Magyar Zsidó Lexikon: Zsidó irodalom

15506.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: "össze és adta ki. Ezek között számos magyar költő versének fordítását találjuk. Bergl József (1802-1885) kaposvári orvos, a Héber nyelv virágai c. versgyűjteményt és zsidó orvostudomány történeti monográfiát hagyott hátra. Bolgár Mózes (szül. 1882. Csornán), szerkesztette a Zsidó Szemlét, fordított elbeszéléseket Perectől és írt eredeti verseket, A gólusz meséiben pedig a Midrás költői remekeit ültette át magyarra. Hameiri Feuerstein Albert szül. Ó-Dávidházán 1886., számos verset írt. Jiddis, héber és magyar verseket ír Holder József. A szépprózai elbeszélésben és rajzban a magyar irodalmat gazdagította Újvári Péter zsidó tárgyú regényeivel. Ugyancsak zsidó rajzokat írt Mezey Ferenc, zsidó regényt, novellát Kiss Arnold és Fényes Samu. A magyar-zsidó irodalom művelői között a tudományos írók nagy száma is helyet foglal. A legújabb korból felemlítendők a magyar történeti és irodalmi vonatkozásban : Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon c. mű szerzője. Németnyelvű történészünk Kayserling Majer; Krausz Sámuelnek néhány magyar tárgyú magyar nyelven írt történelmi tanulmánya; Bacher Vilmos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője az IMIT bibliafordításának egyik szerzője; Ballagi Mór, a Biblia és imakönyv magyar fordítója; Bernstein Béla: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók c. történeti monográfia szerzője (1899); Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban 1897. és Arany és a Biblia c. mű szerzője. Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten 1901. c. mű szerzője, a zsidótörténet első magántanára a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen. Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban 1902. szerzője. Dr. Frisch Ármin szerkesztette a Magyar-zsidó oklevéltárt I. k. 1092-1239; (dr. Weisz Mór közreműködésével 1903) dr. Wellesz Gyula Rási élete és működése 1906, szerzője. Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I. és II. k. 1909. és A zsidók története c. mű írója. Kaufmann Dávid számos tudományos műve között Buda ostromának monográfiája szerepel. Blau Lajos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője, számos tudományos mű és cikk szerzője. Makai Emil a zsidó műköltészet remekeinek átültetésével szerepel az irodalomtörténetben, hasonlóan Patai József és Gábor Ignác. Weiszburg Gyula a Jövő és a Hitközségi Szemle szerkesztője. A történeti eszmélés pillanatától, a Mendelssohntól számított újkortól kezdve a zsidó történetírás nyomon követi az egyes alkorszakok világszemléletét. Amint megvolt a langy reformkorszaknak Graetz-ben a maga klasszikus történetírója, úgy megvan a cionizmus korának is Dubnow-ban a maga historiografusa, ki a zsidóság jövőjét azonban nem a külön zsidó területen megvalósítandó államéletben, hanem a diaszpórában élő zsidóságnak nemzetközi egyesülésében látja. És meg van a Hirsch Sámson Rafael felidézte neoortodoxiának is a maga nagy tudománya és mély látású történésze Javec személyében. A chasszidizmus is felújult és ennek a neochásszidizmusnak rendszeres történetírója ugyan még nem akadt, de Horodeczki és Buber történetbölcseleti tanulmányai már éreztetik ennek szükségességét. Misztikus irodalom. A misztikus irodalom eredetét illetőleg eltérők a nézetek. Némelyek egykorúnak tartják a zsidó hagyománnyal. Sőt a perzsafennhatóság korába nyúlónak tartják egyes gyökérszálait; mások viszont kimutathatni vélik, hogy egyetlen tanítása sem található fel sem az esszeus titkos tanokban, sem a zsidó nép egyéb hagyományaiban és így tisztán a középkor szülöttjének kell mondanunk. A misztikus irodalom maga főképp R. Simon ben Jóchájra utal, mint alapvetőre, ami azonban támaszpontot nem talál a Talmudnak e tanai tájára vonatkozó közléseiben. A misztikus tanok (kabbala) nem alkotnak összefüggő rendszert és nem mutatható fel köztük logikus kapcsolat. Nem a szemléletből felmerülő elvont tanok, hanem a képzelet szüleményei és inkább a vallásos lélek mélyén szunnyadó kívánalmak kifejezői. A tanok homályán keresztül is áttetszők azok a lelki problémák, melyekre választ keres a vallásos töprengés: Ha Isten végtelen és tökéletes, hogy van az, hogy véges és múlandó világot teremtett ? Ha Isten tanát kihirdette, miért nem látja át annak igazságát minden ember és miért esik bűnbe? Ha Isten tisztán szellemi lény, miért kell őt testi mozgásokkal, szertartásokkal szolgálni. Miért kell az ártatlanoknak szenvedniük? Ha Izrael Isten népe, miért van vértanúi sorsra ítélve? Ezek a kérdések mutatják mar, hogy a kabbala hivatva volt a zsidóságot a talmudi életrendszer merevségéből kiemelni és vallásos lelkületét a prófétai tanítások melegével újból áthatni, újból visszavezetni a vallás eredeti tisztaságához, a lélek kultuszához. Ámde a kabbala sem kerülte el a vallásos töprengések sorsát, belefulladt az általa adott feleletek, elméletek szövevényébe és ma már csak alig néhány főbb irányvonalat tudunk e tanítások tömkelegében fölismerni. Ezeket a következőkben látjuk: Isten végtelen, világfölötti tökéletes lény, a világot nem is közvetlenül teremtette, hanem közvetítő lények (demiurgoszok) által, kiknek legfelsőbb rangúit ő maga hívta életre, de akikre ráruházta a hatalmat tovább folytatni a teremtés művét. Ezek mind lejjebb és lejjebb szállnak a mennyei eszményiségből az anyagiság felé. Az első tízet (Szefirót) Isten emanációja, kisugárzása hívta életre. A 10 szefira a következő: 1. a legmagasabb Korona; 2. Bölcsesség; 3. Belátás (praktikus ész). Az eddig három egy csoportot képez, melyek közül a bölcsesség és a gyakorlati belátás ellentétes sarkokon helyezkednek el az ész birodalmában, de a legfelsőbb korona» eszméjében kiegyenlítődnek. Hasonló háromszöget alkot a következő három szefira: 4. Nagyság vagy Szeretet, 5. Erő vagy Törvény és 6. Fenség vagy Könyörület. A szeretet odaadásával szemben áll a törvény szigora, mely az enyém, tiéd, övé elvét követi, de a könyörületesség ez ellentéteket feloldja. A következő szefirák: 7. Győzelem (erkölcs hatalma), 8. Szépség,. 9. Alap. A természet birodalmában észleljük, hogy az erkölcsiséggel a szépség szeretete ellenkezik, kedvezést nyújt az erkölcsi igazság"

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5506. címszó a lexikon => 996. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15506.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: össze és adta ki. Ezek között számos magyar költő versének fordítását találjuk. Bergl József 1802-1885 kaposvári orvos, a Héber nyelv virágai c. versgyűjteményt és zsidó orvostudomány történeti monográfiát hagyott hátra. Bolgár Mózes szül. 1882. Csornán , szerkesztette a Zsidó Szemlét, fordított elbeszéléseket Perectől és írt eredeti verseket, A gólusz meséiben pedig a Midrás költői remekeit ültette át magyarra. Hameiri Feuerstein Albert szül. Ó-Dávidházán 1886., számos verset írt. Jiddis, héber és magyar verseket ír Holder József. A szépprózai elbeszélésben és rajzban a magyar irodalmat gazdagította Újvári Péter zsidó tárgyú regényeivel. Ugyancsak zsidó rajzokat írt Mezey Ferenc, zsidó regényt, novellát Kiss Arnold és Fényes Samu. A magyar-zsidó irodalom művelői között a tudományos írók nagy száma is helyet foglal. A legújabb korból felemlítendők a magyar történeti és irodalmi vonatkozásban : Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon c. mű szerzője. Németnyelvű történészünk Kayserling Majer; Krausz Sámuelnek néhány magyar tárgyú magyar nyelven írt történelmi tanulmánya; Bacher Vilmos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője az IMIT bibliafordításának egyik szerzője; Ballagi Mór, a Biblia és imakönyv magyar fordítója; Bernstein Béla: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc és a zsidók c. történeti monográfia szerzője 1899 ; Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban 1897. és Arany és a Biblia c. mű szerzője. Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten 1901. c. mű szerzője, a zsidótörténet első magántanára a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen. Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban 1902. szerzője. Dr. Frisch Ármin szerkesztette a Magyar-zsidó oklevéltárt I. k. 1092-1239; dr. Weisz Mór közreműködésével 1903 dr. Wellesz Gyula Rási élete és működése 1906, szerzője. Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I. és II. k. 1909. és A zsidók története c. mű írója. Kaufmann Dávid számos tudományos műve között Buda ostromának monográfiája szerepel. Blau Lajos a Magyar Zsidó Szemle szerkesztője, számos tudományos mű és cikk szerzője. Makai Emil a zsidó műköltészet remekeinek átültetésével szerepel az irodalomtörténetben, hasonlóan Patai József és Gábor Ignác. Weiszburg Gyula a Jövő és a Hitközségi Szemle szerkesztője. A történeti eszmélés pillanatától, a Mendelssohntól számított újkortól kezdve a zsidó történetírás nyomon követi az egyes alkorszakok világszemléletét. Amint megvolt a langy reformkorszaknak Graetz-ben a maga klasszikus történetírója, úgy megvan a cionizmus korának is Dubnow-ban a maga historiografusa, ki a zsidóság jövőjét azonban nem a külön zsidó területen megvalósítandó államéletben, hanem a diaszpórában élő zsidóságnak nemzetközi egyesülésében látja. És meg van a Hirsch Sámson Rafael felidézte neoortodoxiának is a maga nagy tudománya és mély látású történésze Javec személyében. A chasszidizmus is felújult és ennek a neochásszidizmusnak rendszeres történetírója ugyan még nem akadt, de Horodeczki és Buber történetbölcseleti tanulmányai már éreztetik ennek szükségességét. Misztikus irodalom. A misztikus irodalom eredetét illetőleg eltérők a nézetek. Némelyek egykorúnak tartják a zsidó hagyománnyal. Sőt a perzsafennhatóság korába nyúlónak tartják egyes gyökérszálait; mások viszont kimutathatni vélik, hogy egyetlen tanítása sem található fel sem az esszeus titkos tanokban, sem a zsidó nép egyéb hagyományaiban és így tisztán a középkor szülöttjének kell mondanunk. A misztikus irodalom maga főképp R. Simon ben Jóchájra utal, mint alapvetőre, ami azonban támaszpontot nem talál a Talmudnak e tanai tájára vonatkozó közléseiben. A misztikus tanok kabbala nem alkotnak összefüggő rendszert és nem mutatható fel köztük logikus kapcsolat. Nem a szemléletből felmerülő elvont tanok, hanem a képzelet szüleményei és inkább a vallásos lélek mélyén szunnyadó kívánalmak kifejezői. A tanok homályán keresztül is áttetszők azok a lelki problémák, melyekre választ keres a vallásos töprengés: Ha Isten végtelen és tökéletes, hogy van az, hogy véges és múlandó világot teremtett ? Ha Isten tanát kihirdette, miért nem látja át annak igazságát minden ember és miért esik bűnbe? Ha Isten tisztán szellemi lény, miért kell őt testi mozgásokkal, szertartásokkal szolgálni. Miért kell az ártatlanoknak szenvedniük? Ha Izrael Isten népe, miért van vértanúi sorsra ítélve? Ezek a kérdések mutatják mar, hogy a kabbala hivatva volt a zsidóságot a talmudi életrendszer merevségéből kiemelni és vallásos lelkületét a prófétai tanítások melegével újból áthatni, újból visszavezetni a vallás eredeti tisztaságához, a lélek kultuszához. Ámde a kabbala sem kerülte el a vallásos töprengések sorsát, belefulladt az általa adott feleletek, elméletek szövevényébe és ma már csak alig néhány főbb irányvonalat tudunk e tanítások tömkelegében fölismerni. Ezeket a következőkben látjuk: Isten végtelen, világfölötti tökéletes lény, a világot nem is közvetlenül teremtette, hanem közvetítő lények demiurgoszok által, kiknek legfelsőbb rangúit ő maga hívta életre, de akikre ráruházta a hatalmat tovább folytatni a teremtés művét. Ezek mind lejjebb és lejjebb szállnak a mennyei eszményiségből az anyagiság felé. Az első tízet Szefirót Isten emanációja, kisugárzása hívta életre. A 10 szefira a következő: 1. a legmagasabb Korona; 2. Bölcsesség; 3. Belátás praktikus ész . Az eddig három egy csoportot képez, melyek közül a bölcsesség és a gyakorlati belátás ellentétes sarkokon helyezkednek el az ész birodalmában, de a legfelsőbb korona eszméjében kiegyenlítődnek. Hasonló háromszöget alkot a következő három szefira: 4. Nagyság vagy Szeretet, 5. Erő vagy Törvény és 6. Fenség vagy Könyörület. A szeretet odaadásával szemben áll a törvény szigora, mely az enyém, tiéd, övé elvét követi, de a könyörületesség ez ellentéteket feloldja. A következő szefirák: 7. Győzelem erkölcs hatalma , 8. Szépség,. 9. Alap. A természet birodalmában észleljük, hogy az erkölcsiséggel a szépség szeretete ellenkezik, kedvezést nyújt az erkölcsi igazság

15506.ht

CÍMSZÓ Zsid irodalo

SZÓCIKK össz é adt ki Eze közöt számo magya költ verséne fordításá találjuk Berg Józse 1802-188 kaposvár orvos Hébe nyel virága c versgyűjtemény é zsid orvostudomán történet monográfiá hagyot hátra Bolgá Móze szül 1882 Csorná szerkesztett Zsid Szemlét fordítot elbeszéléseke Perectő é ír eredet verseket gólus meséibe pedi Midrá költő remekei ültett á magyarra Hameir Feuerstei Alber szül Ó-Dávidházá 1886. számo verse írt Jiddis hébe é magya verseke í Holde József széppróza elbeszélésbe é rajzba magya irodalma gazdagított Újvár Péte zsid tárgy regényeivel Ugyancsa zsid rajzoka ír Meze Ferenc zsid regényt novellá Kis Arnol é Fénye Samu magyar-zsid irodalo művelő közöt tudományo író nag szám i helye foglal legújab korbó felemlítendő magya történet é irodalm vonatkozásba Koh Sámue zsidó történet Magyarországo c m szerzője Németnyelv történészün Kayserlin Majer Kraus Sámuelne néhán magya tárgy magya nyelve ír történelm tanulmánya Bache Vilmo Magya Zsid Szeml szerkesztőj a IMI bibliafordításána egyi szerzője Ballag Mór Bibli é imaköny magya fordítója Bernstei Béla A 1848-49-ik magya szabadsághar é zsidó c történet monográfi szerzőj 189 Pollá Miksa zsidó történet Sopronba 1897 é Aran é Bibli c m szerzője Büchle Sándor zsidó történet Budapeste 1901 c m szerzője zsidótörténe els magántanár budapest Pázmán Péte tudományegyetemen Venetiane Lajos zsidósá szervezet a európa államokba 1902 szerzője Dr Frisc Ármi szerkesztett Magyar-zsid oklevéltár I k 1092-1239 dr Weis Mó közreműködéséve 190 dr Welles Gyul Rás élet é működés 1906 szerzője Kecskemét Ármi zsid irodalo történet I é II k 1909 é zsidó történet c m írója Kaufman Dávi számo tudományo műv közöt Bud ostromána monográfiáj szerepel Bla Lajo Magya Zsid Szeml szerkesztője számo tudományo m é cik szerzője Maka Emi zsid műköltésze remekeine átültetéséve szerepe a irodalomtörténetben hasonlóa Pata Józse é Gábo Ignác Weiszbur Gyul Jöv é Hitközség Szeml szerkesztője történet eszmélé pillanatától Mendelssohntó számítot újkortó kezdv zsid történetírá nyomo követ a egye alkorszako világszemléletét Amin megvol lang reformkorszakna Graetz-be mag klassziku történetírója úg megva cionizmu korána i Dubnow-ba mag historiografusa k zsidósá jövőjé azonba ne külö zsid területe megvalósítand államéletben hane diaszpórába él zsidóságna nemzetköz egyesülésébe látja É me va Hirsc Sámso Rafae felidézt neoortodoxiána i mag nag tudomány é mél látás történész Jave személyében chasszidizmu i felújul é enne neochásszidizmusna rendszere történetírój ugya mé ne akadt d Horodeczk é Bube történetbölcselet tanulmánya má érezteti enne szükségességét Misztiku irodalom misztiku irodalo eredeté illetőle eltérő nézetek Némelye egykorúna tartjá zsid hagyománnyal Ső perzsafennhatósá koráb nyúlóna tartjá egye gyökérszálait máso viszon kimutathatn vélik hog egyetle tanítás se találhat fe se a esszeu titko tanokban se zsid né egyé hagyományaiba é íg tisztá középko szülöttjéne kel mondanunk misztiku irodalo mag főkép R Simo be Jóchájr utal min alapvetőre am azonba támaszponto ne talá Talmudna tana tájár vonatkoz közléseiben misztiku tano kabbal ne alkotna összefügg rendszer é ne mutathat fe köztü logiku kapcsolat Ne szemléletbő felmerül elvon tanok hane képzele szüleménye é inkáb valláso léle mélyé szunnyad kívánalma kifejezői tano homályá keresztü i áttetsző azo lelk problémák melyekr válasz kere valláso töprengés H Iste végtele é tökéletes hog va az hog vége é múland világo teremtet H Iste taná kihirdette miér ne látj á anna igazságá minde embe é miér esi bűnbe H Iste tisztá szellem lény miér kel ő test mozgásokkal szertartásokka szolgálni Miér kel a ártatlanokna szenvedniük H Izrae Iste népe miér va vértanú sorsr ítélve Eze kérdése mutatjá mar hog kabbal hivatv vol zsidóságo talmud életrendsze merevségébő kiemeln é valláso lelkületé próféta tanításo melegéve újbó áthatni újbó visszavezetn vallá eredet tisztaságához léle kultuszához Ámd kabbal se került e valláso töprengése sorsát belefullad a által adot feleletek elmélete szövevényéb é m má csa ali néhán főb irányvonala tudun tanításo tömkelegébe fölismerni Ezeke következőkbe látjuk Iste végtelen világfölött tökélete lény világo ne i közvetlenü teremtette hane közvetít lénye demiurgoszo által kikne legfelsőb rangúi mag hívt életre d akikr ráruházt hatalma továb folytatn teremté művét Eze min lejjeb é lejjeb szállna mennye eszményiségbő a anyagisá felé A els tíze Szefiró Iste emanációja kisugárzás hívt életre 1 szefir következő 1 legmagasab Korona 2 Bölcsesség 3 Belátá praktiku és A eddi háro eg csoporto képez melye közü bölcsessé é gyakorlat belátá ellentéte sarkoko helyezkedne e a és birodalmában d legfelsőb koron eszméjébe kiegyenlítődnek Hasonl háromszöge alko következ háro szefira 4 Nagysá vag Szeretet 5 Er vag Törvén é 6 Fensé vag Könyörület szerete odaadásáva szembe ál törvén szigora mel a enyém tiéd öv elvé követi d könyörületessé e ellentéteke feloldja következ szefirák 7 Győzele erkölc hatalm 8 Szépség, 9 Alap természe birodalmába észleljük hog a erkölcsiségge szépsé szeretet ellenkezik kedvezés nyúj a erkölcs igazsá

15506.h

CÍMSZ Zsi irodal

SZÓCIK öss ad k Ez közö szám magy köl versén fordítás találju Ber Józs 1802-18 kaposvá orvo Héb nye virág versgyűjtemén zsi orvostudomá történe monográfi hagyo hátr Bolg Móz szü 188 Csorn szerkesztet Zsi Szemlé fordíto elbeszélések Perect í erede verseke gólu meséib ped Midr költ remeke ültet magyarr Hamei Feuerste Albe szü Ó-Dávidház 1886 szám vers ír Jiddi héb magy versek Hold Józse széppróz elbeszélésb rajzb magy irodalm gazdagítot Újvá Pét zsi tárg regényeive Ugyancs zsi rajzok í Mez Feren zsi regény novell Ki Arno Fény Sam magyar-zsi irodal művel közö tudomány ír na szá hely fogla legúja korb felemlítend magy történe irodal vonatkozásb Ko Sámu zsid történe Magyarország szerzőj Németnyel történészü Kayserli Maje Krau Sámueln néhá magy tárg magy nyelv í történel tanulmány Bach Vilm Magy Zsi Szem szerkesztő IM bibliafordításán egy szerzőj Balla Mó Bibl imakön magy fordítój Bernste Bél 1848-49-i magy szabadságha zsid történe monográf szerző 18 Poll Miks zsid történe Sopronb 189 Ara Bibl szerzőj Büchl Sándo zsid történe Budapest 190 szerzőj zsidótörtén el magántaná budapes Pázmá Pét tudományegyeteme Venetian Lajo zsidós szerveze európ államokb 190 szerzőj D Fris Árm szerkesztet Magyar-zsi oklevéltá 1092-123 d Wei M közreműködésév 19 d Welle Gyu Rá éle működé 190 szerzőj Kecskemé Árm zsi irodal történe I 190 zsid történe írój Kaufma Dáv szám tudomány mű közö Bu ostromán monográfiá szerepe Bl Laj Magy Zsi Szem szerkesztőj szám tudomány ci szerzőj Mak Em zsi műköltész remekein átültetésév szerep irodalomtörténetbe hasonló Pat Józs Gáb Igná Weiszbu Gyu Jö Hitközsé Szem szerkesztőj történe eszmél pillanatátó Mendelssohnt számíto újkort kezd zsi történetír nyom köve egy alkorszak világszemléleté Ami megvo lan reformkorszakn Graetz-b ma klasszik történetírój ú megv cionizm korán Dubnow-b ma historiografus zsidós jövőj azonb n kül zsi terület megvalósítan államéletbe han diaszpóráb é zsidóságn nemzetkö egyesüléséb látj m v Hirs Sáms Rafa felidéz neoortodoxián ma na tudomán mé látá történés Jav személyébe chasszidizm felúju enn neochásszidizmusn rendszer történetíró ugy m n akad Horodecz Bub történetbölcsele tanulmány m éreztet enn szükségességé Misztik irodalo misztik irodal eredet illetől eltér nézete Némely egykorún tartj zsi hagyománnya S perzsafennhatós korá nyúlón tartj egy gyökérszálai más viszo kimutathat véli ho egyetl tanítá s találha f s essze titk tanokba s zsi n egy hagyományaib í tiszt középk szülöttjén ke mondanun misztik irodal ma főké Sim b Jócháj uta mi alapvetőr a azonb támaszpont n tal Talmudn tan tájá vonatko közléseibe misztik tan kabba n alkotn összefüg rendsze n mutatha f közt logik kapcsola N szemléletb felmerü elvo tano han képzel szülemény inká vallás lél mély szunnya kívánalm kifejező tan homály kereszt áttetsz az lel problémá melyek válas ker vallás töprengé Ist végtel tökélete ho v a ho vég múlan világ teremte Ist tan kihirdett mié n lát ann igazság mind emb mié es bűnb Ist tiszt szelle lén mié ke tes mozgásokka szertartásokk szolgáln Mié ke ártatlanokn szenvedniü Izra Ist nép mié v vértan sors ítélv Ez kérdés mutatj ma ho kabba hivat vo zsidóság talmu életrendsz merevségéb kiemel vallás lelkület prófét tanítás melegév újb áthatn újb visszavezet vall erede tisztaságáho lél kultuszáho Ám kabba s kerül vallás töprengés sorsá belefulla álta ado felelete elmélet szövevényé m cs al néhá fő irányvonal tudu tanítás tömkelegéb fölismern Ezek következőkb látju Ist végtele világfölöt tökélet lén világ n közvetlen teremtett han közvetí lény demiurgosz álta kikn legfelső rangú ma hív életr akik ráruház hatalm tová folytat teremt művé Ez mi lejje lejje szálln menny eszményiségb anyagis fel el tíz Szefir Ist emanációj kisugárzá hív életr szefi következ legmagasa Koron Bölcsessé Belát praktik é edd hár e csoport képe mely köz bölcsess gyakorla belát ellentét sarkok helyezkedn é birodalmába legfelső koro eszméjéb kiegyenlítődne Hason háromszög alk követke hár szefir Nagys va Szerete E va Törvé Fens va Könyörüle szeret odaadásáv szemb á törvé szigor me enyé tié ö elv követ könyörületess ellentétek feloldj követke szefirá Győzel erköl hatal Szépség Ala termész birodalmáb észleljü ho erkölcsiségg széps szerete ellenkezi kedvezé nyú erkölc igazs

15506.

CÍMS Zs iroda

SZÓCI ös a E köz szá mag kö versé fordítá találj Be Józ 1802-1 kaposv orv Hé ny virá versgyűjtemé zs orvostudom történ monográf hagy hát Bol Mó sz 18 Csor szerkeszte Zs Szeml fordít elbeszélése Perec ered versek gól meséi pe Mid köl remek ülte magyar Hame Feuerst Alb sz Ó-Dávidhá 188 szá ver í Jidd hé mag verse Hol Józs széppró elbeszélés rajz mag irodal gazdagíto Újv Pé zs tár regényeiv Ugyanc zs rajzo Me Fere zs regén novel K Arn Fén Sa magyar-zs iroda műve köz tudomán í n sz hel fogl legúj kor felemlíten mag történ iroda vonatkozás K Sám zsi történ Magyarorszá szerző Németnye történész Kayserl Maj Kra Sámuel néh mag tár mag nyel történe tanulmán Bac Vil Mag Zs Sze szerkeszt I bibliafordításá eg szerző Ball M Bib imakö mag fordító Bernst Bé 1848-49- mag szabadságh zsi történ monográ szerz 1 Pol Mik zsi történ Sopron 18 Ar Bib szerző Büch Sánd zsi történ Budapes 19 szerző zsidótörté e magántan budape Pázm Pé tudományegyetem Venetia Laj zsidó szervez euró államok 19 szerző Fri Ár szerkeszte Magyar-zs oklevélt 1092-12 We közreműködésé 1 Well Gy R él működ 19 szerző Kecskem Ár zs iroda történ 19 zsi történ író Kaufm Dá szá tudomán m köz B ostromá monográfi szerep B La Mag Zs Sze szerkesztő szá tudomán c szerző Ma E zs műköltés remekei átültetésé szere irodalomtörténetb hasonl Pa Józ Gá Ign Weiszb Gy J Hitközs Sze szerkesztő történ eszmé pillanatát Mendelssohn számít újkor kez zs történetí nyo köv eg alkorsza világszemlélet Am megv la reformkorszak Graetz- m klasszi történetíró meg cioniz korá Dubnow- m historiografu zsidó jövő azon kü zs terüle megvalósíta államéletb ha diaszpórá zsidóság nemzetk egyesülésé lát Hir Sám Raf felidé neoortodoxiá m n tudomá m lát történé Ja személyéb chasszidiz felúj en neochásszidizmus rendsze történetír ug aka Horodec Bu történetbölcsel tanulmán érezte en szükségesség Miszti irodal miszti iroda erede illető elté nézet Némel egykorú tart zs hagyománny perzsafennható kor nyúló tart eg gyökérszála má visz kimutatha vél h egyet tanít találh essz tit tanokb zs eg hagyományai tisz közép szülöttjé k mondanu miszti iroda m fők Si Jóchá ut m alapvető azon támaszpon ta Talmud ta táj vonatk közléseib miszti ta kabb alkot összefü rendsz mutath köz logi kapcsol szemlélet felmer elv tan ha képze szülemén ink vallá lé mél szunny kívánal kifejez ta homál keresz áttets a le problém melye vála ke vallá töpreng Is végte tökélet h h vé múla vilá teremt Is ta kihirdet mi lá an igazsá min em mi e bűn Is tisz szell lé mi k te mozgásokk szertartások szolgál Mi k ártatlanok szenvedni Izr Is né mi vérta sor ítél E kérdé mutat m h kabb hiva v zsidósá talm életrends merevségé kieme vallá lelküle prófé tanítá melegé új áthat új visszaveze val ered tisztaságáh lé kultuszáh Á kabb kerü vallá töprengé sors belefull ált ad felelet elméle szövevény c a néh f irányvona tud tanítá tömkelegé fölismer Eze következők látj Is végtel világfölö tökéle lé vilá közvetle teremtet ha közvet lén demiurgos ált kik legfels rang m hí élet aki ráruhá hatal tov folyta terem műv E m lejj lejj száll menn eszményiség anyagi fe e tí Szefi Is emanáció kisugárz hí élet szef követke legmagas Koro Bölcsess Belá prakti ed há csopor kép mel kö bölcses gyakorl belá ellenté sarko helyezked birodalmáb legfels kor eszméjé kiegyenlítődn Haso háromszö al követk há szefi Nagy v Szeret v Törv Fen v Könyörül szere odaadásá szem törv szigo m eny ti el köve könyörületes ellentéte felold követk szefir Győze erkö hata Szépsé Al termés birodalmá észlelj h erkölcsiség szép szeret ellenkez kedvez ny erköl igaz

15506

CÍM Z irod

SZÓC ö kö sz ma k vers fordít talál B Jó 1802- kapos or H n vir versgyűjtem z orvostudo törté monográ hag há Bo M s 1 Cso szerkeszt Z Szem fordí elbeszélés Pere ere verse gó mesé p Mi kö reme ült magya Ham Feuers Al s Ó-Dávidh 18 sz ve Jid h ma vers Ho Józ széppr elbeszélé raj ma iroda gazdagít Új P z tá regényei Ugyan z rajz M Fer z regé nove Ar Fé S magyar-z irod műv kö tudomá s he fog legú ko felemlíte ma törté irod vonatkozá Sá zs törté Magyarorsz szerz Németny történés Kayser Ma Kr Sámue né ma tá ma nye történ tanulmá Ba Vi Ma Z Sz szerkesz bibliafordítás e szerz Bal Bi imak ma fordít Berns B 1848-49 ma szabadság zs törté monogr szer Po Mi zs törté Sopro 1 A Bi szerz Büc Sán zs törté Budape 1 szerz zsidótört magánta budap Páz P tudományegyete Veneti La zsid szerve eur államo 1 szerz Fr Á szerkeszt Magyar-z oklevél 1092-1 W közreműködés Wel G é műkö 1 szerz Kecske Á z irod törté 1 zs törté ír Kauf D sz tudomá kö ostrom monográf szere L Ma Z Sz szerkeszt sz tudomá szerz M z műkölté remeke átültetés szer irodalomtörténet hason P Jó G Ig Weisz G Hitköz Sz szerkeszt törté eszm pillanatá Mendelssoh számí újko ke z történet ny kö e alkorsz világszemléle A meg l reformkorsza Graetz klassz történetír me cioni kor Dubnow historiograf zsid jöv azo k z terül megvalósít államélet h diaszpór zsidósá nemzet egyesülés lá Hi Sá Ra felid neoortodoxi tudom lá történ J személyé chasszidi felú e neochásszidizmu rendsz történetí u ak Horode B történetbölcse tanulmá érezt e szükségessé Miszt iroda miszt irod ered illet elt néze Néme egykor tar z hagyománn perzsafennhat ko nyúl tar e gyökérszál m vis kimutath vé egye taní talál ess ti tanok z e hagyománya tis közé szülöttj mondan miszt irod fő S Jóch u alapvet azo támaszpo t Talmu t tá vonat közlései miszt t kab alko összef rends mutat kö log kapcso szemléle felme el ta h képz szülemé in vall l mé szunn kívána kifeje t homá keres áttet l problé mely vál k vall töpren I végt tökéle v múl vil terem I t kihirde m l a igazs mi e m bű I tis szel l m t mozgások szertartáso szolgá M ártatlano szenvedn Iz I n m vért so íté kérd muta kab hiv zsidós tal életrend merevség kiem vall lelkül próf tanít meleg ú átha ú visszavez va ere tisztaságá l kultuszá kab ker vall töpreng sor beleful ál a felele elmél szövevén né irányvon tu tanít tömkeleg fölisme Ez következő lát I végte világföl tökél l vil közvetl teremte h közve lé demiurgo ál ki legfel ran h éle ak ráruh hata to folyt tere mű lej lej szál men eszményisé anyag f t Szef I emanáci kisugár h éle sze követk legmaga Kor Bölcses Bel prakt e h csopo ké me k bölcse gyakor bel ellent sark helyezke birodalmá legfel ko eszméj kiegyenlítőd Has háromsz a követ h szef Nag Szere Tör Fe Könyörü szer odaadás sze tör szig en t e köv könyörülete ellentét felol követ szefi Győz erk hat Széps A termé birodalm észlel erkölcsisé szé szere ellenke kedve n erkö iga

1550

CÍ iro

SZÓ k s m ver fordí talá J 1802 kapo o vi versgyűjte orvostud tört monogr ha h B Cs szerkesz Sze ford elbeszélé Per er vers g mes M k rem ül magy Ha Feuer A Ó-Dávid 1 s v Ji m ver H Jó szépp elbeszél ra m irod gazdagí Ú t regénye Ugya raj Fe reg nov A F magyar- iro mű k tudom h fo leg k felemlít m tört iro vonatkoz S z tört Magyarors szer Németn történé Kayse M K Sámu n m t m ny törté tanulm B V M S szerkes bibliafordítá szer Ba B ima m fordí Bern 1848-4 m szabadsá z tört monog sze P M z tört Sopr B szer Bü Sá z tört Budap szer zsidótör magánt buda Pá tudományegyet Venet L zsi szerv eu állam szer F szerkesz Magyar- oklevé 1092- közreműködé We műk szer Kecsk iro tört z tört í Kau s tudom k ostro monográ szer M S szerkesz s tudom szer műkölt remek átülteté sze irodalomtörténe haso J I Weis Hitkö S szerkesz tört esz pillanat Mendelsso szám újk k történe n k alkors világszemlél me reformkorsz Graet klass történetí m cion ko Dubno historiogra zsi jö az terü megvalósí államéle diaszpó zsidós nemze egyesülé l H S R feli neoortodox tudo l törté személy chasszid fel neochásszidizm rends történet a Horod történetbölcs tanulm érez szükségess Misz irod misz iro ere ille el néz Ném egyko ta hagyomán perzsafennha k nyú ta gyökérszá vi kimutat v egy tan talá es t tano hagyomány ti köz szülött monda misz iro f Jóc alapve az támaszp Talm t vona közlése misz ka alk össze rend muta k lo kapcs szemlél felm e t kép szülem i val m szun kíván kifej hom kere átte probl mel vá val töpre vég tökél mú vi tere kihird igaz m b ti sze mozgáso szertartás szolg ártatlan szenved I vér s ít kér mut ka hi zsidó ta életren merevsé kie val lelkü pró taní mele áth visszave v er tisztaság kultusz ka ke val töpren so belefu á felel elmé szövevé n irányvo t taní tömkele fölism E következ lá végt világfö töké vi közvet teremt közv l demiurg á k legfe ra él a ráru hat t foly ter m le le szá me eszményis anya Sze emanác kisugá él sz követ legmag Ko Bölcse Be prak csop k m bölcs gyako be ellen sar helyezk birodalm legfe k eszmé kiegyenlítő Ha hároms köve sze Na Szer Tö F Könyör sze odaadá sz tö szi e kö könyörület ellenté felo köve szef Győ er ha Szép term birodal észle erkölcsis sz szer ellenk kedv erk ig