15513.htm
CÍMSZÓ: Zsidó könyvészet
SZÓCIKK: "Zsidó
könyvészet. A Zs. a tartalmától független könyvnek a tudománya, amely a könyv
előállításának különböző módjaival foglalkozik a fejlődés sorrendjében. A Zs.-ről
szóló ismertetést a Biblián kell kezdenünk, amely az íráshoz szükséges
különböző anyagokat sorol fel. Ezek az anyagok két csoportra oszlanak. Az
elsőbe, amelynél a hetüket vésik, tartoznak a kövek és az érctáblák. A második
csoportba tartoznak az írott könyvek (Széfer). Ezek nevüket egy állatbőrről
kapták, amelynek egyik oldalát levakarták (szipér), kifényesítették és írásra
használták. Ez az írásanyag különbözött a görögök és a rómaiak írásanyagától,
mert ezek papirusz-cserjét és faháncsot használtak erre a célra. A papír
használata is csakhamar elterjedt a zsidóknál, amit az elefantinuszi leletek is
bizonyítanak. A zsidók mindamellett leginkább állati bőrből cserzett pergamenre
írtak. A Talmud szerint a pergament gyakran madarak, halak és kígyók bőréből
készült. Szokásban volt még cseréptáblára írni, ami a szamariai ásatásokból is
kiderült. De a cseréptáblát csak profán célokra használták, bibliai vagy
talmudi munkákat csak pergamenre volt szabad írni. A zsidó könyv legrégibb
formája a tekercs (megilla), amely úgy készült, hogy több oszlopformában tele
írott pergamendarabot bélhúrral összefűztek. Ez a tekercsforma - eltekintve a
ma is használt Tóra-tekercstől - a Kr. utáni VIII. sz.-ig nagyon elterjedt
volt, de már az V. sz.-ban használatos volt a kódexforma is. A Tóra-tekercset
csak tintával volt szabad írni; Alexandriában azért volt egy arany betűkkel
írott tekercs is. A pergament hátsó oldalára nem volt szabad írni. A
jeruzsálemi Szentélyben használt régi Tóra-tekercsek kis alakúak voltak, csak a
középkorban kezdtek áttérni a ma már általános nagy alakra. Ellentétben Rómával
és Görögországgal, ahol az írásmunkákat csak rabszolgák végezték, a zsidóknál
az írást már a legrégibb időkben az iskolákban tanították, úgy, hogy kezdetben
nem is akadt közöttük analfabéta. Bár minden egyes zsidó vallási kötelességének
tartotta, hogy saját kezűleg lemásoljon egy Tóra-példányt, - kivéve a
királyokat, akiknek számára az tilos volt - mégis kifejlődött egy a talmudi
időkben livlár-nak (latinul librarius), később szófer-nek. nevezett osztály,
melynek tagjai a Talmud-tanulmányozáson kívül a Tóra és általában a Szentírás
másolásával foglalkoztak. Ami a Tóra nyelvét és írásmódját illeti, az kezdetben
héber volt, Ezra idejében az arameus nyelv és az asszír betűk léptek ezek
helyébe, míg később ismét a héber lett a Tóra nyelve, de az asszír írás
megmaradt. A legrégibb, dátummal ellátott héber kéziratok a Kr. utáni X.
sz.-ból származnak. Egész tömegét találták az ilyen kéziratoknak Kairóban, de
sok közülük nincs keltezve. A későbbi kéziratok közül sok papírra van írva,
mert a XV. sz.-tól kezdve a papír használata csaknem általánossá lett. A
középkorban már több elnevezése van a kezdetben széfer névvel jelölt könyvnek.
Ezek: chibur, maamar; a kisebb iratokat magilla-nak, később, igeresz-nek
nevezték. A könyv lapja daf és a bibliában használt ole (latinul folium),
oldala ammud, tekercsformánál jerio és klóf. A kéziratok írásmódja különböző.
Főcsoportjai a kvadrátírás, a rabbinikus ú. n. rasi-írás és a kurzívírás. Egy
másik csoportosítás az országok után igazodik. Így ismeretes a szíriai, görög,
spanyol-északafrikai, olasz, német és franciaországi héber írásmód, amelyek
között azonban lényegtelen a különbség, íráshoz kezdetben szöget és
palavesszőt, később nádat (kajlmajsz, görögül kalamos) használtak. A nem-zsidó
könyvmásolók által oly sűrűn használt kalligráfiát (szépírás) a héber
kéziratokban is megtaláljuk, amelyek gyakran művészi illusztrációkkal vannak
díszítve. Különösen állatokat, oroszlánokat, medvéket és különböző madarakat
ábrázoltak ezek az illusztrációk, amelyeket néha olyan nagy számban
alkalmaztak, hogy - mint a reuchlini bibliai kódexnél látjuk - ezek valósággal
elnyomták a szöveget. A leggyakrabban a Bibliát illusztrálták, de a
zsinagógákban felolvasásra használt kéziratokban nem volt szabad
illusztrációkat alkalmazni. A legváltozatosabbak és a legszínesebb fantáziáról
tanúskodnak a Hagada-illusztrációk. Itt jóformán egyetlen mondat sincs, amelyet
képekkel ne illusztrálták volna. A leghíresebb és művészi szempontból legértékesebb
a szerajevói Hagada. Előszeretettel illusztrálták még az Eszter-könyvét és
általában az imakönyveket. Szokásos volt még az iniciálék alkalmazása, azaz a
könyvek vagy fejezeteik első szavának, vagy betűjének díszes formában való
ábrázolása is. Az első héber ősnyomtatvány (inkunabulum) 1475-ből származik. A
héber inkunabulumoknak, tehát az 1500 előtti ősnyomtatványoknak a száma 150,
ami meglehetősen kevés az eddig ismert, mintegy 30,000 inkunabulumhoz képest. A
könyvnyomtatás héber neve dofász, a görög tuposz szónak egyik változata. Más
nevei: koszav és chokak. Kezdetben csak a kvadrát- és a rabbinikus írást
használták nyomtatási célokra, a kurzív írás betűivel csak a XVIII. sz. végén
kezdtek nyomtatni. Már a könyvnyomtatás kezdetén a legváltozatosabb
betűtípusokkal rendelkeztek, így a mássalhangzókon kívül a magánhangzókkal a
hangsúly és az interpunkció feltüntetéséhez szükséges jelekkel. A legrégibb
könyvek folio vagy negyedív alakúak. Az oktáv és a kisebb formákat rituális
könyveknél alkalmazták, míg a vita iratok szokásos formája a fólió volt. Az
első nyomtatványok papírja nagyon erős, tartós és drága volt. Hogy a drága
papírt jól kihasználják a zsidó nyomdászok, megjegyzésekkel és kommentárokkal
töltötték ki az üres tereket, ami gyakran zavart okozott a szöveg megértése
körül. Kezdetben pergamenre is nyomtak, mint pl. az inkunabulumok egy részét,
de a pergamennyomás hamar kiment a divatból. A nyomdász héber neve madpisz, a
nyomdáé b?bájisz, a korrektort nicov al hadfusz-nak, a szedőt meco- réfnek vagy
meszádér-nek nevezik. A nyomtatás helyét a könyvek fedéllapjain vagy első
oldalán címerformájú jelek tüntették fel. A címlapot már kezdetben díszes,
többnyire figurális illusztrációkkal nyomtatták. A fametszetű iniciálék
továbbra is megmaradtak. A nyomda tulajdonosok kezdetben kiadók és kereskedők
is voltak. A szó szoros értelmében vett könyvkereskedelemről csak a XVIII.
sz.-ban lehet beszélni. Jól megszervezett zsidókönyvkereskedelem azonban csak a
XIX. sz. közepén fejlődött ki. A legjelentősebb héber könyv gyűjteményeket a
következő könyvtárak tartalmazzák: az oxfordi könyvtár, amelynek a tulajdonába
került: David Oppenheim, a híres prágai rabbi nagyértékű gyűjteménye, a British
Museum, a leningrádi ázsiai múzeum és a Vatikán könyvtára, A legteljesebb héber
könyvtár jelen leg a newyorki Jewish Theological Seminary, amelynek 80,000
kötete van. A könyvek kötési anyaga többnyire bőr, pergament vagy papír
kéziratoknál azonban nagyon ritka a papírkötés. A könyvkötészet művészetet a
XIV. és XV. sz.-ban érte el a tetőpontját. Speciális zsidó könyvkötészetről nem
igen lehet beszélni, miután a héber könyvek kötésénél majdnem mindig az
általában szokásos sémákat alkalmazták. A Zs. a XVIII. sz.-ig szépen fejlődött
és lépést tartott az általános könyvművészet fejlődésével. A XIX. sz.-ban a
tömeggyártás elterjedésével ezen a téren bizonyos visszaesés volt észlelhető; a
héber könyveknek úgy a papírja, mint betűi, nyomása és egész kiállítása sok
kívánni valót hagytak hátra. A XX. sz. elején a Zs. is nagyszerű lendületet
vett, de a zsidó bibliográfia csak 1924 óta - mikor megalakult «A zsidó könyv
barátainak Soncino-társasága» - mutat fel figyelemreméltó eredményeket."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5513. címszó a lexikon =>
1000. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15513.htm
CÍMSZÓ: Zsidó könyvészet
SZÓCIKK: Zsidó könyvészet. A Zs. a tartalmától független könyvnek a
tudománya, amely a könyv előállításának különböző módjaival foglalkozik a
fejlődés sorrendjében. A Zs.-ről szóló ismertetést a Biblián kell kezdenünk,
amely az íráshoz szükséges különböző anyagokat sorol fel. Ezek az anyagok két
csoportra oszlanak. Az elsőbe, amelynél a hetüket vésik, tartoznak a kövek és
az érctáblák. A második csoportba tartoznak az írott könyvek Széfer . Ezek
nevüket egy állatbőrről kapták, amelynek egyik oldalát levakarták szipér ,
kifényesítették és írásra használták. Ez az írásanyag különbözött a görögök és
a rómaiak írásanyagától, mert ezek papirusz-cserjét és faháncsot használtak
erre a célra. A papír használata is csakhamar elterjedt a zsidóknál, amit az
elefantinuszi leletek is bizonyítanak. A zsidók mindamellett leginkább állati
bőrből cserzett pergamenre írtak. A Talmud szerint a pergament gyakran madarak,
halak és kígyók bőréből készült. Szokásban volt még cseréptáblára írni, ami a
szamariai ásatásokból is kiderült. De a cseréptáblát csak profán célokra
használták, bibliai vagy talmudi munkákat csak pergamenre volt szabad írni. A
zsidó könyv legrégibb formája a tekercs megilla , amely úgy készült, hogy több
oszlopformában tele írott pergamendarabot bélhúrral összefűztek. Ez a
tekercsforma - eltekintve a ma is használt Tóra-tekercstől - a Kr. utáni VIII.
sz.-ig nagyon elterjedt volt, de már az V. sz.-ban használatos volt a
kódexforma is. A Tóra-tekercset csak tintával volt szabad írni; Alexandriában
azért volt egy arany betűkkel írott tekercs is. A pergament hátsó oldalára nem
volt szabad írni. A jeruzsálemi Szentélyben használt régi Tóra-tekercsek kis
alakúak voltak, csak a középkorban kezdtek áttérni a ma már általános nagy
alakra. Ellentétben Rómával és Görögországgal, ahol az írásmunkákat csak
rabszolgák végezték, a zsidóknál az írást már a legrégibb időkben az iskolákban
tanították, úgy, hogy kezdetben nem is akadt közöttük analfabéta. Bár minden
egyes zsidó vallási kötelességének tartotta, hogy saját kezűleg lemásoljon egy
Tóra-példányt, - kivéve a királyokat, akiknek számára az tilos volt - mégis
kifejlődött egy a talmudi időkben livlár-nak latinul librarius , később
szófer-nek. nevezett osztály, melynek tagjai a Talmud-tanulmányozáson kívül a
Tóra és általában a Szentírás másolásával foglalkoztak. Ami a Tóra nyelvét és
írásmódját illeti, az kezdetben héber volt, Ezra idejében az arameus nyelv és
az asszír betűk léptek ezek helyébe, míg később ismét a héber lett a Tóra
nyelve, de az asszír írás megmaradt. A legrégibb, dátummal ellátott héber
kéziratok a Kr. utáni X. sz.-ból származnak. Egész tömegét találták az ilyen
kéziratoknak Kairóban, de sok közülük nincs keltezve. A későbbi kéziratok közül
sok papírra van írva, mert a XV. sz.-tól kezdve a papír használata csaknem
általánossá lett. A középkorban már több elnevezése van a kezdetben széfer
névvel jelölt könyvnek. Ezek: chibur, maamar; a kisebb iratokat magilla-nak,
később, igeresz-nek nevezték. A könyv lapja daf és a bibliában használt ole
latinul folium , oldala ammud, tekercsformánál jerio és klóf. A kéziratok
írásmódja különböző. Főcsoportjai a kvadrátírás, a rabbinikus ú. n. rasi-írás
és a kurzívírás. Egy másik csoportosítás az országok után igazodik. Így
ismeretes a szíriai, görög, spanyol-északafrikai, olasz, német és
franciaországi héber írásmód, amelyek között azonban lényegtelen a különbség,
íráshoz kezdetben szöget és palavesszőt, később nádat kajlmajsz, görögül
kalamos használtak. A nem-zsidó könyvmásolók által oly sűrűn használt
kalligráfiát szépírás a héber kéziratokban is megtaláljuk, amelyek gyakran
művészi illusztrációkkal vannak díszítve. Különösen állatokat, oroszlánokat,
medvéket és különböző madarakat ábrázoltak ezek az illusztrációk, amelyeket
néha olyan nagy számban alkalmaztak, hogy - mint a reuchlini bibliai kódexnél
látjuk - ezek valósággal elnyomták a szöveget. A leggyakrabban a Bibliát
illusztrálták, de a zsinagógákban felolvasásra használt kéziratokban nem volt
szabad illusztrációkat alkalmazni. A legváltozatosabbak és a legszínesebb
fantáziáról tanúskodnak a Hagada-illusztrációk. Itt jóformán egyetlen mondat
sincs, amelyet képekkel ne illusztrálták volna. A leghíresebb és művészi
szempontból legértékesebb a szerajevói Hagada. Előszeretettel illusztrálták még
az Eszter-könyvét és általában az imakönyveket. Szokásos volt még az iniciálék
alkalmazása, azaz a könyvek vagy fejezeteik első szavának, vagy betűjének
díszes formában való ábrázolása is. Az első héber ősnyomtatvány inkunabulum
1475-ből származik. A héber inkunabulumoknak, tehát az 1500 előtti
ősnyomtatványoknak a száma 150, ami meglehetősen kevés az eddig ismert, mintegy
30,000 inkunabulumhoz képest. A könyvnyomtatás héber neve dofász, a görög
tuposz szónak egyik változata. Más nevei: koszav és chokak. Kezdetben csak a
kvadrát- és a rabbinikus írást használták nyomtatási célokra, a kurzív írás
betűivel csak a XVIII. sz. végén kezdtek nyomtatni. Már a könyvnyomtatás
kezdetén a legváltozatosabb betűtípusokkal rendelkeztek, így a mássalhangzókon
kívül a magánhangzókkal a hangsúly és az interpunkció feltüntetéséhez szükséges
jelekkel. A legrégibb könyvek folio vagy negyedív alakúak. Az oktáv és a kisebb
formákat rituális könyveknél alkalmazták, míg a vita iratok szokásos formája a
fólió volt. Az első nyomtatványok papírja nagyon erős, tartós és drága volt.
Hogy a drága papírt jól kihasználják a zsidó nyomdászok, megjegyzésekkel és
kommentárokkal töltötték ki az üres tereket, ami gyakran zavart okozott a
szöveg megértése körül. Kezdetben pergamenre is nyomtak, mint pl. az
inkunabulumok egy részét, de a pergamennyomás hamar kiment a divatból. A
nyomdász héber neve madpisz, a nyomdáé b?bájisz, a korrektort nicov al
hadfusz-nak, a szedőt meco- réfnek vagy meszádér-nek nevezik. A nyomtatás
helyét a könyvek fedéllapjain vagy első oldalán címerformájú jelek tüntették
fel. A címlapot már kezdetben díszes, többnyire figurális illusztrációkkal
nyomtatták. A fametszetű iniciálék továbbra is megmaradtak. A nyomda
tulajdonosok kezdetben kiadók és kereskedők is voltak. A szó szoros értelmében
vett könyvkereskedelemről csak a XVIII. sz.-ban lehet beszélni. Jól
megszervezett zsidókönyvkereskedelem azonban csak a XIX. sz. közepén fejlődött
ki. A legjelentősebb héber könyv gyűjteményeket a következő könyvtárak
tartalmazzák: az oxfordi könyvtár, amelynek a tulajdonába került: David
Oppenheim, a híres prágai rabbi nagyértékű gyűjteménye, a British Museum, a
leningrádi ázsiai múzeum és a Vatikán könyvtára, A legteljesebb héber könyvtár
jelen leg a newyorki Jewish Theological Seminary, amelynek 80,000 kötete van. A
könyvek kötési anyaga többnyire bőr, pergament vagy papír kéziratoknál azonban
nagyon ritka a papírkötés. A könyvkötészet művészetet a XIV. és XV. sz.-ban
érte el a tetőpontját. Speciális zsidó könyvkötészetről nem igen lehet
beszélni, miután a héber könyvek kötésénél majdnem mindig az általában szokásos
sémákat alkalmazták. A Zs. a XVIII. sz.-ig szépen fejlődött és lépést tartott
az általános könyvművészet fejlődésével. A XIX. sz.-ban a tömeggyártás
elterjedésével ezen a téren bizonyos visszaesés volt észlelhető; a héber
könyveknek úgy a papírja, mint betűi, nyomása és egész kiállítása sok kívánni
valót hagytak hátra. A XX. sz. elején a Zs. is nagyszerű lendületet vett, de a
zsidó bibliográfia csak 1924 óta - mikor megalakult A zsidó könyv barátainak
Soncino-társasága - mutat fel figyelemreméltó eredményeket.
15513.ht
CÍMSZÓ Zsid könyvésze
SZÓCIKK Zsid könyvészet Zs tartalmátó függetle könyvne tudománya amel köny
előállításána különböz módjaiva foglalkozi fejlődé sorrendjében Zs.-rő szól
ismertetés Bibliá kel kezdenünk amel a írásho szüksége különböz anyagoka soro
fel Eze a anyago ké csoportr oszlanak A elsőbe amelyné hetüke vésik tartozna
köve é a érctáblák másodi csoportb tartozna a írot könyve Széfe Eze nevüke eg
állatbőrrő kapták amelyne egyi oldalá levakartá szipé kifényesítetté é írásr
használták E a írásanya különbözöt görögö é rómaia írásanyagától mer eze
papirusz-cserjé é faháncso használta err célra papí használat i csakhama
elterjed zsidóknál ami a elefantinusz lelete i bizonyítanak zsidó mindamellet
leginkáb állat bőrbő cserzet pergamenr írtak Talmu szerin pergamen gyakra
madarak hala é kígyó bőrébő készült Szokásba vol mé cseréptáblár írni am
szamaria ásatásokbó i kiderült D cseréptáblá csa profá célokr használták biblia
vag talmud munkáka csa pergamenr vol szaba írni zsid köny legrégib formáj
tekerc megill amel úg készült hog töb oszlopformába tel írot pergamendarabo
bélhúrra összefűztek E tekercsform eltekintv m i használ Tóra-tekercstő Kr után
VIII sz.-i nagyo elterjed volt d má a V sz.-ba használato vol kódexform is
Tóra-tekercse csa tintáva vol szaba írni Alexandriába azér vol eg aran betűkke
írot tekerc is pergamen háts oldalár ne vol szaba írni jeruzsálem Szentélybe
használ rég Tóra-tekercse ki alakúa voltak csa középkorba kezdte áttérn m má
általáno nag alakra Ellentétbe Rómáva é Görögországgal aho a írásmunkáka csa
rabszolgá végezték zsidókná a írás má legrégib időkbe a iskolákba tanították
úgy hog kezdetbe ne i akad közöttü analfabéta Bá minde egye zsid vallás
kötelességéne tartotta hog sajá kezűle lemásoljo eg Tóra-példányt kivév
királyokat akikne számár a tilo vol mégi kifejlődöt eg talmud időkbe livlár-na
latinu librariu későb szófer-nek nevezet osztály melyne tagja
Talmud-tanulmányozáso kívü Tór é általába Szentírá másolásáva foglalkoztak Am
Tór nyelvé é írásmódjá illeti a kezdetbe hébe volt Ezr idejébe a arameu nyel é
a asszí betű lépte eze helyébe mí későb ismé hébe let Tór nyelve d a asszí írá
megmaradt legrégibb dátumma ellátot hébe kézirato Kr után X sz.-bó származnak
Egés tömegé találtá a ilye kéziratokna Kairóban d so közülü ninc keltezve
később kézirato közü so papírr va írva mer XV sz.-tó kezdv papí használat
csakne általánoss lett középkorba má töb elnevezés va kezdetbe széfe névve
jelöl könyvnek Ezek chibur maamar kiseb iratoka magilla-nak később igeresz-ne
nevezték köny lapj da é bibliába használ ol latinu foliu oldal ammud
tekercsformáná jeri é klóf kézirato írásmódj különböző Főcsoportja kvadrátírás
rabbiniku ú n rasi-írá é kurzívírás Eg mási csoportosítá a országo utá igazodik
Íg ismerete szíriai görög spanyol-északafrikai olasz néme é franciaország hébe
írásmód amelye közöt azonba lényegtele különbség írásho kezdetbe szöge é
palavesszőt későb náda kajlmajsz görögü kalamo használtak nem-zsid könyvmásoló
álta ol sűrű használ kalligráfiá szépírá hébe kéziratokba i megtaláljuk amelye
gyakra művész illusztrációkka vanna díszítve Különöse állatokat oroszlánokat
medvéke é különböz madaraka ábrázolta eze a illusztrációk amelyeke néh olya nag
számba alkalmaztak hog min reuchlin biblia kódexné látju eze valóságga elnyomtá
szöveget leggyakrabba Bibliá illusztrálták d zsinagógákba felolvasásr használ
kéziratokba ne vol szaba illusztrációka alkalmazni legváltozatosabba é
legszíneseb fantáziáró tanúskodna Hagada-illusztrációk It jóformá egyetle monda
sincs amelye képekke n illusztráltá volna leghíreseb é művész szempontbó
legértékeseb szerajevó Hagada Előszeretette illusztráltá mé a Eszter-könyvé é
általába a imakönyveket Szokáso vol mé a iniciálé alkalmazása aza könyve vag
fejezetei els szavának vag betűjéne dísze formába val ábrázolás is A els hébe
ősnyomtatván inkunabulu 1475-bő származik hébe inkunabulumoknak tehá a 150
előtt ősnyomtatványokna szám 150 am meglehetőse kevé a eddi ismert minteg 30,00
inkunabulumho képest könyvnyomtatá hébe nev dofász görö tupos szóna egyi
változata Má nevei kosza é chokak Kezdetbe csa kvadrát é rabbiniku írás
használtá nyomtatás célokra kurzí írá betűive csa XVIII sz végé kezdte
nyomtatni Má könyvnyomtatá kezdeté legváltozatosab betűtípusokka rendelkeztek
íg mássalhangzóko kívü magánhangzókka hangsúl é a interpunkci feltüntetéséhe
szüksége jelekkel legrégib könyve foli vag negyedí alakúak A oktá é kiseb
formáka rituáli könyvekné alkalmazták mí vit irato szokáso formáj fóli volt A
els nyomtatványo papírj nagyo erős tartó é drág volt Hog drág papír jó
kihasználjá zsid nyomdászok megjegyzésekke é kommentárokka töltötté k a üre
tereket am gyakra zavar okozot szöve megértés körül Kezdetbe pergamenr i
nyomtak min pl a inkunabulumo eg részét d pergamennyomá hama kimen divatból
nyomdás hébe nev madpisz nyomdá b?bájisz korrektor nico a hadfusz-nak szedő
meco réfne vag meszádér-ne nevezik nyomtatá helyé könyve fedéllapjai vag els
oldalá címerformáj jele tüntetté fel címlapo má kezdetbe díszes többnyir
figuráli illusztrációkka nyomtatták fametszet iniciálé továbbr i megmaradtak
nyomd tulajdonoso kezdetbe kiadó é kereskedő i voltak sz szoro értelmébe vet
könyvkereskedelemrő csa XVIII sz.-ba lehe beszélni Jó megszervezet
zsidókönyvkereskedele azonba csa XIX sz közepé fejlődöt ki legjelentőseb hébe
köny gyűjteményeke következ könyvtára tartalmazzák a oxford könyvtár amelyne
tulajdonáb került Davi Oppenheim híre prága rabb nagyérték gyűjteménye Britis
Museum leningrád ázsia múzeu é Vatiká könyvtára legteljeseb hébe könyvtá jele
le newyork Jewis Theologica Seminary amelyne 80,00 kötet van könyve kötés anyag
többnyir bőr pergamen vag papí kéziratokná azonba nagyo ritk papírkötés
könyvkötésze művészete XIV é XV sz.-ba ért e tetőpontját Speciáli zsid
könyvkötészetrő ne ige lehe beszélni miutá hébe könyve kötéséné majdne mindi a
általába szokáso sémáka alkalmazták Zs XVIII sz.-i szépe fejlődöt é lépés
tartot a általáno könyvművésze fejlődésével XIX sz.-ba tömeggyártá
elterjedéséve eze tére bizonyo visszaesé vol észlelhető hébe könyvekne úg
papírja min betűi nyomás é egés kiállítás so kívánn való hagyta hátra XX sz
elejé Zs i nagyszer lendülete vett d zsid bibliográfi csa 192 ót miko megalakul
zsid köny barátaina Soncino-társaság muta fe figyelemremélt eredményeket
15513.h
CÍMSZ Zsi könyvész
SZÓCIK Zsi könyvésze Z tartalmát függetl könyvn tudomány ame kön
előállításán különbö módjaiv foglalkoz fejlőd sorrendjébe Zs.-r szó ismerteté
Bibli ke kezdenün ame írásh szükség különbö anyagok sor fe Ez anyag k csoport
oszlana elsőb amelyn hetük vési tartozn köv érctáblá másod csoport tartozn íro
könyv Széf Ez nevük e állatbőrr kaptá amelyn egy oldal levakart szip
kifényesített írás használtá írásany különbözö görög római írásanyagátó me ez
papirusz-cserj faháncs használt er célr pap használa csakham elterje zsidókná
am elefantinus lelet bizonyítana zsid mindamelle leginká álla bőrb cserze
pergamen írta Talm szeri pergame gyakr madara hal kígy bőréb készül Szokásb vo
m cseréptáblá írn a szamari ásatásokb kiderül cseréptábl cs prof célok
használtá bibli va talmu munkák cs pergamen vo szab írn zsi kön legrégi formá
teker megil ame ú készül ho tö oszlopformáb te íro pergamendarab bélhúrr
összefűzte tekercsfor eltekint haszná Tóra-tekercst K utá VII sz.- nagy elterje
vol m sz.-b használat vo kódexfor i Tóra-tekercs cs tintáv vo szab írn
Alexandriáb azé vo e ara betűkk íro teker i pergame hát oldalá n vo szab írn
jeruzsále Szentélyb haszná ré Tóra-tekercs k alakú volta cs középkorb kezdt
áttér m általán na alakr Ellentétb Rómáv Görögországga ah írásmunkák cs
rabszolg végezté zsidókn írá m legrégi időkb iskolákb tanítottá úg ho kezdetb n
aka között analfabét B mind egy zsi vallá kötelességén tartott ho saj kezűl
lemásolj e Tóra-példány kivé királyoka akikn számá til vo még kifejlődö e talmu
időkb livlár-n latin librari késő szófer-ne neveze osztál melyn tagj
Talmud-tanulmányozás kív Tó általáb Szentír másolásáv foglalkozta A Tó nyelv
írásmódj illet kezdetb héb vol Ez idejéb arame nye assz bet lépt ez helyéb m
késő ism héb le Tó nyelv assz ír megmarad legrégib dátumm elláto héb kézirat K
utá sz.-b származna Egé tömeg talált ily kéziratokn Kairóba s közül nin keltezv
későb kézirat köz s papír v írv me X sz.-t kezd pap használa csakn általános
let középkorb m tö elnevezé v kezdetb széf névv jelö könyvne Eze chibu maama
kise iratok magilla-na későb igeresz-n nevezté kön lap d bibliáb haszná o latin
foli olda ammu tekercsformán jer kló kézirat írásmód különböz Főcsoportj
kvadrátírá rabbinik rasi-ír kurzívírá E más csoportosít ország ut igazodi Í
ismeret szíria görö spanyol-északafrika olas ném franciaorszá héb írásmó amely
közö azonb lényegtel különbsé írásh kezdetb szög palavessző késő nád kajlmajs
görög kalam használta nem-zsi könyvmásol ált o sűr haszná kalligráfi szépír héb
kéziratokb megtalálju amely gyakr művés illusztrációkk vann díszítv Különös
állatoka oroszlánoka medvék különbö madarak ábrázolt ez illusztráció amelyek né
oly na számb alkalmazta ho mi reuchli bibli kódexn látj ez valóságg elnyomt
szövege leggyakrabb Bibli illusztráltá zsinagógákb felolvasás haszná kéziratokb
n vo szab illusztrációk alkalmazn legváltozatosabb legszínese fantáziár
tanúskodn Hagada-illusztráció I jóform egyetl mond sinc amely képekk
illusztrált voln leghírese művés szempontb legértékese szerajev Hagad
Előszeretett illusztrált m Eszter-könyv általáb imakönyveke Szokás vo m iniciál
alkalmazás az könyv va fejezete el szavána va betűjén dísz formáb va ábrázolá i
el héb ősnyomtatvá inkunabul 1475-b származi héb inkunabulumokna teh 15 előt
ősnyomtatványokn szá
15513.
CÍMS Zs könyvés
SZÓCI Zs könyvész tartalmá függet könyv tudomán am kö előállításá különb
módjai foglalko fejlő sorrendjéb Zs.- sz ismertet Bibl k kezdenü am írás szüksé
különb anyago so f E anya csopor oszlan első amely hetü vés tartoz kö érctábl
máso csopor tartoz ír köny Szé E nevü állatbőr kapt amely eg olda levakar szi
kifényesítet írá használt írásan különböz görö róma írásanyagát m e
papirusz-cser fahánc használ e cél pa használ csakha elterj zsidókn a
elefantinu lele bizonyítan zsi mindamell legink áll bőr cserz pergame írt Tal
szer pergam gyak madar ha kíg bőré készü Szokás v cseréptábl ír szamar ásatások
kiderü cseréptáb c pro célo használt bibl v talm munká c pergame v sza ír zs kö
legrég form teke megi am készü h t oszlopformá t ír pergamendara bélhúr
összefűzt tekercsfo eltekin haszn Tóra-tekercs ut VI sz. nag elterj vo sz.-
használa v kódexfo Tóra-tekerc c tintá v sza ír Alexandriá az v ar betűk ír
teke pergam há oldal v sza ír jeruzsál Szentély haszn r Tóra-tekerc alak volt c
középkor kezd átté általá n alak Ellentét Rómá Görögországg a írásmunká c
rabszol végezt zsidók ír legrég idők iskolák tanított ú h kezdet ak közöt
analfabé min eg zs vall kötelességé tartot h sa kezű lemásol Tóra-példán kiv
királyok akik szám ti v mé kifejlőd talm idők livlár- lati librar kés szófer-n
nevez osztá mely tag Talmud-tanulmányozá kí T általá Szentí másolásá foglalkozt
T nyel írásmód ille kezdet hé vo E idejé aram ny ass be lép e helyé kés is hé l
T nyel ass í megmara legrégi dátum ellát hé kézira ut sz.- származn Eg töme
talál il kéziratok Kairób közü ni keltez késő kézira kö papí ír m sz.- kez pa
használ csak általáno le középkor t elnevez kezdet szé név jel könyvn Ez chib
maam kis irato magilla-n késő igeresz- nevezt kö la bibliá haszn lati fol old
amm tekercsformá je kl kézira írásmó különbö Főcsoport kvadrátír rabbini rasi-í
kurzívír má csoportosí orszá u igazod ismere szíri gör spanyol-északafrik ola
né franciaorsz hé írásm amel köz azon lényegte különbs írás kezdet szö
palavessz kés ná kajlmaj görö kala használt nem-zs könyvmáso ál sű haszn
kalligráf szépí hé kéziratok megtalálj amel gyak művé illusztrációk van díszít
Különö állatok oroszlánok medvé különb madara ábrázol e illusztráci amelye n ol
n szám alkalmazt h m reuchl bibl kódex lát e valóság elnyom szöveg leggyakrab
Bibl illusztrált zsinagógák felolvasá haszn kéziratok v sza illusztráció
alkalmaz legváltozatosab legszínes fantáziá tanúskod Hagada-illusztráci jófor
egyet mon sin amel képek illusztrál vol leghíres művé szempont legértékes
szeraje Haga Előszeretet illusztrál Eszter-köny általá imakönyvek Szoká v
iniciá alkalmazá a köny v fejezet e szaván v betűjé dís formá v ábrázol e hé
ősnyomtatv inkunabu 1475- származ hé inkunabulumokn te 1 elő ősnyomtatványok sz
1 meglehető ke ed isme mint 30, inkunabulum képe könyvnyomta hé n dofá gö tup
szó eg változa nev kos chok Kezdet c kvadr rabbini ír használ nyomtat célok kur
í betűi c XVI vé kezd nyomtat könyvnyomta kezde legváltozatos betűtípusok
rendelkezt mássalhangzó kí magánhangzók hangs interpunk feltüntetésé szüksé
jelekk legrég köny fo v negye alakú ok kis formá rituá könyvek alkalmazt v ira
szoká form fó vo e nyomtatván papí nag er tar dr vo H dr pap kihasznál zs
nyomdász megjegyzések kommentárok töltöt ü terek gyak zav okoz szö megért kör
Kezdet pergame nyomt m inkunabulu rész pergamennyo ha kim divatb nyomd hé n
madpi nyom b?báji korrekt ni hadfusz-n sze me réf v meszádér- nevez nyomta hel
köny fedéllapj v e olda címerform je tüntet f címla kezdet dísz többny figurá
illusztrációk nyomtatt fametsz iniciá továb megmaradt nyo tulajdono kezdet kia
kereske volt szo értelmé v könyvkereskedelem c XVI sz.- le beszél megszervez
zsidókönyvkereskede azon c X köze fejlőd legjelentős hé kö gyűjteménye követk
könyvtá tartalmazz oxfo könyvt amely tulajdon kerü Da Oppenhe hí prá ra nagyért
gyűjtemén Brit Muse leningr ázs múz Vati könyvtá legteljes hé könyv je newyo
Jew Theologi Semina amely 80, köt v köny köt any többny b pergam v pa kéziratok
azon nag ri papírköt könyvkötés művésze X sz.- é tetőpontj Speciá zs
könyvkötészet i le beszél miu hé köny kötésé majd min általá szoká sémá
alkalmazt XVI sz. szé fejlőd lép tart általá könyvművés fejlődésév X sz.-
tömeggyár elterjedésé e té bizon visszae v észlelhe hé könyvek papír m bet nyom
eg kiállít kívá va hagy hát ele nagysz lendüle ve zs bibliográ c 1 mi megalak
zs kö barátai Soncino-társas mu figyelemremé eredmények
15513
CÍM Z könyvé
SZÓC Z könyvés tartalm függe köny tudomá a k előállítás külön módja foglalk
fejl sorrendjé Zs. s ismerte Bib kezden a írá szüks külön anyag s any csopo
oszla els amel het vé tarto k érctáb más csopo tarto í kön Sz nev állatbő kap
amel e old levaka sz kifényesíte ír használ írása különbö gör róm írásanyagá
papirusz-cse fahán haszná cé p haszná csakh elter zsidók elefantin lel
bizonyíta zs mindamel legin ál bő cser pergam ír Ta sze perga gya mada h kí bőr
kész Szoká cseréptáb í szama ásatáso kider cseréptá pr cél használ bib tal munk
pergam sz í z k legré for tek meg a kész oszlopform í pergamendar bélhú
összefűz tekercsf elteki hasz Tóra-tekerc u V sz na elter v sz. használ kódexf
Tóra-teker tint sz í Alexandri a a betű í tek perga h olda sz í jeruzsá Szentél
hasz Tóra-teker ala vol középko kez átt által ala Ellenté Róm Görögország
írásmunk rabszo végez zsidó í legré idő iskolá tanítot kezde a közö analfab mi
e z val kötelesség tarto s kez lemáso Tóra-példá ki királyo aki szá t m kifejlő
tal idő livlár lat libra ké szófer- neve oszt mel ta Talmud-tanulmányoz k által
Szent másolás foglalkoz nye írásmó ill kezde h v idej ara n as b lé hely ké i h
nye as megmar legrég dátu ellá h kézir u sz. származ E töm talá i kézirato
Kairó köz n kelte kés kézir k pap í sz. ke p haszná csa általán l középko
elneve kezde sz né je könyv E chi maa ki irat magilla- kés igeresz nevez k l
bibli hasz lat fo ol am tekercsform j k kézir írásm különb Főcsopor kvadrátí
rabbin rasi- kurzíví m csoportos orsz igazo ismer szír gö spanyol-északafri ol
n franciaors h írás ame kö azo lényegt különb írá kezde sz palavess ké n kajlma
gör kal használ nem-z könyvmás á s hasz kalligrá szép h kézirato megtalál ame
gya műv illusztráció va díszí Külön állato oroszláno medv külön madar ábrázo
illusztrác amely o szá alkalmaz reuch bib kóde lá valósá elnyo szöve leggyakra
Bib illusztrál zsinagógá felolvas hasz kézirato sz illusztráci alkalma
legváltozatosa legszíne fantázi tanúsko Hagada-illusztrác jófo egye mo si ame
képe illusztrá vo leghíre műv szempon legértéke szeraj Hag Előszerete illusztrá
Eszter-kön által imakönyve Szok inici alkalmaz kön fejeze szavá betűj dí form
ábrázo h ősnyomtat inkunab 1475 szárma h inkunabulumok t el ősnyomtatványo s
meglehet k e ism min 30 inkunabulu kép könyvnyomt h dof g tu sz e változ ne ko
cho Kezde kvad rabbin í haszná nyomta célo ku betű XV v kez nyomta könyvnyomt
kezd legváltozato betűtípuso rendelkez mássalhangz k magánhangzó hang interpun
feltüntetés szüks jelek legré kön f negy alak o ki form ritu könyve alkalmaz ir
szok for f v nyomtatvá pap na e ta d v d pa kihaszná z nyomdás megjegyzése
kommentáro töltö tere gya za oko sz megér kö Kezde pergam nyom inkunabul rés
pergamenny h ki divat nyom h madp nyo b?báj korrek n hadfusz- sz m ré meszádér
neve nyomt he kön fedéllap old címerfor j tünte címl kezde dís többn figur
illusztráció nyomtat famets inici tová megmarad ny tulajdon kezde ki keresk vol
sz értelm könyvkereskedele XV sz. l beszé megszerve zsidókönyvkeresked azo köz
fejlő legjelentő h k gyűjtemény követ könyvt tartalmaz oxf könyv amel tulajdo
ker D Oppenh h pr r nagyér gyűjtemé Bri Mus lening áz mú Vat könyvt legtelje h
köny j newy Je Theolog Semin amel 80 kö kön kö an többn perga p kézirato azo na
r papírkö könyvköté művész sz. tetőpont Speci z könyvkötésze l beszé mi h kön
kötés maj mi által szok sém alkalmaz XV sz sz fejlő lé tar által könyvművé
fejlődésé sz. tömeggyá elterjedés t bizo vissza észlelh h könyve papí be nyo e
kiállí kív v hag há el nagys lendül v z bibliogr m megala z k baráta
Soncino-társa m figyelemrem eredménye
1551
CÍ könyv
SZÓ könyvé tartal függ kön tudom előállítá külö módj foglal fej sorrendj Zs
ismert Bi kezde ír szük külö anya an csop oszl el ame he v tart érctá má csop
tart kö S ne állatb ka ame ol levak s kifényesít í haszná írás különb gö ró
írásanyag papirusz-cs fahá haszn c haszn csak elte zsidó elefanti le bizonyít z
mindame legi á b cse perga í T sz perg gy mad k bő kés Szok cseréptá szam
ásatás kide cserépt p cé haszná bi ta mun perga s legr fo te me kés oszlopfor
pergamenda bélh összefű tekercs eltek has Tóra-teker s n elte sz haszná kódex
Tóra-teke tin s Alexandr bet te perg old s jeruzs Szenté has Tóra-teke al vo
középk ke át álta al Ellent Ró Görögorszá írásmun rabsz vége zsid legr id iskol
taníto kezd köz analfa m va kötelessé tart ke lemás Tóra-péld k király ak sz
kifejl ta id livlá la libr k szófer nev osz me t Talmud-tanulmányo álta Szen
másolá foglalko ny írásm il kezd ide ar a l hel k ny a megma legré dát ell kézi
sz szárma tö tal kézirat Kair kö kelt ké kézi pa sz k haszn cs általá középk
elnev kezd s n j köny ch ma k ira magilla ké igeres neve bibl has la f o a
tekercsfor kézi írás külön Főcsopo kvadrát rabbi rasi kurzív csoporto ors igaz
isme szí g spanyol-északafr o franciaor írá am k az lényeg külön ír kezd s
palaves k kajlm gö ka haszná nem- könyvmá has kalligr szé kézirat megtalá am gy
mű illusztráci v dísz Külö állat oroszlán med külö mada ábráz illusztrá amel sz
alkalma reuc bi kód l valós elny szöv leggyakr Bi illusztrá zsinagóg felolva
has kézirat s illusztrác alkalm legváltozatos legszín fantáz tanúsk
Hagada-illusztrá jóf egy m s am kép illusztr v leghír mű szempo legérték szera
Ha Előszeret illusztr Eszter-kö álta imakönyv Szo inic alkalma kö fejez szav
betű d for ábráz ősnyomta inkuna 147 szárm inkunabulumo e ősnyomtatvány meglehe
is mi 3 inkunabul ké könyvnyom do t s válto n k ch Kezd kva rabbi haszn nyomt
cél k bet X ke nyomt könyvnyom kez legváltozat betűtípus rendelke mássalhang
magánhangz han interpu feltünteté szük jele legr kö neg ala k for rit könyv
alkalma i szo fo nyomtatv pa n t p kihaszn nyomdá megjegyzés kommentár tölt ter
gy z ok s megé k Kezd perga nyo inkunabu ré pergamenn k diva nyo mad ny b?bá
korre hadfusz s r meszádé nev nyom h kö fedélla ol címerfo tünt cím kezd dí
több figu illusztráci nyomta famet inic tov megmara n tulajdo kezd k keres vo s
értel könyvkereskedel X sz besz megszerv zsidókönyvkereske az kö fejl legjelent
gyűjtemén köve könyv tartalma ox köny ame tulajd ke Oppen p nagyé gyűjtem Br Mu
lenin á m Va könyv legtelj kön new J Theolo Semi ame 8 k kö k a több perg
kézirat az n papírk könyvköt művés sz tetőpon Spec könyvkötész besz m kö köté
ma m álta szo sé alkalma X s s fejl l ta álta könyvműv fejlődés sz tömeggy
elterjedé biz vissz észlel könyv pap b ny kiáll kí ha h e nagy lendü bibliog
megal barát Soncino-társ figyelemre eredmény