Magyar Zsidó Lexikon: Zsidó kongresszus

15510.htm

CÍMSZÓ: Zsidó kongresszus

SZÓCIKK: Zsidó kongresszus. Az izraelita hitfelekezet képviselőinek egyetemes közgyűlése volt 1868. dec. 14., amelyet a magyar királyi kormány I. Ferenc József elhatározása alapján hívott egybe. A Zs. célját az egyházi és iskolai ügyek rendezésének kérdése alkotta azzal a kifejezett törekvéssel, hogy az izraelita hitfelekezet autonóm testületté legyen, mint a keresztény egyházak és ez autonómia keretében önmaga rendezze az ország izraelita polgárainak hitéleti és iskoláztatási ügyeit az ország állami és társadalmi viszonyainak megfelelően. A magyar zsidóságot ekkor már egyenjogúsította az 1867-i emancipációs törvény (l. Emancipáció) és éppen az emancipáció törvénybeiktatásával érkezett el az idő arra, hogy a magyar zsidóság felekezeti szervezkedésével a hitközségi vezetést és iskolaügyet beillessze az államélet kereteibe. Másfél évtizede várt már eldöntésre, hogy milyen irányzat érvényesüljön a hitközségek belső életében. A negyvenes évek elején a vallásreform problémája nyomult előtérbe és ez kettéválasztotta a zsidó hitéleti egységet. Az emancipáció érdekében, a magyarságba való beolvadás lehetőségeiért a reform-csoport a hitélet terén akart áldozatot hozni, a tradíciókhoz ragaszkodók viszont ahhoz az álláspontjukhoz kötötték magukat, hogy a hitükhöz való hűség nem ütközik ellentétbe az állampolgári lojalitással. Mikor aztán a gyülekezet vezetése, az iskolák rendje és szellemének irányítása és az ország zsidóságának megoldásra váró valamennyi kérdése elhatározást sürgetett, jó alkalomnak kínálkozott a nyílt szembeállásra a zsidó iskolaalap fölötti rendelkezési jog körül támadt vita. Mindegyik irányzat a maga befolyása körébe akarta vonni az iskolaalap fölötti rendelkezés jogát és így az iskolaügy a hitközségi vezetés rendezésre váró kérdésével együtt az egész zsidóság eleven problémája lett. E kérdések rendezésére 1868 febr. 16. Eötvös József báró a zsidóság bizalmi férfiait Budára kérette, hogy egy egybehívandó kongresszus részleteit megbeszélje. A bizalmi férfiak, kiknek névsorát Hirschler Ignác állította össze, a következők voltak: Adler Leó (Eperjes), Barnay Ignác (Pest), Baumgarten Fülöp (Pest), Diner Mór (Liptószentmiklós), Fischer Leó (Herend), dr. Fischer Lajos (Kolozsvár), Fleischmann Mór (Pest), Friedlieber Albert (Sátoraljaújhely), Goldberger Károly (Óbuda), Grün Izrael (Marosújvár), Hirschl Lipót (Gyöngyös), dr. Hirschler Ignác (Pest), Holitscher Fülöp (Pest), Holländer Leó (Eperjes), dr. Kain (Eperjes), Kohen J. (Pest), Krausz Zsigmond (Körösladány), Lányi Jakab (Pest), Löwy József (Nagykanizsa), Mezei Mór (Pest), Neumann Fülöp (Buda), Pappenheim Kálmán (Pozsony), dr. Pollák Henrik (Pest), Pollatschek (Nagykároly), dr. Popper József (Miskolc), Popper Lipót (Heinik), dr. Rózsay József (Pest), Schapringer Joachim (Pécs), Schermann Sámuel (Temesvár), Schlesinger Illés (Vágújhely), Schossberger S. W. (Pest), Singer Vilmos (Szeged), Steiner Lipót Nagyvárad), Ullmann Károly (Pest), Wahrmann Mór (Pest), Wallfisch Pál (Arad). E bizalmi férfiak tanácskozására egyetlen rabbit sem hívtak meg, amit Hirschler Ignác azzal indokolt meg, hogy még a látszatot is kerülni akarták, hogy esetleg vallásügyi kérdések is szóba kerülhetnek. Ez az óvatosság mit sem segített, mert a konferencia másodnapján az ellentétek kiéleződtek. A konzervatív tagok javaslatban kérték, hogy külön tanácskozhassanak, a miniszter azonban ezt azzal utasította el, hogy a «törvény csak egy izraelita vallást ismer». Végül is a konferencia többsége elfogadta az alábbi javaslatokat 1. A Mezei Mór által kidolgozott választási szabályzatot, melynek alapján a miniszter egybe hívja a kongresszust; 2 hitközségi szervezet tervét, mely egységes központi szervezetbe akarta foglalni az egész magyar zsidóságot s ügyeit országos képviselet útján óhajtotta rendben tartani és 3. iskolai szabályzatot, mely szerint a hitközségek népiskolákat, az országos zsidóság rabbi- és tanítóképző intézetet tartozik létesíteni Az elfogadott javaslat ellen a konzervatívok megint külön javaslatot terjesztettek elő azzal a megokolással, hogy elleneznek minden centralizációt és községi autonómiát követelnek. A miniszter álláspontja az volt, hogy bár a különvéleményt tudomásul veszi, nem látja be miért nem lehet a hitközségek vezetésének külső rendje és ügyvezetése egységes irányítású, Az ellentétek legfeljebb az istentisztelet és vallásgyakorlás körül mutatkozó felfogásoknál indokolhatók. Röviddel ezután országszerte megindult a választási mozgalom a legszenvedélyesebb agitációval. Az orthodoxok élén Hildesheimer Izrael dr. vezette a mozgalmat a rabbik kizárása ellen. A közhangulatot már nem csillapíthatta a szept. 25. kiadott miniszteri rendelet sem, amely megváltoztatva a királyi leirattal aug. 5. szétküldött választási szabályzatot, megengedte a rabbik választhatóságát. 1868 nov. 18. volt a választási nap és dec. 14. a pesti megyeházán tartották meg a kongresszust, amelyet Eötvös József kultuszminiszter nyitott meg. Kifejtette, hogy «a kormány a kongresszust csupán az izraelita vallástestületek szervezetének és hatáskörének megállapítására hívta egybe és ezért a hitelvek és vallástanok tanácskozásainak tárgyát nem képezik». Dec. l6-tól jan. 28-ig tartottak a megalakulás munkái. A Zs. elnöke Hirschler Ignác, alelnökei Popper Lipót és Wahrmann Mór, jegyzői Weinberger Adolf, Oblath Jakab, Kohut Sándor, Mezei Mór, Simon József és Rosenberg Izidor (Rósa Izsó) lettek. Jan. 28. került előterjesztésre a községszervezeti javaslat, majd pedig a kisebbségi különvélemény minden központi főhatóság mellőzésével teljes községi autonómiát követelt. Febr. 5. a felvetett vallásügyi kérdések elintézhetetlensége miatt az ellenzék negyvennyolc képviselője kivonult a teremből, ahol azután megszavazták a községszervezeti javaslatot, a további öt nap alatt pedig letárgyalták az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát is. Az elfogadott szervezeti javaslat szerint a szervezet alapja a hitközség, amely fenntartja az istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézményeket. Az a hitközség, amely ez intézményeket nem tudja fenntartani, a szomszéd hitközséggel együtt járáshitközséget alkot, teljes autonómiával, függetlenül minden más hitközségtől. Minden politikai község területén csak egy izraelita hitközség állhat fenn és minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni. E két rendelkezés utóbb lényegesen módosult, az első már egy évvel a Zs. után olyképpen, hogy az «egy izraelita hitközség» helyébe «egy kongresszusi vagy egy orthodox» került. Az utóbbit pedig az 1895. évi felekezetnélküliségről hozott törvény helyezte hatályon kívül. A hitközség igazgatását elöljáróság és képviselőtestület intézi, mely a hivatalnokokat választja és a szolgálati szabályzatot megállapítja. Rabbit valamennyi választó jogú tag választ és szerződéssel állapítja meg jogkörét, hogy összhangban álljon a következő határozatokkal: a rabbi jogosult és köteles felügyelni az istentiszteletre, köteles hitszónoklatot tartani, az elöljáróság felszólítására és azzal egyértelműen a rendkívüli istentisztelet rendjét megállapítani, a fiatalokat talmudra tanítani, vallási kérdésekre szóban vagy írásban felelni, ellenőrizni a személyzet vallásos életét, esketni vagy házasságot felbontani, chalicát végezni, anyakönyvet vezetni, a hitközséget azonban csak a hitközség különös felhatalmazásával képviselheti és az elöljáróság és a közgyűlés tanácskozásaiban csak az esetben vehet részt, ha erre külön meghívást kap. Rabbi és hitközség között felmerülő pereskedésben a kerületi bíróság ítél, de mód lehet az ügynek a rendes peres úton való intézésére is. Valamennyi hitközség 26 községkerületbe kap beosztást és minden kerület élén elöljáróság és képviselet áll. E kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a közvetítés a kerület hitközségei és az országos iroda útján a kormány közt, felügyelet a kerület tan- és jótékonysági intézményei fölött, valamint a kerületben felmerült vitás ügyek elintézése. A kerületi képviselők közül huszonnégyet kisorsolnak a kerületi bírák hatáskörének ellátására. Ezeknek ítélete jogerős. A kerületek elnökei külön testületet alkotnak, amely ellenőrzi az országos iskolai alapot, előkészíti az egyetemes gyűlést s indítványt tesz a hitközségeket érintő ügyekre vonatkozólag. A kerületi elnököknek ez a testülete választja meg az országos iroda elnökét, aki a közvetítő szerepet viszi a hitközségek és a mindenkori kormányok között. 1869 jún. 14. szentesítette a király az elfogadott alapszabályokat, ekkor azonban már országszerte megnyilvánult konzervatív körökben az elégedetlenség. Hiába szólította fel Eötvös József már nov.-ben a törvényhatóságokat, hogy a rabbik és elöljárók idéztessenek meg és magyaráztassék meg nekik, hogy a szabad választás alapján létrejött kongresszus többsége által elfogadott és a király által szentesített szabályzat rájuk nézve kötelező, de ez csak az adminisztrációra vonatkozik, a vallásos intézményekben és a hivatalnokok megválasztásában azonban nem állít korlátokat. A Hitőr egylet felfolyamodására 1870 márc. 18. a képviselőház határozatba hozta, hogy «tekintettel arra, hogy ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez, óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek, amiért is utasíttatik a kultuszminiszter, hogy a törvényhozásnak tüzetes határozatáig eddig kiadott összes rendeleteit fügessze fel.» A miniszter ápr. 2. eleget is tett a képviselőház utasításának. A Hitőr egylet azonban nem elégedett meg a negatív eredménnyel és az elveit követő hitközségeket külön szervezetbe tömörítette. Ez volt a végső kifejlése a Zs. következményeinek (l. Orthodox szervezet és Status quo ante szervezet). A Zs. óta eltelt hatvan év alatt nem tartottak kongresszust, bár az 1868-iki statútum elavult s a megváltozott viszonyoknak megfelelő megreformálását csak egy újabb kongresszus végezhetné el. Az Országos Izraelita Iroda 1929 márc. 12 és 13. Kollner Adolf báró elnöklete alatt éppen azért tartott országos értekezletet, hogy a statútum megreformálásához szükséges Zs.-t előkészítse.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5510. címszó a lexikon => 998. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15510.htm

CÍMSZÓ: Zsidó kongresszus

SZÓCIKK: Zsidó kongresszus. Az izraelita hitfelekezet képviselőinek egyetemes közgyűlése volt 1868. dec. 14., amelyet a magyar királyi kormány I. Ferenc József elhatározása alapján hívott egybe. A Zs. célját az egyházi és iskolai ügyek rendezésének kérdése alkotta azzal a kifejezett törekvéssel, hogy az izraelita hitfelekezet autonóm testületté legyen, mint a keresztény egyházak és ez autonómia keretében önmaga rendezze az ország izraelita polgárainak hitéleti és iskoláztatási ügyeit az ország állami és társadalmi viszonyainak megfelelően. A magyar zsidóságot ekkor már egyenjogúsította az 1867-i emancipációs törvény l. Emancipáció és éppen az emancipáció törvénybeiktatásával érkezett el az idő arra, hogy a magyar zsidóság felekezeti szervezkedésével a hitközségi vezetést és iskolaügyet beillessze az államélet kereteibe. Másfél évtizede várt már eldöntésre, hogy milyen irányzat érvényesüljön a hitközségek belső életében. A negyvenes évek elején a vallásreform problémája nyomult előtérbe és ez kettéválasztotta a zsidó hitéleti egységet. Az emancipáció érdekében, a magyarságba való beolvadás lehetőségeiért a reform-csoport a hitélet terén akart áldozatot hozni, a tradíciókhoz ragaszkodók viszont ahhoz az álláspontjukhoz kötötték magukat, hogy a hitükhöz való hűség nem ütközik ellentétbe az állampolgári lojalitással. Mikor aztán a gyülekezet vezetése, az iskolák rendje és szellemének irányítása és az ország zsidóságának megoldásra váró valamennyi kérdése elhatározást sürgetett, jó alkalomnak kínálkozott a nyílt szembeállásra a zsidó iskolaalap fölötti rendelkezési jog körül támadt vita. Mindegyik irányzat a maga befolyása körébe akarta vonni az iskolaalap fölötti rendelkezés jogát és így az iskolaügy a hitközségi vezetés rendezésre váró kérdésével együtt az egész zsidóság eleven problémája lett. E kérdések rendezésére 1868 febr. 16. Eötvös József báró a zsidóság bizalmi férfiait Budára kérette, hogy egy egybehívandó kongresszus részleteit megbeszélje. A bizalmi férfiak, kiknek névsorát Hirschler Ignác állította össze, a következők voltak: Adler Leó Eperjes , Barnay Ignác Pest , Baumgarten Fülöp Pest , Diner Mór Liptószentmiklós , Fischer Leó Herend , dr. Fischer Lajos Kolozsvár , Fleischmann Mór Pest , Friedlieber Albert Sátoraljaújhely , Goldberger Károly Óbuda , Grün Izrael Marosújvár , Hirschl Lipót Gyöngyös , dr. Hirschler Ignác Pest , Holitscher Fülöp Pest , Holländer Leó Eperjes , dr. Kain Eperjes , Kohen J. Pest , Krausz Zsigmond Körösladány , Lányi Jakab Pest , Löwy József Nagykanizsa , Mezei Mór Pest , Neumann Fülöp Buda , Pappenheim Kálmán Pozsony , dr. Pollák Henrik Pest , Pollatschek Nagykároly , dr. Popper József Miskolc , Popper Lipót Heinik , dr. Rózsay József Pest , Schapringer Joachim Pécs , Schermann Sámuel Temesvár , Schlesinger Illés Vágújhely , Schossberger S. W. Pest , Singer Vilmos Szeged , Steiner Lipót Nagyvárad , Ullmann Károly Pest , Wahrmann Mór Pest , Wallfisch Pál Arad . E bizalmi férfiak tanácskozására egyetlen rabbit sem hívtak meg, amit Hirschler Ignác azzal indokolt meg, hogy még a látszatot is kerülni akarták, hogy esetleg vallásügyi kérdések is szóba kerülhetnek. Ez az óvatosság mit sem segített, mert a konferencia másodnapján az ellentétek kiéleződtek. A konzervatív tagok javaslatban kérték, hogy külön tanácskozhassanak, a miniszter azonban ezt azzal utasította el, hogy a törvény csak egy izraelita vallást ismer . Végül is a konferencia többsége elfogadta az alábbi javaslatokat 1. A Mezei Mór által kidolgozott választási szabályzatot, melynek alapján a miniszter egybe hívja a kongresszust; 2 hitközségi szervezet tervét, mely egységes központi szervezetbe akarta foglalni az egész magyar zsidóságot s ügyeit országos képviselet útján óhajtotta rendben tartani és 3. iskolai szabályzatot, mely szerint a hitközségek népiskolákat, az országos zsidóság rabbi- és tanítóképző intézetet tartozik létesíteni Az elfogadott javaslat ellen a konzervatívok megint külön javaslatot terjesztettek elő azzal a megokolással, hogy elleneznek minden centralizációt és községi autonómiát követelnek. A miniszter álláspontja az volt, hogy bár a különvéleményt tudomásul veszi, nem látja be miért nem lehet a hitközségek vezetésének külső rendje és ügyvezetése egységes irányítású, Az ellentétek legfeljebb az istentisztelet és vallásgyakorlás körül mutatkozó felfogásoknál indokolhatók. Röviddel ezután országszerte megindult a választási mozgalom a legszenvedélyesebb agitációval. Az orthodoxok élén Hildesheimer Izrael dr. vezette a mozgalmat a rabbik kizárása ellen. A közhangulatot már nem csillapíthatta a szept. 25. kiadott miniszteri rendelet sem, amely megváltoztatva a királyi leirattal aug. 5. szétküldött választási szabályzatot, megengedte a rabbik választhatóságát. 1868 nov. 18. volt a választási nap és dec. 14. a pesti megyeházán tartották meg a kongresszust, amelyet Eötvös József kultuszminiszter nyitott meg. Kifejtette, hogy a kormány a kongresszust csupán az izraelita vallástestületek szervezetének és hatáskörének megállapítására hívta egybe és ezért a hitelvek és vallástanok tanácskozásainak tárgyát nem képezik . Dec. l6-tól jan. 28-ig tartottak a megalakulás munkái. A Zs. elnöke Hirschler Ignác, alelnökei Popper Lipót és Wahrmann Mór, jegyzői Weinberger Adolf, Oblath Jakab, Kohut Sándor, Mezei Mór, Simon József és Rosenberg Izidor Rósa Izsó lettek. Jan. 28. került előterjesztésre a községszervezeti javaslat, majd pedig a kisebbségi különvélemény minden központi főhatóság mellőzésével teljes községi autonómiát követelt. Febr. 5. a felvetett vallásügyi kérdések elintézhetetlensége miatt az ellenzék negyvennyolc képviselője kivonult a teremből, ahol azután megszavazták a községszervezeti javaslatot, a további öt nap alatt pedig letárgyalták az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát is. Az elfogadott szervezeti javaslat szerint a szervezet alapja a hitközség, amely fenntartja az istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézményeket. Az a hitközség, amely ez intézményeket nem tudja fenntartani, a szomszéd hitközséggel együtt járáshitközséget alkot, teljes autonómiával, függetlenül minden más hitközségtől. Minden politikai község területén csak egy izraelita hitközség állhat fenn és minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni. E két rendelkezés utóbb lényegesen módosult, az első már egy évvel a Zs. után olyképpen, hogy az egy izraelita hitközség helyébe egy kongresszusi vagy egy orthodox került. Az utóbbit pedig az 1895. évi felekezetnélküliségről hozott törvény helyezte hatályon kívül. A hitközség igazgatását elöljáróság és képviselőtestület intézi, mely a hivatalnokokat választja és a szolgálati szabályzatot megállapítja. Rabbit valamennyi választó jogú tag választ és szerződéssel állapítja meg jogkörét, hogy összhangban álljon a következő határozatokkal: a rabbi jogosult és köteles felügyelni az istentiszteletre, köteles hitszónoklatot tartani, az elöljáróság felszólítására és azzal egyértelműen a rendkívüli istentisztelet rendjét megállapítani, a fiatalokat talmudra tanítani, vallási kérdésekre szóban vagy írásban felelni, ellenőrizni a személyzet vallásos életét, esketni vagy házasságot felbontani, chalicát végezni, anyakönyvet vezetni, a hitközséget azonban csak a hitközség különös felhatalmazásával képviselheti és az elöljáróság és a közgyűlés tanácskozásaiban csak az esetben vehet részt, ha erre külön meghívást kap. Rabbi és hitközség között felmerülő pereskedésben a kerületi bíróság ítél, de mód lehet az ügynek a rendes peres úton való intézésére is. Valamennyi hitközség 26 községkerületbe kap beosztást és minden kerület élén elöljáróság és képviselet áll. E kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a közvetítés a kerület hitközségei és az országos iroda útján a kormány közt, felügyelet a kerület tan- és jótékonysági intézményei fölött, valamint a kerületben felmerült vitás ügyek elintézése. A kerületi képviselők közül huszonnégyet kisorsolnak a kerületi bírák hatáskörének ellátására. Ezeknek ítélete jogerős. A kerületek elnökei külön testületet alkotnak, amely ellenőrzi az országos iskolai alapot, előkészíti az egyetemes gyűlést s indítványt tesz a hitközségeket érintő ügyekre vonatkozólag. A kerületi elnököknek ez a testülete választja meg az országos iroda elnökét, aki a közvetítő szerepet viszi a hitközségek és a mindenkori kormányok között. 1869 jún. 14. szentesítette a király az elfogadott alapszabályokat, ekkor azonban már országszerte megnyilvánult konzervatív körökben az elégedetlenség. Hiába szólította fel Eötvös József már nov.-ben a törvényhatóságokat, hogy a rabbik és elöljárók idéztessenek meg és magyaráztassék meg nekik, hogy a szabad választás alapján létrejött kongresszus többsége által elfogadott és a király által szentesített szabályzat rájuk nézve kötelező, de ez csak az adminisztrációra vonatkozik, a vallásos intézményekben és a hivatalnokok megválasztásában azonban nem állít korlátokat. A Hitőr egylet felfolyamodására 1870 márc. 18. a képviselőház határozatba hozta, hogy tekintettel arra, hogy ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez, óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek, amiért is utasíttatik a kultuszminiszter, hogy a törvényhozásnak tüzetes határozatáig eddig kiadott összes rendeleteit fügessze fel. A miniszter ápr. 2. eleget is tett a képviselőház utasításának. A Hitőr egylet azonban nem elégedett meg a negatív eredménnyel és az elveit követő hitközségeket külön szervezetbe tömörítette. Ez volt a végső kifejlése a Zs. következményeinek l. Orthodox szervezet és Status quo ante szervezet . A Zs. óta eltelt hatvan év alatt nem tartottak kongresszust, bár az 1868-iki statútum elavult s a megváltozott viszonyoknak megfelelő megreformálását csak egy újabb kongresszus végezhetné el. Az Országos Izraelita Iroda 1929 márc. 12 és 13. Kollner Adolf báró elnöklete alatt éppen azért tartott országos értekezletet, hogy a statútum megreformálásához szükséges Zs.-t előkészítse.

15510.ht

CÍMSZÓ Zsid kongresszu

SZÓCIKK Zsid kongresszus A izraelit hitfelekeze képviselőine egyeteme közgyűlés vol 1868 dec 14. amelye magya király kormán I Feren Józse elhatározás alapjá hívot egybe Zs céljá a egyház é iskola ügye rendezéséne kérdés alkott azza kifejezet törekvéssel hog a izraelit hitfelekeze autonó testülett legyen min keresztén egyháza é e autonómi keretébe önmag rendezz a orszá izraelit polgáraina hitélet é iskoláztatás ügyei a orszá állam é társadalm viszonyaina megfelelően magya zsidóságo ekko má egyenjogúsított a 1867- emancipáció törvén l Emancipáci é éppe a emancipáci törvénybeiktatásáva érkezet e a id arra hog magya zsidósá felekezet szervezkedéséve hitközség vezetés é iskolaügye beillessz a államéle kereteibe Másfé évtized vár má eldöntésre hog milye irányza érvényesüljö hitközsége bels életében negyvene éve elejé vallásrefor problémáj nyomul előtérb é e kettéválasztott zsid hitélet egységet A emancipáci érdekében magyarságb val beolvadá lehetőségeiér reform-csopor hitéle teré akar áldozato hozni tradíciókho ragaszkodó viszon ahho a álláspontjukho kötötté magukat hog hitükhö val hűsé ne ütközi ellentétb a állampolgár lojalitással Miko aztá gyülekeze vezetése a iskolá rendj é szelleméne irányítás é a orszá zsidóságána megoldásr vár valamenny kérdés elhatározás sürgetett j alkalomna kínálkozot nyíl szembeállásr zsid iskolaala fölött rendelkezés jo körü támad vita Mindegyi irányza mag befolyás köréb akart vonn a iskolaala fölött rendelkezé jogá é íg a iskolaüg hitközség vezeté rendezésr vár kérdéséve együt a egés zsidósá eleve problémáj lett kérdése rendezésér 186 febr 16 Eötvö Józse bár zsidósá bizalm férfiai Budár kérette hog eg egybehívand kongresszu részletei megbeszélje bizalm férfiak kikne névsorá Hirschle Igná állított össze következő voltak Adle Le Eperje Barna Igná Pes Baumgarte Fülö Pes Dine Mó Liptószentmikló Fische Le Heren dr Fische Lajo Kolozsvá Fleischman Mó Pes Friedliebe Alber Sátoraljaújhel Goldberge Károl Óbud Grü Izrae Marosújvá Hirsch Lipó Gyöngyö dr Hirschle Igná Pes Holitsche Fülö Pes Hollände Le Eperje dr Kai Eperje Kohe J Pes Kraus Zsigmon Körösladán Lány Jaka Pes Löw Józse Nagykanizs Meze Mó Pes Neuman Fülö Bud Pappenhei Kálmá Pozson dr Pollá Henri Pes Pollatsche Nagykárol dr Poppe Józse Miskol Poppe Lipó Heini dr Rózsa Józse Pes Schapringe Joachi Péc Scherman Sámue Temesvá Schlesinge Illé Vágújhel Schossberge S W Pes Singe Vilmo Szege Steine Lipó Nagyvára Ullman Károl Pes Wahrman Mó Pes Wallfisc Pá Ara bizalm férfia tanácskozásár egyetle rabbi se hívta meg ami Hirschle Igná azza indokol meg hog mé látszato i kerüln akarták hog esetle vallásügy kérdése i szób kerülhetnek E a óvatossá mi se segített mer konferenci másodnapjá a ellentéte kiéleződtek konzervatí tago javaslatba kérték hog külö tanácskozhassanak miniszte azonba ez azza utasított el hog törvén csa eg izraelit vallás isme Végü i konferenci többség elfogadt a alább javaslatoka 1 Meze Mó álta kidolgozot választás szabályzatot melyne alapjá miniszte egyb hívj kongresszust hitközség szerveze tervét mel egysége központ szervezetb akart foglaln a egés magya zsidóságo ügyei országo képvisele útjá óhajtott rendbe tartan é 3 iskola szabályzatot mel szerin hitközsége népiskolákat a országo zsidósá rabbi é tanítóképz intézete tartozi létesíten A elfogadot javasla elle konzervatívo megin külö javaslato terjesztette el azza megokolással hog ellenezne minde centralizáció é község autonómiá követelnek miniszte álláspontj a volt hog bá különvélemény tudomásu veszi ne látj b miér ne lehe hitközsége vezetéséne küls rendj é ügyvezetés egysége irányítású A ellentéte legfeljeb a istentisztele é vallásgyakorlá körü mutatkoz felfogásokná indokolhatók Rövidde ezutá országszert megindul választás mozgalo legszenvedélyeseb agitációval A orthodoxo élé Hildesheime Izrae dr vezett mozgalma rabbi kizárás ellen közhangulato má ne csillapíthatt szept 25 kiadot miniszter rendele sem amel megváltoztatv király leiratta aug 5 szétküldöt választás szabályzatot megengedt rabbi választhatóságát 186 nov 18 vol választás na é dec 14 pest megyeházá tartottá me kongresszust amelye Eötvö Józse kultuszminiszte nyitot meg Kifejtette hog kormán kongresszus csupá a izraelit vallástestülete szervezeténe é hatásköréne megállapításár hívt egyb é ezér hitelve é vallástano tanácskozásaina tárgyá ne képezi Dec l6-tó jan 28-i tartotta megalakulá munkái Zs elnök Hirschle Ignác alelnöke Poppe Lipó é Wahrman Mór jegyző Weinberge Adolf Oblat Jakab Kohu Sándor Meze Mór Simo Józse é Rosenber Izido Rós Izs lettek Jan 28 kerül előterjesztésr községszervezet javaslat maj pedi kisebbség különvélemén minde központ főhatósá mellőzéséve telje község autonómiá követelt Febr 5 felvetet vallásügy kérdése elintézhetetlenség miat a ellenzé negyvennyol képviselőj kivonul teremből aho azutá megszavaztá községszervezet javaslatot tovább ö na alat pedi letárgyaltá a iskolaszerveze é jöv kongresszu szabályzatá is A elfogadot szervezet javasla szerin szerveze alapj hitközség amel fenntartj a istentiszteleti szertartási oktatás é jótékonyság intézményeket A hitközség amel e intézményeke ne tudj fenntartani szomszé hitközségge együt járáshitközsége alkot telje autonómiával függetlenü minde má hitközségtől Minde politika közsé területé csa eg izraelit hitközsé állha fen é minde zsid kötele valamel hitközséghe tartozni ké rendelkezé utób lényegese módosult a els má eg évve Zs utá olyképpen hog a eg izraelit hitközsé helyéb eg kongresszus vag eg orthodo került A utóbbi pedi a 1895 év felekezetnélküliségrő hozot törvén helyezt hatályo kívül hitközsé igazgatásá elöljárósá é képviselőtestüle intézi mel hivatalnokoka választj é szolgálat szabályzato megállapítja Rabbi valamenny választ jog ta válasz é szerződésse állapítj me jogkörét hog összhangba álljo következ határozatokkal rabb jogosul é kötele felügyeln a istentiszteletre kötele hitszónoklato tartani a elöljárósá felszólításár é azza egyértelműe rendkívül istentisztele rendjé megállapítani fiataloka talmudr tanítani vallás kérdésekr szóba vag írásba felelni ellenőrizn személyze valláso életét esketn vag házasságo felbontani chalicá végezni anyakönyve vezetni hitközsége azonba csa hitközsé különö felhatalmazásáva képviselhet é a elöljárósá é közgyűlé tanácskozásaiba csa a esetbe vehe részt h err külö meghívás kap Rabb é hitközsé közöt felmerül pereskedésbe kerület bírósá ítél d mó lehe a ügyne rende pere úto val intézésér is Valamenny hitközsé 2 községkerületb ka beosztás é minde kerüle élé elöljárósá é képvisele áll kerület képvisele hatásköréb tartozi közvetíté kerüle hitközsége é a országo irod útjá kormán közt felügyele kerüle tan é jótékonyság intézménye fölött valamin kerületbe felmerül vitá ügye elintézése kerület képviselő közü huszonnégye kisorsolna kerület bírá hatásköréne ellátására Ezekne ítélet jogerős kerülete elnöke külö testülete alkotnak amel ellenőrz a országo iskola alapot előkészít a egyeteme gyűlés indítvány tes hitközségeke érint ügyekr vonatkozólag kerület elnökökne e testület választj me a országo irod elnökét ak közvetít szerepe visz hitközsége é mindenkor kormányo között 186 jún 14 szentesített királ a elfogadot alapszabályokat ekko azonba má országszert megnyilvánul konzervatí körökbe a elégedetlenség Hiáb szólított fe Eötvö Józse má nov.-be törvényhatóságokat hog rabbi é elöljáró idéztessene me é magyaráztassé me nekik hog szaba választá alapjá létrejöt kongresszu többség álta elfogadot é királ álta szentesítet szabályza ráju nézv kötelező d e csa a adminisztrációr vonatkozik valláso intézményekbe é hivatalnoko megválasztásába azonba ne állí korlátokat Hitő egyle felfolyamodásár 187 márc 18 képviselőhá határozatb hozta hog tekintette arra hog ellenkezi vallásszabadsá elvével hog eg vallásközössé tagja többsé határozatáva kényszeríttessene hozzájáruln eg elveikke ellenkez szervezethez óhajtandó hog a ellentéte mielőb kiegyenlíttessenek amiér i utasíttati kultuszminiszter hog törvényhozásna tüzete határozatái eddi kiadot össze rendeletei fügessz fel miniszte ápr 2 elege i tet képviselőhá utasításának Hitő egyle azonba ne elégedet me negatí eredménnye é a elvei követ hitközségeke külö szervezetb tömörítette E vol végs kifejlés Zs következményeine l Orthodo szerveze é Statu qu ant szerveze Zs ót eltel hatva é alat ne tartotta kongresszust bá a 1868-ik statútu elavul megváltozot viszonyokna megfelel megreformálásá csa eg újab kongresszu végezhetn el A Országo Izraelit Irod 192 márc 1 é 13 Kollne Adol bár elnöklet alat éppe azér tartot országo értekezletet hog statútu megreformálásáho szüksége Zs.- előkészítse

15510.h

CÍMSZ Zsi kongressz

SZÓCIK Zsi kongresszu izraeli hitfelekez képviselőin egyetem közgyűlé vo 186 de 14 amely magy királ kormá Fere Józs elhatározá alapj hívo egyb Z célj egyhá iskol ügy rendezésén kérdé alkot azz kifejeze törekvésse ho izraeli hitfelekez auton testület legye mi kereszté egyház autonóm keretéb önma rendez orsz izraeli polgárain hitéle iskoláztatá ügye orsz álla társadal viszonyain megfelelőe magy zsidóság ekk m egyenjogúsítot 1867 emancipáci törvé Emancipác épp emancipác törvénybeiktatásáv érkeze i arr ho magy zsidós felekeze szervezkedésév hitközsé vezeté iskolaügy beilless államél kereteib Másf évtize vá m eldöntésr ho mily irányz érvényesülj hitközség bel életébe negyven év elej vallásrefo problémá nyomu előtér kettéválasztot zsi hitéle egysége emancipác érdekébe magyarság va beolvad lehetőségeié reform-csopo hitél ter aka áldozat hozn tradíciókh ragaszkod viszo ahh álláspontjukh kötött maguka ho hitükh va hűs n ütköz ellentét állampolgá lojalitássa Mik azt gyülekez vezetés iskol rend szellemén irányítá orsz zsidóságán megoldás vá valamenn kérdé elhatározá sürgetet alkalomn kínálkozo nyí szembeállás zsi iskolaal fölöt rendelkezé j kör táma vit Mindegy irányz ma befolyá köré akar von iskolaal fölöt rendelkez jog í iskolaü hitközsé vezet rendezés vá kérdésév együ egé zsidós elev problémá let kérdés rendezésé 18 feb 1 Eötv Józs bá zsidós bizal férfia Budá kérett ho e egybehívan kongressz részlete megbeszélj bizal férfia kikn névsor Hirschl Ign állítot össz következ volta Adl L Eperj Barn Ign Pe Baumgart Fül Pe Din M Liptószentmikl Fisch L Here d Fisch Laj Kolozsv Fleischma M Pe Friedlieb Albe Sátoraljaújhe Goldberg Káro Óbu Gr Izra Marosújv Hirsc Lip Gyöngy d Hirschl Ign Pe Holitsch Fül Pe Holländ L Eperj d Ka Eperj Koh Pe Krau Zsigmo Körösladá Lán Jak Pe Lö Józs Nagykaniz Mez M Pe Neuma Fül Bu Pappenhe Kálm Pozso d Poll Henr Pe Pollatsch Nagykáro d Popp Józs Misko Popp Lip Hein d Rózs Józs Pe Schapring Joach Pé Scherma Sámu Temesv Schlesing Ill Vágújhe Schossberg Pe Sing Vilm Szeg Stein Lip Nagyvár Ullma Káro Pe Wahrma M Pe Wallfis P Ar bizal férfi tanácskozásá egyetl rabb s hívt me am Hirschl Ign azz indoko me ho m látszat kerül akartá ho esetl vallásüg kérdés szó kerülhetne óvatoss m s segítet me konferenc másodnapj ellentét kiéleződte konzervat tag javaslatb kérté ho kül tanácskozhassana miniszt azonb e azz utasítot e ho törvé cs e izraeli vallá ism Vég konferenc többsé elfogad aláb javaslatok Mez M ált kidolgozo választá szabályzato melyn alapj miniszt egy hív kongresszus hitközsé szervez tervé me egység közpon szervezet akar foglal egé magy zsidóság ügye ország képvisel útj óhajtot rendb tarta iskol szabályzato me szeri hitközség népiskoláka ország zsidós rabb tanítókép intézet tartoz létesíte elfogado javasl ell konzervatív megi kül javaslat terjesztett e azz megokolássa ho ellenezn mind centralizáci közsé autonómi követelne miniszt álláspont vol ho b különvélemén tudomás vesz n lát mié n leh hitközség vezetésén kül rend ügyvezeté egység irányítás ellentét legfelje istentisztel vallásgyakorl kör mutatko felfogásokn indokolható Rövidd ezut országszer megindu választá mozgal legszenvedélyese agitációva orthodox él Hildesheim Izra d vezet mozgalm rabb kizárá elle közhangulat m n csillapíthat szep 2 kiado miniszte rendel se ame megváltoztat királ leiratt au szétküldö választá szabályzato megenged rabb választhatóságá 18 no 1 vo választá n de 1 pes megyeház tartott m kongresszus amely Eötv Józs kultuszminiszt nyito me Kifejtett ho kormá kongresszu csup izraeli vallástestület szervezetén hatáskörén megállapításá hív egy ezé hitelv vallástan tanácskozásain tárgy n képez De l6-t ja 28- tartott megalakul munká Z elnö Hirschl Igná alelnök Popp Lip Wahrma Mó jegyz Weinberg Adol Obla Jaka Koh Sándo Mez Mó Sim Józs Rosenbe Izid Ró Iz lette Ja 2 kerü előterjesztés községszerveze javasla ma ped kisebbsé különvélemé mind közpon főhatós mellőzésév telj közsé autonómi követel Feb felvete vallásüg kérdés elintézhetetlensé mia ellenz negyvennyo képviselő kivonu terembő ah azut megszavazt községszerveze javaslato továb n ala ped letárgyalt iskolaszervez jö kongressz szabályzat i elfogado szerveze javasl szeri szervez alap hitközsé ame fenntart istentisztelet szertartás oktatá jótékonysá intézményeke hitközsé ame intézmények n tud fenntartan szomsz hitközségg együ járáshitközség alko telj autonómiáva független mind m hitközségtő Mind politik közs terület cs e izraeli hitközs állh fe mind zsi kötel valame hitközségh tartozn k rendelkez utó lényeges módosul el m e évv Z ut olyképpe ho e izraeli hitközs helyé e kongresszu va e orthod kerül utóbb ped 189 é felekezetnélküliségr hozo törvé helyez hatály kívü hitközs igazgatás elöljárós képviselőtestül intéz me hivatalnokok választ szolgála szabályzat megállapítj Rabb valamenn válasz jo t válas szerződéss állapít m jogköré ho összhangb állj követke határozatokka rab jogosu kötel felügyel istentiszteletr kötel hitszónoklat tartan elöljárós felszólításá azz egyértelmű rendkívü istentisztel rendj megállapítan fiatalok talmud tanítan vallá kérdések szób va írásb feleln ellenőriz személyz vallás életé esket va házasság felbontan chalic végezn anyakönyv vezetn hitközség azonb cs hitközs külön felhatalmazásáv képviselhe elöljárós közgyűl tanácskozásaib cs esetb veh rész er kül meghívá ka Rab hitközs közö felmerü pereskedésb kerüle bírós íté m leh ügyn rend per út va intézésé i Valamenn hitközs községkerület k beosztá mind kerül él elöljárós képvisel ál kerüle képvisel hatásköré tartoz közvetít kerül hitközség ország iro útj kormá köz felügyel kerül ta jótékonysá intézmény fölöt valami kerületb felmerü vit ügy elintézés kerüle képvisel köz huszonnégy kisorsoln kerüle bír hatáskörén ellátásár Ezekn ítéle jogerő kerület elnök kül testület alkotna ame ellenőr ország iskol alapo előkészí egyetem gyűlé indítván te hitközségek érin ügyek vonatkozóla kerüle elnökökn testüle választ m ország iro elnöké a közvetí szerep vis hitközség mindenko kormány közöt 18 jú 1 szentesítet kirá elfogado alapszabályoka ekk azonb m országszer megnyilvánu konzervat körökb elégedetlensé Hiá szólítot f Eötv Józs m nov.-b törvényhatóságoka ho rabb elöljár idéztessen m magyaráztass m neki ho szab választ alapj létrejö kongressz többsé ált elfogado kirá ált szentesíte szabályz ráj néz kötelez cs adminisztráció vonatkozi vallás intézményekb hivatalnok megválasztásáb azonb n áll korlátoka Hit egyl felfolyamodásá 18 már 1 képviselőh határozat hozt ho tekintett arr ho ellenkez vallásszabads elvéve ho e vallásközöss tagj többs határozatáv kényszeríttessen hozzájárul e elveikk ellenke szervezethe óhajtand ho ellentét mielő kiegyenlíttessene amié utasíttat kultuszminiszte ho törvényhozásn tüzet határozatá edd kiado össz rendelete fügess fe miniszt áp eleg te képviselőh utasításána Hit egyl azonb n elégede m negat eredménny elve köve hitközségek kül szervezet tömörített vo vég kifejlé Z következményein Orthod szervez Stat q an szervez Z ó elte hatv ala n tartott kongresszus b 1868-i statút elavu megváltozo viszonyokn megfele megreformálás cs e úja kongressz végezhet e Ország Izraeli Iro 19 már 1 Kolln Ado bá elnökle ala épp azé tarto ország értekezlete ho statút megreformálásáh szükség Zs. előkészíts

15510.

CÍMS Zs kongress

SZÓCI Zs kongressz izrael hitfeleke képviselői egyete közgyűl v 18 d 1 amel mag kirá korm Fer Józ elhatároz alap hív egy cél egyh isko üg rendezésé kérd alko az kifejez törekvéss h izrael hitfeleke auto testüle legy m kereszt egyhá autonó kereté önm rende ors izrael polgárai hitél iskoláztat ügy ors áll társada viszonyai megfelelő mag zsidósá ek egyenjogúsíto 186 emancipác törv Emancipá ép emancipá törvénybeiktatásá érkez ar h mag zsidó felekez szervezkedésé hitközs vezet iskolaüg beilles államé keretei Más évtiz v eldöntés h mil irány érvényesül hitközsé be életéb negyve é ele vallásref problém nyom előté kettéválaszto zs hitél egység emancipá érdekéb magyarsá v beolva lehetőségei reform-csop hité te ak áldoza hoz tradíciók ragaszko visz ah álláspontjuk kötöt maguk h hitük v hű ütkö ellenté állampolg lojalitáss Mi az gyüleke vezeté isko ren szellemé irányít ors zsidóságá megoldá v valamen kérd elhatároz sürgete alkalom kínálkoz ny szembeállá zs iskolaa fölö rendelkez kö tám vi Mindeg irány m befoly kör aka vo iskolaa fölö rendelke jo iskola hitközs veze rendezé v kérdésé egy eg zsidó ele problém le kérdé rendezés 1 fe Eöt Józ b zsidó biza férfi Bud kéret h egybehíva kongress részlet megbeszél biza férfi kik névso Hirsch Ig állíto öss követke volt Ad Eper Bar Ig P Baumgar Fü P Di Liptószentmik Fisc Her Fisc La Kolozs Fleischm P Friedlie Alb Sátoraljaújh Goldber Kár Ób G Izr Marosúj Hirs Li Gyöng Hirsch Ig P Holitsc Fü P Hollän Eper K Eper Ko P Kra Zsigm Köröslad Lá Ja P L Józ Nagykani Me P Neum Fü B Pappenh Kál Pozs Pol Hen P Pollatsc Nagykár Pop Józ Misk Pop Li Hei Róz Józ P Schaprin Joac P Scherm Sám Temes Schlesin Il Vágújh Schossber P Sin Vil Sze Stei Li Nagyvá Ullm Kár P Wahrm P Wallfi A biza férf tanácskozás egyet rab hív m a Hirsch Ig az indok m h látsza kerü akart h eset vallásü kérdé sz kerülhetn óvatos segíte m konferen másodnap ellenté kiéleződt konzerva ta javaslat kért h kü tanácskozhassan minisz azon az utasíto h törv c izrael vall is Vé konferen többs elfoga alá javaslato Me ál kidolgoz választ szabályzat mely alap minisz eg hí kongresszu hitközs szerve terv m egysé közpo szerveze aka fogla eg mag zsidósá ügy orszá képvise út óhajto rend tart isko szabályzat m szer hitközsé népiskolák orszá zsidó rab tanítóké intéze tarto létesít elfogad javas el konzervatí meg kü javasla terjesztet az megokoláss h ellenez min centralizác közs autonóm követeln minisz álláspon vo h különvélemé tudomá ves lá mi le hitközsé vezetésé kü ren ügyvezet egysé irányítá ellenté legfelj istentiszte vallásgyakor kö mutatk felfogások indokolhat Rövid ezu országsze megind választ mozga legszenvedélyes agitációv orthodo é Hildeshei Izr veze mozgal rab kizár ell közhangula csillapítha sze kiad miniszt rende s am megváltozta kirá leirat a szétküld választ szabályzat megenge rab választhatóság 1 n v választ d pe megyehá tartot kongresszu amel Eöt Józ kultuszminisz nyit m Kifejtet h korm kongressz csu izrael vallástestüle szervezeté hatásköré megállapítás hí eg ez hitel vallásta tanácskozásai tárg képe D l6- j 28 tartot megalaku munk eln Hirsch Ign alelnö Pop Li Wahrm M jegy Weinber Ado Obl Jak Ko Sánd Me M Si Józ Rosenb Izi R I lett J ker előterjeszté községszervez javasl m pe kisebbs különvélem min közpo főható mellőzésé tel közs autonóm követe Fe felvet vallásü kérdé elintézhetetlens mi ellen negyvenny képvisel kivon teremb a azu megszavaz községszervez javaslat tová al pe letárgyal iskolaszerve j kongress szabályza elfogad szervez javas szer szerve ala hitközs am fenntar istentisztele szertartá oktat jótékonys intézmények hitközs am intézménye tu fenntarta szoms hitközség egy járáshitközsé alk tel autonómiáv függetle min hitközségt Min politi köz terüle c izrael hitköz áll f min zs köte valam hitközség tartoz rendelke ut lényege módosu e év u olyképp h izrael hitköz hely kongressz v ortho kerü utób pe 18 felekezetnélküliség hoz törv helye hatál kív hitköz igazgatá elöljáró képviselőtestü inté m hivatalnoko válasz szolgál szabályza megállapít Rab valamen válas j vála szerződés állapí jogkör h összhang áll követk határozatokk ra jogos köte felügye istentisztelet köte hitszónokla tarta elöljáró felszólítás az egyértelm rendkív istentiszte rend megállapíta fiatalo talmu taníta vall kérdése szó v írás felel ellenőri személy vallá élet eske v házassá felbonta chali végez anyaköny vezet hitközsé azon c hitköz külö felhatalmazásá képviselh elöljáró közgyű tanácskozásai c eset ve rés e kü meghív k Ra hitköz köz felmer pereskedés kerül bíró ít le ügy ren pe ú v intézés Valamen hitköz községkerüle beoszt min kerü é elöljáró képvise á kerül képvise hatáskör tarto közvetí kerü hitközsé orszá ir út korm kö felügye kerü t jótékonys intézmén fölö valam kerület felmer vi üg elintézé kerül képvise kö huszonnég kisorsol kerül bí hatásköré ellátásá Ezek ítél joger kerüle elnö kü testüle alkotn am ellenő orszá isko alap előkész egyete gyűl indítvá t hitközsége éri ügye vonatkozól kerül elnökök testül válasz orszá ir elnök közvet szere vi hitközsé mindenk kormán közö 1 j szentesíte kir elfogad alapszabályok ek azon országsze megnyilván konzerva körök elégedetlens Hi szólíto Eöt Józ nov.- törvényhatóságok h rab elöljá idéztesse magyaráztas nek h sza válasz alap létrej kongress többs ál elfogad kir ál szentesít szabály rá né kötele c adminisztráci vonatkoz vallá intézmények hivatalno megválasztásá azon ál korlátok Hi egy felfolyamodás 1 má képviselő határoza hoz h tekintet ar h ellenke vallásszabad elvév h vallásközös tag több határozatá kényszeríttesse hozzájáru elveik ellenk szervezeth óhajtan h ellenté miel kiegyenlíttessen ami utasítta kultuszminiszt h törvényhozás tüze határozat ed kiad öss rendelet füges f minisz á ele t képviselő utasításán Hi egy azon eléged nega eredménn elv köv hitközsége kü szerveze tömörítet v vé kifejl következményei Ortho szerve Sta a szerve elt hat al tartot kongresszu 1868- statú elav megváltoz viszonyok megfel megreformálá c új kongress végezhe Orszá Izrael Ir 1 má Koll Ad b elnökl al ép az tart orszá értekezlet h statú megreformálásá szüksé Zs előkészít

15510

CÍM Z kongres

SZÓC Z kongress izrae hitfelek képviselő egyet közgyű 1 ame ma kir kor Fe Jó elhatáro ala hí eg cé egy isk ü rendezés kér alk a kifeje törekvés izrae hitfelek aut testül leg keresz egyh auton keret ön rend or izrae polgára hité iskolázta üg or ál társad viszonya megfelel ma zsidós e egyenjogúsít 18 emancipá tör Emancip é emancip törvénybeiktatás érke a ma zsid feleke szervezkedés hitköz veze iskolaü beille állam kerete Má évti eldönté mi irán érvényesü hitközs b életé negyv el vallásre problé nyo előt kettéválaszt z hité egysé emancip érdeké magyars beolv lehetősége reform-cso hit t a áldoz ho tradíció ragaszk vis a álláspontju kötö magu hitü h ütk ellent állampol lojalitás M a gyülek vezet isk re szellem irányí or zsidóság megold valame kér elhatáro sürget alkalo kínálko n szembeáll z iskola föl rendelke k tá v Minde irán befol kö ak v iskola föl rendelk j iskol hitköz vez rendez kérdés eg e zsid el problé l kérd rendezé f Eö Jó zsid biz férf Bu kére egybehív kongres részle megbeszé biz férf ki névs Hirsc I állít ös követk vol A Epe Ba I Baumga F D Liptószentmi Fis He Fis L Koloz Fleisch Friedli Al Sátoraljaúj Goldbe Ká Ó Iz Marosú Hir L Gyön Hirsc I Holits F Hollä Epe Epe K Kr Zsig Körösla L J Jó Nagykan M Neu F Pappen Ká Poz Po He Pollats Nagyká Po Jó Mis Po L He Ró Jó Schapri Joa Scher Sá Teme Schlesi I Vágúj Schossbe Si Vi Sz Ste L Nagyv Ull Ká Wahr Wallf biz fér tanácskozá egye ra hí Hirsc I a indo látsz ker akar ese vallás kérd s kerülhet óvato segít konfere másodna ellent kiéleződ konzerv t javasla kér k tanácskozhassa minis azo a utasít tör izrae val i V konfere több elfog al javaslat M á kidolgo válasz szabályza mel ala minis e h kongressz hitköz szerv ter egys közp szervez ak fogl e ma zsidós üg orsz képvis ú óhajt ren tar isk szabályza sze hitközs népiskolá orsz zsid ra tanítók intéz tart létesí elfoga java e konzervat me k javasl terjeszte a megokolás ellene mi centralizá köz autonó követel minis álláspo v különvélem tudom ve l m l hitközs vezetés k re ügyveze egys irányít ellent legfel istentiszt vallásgyako k mutat felfogáso indokolha Rövi ez országsz megin válasz mozg legszenvedélye agitáció orthod Hildeshe Iz vez mozga ra kizá el közhangul csillapíth sz kia minisz rend a megváltozt kir leira szétkül válasz szabályza megeng ra választhatósá válasz p megyeh tarto kongressz ame Eö Jó kultuszminis nyi Kifejte kor kongress cs izrae vallástestül szervezet hatáskör megállapítá h e e hite vallást tanácskozása tár kép l6 2 tarto megalak mun el Hirsc Ig aleln Po L Wahr jeg Weinbe Ad Ob Ja K Sán M S Jó Rosen Iz let ke előterjeszt községszerve javas p kisebb különvéle mi közp főhat mellőzés te köz autonó követ F felve vallás kérd elintézhetetlen m elle negyvenn képvise kivo terem az megszava községszerve javasla tov a p letárgya iskolaszerv kongres szabályz elfoga szerve java sze szerv al hitköz a fennta istentisztel szertart okta jótékony intézménye hitköz a intézmény t fenntart szom hitközsé eg járáshitközs al te autonómiá függetl mi hitközség Mi polit kö terül izrae hitkö ál mi z köt vala hitközsé tarto rendelk u lényeg módos é olykép izrae hitkö hel kongress orth ker utó p 1 felekezetnélkülisé ho tör hely hatá kí hitkö igazgat elöljár képviselőtest int hivatalnok válas szolgá szabályz megállapí Ra valame vála vál szerződé állap jogkö összhan ál követ határozatok r jogo köt felügy istentisztele köt hitszónokl tart elöljár felszólítá a egyértel rendkí istentiszt ren megállapít fiatal talm tanít val kérdés sz írá fele ellenőr személ vall éle esk házass felbont chal vége anyakön veze hitközs azo hitkö kül felhatalmazás képvisel elöljár közgy tanácskozása ese v ré k meghí R hitkö kö felme pereskedé kerü bír í l üg re p intézé Valame hitkö községkerül beosz mi ker elöljár képvis kerü képvis hatáskö tart közvet ker hitközs orsz i ú kor k felügy ker jótékony intézmé föl vala kerüle felme v ü elintéz kerü képvis k huszonné kisorso kerü b hatáskör ellátás Eze íté joge kerül eln k testül alkot a ellen orsz isk ala előkés egyet gyű indítv hitközség ér ügy vonatkozó kerü elnökö testü válas orsz i elnö közve szer v hitközs minden kormá köz szentesít ki elfoga alapszabályo e azo országsz megnyilvá konzerv körö elégedetlen H szólít Eö Jó nov. törvényhatóságo ra elölj idéztess magyarázta ne sz válas ala létre kongres több á elfoga ki á szentesí szabál r n kötel adminisztrác vonatko vall intézménye hivataln megválasztás azo á korláto H eg felfolyamodá m képvisel határoz ho tekinte a ellenk vallásszaba elvé vallásközö ta töb határozat kényszeríttess hozzájár elvei ellen szervezet óhajta ellent mie kiegyenlíttesse am utasítt kultuszminisz törvényhozá tüz határoza e kia ös rendele füge minis el képvisel utasításá H eg azo elége neg eredmén el kö hitközség k szervez tömöríte v kifej következménye Orth szerv St szerv el ha a tarto kongressz 1868 stat ela megválto viszonyo megfe megreformál ú kongres végezh Orsz Izrae I m Kol A elnök a é a tar orsz értekezle stat megreformálás szüks Z előkészí

1551

CÍ kongre

SZÓ kongres izra hitfele képvisel egye közgy am m ki ko F J elhatár al h e c eg is rendezé ké al kifej törekvé izra hitfele au testü le keres egy auto kere ö ren o izra polgár hit iskolázt ü o á társa viszony megfele m zsidó egyenjogúsí 1 emancip tö Emanci emanci törvénybeiktatá érk m zsi felek szervezkedé hitkö vez iskola beill álla keret M évt eldönt m irá érvényes hitköz élet negy e vallásr probl ny elő kettéválasz hit egys emanci érdek magyar beol lehetőség reform-cs hi áldo h tradíci ragasz vi álláspontj köt mag hit üt ellen állampo lojalitá gyüle veze is r szelle irány o zsidósá megol valam ké elhatár sürge alkal kínálk szembeál iskol fö rendelk t Mind irá befo k a iskol fö rendel isko hitkö ve rende kérdé e zsi e probl kér rendez E J zsi bi fér B kér egybehí kongre részl megbesz bi fér k név Hirs állí ö követ vo Ep B Baumg Liptószentm Fi H Fi Kolo Fleisc Friedl A Sátoraljaú Goldb K I Maros Hi Gyö Hirs Holit Holl Ep Ep K Zsi Körösl J Nagyka Ne Pappe K Po P H Pollat Nagyk P J Mi P H R J Schapr Jo Sche S Tem Schles Vágú Schossb S V S St Nagy Ul K Wah Wall bi fé tanácskoz egy r h Hirs ind láts ke aka es vallá kér kerülhe óvat segí konfer másodn ellen kiélező konzer javasl ké tanácskozhass mini az utasí tö izra va konfer töb elfo a javasla kidolg válas szabályz me al mini kongress hitkö szer te egy köz szerve a fog m zsidó ü ors képvi óhaj re ta is szabályz sz hitköz népiskol ors zsi r tanító inté tar létes elfog jav konzerva m javas terjeszt megokolá ellen m centraliz kö auton követe mini állásp különvéle tudo v hitköz vezeté r ügyvez egy irányí ellen legfe istentisz vallásgyak muta felfogás indokolh Röv e országs megi válas moz legszenvedély agitáci ortho Hildesh I ve mozg r kiz e közhangu csillapít s ki minis ren megváltoz ki leir szétkü válas szabályz megen r választhatós válas megye tart kongress am E J kultuszmini ny Kifejt ko kongres c izra vallástestü szerveze hatáskö megállapít hit vallás tanácskozás tá ké l tart megala mu e Hirs I alel P Wah je Weinb A O J Sá J Rose I le k előterjesz községszerv java kiseb különvél m köz főha mellőzé t kö auton köve felv vallá kér elintézhetetle ell negyven képvis kiv tere a megszav községszerv javasl to letárgy iskolaszer kongre szabály elfog szerv jav sz szer a hitkö fennt istentiszte szertar okt jótékon intézmény hitkö intézmén fenntar szo hitközs e járáshitköz a t autonómi függet m hitközsé M poli k terü izra hitk á m kö val hitközs tart rendel lénye módo olyké izra hitk he kongres ort ke ut felekezetnélkülis h tö hel hat k hitk igazga elöljá képviselőtes in hivatalno vála szolg szabály megállap R valam vál vá szerződ álla jogk összha á köve határozato jog kö felüg istentisztel kö hitszónok tar elöljá felszólít egyérte rendk istentisz re megállapí fiata tal taní va kérdé s ír fel ellenő szemé val él es házas felbon cha vég anyakö vez hitköz az hitk kü felhatalmazá képvise elöljá közg tanácskozás es r megh hitk k felm peresked ker bí ü r intéz Valam hitk községkerü beos m ke elöljá képvi ker képvi hatásk tar közve ke hitköz ors ko felüg ke jótékon intézm fö val kerül felm elinté ker képvi huszonn kisors ker hatáskö ellátá Ez ít jog kerü el testü alko elle ors is al előké egye gy indít hitközsé é üg vonatkoz ker elnök test vála ors eln közv sze hitköz minde korm kö szentesí k elfog alapszabály az országs megnyilv konzer kör elégedetle szólí E J nov törvényhatóság r elöl idéztes magyarázt n s vála al létr kongre töb elfog k szentes szabá köte adminisztrá vonatk val intézmény hivatal megválasztá az korlát e felfolyamod képvise határo h tekint ellen vallásszab elv vallásköz t tö határoza kényszeríttes hozzájá elve elle szerveze óhajt ellen mi kiegyenlíttess a utasít kultuszminis törvényhoz tü határoz ki ö rendel füg mini e képvise utasítás e az elég ne eredmé e k hitközsé szerve tömörít kife következmény Ort szer S szer e h tart kongress 186 sta el megvált viszony megf megreformá kongre végez Ors Izra Ko elnö ta ors értekezl sta megreformálá szük előkész