15508.htm

CÍMSZÓ: Zsidó-jel

SZÓCIKK: Zsidó-jel. A középkorban viselték a zsidók a keresztényektől való megkülönböztetés gyanánt, aszerint, ahogy a törvények rájuk kényszerítették. A Zs. kötelező viselésére vonatkozó rendeletet Magyarországon II. Endre adta ki 1233., a szentszékkel kötött beregi szerződés értelmében (l. Beregi eskü). Ez a rendelkezés III. Ince pápának még 1215. a negyedik lateráni zsinaton hozott határozatából eredt, miután a Zs. viselését a keresztény államokban lakó zsidók számára kötelezővé tette. IV. Béla alatt a zsidók kedvező helyzetbe kerültek és a Zs. viselésének kérdése lekerült a napirendről. A zsidók V. István rövid uralkodása alatt és IV. László országlásának első idejében háborítatlanul éltek, ezalatt azonban az egyház szakadatlanul folytatta külföldön a harcot a zsidók jogai ellen. Mikor úgy látszott, hogy harcot magyar területre is eredményesen kiehet terjeszteni, a pápa szentszéki követ gyanánt Fülöp fermói püspököt küldte Magyarországba, aki 1279. Budán egyházi zsinatot tartott. Az egyházi kérdések rendezése után, a 125. pontban aztán foglalkozott a zsidókkal is és más megszorító és megalázó rendeletek mellett (l. Budai zsinat) határozatot hozott a mellen látható Zs. kötelező viseléséről. Eszerint minden zsidó férfinek és nőnek, ha utcán, vagy bármilyen nyilvános helyen mutatkozott, a felső ruha mellének baloldalán vörös posztóból készült kört kellett viselni. A idevonatkozó határozat utolsó pontja a szaracénosokra és mindennemű egyéb hitetlenekre vonatkozik, akik kék kör helyett sárga jelet tartoznak viselni. A zsinati határozatnak azonban nem volt meg most sem a gyakorlati eredménye és a zsidók az előírt vörös foltot ebben a korszakban nem viselték. Jóval később, 1421 körül a sárga folt lett aktuálissá, mert a Budai Törvénykönyv Zs.-nek tette meg, amelyet a zsidók számára előírt öltözeten arasznyi nagyságban kellett feltüntetni. Hogy a megalázás még súlyosabb legyen, a sárga foltot tette a Budai Törvénykönyv a kéjnők meg különböztető jeléül is. A sárga folt a budai zsinat által elrendelt piros folttal szemben német eredetű intézmény és csupán budai helyi törvény volt. A XV. századvégi Pozsonyban a zsidóöltözet is egészen más volt (l. Zsidó öltözet), sőt 1520 után, mikor a Zs. viselését az ország többi városaiban nagy nehezen megszüntették, Budán is felhagytak vele. Az idők során eddig is többször feledésbe jutottak a jelviseletek és főleg ennek tulajdonítható, hogy nem válhattak az országban egységes viseletté. Mint helyi szokás leginkább a németektől lakott városokban dívott a vegyes házi királyok alatt. 1520-ban Lajos szabadította fel a zsidókat a Zs.-ek viselete alól, mikor Pozsonyon keresztül akart utazni, de pénz híján ott rekedt. Valószínűleg ezt a szorult helyzetet használták fel a zsidók arra, hogy Báthory nádor közvetítésével szabadságukat megvásárolták. Ez a felszabadítás azonban nem ment könnyen, mert a király ismételt parancsai ellenére is rákényszerítették a zsidókra a Zs. viselését és ha ellen szegültek, kényszert és erőszakot alkalmaztak velük szemben. Pozsonyban rengeteg atrocitás származott ebből, míg végre 1521. II. Lajos, Bán Imre nádor révén érvényt szerzett parancsainak. Ekkor két évi nyugalom következett, de 1523. újabb izgatások kezdődtek, mire udvarmesterével, Trepka Andrással akart rendet teremteni, de nem sikerült. Ekkor újból felszólította a városi tanácsot. Még nagyobb mérvű bajok voltak Sopronban, Nagyszombatban pedig 1522. két ízben intette meg Szapolyai György, az erdélyi vajda öccse a zsidóbírót, Schaffer Jakabot, hogy szolgáltasson igazságot a zsidóknak. Hosszú és kínos küzdelem árán jutott csak el odáig a zsidóság, hogy végképp megszabadult a megbélyegző Zs.-ek viseletétől. (V. ö. Kohn S., «A zsidók története Magyarországon».

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5508. címszó a lexikon => 997. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15508.htm

CÍMSZÓ: Zsidó-jel

SZÓCIKK: Zsidó-jel. A középkorban viselték a zsidók a keresztényektől való megkülönböztetés gyanánt, aszerint, ahogy a törvények rájuk kényszerítették. A Zs. kötelező viselésére vonatkozó rendeletet Magyarországon II. Endre adta ki 1233., a szentszékkel kötött beregi szerződés értelmében l. Beregi eskü . Ez a rendelkezés III. Ince pápának még 1215. a negyedik lateráni zsinaton hozott határozatából eredt, miután a Zs. viselését a keresztény államokban lakó zsidók számára kötelezővé tette. IV. Béla alatt a zsidók kedvező helyzetbe kerültek és a Zs. viselésének kérdése lekerült a napirendről. A zsidók V. István rövid uralkodása alatt és IV. László országlásának első idejében háborítatlanul éltek, ezalatt azonban az egyház szakadatlanul folytatta külföldön a harcot a zsidók jogai ellen. Mikor úgy látszott, hogy harcot magyar területre is eredményesen kiehet terjeszteni, a pápa szentszéki követ gyanánt Fülöp fermói püspököt küldte Magyarországba, aki 1279. Budán egyházi zsinatot tartott. Az egyházi kérdések rendezése után, a 125. pontban aztán foglalkozott a zsidókkal is és más megszorító és megalázó rendeletek mellett l. Budai zsinat határozatot hozott a mellen látható Zs. kötelező viseléséről. Eszerint minden zsidó férfinek és nőnek, ha utcán, vagy bármilyen nyilvános helyen mutatkozott, a felső ruha mellének baloldalán vörös posztóból készült kört kellett viselni. A idevonatkozó határozat utolsó pontja a szaracénosokra és mindennemű egyéb hitetlenekre vonatkozik, akik kék kör helyett sárga jelet tartoznak viselni. A zsinati határozatnak azonban nem volt meg most sem a gyakorlati eredménye és a zsidók az előírt vörös foltot ebben a korszakban nem viselték. Jóval később, 1421 körül a sárga folt lett aktuálissá, mert a Budai Törvénykönyv Zs.-nek tette meg, amelyet a zsidók számára előírt öltözeten arasznyi nagyságban kellett feltüntetni. Hogy a megalázás még súlyosabb legyen, a sárga foltot tette a Budai Törvénykönyv a kéjnők meg különböztető jeléül is. A sárga folt a budai zsinat által elrendelt piros folttal szemben német eredetű intézmény és csupán budai helyi törvény volt. A XV. századvégi Pozsonyban a zsidóöltözet is egészen más volt l. Zsidó öltözet , sőt 1520 után, mikor a Zs. viselését az ország többi városaiban nagy nehezen megszüntették, Budán is felhagytak vele. Az idők során eddig is többször feledésbe jutottak a jelviseletek és főleg ennek tulajdonítható, hogy nem válhattak az országban egységes viseletté. Mint helyi szokás leginkább a németektől lakott városokban dívott a vegyes házi királyok alatt. 1520-ban Lajos szabadította fel a zsidókat a Zs.-ek viselete alól, mikor Pozsonyon keresztül akart utazni, de pénz híján ott rekedt. Valószínűleg ezt a szorult helyzetet használták fel a zsidók arra, hogy Báthory nádor közvetítésével szabadságukat megvásárolták. Ez a felszabadítás azonban nem ment könnyen, mert a király ismételt parancsai ellenére is rákényszerítették a zsidókra a Zs. viselését és ha ellen szegültek, kényszert és erőszakot alkalmaztak velük szemben. Pozsonyban rengeteg atrocitás származott ebből, míg végre 1521. II. Lajos, Bán Imre nádor révén érvényt szerzett parancsainak. Ekkor két évi nyugalom következett, de 1523. újabb izgatások kezdődtek, mire udvarmesterével, Trepka Andrással akart rendet teremteni, de nem sikerült. Ekkor újból felszólította a városi tanácsot. Még nagyobb mérvű bajok voltak Sopronban, Nagyszombatban pedig 1522. két ízben intette meg Szapolyai György, az erdélyi vajda öccse a zsidóbírót, Schaffer Jakabot, hogy szolgáltasson igazságot a zsidóknak. Hosszú és kínos küzdelem árán jutott csak el odáig a zsidóság, hogy végképp megszabadult a megbélyegző Zs.-ek viseletétől. V. ö. Kohn S., A zsidók története Magyarországon .

15508.ht

CÍMSZÓ Zsidó-je

SZÓCIKK Zsidó-jel középkorba viselté zsidó keresztényektő val megkülönbözteté gyanánt aszerint ahog törvénye ráju kényszerítették Zs kötelez viselésér vonatkoz rendelete Magyarországo II Endr adt k 1233. szentszékke kötöt bereg szerződé értelmébe l Bereg esk E rendelkezé III Inc pápána mé 1215 negyedi laterán zsinato hozot határozatábó eredt miutá Zs viselésé keresztén államokba lak zsidó számár kötelezőv tette IV Bél alat zsidó kedvez helyzetb kerülte é Zs viseléséne kérdés lekerül napirendről zsidó V Istvá rövi uralkodás alat é IV Lászl országlásána els idejébe háborítatlanu éltek ezalat azonba a egyhá szakadatlanu folytatt külföldö harco zsidó joga ellen Miko úg látszott hog harco magya területr i eredményese kiehe terjeszteni páp szentszék köve gyanán Fülö fermó püspökö küldt Magyarországba ak 1279 Budá egyház zsinato tartott A egyház kérdése rendezés után 125 pontba aztá foglalkozot zsidókka i é má megszorít é megaláz rendelete mellet l Buda zsina határozato hozot melle láthat Zs kötelez viseléséről Eszerin minde zsid férfine é nőnek h utcán vag bármilye nyilváno helye mutatkozott fels ruh melléne baloldalá vörö posztóbó készül kör kellet viselni idevonatkoz határoza utols pontj szaracénosokr é mindennem egyé hitetlenekr vonatkozik aki ké kö helyet sárg jele tartozna viselni zsinat határozatna azonba ne vol me mos se gyakorlat eredmény é zsidó a előír vörö folto ebbe korszakba ne viselték Jóva később 142 körü sárg fol let aktuálissá mer Buda Törvényköny Zs.-ne tett meg amelye zsidó számár előír öltözete araszny nagyságba kellet feltüntetni Hog megalázá mé súlyosab legyen sárg folto tett Buda Törvényköny kéjnő me különböztet jeléü is sárg fol buda zsina álta elrendel piro foltta szembe néme eredet intézmén é csupá buda hely törvén volt XV századvég Pozsonyba zsidóöltöze i egésze má vol l Zsid öltöze ső 152 után miko Zs viselésé a orszá több városaiba nag neheze megszüntették Budá i felhagyta vele A idő sorá eddi i többszö feledésb jutotta jelviselete é főle enne tulajdonítható hog ne válhatta a országba egysége viseletté Min hely szoká leginkáb németektő lakot városokba dívot vegye ház királyo alatt 1520-ba Lajo szabadított fe zsidóka Zs.-e viselet alól miko Pozsonyo keresztü akar utazni d pén híjá ot rekedt Valószínűle ez szorul helyzete használtá fe zsidó arra hog Báthor nádo közvetítéséve szabadságuka megvásárolták E felszabadítá azonba ne men könnyen mer királ ismétel parancsa ellenér i rákényszerítetté zsidókr Zs viselésé é h elle szegültek kényszer é erőszako alkalmazta velü szemben Pozsonyba rengete atrocitá származot ebből mí végr 1521 II Lajos Bá Imr nádo révé érvény szerzet parancsainak Ekko ké év nyugalo következett d 1523 újab izgatáso kezdődtek mir udvarmesterével Trepk Andrássa akar rende teremteni d ne sikerült Ekko újbó felszólított város tanácsot Mé nagyob mérv bajo volta Sopronban Nagyszombatba pedi 1522 ké ízbe intett me Szapolya György a erdély vajd öccs zsidóbírót Schaffe Jakabot hog szolgáltasso igazságo zsidóknak Hossz é kíno küzdele árá jutot csa e odái zsidóság hog végkép megszabadul megbélyegz Zs.-e viseletétől V ö Koh S. zsidó történet Magyarországo

15508.h

CÍMSZ Zsidó-j

SZÓCIK Zsidó-je középkorb viselt zsid keresztényekt va megkülönböztet gyanán aszerin aho törvény ráj kényszerítetté Z kötele viselésé vonatko rendelet Magyarország I End ad 1233 szentszékk kötö bere szerződ értelméb Bere es rendelkez II In pápán m 121 negyed laterá zsinat hozo határozatáb ered miut Z viselés kereszté államokb la zsid számá kötelező tett I Bé ala zsid kedve helyzet került Z viselésén kérdé lekerü napirendrő zsid Istv röv uralkodá ala I Lász országlásán el idejéb háborítatlan élte ezala azonb egyh szakadatlan folytat külföld harc zsid jog elle Mik ú látszot ho harc magy terület eredményes kieh terjeszten pá szentszé köv gyaná Fül ferm püspök küld Magyarországb a 127 Bud egyhá zsinat tartot egyhá kérdés rendezé utá 12 pontb azt foglalkozo zsidókk m megszorí megalá rendelet melle Bud zsin határozat hozo mell látha Z kötele viselésérő Eszeri mind zsi férfin nőne utcá va bármily nyilván hely mutatkozot fel ru mellén baloldal vör posztób készü kö kelle viseln idevonatko határoz utol pont szaracénosok mindenne egy hitetlenek vonatkozi ak k k helye sár jel tartozn viseln zsina határozatn azonb n vo m mo s gyakorla eredmén zsid előí vör folt ebb korszakb n viselté Jóv későb 14 kör sár fo le aktuáliss me Bud Törvénykön Zs.-n tet me amely zsid számá előí öltözet araszn nagyságb kelle feltüntetn Ho megaláz m súlyosa legye sár folt tet Bud Törvénykön kéjn m különbözte jelé i sár fo bud zsin ált elrende pir foltt szemb ném erede intézmé csup bud hel törvé vol X századvé Pozsonyb zsidóöltöz egész m vo Zsi öltöz s 15 utá mik Z viselés orsz töb városaib na nehez megszüntetté Bud felhagyt vel id sor edd többsz feledés jutott jelviselet fől enn tulajdoníthat ho n válhatt országb egység viselett Mi hel szok leginká németekt lako városokb dívo vegy há király alat 1520-b Laj szabadítot f zsidók Zs.- visele aló mik Pozsony kereszt aka utazn pé híj o reked Valószínűl e szoru helyzet használt f zsid arr ho Bátho nád közvetítésév szabadságuk megvásároltá felszabadít azonb n me könnye me kirá isméte parancs ellené rákényszerített zsidók Z viselés ell szegülte kénysze erőszak alkalmazt vel szembe Pozsonyb renget atrocit származo ebbő m vég 152 I Lajo B Im nád rév érvén szerze parancsaina Ekk k é nyugal következet 152 úja izgatás kezdődte mi udvarmesteréve Trep Andráss aka rend teremten n sikerül Ekk újb felszólítot váro tanácso M nagyo mér baj volt Sopronba Nagyszombatb ped 152 k ízb intet m Szapoly Györg erdél vaj öcc zsidóbíró Schaff Jakabo ho szolgáltass igazság zsidókna Hoss kín küzdel ár juto cs odá zsidósá ho végké megszabadu megbélyeg Zs.- viseletétő Ko S zsid történe Magyarország

15508.

CÍMS Zsidó-

SZÓCI Zsidó-j középkor visel zsi keresztények v megkülönbözte gyaná aszeri ah törvén rá kényszerített kötel viselés vonatk rendele Magyarorszá En a 123 szentszék köt ber szerző értelmé Ber e rendelke I I pápá 12 negye later zsina hoz határozatá ere miu viselé kereszt államok l zsi szám kötelez tet B al zsi kedv helyze kerül viselésé kérd leker napirendr zsi Ist rö uralkod al Lás országlásá e idejé háborítatla élt ezal azon egy szakadatla folyta külföl har zsi jo ell Mi látszo h har mag terüle eredménye kie terjeszte p szentsz kö gyan Fü fer püspö kül Magyarország 12 Bu egyh zsina tarto egyh kérdé rendez ut 1 pont az foglalkoz zsidók megszor megal rendele mell Bu zsi határoza hoz mel láth kötel viselésér Eszer min zs férfi nőn utc v bármil nyilvá hel mutatkozo fe r mellé balolda vö posztó kész k kell visel idevonatk határo uto pon szaracénoso mindenn eg hitetlene vonatkoz a hely sá je tartoz visel zsin határozat azon v m gyakorl eredmé zsi elő vö fol eb korszak viselt Jó késő 1 kö sá f l aktuális m Bu Törvénykö Zs.- te m amel zsi szám elő öltöze arasz nagyság kell feltüntet H megalá súlyos legy sá fol te Bu Törvénykö kéj különbözt jel sá f bu zsi ál elrend pi folt szem né ered intézm csu bu he törv vo századv Pozsony zsidóöltö egés v Zs öltö 1 ut mi viselé ors tö városai n nehe megszüntett Bu felhagy ve i so ed többs feledé jutot jelvisele fő en tulajdonítha h válhat ország egysé viselet M he szo legink németek lak városok dív veg h királ ala 1520- La szabadíto zsidó Zs. visel al mi Pozson keresz ak utaz p hí reke Valószínű szor helyze használ zsi ar h Báth ná közvetítésé szabadságu megvásárolt felszabadí azon m könny m kir ismét paranc ellen rákényszerítet zsidó viselé el szegült kénysz erősza alkalmaz ve szemb Pozsony renge atroci származ ebb vé 15 Laj I ná ré érvé szerz parancsain Ek nyuga következe 15 új izgatá kezdődt m udvarmesterév Tre András ak ren teremte sikerü Ek új felszólíto vár tanács nagy mé ba vol Sopronb Nagyszombat pe 15 íz inte Szapol Györ erdé va öc zsidóbír Schaf Jakab h szolgáltas igazsá zsidókn Hos kí küzde á jut c od zsidós h végk megszabad megbélye Zs. viseletét K zsi történ Magyarorszá

15508

CÍM Zsidó

SZÓC Zsidó- középko vise zs kereszténye megkülönbözt gyan aszer a törvé r kényszerítet köte viselé vonat rendel Magyarorsz E 12 szentszé kö be szerz értelm Be rendelk páp 1 negy late zsin ho határozat er mi visel keresz államo zs szá kötele te a zs ked helyz kerü viselés kér leke napirend zs Is r uralko a Lá országlás idej háborítatl él eza azo eg szakadatl folyt külfö ha zs j el M látsz ha ma terül eredmény ki terjeszt szents k gya F fe püsp kü Magyarorszá 1 B egy zsin tart egy kérd rende u pon a foglalko zsidó megszo mega rendel mel B zs határoz ho me lát köte viselésé Esze mi z férf nő ut bármi nyilv he mutatkoz f mell balold v poszt kés kel vise idevonat határ ut po szaracénos minden e hitetlen vonatko hel s j tarto vise zsi határoza azo gyakor eredm zs el v fo e korsza visel J kés k s aktuáli B Törvényk Zs. t ame zs szá el öltöz aras nagysá kel feltünte megal súlyo leg s fo t B Törvényk ké különböz je s b zs á elren p fol sze n ere intéz cs b h tör v század Pozson zsidóölt egé Z ölt u m visel or t városa neh megszüntet B felhag v s e több feled juto jelvisel f e tulajdoníth válha orszá egys visele h sz legin némete la városo dí ve kirá al 1520 L szabadít zsid Zs vise a m Pozso keres a uta h rek Valószín szo helyz haszná zs a Bát n közvetítés szabadság megvásárol felszabad azo könn ki ismé paran elle rákényszeríte zsid visel e szegül kénys erősz alkalma v szem Pozson reng atroc szárma eb v 1 La n r érv szer parancsai E nyug következ 1 ú izgat kezdőd udvarmesteré Tr Andrá a re teremt siker E ú felszólít vá tanác nag m b vo Sopron Nagyszomba p 1 í int Szapo Gyö erd v ö zsidóbí Scha Jaka szolgálta igazs zsidók Ho k küzd ju o zsidó vég megszaba megbély Zs viseleté zs törté Magyarorsz

1550

CÍ Zsid

SZÓ Zsidó középk vis z keresztény megkülönböz gya asze törv kényszeríte köt visel vona rende Magyarors 1 szentsz k b szer értel B rendel pá neg lat zsi h határoza e m vise keres állam z sz kötel t z ke hely ker viselé ké lek napiren z I uralk L országlá ide háborítat é ez az e szakadat foly külf h z e láts h m terü eredmén k terjesz szent gy f püs k Magyarorsz eg zsi tar eg kér rend po foglalk zsid megsz meg rende me z határo h m lá köt viselés Esz m fér n u bárm nyil h mutatko mel balol posz ké ke vis idevona hatá u p szaracéno minde hitetle vonatk he tart vis zs határoz az gyako ered z e f korsz vise ké aktuál Törvény Zs am z sz e öltö ara nagys ke feltünt mega súly le f Törvény k különbö j z elre fo sz er inté c tö száza Pozso zsidóöl eg öl vise o város ne megszünte felha töb fele jut jelvise tulajdonít válh orsz egy visel s legi német l város d v kir a 152 szabadí zsi Z vis Pozs kere ut re Valószí sz hely haszn z Bá közvetíté szabadsá megvásáro felszaba az kön k ism para ell rákényszerít zsi vise szegü kény erős alkalm sze Pozso ren atro szárm e L ér sze parancsa nyu követke izga kezdő udvarmester T Andr r terem sike felszólí v taná na v Sopro Nagyszomb in Szap Gy er zsidób Sch Jak szolgált igaz zsidó H küz j zsid vé megszab megbél Z viselet z tört Magyarors