15502.htm
CÍMSZÓ: Zsidó irodalom
SZÓCIKK: "zsidó arabra
fordítja az indus Kahla vedimna mesegyűjteményt, amely elbűvöli az arabul
olvasó zsidóságot és még Száadja gáon, a karaiták nagy ellenzője is magasztalja
azt tanulságos tartalma miatt. Ezután a félénk megindulás után még mindig nem
csattant ki a héber költőkből a világi dal. Mintha nem tartották volna világias
költészetre is alkalmasnak a héber szót, vagy mintha attól tartottak volna,
hogy profanizálnák azt a nem-vallásos költészettel, még az igazán tehetséges
költők is csak arabul verseltek ez időben. A Mohamed előtti arab irodalom
számos zsidó költőt mutat fel. Haszon nélkül azért nem múlt el ez a periódus,
mert az arab iskolában finomodott ki a zsidó költők formaérzéke és a hébernyelv
későbbi kicsiszolására is itt kapták az első ösztönzést. A puszta hangsúlyra
támaszkodó verselés helyébe Dunas ben Labrát Afrikából hozta át a hosszú és
rövid szótag váltakozásán és a szótagok szabott számán alapuló verselést. A
karaita szakadás is előre lendítette a héber költészet fejlődését. A Bibliához
való visszatérés ugyanis elháríthatatlanul követelte a héber nyelv alapos
grammatikai kikutatását, a gyök, tő, rag és képző megkülönböztetését és ezzel
útját egyengette az új szóképzésnek a nyelvtanilag megengedhető keretek között.
A nyelvújítás természetesen harccal jár és ennek eredményeit a költészet
aknázta ki, amely szemlátomást izmosodott. A fejlődés mindazonáltal nem
egyenletes és lassúbb, vagy erőteljesebb, aszerint, hogy milyen talajon
termékenyülhetett meg és mennyi szabadsággal bontakozhatott ki a zsidó szellem.
A héber világi költészet csak spanyol és provencál, később olasz földön
virágozhatott, ahol a zsidóság a politikai nyomás alól felszabadult. A zsidó és
világi szellem egybeolvadásának legérdekesebb tünete a muziv-stilus
megteremtése. Ez abban áll, hogy a költők sztereotip, a közönség előtt is
ismeretes bibliai szólamokat használnak fel, amelyek szent vonatkozásuknál
fogva lekötik a figyelmet, de az ő költészetükben egész más értelmet nyernek és
néha nagyon is világias célzatokra éleződnek ki. Különösen Alcharizi mestere
ennek a művészetnek, melynek csiráit már az Aggadában is találjuk. A világi
költészet virágkorát egy zsidó mecénás, Chaszdaj ibn Saprut (950 körül) nyitja
meg, aki III. Abdurraham kalifa háziorvosa és minisztere volt; és mindjárt e
kor elején tetőpontját éri el Salamon ibn Gabirol-ban (1050 körül), ki mint
bölcselkedő főkép vallásos költeményekkel gazdagította a zsidó irodalmat, de
mély lelkülete világi költészetben is kiélte magát. Egész modern hangokat üt
meg egyik bordala: « A víz nyomorúsága». Általában véve azonban Gabirol a
világfájdalom megszólaltatója. Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg
Juda Halévit a zsidó Petőfinek. (V. ö. Kiss Arnold, Salamon ibn Gabi-ról
[Népszerű Zsidókönyvtár 4.J) Gabirolt már kora is megértette. Alcharizi az ő
makamajában irodalomtörténeti méltatását adja és a költők királyává avatja.
Magyarra fordították: Klein Mór, Kies Arnold, Makai Emil, Patai József,
Kecskeméti Lipót (Népszerű Zsidó Könyvek). Egy másik költő, ki a világi
költészet terén is működött, Mózes ibn Ezra (1070-1139), Granadában
élt,szerelmi viszony fűzte fivérének lányához, de ez másnak lett a felesége és
fiatalon halt meg. A költő e fölötti bánatában bujdosásnak adta magát. De
nemcsak a szerelem oltárához merészkedik költészetével, még a bor mámora is
felszabadítja lelkét. Jellemző Mózes ibn Ezrára és kortársaira, hogy nem csupán
zsidó olvasóközönséget tartottak szem előtt, hanem arabot is, és ennek kedvéért
írtak elegáns arab stílusban tudományos munkákat. Mózes ibn Ezra egyszersmind
Herder elődének tekinthető abban a tekintetben, hogy a Magyarázat és
emlékeztetés c. könyvében a Bibliát esztétikai szempontból tárgyalja, még pedig
Aristoteles poétikájában gyökerezve. Legismertebb a spanyol költők között Juda
Halévi, kit téves ismeretek alapján bár, Heine mutatott be a világirodalomban.
A XI. sz. végén született Kasztíliában és orvosi gyakorlatot űzött. Híressé
vált Cion dalain kívül világi tárgyú költeményeket is hagyott ránk, melyek a
borról, barátságról és a szerelemről énekelnek. A világi költészetben
csillogtatta szellemét Ábrahám ibn Ezra is, ki különben híres exegeta is.
Nyomorúsága világgá űzte. Bejárta Angliát, Franciaországot, Egyiptomot,
Palesztinát, Babilóniát, öreg korát Rómában töltötte, de végül visszatért
Toledóba, útközben érte utól a halál. Ibn Ezra elsősorban szellemes
írásmagyarázó, de költői tehetségét az exegézis terén is ragyogtatja. A
tórakommentárhoz írt bevezetésében élesen jellemzi a keresztény, karaita
misztikus és allegorikus magyarázatirányokat. A spanyol-zsidó fénykor egyik
utolsó csillaga Juda Alcharizi. Toledóban a XII. sz. végén élt, ő is sokat
vándorolt nyugaton és keleten. Rímes prózáját Tachkemóni c. gyűjteményében
hagyta ránk. Ebben Hémán nevén ő maga szerepel, mint költő, aki kalandokba
sodródik. E műfajt Arany János is utánozta a Bolha c. makamajában.
Szellemességben, nyelvkezelési ügyességben, a muzivstílus helyes alkalmazásában
utolérhetetlen. Alcharizi egyik makamája «A spanyol zsidó költők» korának
nagyjait örökíti meg és irodalomtörténeti forrásul szolgál. Olaszországban
Anyou Róbert nápolyi király udvarában számos zsidó költő és tudós héber
munkákat fordított a király számára, ők fordították Aquinói Tamás munkáit is.
Ezen írók legkiválóbbja Kalonymos ben Kalonymos a Próbakő c. szatirikus mű
szerzője. A világi költészet egyik legnagyobbika Manuelló. A renaissance kori
Olaszország szülötte, Dante kortársa, Bocaccio előde a novellaírásban, az első
héber szonett-író s bár még a kabbalába is behatolt, az olasz új szellem
gyermekének bizonyul, amikor a ledér hangnak csaknem egyedülálló
megszólaltatója a héber irodalomban. Dante Divina Comoediájának mintájára írja
a Pokol és Mennyország c. makámaszerű szatíráját. Természetesen a bort is
dicsőíti: Ura vagyok a világnak, korlátlan nagy hatalmam, Élet üdve, halál
mérge Nálam vannak karjaimban. Megtiltom az engedettet, A tilosat megengedem,
Siratom a nevetőket, A sírókat kinevetem .... Szerelmi lángja később átnemesült;
már nem a bűnös szerelemért hevül, hanem az erkölcsösért. Szonettjeiben oly
hangokat üt meg, melyek méltán hívták ki az utókor tilalmát verseinek"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5502. címszó a lexikon =>
992. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15502.htm
CÍMSZÓ: Zsidó irodalom
SZÓCIKK: zsidó arabra fordítja az indus Kahla vedimna mesegyűjteményt,
amely elbűvöli az arabul olvasó zsidóságot és még Száadja gáon, a karaiták nagy
ellenzője is magasztalja azt tanulságos tartalma miatt. Ezután a félénk megindulás
után még mindig nem csattant ki a héber költőkből a világi dal. Mintha nem
tartották volna világias költészetre is alkalmasnak a héber szót, vagy mintha
attól tartottak volna, hogy profanizálnák azt a nem-vallásos költészettel, még
az igazán tehetséges költők is csak arabul verseltek ez időben. A Mohamed
előtti arab irodalom számos zsidó költőt mutat fel. Haszon nélkül azért nem
múlt el ez a periódus, mert az arab iskolában finomodott ki a zsidó költők
formaérzéke és a hébernyelv későbbi kicsiszolására is itt kapták az első
ösztönzést. A puszta hangsúlyra támaszkodó verselés helyébe Dunas ben Labrát
Afrikából hozta át a hosszú és rövid szótag váltakozásán és a szótagok szabott
számán alapuló verselést. A karaita szakadás is előre lendítette a héber költészet
fejlődését. A Bibliához való visszatérés ugyanis elháríthatatlanul követelte a
héber nyelv alapos grammatikai kikutatását, a gyök, tő, rag és képző
megkülönböztetését és ezzel útját egyengette az új szóképzésnek a nyelvtanilag
megengedhető keretek között. A nyelvújítás természetesen harccal jár és ennek
eredményeit a költészet aknázta ki, amely szemlátomást izmosodott. A fejlődés
mindazonáltal nem egyenletes és lassúbb, vagy erőteljesebb, aszerint, hogy
milyen talajon termékenyülhetett meg és mennyi szabadsággal bontakozhatott ki a
zsidó szellem. A héber világi költészet csak spanyol és provencál, később olasz
földön virágozhatott, ahol a zsidóság a politikai nyomás alól felszabadult. A
zsidó és világi szellem egybeolvadásának legérdekesebb tünete a muziv-stilus
megteremtése. Ez abban áll, hogy a költők sztereotip, a közönség előtt is
ismeretes bibliai szólamokat használnak fel, amelyek szent vonatkozásuknál
fogva lekötik a figyelmet, de az ő költészetükben egész más értelmet nyernek és
néha nagyon is világias célzatokra éleződnek ki. Különösen Alcharizi mestere
ennek a művészetnek, melynek csiráit már az Aggadában is találjuk. A világi
költészet virágkorát egy zsidó mecénás, Chaszdaj ibn Saprut 950 körül nyitja
meg, aki III. Abdurraham kalifa háziorvosa és minisztere volt; és mindjárt e
kor elején tetőpontját éri el Salamon ibn Gabirol-ban 1050 körül , ki mint
bölcselkedő főkép vallásos költeményekkel gazdagította a zsidó irodalmat, de
mély lelkülete világi költészetben is kiélte magát. Egész modern hangokat üt
meg egyik bordala: A víz nyomorúsága . Általában véve azonban Gabirol a
világfájdalom megszólaltatója. Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg
Juda Halévit a zsidó Petőfinek. V. ö. Kiss Arnold, Salamon ibn Gabi-ról
[Népszerű Zsidókönyvtár 4.J Gabirolt már kora is megértette. Alcharizi az ő
makamajában irodalomtörténeti méltatását adja és a költők királyává avatja.
Magyarra fordították: Klein Mór, Kies Arnold, Makai Emil, Patai József,
Kecskeméti Lipót Népszerű Zsidó Könyvek . Egy másik költő, ki a világi
költészet terén is működött, Mózes ibn Ezra 1070-1139 , Granadában élt,szerelmi
viszony fűzte fivérének lányához, de ez másnak lett a felesége és fiatalon halt
meg. A költő e fölötti bánatában bujdosásnak adta magát. De nemcsak a szerelem
oltárához merészkedik költészetével, még a bor mámora is felszabadítja lelkét.
Jellemző Mózes ibn Ezrára és kortársaira, hogy nem csupán zsidó
olvasóközönséget tartottak szem előtt, hanem arabot is, és ennek kedvéért írtak
elegáns arab stílusban tudományos munkákat. Mózes ibn Ezra egyszersmind Herder
elődének tekinthető abban a tekintetben, hogy a Magyarázat és emlékeztetés c.
könyvében a Bibliát esztétikai szempontból tárgyalja, még pedig Aristoteles
poétikájában gyökerezve. Legismertebb a spanyol költők között Juda Halévi, kit
téves ismeretek alapján bár, Heine mutatott be a világirodalomban. A XI. sz.
végén született Kasztíliában és orvosi gyakorlatot űzött. Híressé vált Cion
dalain kívül világi tárgyú költeményeket is hagyott ránk, melyek a borról,
barátságról és a szerelemről énekelnek. A világi költészetben csillogtatta
szellemét Ábrahám ibn Ezra is, ki különben híres exegeta is. Nyomorúsága
világgá űzte. Bejárta Angliát, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát,
Babilóniát, öreg korát Rómában töltötte, de végül visszatért Toledóba, útközben
érte utól a halál. Ibn Ezra elsősorban szellemes írásmagyarázó, de költői
tehetségét az exegézis terén is ragyogtatja. A tórakommentárhoz írt
bevezetésében élesen jellemzi a keresztény, karaita misztikus és allegorikus magyarázatirányokat.
A spanyol-zsidó fénykor egyik utolsó csillaga Juda Alcharizi. Toledóban a XII.
sz. végén élt, ő is sokat vándorolt nyugaton és keleten. Rímes prózáját
Tachkemóni c. gyűjteményében hagyta ránk. Ebben Hémán nevén ő maga szerepel,
mint költő, aki kalandokba sodródik. E műfajt Arany János is utánozta a Bolha
c. makamajában. Szellemességben, nyelvkezelési ügyességben, a muzivstílus
helyes alkalmazásában utolérhetetlen. Alcharizi egyik makamája A spanyol zsidó
költők korának nagyjait örökíti meg és irodalomtörténeti forrásul szolgál.
Olaszországban Anyou Róbert nápolyi király udvarában számos zsidó költő és
tudós héber munkákat fordított a király számára, ők fordították Aquinói Tamás
munkáit is. Ezen írók legkiválóbbja Kalonymos ben Kalonymos a Próbakő c.
szatirikus mű szerzője. A világi költészet egyik legnagyobbika Manuelló. A
renaissance kori Olaszország szülötte, Dante kortársa, Bocaccio előde a
novellaírásban, az első héber szonett-író s bár még a kabbalába is behatolt, az
olasz új szellem gyermekének bizonyul, amikor a ledér hangnak csaknem
egyedülálló megszólaltatója a héber irodalomban. Dante Divina Comoediájának
mintájára írja a Pokol és Mennyország c. makámaszerű szatíráját. Természetesen
a bort is dicsőíti: Ura vagyok a világnak, korlátlan nagy hatalmam, Élet üdve,
halál mérge Nálam vannak karjaimban. Megtiltom az engedettet, A tilosat
megengedem, Siratom a nevetőket, A sírókat kinevetem .... Szerelmi lángja
később átnemesült; már nem a bűnös szerelemért hevül, hanem az erkölcsösért. Szonettjeiben
oly hangokat üt meg, melyek méltán hívták ki az utókor tilalmát verseinek
15502.ht
CÍMSZÓ Zsid irodalo
SZÓCIKK zsid arabr fordítj a indu Kahl vedimn mesegyűjteményt amel elbűvöl
a arabu olvas zsidóságo é mé Száadj gáon karaitá nag ellenzőj i magasztalj az
tanulságo tartalm miatt Ezutá félén megindulá utá mé mindi ne csattan k hébe
költőkbő világ dal Minth ne tartottá voln világia költészetr i alkalmasna hébe
szót vag minth attó tartotta volna hog profanizálná az nem-valláso költészettel
mé a igazá tehetsége költő i csa arabu verselte e időben Mohame előtt ara
irodalo számo zsid költő muta fel Haszo nélkü azér ne múl e e periódus mer a
ara iskolába finomodot k zsid költő formaérzék é hébernyel később kicsiszolásár
i it kaptá a els ösztönzést puszt hangsúlyr támaszkod verselé helyéb Duna be
Labrá Afrikábó hozt á hossz é rövi szóta váltakozásá é szótago szabot számá
alapul verselést karait szakadá i előr lendített hébe költésze fejlődését
Bibliáho val visszatéré ugyani elháríthatatlanu követelt hébe nyel alapo
grammatika kikutatását gyök tő ra é képz megkülönböztetésé é ezze útjá
egyengett a ú szóképzésne nyelvtanila megengedhet kerete között nyelvújítá
természetese harcca já é enne eredményei költésze aknázt ki amel szemlátomás
izmosodott fejlődé mindazonálta ne egyenlete é lassúbb vag erőteljesebb
aszerint hog milye talajo termékenyülhetet me é menny szabadságga bontakozhatot
k zsid szellem hébe világ költésze csa spanyo é provencál későb olas földö
virágozhatott aho zsidósá politika nyomá aló felszabadult zsid é világ szelle
egybeolvadásána legérdekeseb tünet muziv-stilu megteremtése E abba áll hog
költő sztereotip közönsé előt i ismerete biblia szólamoka használna fel amelye
szen vonatkozásukná fogv leköti figyelmet d a költészetükbe egés má értelme
nyerne é néh nagyo i világia célzatokr éleződne ki Különöse Alchariz mester
enne művészetnek melyne csirái má a Aggadába i találjuk világ költésze
virágkorá eg zsid mecénás Chaszda ib Sapru 95 körü nyitj meg ak III Abdurraha
kalif háziorvos é miniszter volt é mindjár ko elejé tetőpontjá ér e Salamo ib
Gabirol-ba 105 körü k min bölcselked főké valláso költeményekke gazdagított
zsid irodalmat d mél lelkület világ költészetbe i kiélt magát Egés moder
hangoka ü me egyi bordala ví nyomorúság Általába vév azonba Gabiro világfájdalo
megszólaltatója Kis Arnol zsid Aran Jánosna mondja mí Jud Halévi zsid Petőfinek
V ö Kis Arnold Salamo ib Gabi-ró [Népszer Zsidókönyvtá 4. Gabirol má kor i
megértette Alchariz a makamajába irodalomtörténet méltatásá adj é költő királyáv
avatja Magyarr fordították Klei Mór Kie Arnold Maka Emil Pata József Kecskemét
Lipó Népszer Zsid Könyve Eg mási költő k világ költésze teré i működött Móze ib
Ezr 1070-113 Granadába élt,szerelm viszon fűzt fivéréne lányához d e másna let
feleség é fiatalo hal meg költ fölött bánatába bujdosásna adt magát D nemcsa
szerele oltáráho merészkedi költészetével mé bo mámor i felszabadítj lelkét
Jellemz Móze ib Ezrár é kortársaira hog ne csupá zsid olvasóközönsége tartotta
sze előtt hane arabo is é enne kedvéér írta elegán ara stílusba tudományo
munkákat Móze ib Ezr egyszersmin Herde elődéne tekinthet abba tekintetben hog
Magyaráza é emlékezteté c könyvébe Bibliá esztétika szempontbó tárgyalja mé
pedi Aristotele poétikájába gyökerezve Legismerteb spanyo költő közöt Jud
Halévi ki téve ismerete alapjá bár Hein mutatot b világirodalomban XI sz végé
születet Kasztíliába é orvos gyakorlato űzött Híress vál Cio dalai kívü világ
tárgy költeményeke i hagyot ránk melye borról barátságró é szerelemrő énekelnek
világ költészetbe csillogtatt szellemé Ábrahá ib Ezr is k különbe híre exeget
is Nyomorúság világg űzte Bejárt Angliát Franciaországot Egyiptomot Palesztinát
Babilóniát öre korá Rómába töltötte d végü visszatér Toledóba útközbe ért utó
halál Ib Ezr elsősorba szelleme írásmagyarázó d költő tehetségé a exegézi teré
i ragyogtatja tórakommentárho ír bevezetésébe élese jellemz keresztény karait
misztiku é allegoriku magyarázatirányokat spanyol-zsid fényko egyi utols
csillag Jud Alcharizi Toledóba XII sz végé élt i soka vándorol nyugato é
keleten Ríme prózájá Tachkemón c gyűjteményébe hagyt ránk Ebbe Hémá nevé mag
szerepel min költő ak kalandokb sodródik műfaj Aran Jáno i utánozt Bolh c
makamajában Szellemességben nyelvkezelés ügyességben muzivstílu helye
alkalmazásába utolérhetetlen Alchariz egyi makamáj spanyo zsid költő korána
nagyjai örökít me é irodalomtörténet forrásu szolgál Olaszországba Anyo Róber
nápoly királ udvarába számo zsid költ é tudó hébe munkáka fordítot királ
számára ő fordítottá Aquinó Tamá munkái is Eze író legkiválóbbj Kalonymo be
Kalonymo Próbak c szatiriku m szerzője világ költésze egyi legnagyobbik
Manuelló renaissanc kor Olaszorszá szülötte Dant kortársa Bocacci előd
novellaírásban a els hébe szonett-ír bá mé kabbaláb i behatolt a olas ú szelle
gyermekéne bizonyul amiko ledé hangna csakne egyedüláll megszólaltatój hébe
irodalomban Dant Divin Comoediájána mintájár írj Poko é Mennyorszá c makámaszer
szatíráját Természetese bor i dicsőíti Ur vagyo világnak korlátla nag hatalmam
Éle üdve halá mérg Nála vanna karjaimban Megtilto a engedettet tilosa
megengedem Sirato nevetőket síróka kinevete ... Szerelm lángj későb átnemesült
má ne bűnö szerelemér hevül hane a erkölcsösért Szonettjeibe ol hangoka ü meg
melye méltá hívtá k a utóko tilalmá verseine
15502.h
CÍMSZ Zsi irodal
SZÓCIK zsi arab fordít ind Kah vedim mesegyűjtemény ame elbűvö arab olva
zsidóság m Száad gáo karait na ellenző magasztal a tanulság tartal miat Ezut
félé megindul ut m mind n csatta héb költőkb vilá da Mint n tartott vol világi
költészet alkalmasn héb szó va mint att tartott voln ho profanizáln a
nem-vallás költészette m igaz tehetség költ cs arab verselt időbe Moham előt ar
irodal szám zsi költ mut fe Hasz nélk azé n mú periódu me ar iskoláb finomodo
zsi költ formaérzé hébernye későb kicsiszolásá i kapt el ösztönzés pusz
hangsúly támaszko versel helyé Dun b Labr Afrikáb hoz hoss röv szót váltakozás
szótag szabo szám alapu verselés karai szakad elő lendítet héb költész
fejlődésé Bibliáh va visszatér ugyan elháríthatatlan követel héb nye alap
grammatik kikutatásá gyö t r kép megkülönböztetés ezz útj egyenget szóképzésn
nyelvtanil megengedhe keret közöt nyelvújít természetes harcc j enn eredménye
költész aknáz k ame szemlátomá izmosodot fejlőd mindazonált n egyenlet lassúb
va erőteljeseb aszerin ho mily talaj termékenyülhete m menn szabadságg
bontakozhato zsi szelle héb vilá költész cs spany provencá késő ola föld
virágozhatot ah zsidós politik nyom al felszabadul zsi vilá szell
egybeolvadásán legérdekese tüne muziv-stil megteremtés abb ál ho költ sztereoti
közöns elő ismeret bibli szólamok használn fe amely sze vonatkozásukn fog leköt
figyelme költészetükb egé m értelm nyern né nagy világi célzatok éleződn k
Különös Alchari meste enn művészetne melyn csirá m Aggadáb találju vilá költész
virágkor e zsi mecéná Chaszd i Sapr 9 kör nyit me a II Abdurrah kali háziorvo
miniszte vol mindjá k elej tetőpontj é Salam i Gabirol-b 10 kör mi bölcselke
fők vallás költeményekk gazdagítot zsi irodalma mé lelküle vilá költészetb kiél
magá Egé mode hangok m egy bordal v nyomorúsá Általáb vé azonb Gabir
világfájdal megszólaltatój Ki Arno zsi Ara Jánosn mondj m Ju Halév zsi Petőfine
Ki Arnol Salam i Gabi-r [Népsze Zsidókönyvt 4 Gabiro m ko megértett Alchari
makamajáb irodalomtörténe méltatás ad költ királyá avatj Magyar fordítottá Kle
Mó Ki Arnol Mak Emi Pat Józse Kecskemé Lip Népsze Zsi Könyv E más költ vilá
költész ter működöt Móz i Ez 1070-11 Granadáb élt,szerel viszo fűz fivérén
lányáho másn le felesé fiatal ha me köl fölöt bánatáb bujdosásn ad magá nemcs
szerel oltáráh merészked költészetéve m b mámo felszabadít lelké Jellem Móz i
Ezrá kortársair ho n csup zsi olvasóközönség tartott sz előt han arab i enn
kedvéé írt elegá ar stílusb tudomány munkáka Móz i Ez egyszersmi Herd elődén
tekinthe abb tekintetbe ho Magyaráz emlékeztet könyvéb Bibli esztétik szempontb
tárgyalj m ped Aristotel poétikájáb gyökerezv Legismerte spany költ közö Ju
Halév k tév ismeret alapj bá Hei mutato világirodalomba X s vég születe
Kasztíliáb orvo gyakorlat űzöt Híres vá Ci dala kív vilá tárg költemények hagyo
rán mely borró barátságr szerelemr énekelne vilá költészetb csillogtat szellem
Ábrah i Ez i különb hír exege i Nyomorúsá világ űzt Bejár Angliá Franciaországo
Egyiptomo Palesztiná Babilóniá ör kor Rómáb töltött vég visszaté Toledób útközb
ér ut halá I Ez elsősorb szellem írásmagyaráz költ tehetség exegéz ter
ragyogtatj tórakommentárh í bevezetéséb éles jellem keresztén karai misztik
allegorik magyarázatirányoka spanyol-zsi fényk egy utol csilla Ju Alchariz
Toledób XI s vég él sok vándoro nyugat kelete Rím prózáj Tachkemó gyűjteményéb
hagy rán Ebb Hém nev ma szerepe mi költ a kalandok sodródi műfa Ara Ján utánoz
Bol makamajába Szellemességbe nyelvkezelé ügyességbe muzivstíl hely
alkalmazásáb utolérhetetle Alchari egy makamá spany zsi költ korán nagyja örökí
m irodalomtörténe forrás szolgá Olaszországb Any Róbe nápol kirá udvaráb szám
zsi köl tud héb munkák fordíto kirá számár fordított Aquin Tam munká i Ez ír
legkiválóbb Kalonym b Kalonym Próba szatirik szerzőj vilá költész egy legnagyobbi
Manuell renaissan ko Olaszorsz szülött Dan kortárs Bocacc elő novellaírásba el
héb szonett-í b m kabbalá behatol ola szell gyermekén bizonyu amik led hangn
csakn egyedülál megszólaltató héb irodalomba Dan Divi Comoediáján mintájá ír
Pok Mennyorsz makámasze szatírájá Természetes bo dicsőít U vagy világna korlátl
na hatalma Él üdv hal mér Nál vann karjaimba Megtilt engedette tilos megengede
Sirat nevetőke sírók kinevet .. Szerel láng késő átnemesül m n bűn szerelemé
hevü han erkölcsösér Szonettjeib o hangok me mely mélt hívt utók tilalm versein
15502.
CÍMS Zs iroda
SZÓCI zs ara fordí in Ka vedi mesegyűjtemén am elbűv ara olv zsidósá Száa
gá karai n ellenz magaszta tanulsá tarta mia Ezu fél megindu u min csatt hé
költők vil d Min tartot vo világ költésze alkalmas hé sz v min at tartot vol h
profanizál nem-vallá költészett iga tehetsé köl c ara versel időb Moha elő a
iroda szá zs köl mu f Has nél az m periód m a iskolá finomod zs köl formaérz
héberny késő kicsiszolás kap e ösztönzé pus hangsúl támaszk verse hely Du Lab
Afriká ho hos rö szó váltakozá szóta szab szá alap verselé kara szaka el
lendíte hé költés fejlődés Bibliá v visszaté ugya elháríthatatla követe hé ny
ala grammati kikutatás gy ké megkülönbözteté ez út egyenge szóképzés nyelvtani
megengedh kere közö nyelvújí természete harc en eredmény költés akná am
szemlátom izmosodo fejlő mindazonál egyenle lassú v erőteljese aszeri h mil
tala termékenyülhet men szabadság bontakozhat zs szell hé vil költés c span
provenc kés ol föl virágozhato a zsidó politi nyo a felszabadu zs vil szel
egybeolvadásá legérdekes tün muziv-sti megteremté ab á h köl sztereot közön el
ismere bibl szólamo használ f amel sz vonatkozásuk fo lekö figyelm költészetük
eg értel nyer n nag világ célzato éleződ Különö Alchar mest en művészetn mely
csir Aggadá találj vil költés virágko zs mecén Chasz Sap kö nyi m I Abdurra kal
háziorv miniszt vo mindj ele tetőpont Sala Gabirol- 1 kö m bölcselk fő vallá
költemények gazdagíto zs irodalm m lelkül vil költészet kié mag Eg mod hango eg
borda nyomorús Általá v azon Gabi világfájda megszólaltató K Arn zs Ar János
mond J Halé zs Petőfin K Arno Sala Gabi- [Népsz Zsidókönyv Gabir k megértet
Alchar makamajá irodalomtörtén méltatá a köl király avat Magya fordított Kl M K
Arno Ma Em Pa Józs Kecskem Li Népsz Zs Köny má köl vil költés te működö Mó E
1070-1 Granadá élt,szere visz fű fivéré lányáh más l feles fiata h m kö fölö
bánatá bujdosás a mag nemc szere oltárá merészke költészetév mám felszabadí
lelk Jelle Mó Ezr kortársai h csu zs olvasóközönsé tartot s elő ha ara en kedvé
ír eleg a stílus tudomán munkák Mó E egyszersm Her elődé tekinth ab tekintetb h
Magyará emlékezte könyvé Bibl esztéti szempont tárgyal pe Aristote poétikájá
gyökerez Legismert span köl köz J Halé té ismere alap b He mutat világirodalomb
vé szület Kasztíliá orv gyakorla űzö Híre v C dal kí vil tár költeménye hagy rá
mel borr barátság szerelem énekeln vil költészet csillogta szelle Ábra E külön
hí exeg Nyomorús vilá űz Bejá Angli Franciaország Egyiptom Palesztin Babilóni ö
ko Rómá töltöt vé visszat Toledó útköz é u hal E elsősor szelle írásmagyará köl
tehetsé exegé te ragyogtat tórakommentár bevezetésé éle jelle kereszté kara
miszti allegori magyarázatirányok spanyol-zs fény eg uto csill J Alchari Toledó
X vé é so vándor nyuga kelet Rí prózá Tachkem gyűjteményé hag rá Eb Hé ne m
szerep m köl kalando sodród műf Ar Já utáno Bo makamajáb Szellemességb
nyelvkezel ügyességb muzivstí hel alkalmazásá utolérhetetl Alchar eg makam span
zs köl korá nagyj örök irodalomtörtén forrá szolg Olaszország An Rób nápo kir
udvará szá zs kö tu hé munká fordít kir számá fordítot Aqui Ta munk E í
legkiválób Kalony Kalony Prób szatiri szerző vil költés eg legnagyobb Manuel
renaissa k Olaszors szülöt Da kortár Bocac el novellaírásb e hé szonett- kabbal
behato ol szel gyermeké bizony ami le hang csak egyedülá megszólaltat hé
irodalomb Da Div Comoediájá mintáj í Po Mennyors makámasz szatíráj Természete b
dicsőí vag világn korlát n hatalm É üd ha mé Ná van karjaimb Megtil engedett
tilo megenged Sira nevetők síró kineve . Szere lán kés átnemesü bű szerelem hev
ha erkölcsösé Szonettjei hango m mel mél hív utó tilal versei
15502
CÍM Z irod
SZÓC z ar ford i K ved mesegyűjtemé a elbű ar ol zsidós Szá g kara ellen
magaszt tanuls tart mi Ez fé megind mi csat h költő vi Mi tarto v vilá költész
alkalma h s mi a tarto vo profanizá nem-vall költészet ig tehets kö ar verse
idő Moh el irod sz z kö m Ha né a perió iskol finomo z kö formaér hébern kés
kicsiszolá ka ösztönz pu hangsú támasz vers hel D La Afrik h ho r sz váltakoz szót
sza sz ala versel kar szak e lendít h költé fejlődé Bibli visszat ugy
elháríthatatl követ h n al grammat kikutatá g k megkülönböztet e ú egyeng
szóképzé nyelvtan megenged ker köz nyelvúj természet har e eredmén költé akn a
szemláto izmosod fejl mindazoná egyenl lass erőteljes aszer mi tal
termékenyülhe me szabadsá bontakozha z szel h vi költé spa proven ké o fö
virágozhat zsid polit ny felszabad z vi sze egybeolvadás legérdeke tü muziv-st
megteremt a kö sztereo közö e ismer bib szólam haszná ame s vonatkozásu f lek
figyel költészetü e érte nye na vilá célzat élező Külön Alcha mes e művészet
mel csi Aggad talál vi költé virágk z mecé Chas Sa k ny Abdurr ka házior minisz
v mind el tetőpon Sal Gabirol k bölcsel f vall költeménye gazdagít z irodal
lelkü vi költésze ki ma E mo hang e bord nyomorú Által azo Gab világfájd
megszólaltat Ar z A Jáno mon Hal z Petőfi Arn Sal Gabi [Néps Zsidóköny Gabi
megérte Alcha makamaj irodalomtörté méltat kö királ ava Magy fordítot K Arn M E
P Józ Kecske L Néps Z Kön m kö vi költé t működ M 1070- Granad élt,szer vis f
fivér lányá má fele fiat k föl bánat bujdosá ma nem szer oltár merészk
költészeté má felszabad lel Jell M Ez kortársa cs z olvasóközöns tarto el h ar
e kedv í ele stílu tudomá munká M egyszers He előd tekint a tekintet Magyar
emlékezt könyv Bib esztét szempon tárgya p Aristot poétikáj gyökere Legismer
spa kö kö Hal t ismer ala H muta világirodalom v szüle Kasztíli or gyakorl űz
Hír da k vi tá költemény hag r me bor barátsá szerele énekel vi költésze
csillogt szell Ábr külö h exe Nyomorú vil ű Bej Angl Franciaorszá Egyipto
Paleszti Babilón k Róm töltö v vissza Toled útkö ha elsőso szell írásmagyar kö
tehets exeg t ragyogta tórakommentá bevezetés él jell kereszt kar miszt allegor
magyarázatirányo spanyol-z fén e ut csil Alchar Toled v s vándo nyug kele R
próz Tachke gyűjtemény ha r E H n szere kö kaland sodró mű A J után B makamajá
Szellemesség nyelvkeze ügyesség muzivst he alkalmazás utolérhetet Alcha e maka
spa z kö kor nagy örö irodalomtörté forr szol Olaszorszá A Ró náp ki udvar sz z
k t h munk fordí ki szám fordíto Aqu T mun legkiváló Kalon Kalon Pró szatir
szerz vi költé e legnagyob Manue renaiss Olaszor szülö D kortá Boca e
novellaírás h szonett kabba behat o sze gyermek bizon am l han csa egyedül
megszólalta h irodalom D Di Comoediáj mintá P Mennyor makámas szatírá Természet
dicső va világ korlá hatal ü h m N va karjaim Megti engedet til megenge Sir
nevető sír kinev Szer lá ké átnemes b szerele he h erkölcsös Szonettje hang me
mé hí ut tila verse
1550
CÍ iro
SZÓ a for ve mesegyűjtem elb a o zsidó Sz kar elle magasz tanul tar m E f
megin m csa költ v M tart vil költés alkalm m tart v profaniz nem-val költésze
i tehet k a vers id Mo e iro s k H n peri isko finom k formaé héber ké
kicsiszol k ösztön p hangs támas ver he L Afri h s váltako szó sz s al verse ka
sza lendí költ fejlőd Bibl vissza ug elháríthatat köve a gramma kikutat
megkülönbözte egyen szóképz nyelvta megenge ke kö nyelvú természe ha eredmé
költ ak szemlát izmoso fej mindazon egyen las erőtelje asze m ta termékenyülh m
szabads bontakozh sze v költ sp prove k f virágozha zsi poli n felszaba v sz
egybeolvadá legérdek t muziv-s megterem k sztere köz isme bi szóla haszn am
vonatkozás le figye költészet ért ny n vil célza élez Külö Alch me művésze me
cs Agga talá v költ virág mec Cha S n Abdur k házio minis min e tetőpo Sa
Gabiro bölcse val költemény gazdagí iroda lelk v költész k m m han bor nyomor
Álta az Ga világfáj megszólalta A Ján mo Ha Petőf Ar Sa Gab [Nép Zsidókön Gab
megért Alch makama irodalomtört mélta k kirá av Mag fordíto Ar Jó Kecsk Nép Kö
k v költ műkö 1070 Grana élt,sze vi fivé lány m fel fia fö bána bujdos m ne sze
oltá merész költészet m felszaba le Jel E kortárs c olvasóközön tart e a ked el
stíl tudom munk egyszer H elő tekin tekinte Magya emlékez köny Bi eszté szempo
tárgy Aristo poétiká gyöker Legisme sp k k Ha isme al mut világirodalo szül
Kasztíl o gyakor ű Hí d v t költemén ha m bo baráts szerel éneke v költész
csillog szel Áb kül ex Nyomor vi Be Ang Franciaorsz Egyipt Paleszt Babiló Ró tölt
vissz Tole útk h elsős szel írásmagya k tehet exe ragyogt tórakomment bevezeté
é jel keresz ka misz allego magyarázatirány spanyol- fé u csi Alcha Tole vánd
nyu kel pró Tachk gyűjtemén h szer k kalan sodr m utá makamaj Szellemessé
nyelvkez ügyessé muzivs h alkalmazá utolérhete Alch mak sp k ko nag ör
irodalomtört for szo Olaszorsz R ná k udva s mun ford k szá fordít Aq mu
legkivál Kalo Kalo Pr szati szer v költ legnagyo Manu renais Olaszo szül kort
Boc novellaírá szonet kabb beha sz gyerme bizo a ha cs egyedü megszólalt
irodalo D Comoediá mint Mennyo makáma szatír Természe dics v vilá korl hata v
karjai Megt engede ti megeng Si nevet sí kine Sze l k átneme szerel h erkölcsö
Szonettj han m m h u til vers