15505.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: Amit Csernichovszky dalban nyújt, azzal regény alakjában gyönyörködtette Mapó Ábrahám olvasóinak ezreit. A bibliai idők idilli életét a maga tisztaságában, tudományos meglátással tárja fel Ahavasz Cion c. 1853. megjelent és azóta két angol-amerikai, hét jiddis és egy arab fordítást megért regényében a zsidó királyság korából. De következő hasonló tárgyú Asmasz Somron (Szamária bűne) c. regényében a költészet tiszta teréről már a szatirikus célzatok terére csap át, hogy az orthodox ritualizmus túlzásait ostorozhassa. Teljesen határozott az irányzatossága Ájit Óovua (Festett karvaly, Alakoskodó) c. regényében, melyben már a jelen típusai szerepelnek mesteri ecsetelésben (törtető, álszenteskedő rabbi, a batlan, sadchen, stb.) és egészséges humortól átitatott előadásban. Számos új héber lap (Hasachar, Hamaggid, Hakarmel, Hamélic) foglalkozik az új irodalom ismertetésével és bírálatával, sőt szocialista programmal lépnek a porondra a Haemesz és a Hakól c. lapok. A felvilágosító irodalomban esztétikai értékű.még Brandes (1841 -1902) Hadasz vehachajim (A vallás és az élet) c. regénye. A hagyományrombolók divatos korán túl, eszméivel elkésve jelentkezik Snejur S., aki már nem is a zsidó egyoldalúságot, hanem magát a vallást ítéli halálra (A Szajna partján, És lészen), megtagadja az örök béke ideálját, az emberi egyenlőséget is kárhozatosnak tartja, de egyik-másik költeményéből zsidó szív lüktetését érezzük ki. A Sivatag látomásá-ban már Baudlairi nyomokon halad. Az emberi unalom és minden eszménynek relativitásában való hit őrjítő hatása ellenében a rosszban keresi a megváltást, de végül kiábrándul ez elmélet unalmasságából és úgy érzi, hogy mégis csak a természet ölén (A hegyek közt) találja meg a zsidóság is, melyet eddig a talmudi gondolkodás a természettől elidegenített, a maga boldogságát. A Mandolin hangjai mellett költői müvében Rómát átkozza, mely a zsidó államot feldúlta. Ezen sivár hagyományrombolás szelleme nem terpesz-kedhetett soká a Zs.-ban ellenhatás nélkül. A kor éleslátói csakhamar észrevették, hogy a felvilágosodási mozgalom semmi új pozitív gondolattal nem gazdagítja a zsidóságot, az új módi istentisztelet a maga túlrendezettségóvel csak takarója az ürességnek, melyet a vallástalanság vájt lelkében és a múltnak folytonos magasztalása a zsidó történetben egyben lemondás a jövőről. A zsidó hagyomány rehabilitációjáért száll síkra Smolenski az általa alapított Hasachár-ban a balirány tévedései ellen és Am haólam (Örök nép) c. könyvében a nemzeti különjelleg ápolásáért, Ész lataasz (Ideje az ültetésnek) c. műben pedig a Mendelssohni kor tana ellenében, mely szerint a zsidóság csak felekezet és nem nemzet. Am haolómban a zsidó ideált, a jövő messiási reményét ecseteli a chásszidisztikus torzításoktól megtisztítva és már a Zsidó Állam gondolatának veti meg alapját. Hatoe bedarké hachajim (Az élet útján tévelygő) a zsidó élet kinövéseit ecseteli Jókaira emlékeztető humorral és meseszövéssel, úgy hogy számos európai lapban feltűnést kelt, de zsidó érzése annál nagyobb megértést árul el a hagyománynak erkölcsi értékei iránt. Számos más regénye mutatja még ez író nagy tehetségét és finomult ízlését. A kor leghivatottabb költője Bialik Ghajim Nachman, kinek költeményei orosz, olasz, német, lengyel, magyar, angol fordítást értek. Híressé vált Hamaszmid (a kitartó, az aszketa) c. költeménye, mely Patai József fordításában a «Talmudista» címet viseli. Ez bevezet a talmudiskolába, annak egész milieujében mutatja be azt a kedvelt alakját, kire nem hatottak sem a természet csábításai, sem az élet téveszméi, hanem a zsidó hagyomány mellett tart ki. A puszta halottai-ban ugyanazon motívum kerül feldolgozásra epikus alakban. E színhalottakon nem vesz erőt sem a prédára lecsapó sas, sem az alattomban öldöklő kigyó, sem pedig az állatvilág királya, az oroszlán, maga a puszta azonban égbekiált az ő néma lakói ellen, mire a halottak kitámadnak, életet kívánnak, minden szenvedély feléled, de a puszta ismét magába zárja őket. A chén chacir haam c. költeményében elsóhajtja, hogy népe eltévesztette célját az idő labirintusában. A kisenevi pogrom (1903) borzalmainak leírása Az öldöklések városában c. költeményében alapot szolgáltat arra, hogy népe megrögzött egykedvűségét, céltudatlanságát élénk színekben állítsa szemei elé és a tettek mezejére szólítsa az eddig sóhajokban magát kiélt népet. Bialik egyébként nemzeti kereten kívül is talált anyagot dalaihoz. Lewinski Léb (1887-1910) a Hasiolach c. folyóiratban megjelent Gondolatok és tettek c. szépirodalmi színvonalon álló tárcáiban a zsidóság minden problémáját öleli fel, Utazás Palesztinába ISO év múlva reális színekben nyújt utópiát. Bersadzki Ezsajás (1870-1908) Cél nélkül és Az ár ellen c. és kisebb elbeszéléseiben a mai ideál és hit és becsvágy nélküli zsidónak szomorú életét ecseteli. Hasonlóan látja népét Brenner Chajim, aki a Tél idején és a Pont körül és Két víz között c. regényeiben a Talmudon töprengő és az életet meg nem látó ifjakat, másrészt pedig a szocializmusban új Talmudot valló és végül a cionista kolonizációba is a golusz ideológiáját átplántáló meddő zsidóságot rajzolja. Hasonló sötétséget tár fel a Határon túl c. drámájában. A zsargonírók közül főkép Perec emelkedett világirodalmi színvonalra elbeszéléseivel, de írt értékes verseket is. Morris Rosevfeld is számos oly költeményt irt, mely a jelenkori lírai költészetben számottevő. Steinberg Jákob prózában és versben jeleskedik az elsők között. Sálom Asch drámáját (Bosszúálló Isten) Budapesten is játszották. Az újzsidó irodalomban a magyar zsidóságot főkóp ezek képviselik: Leudsohn Salamon (1789. Mórott született 33 éves korában búskomorságban halt meg). Kelet országá-ban Palesztinával foglalkozik. Jesurun költészete poétikai művében néhány verset is nyújt. Ezek között A költészet szól (ford. Patai József) a szépségnek minden alakban való megvalósulását énekli meg. Erter Izsák a budapesti egyetemen orvostudományra adta magát és később orvos létére a lengyelzsidó chásszidizmus babonás hite ellen fordul Száné Szanszané és Szemangelof c. szatírájában. Bacher Simon szül. 1823. Liptószent-miklóson, megh. 1892. Budapesten. Héber költeményeit fla a híres tudós Bacher Vilmos gyűjtötte


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5505. címszó a lexikon => 995. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15505.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: Amit Csernichovszky dalban nyújt, azzal regény alakjában gyönyörködtette Mapó Ábrahám olvasóinak ezreit. A bibliai idők idilli életét a maga tisztaságában, tudományos meglátással tárja fel Ahavasz Cion c. 1853. megjelent és azóta két angol-amerikai, hét jiddis és egy arab fordítást megért regényében a zsidó királyság korából. De következő hasonló tárgyú Asmasz Somron Szamária bűne c. regényében a költészet tiszta teréről már a szatirikus célzatok terére csap át, hogy az orthodox ritualizmus túlzásait ostorozhassa. Teljesen határozott az irányzatossága Ájit Óovua Festett karvaly, Alakoskodó c. regényében, melyben már a jelen típusai szerepelnek mesteri ecsetelésben törtető, álszenteskedő rabbi, a batlan, sadchen, stb. és egészséges humortól átitatott előadásban. Számos új héber lap Hasachar, Hamaggid, Hakarmel, Hamélic foglalkozik az új irodalom ismertetésével és bírálatával, sőt szocialista programmal lépnek a porondra a Haemesz és a Hakól c. lapok. A felvilágosító irodalomban esztétikai értékű.még Brandes 1841 -1902 Hadasz vehachajim A vallás és az élet c. regénye. A hagyományrombolók divatos korán túl, eszméivel elkésve jelentkezik Snejur S., aki már nem is a zsidó egyoldalúságot, hanem magát a vallást ítéli halálra A Szajna partján, És lészen , megtagadja az örök béke ideálját, az emberi egyenlőséget is kárhozatosnak tartja, de egyik-másik költeményéből zsidó szív lüktetését érezzük ki. A Sivatag látomásá-ban már Baudlairi nyomokon halad. Az emberi unalom és minden eszménynek relativitásában való hit őrjítő hatása ellenében a rosszban keresi a megváltást, de végül kiábrándul ez elmélet unalmasságából és úgy érzi, hogy mégis csak a természet ölén A hegyek közt találja meg a zsidóság is, melyet eddig a talmudi gondolkodás a természettől elidegenített, a maga boldogságát. A Mandolin hangjai mellett költői müvében Rómát átkozza, mely a zsidó államot feldúlta. Ezen sivár hagyományrombolás szelleme nem terpesz-kedhetett soká a Zs.-ban ellenhatás nélkül. A kor éleslátói csakhamar észrevették, hogy a felvilágosodási mozgalom semmi új pozitív gondolattal nem gazdagítja a zsidóságot, az új módi istentisztelet a maga túlrendezettségóvel csak takarója az ürességnek, melyet a vallástalanság vájt lelkében és a múltnak folytonos magasztalása a zsidó történetben egyben lemondás a jövőről. A zsidó hagyomány rehabilitációjáért száll síkra Smolenski az általa alapított Hasachár-ban a balirány tévedései ellen és Am haólam Örök nép c. könyvében a nemzeti különjelleg ápolásáért, Ész lataasz Ideje az ültetésnek c. műben pedig a Mendelssohni kor tana ellenében, mely szerint a zsidóság csak felekezet és nem nemzet. Am haolómban a zsidó ideált, a jövő messiási reményét ecseteli a chásszidisztikus torzításoktól megtisztítva és már a Zsidó Állam gondolatának veti meg alapját. Hatoe bedarké hachajim Az élet útján tévelygő a zsidó élet kinövéseit ecseteli Jókaira emlékeztető humorral és meseszövéssel, úgy hogy számos európai lapban feltűnést kelt, de zsidó érzése annál nagyobb megértést árul el a hagyománynak erkölcsi értékei iránt. Számos más regénye mutatja még ez író nagy tehetségét és finomult ízlését. A kor leghivatottabb költője Bialik Ghajim Nachman, kinek költeményei orosz, olasz, német, lengyel, magyar, angol fordítást értek. Híressé vált Hamaszmid a kitartó, az aszketa c. költeménye, mely Patai József fordításában a Talmudista címet viseli. Ez bevezet a talmudiskolába, annak egész milieujében mutatja be azt a kedvelt alakját, kire nem hatottak sem a természet csábításai, sem az élet téveszméi, hanem a zsidó hagyomány mellett tart ki. A puszta halottai-ban ugyanazon motívum kerül feldolgozásra epikus alakban. E színhalottakon nem vesz erőt sem a prédára lecsapó sas, sem az alattomban öldöklő kigyó, sem pedig az állatvilág királya, az oroszlán, maga a puszta azonban égbekiált az ő néma lakói ellen, mire a halottak kitámadnak, életet kívánnak, minden szenvedély feléled, de a puszta ismét magába zárja őket. A chén chacir haam c. költeményében elsóhajtja, hogy népe eltévesztette célját az idő labirintusában. A kisenevi pogrom 1903 borzalmainak leírása Az öldöklések városában c. költeményében alapot szolgáltat arra, hogy népe megrögzött egykedvűségét, céltudatlanságát élénk színekben állítsa szemei elé és a tettek mezejére szólítsa az eddig sóhajokban magát kiélt népet. Bialik egyébként nemzeti kereten kívül is talált anyagot dalaihoz. Lewinski Léb 1887-1910 a Hasiolach c. folyóiratban megjelent Gondolatok és tettek c. szépirodalmi színvonalon álló tárcáiban a zsidóság minden problémáját öleli fel, Utazás Palesztinába ISO év múlva reális színekben nyújt utópiát. Bersadzki Ezsajás 1870-1908 Cél nélkül és Az ár ellen c. és kisebb elbeszéléseiben a mai ideál és hit és becsvágy nélküli zsidónak szomorú életét ecseteli. Hasonlóan látja népét Brenner Chajim, aki a Tél idején és a Pont körül és Két víz között c. regényeiben a Talmudon töprengő és az életet meg nem látó ifjakat, másrészt pedig a szocializmusban új Talmudot valló és végül a cionista kolonizációba is a golusz ideológiáját átplántáló meddő zsidóságot rajzolja. Hasonló sötétséget tár fel a Határon túl c. drámájában. A zsargonírók közül főkép Perec emelkedett világirodalmi színvonalra elbeszéléseivel, de írt értékes verseket is. Morris Rosevfeld is számos oly költeményt irt, mely a jelenkori lírai költészetben számottevő. Steinberg Jákob prózában és versben jeleskedik az elsők között. Sálom Asch drámáját Bosszúálló Isten Budapesten is játszották. Az újzsidó irodalomban a magyar zsidóságot főkóp ezek képviselik: Leudsohn Salamon 1789. Mórott született 33 éves korában búskomorságban halt meg . Kelet országá-ban Palesztinával foglalkozik. Jesurun költészete poétikai művében néhány verset is nyújt. Ezek között A költészet szól ford. Patai József a szépségnek minden alakban való megvalósulását énekli meg. Erter Izsák a budapesti egyetemen orvostudományra adta magát és később orvos létére a lengyelzsidó chásszidizmus babonás hite ellen fordul Száné Szanszané és Szemangelof c. szatírájában. Bacher Simon szül. 1823. Liptószent-miklóson, megh. 1892. Budapesten. Héber költeményeit fla a híres tudós Bacher Vilmos gyűjtötte

15505.ht

CÍMSZÓ Zsid irodalo

SZÓCIKK Ami Csernichovszk dalba nyújt azza regén alakjába gyönyörködtett Map Ábrahá olvasóina ezreit biblia idő idill életé mag tisztaságában tudományo meglátássa tárj fe Ahavas Cio c 1853 megjelen é azót ké angol-amerikai hé jiddi é eg ara fordítás megér regényébe zsid királysá korából D következ hasonl tárgy Asmas Somro Szamári bűn c regényébe költésze tiszt terérő má szatiriku célzato terér csa át hog a orthodo ritualizmu túlzásai ostorozhassa Teljese határozot a irányzatosság Áji Óovu Festet karvaly Alakoskod c regényében melybe má jele típusa szerepelne mester ecsetelésbe törtető álszentesked rabbi batlan sadchen stb é egészsége humortó átitatot előadásban Számo ú hébe la Hasachar Hamaggid Hakarmel Haméli foglalkozi a ú irodalo ismertetéséve é bírálatával ső szocialist programma lépne porondr Haemes é Hakó c lapok felvilágosít irodalomba esztétika értékű.mé Brande 184 -190 Hadas vehachaji vallá é a éle c regénye hagyományromboló divato korá túl eszméive elkésv jelentkezi Sneju S. ak má ne i zsid egyoldalúságot hane magá vallás ítél halálr Szajn partján É lésze megtagadj a örö bék ideálját a ember egyenlősége i kárhozatosna tartja d egyik-mási költeményébő zsid szí lüktetésé érezzü ki Sivata látomásá-ba má Baudlair nyomoko halad A ember unalo é minde eszményne relativitásába val hi őrjít hatás ellenébe rosszba keres megváltást d végü kiábrándu e elméle unalmasságábó é úg érzi hog mégi csa természe ölé hegye köz találj me zsidósá is melye eddi talmud gondolkodá természettő elidegenített mag boldogságát Mandoli hangja mellet költő müvébe Rómá átkozza mel zsid államo feldúlta Eze sivá hagyományrombolá szellem ne terpesz-kedhetet sok Zs.-ba ellenhatá nélkül ko éleslátó csakhama észrevették hog felvilágosodás mozgalo semm ú pozití gondolatta ne gazdagítj zsidóságot a ú mód istentisztele mag túlrendezettségóve csa takarój a ürességnek melye vallástalansá váj lelkébe é múltna folytono magasztalás zsid történetbe egybe lemondá jövőről zsid hagyomán rehabilitációjáér szál síkr Smolensk a által alapítot Hasachár-ba balirán tévedése elle é A haóla Örö né c könyvébe nemzet különjelle ápolásáért És lataas Idej a ültetésne c műbe pedi Mendelssohn ko tan ellenében mel szerin zsidósá csa felekeze é ne nemzet A haolómba zsid ideált jöv messiás reményé ecsetel chásszidisztiku torzításoktó megtisztítv é má Zsid Álla gondolatána vet me alapját Hato bedark hachaji A éle útjá tévelyg zsid éle kinövései ecsetel Jókair emlékeztet humorra é meseszövéssel úg hog számo európa lapba feltűnés kelt d zsid érzés anná nagyob megértés áru e hagyományna erkölcs értéke iránt Számo má regény mutatj mé e ír nag tehetségé é finomul ízlését ko leghivatottab költőj Biali Ghaji Nachman kine költeménye orosz olasz német lengyel magyar ango fordítás értek Híress vál Hamaszmi kitartó a aszket c költeménye mel Pata Józse fordításába Talmudist címe viseli E beveze talmudiskolába anna egés milieujébe mutatj b az kedvel alakját kir ne hatotta se természe csábításai se a éle téveszméi hane zsid hagyomán mellet tar ki puszt halottai-ba ugyanazo motívu kerü feldolgozásr epiku alakban színhalottako ne ves erő se prédár lecsap sas se a alattomba öldökl kigyó se pedi a állatvilá királya a oroszlán mag puszt azonba égbekiál a ném lakó ellen mir halotta kitámadnak élete kívánnak minde szenvedél feléled d puszt ismé magáb zárj őket ché chaci haa c költeményébe elsóhajtja hog nép eltévesztett céljá a id labirintusában kisenev pogro 190 borzalmaina leírás A öldöklése városába c költeményébe alapo szolgálta arra hog nép megrögzöt egykedvűségét céltudatlanságá élén színekbe állíts szeme el é tette mezejér szólíts a eddi sóhajokba magá kiél népet Biali egyébkén nemzet kerete kívü i talál anyago dalaihoz Lewinsk Lé 1887-191 Hasiolac c folyóiratba megjelen Gondolato é tette c szépirodalm színvonalo áll tárcáiba zsidósá minde problémájá ölel fel Utazá Palesztináb IS é múlv reáli színekbe nyúj utópiát Bersadzk Ezsajá 1870-190 Cé nélkü é A á elle c é kiseb elbeszéléseibe ma ideá é hi é becsvág nélkül zsidóna szomor életé ecseteli Hasonlóa látj népé Brenne Chajim ak Té idejé é Pon körü é Ké ví közöt c regényeibe Talmudo töpreng é a élete me ne lát ifjakat másrész pedi szocializmusba ú Talmudo vall é végü cionist kolonizációb i golus ideológiájá átplántál medd zsidóságo rajzolja Hasonl sötétsége tá fe Határo tú c drámájában zsargoníró közü főké Pere emelkedet világirodalm színvonalr elbeszéléseivel d ír értéke verseke is Morri Rosevfel i számo ol költemény irt mel jelenkor líra költészetbe számottevő Steinber Jáko prózába é versbe jeleskedi a első között Sálo Asc drámájá Bosszúáll Iste Budapeste i játszották A újzsid irodalomba magya zsidóságo főkó eze képviselik Leudsoh Salamo 1789 Mórot születet 3 éve korába búskomorságba hal me Kele országá-ba Palesztináva foglalkozik Jesuru költészet poétika művébe néhán verse i nyújt Eze közöt költésze szó ford Pata Józse szépségne minde alakba val megvalósulásá énekl meg Erte Izsá budapest egyeteme orvostudományr adt magá é későb orvo létér lengyelzsid chásszidizmu baboná hit elle fordu Szán Szanszan é Szemangelo c szatírájában Bache Simo szül 1823 Liptószent-miklóson megh 1892 Budapesten Hébe költeményei fl híre tudó Bache Vilmo gyűjtött

15505.h

CÍMSZ Zsi irodal

SZÓCIK Am Csernichovsz dalb nyúj azz regé alakjáb gyönyörködtet Ma Ábrah olvasóin ezrei bibli id idil élet ma tisztaságába tudomány meglátáss tár f Ahava Ci 185 megjele azó k angol-amerika h jidd e ar fordítá megé regényéb zsi királys korábó követke hason tárg Asma Somr Szamár bű regényéb költész tisz terér m szatirik célzat teré cs á ho orthod ritualizm túlzása ostorozhass Teljes határozo irányzatossá Áj Óov Feste karval Alakosko regényébe melyb m jel típus szerepeln meste ecsetelésb törtet álszenteske rabb batla sadche st egészség humort átitato előadásba Szám héb l Hasacha Hamaggi Hakarme Hamél foglalkoz irodal ismertetésév bírálatáva s szocialis programm lépn porond Haeme Hak lapo felvilágosí irodalomb esztétik értékű.m Brand 18 -19 Hada vehachaj vall él regény hagyományrombol divat kor tú eszméiv elkés jelentkez Snej S a m n zsi egyoldalúságo han mag vallá íté halál Szaj partjá lész megtagad ör bé ideáljá embe egyenlőség kárhozatosn tartj egyik-más költeményéb zsi sz lüktetés érezz k Sivat látomásá-b m Baudlai nyomok hala embe unal mind eszményn relativitásáb va h őrjí hatá ellenéb rosszb kere megváltás vég kiábránd elmél unalmasságáb ú érz ho még cs termész öl hegy kö talál m zsidós i mely edd talmu gondolkod természett elidegenítet ma boldogságá Mandol hangj melle költ müvéb Róm átkozz me zsi állam feldúlt Ez siv hagyományrombol szelle n terpesz-kedhete so Zs.-b ellenhat nélkü k éleslát csakham észrevetté ho felvilágosodá mozgal sem pozit gondolatt n gazdagít zsidóságo mó istentisztel ma túlrendezettségóv cs takaró ürességne mely vallástalans vá lelkéb múltn folyton magasztalá zsi történetb egyb lemond jövőrő zsi hagyomá rehabilitációjáé szá sík Smolens álta alapíto Hasachár-b balirá tévedés ell haól Ör n könyvéb nemze különjell ápolásáér É lataa Ide ültetésn műb ped Mendelssoh k ta ellenébe me szeri zsidós cs felekez n nemze haolómb zsi ideál jö messiá remény ecsete chásszidisztik torzításokt megtisztít m Zsi Áll gondolatán ve m alapjá Hat bedar hachaj él útj tévely zsi él kinövése ecsete Jókai emlékezte humorr meseszövésse ú ho szám európ lapb feltűné kel zsi érzé ann nagyo megérté ár hagyományn erkölc érték irán Szám m regén mutat m í na tehetség finomu ízlésé k leghivatotta költő Bial Ghaj Nachma kin költemény oros olas néme lengye magya ang fordítá érte Híres vá Hamaszm kitart aszke költemény me Pat Józs fordításáb Talmudis cím visel bevez talmudiskoláb ann egé milieujéb mutat a kedve alakjá ki n hatott s termész csábítása s él téveszmé han zsi hagyomá melle ta k pusz halottai-b ugyanaz motív ker feldolgozás epik alakba színhalottak n ve er s prédá lecsa sa s alattomb öldök kigy s ped állatvil király oroszlá ma pusz azonb égbekiá né lak elle mi halott kitámadna élet kívánna mind szenvedé feléle pusz ism magá zár őke ch chac ha költeményéb elsóhajtj ho né eltévesztet célj i labirintusába kisene pogr 19 borzalmain leírá öldöklés városáb költeményéb alap szolgált arr ho né megrögzö egykedvűségé céltudatlanság élé színekb állít szem e tett mezejé szólít edd sóhajokb mag kié népe Bial egyébké nemze keret kív talá anyag dalaiho Lewins L 1887-19 Hasiola folyóiratb megjele Gondolat tett szépirodal színvonal ál tárcáib zsidós mind problémáj öle fe Utaz Palesztiná I múl reál színekb nyú utópiá Bersadz Ezsaj 1870-19 C nélk ell kise elbeszéléseib m ide h becsvá nélkü zsidón szomo élet ecsetel Hasonló lát nép Brenn Chaji a T idej Po kör K v közö regényeib Talmud töpren élet m n lá ifjaka másrés ped szocializmusb Talmud val vég cionis kolonizáció golu ideológiáj átplántá med zsidóság rajzolj Hason sötétség t f Határ t drámájába zsargonír köz fők Per emelkede világirodal színvonal elbeszéléseive í érték versek i Morr Rosevfe szám o költemén ir me jelenko lír költészetb számottev Steinbe Ják prózáb versb jelesked els közöt Sál As drámáj Bosszúál Ist Budapest játszottá újzsi irodalomb magy zsidóság fők ez képviseli Leudso Salam 178 Móro születe év koráb búskomorságb ha m Kel országá-b Palesztináv foglalkozi Jesur költésze poétik művéb néhá vers nyúj Ez közö költész sz for Pat Józs szépségn mind alakb va megvalósulás ének me Ert Izs budapes egyetem orvostudomány ad mag késő orv lété lengyelzsi chásszidizm babon hi ell ford Szá Szansza Szemangel szatírájába Bach Sim szü 182 Liptószent-miklóso meg 189 Budapeste Héb költeménye f hír tud Bach Vilm gyűjtöt

15505.

CÍMS Zs iroda

SZÓCI A Csernichovs dal nyú az reg alakjá gyönyörködte M Ábra olvasói ezre bibl i idi éle m tisztaságáb tudomán meglátás tá Ahav C 18 megjel az angol-amerik jid a fordít meg regényé zs király koráb követk haso tár Asm Som Szamá b regényé költés tis teré szatiri célza ter c h ortho ritualiz túlzás ostorozhas Telje határoz irányzatoss Á Óo Fest karva Alakosk regényéb mely je típu szerepel mest ecsetelés törte álszentesk rab batl sadch s egészsé humor átitat előadásb Szá hé Hasach Hamagg Hakarm Hamé foglalko iroda ismertetésé bírálatáv szociali program lép poron Haem Ha lap felvilágos irodalom esztéti értékű. Bran 1 -1 Had vehacha val é regén hagyományrombo diva ko t eszméi elké jelentke Sne zs egyoldalúság ha ma vall ít halá Sza partj lés megtaga ö b ideálj emb egyenlősé kárhozatos tart egyik-má költeményé zs s lükteté érez Siva látomásá- Baudla nyomo hal emb una min eszmény relativitásá v őrj hat ellené rossz ker megváltá vé kiábrán elmé unalmasságá ér h mé c termés ö heg k talá zsidó mel ed talm gondolko természet elidegeníte m boldogság Mando hang mell köl müvé Ró átkoz m zs álla feldúl E si hagyományrombo szell terpesz-kedhet s Zs.- ellenha nélk éleslá csakha észrevett h felvilágosod mozga se pozi gondolat gazdagí zsidóság m istentiszte m túlrendezettségó c takar ürességn mel vallástalan v lelké múlt folyto magasztal zs történet egy lemon jövőr zs hagyom rehabilitációjá sz sí Smolen ált alapít Hasachár- balir tévedé el haó Ö könyvé nemz különjel ápolásáé lata Id ültetés mű pe Mendelsso t ellenéb m szer zsidó c feleke nemz haolóm zs ideá j messi remén ecset chásszidiszti torzítások megtisztí Zs Ál gondolatá v alapj Ha beda hacha é út tével zs é kinövés ecset Jóka emlékezt humor meseszövéss h szá euró lap feltűn ke zs érz an nagy megért á hagyomány erköl érté irá Szá regé muta n tehetsé finom ízlés leghivatott költ Bia Gha Nachm ki költemén oro ola ném lengy magy an fordít ért Híre v Hamasz kitar aszk költemén m Pa Józ fordításá Talmudi cí vise beve talmudiskolá an eg milieujé muta kedv alakj k hatot termés csábítás é téveszm ha zs hagyom mell t pus halottai- ugyana motí ke feldolgozá epi alakb színhalotta v e préd lecs s alattom öldö kig pe állatvi királ oroszl m pus azon égbeki n la ell m halot kitámadn éle kívánn min szenved felél pus is mag zá ők c cha h költeményé elsóhajt h n eltéveszte cél labirintusáb kisen pog 1 borzalmai leír öldöklé városá költeményé ala szolgál ar h n megrögz egykedvűség céltudatlansá él színek állí sze tet mezej szólí ed sóhajok ma ki nép Bia egyébk nemz kere kí tal anya dalaih Lewin 1887-1 Hasiol folyóirat megjel Gondola tet szépiroda színvona á tárcái zsidó min problémá öl f Uta Palesztin mú reá színek ny utópi Bersad Ezsa 1870-1 nél el kis elbeszélései id becsv nélk zsidó szom éle ecsete Hasonl lá né Bren Chaj ide P kö köz regényei Talmu töpre éle l ifjak másré pe szocializmus Talmu va vé cioni kolonizáci gol ideológiá átplánt me zsidósá rajzol Haso sötétsé Hatá drámájáb zsargoní kö fő Pe emelked világiroda színvona elbeszéléseiv érté verse Mor Rosevf szá költemé i m jelenk lí költészet számotte Steinb Já prózá vers jeleske el közö Sá A drámá Bosszúá Is Budapes játszott újzs irodalom mag zsidósá fő e képvisel Leuds Sala 17 Mór szület é korá búskomorság h Ke országá- Palesztiná foglalkoz Jesu költész poéti művé néh ver nyú E köz költés s fo Pa Józ szépség min alak v megvalósulá éne m Er Iz budape egyete orvostudomán a ma kés or lét lengyelzs chásszidiz babo h el for Sz Szansz Szemange szatírájáb Bac Si sz 18 Liptószent-miklós me 18 Budapest Hé költemény hí tu Bac Vil gyűjtö

15505

CÍM Z irod

SZÓC Csernichov da ny a re alakj gyönyörködt Ábr olvasó ezr bib id él tisztaságá tudomá meglátá t Aha 1 megje a angol-ameri ji fordí me regény z királ korá követ has tá As So Szam regény költé ti ter szatir célz te orth rituali túlzá ostorozha Telj határo irányzatos Ó Fes karv Alakos regényé mel j típ szerepe mes ecsetelé tört álszentes ra bat sadc egészs humo átita előadás Sz h Hasac Hamag Hakar Ham foglalk irod ismertetés bírálatá szocial progra lé poro Hae H la felvilágo irodalo esztét értékű Bra - Ha vehach va regé hagyományromb div k eszmé elk jelentk Sn z egyoldalúsá h m val í hal Sz part lé megtag ideál em egyenlős kárhozato tar egyik-m költemény z lüktet ére Siv látomásá Baudl nyom ha em un mi eszmén relativitás őr ha ellen ross ke megvált v kiábrá elm unalmasság é m termé he tal zsid me e tal gondolk természe elidegenít boldogsá Mand han mel kö müv R átko z áll feldú s hagyományromb szel terpesz-kedhe Zs. ellenh nél élesl csakh észrevet felvilágoso mozg s poz gondola gazdag zsidósá istentiszt túlrendezettség taka üresség me vallástala lelk múl folyt magaszta z történe eg lemo jövő z hagyo rehabilitációj s s Smole ál alapí Hasachár bali téved e ha könyv nem különje ápolásá lat I ülteté m p Mendelss ellené sze zsid felek nem haoló z ide mess remé ecse chásszidiszt torzításo megtiszt Z Á gondolat alap H bed hach ú téve z kinövé ecse Jók emlékez humo meseszövés sz eur la feltű k z ér a nag megér hagyomán erkö ért ir Sz reg mut tehets fino ízlé leghivatot köl Bi Gh Nach k költemé or ol né leng mag a fordí ér Hír Hamas kita asz költemé P Jó fordítás Talmud c vis bev talmudiskol a e milieuj mut ked alak hato termé csábítá tévesz h z hagyo mel pu halottai ugyan mot k feldolgoz ep alak színhalott pré lec alatto öld ki p állatv kirá orosz pu azo égbek l el halo kitámad él kíván mi szenve felé pu i ma z ő ch költemény elsóhaj eltéveszt cé labirintusá kise po borzalma leí öldökl város költemény al szolgá a megrög egykedvűsé céltudatlans é színe áll sz te meze szól e sóhajo m k né Bi egyéb nem ker k ta any dalai Lewi 1887- Hasio folyóira megje Gondol te szépirod színvon tárcá zsid mi problém ö Ut Paleszti m re színe n utóp Bersa Ezs 1870- né e ki elbeszélése i becs nél zsid szo él ecset Hason l n Bre Cha id k kö regénye Talm töpr él ifja másr p szocializmu Talm v v cion kolonizác go ideológi átplán m zsidós rajzo Has sötéts Hat drámájá zsargon k f P emelke világirod színvon elbeszélései ért vers Mo Rosev sz költem jelen l költésze számott Stein J próz ver jelesk e köz S drám Bosszú I Budape játszot újz irodalo ma zsidós f képvise Leud Sal 1 Mó szüle kor búskomorsá K országá Palesztin foglalko Jes költés poét műv né ve ny kö költé f P Jó szépsé mi ala megvalósul én E I budap egyet orvostudomá m ké o lé lengyelz chásszidi bab e fo S Szans Szemang szatírájá Ba S s 1 Liptószent-mikló m 1 Budapes H költemén h t Ba Vi gyűjt

1550

CÍ iro

SZÓ Csernicho d n r alak gyönyörköd Áb olvas ez bi i é tisztaság tudom meglát Ah megj angol-amer j ford m regén kirá kor köve ha t A S Sza regén költ t te szati cél t ort ritual túlz ostorozh Tel határ irányzato Fe kar Alako regény me tí szerep me ecsetel tör álszente r ba sad egész hum átit előadá S Hasa Hama Haka Ha foglal iro ismerteté bírálat szocia progr l por Ha l felvilág irodal eszté érték Br H vehac v reg hagyományrom di eszm el jelent S egyoldalús va ha S par l megta ideá e egyenlő kárhozat ta egyik- költemén lükte ér Si látomás Baud nyo h e u m eszmé relativitá ő h elle ros k megvál kiábr el unalmassá term h ta zsi m ta gondol termész elidegení boldogs Man ha me k mü átk ál feld hagyományrom sze terpesz-kedh Zs ellen né éles csak észreve felvilágos moz po gondol gazda zsidós istentisz túlrendezettsé tak üressé m vallástal lel mú foly magaszt történ e lem jöv hagy rehabilitáció Smol á alap Hasachá bal téve h köny ne különj ápolás la ültet Mendels ellen sz zsi fele ne haol id mes rem ecs chásszidisz torzítás megtisz gondola ala be hac tév kinöv ecs Jó emléke hum meseszövé s eu l felt é na megé hagyomá erk ér i S re mu tehet fin ízl leghivato kö B G Nac költem o o n len ma ford é Hí Hama kit as költem J fordítá Talmu vi be talmudisko milieu mu ke ala hat term csábít téves hagy me p halotta ugya mo feldolgo e ala színhalot pr le alatt öl k állat kir oros p az égbe e hal kitáma é kívá m szenv fel p m c költemén elsóha eltévesz c labirintus kis p borzalm le öldök váro költemén a szolg megrö egykedvűs céltudatlan szín ál s t mez szó sóhaj n B egyé ne ke t an dala Lew 1887 Hasi folyóir megj Gondo t szépiro színvo tárc zsi m problé U Paleszt r szín utó Bers Ez 1870 n k elbeszélés bec né zsi sz é ecse Haso Br Ch i k regény Tal töp é ifj más szocializm Tal cio kolonizá g ideológ átplá zsidó rajz Ha sötét Ha drámáj zsargo emelk világiro színvo elbeszélése ér ver M Rose s költe jele költész számot Stei pró ve jeles kö drá Bossz Budap játszo új irodal m zsidó képvis Leu Sa M szül ko búskomors ország Paleszti foglalk Je költé poé mű n v n k költ J széps m al megvalósu é buda egye orvostudom k l lengyel chásszid ba f Szan Szeman szatíráj B Liptószent-mikl Budape költemé B V gyűj