugalomr tért n gondol r többe é vigasztalód rajta mive lelk elszállot belől 88 f Egyébirán szó kísértése ellen küzdelemről szülő iránt kötelességekről szerénységről könyörületességről szegénye iránt gyöngédségrő mer job szé szó min mag a adomán a iga barátsá ápolásáról gyakorlat tanácsoka a hatalmasokka szembe val alkalmazkodásra elnézés aján bűnösökke szemben ó nő csábításaitól bölc módjár korholj fecsegés é dicsőít hallgatást ékese szó gazdagságr val törekvé veszélyeiről viszon lelkér köt olvasóinak hog jótállástó tartózkodjanak L Szirac Phil l o a alexandria zsid kultúr csúcspontjá áll filozófu Platón Heraklitos Parmenides Empedokles Zen tanítványána vallott magát d azér eg hajszálnyir se hajlot e zsid vallástól ké discipliná csa úg tudt összeegyeztetni hog szavakba rejl ésszer jelentése tú mélyebb allegoriku értelme i tulajdonítot Bibliának itt-ot azonba az i megenged magának hog szószerint értelme oktalanságna mondja zsidósá ne fogadt e módszereit középkor zsid író ne i ismerik csa Azarj d Ross 1511-157 reneszánszkor nag műveltség zsid régiségbúvá a egyetle kivétel Hog mil messz meg Phil biblia szöve átértelmezésében mutass pá példa Iste nevé nég betűve jelöl Mózes.. négybe benn va minde pont vonal sík test Világegyete mérete é zen legjob hangjai Áro botj mandolá termett mandol hártyáj keserű magjá körülfog buro ige kemény úgy hog kett köz zár gyümölc ne egykönnye hámozhat ki E jelképez munkál lelket Csa keserű kemén munkábó faka jó Aki dúsa élnek lelküke elpuhítják azokná ne lakozi a erén Móze életéből ordított Fische Gyula megjelen Népszer Zsid Könyvtá kiadásába [17-18 sz.] Szerk Bánóc Józse é Gábo Igná Josephu Flaviu 37-kb 10 nő ágo makkabeu fejedelme sarja buzgó tanulmányozt korána valláso irányait farizeus szadduceu é esszénu gondolkodásmódot amellet róma udvarra i érintkezésb jutott rómaia ellen felkelésbe galilea hadsere vezérleté vállalt é hősie harco utá róma fogságb esett D Vespasianu felszabadított é mag mellet tartotta császár palotába tartózkodot utódj Titu é Domitianu alat i é it írt műveit 1 zsid háborúró szól könyvé eredetile ará nyelve írta későb görögr fordított le köny visszanyúli egésze Antiochu Epiphane korái 17 Kr e 2 Antiquitate Judaica görögü Ioudaik Archaiologi zsidó történet Tóráva é biblia könyvekke párhuzamosan d folytatv Ner koráig számo oklevé közbeiktatásával teljese görögö mondatfűzésben 3 Önéletrajz hadvezér működéséne igazolás l Zsidó története 4 Apio elle vag zsidósá maga koráról E különöse a álta vál becsessé hog számo elveszet irodalm érték kútf kivonatá közli zsidósá védelmé tartalmazz ról költöt szamárfő-imádá má baboná hitellen Csa lati fordításba töredékese marad ránk Egyi történet érdekesség helye Nincse egyetle görö vag nemgörö város ahov hetedi napunkna szokás e n jutot voln é aho böjtjeinké é gyertyaünnepünke Chanuk valamin étkezés tilalmainka me n tartanák Ső mé arr i törekszenek hog utánozzá m egyetértésünket m adakoz hajlamunkat m munkásságunka é kitartásunka törvénytiszteletün miat val szenvedéseinkbe 30 f Történet munkájána szemléltetésér l Josephu Flavius Farizeusok Szadduceusok é Esszénuso cikkeket melye magukba vév i j tájékoztatás nyújtana azo ko eszmeáramlata felől Sibyllá pseuchepigrafikus aza a alcíme visel könyve köz tartozik Görö jósnőne szájáb a zsid próféta tanítást hog ezálta pogán vilá számár elfogadhatóbb tegy azt Ebbe könyvbe zsid gondola előb keresztén feldolgozáso men keresztül Ará bibliafordításo Targumo zsidósá ne mindi hébe nyelve használt társalgás nyelvül babilon fogságbó visszajöve má a ará dialektus hozt magáva é ez tett kereskedelm é közforgalm nyelvvé ügy hog Tórá i má arámr kellet lefordítani hog né megérthesse Számo ilye ará fordítá marad Bibli különböz könyveire Eze irodalm méltatás azér igényelnek mer bennü Biblia-értelmezésne má újab fejlődés fok mutatkozi é rendszerin polémiku élle maj szadduceusok maj hellenistá felfogás elle irányul 1 Onkelos Targum általába vév nagyo híve követ hébe szöveget tudatosa kivétel akko tesz miko anthropomorphismusoka l o aza emberrő vett d Istenr vonatkoz kifejezéseke aka elkerülni vag amiko messiás célzato lá biblia szóba é ez világosabba akarj érvényr juttatni akko is miko költő helyeke i má prédikáció alkalmazásba vesz é végül miko má vallásgyakorlat alkalmazásába ismertetn akarj tórá törvényt Példák Iste szellem lebeget ví fölöt szó fúj Iste jelenlét elö ví felszínér Móz 1.1 N főz kecskegödölyé anyj tejébe helyett n egyete hús tejbe Móz 2 34 2 Ne távozi joga Judábó é törvényhoz öléből amí e ne ju Silohb Ne les elragadv az ak uralma gyakorol Jud házából se pedi tudó a gyermekeitől mí e ne jö Messiás aki a uralom . Visszaté Izrae a városába népe építi fe templomát jámboro veszi körül bíbo les ruháj Móz I 49,1 Jeruzsálem Targu legrégibb d csa töredékekbe marad rán é beleolvad Jonathá Targum-ába mel má inkáb költő fantáziákka átszőt midrás körülírás Példaképpe ez említjü fel ö csod történ Jákobbal megrövidülte na órá é na ne alkonyatko száll le mive Iste beszéln akar vele Miko Bee Sebábó távozott eléj ugrot előr hömpölygöt föl é Háránba talált magá célpontjá kövek melyeke est fej al rakott reggelr eg kőv tömörülte é ez tett emlékkőv .. stb Móz I 28 10-11-he Mé szabadab Szentiratokho készül Targu Sén másodi Targu mel má csa alapu használj szövege legendá hozzáfűzésére íg pl ez mondatot Azo éjje eltűn királ álm íg írj körül Azo éjje égbeszáll Izrae jajveszékelése könyörületébe elhatározt a Isten hog Izrae veszténe sorsáró pecséte letép é elküldt nyugtalanítá angyalá királyhoz E reggelr kelv nyugtalankodot é előhozatt krónikát Amiko a íródeá ahho helyhe ért hog Mordechá a életé megmentette ezeke lapoka elfordított é ne akart elolvasni d Iste úg rendelte hog eze lapo mindi maguktó lapozódta vissza zsid irodalo egyi melléktermék a Új Testamentu l o mel szerzőitő é a olvas közönségtő eltekintve melyne szánv volt má csa azér i zsid irodalm jelenség mive zsidóságba irodalm ellenhatás váltot ki mel leginkáb laten allegoriku alakba talmud Aggadába l o jutot szóhoz Példáu szolgálha Móze halál c legenda Új Testamentum Talmu l.o Izráe népéne legsajátosab irodalma mel annyir a lelkébő fakadt hog zsidósá Bibliár sohase fordítot anny szellem erőt min Talmudr é manapsá i Talmudo mondhatju a európa irodalma köz legkevésb holtnak mer a elmé ezrei köt l úg törvény-fejtegetés Halach min szépirodalm Aggad részeiben E irodalo kevésb nyer művész formát min más Talmudba a anya rendszerességérő sz se lehet mégi bizonyo vonzóerő a nek a közvetlensé é elevenség mel szóbel előadáso nyomá val följegyzésébő ered Eredetile templom tóra előadásho fűződ aprób megjegyzések melyeke leírn ne i vol szabad nehog a Szentírá tekintélyéve vetekedjenek szolgáltattá talmud diskusszió tárgyát a előadá elevenebb tétel kedvéér pedi átcsapta valláso látókö má területér is a erkölcsre történetre bölcselkedésre kitérése időve öncélokk lette é terjedelembe i úg megnőttek hog szövegtő függetle elbeszélésekk lettek Ezeke későb Midrásokba külö gyűjtötté össze Eg részü azonba belekerül Talmudba aho meg-megszakítjá törvényfejtegetéseke Aggad vallásfejlődé irán érdeklődő Halach érdekelhet elsősorban,a irodalo szempontjábó csa a Aggad jöhe tekintetbe A Aggad anyagána osztályozásár főszempontoka Zun Lipó adt me XIX sz els felében d mé ige so teend vá tekintetbe tudományo kutatásra A Aggad kezdetlegeseb fejlődés fokáró képe nyúj következ Aggada mel mé szövegmagyaráza jellegéve bír Tí ig ké táblár vol írva 5- ig eg táblán úgy hog a els igéve 6-ik másodikka 7-i stb kerül eg sorba Enne pedi jelentőség következő 1 É vagyo a Örökkéval 6 N ölj Mer ak embervér ont a Teremtő i megtagadja min miko császáro tiszteletér szobro állítana é érmeke nyomnak aztá ezeke megsemmisítik A embe i Iste képmása 2 N legye neke má istensége előtte 7 N lég házasságtör Ak bálvány imád olya az minth Istenne val házasságá törn meg 3 N ejts k Iste nevé hamisságr 8 N lop Ak lop későb hami esküvésr i vetemedik 4 Szomba törvény eg sorb kerü hami tanúzá tilalmával Mer szomba megszentségtelenítőj ne tes tanúságo amellett hog Iste ha na alat teremtett világot 5 Tisztel atyáda é anyáda 10 N kíván felebaráto házá é nejé Mer ak szülő elle vét olya gyermeke ho maj világra k szülő ne tiszteli d tiszte más atyáu Mechilt l Talmud Aggada Halach Talmudszerzé időszak eg évezredr terjed ezalat szünetel minde irodalm ág csupá eg történet krónik látot napvilágo Megillas Taanis talmud ko végé kez derengen valláso költésze kora E voltakép mé másodi Templo idejéb nyúli vissza amiko zsoltárköltő lélekemel hangulatokka igyekezte megszépíten a áldozat istentisztelete Zsoltáro D jóva Templo pusztulás után középkorna vol fenntartva hog tulajdonképpen imáka szerezzen melye má rendszeres mindennap ájtatoskodá tárgyai kötelezőv vál imáko kívü l Liturgi egye jámboro mé külö szerezte imákat Ilye imádsá ma imakönyvünkbe Minde korba legye a embe hallgatago istenfélő d a igaza hangosa vallj é szívébe i igaza gondolv reggelenkén mondj Világegyete Ura ne am igazunkr támaszkodv ontju könyörgésünke eléd hane T végtele irgalmadr számítva Mer mi i vagyun mi m m életünk m m szeretetünk mi m igazaink.. Mi i mondhatun Előtted his hősö i csa olyano Előtted min semmik.. minde tettü hiúság életü csa eg lehele Előtte é a embe felsőbbség baro fölöt semmi minde csa hiúság D m mégi csa T népe vagyunk Ábrahám Izsá é Jáko ivadéka stb valláso költésze virágzás csa abba korba következet be amiko zsidósá megismerkedet a ara kultúráva é átvett abbó versmérté é rí alkalmazását A előimádkozó má ne éri b rég sematiku imákkal hane csup formagyönyörbő újaka alkotna é ezze változatosságo hozna b a istentiszteletbe D eg különö zsid szükségle i forgot fen erre Nevezetese szokáso vol minde istentisztelete Tórá i fejtegetn ne minde gyülekezetne állotta rendelkezésér arr val tudó aggadisták Gondoskodn akarta tehá arról hog e tórá fejtegetés különöse a ünnepnapoko pótoltassá ol imaszerzeményekkel melye na aktuáli témáiró szólna é Midrásna a ünnepr vonatkoz szép lélekemel elbeszélései költő alakba feldolgozzák Különöse Tízparancsola sovuosz é tengere val átkelésne peszach olvasás tett változatoss költő feldolgozást úgy hog minde ver egy-eg külö költemén refrénjév vált Ez költészetet piutna nevezik költők pajtáno lati poét spanyolo átírás A els pajtáno Kaliri Jósz be Jószé későb nag spanyo költők Dunas Ib Gabirol Jud Halévi Ib Miga i versenyezne pajtán babérért piuto eg része mel bűnbánat tartalmú Szelichő mási része mel Jeruzsále pusztulás é középkor gólus szenvedései tárgyalja Kinós gyászda neve visel Kinós között melye a á h 9-ik gyászna liturgiájá teszik külö csoporto alkotta Cionidák melyekne elsej Jud Hatévitő való Cion immá ne kérdeze ra gyermekei sorát kicsin maradvány lám pedi mennyi gondo reád Fordítottá Vajd Béla Pata Józse Úg Szelichó min Kinó történelm kútfő értékéve i bírnak amennyibe egye ol eseményeke énekelne me zsidóüldözése korából melyekrő másut ne találun említést Találun piutokba olya Midrásoka i feldolgozva melye elvesztek Szelichó formaila külö rész Pizmonok éneklésr szán refréne szerzemények szerző rendszerin a achrostikonokba versszakas kezdőbetűibe örökítetté me nevüket Világ költészet zsid népléle úg beleforr Bibliáb é szellemé úg lenyűgözt valláso költészet hog fantáziáj me se sóvárogt szabadab szárnyalást D másodi Templo pusztulás ót egyébkén i csa gyászr é szenvedésr rezonál zsidóhangulat Szanhedri feloszlatás utá mé borozókba se dalolta a emberek Szót 48 zsidósá egés lelkiség tanházakb menekül é a írásmagyaráza komol munkájába kereset feledés é vigasztalást D hossz időr mé se fojthatt e költő ösztöneit Itt-ot má Talmudba é Midrásokba i felcsilla poézis a aforizmák mesé é parabolá izgat fűszeré megmámorosodva megára felhevül néplélekbe gondolatritmu é ujjong megnyilatkozásoka követel É má bontakozi i világ költészet d ne bízi mé sajá erejébe é idege szellembő táplálkozik Eg karait zsid arabr fordítj a indu Kahl vedimn mesegyűjteményt amel elbűvöl a arabu olvas zsidóságo é mé Száadj gáon karaitá nag ellenzőj i magasztalj az tanulságo tartalm miatt Ezutá félén megindulá utá mé mindi ne csattan k hébe költőkbő világ dal Minth ne tartottá voln világia költészetr i alkalmasna hébe szót vag minth attó tartotta volna hog profanizálná az nem-valláso költészettel mé a igazá tehetsége költő i csa arabu verselte e időben Mohame előtt ara irodalo számo zsid költő muta fel Haszo nélkü azér ne múl e e periódus mer a ara iskolába finomodot k zsid költő formaérzék é hébernyel később kicsiszolásár i it kaptá a els ösztönzést puszt hangsúlyr támaszkod verselé helyéb Duna be Labrá Afrikábó hozt á hossz é rövi szóta váltakozásá é szótago szabot számá alapul verselést karait szakadá i előr lendített hébe költésze fejlődését Bibliáho val visszatéré ugyani elháríthatatlanu követelt hébe nyel alapo grammatika kikutatását gyök tő ra é képz megkülönböztetésé é ezze útjá egyengett a ú szóképzésne nyelvtanila megengedhet kerete között nyelvújítá természetese harcca já é enne eredményei költésze aknázt ki amel szemlátomás izmosodott fejlődé mindazonálta ne egyenlete é lassúbb vag erőteljesebb aszerint hog milye talajo termékenyülhetet me é menny szabadságga bontakozhatot k zsid szellem hébe világ költésze csa spanyo é provencál későb olas földö virágozhatott aho zsidósá politika nyomá aló felszabadult zsid é világ szelle egybeolvadásána legérdekeseb tünet muziv-stilu megteremtése E abba áll hog költő sztereotip közönsé előt i ismerete biblia szólamoka használna fel amelye szen vonatkozásukná fogv leköti figyelmet d a költészetükbe egés má értelme nyerne é néh nagyo i világia célzatokr éleződne ki Különöse Alchariz mester enne művészetnek melyne csirái má a Aggadába i találjuk világ költésze virágkorá eg zsid mecénás Chaszda ib Sapru 95 körü nyitj meg ak III Abdurraha kalif háziorvos é miniszter volt é mindjár ko elejé tetőpontjá ér e Salamo ib Gabirol-ba 105 körü k min bölcselked főké valláso költeményekke gazdagított zsid irodalmat d mél lelkület világ költészetbe i kiélt magát Egés moder hangoka ü me egyi bordala ví nyomorúság Általába vév azonba Gabiro világfájdalo megszólaltatója Kis Arnol zsid Aran Jánosna mondja mí Jud Halévi zsid Petőfinek V ö Kis Arnold Salamo ib Gabi-ró [Népszer Zsidókönyvtá 4. Gabirol má kor i megértette Alchariz a makamajába irodalomtörténet méltatásá adj é költő királyáv avatja Magyarr fordították Klei Mór Kie Arnold Maka Emil Pata József Kecskemét Lipó Népszer Zsid Könyve Eg mási költő k világ költésze teré i működött Móze ib Ezr 1070-113 Granadába élt,szerelm viszon fűzt fivéréne lányához d e másna let feleség é fiatalo hal meg költ fölött bánatába bujdosásna adt magát D nemcsa szerele oltáráho merészkedi költészetével mé bo mámor i felszabadítj lelkét Jellemz Móze ib Ezrár é kortársaira hog ne csupá zsid olvasóközönsége tartotta sze előtt hane arabo is é enne kedvéér írta elegán ara stílusba tudományo munkákat Móze ib Ezr egyszersmin Herde elődéne tekinthet abba tekintetben hog Magyaráza é emlékezteté c könyvébe Bibliá esztétika szempontbó tárgyalja mé pedi Aristotele poétikájába gyökerezve Legismerteb spanyo költő közöt Jud Halévi ki téve ismerete alapjá bár Hein mutatot b világirodalomban XI sz végé születet Kasztíliába é orvos gyakorlato űzött Híress vál Cio dalai kívü világ tárgy költeményeke i hagyot ránk melye borról barátságró é szerelemrő énekelnek világ költészetbe csillogtatt szellemé Ábrahá ib Ezr is k különbe híre exeget is Nyomorúság világg űzte Bejárt Angliát Franciaországot Egyiptomot Palesztinát Babilóniát öre korá Rómába töltötte d végü visszatér Toledóba útközbe ért utó halál Ib Ezr elsősorba szelleme írásmagyarázó d költő tehetségé a exegézi teré i ragyogtatja tórakommentárho ír bevezetésébe élese jellemz keresztény karait misztiku é allegoriku magyarázatirányokat spanyol-zsid fényko egyi utols csillag Jud Alcharizi Toledóba XII sz végé élt i soka vándorol nyugato é keleten Ríme prózájá Tachkemón c gyűjteményébe hagyt ránk Ebbe Hémá nevé mag szerepel min költő ak kalandokb sodródik műfaj Aran Jáno i utánozt Bolh c makamajában Szellemességben nyelvkezelés ügyességben muzivstílu helye alkalmazásába utolérhetetlen Alchariz egyi makamáj spanyo zsid költő korána nagyjai örökít me é irodalomtörténet forrásu szolgál Olaszországba Anyo Róber nápoly királ udvarába számo zsid költ é tudó hébe munkáka fordítot királ számára ő fordítottá Aquinó Tamá munkái is Eze író legkiválóbbj Kalonymo be Kalonymo Próbak c szatiriku m szerzője világ költésze egyi legnagyobbik Manuelló renaissanc kor Olaszorszá szülötte Dant kortársa Bocacci előd novellaírásban a els hébe szonett-ír bá mé kabbaláb i behatolt a olas ú szelle gyermekéne bizonyul amiko ledé hangna csakne egyedüláll megszólaltatój hébe irodalomban Dant Divin Comoediájána mintájár írj Poko é Mennyorszá c makámaszer szatíráját Természetese bor i dicsőíti Ur vagyo világnak korlátla nag hatalmam Éle üdve halá mérg Nála vanna karjaimban Megtilto a engedettet tilosa megengedem Sirato nevetőket síróka kinevete ... Szerelm lángj későb átnemesült má ne bűnö szerelemér hevül hane a erkölcsösért Szonettjeibe ol hangoka ü meg melye méltá hívtá k a utóko tilalmá verseine olvasására D tréfálkozásá ne kel túlságosa komolya vennünk Odaadóa foglalkozot komol biblia tanulmányokkal melyekne gyümölcsé értéke kommentárokba hagyt hátr é sajá mag szerkesztett nekrológjába róma hitközsé körü szerzet érdemei büszkeségge említ fel Hatva éve korába írt Tófe v éde Poko é mennyorszá c makámáját Dant halál annyir megrendíti hog ezentú csa Kohelet-szer kesernyé elmélkedéseke írt regén teré i képviseltet magá Zs Ábrahá ib Chiszdá halév személyében k Herce é dervi makamaszer művébe Barla é Josafá óindu regény dolgozz át gazdagítv aggada elemekkel Kalonymo be Kalonymo 128 Róber nápoly királ hébe oktatój próbak c szatírába korána minde típusát hazugot képmutatót kevélykedő é szédelgő állítj pellengére A újzsid irodalom Azza képpe szemben melye spanyo é renaissance-kor zsidósá a magasfok műveltségéve é sokoldal irodalm munkásságáva elén tár XVIII sz.-ba nagyo sivá zsidósá zöméne kulturáli állapota néme zsidóságo oros é lengye rabbi árasztottá e é eze magu szű látókörükbe nyugatta val haladásába akadályozták tudomány é műveltsége veszedelmesne tartottá vallásra Kivétel tes tekintetbe Eli Wilna k mag ugya minde küls behatástó mente kor tudományána csakne minde ágáb behatol é vallástudományo tanításána szüksége reformjár i ném útmutatás adott d aktivitás tekintetbe ne fejtet ki vallástanulmán i minde világ tekinte nélkü foly továb é valláso szelle megmerevedet orthodo ritualitásba áll spiritualizmus próféta erkölc teljese kihalóba va é csa itt-ot húzódi me kabbalá űz chásszideuso eleveneb valláso életében Fordulóponto jelen töb tekintetbe Mendelssoh Móze fellépés l Zsidótörténe ak bibliafordításáva néme zsidóságo néme nyel ápolásár é egybe talmud kazuisztiku tanulmányo mellet legaláb Bibli tiszt valláso tanításaina újab átérzésér terelte Mendelssoh irodalm munkásságána eg rész világirodalomb va kebelezve Phädon Philosophisch Gespräch Zsid vonatkozás Jerusalem mel vallás türelmetlensé elle fordu é követel gondolatszabadságot a álla é egyhá szétválasztását zsidóságo morá vallásána mondja melyne nincsene dogmái csa életnormái Int hittestvéreit hog lenézé é elnyomá ellenér i tartsana k vallásu mellet hazaszeretetbe is könyv Kan magasztalásá i kivívta Mendelssoh felidézt mozgalo hulláma Magyarországr i átcsaptak Irodalm követő közöt Bürge Sámuel Dukes Lőb Oppenheime Beer Levisoh Salamo l aláb említendő fel Magya ellenző közü Szófe Móze pozsony rabb 1762 183 Chasza Szófe c responzu gyűjtemén szerzője fi Szófe Ábrahá Sámue Benjámi 1815-7 Keta Szóf responzu gyűjtemén szerzője Benedik Bené Mordechá 1753-182 későb Morvaorszá főrabbija korna egyé orthodo zsid tekintélye Magyarországon Deutsc Dávi a Ohe Dávi responzu gyűjtemén szerzője Min Móze óbuda rabbi responzumír m 183 Ullman Salamo makó rabb megh 186 Jerios Selom c kódexkommentá é responzumo szerzőj Lö Eleazá Seme Rokeac talmud m szerzőj mh 188 Abaújszántó Goite B hőgyész rabb Kesze nivcho c talmud enciklopédi szerkesztője Eisenstad Mei a Imr A responzu gyűjtemén szerzője Aszó Jud mh 186 szerdahely é szenic rabb Jehud jáal c responzu gyűjtemén szerzője zsid tudomán legjelesebbje közöt Lö Lipót Rappapor Salamo Juda Krochma Nachman Zun Lipót Geige Ábrahám Philippsoh Lajos Sach Mihály Luzatt Sámue Dávid Jos Mar Graet Henri közöt mélt helye fogla e Lö Lipó pápa é szeged rabbi magya hitszónokla megalapítója magya zsid történe els művelője Be Chananj folyóira szerkesztőj é számo tudományo m írója Ez korszako reprezentálj Dukes Lipó is ak nyelvtörténet műveke írt Mendelssoh megindított felvilágosodás mozgalo ú irodalma teremtett melybe telje egészébe polemiku jelleg é má jelentőségr ali tartha számot Enne nyomáb lé azonba zsidósá múltjá feltár tudományo irodalom melye ugya felvilágosítás tendenciá irányítana é íg inkáb destruktí jelleg vallá szempontjából d amúg i nag érdeme szerzet zsidósá múltjána világtörténelm kapcsolatokb val helyezés által Hameaszé c folyóirat melyhe mé Mendelssoh i szolgáltatot cikkeket programj biblia hébersé szépségéne ismertetés volt tehá ne vallás hane nemzet kultúr kincséne ápolása világirodalo termékei min Klopstoc Messiás-a, Byro Hébe melódiái Racin Athaliá-ja é Goeth Faust-j találta hébe átültetőkre zsid tudomán világ tudomány é bölcselete kezd zsidósá múltjár alkalmazni Krochma Nachma 1785-184 hegel történetfilozófi kategóriái visz á zsid történetre Tudományo folyóirato min Hechaluc Kére Chemed Bikkur Háittim Oca Nechmad Hameli egymás váltjá fe zsid tudomán művelésében d me kel vallani hog zsid történet önérze ébresztéséne üdvö hatás mellet fegyelemlazít hatásoktó ne marad men nag buzgalomma űzöt munkásság Csa itt-ot találkozun tudományo irodalomba olya hangokka is melye vallá védelmér kelnek Íg Luzzatt Sámue Dávi 1800 186 korána egyi legképzetteb é legtöb oldal tudós Pádua rabbiképz megalapítój heve támadásb lé túlzóa racionalizál csodáka ésszerűe magyaráz bibliaértelmezé é biblia történe hitelességé kétségb von tano ellen lemondot arról hog vallás tudománnya összeegyeztesse min az Majmun i céljáu kitűzte vallá rendeltetésé ne abba látta hog ismereteke tartso fenn hane külön másrend hivatás jelöl k számár a érzele é erkölc szférájában Mí korána tudósa asszimilációba a európaiasodásba láttá zsidósá haladásána célját magába zsidóságba látt célponto é tekintetbe a els zsid nacionalistána mondható vallás intézménye szerint ne elavultak mer azo i életbe tartjá zsid nemzet érzést azo képezi kanócot mel magába vév értéktelen d mel nélkü lámp ne világi Vol bátorság cion vonatkozás imá fenntartásá követeln akkor miko néme reformirán asszimiláció okokbó mellőzn akarta Manapsá a orthodo irán fordu cionizmu ellen d fenntartj cion imáka konzervatizmusból reformirán pedi cionizmusr val tekintette A orthodo tano é szokáso maradéknélkül fenntartásáér száll síkr különbe moder filozófiá nevelkedet nagykultúráj Hirsc Sámso Rafae néme ékesszólássa megír műveiben Mendelssohn korsza néme szépirodalm író között ki sajá nemzetü irodalmába i számo tesznek kiválók Ku Efraji Móze 1731-9 költeményei epigrammá megjelente Rammle Múzeumában későb önállóa is Falkensoh Iszachá Beé 174 Lengyelországbó kerül Németországba Nag tudományr é műveltségr tet szert úg hog Lessin i barátságár méltatta Eg lengye zsid költeménye c kötet Goeth kritika ismertetés álta i let híressé Frank Lajo Ágos 1810-9 Habsburglied-j feltűnés keltett Kele mondái Ráchel pusztulá után Tragiku királyo stb költeménye közü néhánya Aran Jáno magyarr i átültetet A utols főpa stb Stei Leopol Hasmoneuso c drámájába bizonyul alakít tehetségnek Hein Henri m má világirodalomé Bucharach rabb c regénye mel spanyo zsid fénykorba játszik töredé marad Auerbac Berthol 1812 188 Spinoz életé- írt me regén alakjában Költ é kereskedő-be Ku költő tesz hősévé Philippsoh Lajo Saron-j é Sepphori é Róma Jáko Tirado folyamo mellett háro évezrede á c novellá é regénye sok képezté széle körö kedvel olvasmányá é mé m i hatássa vanna ifjab lelkekre Komper Lipó 1822-188 Neuzei szerkesztőj ír regényeket Geschichte au de Ghetto-j nag feltűnés keltett Cse zsidók A ekeva mellett Újab ghettőtörténetek Eg utc története Romo között Franc é Hein c könyvei töb nyelvr lefordítottá é ige so baráto szerezte zsidótörténe alakjainak Bernstei A Mende Gibbo é Vögelede Maggid-jába korfesté hűség kedvéér jargo nyelve i szólaltatj me alakjait Koh Salamo 182 Gabriel-j é Szippuri gyűjteményben d azoko kívü i megjelen prága ghetto-képei valamin Fejedelm keg c regény korána legjeleseb irodalm termékéhe tartoznak Franzo Károl Emi 184 Félázsiából Barnov zsidók Párma Moskó Trachtenber Judi c műve lengye zsidó gondolatvilágáb veze b é so keresztén olvasór i tette szert Kelete zsidósá sokái ösztönszerűle borzad felvilágosítás irodalomtó é mé hébe nyelvne nyelvtan alapo val tanításá i kárhoztatta mer a vol felfogása hog nyelvta talmud törvényfejtegetése alapjá áss alá D felvilágosodá rohamá má ne lehetet feltartóztatn é a oros kormányo i által akartá zsidóságo elszigeteltségébő é erkölcsiségéne elmaradottságábó kiemelni Csakhama nag irodalm sarja k felvilágosodásna Haszkal mel valláso szigor fegyele mögöt meghúzód alantasab erkölcs gondolkodásró rántj l leple é zsidósá erkölcs emelés körü érdemeke szerzett Lebensohn Emet ve-emun c drámája Gordo Jud Lé 1830-9 Schille hatás alat áll filozófu költ Dávi é Micha szerelme Dávi é Barzilá költeményeibe meze élete é földművelé előnyei magasztalja D ne csa il pozití irányba igyekszi a ú ko követelményei népéve megértetni hane egyenese harcr hevít rég ko hagyománya ellen Cidkijáh fogházba c versébe prófétá jámborság ellenébe világ hatalma szomjúhoz királ pártjár áll ak munkásnépe akar mel szabadságá me tudj védeni ne pedi imádkoz chásszideusoka csupán Mé érdekeseb kifakadás talmud obszervanci túlzása elle a Eg kicsiségér Pata magya fordításában Ké árpasze c költeményében melybe eg zsid iparo családj belepusztu abba hog peszachko árpaszeme találta levesbe é rabb semm körülménye közöt ne vol hajland Sulcha Áruc rovásár engedmény tenni Számo ifjúság költeményébe zsidóföldhö é múltho érzet melegség zsid né nevelőjév avatta Meséibe Misi Jehud tiszt esztétika gyönyörködteté célj vezeti d a Oroszlá foga közöt c mesterművébe Jeruzsále másodszor pusztulásá ecsetelve békepárto é főalakjá Jocháná C Zakkaj állítj pellengérre amiér nemzet eszmé valláso meggondolásokna rendelt alá Biali jesiv neveltj é anna értéke irán megértésse viseltetik ső á akarj menten a ú kultúrába nyugat egyetemeke klassziku szelle annyir megejtett a oros zsid ifja lelkét hog zsidóságbó valláso szellemet jámborságot békevágyat idealizmus száműzn akarták Úg látták hog e népe testile lelkile elsorvasztotta valláso kötelességtudá állandóa lenyűgözv tartott lelkületé é kiapasztott léle minde egyé erejét Ne csupá a orthodo kinövéseke akartá tehá lenyesegetni hane zsid psziché akartá megvénhedtségébő megifjítan é kórosságábó alapjába kigyógyítani Nietzsch hatás al kerülve ismé vissz akarjá ültetn trónjár természetimád görö szelleme mag ifjont pajzánságával játsz életkedvével Enne egyi nag népszerűségr szer tet apostol Csernichovszk Sau 187 számo idillbe mesterie írj l zsid népmulatságot Bris mil című Klausne egyenese Goeth Dorotheáj mell állítj d fájdalomma nélkülöz zsid néplélekbe tiszt szé kultuszát Apoll szobr előt c költeményébe hódolatá fejez k zsidóságtó fe ne ismer szépsé istenség előtt Csernichovszk egyébkén Hein ót a els dalkölt zsidóságban ak reflexió é célzatmente tiszt érzelm költészete nyúj klassziku formában Ami Csernichovszk dalba nyújt azza regén alakjába gyönyörködtett Map Ábrahá olvasóina ezreit biblia idő idill életé mag tisztaságában tudományo meglátássa tárj fe Ahavas Cio c 1853 megjelen é azót ké angol-amerikai hé jiddi é eg ara fordítás megér regényébe zsid királysá korából D következ hasonl tárgy Asmas Somro Szamári bűn c regényébe költésze tiszt terérő má szatiriku célzato terér csa át hog a orthodo ritualizmu túlzásai ostorozhassa Teljese határozot a irányzatosság Áji Óovu Festet karvaly Alakoskod c regényében melybe má jele típusa szerepelne mester ecsetelésbe törtető álszentesked rabbi batlan sadchen stb é egészsége humortó átitatot előadásban Számo ú hébe la Hasachar Hamaggid Hakarmel Haméli foglalkozi a ú irodalo ismertetéséve é bírálatával ső szocialist programma lépne porondr Haemes é Hakó c lapok felvilágosít irodalomba esztétika értékű.mé Brande 184 -190 Hadas vehachaji vallá é a éle c regénye hagyományromboló divato korá túl eszméive elkésv jelentkezi Sneju S. ak má ne i zsid egyoldalúságot hane magá vallás ítél halálr Szajn partján É lésze megtagadj a örö bék ideálját a ember egyenlősége i kárhozatosna tartja d egyik-mási költeményébő zsid szí lüktetésé érezzü ki Sivata látomásá-ba má Baudlair nyomoko halad A ember unalo é minde eszményne relativitásába val hi őrjít hatás ellenébe rosszba keres megváltást d végü kiábrándu e elméle unalmasságábó é úg érzi hog mégi csa természe ölé hegye köz találj me zsidósá is melye eddi talmud gondolkodá természettő elidegenített mag boldogságát Mandoli hangja mellet költő müvébe Rómá átkozza mel zsid államo feldúlta Eze sivá hagyományrombolá szellem ne terpesz-kedhetet sok Zs.-ba ellenhatá nélkül ko éleslátó csakhama észrevették hog felvilágosodás mozgalo semm ú pozití gondolatta ne gazdagítj zsidóságot a ú mód istentisztele mag túlrendezettségóve csa takarój a ürességnek melye vallástalansá váj lelkébe é múltna folytono magasztalás zsid történetbe egybe lemondá jövőről zsid hagyomán rehabilitációjáér szál síkr Smolensk a által alapítot Hasachár-ba balirán tévedése elle é A haóla Örö né c könyvébe nemzet különjelle ápolásáért És lataas Idej a ültetésne c műbe pedi Mendelssohn ko tan ellenében mel szerin zsidósá csa felekeze é ne nemzet A haolómba zsid ideált jöv messiás reményé ecsetel chásszidisztiku torzításoktó megtisztítv é má Zsid Álla gondolatána vet me alapját Hato bedark hachaji A éle útjá tévelyg zsid éle kinövései ecsetel Jókair emlékeztet humorra é meseszövéssel úg hog számo európa lapba feltűnés kelt d zsid érzés anná nagyob megértés áru e hagyományna erkölcs értéke iránt Számo má regény mutatj mé e ír nag tehetségé é finomul ízlését ko leghivatottab költőj Biali Ghaji Nachman kine költeménye orosz olasz német lengyel magyar ango fordítás értek Híress vál Hamaszmi kitartó a aszket c költeménye mel Pata Józse fordításába Talmudist címe viseli E beveze talmudiskolába anna egés milieujébe mutatj b az kedvel alakját kir ne hatotta se természe csábításai se a éle téveszméi hane zsid hagyomán mellet tar ki puszt halottai-ba ugyanazo motívu kerü feldolgozásr epiku alakban színhalottako ne ves erő se prédár lecsap sas se a alattomba öldökl kigyó se pedi a állatvilá királya a oroszlán mag puszt azonba égbekiál a ném lakó ellen mir halotta kitámadnak élete kívánnak minde szenvedél feléled d puszt ismé magáb zárj őket ché chaci haa c költeményébe elsóhajtja hog nép eltévesztett céljá a id labirintusában kisenev pogro 190 borzalmaina leírás A öldöklése városába c költeményébe alapo szolgálta arra hog nép megrögzöt egykedvűségét céltudatlanságá élén színekbe állíts szeme el é tette mezejér szólíts a eddi sóhajokba magá kiél népet Biali egyébkén nemzet kerete kívü i talál anyago dalaihoz Lewinsk Lé 1887-191 Hasiolac c folyóiratba megjelen Gondolato é tette c szépirodalm színvonalo áll tárcáiba zsidósá minde problémájá ölel fel Utazá Palesztináb IS é múlv reáli színekbe nyúj utópiát Bersadzk Ezsajá 1870-190 Cé nélkü é A á elle c é kiseb elbeszéléseibe ma ideá é hi é becsvág nélkül zsidóna szomor életé ecseteli Hasonlóa látj népé Brenne Chajim ak Té idejé é Pon körü é Ké ví közöt c regényeibe Talmudo töpreng é a élete me ne lát ifjakat másrész pedi szocializmusba ú Talmudo vall é végü cionist kolonizációb i golus ideológiájá átplántál medd zsidóságo rajzolja Hasonl sötétsége tá fe Határo tú c drámájában zsargoníró közü főké Pere emelkedet világirodalm színvonalr elbeszéléseivel d ír értéke verseke is Morri Rosevfel i számo ol költemény irt mel jelenkor líra költészetbe számottevő Steinber Jáko prózába é versbe jeleskedi a első között Sálo Asc drámájá Bosszúáll Iste Budapeste i játszották A újzsid irodalomba magya zsidóságo főkó eze képviselik Leudsoh Salamo 1789 Mórot születet 3 éve korába búskomorságba hal me Kele országá-ba Palesztináva foglalkozik Jesuru költészet poétika művébe néhán verse i nyújt Eze közöt költésze szó ford Pata Józse szépségne minde alakba val megvalósulásá énekl meg Erte Izsá budapest egyeteme orvostudományr adt magá é későb orvo létér lengyelzsid chásszidizmu baboná hit elle fordu Szán Szanszan é Szemangelo c szatírájában Bache Simo szül 1823 Liptószent-miklóson megh 1892 Budapesten Hébe költeményei fl híre tudó Bache Vilmo gyűjtött össz é adt ki Eze közöt számo magya költ verséne fordításá találjuk Berg Józse 1802-188 kaposvár orvos Hébe nyel virága c versgyűjtemény é zsid orvostudomán történet monográfiá hagyot hátra Bolgá Móze szül 1882 Csorná szerkesztett Zsid Szemlét fordítot elbeszéléseke Perectő é ír eredet verseket gólus meséibe pedi Midrá költő remekei ültett á magyarra Hameir Feuerstei Alber szül Ó-Dávidházá 1886. számo verse írt Jiddis hébe é magya verseke í Holde József széppróza elbeszélésbe é rajzba magya irodalma gazdagított Újvár Péte zsid tárgy regényeivel Ugyancsa zsid rajzoka ír Meze Ferenc zsid regényt novellá Kis Arnol é Fénye Samu magyar-zsid irodalo művelő közöt tudományo író nag szám i helye foglal legújab korbó felemlítendő magya történet é irodalm vonatkozásba Koh Sámue zsidó történet Magyarországo c m szerzője Németnyelv történészün Kayserlin Majer Kraus Sámuelne néhán magya tárgy magya nyelve ír történelm tanulmánya Bache Vilmo Magya Zsid Szeml szerkesztőj a IMI bibliafordításána egyi szerzője Ballag Mór Bibli é imaköny magya fordítója Bernstei Béla A 1848-49-ik magya szabadsághar é zsidó c történet monográfi szerzőj 189 Pollá Miksa zsidó történet Sopronba 1897 é Aran é Bibli c m szerzője Büchle Sándor zsidó történet Budapeste 1901 c m szerzője zsidótörténe els magántanár budapest Pázmán Péte tudományegyetemen Venetiane Lajos zsidósá szervezet a európa államokba 1902 szerzője Dr Frisc Ármi szerkesztett Magyar-zsid oklevéltár I k 1092-1239 dr Weis Mó közreműködéséve 190 dr Welles Gyul Rás élet é működés 1906 szerzője Kecskemét Ármi zsid irodalo történet I é II k 1909 é zsidó történet c m írója Kaufman Dávi számo tudományo műv közöt Bud ostromána monográfiáj szerepel Bla Lajo Magya Zsid Szeml szerkesztője számo tudományo m é cik szerzője Maka Emi zsid műköltésze remekeine átültetéséve szerepe a irodalomtörténetben hasonlóa Pata Józse é Gábo Ignác Weiszbur Gyul Jöv é Hitközség Szeml szerkesztője történet eszmélé pillanatától Mendelssohntó számítot újkortó kezdv zsid történetírá nyomo követ a egye alkorszako világszemléletét Amin megvol lang reformkorszakna Graetz-be mag klassziku történetírója úg megva cionizmu korána i Dubnow-ba mag historiografusa k zsidósá jövőjé azonba ne külö zsid területe megvalósítand államéletben hane diaszpórába él zsidóságna nemzetköz egyesülésébe látja É me va Hirsc Sámso Rafae felidézt neoortodoxiána i mag nag tudomány é mél látás történész Jave személyében chasszidizmu i felújul é enne neochásszidizmusna rendszere történetírój ugya mé ne akadt d Horodeczk é Bube történetbölcselet tanulmánya má érezteti enne szükségességét Misztiku irodalom misztiku irodalo eredeté illetőle eltérő nézetek Némelye egykorúna tartjá zsid hagyománnyal Ső perzsafennhatósá koráb nyúlóna tartjá egye gyökérszálait máso viszon kimutathatn vélik hog egyetle tanítás se találhat fe se a esszeu titko tanokban se zsid né egyé hagyományaiba é íg tisztá középko szülöttjéne kel mondanunk misztiku irodalo mag főkép R Simo be Jóchájr utal min alapvetőre am azonba támaszponto ne talá Talmudna tana tájár vonatkoz közléseiben misztiku tano kabbal ne alkotna összefügg rendszer é ne mutathat fe köztü logiku kapcsolat Ne szemléletbő felmerül elvon tanok hane képzele szüleménye é inkáb valláso léle mélyé szunnyad kívánalma kifejezői tano homályá keresztü i áttetsző azo lelk problémák melyekr válasz kere valláso töprengés H Iste végtele é tökéletes hog va az hog vége é múland világo teremtet H Iste taná kihirdette miér ne látj á anna igazságá minde embe é miér esi bűnbe H Iste tisztá szellem lény miér kel ő test mozgásokkal szertartásokka szolgálni Miér kel a ártatlanokna szenvedniük H Izrae Iste népe miér va vértanú sorsr ítélve Eze kérdése mutatjá mar hog kabbal hivatv vol zsidóságo talmud életrendsze merevségébő kiemeln é valláso lelkületé próféta tanításo melegéve újbó áthatni újbó visszavezetn vallá eredet tisztaságához léle kultuszához Ámd kabbal se került e valláso töprengése sorsát belefullad a által adot feleletek elmélete szövevényéb é m má csa ali néhán főb irányvonala tudun tanításo tömkelegébe fölismerni Ezeke következőkbe látjuk Iste végtelen világfölött tökélete lény világo ne i közvetlenü teremtette hane közvetít lénye demiurgoszo által kikne legfelsőb rangúi mag hívt életre d akikr ráruházt hatalma továb folytatn teremté művét Eze min lejjeb é lejjeb szállna mennye eszményiségbő a anyagisá felé A els tíze Szefiró Iste emanációja kisugárzás hívt életre 1 szefir következő 1 legmagasab Korona 2 Bölcsesség 3 Belátá praktiku és A eddi háro eg csoporto képez melye közü bölcsessé é gyakorlat belátá ellentéte sarkoko helyezkedne e a és birodalmában d legfelsőb koron eszméjébe kiegyenlítődnek Hasonl háromszöge alko következ háro szefira 4 Nagysá vag Szeretet 5 Er vag Törvén é 6 Fensé vag Könyörület szerete odaadásáva szembe ál törvén szigora mel a enyém tiéd öv elvé követi d könyörületessé e ellentéteke feloldja következ szefirák 7 Győzele erkölc hatalm 8 Szépség, 9 Alap természe birodalmába észleljük hog a erkölcsiségge szépsé szeretet ellenkezik kedvezés nyúj a erkölcs igazsá rovására d a alapeszméne mélyébe találkoznak A utols szefir Koszor vag Uralom a alsób lénye összeköt kapcsa tanokba a arisztoteles realisztiku é plató idealisztiku filozófi összeütközésé kel észlelnünk Kabbal egyr töb híve hódítot é köztü találju nag tudomány bibliamagyarázót Nachmani- i 1195-127 é Abulafi olasz-zsid filozófus 1240 szül ak III Mikló pápá i Kabbalána akart megnyern é emiat halálr ítéltetett d páp hirtele halál következtébe megmenekült néme misztikusokná szefiró elmélet háttérb szoru a Istenné jelentőségéne tan mögött Későb 1 szefirótba csa j tulajdonságoka látna é eze ellentéteikép 1 Kolifo hüvel létezésé i tanítják min a alsóbbrend vilá kategóriáit világokna egés nag láncolat ál fön tehát melye egymásb fűződne é külö rétegeződnek Iste é a embe között végtele réteghalma áttörhet bűnbánat imádsá é jócselekede által A Istentő eltávolodott bűnö léle alantasab világb kerül aho bűné levezekli ellenbe hozz emelked világrendjé i megváltoztathatja csodá művelhet Mindeze tanoka Kabbal irodalm Bibliána rejtet értelmébő vél levonhatn é támogatásu felhasználj Talmudna szórványo tanításai a angyalokról túlvilágról démonokról Valójába azonba Talmu befejezés utá virágzot gáon irodalo bölcsőj eze idegenszer fantazmagóriáknak Nevezeteseb terméke ko kabbalisztiku irodalmána R Akib alfabetje mel hébe ab minde egye betűjér alapí misztiku tanításoka vilá jövendőjéről Tóráró stb E má soka szó a emberbő let Henoc Metatro angyalról d tiszt valláserkölcsisé körébe mozo é talá tankönyvü i vol szánva Messz elkalandozi tanoktó Siu Kóm c névtelenü rán marad könyv mel Iste lényéne geometria méreteirő szó ol anyagia felfogásban melye jogga ütközöt me később irodalo é Serir gáó eg hozz intézet kérdésr csa válasz adhatta Iste őrizze feltennünk hog csa ugya E Jismáeltő eredn c tanítása Hisze kihe akarnáto hasonlítan Isten é micsod alako tulajdonítanáto nek mondj próféta zsid valláso szemléle megtévelyedésé csa mohamedá iskolá befolyásána feltevés alapjá érthetjü meg kabbalisztiku irodalo legfőb tekintély műv Zóhá Fén melye a olas Leo Mózes-ne tulajdoní tudomány k 1250-1305 Spanyolországba tartózkodott nagyelméj ismerőj kabbalának m mag azonba Rabb Simo be Jochájr vezet vissz magát Biblia-kommentá alakjá ölt régib Midráso módjár é enne tulajdonítható hog misztiku körökbe valóságo kánonn avatódott mel Talmudo i háttérb szorította Értelmezés fölött nehéz mive tanai ne vezet l ismer tényekből hane éppúgy min Talmu má közismertekne tételez föl homályá fokozz mé a ará idióma Bölcselet gyermekiese anthropocentrikus úg hog vilá minde alakulatár átvisz kétszerűséget mel fölöt a egysége közvetít princípiu lebeg hímnem princípiu szerete alkot természetű nőnem törvén ebbő ered befogad természet é anyj könyörületnek Zóhá hatás elterjed Spanyolországbó a egés világra különöse Palesztinába é Lengyelországba talál rajong hívekre Egyi adeptus Luri Izsá 1533-157 vitt bel Zohá tanulásá vallásgyakorlatb é enne köszönhető hog álmessiások min Sabbata Cevi vallásgyakorla megváltoztatásána varázshatásáva kábítottá e a elméket L Biblia Zsoltárok Talmud Toszefta Midrás Tannak Amorák Szaboreusok Tanchuma Akiba Meir Szirach Philo Josephu Flavius Gáonok Toszafisták Responsumok Rambam Rasi Kabbala Zóhár Biuristák Zsid történetírás Mendelssohn P M Irodalom Karpeles Geschicht d jüdische Literatu Berli 188 u a. Ei Blic i di jüdisch Literatu Pra 189 M Steinschneider Jewis Literatur Londo 185 u a. Jüd Literatur a Esch-Gruber-fél Encyclopediában H L Strack Bibliographische Abris d neuhebräische Literatu 188 Winter-Wünsche Di jüdisch Literatur Zunz Gesammelt Schriften Hebre Literature Comprisin Talmudi Treatises Hebre Melodie an th Kabbala Unveiled wit Introductio b E Wilso Th World Grea Classic gyűjteményben London-New-Yor 190 Hebre Literature wit Introductio b Harri Washington-Londo 1901 a Universa Classi Librar gyűjteménybe Abrahams Chapter o Jewis Literatur Philadelphi 189 Cassel Lehrbuch d jüdische Geschicht u Literatu 2 kiad Frankfur 189 N Schlousz L Renaissanc d l Litteratur Hebräique 1743-188 Pari 190 S Bernfeld Dó Chacha héb Warscha 189 J Fürst Bibliothec Judaic Leipzi 1848-6 E utóbb 18,00 hébe könyve é kb 86,00 Judaicá soro fel M Steinschneider Bibliographische Handbuc Leipzi 185 M Schwab Le Incunable Hébreu Pari 188 J Zedner Catalogu o th Hebre Book i th Librar o th Britis Museu Londo 186 Bartolocci Bibliothec Magn Rabbinic Rom 1675-9 J Chr Wolf Bibliothec Hebrae k Hambur 1715-173 Köcher Nov Bibliothec Hebraic Jen 1783-8 J D Azulai Sé ha-Gedoli Livorn 1786-9 Annale Hebraeo-Typographic 1501-154 Parm 179 Catalogu Libroru Hebraeoru i Bibliothec Bodleian Oxfor Neubauer Hebre Manuscript i th Bodleia Librar u o 188 M Steinschneider Hebräisch Bibliographi 1858 é köv Zeitschrif f hebräisch Bibliographi 1898 é köv W Zeitlin Bibliothec Hebraic Post-Mendelssohnian Leipzi 1891-9 D Rossi Bibliothec Judaic Antichristian Parm 180 vonatkoz címszava irodalmát

15498.h

CÍMSZ Zsi irodal

SZÓCIK Zsi irodalo mindazokn írásművekn foglalatj melyek zsid írt zsi szellemb n okvetlen zsid számár N határozh tekintetb nyel me e hitvé zsidós védelmé valame orsz kormányáh közvéleményéh ford ann nyelvé nemzsi nye használa m n szünte m mun zsi jellegé N leh Zs.-b kirekeszte n vallás jelle művek se ahogy e m illeték kör hangoztattá me Zsi Szell n csup vallás szelle han világi átfog n érzel gazdasá világ i N rekeszthe természetes Zs.-b zsidós ált haszná jidd nyel mun s me organikus zsi szellemb sarja Z nyelv héb ve azonosn vehe ar görö ara jüdisch-deutsc jidd ladi spanyol-zsi zsarg újabb nemze nyelve Z egységese jelle mi m nemzetek amennyib többé-kevésb mind zsi irodal füg viszonyb v Bibliátó M oro felvilágosí irodalomn vallásellen hajtá Gord Bibliáv helyezked valamely viszonyb Z áttekinthetőb n korszakok osztju han tartalmá va irodal formáj vessz elosztályoz alapjáu Me hiá változn koro Z k különbö koráb e ugyanaz szell uralkodi e periódusb valamenn korsz szelle lükte Responzumo pl amely másfélez évv bibli k ut keletkezte teljes tór pa törvény szellem tükrözteti m magáb Tórába Móz könyvéb oly szellem leheln történe elbeszélése me inká prófétákb talmu aggadába valami középko piutokb találha fe zsidóságr elmondha tehá ho irodal id fölö á kor változásaib egyform jellem ben meghasonlottsá lel dualizmu cseleked megkötöttsé lél szab szárnyalás Különös meghasonl húzód vég pa prófét korszakt Halach Aggad á ütköz paulinizmusn Luthern állásfoglalásaib tett cselekedet üdvözí hatásán kérdésébe Zs.-n kül jelleg m körülmé i ho ben hely fogl teológi szakirodal i me m irodalmakb n es általán irodal fogalmá kereteib Onn v e ho tudós ált felvete kérdés zsi n egész foglalkoztattá tudomá problém állan tanulmá tárgy képezt benn él mag zsi népszelle annyir ho egy talmu fejezet logik norm m mindenna imá bekerülte zsi tudósirodal teh népirodalom vál legdöntő mozzan zsi n kialakulásáb királys megalapítá lehetet E viszo oly külpolitik helyz idézhet el me zsidóer ben összevonás központosítás tet szükségess Központosíto hatalmáb azut állam vallá hatal a hajtott papság ma szolgálatá rendel legalá állan ellenőrzé ala tartott ú ho vall nemze szell egg for nemz vallá formákb talál ma leghathatósa védelmé Mindenn következtéb kialaku e pa irodalo me nemze esz lobogój vit n legszélese réteg köz Egyistenh n vo kezdetb dogmatik progra n vo elméle töprengés lecsapódá se han óvósz környez csábítá elle Akko amik m egé általán vo hi ho Kemo Milk é ú istensége mag népein mi JH Izraelne prófét ha ideg istenség hi ell n vo egyé mi nemze ha ideg impo elle dogmatik irányzat cs Jeremi ó ny JHVH-kultus a n csup ideg istenségek l bálványokba han haszontala népbutí eszközök m babilóni Jesá idejéb el aktuál vo bálványimád gú tárgyá tett bálványoka Legtöbbsz a gúnyolt k ho á na fáradságg kivágj körülrajzolj kifaragcsál bálványoka azt ma bor saj munká előt zsi irodalomn a részé me tiszt nemze él talaj keletkezet Bibliáb találj Bibl követke rész me m zsi áll fennállásán koráb gör műveltségg va érintkez hatá ala ál hellenis irodalomn nevezzü zsidós e rés Egyiptom jut Zsi történ o uralko gör kultúráv annyi megbarátkozi ho saj Szentírásán nyelv feled kezd kénytel a görög fordíta Septuagin Ám nemze érz n ha annyi belől ho restellet vol saj sze nyelvén elhanyagolás ezé irodal szeméremb a mond köl takaróul ho ma egyipto kirá kíván Tó fordításá Zs. szempontb fordít teh n jele gazdagodás zsi eszmén külvilágb va propagálásá legel egyb legdöntő lépé gör fordít Egyipt vise dolgain kedvezőtl megvilágítá mia ellenszenv kelte egyiptomiakb í ve ind m antiszemi áramla er válaszo önvédel irodal i me vil zsidós elő tisztáz vallá nézeteke ethik bölcsele szférá von azoka bibliafordít nyom keletkezet Septuagin keletkezés mond alakb Ariste leve tárgyalj me pseudoepigrafik irat kö e könyv tes E mond Talm felemlít m módosít következőkbe Beszéli ho Ptolomae tudó ma kö gyűjtö n mond előr végbő Mindegyikh kül leme mondt írját Móz tanítót Tórájá Ekk Ist szelle e vélemény hoz ők írt követke szándék eltéréseke Kezdetb teremtet Ist helyet Ist teremtet kezdetb görögb szóre félreértés adhato vol alkalm Teremtsü embe helyet Teremts ember befejez Ist heted nap műv helyet befejez Ist hatod nap műv Mó fog Móz nej gyermeke ültet ők szamár helyett: emberhor állat Mó I szam ugyan sze áll vo egyiptomi elő í sér le vol ráju E szamar s vitt helyet e értékdarab s vitt Mó I 1 tisztátl állat felsorolásáb ny helyet kurtalá Mó II 1 miv kirá feleségén ne Ny vo Megil Valójáb m s száz me eltéré találu m Septuagin kiadásokba Mindamelle Septuagin nélkülözhetetl segédeszk bibli szöv magyarázatába s esetb homály héb szövegek fordít megvilág s s kiha vol héb nyelvtudatbó Septuagin fordítá n Őriz vol m jelentményüke hellenis korszakn érték termé továb Makkabeus el könyv me Palesztináb keletkeze í természetes héb nyelve álta elbeszé esemény közvetl hatá ala Hyrkan Jochan makkabe kirá idejéb k 10 K palesztin kánon n juto b bizonyá amia ellenség áraml miat ame Dáv trónjá kerü dinaszt irá késő megnyilvánul Septuagin érdem ho e legalá gör fordításb megmentet számunkr kön makkabeus-felkel történet mond e m ped ann korn mondák haj történe modoráv szemb tiszt objekt történe hitelességge Magyar fordítot Dercsén Móri megjele Zsi Népsze Könyvtárba szer Bánóc Józs Gáb Ign Makkabeus másod köny előb könyvt függetle ugyanaz háborún epizódja beszé e Érdekes tes Chanu eredetén m beállítás kön e levéll kezdődi melyb palesztin zsid egyipto testvérekh a felszólítá intézi ho ünnepelj Chanuká lev í végződi Ünnepeljét teh ,Sátoros-ünne napja kiszl haváb 18 esztendőbe E más hason átir í szó Miv kiszl 25- templ megtisztítás akarj ünnepeln n mulaszthatj e bennetek egyr értesíten ho ünnepeljét m Sátor ünnep t ünnep üljéte me akk rendeltete e mik Nechem Templom oltárr felépített Mik ugyan ősei Perzsiá vándorolta akko pap olt tüzéb parazs vitt magukk e kiszára kút rejtették. visszajöv elhoztá sár váltá amik oltár öntötté kigyulladt. na örömb nap ünnep tartotta Sátorosünneph hasonló arr emlékez me ho rövidd ezelő Sátoros-ünn ala hegyekb barlangokb vadállatokh hasonló bujdosta Ezé lombb körülfo vesszők hordozt hálaénekek zendített 1 beállít szeri teh Chanu voltaké e pót-sátorosünn pót-pesza mintájá zsidó-gör irodal bizonyítván áll magán vallás zsidóérzül megrendíthetetlenségér B Szi rövid Szir Sirá példabeszédeibe me m Bibl utol könyvéne Dánieln megíratá elő keletkeze ped ugyancs héb nyelve kánonb még kireked emia héb eredeti vesze cs napjainkb fedezt újb f e töredéké mégs részesített oly rid bánásmódba mi töb apokr könyve egyetl kánon kívü köny melyb bőv id Talm ped ugyanoly formu kíséretéb ami ír v mi Bibliábó Ho kanonizálás n méltattá ann tal lehete ok ho néme tanításáb inká gyakorlatiass érvényesü mi vallásoss p szolgáv szemb szüks eseté kemé bánásmód aján b nyomb utá megbecsülés ajánl Salamon-példabeszédekh viszonyít irodal fejlődé észlelü látókörén tágulásáb nagyo szakaszokba mely gondol kifejtésé bőve alkalm adna Korán haladotta gondolkodásmódj tükrözte viss követke tanítás valak meghal enge szab folyá könnyeidn miv szörny szenveds gyászének zendíthets halott megille mód takarít lé gondatl ve szembe Keserves sirasd. rangjáh illő egy-k napi ho megszólásn elej ved azt ped vidu fö ve vég gyászna Me gyá úja halá okozha szívbé gyá ugyan lenyom életerő gyászkísérett együ oszl bán i éle mely szegényn viseln kel élet emészti. fele ez me nin visszatéré ne m n használhats magadn ped cs ártas Gondo arr ho sor v ter i neke holn neke Ami halo nyugalom tér gondo több vigasztaló rajt miv lel elszállo belő 8 Egyébirá sz kísértés elle küzdelemrő szül irán kötelességekrő szerénységrő könyörületességrő szegény irán gyöngédségr me jo sz sz mi ma adomá ig baráts ápolásáró gyakorla tanácsok hatalmasokk szemb va alkalmazkodásr elnézé ajá bűnösökk szembe n csábításaitó böl módjá korhol fecsegé dicsőí hallgatás ékes sz gazdagság va törekv veszélyeirő viszo lelké kö olvasóina ho jótállást tartózkodjana Szira Phi alexandri zsi kultú csúcspontj ál filozóf Plató Heraklito Parmenide Empedokle Ze tanítványán vallot magá azé e hajszálnyi s hajlo zsi vallástó k disciplin cs ú tud összeegyeztetn ho szavakb rej éssze jelentés t mélyeb allegorik értelm tulajdoníto Bibliána itt-o azonb a megenge magána ho szószerin értelm oktalanságn mondj zsidós n fogad módszerei középko zsi ír n ismeri cs Azar Ros 1511-15 reneszánszko na műveltsé zsi régiségbúv egyetl kivéte Ho mi mess me Phi bibli szöv átértelmezésébe mutas p péld Ist nev né betűv jelö Mózes. négyb ben v mind pon vona sí tes Világegyet méret ze legjo hangja Ár bot mandol termet mando hártyá keser magj körülfo bur ig kemén úg ho ket kö zá gyümöl n egykönny hámozha k jelképe munká lelke Cs keser kemé munkáb fak j Ak dús élne lelkük elpuhítjá azokn n lakoz eré Móz életébő ordítot Fisch Gyul megjele Népsze Zsi Könyvt kiadásáb [17-1 sz. Szer Bánó Józs Gáb Ign Joseph Flavi 37-k 1 n ág makkabe fejedelm sarj buzg tanulmányoz korán vallás irányai farizeu szadduce esszén gondolkodásmódo amelle róm udvarr érintkezés jutot római elle felkelésb galile hadser vezérlet vállal hősi harc ut róm fogság eset Vespasian felszabadítot ma melle tartott császá palotáb tartózkodo utód Tit Domitian ala i ír művei zsi háborúr szó könyv eredetil ar nyelv írt késő görög fordítot l kön visszanyúl egész Antioch Epiphan korá 1 K Antiquitat Judaic görög Ioudai Archaiolog zsid történe Tóráv bibli könyvekk párhuzamosa folytat Ne korái szám oklev közbeiktatásáva teljes görög mondatfűzésbe Önéletraj hadvezé működésén igazolá Zsid történet Api ell va zsidós mag koráró különös ált vá becsess ho szám elvesze irodal érté kút kivonat közl zsidós védelm tartalmaz ró költö szamárfő-imád m babon hitelle Cs lat fordításb töredékes mara rán Egy történe érdekessé hely Nincs egyetl gör va nemgör váro aho heted napunkn szoká juto vol ah böjtjeink gyertyaünnepünk Chanu valami étkezé tilalmaink m tartaná S m ar törekszene ho utánozz egyetértésünke adako hajlamunka munkásságunk kitartásunk törvénytiszteletü mia va szenvedéseinkb 3 Történe munkáján szemléltetésé Joseph Flaviu Farizeuso Szadduceuso Esszénus cikkeke mely magukb vé tájékoztatá nyújtan az k eszmeáramlat felő Sibyll pseuchepigrafiku az alcím vise könyv kö tartozi Gör jósnőn szájá zsi prófét tanítás ho ezált pogá vil számá elfogadhatób teg az Ebb könyvb zsi gondol elő kereszté feldolgozás me keresztü Ar bibliafordítás Targum zsidós n mind héb nyelv használ társalgá nyelvü babilo fogságb visszajöv m ar dialektu hoz magáv e tet kereskedel közforgal nyelvv üg ho Tór m arám kelle lefordítan ho n megérthess Szám ily ar fordít mara Bibl különbö könyveir Ez irodal méltatá azé igényelne me benn Biblia-értelmezésn m úja fejlődé fo mutatkoz rendszeri polémik éll ma szadduceuso ma hellenist felfogá ell irányu Onkelo Targu általáb vé nagy hív köve héb szövege tudatos kivéte akk tes mik anthropomorphismusok az emberr vet Isten vonatko kifejezések ak elkerüln va amik messiá célzat l bibli szób e világosabb akar érvény juttatn akk i mik költ helyek m prédikáci alkalmazásb ves végü mik m vallásgyakorla alkalmazásáb ismertet akar tór törvény Példá Ist szelle lebege v fölö sz fú Ist jelenlé el v felszíné Mó 1. fő kecskegödöly any tejéb helyet egyet hú tejb Mó 3 N távoz jog Judáb törvényho ölébő am n j Siloh N le elragad a a uralm gyakoro Ju házábó s ped tud gyermekeitő m n j Messiá ak uralo Visszat Izra városáb nép épít f templomá jámbor vesz körü bíb le ruhá Mó 49, Jeruzsále Targ legrégib cs töredékekb mara rá beleolva Jonath Targum-áb me m inká költ fantáziákk átsző midrá körülírá Példaképp e említj fe cso törté Jákobba megrövidült n ór n n alkonyatk szál l miv Ist beszél aka vel Mik Be Sebáb távozot elé ugro elő hömpölygö fö Háránb talál mag célpontj köve melyek es fe a rakot reggel e kő tömörült e tet emlékkő . st Mó 2 10-11-h M szabada Szentiratokh készü Targ Sé másod Targ me m cs alap használ szöveg legend hozzáfűzésér í p e mondato Az éjj eltű kirá ál í ír körü Az éjj égbeszál Izra jajveszékelés könyörületéb elhatároz Iste ho Izra vesztén sorsár pecsét leté elküld nyugtalanít angyal királyho reggel kel nyugtalankodo előhozat króniká Amik íróde ahh helyh ér ho Mordech élet megmentett ezek lapok elfordítot n akar elolvasn Ist ú rendelt ho ez lap mind magukt lapozódt vissz zsi irodal egy melléktermé Ú Testament me szerzőit olva közönségt eltekintv melyn szán vol m cs azé zsi irodal jelensé miv zsidóságb irodal ellenhatá válto k me leginká late allegorik alakb talmu Aggadáb juto szóho Példá szolgálh Móz halá legend Ú Testamentu Talm l. Izrá népén legsajátosa irodalm me annyi lelkéb fakad ho zsidós Bibliá sohas fordíto ann szelle erő mi Talmud manaps Talmud mondhatj európ irodalm kö legkevés holtna me elm ezre kö ú törvény-fejtegeté Halac mi szépirodal Agga részeibe irodal kevés nye művés formá mi má Talmudb any rendszerességér s s lehe még bizony vonzóer ne közvetlens elevensé me szóbe előadás nyom va följegyzéséb ere Eredetil templo tór előadásh fűző apró megjegyzése melyek leír n vo szaba neho Szentír tekintélyév vetekedjene szolgáltatt talmu diskusszi tárgyá előad eleveneb téte kedvéé ped átcsapt vallás látók m területé i erkölcsr történetr bölcselkedésr kitérés időv öncélok lett terjedelemb ú megnőtte ho szövegt függetl elbeszélések lette Ezek késő Midrásokb kül gyűjtött össz E rész azonb belekerü Talmudb ah meg-megszakítj törvényfejtegetések Agga vallásfejlőd irá érdeklőd Halac érdekelhe elsősorban, irodal szempontjáb cs Agga jöh tekintetb Agga anyagán osztályozásá főszempontok Zu Lip ad m XI s el felébe m ig s teen v tekintetb tudomány kutatásr Agga kezdetlegese fejlődé fokár kép nyú követke Aggad me m szövegmagyaráz jellegév bí T i k táblá vo írv 5 i e táblá úg ho el igév 6-i másodikk 7- st kerü e sorb Enn ped jelentősé következ vagy Örökkéva öl Me a embervé on Teremt megtagadj mi mik császár tiszteleté szobr állítan érmek nyomna azt ezek megsemmisíti emb Ist képmás legy nek m istenség előtt lé házasságtö A bálván imá oly a mint Istenn va házasság tör me ejt Ist nev hamisság lo A lo késő ham esküvés vetemedi Szomb törvén e sor ker ham tanúz tilalmáva Me szomb megszentségtelenítő n te tanúság amellet ho Ist h n ala teremtet világo Tiszte atyád anyád 1 kívá felebarát ház nej Me a szül ell vé oly gyermek h ma világr szül n tisztel tiszt má atyá Mechil Talmu Aggad Halac Talmudszerz idősza e évezred terje ezala szünete mind irodal á csup e történe króni láto napvilág Megilla Taani talmu k vég ke derenge vallás költész kor voltaké m másod Templ idejé nyúl vissz amik zsoltárkölt lélekeme hangulatokk igyekezt megszépíte áldoza istentisztelet Zsoltár jóv Templ pusztulá utá középkorn vo fenntartv ho tulajdonképpe imák szerezze mely m rendszere mindenna ájtatoskod tárgya kötelező vá imák kív Liturg egy jámbor m kül szerezt imáka Ily imáds m imakönyvünkb Mind korb legy emb hallgatag istenfél igaz hangos vall szívéb igaz gondol reggelenké mond Világegyet Ur n a igazunk támaszkod ontj könyörgésünk elé han végtel irgalmad számítv Me m vagyu m életün szeretetün m igazaink. M mondhatu Előtte hi hős cs olyan Előtte mi semmik. mind tett hiúsá élet cs e lehel Előtt emb felsőbbsé bar fölö semm mind cs hiúsá még cs nép vagyun Ábrahá Izs Ják ivadék st vallás költész virágzá cs abb korb következe b amik zsidós megismerkede ar kultúráv átvet abb versmért r alkalmazásá előimádkoz m n ér ré sematik imákka han csu formagyönyörb újak alkotn ezz változatosság hozn istentiszteletb e külön zsi szükségl forgo fe err Nevezetes szokás vo mind istentisztelet Tór fejteget n mind gyülekezetn állott rendelkezésé ar va tud aggadistá Gondoskod akart teh arró ho tór fejtegeté különös ünnepnapok pótoltass o imaszerzeményekke mely n aktuál témáir szóln Midrásn ünnep vonatko szé lélekeme elbeszélése költ alakb feldolgozzá Különös Tízparancsol sovuos tenger va átkelésn peszac olvasá tet változatos költ feldolgozás úg ho mind ve egy-e kül költemé refrénjé vál E költészete piutn nevezi költő pajtán lat poé spanyol átírá el pajtán Kalir Jós b Jósz késő na spany költő Duna I Gabiro Ju Halév I Mig versenyezn pajtá babérér piut e rész me bűnbána tartalm Szelich más rész me Jeruzsál pusztulá középko gólu szenvedése tárgyalj Kinó gyászd nev vise Kinó közöt mely 9-i gyászn liturgiáj teszi kül csoport alkott Cionidá melyekn else Ju Hatévit val Cio imm n kérdez r gyermeke sorá kicsi maradván lá ped menny gond reá Fordított Vaj Bél Pat Józs Ú Szelich mi Kin történel kútf értékév bírna amennyib egy o események énekeln m zsidóüldözés korábó melyekr másu n találu említés Találu piutokb oly Midrások feldolgozv mely elveszte Szelich formail kül rés Pizmono éneklés szá refrén szerzeménye szerz rendszeri achrostikonokb versszaka kezdőbetűib örökített m nevüke Vilá költésze zsi néplél ú belefor Bibliá szellem ú lenyűgöz vallás költésze ho fantáziá m s sóvárog szabada szárnyalás másod Templ pusztulá ó egyébké cs gyász szenvedés rezoná zsidóhangula Szanhedr feloszlatá ut m borozókb s dalolt embere Szó 4 zsidós egé lelkisé tanházak menekü írásmagyaráz komo munkájáb kerese feledé vigasztalás hoss idő m s fojthat költ ösztönei Itt-o m Talmudb Midrásokb felcsill poézi aforizmá mes parabol izga fűszer megmámorosodv megár felhevü néplélekb gondolatritm ujjon megnyilatkozások követe m bontakoz vilá költésze n bíz m saj erejéb ideg szellemb táplálkozi E karai zsi arab fordít ind Kah vedim mesegyűjtemény ame elbűvö arab olva zsidóság m Száad gáo karait na ellenző magasztal a tanulság tartal miat Ezut félé megindul ut m mind n csatta héb költőkb vilá da Mint n tartott vol világi költészet alkalmasn héb szó va mint att tartott voln ho profanizáln a nem-vallás költészette m igaz tehetség költ cs arab verselt időbe Moham előt ar irodal szám zsi költ mut fe Hasz nélk azé n mú periódu me ar iskoláb finomodo zsi költ formaérzé hébernye későb kicsiszolásá i kapt el ösztönzés pusz hangsúly támaszko versel helyé Dun b Labr Afrikáb hoz hoss röv szót váltakozás szótag szabo szám alapu verselés karai szakad elő lendítet héb költész fejlődésé Bibliáh va visszatér ugyan elháríthatatlan követel héb nye alap grammatik kikutatásá gyö t r kép megkülönböztetés ezz útj egyenget szóképzésn nyelvtanil megengedhe keret közöt nyelvújít természetes harcc j enn eredménye költész aknáz k ame szemlátomá izmosodot fejlőd mindazonált n egyenlet lassúb va erőteljeseb aszerin ho mily talaj termékenyülhete m menn szabadságg bontakozhato zsi szelle héb vilá költész cs spany provencá késő ola föld virágozhatot ah zsidós politik nyom al felszabadul zsi vilá szell egybeolvadásán legérdekese tüne muziv-stil megteremtés abb ál ho költ sztereoti közöns elő ismeret bibli szólamok használn fe amely sze vonatkozásukn fog leköt figyelme költészetükb egé m értelm nyern né nagy világi célzatok éleződn k Különös Alchari meste enn művészetne melyn csirá m Aggadáb találju vilá költész virágkor e zsi mecéná Chaszd i Sapr 9 kör nyit me a II Abdurrah kali háziorvo miniszte vol mindjá k elej tetőpontj é Salam i Gabirol-b 10 kör mi bölcselke fők vallás költeményekk gazdagítot zsi irodalma mé lelküle vilá költészetb kiél magá Egé mode hangok m egy bordal v nyomorúsá Általáb vé azonb Gabir világfájdal megszólaltatój Ki Arno zsi Ara Jánosn mondj m Ju Halév zsi Petőfine Ki Arnol Salam i Gabi-r [Népsze Zsidókönyvt 4 Gabiro m ko megértett Alchari makamajáb irodalomtörténe méltatás ad költ királyá avatj Magyar fordítottá Kle Mó Ki Arnol Mak Emi Pat Józse Kecskemé Lip Népsze Zsi Könyv E más költ vilá költész ter működöt Móz i Ez 1070-11 Granadáb élt,szerel viszo fűz fivérén lányáho másn le felesé fiatal ha me köl fölöt bánatáb bujdosásn ad magá nemcs szerel oltáráh merészked költészetéve m b mámo felszabadít lelké Jellem Móz i Ezrá kortársair ho n csup zsi olvasóközönség tartott sz előt han arab i enn kedvéé írt elegá ar stílusb tudomány munkáka Móz i Ez egyszersmi Herd elődén tekinthe abb tekintetbe ho Magyaráz emlékeztet könyvéb Bibli esztétik szempontb tárgyalj m ped Aristotel poétikájáb gyökerezv Legismerte spany költ közö Ju Halév k tév ismeret alapj bá Hei mutato világirodalomba X s vég születe Kasztíliáb orvo gyakorlat űzöt Híres vá Ci dala kív vilá tárg költemények hagyo rán mely borró barátságr szerelemr énekelne vilá költészetb csillogtat szellem Ábrah i Ez i különb hír exege i Nyomorúsá világ űzt Bejár Angliá Franciaországo Egyiptomo Palesztiná Babilóniá ör kor Rómáb töltött vég visszaté Toledób útközb ér ut halá I Ez elsősorb szellem írásmagyaráz költ tehetség exegéz ter ragyogtatj tórakommentárh í bevezetéséb éles jellem keresztén karai misztik allegorik magyarázatirányoka spanyol-zsi fényk egy utol csilla Ju Alchariz Toledób XI s vég él sok vándoro nyugat kelete Rím prózáj Tachkemó gyűjteményéb hagy rán Ebb Hém nev ma szerepe mi költ a kalandok sodródi műfa Ara Ján utánoz Bol makamajába Szellemességbe nyelvkezelé ügyességbe muzivstíl hely alkalmazásáb utolérhetetle Alchari egy makamá spany zsi költ korán nagyja örökí m irodalomtörténe forrás szolgá Olaszországb Any Róbe nápol kirá udvaráb szám zsi köl tud héb munkák fordíto kirá számár fordított Aquin Tam munká i Ez ír legkiválóbb Kalonym b Kalonym Próba szatirik szerzőj vilá költész egy legnagyobbi Manuell renaissan ko Olaszorsz szülött Dan kortárs Bocacc elő novellaírásba el héb szonett-í b m kabbalá behatol ola szell gyermekén bizonyu amik led hangn csakn egyedülál megszólaltató héb irodalomba Dan Divi Comoediáján mintájá ír Pok Mennyorsz makámasze szatírájá Természetes bo dicsőít U vagy világna korlátl na hatalma Él üdv hal mér Nál vann karjaimba Megtilt engedette tilos megengede Sirat nevetőke sírók kinevet .. Szerel láng késő átnemesül m n bűn szerelemé hevü han erkölcsösér Szonettjeib o hangok me mely mélt hívt utók tilalm versein olvasásár tréfálkozás n ke túlságos komoly vennün Odaadó foglalkozo komo bibli tanulmányokka melyekn gyümölcs érték kommentárokb hagy hát saj ma szerkesztet nekrológjáb róm hitközs kör szerze érdeme büszkeségg emlí fe Hatv év koráb ír Tóf éd Pok mennyorsz makámájá Dan halá annyi megrendít ho ezent cs Kohelet-sze keserny elmélkedések ír regé ter képviselte mag Z Ábrah i Chiszd halé személyébe Herc derv makamasze művéb Barl Josaf óind regén dolgoz á gazdagít aggad elemekke Kalonym b Kalonym 12 Róbe nápol kirá héb oktató próba szatíráb korán mind típusá hazugo képmutató kevélyked szédelg állít pellengér újzsi irodalo Azz képp szembe mely spany renaissance-ko zsidós magasfo műveltségév sokolda irodal munkásságáv elé tá XVII sz.-b nagy siv zsidós zömén kulturál állapot ném zsidóság oro lengy rabb árasztott ez mag sz látókörükb nyugatt va haladásáb akadályoztá tudomán műveltség veszedelmesn tartott vallásr Kivéte te tekintetb El Wiln ma ugy mind kül behatást ment ko tudományán csakn mind ágá behato vallástudomány tanításán szükség reformjá né útmutatá adot aktivitá tekintetb n fejte k vallástanulmá mind vilá tekint nélk fol tová vallás szell megmerevede orthod ritualitásb ál spiritualizmu prófét erköl teljes kihalób v cs itt-o húzód m kabbal ű chásszideus elevene vallás életébe Fordulópont jele tö tekintetb Mendelsso Móz fellépé Zsidótörtén a bibliafordításáv ném zsidóság ném nye ápolásá egyb talmu kazuisztik tanulmány melle legalá Bibl tisz vallás tanításain úja átérzésé terelt Mendelsso irodal munkásságán e rés világirodalom v kebelezv Phädo Philosophisc Gespräc Zsi vonatkozá Jerusale me vallá türelmetlens ell ford követe gondolatszabadságo áll egyh szétválasztásá zsidóság mor vallásán mondj melyn nincsen dogmá cs életnormá In hittestvérei ho lenéz elnyom ellené tartsan vallás melle hazaszeretetb i köny Ka magasztalás kivívt Mendelsso felidéz mozgal hullám Magyarország átcsapta Irodal követ közö Bürg Sámue Duke Lő Oppenheim Bee Leviso Salam alá említend fe Magy ellenz köz Szóf Móz pozson rab 176 18 Chasz Szóf responz gyűjtemé szerzőj f Szóf Ábrah Sámu Benjám 1815- Ket Szó responz gyűjtemé szerzőj Benedi Ben Mordech 1753-18 késő Morvaorsz főrabbij korn egy orthod zsi tekintély Magyarországo Deuts Dáv Oh Dáv responz gyűjtemé szerzőj Mi Móz óbud rabb responzumí 18 Ullma Salam mak rab meg 18 Jerio Selo kódexkomment responzum szerző L Eleaz Sem Rokea talmu szerző m 18 Abaújszánt Goit hőgyés rab Kesz nivch talmu enciklopéd szerkesztőj Eisensta Me Im responz gyűjtemé szerzőj Asz Ju m 18 szerdahel szeni rab Jehu jáa responz gyűjtemé szerzőj zsi tudomá legjelesebbj közö L Lipó Rappapo Salam Jud Krochm Nachma Zu Lipó Geig Ábrahá Philippso Lajo Sac Mihál Luzat Sámu Dávi Jo Ma Grae Henr közö mél hely fogl L Lip páp szege rabb magy hitszónokl megalapítój magy zsi történ el művelőj B Chanan folyóir szerkesztő szám tudomány írój E korszak reprezentál Duke Lip i a nyelvtörténe művek ír Mendelsso megindítot felvilágosodá mozgal irodalm teremtet melyb telj egészéb polemik jelle m jelentőség al tarth számo Enn nyomá l azonb zsidós múltj feltá tudomány irodalo mely ugy felvilágosítá tendenci irányítan í inká destrukt jelle vall szempontjábó amú na érdem szerze zsidós múltján világtörténel kapcsolatok va helyezé álta Hameasz folyóira melyh m Mendelsso szolgáltato cikkeke program bibli hébers szépségén ismerteté vol teh n vallá han nemze kultú kincsén ápolás világirodal terméke mi Klopsto Messiás-a Byr Héb melódiá Raci Athaliá-j Goet Faust- talált héb átültetőkr zsi tudomá vilá tudomán bölcselet kez zsidós múltjá alkalmazn Krochm Nachm 1785-18 hege történetfilozóf kategóriá vis zsi történetr Tudomány folyóirat mi Hechalu Kér Cheme Bikku Háitti Oc Nechma Hamel egymá váltj f zsi tudomá művelésébe m ke vallan ho zsi történe önérz ébresztésén üdv hatá melle fegyelemlazí hatásokt n mara me na buzgalomm űzö munkássá Cs itt-o találkozu tudomány irodalomb oly hangokk i mely vall védelmé kelne Í Luzzat Sámu Dáv 180 18 korán egy legképzette legtö olda tudó Pádu rabbikép megalapító hev támadás l túlzó racionalizá csodák ésszerű magyará bibliaértelmez bibli történ hitelesség kétség vo tan elle lemondo arró ho vallá tudománny összeegyeztess mi a Majmu céljá kitűzt vall rendeltetés n abb látt ho ismeretek tarts fen han külö másren hivatá jelö számá érzel erköl szférájába M korán tudós asszimilációb európaiasodásb látt zsidós haladásán céljá magáb zsidóságb lát célpont tekintetb el zsi nacionalistán mondhat vallá intézmény szerin n elavulta me az életb tartj zsi nemze érzés az képez kanóco me magáb vé értéktele me nélk lám n világ Vo bátorsá cio vonatkozá im fenntartás követel akko mik ném reformirá asszimiláci okokb mellőz akart Manaps orthod irá ford cionizm elle fenntart cio imák konzervatizmusbó reformirá ped cionizmus va tekintett orthod tan szokás maradéknélkü fenntartásáé szál sík különb mode filozófi nevelkede nagykultúrá Hirs Sáms Rafa ném ékesszóláss megí műveibe Mendelssoh korsz ném szépirodal ír közöt k saj nemzet irodalmáb szám teszne kiváló K Efraj Móz 1731- költeménye epigramm megjelent Ramml Múzeumába késő önálló i Falkenso Iszach Be 17 Lengyelországb kerü Németországb Na tudomány műveltség te szer ú ho Lessi barátságá méltatt E lengy zsi költemény köte Goet kritik ismerteté ált le híress Fran Laj Ágo 1810- Habsburglied- feltűné keltet Kel mondá Ráche pusztul utá Tragik király st költemény köz néhány Ara Ján magyar átültete utol főp st Ste Leopo Hasmoneus drámájáb bizonyu alakí tehetségne Hei Henr m világirodalom Bucharac rab regény me spany zsi fénykorb játszi töred mara Auerba Bertho 181 18 Spino életé ír m regé alakjába Köl kereskedő-b K költ tes hősév Philippso Laj Saron- Sepphor Róm Ják Tirad folyam mellet hár évezred novell regény so képezt szél kör kedve olvasmány m hatáss vann ifja lelkekr Kompe Lip 1822-18 Neuze szerkesztő í regényeke Geschicht a d Ghetto- na feltűné keltet Cs zsidó ekev mellet Úja ghettőtörténete E ut történet Rom közöt Fran Hei könyve tö nyelv lefordított ig s barát szerezt zsidótörtén alakjaina Bernste Mend Gibb Vögeled Maggid-jáb korfest hűsé kedvéé jarg nyelv szólaltat m alakjai Ko Salam 18 Gabriel- Szippur gyűjteménybe azok kív megjele prág ghetto-képe valami Fejedel ke regén korán legjelese irodal termékéh tartozna Franz Káro Em 18 Félázsiábó Barno zsidó Párm Mosk Trachtenbe Jud műv lengy zsid gondolatvilágá vez s kereszté olvasó tett szer Kelet zsidós soká ösztönszerűl borza felvilágosítá irodalomt m héb nyelvn nyelvta alap va tanítás kárhoztatt me vo felfogás ho nyelvt talmu törvényfejtegetés alapj ás al felvilágosod roham m n lehete feltartóztat oro kormány álta akart zsidóság elszigeteltségéb erkölcsiségén elmaradottságáb kiemeln Csakham na irodal sarj felvilágosodásn Haszka me vallás szigo fegyel mögö meghúzó alantasa erkölc gondolkodásr ránt lepl zsidós erkölc emelé kör érdemek szerzet Lebensoh Eme ve-emu drámáj Gord Ju L 1830- Schill hatá ala ál filozóf köl Dáv Mich szerelm Dáv Barzil költeményeib mez élet földművel előnye magasztalj n cs i pozit irányb igyeksz k követelménye népév megértetn han egyenes harc heví ré k hagyomány elle Cidkijá fogházb verséb prófét jámborsá ellenéb vilá hatalm szomjúho kirá pártjá ál a munkásnép aka me szabadság m tud véden n ped imádko chásszideusok csupá M érdekese kifakadá talmu obszervanc túlzás ell E kicsiségé Pat magy fordításába K árpasz költeményébe melyb e zsi ipar család belepuszt abb ho peszachk árpaszem talált levesb rab sem körülmény közö n vo hajlan Sulch Áru rovásá engedmén tenn Szám ifjúsá költeményéb zsidóföldh múlth érze melegsé zsi n nevelőjé avatt Meséib Mis Jehu tisz esztétik gyönyörködtet cél vezet Oroszl fog közö mesterművéb Jeruzsál másodszo pusztulás ecsetelv békepárt főalakj Jochán Zakka állít pellengérr amié nemze eszm vallás meggondolásokn rendel al Bial jesi nevelt ann érték irá megértéss viselteti s akar mente kultúráb nyuga egyetemek klasszik szell annyi megejtet oro zsi ifj lelké ho zsidóságb vallás szelleme jámborságo békevágya idealizmu száműz akartá Ú láttá ho nép testil lelkil elsorvasztott vallás kötelességtud állandó lenyűgöz tartot lelkület kiapasztot lél mind egy erejé N csup orthod kinövések akart teh lenyesegetn han zsi pszich akart megvénhedtségéb megifjíta kórosságáb alapjáb kigyógyítan Nietzsc hatá a kerülv ism viss akarj ültet trónjá természetimá gör szellem ma ifjon pajzánságáva játs életkedvéve Enn egy na népszerűség sze te aposto Csernichovsz Sa 18 szám idillb mesteri ír zsi népmulatságo Bri mi cím Klausn egyenes Goet Dorotheá mel állít fájdalomm nélkülö zsi néplélekb tisz sz kultuszá Apol szob elő költeményéb hódolat feje zsidóságt f n isme széps istensé előt Csernichovsz egyébké Hei ó el dalköl zsidóságba a reflexi célzatment tisz érzel költészet nyú klasszik formába Am Csernichovsz dalb nyúj azz regé alakjáb gyönyörködtet Ma Ábrah olvasóin ezrei bibli id idil élet ma tisztaságába tudomány meglátáss tár f Ahava Ci 185 megjele azó k angol-amerika h jidd e ar fordítá megé regényéb zsi királys korábó követke hason tárg Asma Somr Szamár bű regényéb költész tisz terér m szatirik célzat teré cs á ho orthod ritualizm túlzása ostorozhass Teljes határozo irányzatossá Áj Óov Feste karval Alakosko regényébe melyb m jel típus szerepeln meste ecsetelésb törtet álszenteske rabb batla sadche st egészség humort átitato előadásba Szám héb l Hasacha Hamaggi Hakarme Hamél foglalkoz irodal ismertetésév bírálatáva s szocialis programm lépn porond Haeme Hak lapo felvilágosí irodalomb esztétik értékű.m Brand 18 -19 Hada vehachaj vall él regény hagyományrombol divat kor tú eszméiv elkés jelentkez Snej S a m n zsi egyoldalúságo han mag vallá íté halál Szaj partjá lész megtagad ör bé ideáljá embe egyenlőség kárhozatosn tartj egyik-más költeményéb zsi sz lüktetés érezz k Sivat látomásá-b m Baudlai nyomok hala embe unal mind eszményn relativitásáb va h őrjí hatá ellenéb rosszb kere megváltás vég kiábránd elmél unalmasságáb ú érz ho még cs termész öl hegy kö talál m zsidós i mely edd talmu gondolkod természett elidegenítet ma boldogságá Mandol hangj melle költ müvéb Róm átkozz me zsi állam feldúlt Ez siv hagyományrombol szelle n terpesz-kedhete so Zs.-b ellenhat nélkü k éleslát csakham észrevetté ho felvilágosodá mozgal sem pozit gondolatt n gazdagít zsidóságo mó istentisztel ma túlrendezettségóv cs takaró ürességne mely vallástalans vá lelkéb múltn folyton magasztalá zsi történetb egyb lemond jövőrő zsi hagyomá rehabilitációjáé szá sík Smolens álta alapíto Hasachár-b balirá tévedés ell haól Ör n könyvéb nemze különjell ápolásáér É lataa Ide ültetésn műb ped Mendelssoh k ta ellenébe me szeri zsidós cs felekez n nemze haolómb zsi ideál jö messiá remény ecsete chásszidisztik torzításokt megtisztít m Zsi Áll gondolatán ve m alapjá Hat bedar hachaj él útj tévely zsi él kinövése ecsete Jókai emlékezte humorr meseszövésse ú ho szám európ lapb feltűné kel zsi érzé ann nagyo megérté ár hagyományn erkölc érték irán Szám m regén mutat m í na tehetség finomu ízlésé k leghivatotta költő Bial Ghaj Nachma kin költemény oros olas néme lengye magya ang fordítá érte Híres vá Hamaszm kitart aszke költemény me Pat Józs fordításáb Talmudis cím visel bevez talmudiskoláb ann egé milieujéb mutat a kedve alakjá ki n hatott s termész csábítása s él téveszmé han zsi hagyomá melle ta k pusz halottai-b ugyanaz motív ker feldolgozás epik alakba színhalottak n ve er s prédá lecsa sa s alattomb öldök kigy s ped állatvil király oroszlá ma pusz azonb égbekiá né lak elle mi halott kitámadna élet kívánna mind szenvedé feléle pusz ism magá zár őke ch chac ha költeményéb elsóhajtj ho né eltévesztet célj i labirintusába kisene pogr 19 borzalmain leírá öldöklés városáb költeményéb alap szolgált arr ho né megrögzö egykedvűségé céltudatlanság élé színekb állít szem e tett mezejé szólít edd sóhajokb mag kié népe Bial egyébké nemze keret kív talá anyag dalaiho Lewins L 1887-19 Hasiola folyóiratb megjele Gondolat tett szépirodal színvonal ál tárcáib zsidós mind problémáj öle fe Utaz Palesztiná I múl reál színekb nyú utópiá Bersadz Ezsaj 1870-19 C nélk ell kise elbeszéléseib m ide h becsvá nélkü zsidón szomo élet ecsetel Hasonló lát nép Brenn Chaji a T idej Po kör K v közö regényeib Talmud töpren élet m n lá ifjaka másrés ped szocializmusb Talmud val vég cionis kolonizáció golu ideológiáj átplántá med zsidóság rajzolj Hason sötétség t f Határ t drámájába zsargonír köz fők Per emelkede világirodal színvonal elbeszéléseive í érték versek i Morr Rosevfe szám o költemén ir me jelenko lír költészetb számottev Steinbe Ják prózáb versb jelesked els közöt Sál As drámáj Bosszúál Ist Budapest játszottá újzsi irodalomb magy zsidóság fők ez képviseli Leudso Salam 178 Móro születe év koráb búskomorságb ha m Kel országá-b Palesztináv foglalkozi Jesur költésze poétik művéb néhá vers nyúj Ez közö költész sz for Pat Józs szépségn mind alakb va megvalósulás ének me Ert Izs budapes egyetem orvostudomány ad mag késő orv lété lengyelzsi chásszidizm babon hi ell ford Szá Szansza Szemangel szatírájába Bach Sim szü 182 Liptószent-miklóso meg 189 Budapeste Héb költeménye f hír tud Bach Vilm gyűjtöt öss ad k Ez közö szám magy köl versén fordítás találju Ber Józs 1802-18 kaposvá orvo Héb nye virág versgyűjtemén zsi orvostudomá történe monográfi hagyo hátr Bolg Móz szü 188 Csorn szerkesztet Zsi Szemlé fordíto elbeszélések Perect í erede verseke gólu meséib ped Midr költ remeke ültet magyarr Hamei Feuerste Albe szü Ó-Dávidház 1886 szám vers ír Jiddi héb magy versek Hold Józse széppróz elbeszélésb rajzb magy irodalm gazdagítot Újvá Pét zsi tárg regényeive Ugyancs zsi rajzok í Mez Feren zsi regény novell Ki Arno Fény Sam magyar-zsi irodal művel közö tudomány ír na szá hely fogla legúja korb felemlítend magy történe irodal vonatkozásb Ko Sámu zsid történe Magyarország szerzőj Németnyel történészü Kayserli Maje Krau Sámueln néhá magy tárg magy nyelv í történel tanulmány Bach Vilm Magy Zsi Szem szerkesztő IM bibliafordításán egy szerzőj Balla Mó Bibl imakön magy fordítój Bernste Bél 1848-49-i magy szabadságha zsid történe monográf szerző 18 Poll Miks zsid történe Sopronb 189 Ara Bibl szerzőj Büchl Sándo zsid történe Budapest 190 szerzőj zsidótörtén el magántaná budapes Pázmá Pét tudományegyeteme Venetian Lajo zsidós szerveze európ államokb 190 szerzőj D Fris Árm szerkesztet Magyar-zsi oklevéltá 1092-123 d Wei M közreműködésév 19 d Welle Gyu Rá éle működé 190 szerzőj Kecskemé Árm zsi irodal történe I 190 zsid történe írój Kaufma Dáv szám tudomány mű közö Bu ostromán monográfiá szerepe Bl Laj Magy Zsi Szem szerkesztőj szám tudomány ci szerzőj Mak Em zsi műköltész remekein átültetésév szerep irodalomtörténetbe hasonló Pat Józs Gáb Igná Weiszbu Gyu Jö Hitközsé Szem szerkesztőj történe eszmél pillanatátó Mendelssohnt számíto újkort kezd zsi történetír nyom köve egy alkorszak világszemléleté Ami megvo lan reformkorszakn Graetz-b ma klasszik történetírój ú megv cionizm korán Dubnow-b ma historiografus zsidós jövőj azonb n kül zsi terület megvalósítan államéletbe han diaszpóráb é zsidóságn nemzetkö egyesüléséb látj m v Hirs Sáms Rafa felidéz neoortodoxián ma na tudomán mé látá történés Jav személyébe chasszidizm felúju enn neochásszidizmusn rendszer történetíró ugy m n akad Horodecz Bub történetbölcsele tanulmány m éreztet enn szükségességé Misztik irodalo misztik irodal eredet illetől eltér nézete Némely egykorún tartj zsi hagyománnya S perzsafennhatós korá nyúlón tartj egy gyökérszálai más viszo kimutathat véli ho egyetl tanítá s találha f s essze titk tanokba s zsi n egy hagyományaib í tiszt középk szülöttjén ke mondanun misztik irodal ma főké Sim b Jócháj uta mi alapvetőr a azonb támaszpont n tal Talmudn tan tájá vonatko közléseibe misztik tan kabba n alkotn összefüg rendsze n mutatha f közt logik kapcsola N szemléletb felmerü elvo tano han képzel szülemény inká vallás lél mély szunnya kívánalm kifejező tan homály kereszt áttetsz az lel problémá melyek válas ker vallás töprengé Ist végtel tökélete ho v a ho vég múlan világ teremte Ist tan kihirdett mié n lát ann igazság mind emb mié es bűnb Ist tiszt szelle lén mié ke tes mozgásokka szertartásokk szolgáln Mié ke ártatlanokn szenvedniü Izra Ist nép mié v vértan sors ítélv Ez kérdés mutatj ma ho kabba hivat vo zsidóság talmu életrendsz merevségéb kiemel vallás lelkület prófét tanítás melegév újb áthatn újb visszavezet vall erede tisztaságáho lél kultuszáho Ám kabba s kerül vallás töprengés sorsá belefulla álta ado felelete elmélet szövevényé m cs al néhá fő irányvonal tudu tanítás tömkelegéb fölismern Ezek következőkb látju Ist végtele világfölöt tökélet lén világ n közvetlen teremtett han közvetí lény demiurgosz álta kikn legfelső rangú ma hív életr akik ráruház hatalm tová folytat teremt művé Ez mi lejje lejje szálln menny eszményiségb anyagis fel el tíz Szefir Ist emanációj kisugárzá hív életr szefi következ legmagasa Koron Bölcsessé Belát praktik é edd hár e csoport képe mely köz bölcsess gyakorla belát ellentét sarkok helyezkedn é birodalmába legfelső koro eszméjéb kiegyenlítődne Hason háromszög alk követke hár szefir Nagys va Szerete E va Törvé Fens va Könyörüle szeret odaadásáv szemb á törvé szigor me enyé tié ö elv követ könyörületess ellentétek feloldj követke szefirá Győzel erköl hatal Szépség Ala termész birodalmáb észleljü ho erkölcsiségg széps szerete ellenkezi kedvezé nyú erkölc igazs rovásár alapeszmén mélyéb találkozna utol szefi Koszo va Uralo alsó lény összekö kapcs tanokb arisztotele realisztik plat idealisztik filozóf összeütközés ke észlelnün Kabba egy tö hív hódíto közt találj na tudomán bibliamagyarázó Nachmani 1195-12 Abulaf olasz-zsi filozófu 124 szü a II Mikl páp Kabbalán akar megnyer emia halál ítéltetet pá hirtel halá következtéb megmenekül ném misztikusokn szefir elméle háttér szor Istenn jelentőségén ta mögöt Késő szefirótb cs tulajdonságok látn ez ellentéteiké Kolif hüve létezés tanítjá mi alsóbbren vil kategóriái világokn egé na láncola á fö tehá mely egymás fűződn kül rétegeződne Ist emb közöt végtel réteghalm áttörhe bűnbána imáds jócseleked álta Istent eltávolodot bűn lél alantasa világ kerü ah bűn levezekl ellenb hoz emelke világrendj megváltoztathatj csod művelhe Mindez tanok Kabba irodal Biblián rejte értelméb vé levonhat támogatás felhasznál Talmudn szórvány tanítása angyalokró túlvilágró démonokró Valójáb azonb Talm befejezé ut virágzo gáo irodal bölcső ez idegensze fantazmagóriákna Nevezetese termék k kabbalisztik irodalmán Aki alfabetj me héb a mind egy betűjé alap misztik tanítások vil jövendőjérő Tórár st m sok sz emberb le Heno Metatr angyalró tisz valláserkölcsis köréb moz tal tankönyv vo szánv Mess elkalandoz tanokt Si Kó névtelen rá mara köny me Ist lényén geometri méreteir sz o anyagi felfogásba mely jogg ütközö m későb irodal Seri gá e hoz intéze kérdés cs válas adhatt Ist őrizz feltennün ho cs ugy Jismáelt ered tanítás Hisz kih akarnát hasonlíta Iste micso alak tulajdonítanát ne mond prófét zsi vallás szemlél megtévelyedés cs mohamed iskol befolyásán feltevé alapj érthetj me kabbalisztik irodal legfő tekintél mű Zóh Fé mely ola Le Mózes-n tulajdon tudomán 1250-130 Spanyolországb tartózkodot nagyelmé ismerő kabbalána ma azonb Rab Sim b Jocháj veze viss magá Biblia-komment alakj öl régi Midrás módjá enn tulajdoníthat ho misztik körökb valóság kánon avatódot me Talmud háttér szorított Értelmezé fölöt nehé miv tana n veze isme tényekbő han éppúg mi Talm m közismertekn tétele fö homály fokoz m ar idióm Bölcsele gyermekies anthropocentriku ú ho vil mind alakulatá átvis kétszerűsége me fölö egység közvetí princípi lebe hímne princípi szeret alko természet nőne törvé ebb ere befoga természe any könyörületne Zóh hatá elterje Spanyolországb egé világr különös Palesztináb Lengyelországb talá rajon hívekr Egy adeptu Lur Izs 1533-15 vit be Zoh tanulás vallásgyakorlat enn köszönhet ho álmessiáso mi Sabbat Cev vallásgyakorl megváltoztatásán varázshatásáv kábított elméke Bibli Zsoltáro Talmu Toszeft Midrá Tanna Amorá Szaboreuso Tanchum Akib Mei Szirac Phil Joseph Flaviu Gáono Toszafistá Responsumo Ramba Ras Kabbal Zóhá Biuristá Zsi történetírá Mendelssoh Irodalo Karpele Geschich jüdisch Literat Berl 18 a E Bli d jüdisc Literat Pr 18 Steinschneide Jewi Literatu Lond 18 a Jü Literatu Esch-Gruber-fé Encyclopediába Strac Bibliographisch Abri neuhebräisch Literat 18 Winter-Wünsch D jüdisc Literatu Zun Gesammel Schrifte Hebr Literatur Comprisi Talmud Treatise Hebr Melodi a t Kabbal Unveile wi Introducti Wils T Worl Gre Classi gyűjteménybe London-New-Yo 19 Hebr Literatur wi Introducti Harr Washington-Lond 190 Univers Class Libra gyűjteményb Abraham Chapte Jewi Literatu Philadelph 18 Casse Lehrbuc jüdisch Geschich Literat kia Frankfu 18 Schlous Renaissan Litteratu Hebräiqu 1743-18 Par 19 Bernfel D Chach hé Warsch 18 Fürs Bibliothe Judai Leipz 1848- utób 18,0 héb könyv k 86,0 Judaic sor fe Steinschneide Bibliographisch Handbu Leipz 18 Schwa L Incunabl Hébre Par 18 Zedne Catalog t Hebr Boo t Libra t Briti Muse Lond 18 Bartolocc Bibliothe Mag Rabbini Ro 1675- Ch Wol Bibliothe Hebra Hambu 1715-17 Köche No Bibliothe Hebrai Je 1783- Azula S ha-Gedol Livor 1786- Annal Hebraeo-Typographi 1501-15 Par 17 Catalog Libror Hebraeor Bibliothe Bodleia Oxfo Neubaue Hebr Manuscrip t Bodlei Libra 18 Steinschneide Hebräisc Bibliograph 185 kö Zeitschri hebräisc Bibliograph 189 kö Zeitli Bibliothe Hebrai Post-Mendelssohnia Leipz 1891- Ross Bibliothe Judai Antichristia Par 18 vonatko címszav irodalmá

15498.

CÍMS Zs iroda

SZÓCI Zs irodal mindazok írásművek foglalat melye zsi ír zs szellem okvetle zsi számá határoz tekintet nye m hitv zsidó védelm valam ors kormányá közvéleményé for an nyelv nemzs ny használ szünt mu zs jelleg le Zs.- kirekeszt vallá jell műve s ahog illeté kö hangoztatt m Zs Szel csu vallá szell ha világ átfo érze gazdas vilá rekeszth természete Zs.- zsidó ál haszn jid nye mu m organiku zs szellem sarj nyel hé v azonos veh a gör ar jüdisch-deuts jid lad spanyol-zs zsar újab nemz nyelv egységes jell m nemzete amennyi többé-kevés min zs iroda fü viszony Bibliát or felvilágos irodalom valláselle hajt Gor Bibliá helyezke valamel viszony áttekinthető korszako osztj ha tartalm v iroda formá vess elosztályo alapjá M hi változ kor különb korá ugyana szel uralkod periódus valamen kors szell lükt Responzum p amel másféle év bibl u keletkezt telje tó p törvén szelle tükröztet magá Tóráb Mó könyvé ol szelle lehel történ elbeszélés m ink próféták talm aggadáb valam középk piutok találh f zsidóság elmondh teh h iroda i föl ko változásai egyfor jelle be meghasonlotts le dualizm cseleke megkötötts lé sza szárnyalá Különö meghason húzó vé p prófé korszak Halac Agga ütkö paulinizmus Luther állásfoglalásai tet cselekede üdvöz hatásá kérdéséb Zs.- kü jelle körülm h be hel fog teológ szakiroda m irodalmak e általá iroda fogalm keretei On h tudó ál felvet kérdé zs egés foglalkoztatt tudom problé álla tanulm tárg képez ben é ma zs népszell annyi h eg talm fejeze logi nor mindenn im bekerült zs tudósiroda te népirodalo vá legdönt mozza zs kialakulásá király megalapít lehete visz ol külpoliti hely idézhe e m zsidóe be összevoná központosítá te szükséges Központosít hatalmá azu álla vall hata hajtot papsá m szolgálat rende legal álla ellenőrz al tartot h val nemz szel eg fo nem vall formák talá m leghathatós védelm Minden következté kialak p irodal m nemz es lobogó vi legszéles réte kö Egyisten v kezdet dogmati progr v elmél töprengé lecsapód s ha óvós környe csábít ell Akk ami eg általá v h h Kem Mil istenség ma népei m J Izraeln prófé h ide istensé h el v egy m nemz h ide imp ell dogmati irányza c Jerem n JHVH-kultu csu ide istensége bálványokb ha haszontal népbut eszközö babilón Jes idejé e aktuá v bálványimá g tárgy tet bálványok Legtöbbs gúnyol h n fáradság kivág körülrajzol kifaragcsá bálványok az m bo sa munk elő zs irodalom rész m tisz nemz é tala keletkeze Bibliá talál Bib követk rés m zs ál fennállásá korá gö műveltség v érintke hat al á helleni irodalom nevezz zsidó ré Egyipto ju Zs törté uralk gö kultúrá anny megbarátkoz h sa Szentírásá nyel fele kez kényte görö fordít Septuagi Á nemz ér h anny belő h restelle vo sa sz nyelvé elhanyagolá ez iroda szemérem mon kö takaróu h m egyipt kir kívá T fordítás Zs szempont fordí te jel gazdagodá zs eszmé külvilág v propagálás lege egy legdönt lép gö fordí Egyip vis dolgai kedvezőt megvilágít mi ellenszen kelt egyiptomiak v in antiszem áraml e válasz önvéde iroda m vi zsidó el tisztá vall nézetek ethi bölcsel szfér vo azok bibliafordí nyo keletkeze Septuagi keletkezé mon alak Arist lev tárgyal m pseudoepigrafi ira k köny te mon Tal felemlí módosí következőkb Beszél h Ptoloma tud m k gyűjt mon elő végb Mindegyik kü lem mond írjá Mó tanító Tóráj Ek Is szell vélemén ho ő ír követk szándé eltérések Kezdet teremte Is helye Is teremte kezdet görög szór félreérté adhat vo alkal Teremts emb helye Teremt embe befeje Is hete na mű helye befeje Is hato na mű M fo Mó ne gyermek ülte ő szamá helyett emberho álla M sza ugya sz ál v egyiptom el sé l vo ráj szama vit helye értékdara vit M tisztát álla felsorolásá n helye kurtal M I mi kir feleségé n N v Megi Valójá szá m eltér talál Septuagi kiadásokb Mindamell Septuagi nélkülözhetet segédesz bibl szö magyarázatáb eset homál hé szövege fordí megvilá kih vo hé nyelvtudatb Septuagi fordít Őri vo jelentményük helleni korszak érté term tová Makkabeu e köny m Palesztiná keletkez természete hé nyelv ált elbesz esemén közvet hat al Hyrka Jocha makkab kir idejé 1 paleszti káno jut bizony ami ellensé áram mia am Dá trónj ker dinasz ir kés megnyilvánu Septuagi érde h legal gö fordítás megmente számunk kö makkabeus-felke történe mon pe an kor mondá ha történ modorá szem tisz objek történ hitelességg Magya fordíto Dercsé Mór megjel Zs Népsz Könyvtárb sze Bánó Józ Gá Ig Makkabeu máso kön elő könyv függetl ugyana háború epizódj besz Érdeke te Chan eredeté beállítá kö levél kezdőd mely paleszti zsi egyipt testvérek felszólít intéz h ünnepel Chanuk le végződ Ünnepeljé te ,Sátoros-ünn napj kisz havá 1 esztendőb má haso áti sz Mi kisz 25 temp megtisztítá akar ünnepel mulaszthat bennete egy értesíte h ünnepeljé Sáto ünne ünne üljét m ak rendeltet mi Neche Templo oltár felépítet Mi ugya őse Perzsi vándorolt akk pa ol tüzé paraz vit maguk kiszár kú rejtették visszajö elhozt sá vált ami oltá öntött kigyulladt n öröm na ünne tartott Sátorosünnep hasonl ar emléke m h rövid ezel Sátoros-ün al hegyek barlangok vadállatok hasonl bujdost Ez lomb körülf vessző hordoz hálaéneke zendítet beállí szer te Chan voltak pót-sátorosün pót-pesz mintáj zsidó-gö iroda bizonyítvá ál magá vallá zsidóérzü megrendíthetetlenségé Sz rövi Szi Sir példabeszédeib m Bib uto könyvén Dániel megírat el keletkez pe ugyanc hé nyelv kánon mé kireke emi hé eredet vesz c napjaink fedez új töredék még részesítet ol ri bánásmódb m tö apok könyv egyet káno kív kön mely bő i Tal pe ugyanol form kíséreté am í m Bibliáb H kanonizálá méltatt an ta lehet o h ném tanításá ink gyakorlatias érvényes m vallásos szolgá szem szük eset kem bánásmó ajá nyom ut megbecsülé aján Salamon-példabeszédek viszonyí iroda fejlőd észlel látóköré tágulásá nagy szakaszokb mel gondo kifejtés bőv alkal adn Korá haladott gondolkodásmód tükrözt vis követk tanítá vala megha eng sza foly könnyeid mi szörn szenved gyászéne zendíthet halot megill mó takarí l gondat v szemb Keserve sirasd rangjá ill egy- nap h megszólás ele ve az pe vid f v vé gyászn M gy új hal okozh szívb gy ugya lenyo életer gyászkíséret egy osz bá él mel szegény visel ke éle emészti fel e m ni visszatér n használhat magad pe c árta Gond ar h so te nek hol nek Am hal nyugalo té gond töb vigasztal raj mi le elszáll bel Egyébir s kísérté ell küzdelemr szü irá kötelességekr szerénységr könyörületességr szegén irá gyöngédség m j s s m m adom i barát ápolásár gyakorl tanácso hatalmasok szem v alkalmazkodás elnéz aj bűnösök szemb csábításait bö módj korho fecseg dicső hallgatá éke s gazdagsá v törek veszélyeir visz lelk k olvasóin h jótállás tartózkodjan Szir Ph alexandr zs kult csúcspont á filozó Plat Heraklit Parmenid Empedokl Z tanítványá vallo mag az hajszálny hajl zs vallást discipli c tu összeegyeztet h szavak re éssz jelenté mélye allegori értel tulajdonít Biblián itt- azon megeng magán h szószeri értel oktalanság mond zsidó foga módszere középk zs í ismer c Aza Ro 1511-1 reneszánszk n művelts zs régiségbú egyet kivét H m mes m Ph bibl szö átértelmezéséb muta pél Is ne n betű jel Mózes négy be min po von s te Világegye mére z legj hangj Á bo mando terme mand hárty kese mag körülf bu i kemé ú h ke k z gyümö egykönn hámozh jelkép munk lelk C kese kem munká fa A dú éln lelkü elpuhítj azok lako er Mó életéb ordíto Fisc Gyu megjel Népsz Zs Könyv kiadásá [17- sz Sze Bán Józ Gá Ig Josep Flav 37- á makkab fejedel sar buz tanulmányo korá vallá iránya farize szadduc esszé gondolkodásmód amell ró udvar érintkezé juto róma ell felkelés galil hadse vezérle válla hős har u ró fogsá ese Vespasia felszabadíto m mell tartot csász palotá tartózkod utó Ti Domitia al í műve zs háború sz köny eredeti a nyel ír kés görö fordíto kö visszanyú egés Antioc Epipha kor Antiquita Judai görö Iouda Archaiolo zsi történ Tórá bibl könyvek párhuzamos folyta N korá szá okle közbeiktatásáv telje görö mondatfűzésb Önéletra hadvez működésé igazol Zsi történe Ap el v zsidó ma korár különö ál v becses h szá elvesz iroda ért kú kivona köz zsidó védel tartalma r költ szamárfő-imá babo hitell C la fordítás töredéke mar rá Eg történ érdekess hel Ninc egyet gö v nemgö vár ah hete napunk szok jut vo a böjtjein gyertyaünnepün Chan valam étkez tilalmain tartan a törekszen h utánoz egyetértésünk adak hajlamunk munkásságun kitartásun törvénytisztelet mi v szenvedéseink Történ munkájá szemléltetés Josep Flavi Farizeus Szadduceus Esszénu cikkek mel maguk v tájékoztat nyújta a eszmeáramla fel Sibyl pseuchepigrafik a alcí vis köny k tartoz Gö jósnő száj zs prófé tanítá h ezál pog vi szám elfogadható te a Eb könyv zs gondo el kereszt feldolgozá m kereszt A bibliafordítá Targu zsidó min hé nyel haszná társalg nyelv babil fogság visszajö a dialekt ho magá te kereskede közforga nyelv ü h Tó ará kell lefordíta h megérthes Szá il a fordí mar Bib különb könyvei E iroda méltat az igényeln m ben Biblia-értelmezés új fejlőd f mutatko rendszer polémi él m szadduceus m hellenis felfog el irány Onkel Targ általá v nag hí köv hé szöveg tudato kivét ak te mi anthropomorphismuso a ember ve Iste vonatk kifejezése a elkerül v ami messi célza bibl szó világosab aka érvén juttat ak mi köl helye prédikác alkalmazás ve vég mi vallásgyakorl alkalmazásá ismerte aka tó törvén Péld Is szell lebeg föl s f Is jelenl e felszín M 1 f kecskegödöl an tejé helye egye h tej M távo jo Judá törvényh öléb a Silo l elraga ural gyakor J házáb pe tu gyermekeit Messi a ural Vissza Izr városá né épí templom jámbo ves kör bí l ruh M 49 Jeruzsál Tar legrégi c töredékek mar r beleolv Jonat Targum-á m ink köl fantáziák átsz midr körülír Példakép említ f cs tört Jákobb megrövidül ó alkonyat szá mi Is beszé ak ve Mi B Sebá távozo el ugr el hömpölyg f Hárán talá ma célpont köv melye e f rako regge k tömörül te emlékk s M 10-11- szabad Szentiratok kész Tar S máso Tar m c ala haszná szöve legen hozzáfűzésé mondat A éj elt kir á í kör A éj égbeszá Izr jajveszékelé könyörületé elhatáro Ist h Izr veszté sorsá pecsé let elkül nyugtalaní angya királyh regge ke nyugtalankod előhoza krónik Ami íród ah hely é h Mordec éle megmentet eze lapo elfordíto aka elolvas Is rendel h e la min maguk lapozód viss zs iroda eg mellékterm Testamen m szerzői olv közönség eltekint mely szá vo c az zs iroda jelens mi zsidóság iroda ellenhat vált m legink lat allegori alak talm Aggadá jut szóh Péld szolgál Mó hal legen Testament Tal l Izr népé legsajátos irodal m anny lelké faka h zsidó Bibli soha fordít an szell er m Talmu manap Talmu mondhat euró irodal k legkevé holtn m el ezr k törvény-fejteget Hala m szépiroda Agg részeib iroda kevé ny művé form m m Talmud an rendszerességé leh mé bizon vonzóe n közvetlen elevens m szób előadá nyo v följegyzésé er Eredeti templ tó előadás fűz apr megjegyzés melye leí v szab neh Szentí tekintélyé vetekedjen szolgáltat talm diskussz tárgy előa elevene tét kedvé pe átcsap vallá látó terület erkölcs történet bölcselkedés kitéré idő öncélo let terjedelem megnőtt h szöveg függet elbeszélése lett Eze kés Midrások kü gyűjtöt öss rés azon beleker Talmud a meg-megszakít törvényfejtegetése Agg vallásfejlő ir érdeklő Hala érdekelh elsősorban iroda szempontjá c Agg jö tekintet Agg anyagá osztályozás főszemponto Z Li a X e feléb i tee tekintet tudomán kutatás Agg kezdetleges fejlőd foká ké ny követk Agga m szövegmagyará jellegé b tábl v ír tábl ú h e igé 6- második 7 s ker sor En pe jelentős követke vag Örökkév ö M emberv o Terem megtagad m mi császá tisztelet szob állíta érme nyomn az eze megsemmisít em Is képmá leg ne istensé előt l házasságt bálvá im ol min Isten v házassá tö m ej Is ne hamissá l l kés ha esküvé vetemed Szom törvé so ke ha tanú tilalmáv M szom megszentségtelenít t tanúsá amelle h Is al teremte világ Tiszt atyá anyá kív felebará há ne M szü el v ol gyerme m világ szü tiszte tisz m aty Mechi Talm Agga Hala Talmudszer idősz évezre terj ezal szünet min iroda csu történ krón lát napvilá Megill Taan talm vé k dereng vallá költés ko voltak máso Temp idej nyú viss ami zsoltárköl lélekem hangulatok igyekez megszépít áldoz istentisztele Zsoltá jó Temp pusztul ut középkor v fenntart h tulajdonképp imá szerezz mel rendszer mindenn ájtatosko tárgy kötelez v imá kí Litur eg jámbo kü szerez imák Il imád imakönyvünk Min kor leg em hallgata istenfé iga hango val szívé iga gondo reggelenk mon Világegye U igazun támaszko ont könyörgésün el ha végte irgalma számít M vagy életü szeretetü igazaink mondhat Előtt h hő c olya Előtt m semmik min tet hiús éle c lehe Előt em felsőbbs ba föl sem min c hiús mé c né vagyu Ábrah Iz Já ivadé s vallá költés virágz c ab kor következ ami zsidó megismerked a kultúrá átve ab versmér alkalmazás előimádko é r semati imákk ha cs formagyönyör úja alkot ez változatossá hoz istentisztelet külö zs szükség forg f er Nevezete szoká v min istentisztele Tó fejtege min gyülekezet állot rendelkezés a v tu aggadist Gondosko akar te arr h tó fejteget különö ünnepnapo pótoltas imaszerzeményekk mel aktuá témái szól Midrás ünne vonatk sz lélekem elbeszélés köl alak feldolgozz Különö Tízparancso sovuo tenge v átkelés pesza olvas te változato köl feldolgozá ú h min v egy- kü költem refrénj vá költészet piut nevez költ pajtá la po spanyo átír e pajtá Kali Jó Jós kés n span költ Dun Gabir J Halé Mi versenyez pajt babéré piu rés m bűnbán tartal Szelic má rés m Jeruzsá pusztul középk gól szenvedés tárgyal Kin gyász ne vis Kin közö mel 9- gyász liturgiá tesz kü csopor alkot Cionid melyek els J Hatévi va Ci im kérde gyermek sor kics maradvá l pe menn gon re Fordítot Va Bé Pa Józ Szelic m Ki történe kút értéké bírn amennyi eg eseménye énekel zsidóüldözé koráb melyek más talál említé Talál piutok ol Midráso feldolgoz mel elveszt Szelic formai kü ré Pizmon éneklé sz refré szerzemény szer rendszer achrostikonok versszak kezdőbetűi örökítet nevük Vil költész zs néplé belefo Bibli szelle lenyűgö vallá költész h fantázi sóváro szabad szárnyalá máso Temp pusztul egyébk c gyás szenvedé rezon zsidóhangul Szanhed feloszlat u borozók dalol ember Sz zsidó eg lelkis tanháza menek írásmagyará kom munkájá keres feled vigasztalá hos id fojtha köl ösztöne Itt- Talmud Midrások felcsil poéz aforizm me parabo izg fűsze megmámorosod megá felhev néplélek gondolatrit ujjo megnyilatkozáso követ bontako vil költész bí sa erejé ide szellem táplálkoz kara zs ara fordí in Ka vedi mesegyűjtemén am elbűv ara olv zsidósá Száa gá karai n ellenz magaszta tanulsá tarta mia Ezu fél megindu u min csatt hé költők vil d Min tartot vo világ költésze alkalmas hé sz v min at tartot vol h profanizál nem-vallá költészett iga tehetsé köl c ara versel időb Moha elő a iroda szá zs köl mu f Has nél az m periód m a iskolá finomod zs köl formaérz héberny késő kicsiszolás kap e ösztönzé pus hangsúl támaszk verse hely Du Lab Afriká ho hos rö szó váltakozá szóta szab szá alap verselé kara szaka el lendíte hé költés fejlődés Bibliá v visszaté ugya elháríthatatla követe hé ny ala grammati kikutatás gy ké megkülönbözteté ez út egyenge szóképzés nyelvtani megengedh kere közö nyelvújí természete harc en eredmény költés akná am szemlátom izmosodo fejlő mindazonál egyenle lassú v erőteljese aszeri h mil tala termékenyülhet men szabadság bontakozhat zs szell hé vil költés c span provenc kés ol föl virágozhato a zsidó politi nyo a felszabadu zs vil szel egybeolvadásá legérdekes tün muziv-sti megteremté ab á h köl sztereot közön el ismere bibl szólamo használ f amel sz vonatkozásuk fo lekö figyelm költészetük eg értel nyer n nag világ célzato éleződ Különö Alchar mest en művészetn mely csir Aggadá találj vil költés virágko zs mecén Chasz Sap kö nyi m I Abdurra kal háziorv miniszt vo mindj ele tetőpont Sala Gabirol- 1 kö m bölcselk fő vallá költemények gazdagíto zs irodalm m lelkül vil költészet kié mag Eg mod hango eg borda nyomorús Általá v azon Gabi világfájda megszólaltató K Arn zs Ar János mond J Halé zs Petőfin K Arno Sala Gabi- [Népsz Zsidókönyv Gabir k megértet Alchar makamajá irodalomtörtén méltatá a köl király avat Magya fordított Kl M K Arno Ma Em Pa Józs Kecskem Li Népsz Zs Köny má köl vil költés te működö Mó E 1070-1 Granadá élt,szere visz fű fivéré lányáh más l feles fiata h m kö fölö bánatá bujdosás a mag nemc szere oltárá merészke költészetév mám felszabadí lelk Jelle Mó Ezr kortársai h csu zs olvasóközönsé tartot s elő ha ara en kedvé ír eleg a stílus tudomán munkák Mó E egyszersm Her elődé tekinth ab tekintetb h Magyará emlékezte könyvé Bibl esztéti szempont tárgyal pe Aristote poétikájá gyökerez Legismert span köl köz J Halé té ismere alap b He mutat világirodalomb vé szület Kasztíliá orv gyakorla űzö Híre v C dal kí vil tár költeménye hagy rá mel borr barátság szerelem énekeln vil költészet csillogta szelle Ábra E külön hí exeg Nyomorús vilá űz Bejá Angli Franciaország Egyiptom Palesztin Babilóni ö ko Rómá töltöt vé visszat Toledó útköz é u hal E elsősor szelle írásmagyará köl tehetsé exegé te ragyogtat tórakommentár bevezetésé éle jelle kereszté kara miszti allegori magyarázatirányok spanyol-zs fény eg uto csill J Alchari Toledó X vé é so vándor nyuga kelet Rí prózá Tachkem gyűjteményé hag rá Eb Hé ne m szerep m köl kalando sodród műf Ar Já utáno Bo makamajáb Szellemességb nyelvkezel ügyességb muzivstí hel alkalmazásá utolérhetetl Alchar eg makam span zs köl korá nagyj örök irodalomtörtén forrá szolg Olaszország An Rób nápo kir udvará szá zs kö tu hé munká fordít kir számá fordítot Aqui Ta munk E í legkiválób Kalony Kalony Prób szatiri szerző vil költés eg legnagyobb Manuel renaissa k Olaszors szülöt Da kortár Bocac el novellaírásb e hé szonett- kabbal behato ol szel gyermeké bizony ami le hang csak egyedülá megszólaltat hé irodalomb Da Div Comoediájá mintáj í Po Mennyors makámasz szatíráj Természete b dicsőí vag világn korlát n hatalm É üd ha mé Ná van karjaimb Megtil engedett tilo megenged Sira nevetők síró kineve . Szere lán kés átnemesü bű szerelem hev ha erkölcsösé Szonettjei hango m mel mél hív utó tilal versei olvasásá tréfálkozá k túlságo komol vennü Odaad foglalkoz kom bibl tanulmányokk melyek gyümölc érté kommentárok hag há sa m szerkeszte nekrológjá ró hitköz kö szerz érdem büszkeség eml f Hat é korá í Tó é Po mennyors makámáj Da hal anny megrendí h ezen c Kohelet-sz kesern elmélkedése í reg te képviselt ma Ábra Chisz hal személyéb Her der makamasz művé Bar Josa óin regé dolgo gazdagí agga elemekk Kalony Kalony 1 Rób nápo kir hé oktat prób szatírá korá min típus hazug képmutat kevélyke szédel állí pellengé újzs irodal Az kép szemb mel span renaissance-k zsidó magasf műveltségé sokold iroda munkásságá el t XVI sz.- nag si zsidó zömé kulturá állapo né zsidósá or leng rab árasztot e ma s látókörük nyugat v haladásá akadályozt tudomá műveltsé veszedelmes tartot vallás Kivét t tekintet E Wil m ug min kü behatás men k tudományá csak min ág behat vallástudomán tanításá szüksé reformj n útmutat ado aktivit tekintet fejt vallástanulm min vil tekin nél fo tov vallá szel megmereved ortho ritualitás á spiritualizm prófé erkö telje kihaló c itt- húzó kabba chásszideu eleven vallá életéb Fordulópon jel t tekintet Mendelss Mó fellép Zsidótörté bibliafordításá né zsidósá né ny ápolás egy talm kazuiszti tanulmán mell legal Bib tis vallá tanításai új átérzés terel Mendelss iroda munkásságá ré világirodalo kebelez Phäd Philosophis Gesprä Zs vonatkoz Jerusal m vall türelmetlen el for követ gondolatszabadság ál egy szétválasztás zsidósá mo vallásá mond mely nincse dogm c életnorm I hittestvére h lené elnyo ellen tartsa vallá mell hazaszeretet kön K magasztalá kivív Mendelss felidé mozga hullá Magyarorszá átcsapt Iroda köve köz Bür Sámu Duk L Oppenhei Be Levis Sala al említen f Mag ellen kö Szó Mó pozso ra 17 1 Chas Szó respon gyűjtem szerző Szó Ábra Sám Benjá 1815 Ke Sz respon gyűjtem szerző Bened Be Mordec 1753-1 kés Morvaors főrabbi kor eg ortho zs tekintél Magyarország Deut Dá O Dá respon gyűjtem szerző M Mó óbu rab responzum 1 Ullm Sala ma ra me 1 Jeri Sel kódexkommen responzu szerz Elea Se Roke talm szerz 1 Abaújszán Goi hőgyé ra Kes nivc talm enciklopé szerkesztő Eisenst M I respon gyűjtem szerző As J 1 szerdahe szen ra Jeh já respon gyűjtem szerző zs tudom legjelesebb köz Lip Rappap Sala Ju Kroch Nachm Z Lip Gei Ábrah Philipps Laj Sa Mihá Luza Sám Dáv J M Gra Hen köz mé hel fog Li pá szeg rab mag hitszónok megalapító mag zs törté e művelő Chana folyói szerkeszt szá tudomán író korsza reprezentá Duk Li nyelvtörtén műve í Mendelss megindíto felvilágosod mozga irodal teremte mely tel egészé polemi jell jelentősé a tart szám En nyom azon zsidó múlt felt tudomán irodal mel ug felvilágosít tendenc irányíta ink destruk jell val szempontjáb am n érde szerz zsidó múltjá világtörténe kapcsolato v helyez ált Hameas folyóir mely Mendelss szolgáltat cikkek progra bibl héber szépségé ismertet vo te vall ha nemz kult kincsé ápolá világiroda termék m Klopst Messiás- By Hé melódi Rac Athaliá- Goe Faust talál hé átültetők zs tudom vil tudomá bölcsele ke zsidó múltj alkalmaz Kroch Nach 1785-1 heg történetfilozó kategóri vi zs történet Tudomán folyóira m Hechal Ké Chem Bikk Háitt O Nechm Hame egym vált zs tudom műveléséb k valla h zs történ önér ébresztésé üd hat mell fegyelemlaz hatások mar m n buzgalom űz munkáss C itt- találkoz tudomán irodalom ol hangok mel val védelm keln Luzza Sám Dá 18 1 korá eg legképzett legt old tud Pád rabbiké megalapít he támadá túlz racionaliz csodá ésszer magyar bibliaértelme bibl törté hitelessé kétsé v ta ell lemond arr h vall tudománn összeegyeztes m Majm célj kitűz val rendelteté ab lát h ismerete tart fe ha kül másre hivat jel szám érze erkö szférájáb korá tudó asszimiláció európaiasodás lát zsidó haladásá célj magá zsidóság lá célpon tekintet e zs nacionalistá mondha vall intézmén szeri elavult m a élet tart zs nemz érzé a képe kanóc m magá v értéktel m nél lá vilá V bátors ci vonatkoz i fenntartá követe akk mi né reformir asszimilác okok mellő akar Manap ortho ir for cioniz ell fenntar ci imá konzervatizmusb reformir pe cionizmu v tekintet ortho ta szoká maradéknélk fenntartásá szá sí külön mod filozóf nevelked nagykultúr Hir Sám Raf né ékesszólás meg műveib Mendelsso kors né szépiroda í közö sa nemze irodalmá szá teszn kivál Efra Mó 1731 költemény epigram megjelen Ramm Múzeumáb kés önáll Falkens Iszac B 1 Lengyelország ker Németország N tudomán műveltsé t sze h Less barátság méltat leng zs költemén köt Goe kriti ismertet ál l híres Fra La Ág 1810 Habsburglied feltűn kelte Ke mond Rách pusztu ut Tragi királ s költemén kö néhán Ar Já magya átültet uto fő s St Leop Hasmoneu drámájá bizony alak tehetségn He Hen világirodalo Buchara ra regén m span zs fénykor játsz töre mar Auerb Berth 18 1 Spin élet í reg alakjáb Kö kereskedő- köl te hősé Philipps La Saron Seppho Ró Já Tira folya melle há évezre novel regén s képez szé kö kedv olvasmán hatás van ifj lelkek Komp Li 1822-1 Neuz szerkeszt regények Geschich Ghetto n feltűn kelte C zsid eke melle Új ghettőtörténet u történe Ro közö Fra He könyv t nyel lefordítot i bará szerez zsidótörté alakjain Bernst Men Gib Vögele Maggid-já korfes hűs kedvé jar nyel szólalta alakja K Sala 1 Gabriel Szippu gyűjteményb azo kí megjel prá ghetto-kép valam Fejede k regé korá legjeles iroda terméké tartozn Fran Kár E 1 Félázsiáb Barn zsid Pár Mos Trachtenb Ju mű leng zsi gondolatvilág ve kereszt olvas tet sze Kele zsidó sok ösztönszerű borz felvilágosít irodalom hé nyelv nyelvt ala v tanítá kárhoztat m v felfogá h nyelv talm törvényfejtegeté alap á a felvilágoso roha lehet feltartózta or kormán ált akar zsidósá elszigeteltségé erkölcsiségé elmaradottságá kiemel Csakha n iroda sar felvilágosodás Haszk m vallá szig fegye mög meghúz alantas erköl gondolkodás rán lep zsidó erköl emel kö érdeme szerze Lebenso Em ve-em drámá Gor J 1830 Schil hat al á filozó kö Dá Mic szerel Dá Barzi költeményei me éle földműve előny magasztal c pozi irány igyeks követelmény népé megértet ha egyene har hev r hagyomán ell Cidkij fogház versé prófé jámbors ellené vil hatal szomjúh kir pártj á munkásné ak m szabadsá tu véde pe imádk chásszideuso csup érdekes kifakad talm obszervan túlzá el kicsiség Pa mag fordításáb árpas költeményéb mely zs ipa csalá belepusz ab h peszach árpasze talál leves ra se körülmén köz v hajla Sulc Ár rovás engedmé ten Szá ifjús költeményé zsidóföld múlt érz melegs zs nevelőj avat Meséi Mi Jeh tis esztéti gyönyörködte cé veze Orosz fo köz mesterművé Jeruzsá másodsz pusztulá ecsetel békepár főalak Jochá Zakk állí pellengér ami nemz esz vallá meggondolások rende a Bia jes nevel an érté ir megértés viseltet aka ment kultúrá nyug egyeteme klasszi szel anny megejte or zs if lelk h zsidóság vallá szellem jámborság békevágy idealizm számű akart látt h né testi lelki elsorvasztot vallá kötelességtu álland lenyűgö tarto lelküle kiapaszto lé min eg erej csu ortho kinövése akar te lenyeseget ha zs pszic akar megvénhedtségé megifjít kórosságá alapjá kigyógyíta Nietzs hat kerül is vis akar ülte trónj természetim gö szelle m ifjo pajzánságáv ját életkedvév En eg n népszerűsé sz t apost Csernichovs S 1 szá idill mester í zs népmulatság Br m cí Klaus egyene Goe Dorothe me állí fájdalom nélkül zs néplélek tis s kultusz Apo szo el költeményé hódola fej zsidóság ism szép istens elő Csernichovs egyébk He e dalkö zsidóságb reflex célzatmen tis érze költésze ny klasszi formáb A Csernichovs dal nyú az reg alakjá gyönyörködte M Ábra olvasói ezre bibl i idi éle m tisztaságáb tudomán meglátás tá Ahav C 18 megjel az angol-amerik jid a fordít meg regényé zs király koráb követk haso tár Asm Som Szamá b regényé költés tis teré szatiri célza ter c h ortho ritualiz túlzás ostorozhas Telje határoz irányzatoss Á Óo Fest karva Alakosk regényéb mely je típu szerepel mest ecsetelés törte álszentesk rab batl sadch s egészsé humor átitat előadásb Szá hé Hasach Hamagg Hakarm Hamé foglalko iroda ismertetésé bírálatáv szociali program lép poron Haem Ha lap felvilágos irodalom esztéti értékű. Bran 1 -1 Had vehacha val é regén hagyományrombo diva ko t eszméi elké jelentke Sne zs egyoldalúság ha ma vall ít halá Sza partj lés megtaga ö b ideálj emb egyenlősé kárhozatos tart egyik-má költeményé zs s lükteté érez Siva látomásá- Baudla nyomo hal emb una min eszmény relativitásá v őrj hat ellené rossz ker megváltá vé kiábrán elmé unalmasságá ér h mé c termés ö heg k talá zsidó mel ed talm gondolko természet elidegeníte m boldogság Mando hang mell köl müvé Ró átkoz m zs álla feldúl E si hagyományrombo szell terpesz-kedhet s Zs.- ellenha nélk éleslá csakha észrevett h felvilágosod mozga se pozi gondolat gazdagí zsidóság m istentiszte m túlrendezettségó c takar ürességn mel vallástalan v lelké múlt folyto magasztal zs történet egy lemon jövőr zs hagyom rehabilitációjá sz sí Smolen ált alapít Hasachár- balir tévedé el haó Ö könyvé nemz különjel ápolásáé lata Id ültetés mű pe Mendelsso t ellenéb m szer zsidó c feleke nemz haolóm zs ideá j messi remén ecset chásszidiszti torzítások megtisztí Zs Ál gondolatá v alapj Ha beda hacha é út tével zs é kinövés ecset Jóka emlékezt humor meseszövéss h szá euró lap feltűn ke zs érz an nagy megért á hagyomány erköl érté irá Szá regé muta n tehetsé finom ízlés leghivatott költ Bia Gha Nachm ki költemén oro ola ném lengy magy an fordít ért Híre v Hamasz kitar aszk költemén m Pa Józ fordításá Talmudi cí vise beve talmudiskolá an eg milieujé muta kedv alakj k hatot termés csábítás é téveszm ha zs hagyom mell t pus halottai- ugyana motí ke feldolgozá epi alakb színhalotta v e préd lecs s alattom öldö kig pe állatvi királ oroszl m pus azon égbeki n la ell m halot kitámadn éle kívánn min szenved felél pus is mag zá ők c cha h költeményé elsóhajt h n eltéveszte cél labirintusáb kisen pog 1 borzalmai leír öldöklé városá költeményé ala szolgál ar h n megrögz egykedvűség céltudatlansá él színek állí sze tet mezej szólí ed sóhajok ma ki nép Bia egyébk nemz kere kí tal anya dalaih Lewin 1887-1 Hasiol folyóirat megjel Gondola tet szépiroda színvona á tárcái zsidó min problémá öl f Uta Palesztin mú reá színek ny utópi Bersad Ezsa 1870-1 nél el kis elbeszélései id becsv nélk zsidó szom éle ecsete Hasonl lá né Bren Chaj ide P kö köz regényei Talmu töpre éle l ifjak másré pe szocializmus Talmu va vé cioni kolonizáci gol ideológiá átplánt me zsidósá rajzol Haso sötétsé Hatá drámájáb zsargoní kö fő Pe emelked világiroda színvona elbeszéléseiv érté verse Mor Rosevf szá költemé i m jelenk lí költészet számotte Steinb Já prózá vers jeleske el közö Sá A drámá Bosszúá Is Budapes játszott újzs irodalom mag zsidósá fő e képvisel Leuds Sala 17 Mór szület é korá búskomorság h Ke országá- Palesztiná foglalkoz Jesu költész poéti művé néh ver nyú E köz költés s fo Pa Józ szépség min alak v megvalósulá éne m Er Iz budape egyete orvostudomán a ma kés or lét lengyelzs chásszidiz babo h el for Sz Szansz Szemange szatírájáb Bac Si sz 18 Liptószent-miklós me 18 Budapest Hé költemény hí tu Bac Vil gyűjtö ös a E köz szá mag kö versé fordítá találj Be Józ 1802-1 kaposv orv Hé ny virá versgyűjtemé zs orvostudom történ monográf hagy hát Bol Mó sz 18 Csor szerkeszte Zs Szeml fordít elbeszélése Perec ered versek gól meséi pe Mid köl remek ülte magyar Hame Feuerst Alb sz Ó-Dávidhá 188 szá ver í Jidd hé mag verse Hol Józs széppró elbeszélés rajz mag irodal gazdagíto Újv Pé zs tár regényeiv Ugyanc zs rajzo Me Fere zs regén novel K Arn Fén Sa magyar-zs iroda műve köz tudomán í n sz hel fogl legúj kor felemlíten mag történ iroda vonatkozás K Sám zsi történ Magyarorszá szerző Németnye történész Kayserl Maj Kra Sámuel néh mag tár mag nyel történe tanulmán Bac Vil Mag Zs Sze szerkeszt I bibliafordításá eg szerző Ball M Bib imakö mag fordító Bernst Bé 1848-49- mag szabadságh zsi történ monográ szerz 1 Pol Mik zsi történ Sopron 18 Ar Bib szerző Büch Sánd zsi történ Budapes 19 szerző zsidótörté e magántan budape Pázm Pé tudományegyetem Venetia Laj zsidó szervez euró államok 19 szerző Fri Ár szerkeszte Magyar-zs oklevélt 1092-12 We közreműködésé 1 Well Gy R él működ 19 szerző Kecskem Ár zs iroda történ 19 zsi történ író Kaufm Dá szá tudomán m köz B ostromá monográfi szerep B La Mag Zs Sze szerkesztő szá tudomán c szerző Ma E zs műköltés remekei átültetésé szere irodalomtörténetb hasonl Pa Józ Gá Ign Weiszb Gy J Hitközs Sze szerkesztő történ eszmé pillanatát Mendelssohn számít újkor kez zs történetí nyo köv eg alkorsza világszemlélet Am megv la reformkorszak Graetz- m klasszi történetíró meg cioniz korá Dubnow- m historiografu zsidó jövő azon kü zs terüle megvalósíta államéletb ha diaszpórá zsidóság nemzetk egyesülésé lát Hir Sám Raf felidé neoortodoxiá m n tudomá m lát történé Ja személyéb chasszidiz felúj en neochásszidizmus rendsze történetír ug aka Horodec Bu történetbölcsel tanulmán érezte en szükségesség Miszti irodal miszti iroda erede illető elté nézet Némel egykorú tart zs hagyománny perzsafennható kor nyúló tart eg gyökérszála má visz kimutatha vél h egyet tanít találh essz tit tanokb zs eg hagyományai tisz közép szülöttjé k mondanu miszti iroda m fők Si Jóchá ut m alapvető azon támaszpon ta Talmud ta táj vonatk közléseib miszti ta kabb alkot összefü rendsz mutath köz logi kapcsol szemlélet felmer elv tan ha képze szülemén ink vallá lé mél szunny kívánal kifejez ta homál keresz áttets a le problém melye vála ke vallá töpreng Is végte tökélet h h vé múla vilá teremt Is ta kihirdet mi lá an igazsá min em mi e bűn Is tisz szell lé mi k te mozgásokk szertartások szolgál Mi k ártatlanok szenvedni Izr Is né mi vérta sor ítél E kérdé mutat m h kabb hiva v zsidósá talm életrends merevségé kieme vallá lelküle prófé tanítá melegé új áthat új visszaveze val ered tisztaságáh lé kultuszáh Á kabb kerü vallá töprengé sors belefull ált ad felelet elméle szövevény c a néh f irányvona tud tanítá tömkelegé fölismer Eze következők látj Is végtel világfölö tökéle lé vilá közvetle teremtet ha közvet lén demiurgos ált kik legfels rang m hí élet aki ráruhá hatal tov folyta terem műv E m lejj lejj száll menn eszményiség anyagi fe e tí Szefi Is emanáció kisugárz hí élet szef követke legmagas Koro Bölcsess Belá prakti ed há csopor kép mel kö bölcses gyakorl belá ellenté sarko helyezked birodalmáb legfels kor eszméjé kiegyenlítődn Haso háromszö al követk há szefi Nagy v Szeret v Törv Fen v Könyörül szere odaadásá szem törv szigo m eny ti el köve könyörületes ellentéte felold követk szefir Győze erkö hata Szépsé Al termés birodalmá észlelj h erkölcsiség szép szeret ellenkez kedvez ny erköl igaz rovásá alapeszmé mélyé találkozn uto szef Kosz v Ural als lén összek kapc tanok arisztotel realiszti pla idealiszti filozó összeütközé k észlelnü Kabb eg t hí hódít köz talál n tudomá bibliamagyaráz Nachman 1195-1 Abula olasz-zs filozóf 12 sz I Mik pá Kabbalá aka megnye emi halá ítéltete p hirte hal következté megmenekü né misztikusok szefi elmél hátté szo Isten jelentőségé t mögö Kés szefirót c tulajdonságo lát e ellentéteik Koli hüv létezé tanítj m alsóbbre vi kategóriá világok eg n láncol f teh mel egymá fűződ kü rétegeződn Is em közö végte réteghal áttörh bűnbán imád jócseleke ált Isten eltávolodo bű lé alantas vilá ker a bű levezek ellen ho emelk világrend megváltoztathat cso művelh Minde tano Kabb iroda Bibliá rejt értelmé v levonha támogatá felhaszná Talmud szórván tanítás angyalokr túlvilágr démonokr Valójá azon Tal befejez u virágz gá iroda bölcs e idegensz fantazmagóriákn Nevezetes termé kabbaliszti irodalmá Ak alfabet m hé min eg betűj ala miszti tanításo vi jövendőjér Tórá s so s ember l Hen Metat angyalr tis valláserkölcsi köré mo ta tanköny v szán Mes elkalando tanok S K névtele r mar kön m Is lényé geometr méretei s anyag felfogásb mel jog ütköz késő iroda Ser g ho intéz kérdé c vála adhat Is őriz feltennü h c ug Jismáel ere tanítá His ki akarná hasonlít Ist mics ala tulajdonítaná n mon prófé zs vallá szemlé megtévelyedé c mohame isko befolyásá feltev alap érthet m kabbaliszti iroda legf tekinté m Zó F mel ol L Mózes- tulajdo tudomá 1250-13 Spanyolország tartózkodo nagyelm ismer kabbalán m azon Ra Si Jochá vez vis mag Biblia-kommen alak ö rég Midrá módj en tulajdonítha h miszti körök valósá káno avatódo m Talmu hátté szorítot Értelmez fölö neh mi tan vez ism tényekb ha éppú m Tal közismertek tétel f homál foko a idió Bölcsel gyermekie anthropocentrik h vi min alakulat átvi kétszerűség m föl egysé közvet princíp leb hímn princíp szere alk természe nőn törv eb er befog termész an könyörületn Zó hat elterj Spanyolország eg világ különö Palesztiná Lengyelország tal rajo hívek Eg adept Lu Iz 1533-1 vi b Zo tanulá vallásgyakorla en köszönhe h álmessiás m Sabba Ce vallásgyakor megváltoztatásá varázshatásá kábítot elmék Bibl Zsoltár Talm Toszef Midr Tann Amor Szaboreus Tanchu Aki Me Szira Phi Josep Flavi Gáon Toszafist Responsum Ramb Ra Kabba Zóh Biurist Zs történetír Mendelsso Irodal Karpel Geschic jüdisc Litera Ber 1 Bl jüdis Litera P 1 Steinschneid Jew Literat Lon 1 J Literat Esch-Gruber-f Encyclopediáb Stra Bibliographisc Abr neuhebräisc Litera 1 Winter-Wünsc jüdis Literat Zu Gesamme Schrift Heb Literatu Compris Talmu Treatis Heb Melod Kabba Unveil w Introduct Wil Wor Gr Class gyűjteményb London-New-Y 1 Heb Literatu w Introduct Har Washington-Lon 19 Univer Clas Libr gyűjtemény Abraha Chapt Jew Literat Philadelp 1 Cass Lehrbu jüdisc Geschic Litera ki Frankf 1 Schlou Renaissa Litterat Hebräiq 1743-1 Pa 1 Bernfe Chac h Warsc 1 Für Biblioth Juda Leip 1848 utó 18, hé köny 86, Judai so f Steinschneid Bibliographisc Handb Leip 1 Schw Incunab Hébr Pa 1 Zedn Catalo Heb Bo Libr Brit Mus Lon 1 Bartoloc Biblioth Ma Rabbin R 1675 C Wo Biblioth Hebr Hamb 1715-1 Köch N Biblioth Hebra J 1783 Azul ha-Gedo Livo 1786 Anna Hebraeo-Typograph 1501-1 Pa 1 Catalo Libro Hebraeo Biblioth Bodlei Oxf Neubau Heb Manuscri Bodle Libr 1 Steinschneid Hebräis Bibliograp 18 k Zeitschr hebräis Bibliograp 18 k Zeitl Biblioth Hebra Post-Mendelssohni Leip 1891 Ros Biblioth Juda Antichristi Pa 1 vonatk címsza irodalm

15498

CÍM Z irod

SZÓC Z iroda mindazo írásműve foglala mely zs í z szelle okvetl zs szám határo tekinte ny hit zsid védel vala or kormány közvélemény fo a nyel nemz n haszná szün m z jelle l Zs. kirekesz vall jel műv aho illet k hangoztat Z Sze cs vall szel h vilá átf érz gazda vil rekeszt természet Zs. zsid á hasz ji ny m organik z szelle sar nye h azono ve gö a jüdisch-deut ji la spanyol-z zsa úja nem nyel egysége jel nemzet amenny többé-kevé mi z irod f viszon Bibliá o felvilágo irodalo vallásell haj Go Bibli helyezk valame viszon áttekinthet korszak oszt h tartal irod form ves elosztály alapj h válto ko külön kor ugyan sze uralko periódu valame kor szel lük Responzu ame másfél é bib keletkez telj t törvé szell tükrözte mag Tórá M könyv o szell lehe törté elbeszélé in prófétá tal aggadá vala közép piuto talál zsidósá elmond te irod fö k változása egyfo jell b meghasonlott l dualiz cselek megkötött l sz szárnyal Külön meghaso húz v próf korsza Hala Agg ütk paulinizmu Luthe állásfoglalása te cseleked üdvö hatás kérdésé Zs. k jell körül b he fo teoló szakirod irodalma által irod fogal kerete O tud á felve kérd z egé foglalkoztat tudo probl áll tanul tár képe be m z népszel anny e tal fejez log no minden i bekerül z tudósirod t népirodal v legdön mozz z kialakulás királ megalapí lehet vis o külpolit hel idézh zsidó b összevon központosít t szüksége Központosí hatalm az áll val hat hajto paps szolgála rend lega áll ellenőr a tarto va nem sze e f ne val formá tal leghatható védel Minde következt kiala iroda nem e lobog v legszéle rét k Egyiste kezde dogmat prog elmé töpreng lecsapó h óvó körny csábí el Ak am e által Ke Mi istensé m népe Izrael próf id istens e eg nem id im el dogmat irányz Jere JHVH-kult cs id istenség bálványok h haszonta népbu eszköz babiló Je idej aktu bálványim tárg te bálványo Legtöbb gúnyo fáradsá kivá körülrajzo kifaragcs bálványo a b s mun el z irodalo rés tis nem tal keletkez Bibli talá Bi követ ré z á fennállás kor g műveltsé érintk ha a hellen irodalo nevez zsid r Egyipt j Z tört ural g kultúr ann megbarátko s Szentírás nye fel ke kényt gör fordí Septuag nem é ann bel restell v s s nyelv elhanyagol e irod szemére mo k takaró egyip ki kív fordítá Z szempon ford t je gazdagod z eszm külvilá propagálá leg eg legdön lé g ford Egyi vi dolga kedvező megvilágí m ellensze kel egyiptomia i antisze áram válas önvéd irod v zsid e tiszt val nézete eth bölcse szfé v azo bibliaford ny keletkez Septuag keletkez mo ala Aris le tárgya pseudoepigraf ir kön t mo Ta feleml módos következők Beszé Ptolom tu gyűj mo el vég Mindegyi k le mon írj M tanít Tórá E I szel vélemé h í követ szánd eltérése Kezde teremt I hely I teremt kezde görö szó félreért adha v alka Teremt em hely Terem emb befej I het n m hely befej I hat n m f M n gyerme ült szam helyet emberh áll sz ugy s á egyipto e s v rá szam vi hely értékdar vi tisztá áll felsorolás hely kurta m ki feleség Meg Valój sz elté talá Septuag kiadások Mindamel Septuag nélkülözhete segédes bib sz magyarázatá ese homá h szöveg ford megvil ki v h nyelvtudat Septuag fordí Őr v jelentményü hellen korsza ért ter tov Makkabe kön Palesztin keletke természet h nyel ál elbes esemé közve ha a Hyrk Joch makka ki idej paleszt kán ju bizon am ellens ára mi a D trón ke dinas i ké megnyilván Septuag érd lega g fordítá megment számun k makkabeus-felk történ mo p a ko mond h törté modor sze tis obje törté hitelesség Magy fordít Dercs Mó megje Z Néps Könyvtár sz Bán Jó G I Makkabe más kö el köny függet ugyan hábor epizód bes Érdek t Cha eredet beállít k levé kezdő mel paleszt zs egyip testvére felszólí inté ünnepe Chanu l végző Ünnepelj t ,Sátoros-ün nap kis hav esztendő m has át s M kis 2 tem megtisztít aka ünnepe mulasztha bennet eg értesít ünnepelj Sát ünn ünn üljé a rendelte m Nech Templ oltá felépíte M ugy ős Perzs vándorol ak p o tüz para vi magu kiszá k rejtetté visszaj elhoz s vál am olt öntöt kigyullad örö n ünn tartot Sátorosünne hason a emlék rövi eze Sátoros-ü a hegye barlango vadállato hason bujdos E lom körül vessz hordo hálaének zendíte beáll sze t Cha volta pót-sátorosü pót-pes mintá zsidó-g irod bizonyítv á mag vall zsidóérz megrendíthetetlenség S röv Sz Si példabeszédei Bi ut könyvé Dánie megíra e keletke p ugyan h nyel káno m kirek em h erede ves napjain fede ú töredé mé részesíte o r bánásmód t apo köny egye kán kí kö mel b Ta p ugyano for kíséret a Bibliá kanonizál méltat a t lehe né tanítás in gyakorlatia érvénye valláso szolg sze szü ese ke bánásm aj nyo u megbecsül ajá Salamon-példabeszéde viszony irod fejlő észle látókör tágulás nag szakaszok me gond kifejté bő alka ad Kor haladot gondolkodásmó tükröz vi követ tanít val megh en sz fol könnyei m ször szenve gyászén zendíthe halo megil m takar gonda szem Keserv siras rangj il egy na megszólá el v a p vi v gyász g ú ha okoz szív g ugy leny élete gyászkísére eg os b é me szegén vise k él emészt fe n visszaté használha maga p árt Gon a s t ne ho ne A ha nyugal t gon tö vigaszta ra m l elszál be Egyébi kísért el küzdelem sz ir kötelességek szerénység könyörületesség szegé ir gyöngédsé ado bará ápolásá gyakor tanács hatalmaso sze alkalmazkodá elné a bűnösö szem csábításai b mód korh fecse dics hallgat ék gazdags töre veszélyei vis lel olvasói jótállá tartózkodja Szi P alexand z kul csúcspon filoz Pla Herakli Parmeni Empedok tanítvány vall ma a hajszáln haj z vallás discipl t összeegyezte szava r éss jelent mély allegor érte tulajdoní Bibliá itt azo megen magá szószer érte oktalansá mon zsid fog módszer közép z isme Az R 1511- reneszánsz művelt z régiségb egye kivé me P bib sz átértelmezésé mut pé I n bet je Móze nég b mi p vo t Világegy mér leg hang b mand term man hárt kes ma körül b kem k gyüm egykön hámoz jelké mun lel kes ke munk f d él lelk elpuhít azo lak e M életé ordít Fis Gy megje Néps Z Köny kiadás [17 s Sz Bá Jó G I Jose Fla 37 makka fejede sa bu tanulmány kor vall irány fariz szaddu essz gondolkodásmó amel r udva érintkez jut róm el felkelé gali hads vezérl váll hő ha r fogs es Vespasi felszabadít mel tarto csás palot tartózko ut T Domiti a műv z hábor s kön eredet nye í ké gör fordít k visszany egé Antio Epiph ko Antiquit Juda gör Ioud Archaiol zs törté Tór bib könyve párhuzamo folyt kor sz okl közbeiktatásá telj gör mondatfűzés Önéletr hadve működés igazo Zs történ A e zsid m korá külön á becse sz elves irod ér k kivon kö zsid véde tartalm köl szamárfő-im bab hitel l fordítá töredék ma r E törté érdekes he Nin egye g nemg vá a het napun szo ju v böjtjei gyertyaünnepü Cha vala étke tilalmai tarta töreksze utáno egyetértésün ada hajlamun munkásságu kitartásu törvénytisztele m szenvedésein Törté munkáj szemlélteté Jose Flav Farizeu Szadduceu Esszén cikke me magu tájékozta nyújt eszmeáraml fe Siby pseuchepigrafi alc vi kön tarto G jósn szá z próf tanít ezá po v szá elfogadhat t E köny z gond e keresz feldolgoz keresz bibliafordít Targ zsid mi h nye haszn társal nyel babi fogsá visszaj dialek h mag t keresked közforg nyel T ar kel lefordít megérthe Sz i ford ma Bi külön könyve irod mélta a igényel be Biblia-értelmezé ú fejlő mutatk rendsze polém é szadduceu helleni felfo e irán Onke Tar által na h kö h szöve tudat kivé a t m anthropomorphismus embe v Ist vonat kifejezés elkerü am mess célz bib sz világosa ak érvé jutta a m kö hely prédiká alkalmazá v vé m vallásgyakor alkalmazás ismert ak t törvé Pél I szel lebe fö I jelen felszí kecskegödö a tej hely egy te táv j Jud törvény ölé Sil elrag ura gyako házá p t gyermekei Mess ura Vissz Iz város n ép templo jámb ve kö b ru 4 Jeruzsá Ta legrég töredéke ma beleol Jona Targum- in kö fantáziá áts mid körülí Példaké emlí c tör Jákob megrövidü alkonya sz m I besz a v M Seb távoz e ug e hömpöly Hárá tal m célpon kö mely rak regg tömörü t emlék 10-11 szaba Szentirato kés Ta más Ta al haszn szöv lege hozzáfűzés monda é el ki kö é égbesz Iz jajveszékel könyörület elhatár Is Iz veszt sors pecs le elkü nyugtalan angy király regg k nyugtalanko előhoz króni Am író a hel Morde él megmente ez lap elfordít ak elolva I rende l mi magu lapozó vis z irod e mellékter Testame szerző ol közönsé eltekin mel sz v a z irod jelen m zsidósá irod ellenha vál legin la allegor ala tal Aggad ju szó Pél szolgá M ha lege Testamen Ta Iz nép legsajáto iroda ann lelk fak zsid Bibl soh fordí a szel e Talm mana Talm mondha eur iroda legkev holt e ez törvény-fejtege Hal szépirod Ag részei irod kev n műv for Talmu a rendszeresség le m bizo vonzó közvetle eleven szó előad ny följegyzés e Eredet temp t előadá fű ap megjegyzé mely le sza ne Szent tekintély vetekedje szolgálta tal diskuss tárg elő eleven té kedv p átcsa vall lát terüle erkölc történe bölcselkedé kitér id öncél le terjedele megnőt szöve függe elbeszélés let Ez ké Midráso k gyűjtö ös ré azo beleke Talmu meg-megszakí törvényfejtegetés Ag vallásfejl i érdekl Hal érdekel elsősorba irod szempontj Ag j tekinte Ag anyag osztályozá főszempont L felé te tekinte tudomá kutatá Ag kezdetlege fejlő fok k n követ Agg szövegmagyar jelleg táb í táb ig 6 másodi ke so E p jelentő követk va Örökké ember Tere megtaga m csász tisztele szo állít érm nyom a ez megsemmisí e I képm le n istens elő házasság bálv i o mi Iste házass t e I n hamiss ké h esküv veteme Szo törv s k h tan tilalmá szo megszentségtelení tanús amell I a teremt vilá Tisz aty any kí felebar h n sz e o gyerm vilá sz tiszt tis at Mech Tal Agg Hal Talmudsze idős évezr ter eza szüne mi irod cs törté kró lá napvil Megil Taa tal v deren vall költé k volta más Tem ide ny vis am zsoltárkö léleke hangulato igyeke megszépí áldo istentisztel Zsolt j Tem pusztu u középko fenntar tulajdonkép im szerez me rendsze minden ájtatosk tárg kötele im k Litu e jámb k szere imá I imá imakönyvün Mi ko le e hallgat istenf ig hang va szív ig gond reggelen mo Világegy igazu támaszk on könyörgésü e h végt irgalm számí vag élet szeretet igazain mondha Előt h oly Előt semmi mi te hiú él leh Elő e felsőbb b fö se mi hiú m n vagy Ábra I J ivad vall költé virág a ko követke am zsid megismerke kultúr átv a versmé alkalmazá előimádk semat imák h c formagyönyö új alko e változatoss ho istentisztele kül z szüksé for e Nevezet szok mi istentisztel T fejteg mi gyülekeze állo rendelkezé t aggadis Gondosk aka t ar t fejtege külön ünnepnap pótolta imaszerzemények me aktu témá szó Midrá ünn vonat s léleke elbeszélé kö ala feldolgoz Külön Tízparancs sovu teng átkelé pesz olva t változat kö feldolgoz mi egy k költe refrén v költésze piu neve köl pajt l p spany átí pajt Kal J Jó ké spa köl Du Gabi Hal M versenye paj babér pi ré bűnbá tarta Szeli m ré Jeruzs pusztu közép gó szenvedé tárgya Ki gyás n vi Ki köz me 9 gyás liturgi tes k csopo alko Cioni melye el Hatév v C i kérd gyerme so kic maradv p men go r Fordíto V B P Jó Szeli K történ kú érték bír amenny e esemény éneke zsidóüldöz korá melye má talá említ Talá piuto o Midrás feldolgo me elvesz Szeli forma k r Pizmo énekl s refr szerzemén sze rendsze achrostikono verssza kezdőbetű örökíte nevü Vi költés z népl belef Bibl szell lenyűg vall költés fantáz sóvár szaba szárnyal más Tem pusztu egyéb gyá szenved rezo zsidóhangu Szanhe feloszla borozó dalo embe S zsid e lelki tanház mene írásmagyar ko munkáj kere fele vigasztal ho i fojth kö ösztön Itt Talmu Midráso felcsi poé aforiz m parab iz fűsz megmámoroso meg felhe népléle gondolatri ujj megnyilatkozás köve bontak vi költés b s erej id szelle táplálko kar z ar ford i K ved mesegyűjtemé a elbű ar ol zsidós Szá g kara ellen magaszt tanuls tart mi Ez fé megind mi csat h költő vi Mi tarto v vilá költész alkalma h s mi a tarto vo profanizá nem-vall költészet ig tehets kö ar verse idő Moh el irod sz z kö m Ha né a perió iskol finomo z kö formaér hébern kés kicsiszolá ka ösztönz pu hangsú támasz vers hel D La Afrik h ho r sz váltakoz szót sza sz ala versel kar szak e lendít h költé fejlődé Bibli visszat ugy elháríthatatl követ h n al grammat kikutatá g k megkülönböztet e ú egyeng szóképzé nyelvtan megenged ker köz nyelvúj természet har e eredmén költé akn a szemláto izmosod fejl mindazoná egyenl lass erőteljes aszer mi tal termékenyülhe me szabadsá bontakozha z szel h vi költé spa proven ké o fö virágozhat zsid polit ny felszabad z vi sze egybeolvadás legérdeke tü muziv-st megteremt a kö sztereo közö e ismer bib szólam haszná ame s vonatkozásu f lek figyel költészetü e érte nye na vilá célzat élező Külön Alcha mes e művészet mel csi Aggad talál vi költé virágk z mecé Chas Sa k ny Abdurr ka házior minisz v mind el tetőpon Sal Gabirol k bölcsel f vall költeménye gazdagít z irodal lelkü vi költésze ki ma E mo hang e bord nyomorú Által azo Gab világfájd megszólaltat Ar z A Jáno mon Hal z Petőfi Arn Sal Gabi [Néps Zsidóköny Gabi megérte Alcha makamaj irodalomtörté méltat kö királ ava Magy fordítot K Arn M E P Józ Kecske L Néps Z Kön m kö vi költé t működ M 1070- Granad élt,szer vis f fivér lányá má fele fiat k föl bánat bujdosá ma nem szer oltár merészk költészeté má felszabad lel Jell M Ez kortársa cs z olvasóközöns tarto el h ar e kedv í ele stílu tudomá munká M egyszers He előd tekint a tekintet Magyar emlékezt könyv Bib esztét szempon tárgya p Aristot poétikáj gyökere Legismer spa kö kö Hal t ismer ala H muta világirodalom v szüle Kasztíli or gyakorl űz Hír da k vi tá költemény hag r me bor barátsá szerele énekel vi költésze csillogt szell Ábr külö h exe Nyomorú vil ű Bej Angl Franciaorszá Egyipto Paleszti Babilón k Róm töltö v vissza Toled útkö ha elsőso szell írásmagyar kö tehets exeg t ragyogta tórakommentá bevezetés él jell kereszt kar miszt allegor magyarázatirányo spanyol-z fén e ut csil Alchar Toled v s vándo nyug kele R próz Tachke gyűjtemény ha r E H n szere kö kaland sodró mű A J után B makamajá Szellemesség nyelvkeze ügyesség muzivst he alkalmazás utolérhetet Alcha e maka spa z kö kor nagy örö irodalomtörté forr szol Olaszorszá A Ró náp ki udvar sz z k t h munk fordí ki szám fordíto Aqu T mun legkiváló Kalon Kalon Pró szatir szerz vi költé e legnagyob Manue renaiss Olaszor szülö D kortá Boca e novellaírás h szonett kabba behat o sze gyermek bizon am l han csa egyedül megszólalta h irodalom D Di Comoediáj mintá P Mennyor makámas szatírá Természet dicső va világ korlá hatal ü h m N va karjaim Megti engedet til megenge Sir nevető sír kinev Szer lá ké átnemes b szerele he h erkölcsös Szonettje hang me mé hí ut tila verse olvasás tréfálkoz túlság komo venn Odaa foglalko ko bib tanulmányok melye gyümöl ért kommentáro ha h s szerkeszt nekrológj r hitkö k szer érde büszkesé em Ha kor T P mennyor makámá D ha ann megrend eze Kohelet-s keser elmélkedés re t képvisel m Ábr Chis ha személyé He de makamas műv Ba Jos ói reg dolg gazdag agg elemek Kalon Kalon Ró náp ki h okta pró szatír kor mi típu hazu képmuta kevélyk széde áll pelleng újz iroda A ké szem me spa renaissance- zsid magas műveltség sokol irod munkásság e XV sz. na s zsid zöm kultur állap n zsidós o len ra áraszto m látókörü nyuga haladás akadályoz tudom művelts veszedelme tarto vallá Kivé tekinte Wi u mi k behatá me tudomány csa mi á beha vallástudomá tanítás szüks reform útmuta ad aktivi tekinte fej vallástanul mi vi teki né f to vall sze megmereve orth ritualitá spiritualiz próf erk telj kihal itt húz kabb chásszide eleve vall életé Fordulópo je tekinte Mendels M fellé Zsidótört bibliafordítás n zsidós n n ápolá eg tal kazuiszt tanulmá mel lega Bi ti vall tanítása ú átérzé tere Mendels irod munkásság r világirodal kebele Phä Philosophi Gespr Z vonatko Jerusa val türelmetle e fo köve gondolatszabadsá á eg szétválasztá zsidós m vallás mon mel nincs dog életnor hittestvér len elny elle tarts vall mel hazaszerete kö magasztal kiví Mendels felid mozg hull Magyarorsz átcsap Irod köv kö Bü Sám Du Oppenhe B Levi Sal a említe Ma elle k Sz M pozs r 1 Cha Sz respo gyűjte szerz Sz Ábr Sá Benj 181 K S respo gyűjte szerz Bene B Morde 1753- ké Morvaor főrabb ko e orth z tekinté Magyarorszá Deu D D respo gyűjte szerz M ób ra responzu Ull Sal m r m Jer Se kódexkomme responz szer Ele S Rok tal szer Abaújszá Go hőgy r Ke niv tal enciklop szerkeszt Eisens respo gyűjte szerz A szerdah sze r Je j respo gyűjte szerz z tudo legjeleseb kö Li Rappa Sal J Kroc Nach Li Ge Ábra Philipp La S Mih Luz Sá Dá Gr He kö m he fo L p sze ra ma hitszóno megalapít ma z tört művel Chan folyó szerkesz sz tudomá ír korsz reprezent Du L nyelvtörté műv Mendels megindít felvilágoso mozg iroda teremt mel te egész polem jel jelentős tar szá E nyo azo zsid múl fel tudomá iroda me u felvilágosí tenden irányít in destru jel va szempontjá a érd szer zsid múltj világtörtén kapcsolat helye ál Hamea folyói mel Mendels szolgálta cikke progr bib hébe szépség ismerte v t val h nem kul kincs ápol világirod termé Klops Messiás B H melód Ra Athaliá Go Faus talá h átültető z tudo vi tudom bölcsel k zsid múlt alkalma Kroc Nac 1785- he történetfiloz kategór v z történe Tudomá folyóir Hecha K Che Bik Háit Nech Ham egy vál z tudo művelésé vall z törté öné ébresztés ü ha mel fegyelemla hatáso ma buzgalo ű munkás itt találko tudomá irodalo o hango me va védel kel Luzz Sá D 1 kor e legképzet leg ol tu Pá rabbik megalapí h támad túl racionali csod éssze magya bibliaértelm bib tört hiteless kéts t el lemon ar val tudomán összeegyezte Maj cél kitű va rendeltet a lá ismeret tar f h kü másr hiva je szá érz erk szférájá kor tud asszimiláci európaiasodá lá zsid haladás cél mag zsidósá l célpo tekinte z nacionalist mondh val intézmé szer elavul éle tar z nem érz kép kanó mag értékte né l vil bátor c vonatko fenntart követ ak m n reformi asszimilá oko mell aka Mana orth i fo cioni el fennta c im konzervatizmus reformi p cionizm tekinte orth t szok maradéknél fenntartás sz s külö mo filozó nevelke nagykultú Hi Sá Ra n ékesszólá me művei Mendelss kor n szépirod köz s nemz irodalm sz tesz kivá Efr M 173 költemén epigra megjele Ram Múzeumá ké önál Falken Isza Lengyelorszá ke Németorszá tudomá művelts sz Les barátsá mélta len z költemé kö Go krit ismerte á híre Fr L Á 181 Habsburglie feltű kelt K mon Rác puszt u Trag kirá költemé k néhá A J magy átülte ut f S Leo Hasmone drámáj bizon ala tehetség H He világirodal Buchar r regé spa z fényko játs tör ma Auer Bert 1 Spi éle re alakjá K kereskedő kö t hős Philipp L Saro Sepph R J Tir foly mell h évezr nove regé képe sz k ked olvasmá hatá va if lelke Kom L 1822- Neu szerkesz regénye Geschic Ghett feltű kelt zsi ek mell Ú ghettőtörténe történ R köz Fr H köny nye lefordíto bar szere zsidótört alakjai Berns Me Gi Vögel Maggid-j korfe hű kedv ja nye szólalt alakj Sal Gabrie Szipp gyűjtemény az k megje pr ghetto-ké vala Fejed reg kor legjele irod termék tartoz Fra Ká Félázsiá Bar zsi Pá Mo Trachten J m len zs gondolatvilá v keresz olva te sz Kel zsid so ösztönszer bor felvilágosí irodalo h nyel nyelv al tanít kárhozta felfog nyel tal törvényfejteget ala felvilágos roh lehe feltartózt o kormá ál aka zsidós elszigeteltség erkölcsiség elmaradottság kieme Csakh irod sa felvilágosodá Hasz vall szi fegy mö meghú alanta erkö gondolkodá rá le zsid erkö eme k érdem szerz Lebens E ve-e drám Go 183 Schi ha a filoz k D Mi szere D Barz költeménye m él földműv előn magaszta poz irán igyek követelmén nép megérte h egyen ha he hagyomá el Cidki foghá vers próf jámbor ellen vi hata szomjú ki párt munkásn a szabads t véd p imád chásszideus csu érdeke kifaka tal obszerva túlz e kicsisé P ma fordításá árpa költeményé mel z ip csal belepus a peszac árpasz talá leve r s körülmé kö hajl Sul Á rová engedm te Sz ifjú költemény zsidóföl múl ér meleg z nevelő ava Mesé M Je ti esztét gyönyörködt c vez Oros f kö mesterműv Jeruzs másods pusztul ecsete békepá főala Joch Zak áll pellengé am nem es vall meggondoláso rend Bi je neve a ért i megérté viselte ak men kultúr nyu egyetem klassz sze ann megejt o z i lel zsidósá vall szelle jámborsá békevág idealiz szám akar lát n test lelk elsorvaszto vall kötelességt állan lenyűg tart lelkül kiapaszt l mi e ere cs orth kinövés aka t lenyesege h z pszi aka megvénhedtség megifjí kórosság alapj kigyógyít Nietz ha kerü i vi aka ült trón természeti g szell ifj pajzánságá já életkedvé E e népszerűs s apos Csernichov sz idil meste z népmulatsá B c Klau egyen Go Doroth m áll fájdalo nélkü z népléle ti kultus Ap sz e költemény hódol fe zsidósá is szé isten el Csernichov egyéb H dalk zsidóság refle célzatme ti érz költész n klassz formá Csernichov da ny a re alakj gyönyörködt Ábr olvasó ezr bib id él tisztaságá tudomá meglátá t Aha 1 megje a angol-ameri ji fordí me regény z királ korá követ has tá As So Szam regény költé ti ter szatir célz te orth rituali túlzá ostorozha Telj határo irányzatos Ó Fes karv Alakos regényé mel j típ szerepe mes ecsetelé tört álszentes ra bat sadc egészs humo átita előadás Sz h Hasac Hamag Hakar Ham foglalk irod ismertetés bírálatá szocial progra lé poro Hae H la felvilágo irodalo esztét értékű Bra - Ha vehach va regé hagyományromb div k eszmé elk jelentk Sn z egyoldalúsá h m val í hal Sz part lé megtag ideál em egyenlős kárhozato tar egyik-m költemény z lüktet ére Siv látomásá Baudl nyom ha em un mi eszmén relativitás őr ha ellen ross ke megvált v kiábrá elm unalmasság é m termé he tal zsid me e tal gondolk természe elidegenít boldogsá Mand han mel kö müv R átko z áll feldú s hagyományromb szel terpesz-kedhe Zs. ellenh nél élesl csakh észrevet felvilágoso mozg s poz gondola gazdag zsidósá istentiszt túlrendezettség taka üresség me vallástala lelk múl folyt magaszta z történe eg lemo jövő z hagyo rehabilitációj s s Smole ál alapí Hasachár bali téved e ha könyv nem különje ápolásá lat I ülteté m p Mendelss ellené sze zsid felek nem haoló z ide mess remé ecse chásszidiszt torzításo megtiszt Z Á gondolat alap H bed hach ú téve z kinövé ecse Jók emlékez humo meseszövés sz eur la feltű k z ér a nag megér hagyomán erkö ért ir Sz reg mut tehets fino ízlé leghivatot köl Bi Gh Nach k költemé or ol né leng mag a fordí ér Hír Hamas kita asz költemé P Jó fordítás Talmud c vis bev talmudiskol a e milieuj mut ked alak hato termé csábítá tévesz h z hagyo mel pu halottai ugyan mot k feldolgoz ep alak színhalott pré lec alatto öld ki p állatv kirá orosz pu azo égbek l el halo kitámad él kíván mi szenve felé pu i ma z ő ch költemény elsóhaj eltéveszt cé labirintusá kise po borzalma leí öldökl város költemény al szolgá a megrög egykedvűsé céltudatlans é színe áll sz te meze szól e sóhajo m k né Bi egyéb nem ker k ta any dalai Lewi 1887- Hasio folyóira megje Gondol te szépirod színvon tárcá zsid mi problém ö Ut Paleszti m re színe n utóp Bersa Ezs 1870- né e ki elbeszélése i becs nél zsid szo él ecset Hason l n Bre Cha id k kö regénye Talm töpr él ifja másr p szocializmu Talm v v cion kolonizác go ideológi átplán m zsidós rajzo Has sötéts Hat drámájá zsargon k f P emelke világirod színvon elbeszélései ért vers Mo Rosev sz költem jelen l költésze számott Stein J próz ver jelesk e köz S drám Bosszú I Budape játszot újz irodalo ma zsidós f képvise Leud Sal 1 Mó szüle kor búskomorsá K országá Palesztin foglalko Jes költés poét műv né ve ny kö költé f P Jó szépsé mi ala megvalósul én E I budap egyet orvostudomá m ké o lé lengyelz chásszidi bab e fo S Szans Szemang szatírájá Ba S s 1 Liptószent-mikló m 1 Budapes H költemén h t Ba Vi gyűjt ö kö sz ma k vers fordít talál B Jó 1802- kapos or H n vir versgyűjtem z orvostudo törté monográ hag há Bo M s 1 Cso szerkeszt Z Szem fordí elbeszélés Pere ere verse gó mesé p Mi kö reme ült magya Ham Feuers Al s Ó-Dávidh 18 sz ve Jid h ma vers Ho Józ széppr elbeszélé raj ma iroda gazdagít Új P z tá regényei Ugyan z rajz M Fer z regé nove Ar Fé S magyar-z irod műv kö tudomá s he fog legú ko felemlíte ma törté irod vonatkozá Sá zs törté Magyarorsz szerz Németny történés Kayser Ma Kr Sámue né ma tá ma nye történ tanulmá Ba Vi Ma Z Sz szerkesz bibliafordítás e szerz Bal Bi imak ma fordít Berns B 1848-49 ma szabadság zs törté monogr szer Po Mi zs törté Sopro 1 A Bi szerz Büc Sán zs törté Budape 1 szerz zsidótört magánta budap Páz P tudományegyete Veneti La zsid szerve eur államo 1 szerz Fr Á szerkeszt Magyar-z oklevél 1092-1 W közreműködés Wel G é műkö 1 szerz Kecske Á z irod törté 1 zs törté ír Kauf D sz tudomá kö ostrom monográf szere L Ma Z Sz szerkeszt sz tudomá szerz M z műkölté remeke átültetés szer irodalomtörténet hason P Jó G Ig Weisz G Hitköz Sz szerkeszt törté eszm pillanatá Mendelssoh számí újko ke z történet ny kö e alkorsz világszemléle A meg l reformkorsza Graetz klassz történetír me cioni kor Dubnow historiograf zsid jöv azo k z terül megvalósít államélet h diaszpór zsidósá nemzet egyesülés lá Hi Sá Ra felid neoortodoxi tudom lá történ J személyé chasszidi felú e neochásszidizmu rendsz történetí u ak Horode B történetbölcse tanulmá érezt e szükségessé Miszt iroda miszt irod ered illet elt néze Néme egykor tar z hagyománn perzsafennhat ko nyúl tar e gyökérszál m vis kimutath vé egye taní talál ess ti tanok z e hagyománya tis közé szülöttj mondan miszt irod fő S Jóch u alapvet azo támaszpo t Talmu t tá vonat közlései miszt t kab alko összef rends mutat kö log kapcso szemléle felme el ta h képz szülemé in vall l mé szunn kívána kifeje t homá keres áttet l problé mely vál k vall töpren I végt tökéle v múl vil terem I t kihirde m l a igazs mi e m bű I tis szel l m t mozgások szertartáso szolgá M ártatlano szenvedn Iz I n m vért so íté kérd muta kab hiv zsidós tal életrend merevség kiem vall lelkül próf tanít meleg ú átha ú visszavez va ere tisztaságá l kultuszá kab ker vall töpreng sor beleful ál a felele elmél szövevén né irányvon tu tanít tömkeleg fölisme Ez következő lát I végte világföl tökél l vil közvetl teremte h közve lé demiurgo ál ki legfel ran h éle ak ráruh hata to folyt tere mű lej lej szál men eszményisé anyag f t Szef I emanáci kisugár h éle sze követk legmaga Kor Bölcses Bel prakt e h csopo ké me k bölcse gyakor bel ellent sark helyezke birodalmá legfel ko eszméj kiegyenlítőd Has háromsz a követ h szef Nag Szere Tör Fe Könyörü szer odaadás sze tör szig en t e köv könyörülete ellentét felol követ szefi Győz erk hat Széps A termé birodalm észlel erkölcsisé szé szere ellenke kedve n erkö iga rovás alapeszm mély találkoz ut sze Kos Ura al lé össze kap tano arisztote realiszt pl idealiszt filoz összeütköz észleln Kab e h hódí kö talá tudom bibliamagyará Nachma 1195- Abul olasz-z filozó 1 s Mi p Kabbal ak megny em hal ítéltet hirt ha következt megmenek n misztikuso szef elmé hátt sz Iste jelentőség mög Ké szefiró tulajdonság lá ellentétei Kol hü létez tanít alsóbbr v kategóri világo e lánco te me egym fűző k rétegeződ I e köz végt rétegha áttör bűnbá imá jócselek ál Iste eltávolod b l alanta vil ke b leveze elle h emel világren megváltoztatha cs művel Mind tan Kab irod Bibli rej értelm levonh támogat felhaszn Talmu szórvá tanítá angyalok túlvilág démonok Valój azo Ta befeje virág g irod bölc idegens fantazmagóriák Nevezete term kabbaliszt irodalm A alfabe h mi e betű al miszt tanítás v jövendőjé Tór s embe He Meta angyal ti valláserkölcs kör m t tankön szá Me elkaland tano névtel ma kö I lény geomet mérete anya felfogás me jo ütkö kés irod Se h inté kérd vál adha I őri feltenn u Jismáe er tanít Hi k akarn hasonlí Is mic al tulajdonítan mo próf z vall szeml megtévelyed moham isk befolyás felte ala érthe kabbaliszt irod leg tekint Z me o Mózes tulajd tudom 1250-1 Spanyolorszá tartózkod nagyel isme kabbalá azo R S Joch ve vi ma Biblia-komme ala ré Midr mód e tulajdoníth miszt körö valós kán avatód Talm hátt szoríto Értelme föl ne m ta ve is tények h épp Ta közismerte téte homá fok idi Bölcse gyermeki anthropocentri v mi alakula átv kétszerűsé fö egys közve princí le hím princí szer al termész nő tör e e befo termés a könyörület Z ha elter Spanyolorszá e vilá külön Palesztin Lengyelorszá ta raj híve E adep L I 1533- v Z tanul vallásgyakorl e köszönh álmessiá Sabb C vallásgyako megváltoztatás varázshatás kábíto elmé Bib Zsoltá Tal Tosze Mid Tan Amo Szaboreu Tanch Ak M Szir Ph Jose Flav Gáo Toszafis Responsu Ram R Kabb Zó Biuris Z történetí Mendelss Iroda Karpe Geschi jüdis Liter Be B jüdi Liter Steinschnei Je Litera Lo Litera Esch-Gruber- Encyclopediá Str Bibliographis Ab neuhebräis Liter Winter-Wüns jüdi Litera Z Gesamm Schrif He Literat Compri Talm Treati He Melo Kabb Unvei Introduc Wi Wo G Clas gyűjtemény London-New- He Literat Introduc Ha Washington-Lo 1 Unive Cla Lib gyűjtemén Abrah Chap Je Litera Philadel Cas Lehrb jüdis Geschi Liter k Frank Schlo Renaiss Littera Hebräi 1743- P Bernf Cha Wars Fü Bibliot Jud Lei 184 ut 18 h kön 86 Juda s Steinschnei Bibliographis Hand Lei Sch Incuna Héb P Zed Catal He B Lib Bri Mu Lo Bartolo Bibliot M Rabbi 167 W Bibliot Heb Ham 1715- Köc Bibliot Hebr 178 Azu ha-Ged Liv 178 Ann Hebraeo-Typograp 1501- P Catal Libr Hebrae Bibliot Bodle Ox Neuba He Manuscr Bodl Lib Steinschnei Hebräi Bibliogra 1 Zeitsch hebräi Bibliogra 1 Zeit Bibliot Hebr Post-Mendelssohn Lei 189 Ro Bibliot Jud Antichrist P vonat címsz irodal

1549

CÍ iro

SZÓ irod mindaz írásműv foglal mel z szell okvet z szá határ tekint n hi zsi véde val o kormán közvélemén f nye nem haszn szü jell Zs kirekes val je mű ah ille hangozta Sz c val sze vil át ér gazd vi rekesz természe Zs zsi has j n organi szell sa ny azon v g jüdisch-deu j l spanyol- zs új ne nye egység je nemze amenn többé-kev m iro viszo Bibli felvilág irodal vallásel ha G Bibl helyez valam viszo áttekinthe korsza osz tarta iro for ve elosztál alap vált k külö ko ugya sz uralk periód valam ko sze lü Responz am másfé bi keletke tel törv szel tükrözt ma Tór köny szel leh tört elbeszél i prófét ta aggad val közé piut talá zsidós elmon t iro f változás egyf jel meghasonlot duali csele megkötöt s szárnya Külö meghas hú pró korsz Hal Ag üt paulinizm Luth állásfoglalás t cseleke üdv hatá kérdés Zs jel körü h f teol szakiro irodalm álta iro foga keret tu felv kér eg foglalkozta tud prob ál tanu tá kép b népsze ann ta feje lo n minde bekerü tudósiro népiroda legdö moz kialakulá kirá megalap lehe vi külpoli he idéz zsid összevo központosí szükség Központos hatal a ál va ha hajt pap szolgál ren leg ál ellenő tart v ne sz n va form ta leghathat véde Mind következ kial irod ne lobo legszél ré Egyist kezd dogma pro elm töpren lecsap óv körn csáb e A a álta K M istens nép Izrae pró i isten e ne i i e dogma irány Jer JHVH-kul c i istensé bálványo haszont népb eszkö babil J ide akt bálványi tár t bálvány Legtöb gúny fárads kiv körülrajz kifaragc bálvány mu e irodal ré ti ne ta keletke Bibl tal B köve r fennállá ko művelts érint h helle irodal neve zsi Egyip tör ura kultú an megbarátk Szentírá ny fe k kény gö ford Septua ne an be restel nyel elhanyago iro szemér m takar egyi k kí fordít szempo for j gazdago esz külvil propagál le e legdö l for Egy v dolg kedvez megvilág ellensz ke egyiptomi antisz ára vála önvé iro zsi tisz va nézet et bölcs szf az bibliafor n keletke Septua keletke m al Ari l tárgy pseudoepigra i kö m T felem módo következő Besz Ptolo t gyű m e vé Mindegy l mo ír taní Tór sze vélem köve szán eltérés Kezd terem hel terem kezd gör sz félreér adh alk Terem e hel Tere em befe he hel befe ha gyerm ül sza helye ember ál s ug egyipt r sza v hel értékda v tiszt ál felsorolá hel kurt k felesé Me Való s elt tal Septua kiadáso Mindame Septua nélkülözhet segéde bi s magyarázat es hom szöve for megvi k nyelvtuda Septua ford Ő jelentmény helle korsz ér te to Makkab kö Paleszti keletk természe nye á elbe esem közv h Hyr Joc makk k ide palesz ká j bizo a ellen ár m tró k dina k megnyilvá Septua ér leg fordít megmen számu makkabeus-fel törté m k mon tört modo sz ti obj tört hitelessé Mag fordí Derc M megj Nép Könyvtá s Bá J Makkab má k e kön függe ugya hábo epizó be Érde Ch erede beállí lev kezd me palesz z egyi testvér felszól int ünnep Chan végz Ünnepel ,Sátoros-ü na ki ha esztend ha á ki te megtisztí ak ünnep mulaszth benne e értesí ünnepel Sá ün ün ülj rendelt Nec Temp olt felépít ug ő Perz vándoro a tü par v mag kisz rejtett vissza elho vá a ol öntö kigyulla ör ün tarto Sátorosünn haso emlé röv ez Sátoros- hegy barlang vadállat haso bujdo lo körü vess hord hálaéne zendít beál sz Ch volt pót-sátoros pót-pe mint zsidó- iro bizonyít ma val zsidóér megrendíthetetlensé rö S S példabeszéde B u könyv Dáni megír keletk ugya nye kán kire e ered ve napjai fed töred m részesít bánásmó ap kön egy ká k k me T ugyan fo kísére Bibli kanonizá mélta leh n tanítá i gyakorlati érvény vallás szol sz sz es k bánás a ny megbecsü aj Salamon-példabeszéd viszon iro fejl észl látókö tágulá na szakaszo m gon kifejt b alk a Ko halado gondolkodásm tükrö v köve taní va meg e s fo könnye szö szenv gyászé zendíth hal megi taka gond sze Keser sira rang i eg n megszól e v gyás h oko szí ug len élet gyászkísér e o m szegé vis é emész f visszat használh mag ár Go n h n h nyuga go t vigaszt r elszá b Egyéb kísér e küzdele s i kötelessége szerénysé könyörületessé szeg i gyöngéds ad bar ápolás gyako tanác hatalmas sz alkalmazkod eln bűnös sze csábítása mó kor fecs dic hallga é gazdag tör veszélye vi le olvasó jótáll tartózkodj Sz alexan ku csúcspo filo Pl Herakl Parmen Empedo tanítván val m hajszál ha vallá discip összeegyezt szav és jelen mél allego ért tulajdon Bibli it az mege mag szósze ért oktalans mo zsi fo módsze közé ism A 1511 reneszáns művel régiség egy kiv m bi s átértelmezés mu p be j Móz né m v Világeg mé le han man ter ma hár ke m körü ke gyü egykö hámo jelk mu le ke k mun é lel elpuhí az la élet ordí Fi G megj Nép Kön kiadá [1 S B J Jos Fl 3 makk fejed s b tanulmán ko val irán fari szadd ess gondolkodásm ame udv érintke ju ró e felkel gal had vezér vál h h fog e Vespas felszabadí me tart csá palo tartózk u Domit mű hábo kö erede ny k gö fordí visszan eg Anti Epip k Antiqui Jud gö Iou Archaio z tört Tó bi könyv párhuzam foly ko s ok közbeiktatás tel gö mondatfűzé Önélet hadv működé igaz Z törté zsi kor külö becs s elve iro é kivo k zsi véd tartal kö szamárfő-i ba hite fordít töredé m tört érdeke h Ni egy nem v he napu sz j böjtje gyertyaünnep Ch val étk tilalma tart töreksz után egyetértésü ad hajlamu munkásság kitartás törvénytisztel szenvedései Tört munká szemléltet Jos Fla Farize Szadduce Esszé cikk m mag tájékozt nyúj eszmeáram f Sib pseuchepigraf al v kö tart jós sz pró taní ez p sz elfogadha kön gon keres feldolgo keres bibliafordí Tar zsi m ny hasz társa nye bab fogs vissza diale ma kereske közfor nye a ke lefordí megérth S for m B külö könyv iro mélt igénye b Biblia-értelmez fejl mutat rendsz polé szadduce hellen felf irá Onk Ta álta n k szöv tuda kiv anthropomorphismu emb Is vona kifejezé elker a mes cél bi s világos a érv jutt k hel prédik alkalmaz v vallásgyako alkalmazá ismer a törv Pé sze leb f jele felsz kecskegöd te hel eg t tá Ju törvén öl Si elra ur gyak ház gyermeke Mes ur Viss I váro é templ jám v k r Jeruzs T legré töredék m beleo Jon Targum i k fantázi át mi körül Példak eml tö Jáko megrövid alkony s bes Se távo u hömpöl Hár ta célpo k mel ra reg tömör emlé 10-1 szab Szentirat ké T má T a hasz szö leg hozzáfűzé mond e k k égbes I jajveszéke könyörüle elhatá I I vesz sor pec l elk nyugtala ang királ reg nyugtalank előho krón A ír he Mord é megment e la elfordí a elolv rend m mag lapoz vi iro mellékte Testam szerz o közöns elteki me s iro jele zsidós iro ellenh vá legi l allego al ta Agga j sz Pé szolg h leg Testame T I né legsaját irod an lel fa zsi Bib so ford sze Tal man Tal mondh eu irod legke hol e törvény-fejteg Ha szépiro A része iro ke mű fo Talm rendszeressé l biz vonz közvetl eleve sz előa n följegyzé Erede tem előad f a megjegyz mel l sz n Szen tekintél vetekedj szolgált ta diskus tár el eleve t ked átcs val lá terül erköl történ bölcselked kité i öncé l terjedel megnő szöv függ elbeszélé le E k Midrás gyűjt ö r az belek Talm meg-megszak törvényfejtegeté A vallásfej érdek Ha érdeke elsősorb iro szempont A tekint A anya osztályoz főszempon fel t tekint tudom kutat A kezdetleg fejl fo köve Ag szövegmagya jelle tá tá i másod k s jelent követ v Örökk embe Ter megtag csás tisztel sz állí ér nyo e megsemmis kép l isten el házassá bál m Ist házas hamis k eskü vetem Sz tör ta tilalm sz megszentségtelen tanú amel terem vil Tis at an k feleba s gyer vil s tisz ti a Mec Ta Ag Ha Talmudsz idő évez te ez szün m iro c tört kr l napvi Megi Ta ta dere val költ volt má Te id n vi a zsoltárk lélek hangulat igyek megszép áld istentiszte Zsol Te puszt középk fennta tulajdonké i szere m rendsz minde ájtatos tár kötel i Lit jám szer im im imakönyvü M k l hallga isten i han v szí i gon reggele m Világeg igaz támasz o könyörgés vég irgal szám va éle szerete igazai mondh Elő ol Elő semm m t hi é le El felsőb f s m hi vag Ábr iva val költ virá k követk a zsi megismerk kultú át versm alkalmaz előimád sema imá formagyöny ú alk változatos h istentisztel kü szüks fo Neveze szo m istentiszte fejte m gyülekez áll rendelkez aggadi Gondos ak a fejteg külö ünnepna pótolt imaszerzeménye m akt tém sz Midr ün vona lélek elbeszél k al feldolgo Külö Tízparanc sov ten átkel pes olv változa k feldolgo m eg költ refré költész pi nev kö paj span át paj Ka J k sp kö D Gab Ha verseny pa babé p r bűnb tart Szel r Jeruz puszt közé g szenved tárgy K gyá v K kö m gyá liturg te csop alk Cion mely e Haté kér gyerm s ki marad me g Fordít J Szel törté k érté bí amenn esemén ének zsidóüldö kor mely m tal emlí Tal piut Midrá feldolg m elves Szel form Pizm ének ref szerzemé sz rendsz achrostikon verssz kezdőbet örökít nev V költé nép bele Bib szel lenyű val költé fantá sóvá szab szárnya má Te puszt egyé gy szenve rez zsidóhang Szanh feloszl boroz dal emb zsi lelk tanhá men írásmagya k munká ker fel vigaszta h fojt k ösztö It Talm Midrás felcs po afori para i fűs megmámoros me felh néplél gondolatr uj megnyilatkozá köv bonta v költé ere i szell táplálk ka a for ve mesegyűjtem elb a o zsidó Sz kar elle magasz tanul tar m E f megin m csa költ v M tart vil költés alkalm m tart v profaniz nem-val költésze i tehet k a vers id Mo e iro s k H n peri isko finom k formaé héber ké kicsiszol k ösztön p hangs támas ver he L Afri h s váltako szó sz s al verse ka sza lendí költ fejlőd Bibl vissza ug elháríthatat köve a gramma kikutat megkülönbözte egyen szóképz nyelvta megenge ke kö nyelvú természe ha eredmé költ ak szemlát izmoso fej mindazon egyen las erőtelje asze m ta termékenyülh m szabads bontakozh sze v költ sp prove k f virágozha zsi poli n felszaba v sz egybeolvadá legérdek t muziv-s megterem k sztere köz isme bi szóla haszn am vonatkozás le figye költészet ért ny n vil célza élez Külö Alch me művésze me cs Agga talá v költ virág mec Cha S n Abdur k házio minis min e tetőpo Sa Gabiro bölcse val költemény gazdagí iroda lelk v költész k m m han bor nyomor Álta az Ga világfáj megszólalta A Ján mo Ha Petőf Ar Sa Gab [Nép Zsidókön Gab megért Alch makama irodalomtört mélta k kirá av Mag fordíto Ar Jó Kecsk Nép Kö k v költ műkö 1070 Grana élt,sze vi fivé lány m fel fia fö bána bujdos m ne sze oltá merész költészet m felszaba le Jel E kortárs c olvasóközön tart e a ked el stíl tudom munk egyszer H elő tekin tekinte Magya emlékez köny Bi eszté szempo tárgy Aristo poétiká gyöker Legisme sp k k Ha isme al mut világirodalo szül Kasztíl o gyakor ű Hí d v t költemén ha m bo baráts szerel éneke v költész csillog szel Áb kül ex Nyomor vi Be Ang Franciaorsz Egyipt Paleszt Babiló Ró tölt vissz Tole útk h elsős szel írásmagya k tehet exe ragyogt tórakomment bevezeté é jel keresz ka misz allego magyarázatirány spanyol- fé u csi Alcha Tole vánd nyu kel pró Tachk gyűjtemén h szer k kalan sodr m utá makamaj Szellemessé nyelvkez ügyessé muzivs h alkalmazá utolérhete Alch mak sp k ko nag ör irodalomtört for szo Olaszorsz R ná k udva s mun ford k szá fordít Aq mu legkivál Kalo Kalo Pr szati szer v költ legnagyo Manu renais Olaszo szül kort Boc novellaírá szonet kabb beha sz gyerme bizo a ha cs egyedü megszólalt irodalo D Comoediá mint Mennyo makáma szatír Természe dics v vilá korl hata v karjai Megt engede ti megeng Si nevet sí kine Sze l k átneme szerel h erkölcsö Szonettj han m m h u til vers olvasá tréfálko túlsá kom ven Oda foglalk k bi tanulmányo mely gyümö ér kommentár h szerkesz nekrológ hitk sze érd büszkes e H ko mennyo makám h an megren ez Kohelet- kese elmélkedé r képvise Áb Chi h személy H d makama mű B Jo ó re dol gazda ag eleme Kalo Kalo R ná k okt pr szatí ko m típ haz képmut kevély széd ál pellen új irod k sze m sp renaissance zsi maga műveltsé soko iro munkássá X sz n zsi zö kultu álla zsidó le r áraszt látókör nyug haladá akadályo tudo művelt veszedelm tart vall Kiv tekint W m behat m tudomán cs m beh vallástudom tanítá szük refor útmut a aktiv tekint fe vallástanu m v tek n t val sz megmerev ort ritualit spirituali pró er tel kiha it hú kab chásszid elev val élet Fordulóp j tekint Mendel fell Zsidótör bibliafordítá zsidó ápol e ta kazuisz tanulm me leg B t val tanítás átérz ter Mendel iro munkássá világiroda kebel Ph Philosoph Gesp vonatk Jerus va türelmetl f köv gondolatszabads e szétválaszt zsidó vallá mo me ninc do életno hittestvé le eln ell tart val me hazaszeret k magaszta kiv Mendel feli moz hul Magyarors átcsa Iro kö k B Sá D Oppenh Lev Sa említ M ell S poz Ch S resp gyűjt szer S Áb S Ben 18 resp gyűjt szer Ben Mord 1753 k Morvao főrab k ort tekint Magyarorsz De resp gyűjt szer ó r responz Ul Sa Je S kódexkomm respon sze El Ro ta sze Abaújsz G hőg K ni ta enciklo szerkesz Eisen resp gyűjt szer szerda sz J resp gyűjt szer tud legjelese k L Rapp Sa Kro Nac L G Ábr Philip L Mi Lu S D G H k h f sz r m hitszón megalapí m tör műve Cha foly szerkes s tudom í kors reprezen D nyelvtört mű Mendel megindí felvilágos moz irod terem me t egés pole je jelentő ta sz ny az zsi mú fe tudom irod m felvilágos tende irányí i destr je v szempontj ér sze zsi múlt világtörté kapcsola hely á Hame folyó me Mendel szolgált cikk prog bi héb szépsé ismert va ne ku kinc ápo világiro term Klop Messiá meló R Athali G Fau tal átültet tud v tudo bölcse zsi múl alkalm Kro Na 1785 h történetfilo kategó történ Tudom folyói Hech Ch Bi Hái Nec Ha eg vá tud művelés val tört ön ébreszté h me fegyeleml hatás m buzgal munká it találk tudom irodal hang m v véde ke Luz S ko legképze le o t P rabbi megalap táma tú racional cso éssz magy bibliaértel bi tör hiteles két e lemo a va tudomá összeegyezt Ma cé kit v rendelte l ismere ta k más hiv j sz ér er szféráj ko tu asszimilác európaiasod l zsi haladá cé ma zsidós célp tekint nacionalis mond va intézm sze elavu él ta ne ér ké kan ma értékt n vi báto vonatk fenntar köve a reform asszimil ok mel ak Man ort f cion e fennt i konzervatizmu reform cioniz tekint ort szo maradékné fenntartá s kül m filoz nevelk nagykult H S R ékesszól m műve Mendels ko szépiro kö nem irodal s tes kiv Ef 17 költemé epigr megjel Ra Múzeum k öná Falke Isz Lengyelorsz k Németorsz tudom művelt s Le baráts mélt le költem k G kri ismert hír F 18 Habsburgli felt kel mo Rá pusz Tra kir költem néh mag átült u Le Hasmon drámá bizo al tehetsé H világiroda Bucha reg sp fényk ját tö m Aue Ber Sp él r alakj keresked k hő Philip Sar Sepp Ti fol mel évez nov reg kép s ke olvasm hat v i lelk Ko 1822 Ne szerkes regény Geschi Ghet felt kel zs e mel ghettőtörtén törté kö F kön ny lefordít ba szer zsidótör alakja Bern M G Vöge Maggid- korf h ked j ny szólal alak Sa Gabri Szip gyűjtemén a megj p ghetto-k val Feje re ko legjel iro termé tarto Fr K Félázsi Ba zs P M Trachte le z gondolatvil keres olv t s Ke zsi s ösztönsze bo felvilágos irodal nye nyel a taní kárhozt felfo nye ta törvényfejtege al felvilágo ro leh feltartóz korm á ak zsidó elszigeteltsé erkölcsisé elmaradottsá kiem Csak iro s felvilágosod Has val sz feg m megh alant erk gondolkod r l zsi erk em érde szer Leben ve- drá G 18 Sch h filo M szer Bar költemény é földmű elő magaszt po irá igye követelmé né megért egye h h hagyom e Cidk fogh ver pró jámbo elle v hat szomj k pár munkás szabad vé imá chásszideu cs érdek kifak ta obszerv túl kicsis m fordítás árp költemény me i csa belepu pesza árpas tal lev körülm k haj Su rov enged t S ifj költemén zsidófö mú é mele nevel av Mes J t eszté gyönyörköd ve Oro k mestermű Jeruz másod pusztu ecset békep főal Joc Za ál pelleng a ne e val meggondolás ren B j nev ér megért viselt a me kultú ny egyete klass sz an megej le zsidós val szell jámbors békevá ideali szá aka lá tes lel elsorvaszt val kötelesség álla lenyű tar lelkü kiapasz m er c ort kinövé ak lenyeseg psz ak megvénhedtsé megifj kórossá alap kigyógyí Niet h ker v ak ül tró természet szel if pajzánság j életkedv népszerű apo Csernicho s idi mest népmulats Kla egye G Dorot ál fájdal nélk néplél t kultu A s költemén hódo f zsidós i sz iste e Csernicho egyé dal zsidósá refl célzatm t ér költés klass form Csernicho d n r alak gyönyörköd Áb olvas ez bi i é tisztaság tudom meglát Ah megj angol-amer j ford m regén kirá kor köve ha t A S Sza regén költ t te szati cél t ort ritual túlz ostorozh Tel határ irányzato Fe kar Alako regény me tí szerep me ecsetel tör álszente r ba sad egész hum átit előadá S Hasa Hama Haka Ha foglal iro ismerteté bírálat szocia progr l por Ha l felvilág irodal eszté érték Br H vehac v reg hagyományrom di eszm el jelent S egyoldalús va ha S par l megta ideá e egyenlő kárhozat ta egyik- költemén lükte ér Si látomás Baud nyo h e u m eszmé relativitá ő h elle ros k megvál kiábr el unalmassá term h ta zsi m ta gondol termész elidegení boldogs Man ha me k mü átk ál feld hagyományrom sze terpesz-kedh Zs ellen né éles csak észreve felvilágos moz po gondol gazda zsidós istentisz túlrendezettsé tak üressé m vallástal lel mú foly magaszt történ e lem jöv hagy rehabilitáció Smol á alap Hasachá bal téve h köny ne különj ápolás la ültet Mendels ellen sz zsi fele ne haol id mes rem ecs chásszidisz torzítás megtisz gondola ala be hac tév kinöv ecs Jó emléke hum meseszövé s eu l felt é na megé hagyomá erk ér i S re mu tehet fin ízl leghivato kö B G Nac költem o o n len ma ford é Hí Hama kit as költem J fordítá Talmu vi be talmudisko milieu mu ke ala hat term csábít téves hagy me p halotta ugya mo feldolgo e ala színhalot pr le alatt öl k állat kir oros p az égbe e hal kitáma é kívá m szenv fel p m c költemén elsóha eltévesz c labirintus kis p borzalm le öldök váro költemén a szolg megrö egykedvűs céltudatlan szín ál s t mez szó sóhaj n B egyé ne ke t an dala Lew 1887 Hasi folyóir megj Gondo t szépiro színvo tárc zsi m problé U Paleszt r szín utó Bers Ez 1870 n k elbeszélés bec né zsi sz é ecse Haso Br Ch i k regény Tal töp é ifj más szocializm Tal cio kolonizá g ideológ átplá zsidó rajz Ha sötét Ha drámáj zsargo emelk világiro színvo elbeszélése ér ver M Rose s költe jele költész számot Stei pró ve jeles kö drá Bossz Budap játszo új irodal m zsidó képvis Leu Sa M szül ko búskomors ország Paleszti foglalk Je költé poé mű n v n k költ J széps m al megvalósu é buda egye orvostudom k l lengyel chásszid ba f Szan Szeman szatíráj B Liptószent-mikl Budape költemé B V gyűj k s m ver fordí talá J 1802 kapo o vi versgyűjte orvostud tört monogr ha h B Cs szerkesz Sze ford elbeszélé Per er vers g mes M k rem ül magy Ha Feuer A Ó-Dávid 1 s v Ji m ver H Jó szépp elbeszél ra m irod gazdagí Ú t regénye Ugya raj Fe reg nov A F magyar- iro mű k tudom h fo leg k felemlít m tört iro vonatkoz S z tört Magyarors szer Németn történé Kayse M K Sámu n m t m ny törté tanulm B V M S szerkes bibliafordítá szer Ba B ima m fordí Bern 1848-4 m szabadsá z tört monog sze P M z tört Sopr B szer Bü Sá z tört Budap szer zsidótör magánt buda Pá tudományegyet Venet L zsi szerv eu állam szer F szerkesz Magyar- oklevé 1092- közreműködé We műk szer Kecsk iro tört z tört í Kau s tudom k ostro monográ szer M S szerkesz s tudom szer műkölt remek átülteté sze irodalomtörténe haso J I Weis Hitkö S szerkesz tört esz pillanat Mendelsso szám újk k történe n k alkors világszemlél me reformkorsz Graet klass történetí m cion ko Dubno historiogra zsi jö az terü megvalósí államéle diaszpó zsidós nemze egyesülé l H S R feli neoortodox tudo l törté személy chasszid fel neochásszidizm rends történet a Horod történetbölcs tanulm érez szükségess Misz irod misz iro ere ille el néz Ném egyko ta hagyomán perzsafennha k nyú ta gyökérszá vi kimutat v egy tan talá es t tano hagyomány ti köz szülött monda misz iro f Jóc alapve az támaszp Talm t vona közlése misz ka alk össze rend muta k lo kapcs szemlél felm e t kép szülem i val m szun kíván kifej hom kere átte probl mel vá val töpre vég tökél mú vi tere kihird igaz m b ti sze mozgáso szertartás szolg ártatlan szenved I vér s ít kér mut ka hi zsidó ta életren merevsé kie val lelkü pró taní mele áth visszave v er tisztaság kultusz ka ke val töpren so belefu á felel elmé szövevé n irányvo t taní tömkele fölism E következ lá végt világfö töké vi közvet teremt közv l demiurg á k legfe ra él a ráru hat t foly ter m le le szá me eszményis anya Sze emanác kisugá él sz követ legmag Ko Bölcse Be prak csop k m bölcs gyako be ellen sar helyezk birodalm legfe k eszmé kiegyenlítő Ha hároms köve sze Na Szer Tö F Könyör sze odaadá sz tö szi e kö könyörület ellenté felo köve szef Győ er ha Szép term birodal észle erkölcsis sz szer ellenk kedv erk ig rová alapesz mél találko u sz Ko Ur a l össz ka tan arisztot realisz p idealisz filo összeütkö észlel Ka hód k tal tudo bibliamagyar Nachm 1195 Abu olasz- filoz M Kabba a megn e ha ítélte hir h következ megmene misztikus sze elm hát s Ist jelentősé mö K szefir tulajdonsá l ellentéte Ko h léte taní alsóbb kategór világ lánc t m egy fűz rétegező kö vég rétegh áttö bűnb im jócsele á Ist eltávolo alant vi k levez ell eme világre megváltoztath c műve Min ta Ka iro Bibl re értel levon támoga felhasz Talm szórv tanít angyalo túlvilá démono Való az T befej virá iro böl idegen fantazmagóriá Nevezet ter kabbalisz irodal alfab m bet a misz tanítá jövendőj Tó emb H Met angya t valláserkölc kö tankö sz M elkalan tan névte m k lén geome méret any felfogá m j ütk ké iro S int kér vá adh őr felten Jismá e taní H akar hasonl I mi a tulajdoníta m pró val szem megtévelye moha is befolyá felt al érth kabbalisz iro le tekin m Móze tulaj tudo 1250- Spanyolorsz tartózko nagye ism kabbal az Joc v v m Biblia-komm al r Mid mó tulajdonít misz kör való ká avató Tal hát szorít Értelm fö n t v i ténye ép T közismert tét hom fo id Bölcs gyermek anthropocentr m alakul át kétszerűs f egy közv princ l hí princ sze a termés n tö bef termé könyörüle h elte Spanyolorsz vil külö Paleszti Lengyelorsz t ra hív ade 1533 tanu vallásgyakor köszön álmessi Sab vallásgyak megváltoztatá varázshatá kábít elm Bi Zsolt Ta Tosz Mi Ta Am Szabore Tanc A Szi P Jos Fla Gá Toszafi Respons Ra Kab Z Biuri történet Mendels Irod Karp Gesch jüdi Lite B jüd Lite Steinschne J Liter L Liter Esch-Gruber Encyclopedi St Bibliographi A neuhebräi Lite Winter-Wün jüd Liter Gesam Schri H Litera Compr Tal Treat H Mel Kab Unve Introdu W W Cla gyűjtemén London-New H Litera Introdu H Washington-L Univ Cl Li gyűjtemé Abra Cha J Liter Philade Ca Lehr jüdi Gesch Lite Fran Schl Renais Litter Hebrä 1743 Bern Ch War F Biblio Ju Le 18 u 1 kö 8 Jud Steinschne Bibliographi Han Le Sc Incun Hé Ze Cata H Li Br M L Bartol Biblio Rabb 16 Biblio He Ha 1715 Kö Biblio Heb 17 Az ha-Ge Li 17 An Hebraeo-Typogra 1501 Cata Lib Hebra Biblio Bodl O Neub H Manusc Bod Li Steinschne Hebrä Bibliogr Zeitsc hebrä Bibliogr Zei Biblio Heb Post-Mendelssoh Le 18 R Biblio Ju Antichris vona címs iroda