15516.htm

CÍMSZÓ: Zsidó községek

SZÓCIKK: temetkezési szentegylet. A Zs.-nek temetőik is voltak. A legrégibb zsidó sírkő, amit Magyarországon találtak, 1340-ből, Nagyszombatból való. A zsidó intézmények mindenesetre kezdetlegesek lehettek, ahogy az az egykorú külföldi feljegyzésekből kitűnik. A legrégibb községek közé tartozik Buda és Pozsony is, ez utóbbiban 1335. már új zsinagógát kellett építeni. Valószínűleg Nagyszombaton és Nyitrán is. 1382-88 közt Erzsébet királynénak egyik levele öt zsidó községet említ: Budát, Pozsonyt, Sopront, Nagyszombatot és Székesfehérvárt. Ezek azonban csak a királyi városok voltak, ahol a kincstárhoz tartozó zsidók laktak. Székesfehérvár elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit. Ezt a szerepet később a pozsonyi, soproni, majd a budai község vette át és 1450 körül végleg a zsidó ügyek centruma lett, mert Budán kapott elhelyezést a rendkívüli jogokkal felruházott zsidó prefektura (l. Zsidó prefektura). Az említett városokon kívül is voltak még Zs., részben a többi királyi városban, részben pedig olyan várakban, városokban, vagy birtokokon, amelyeknek volt zsidótartási joguk. Ilyen volt az érsek főhatósága alá tartozó Esztergom, aztán Óbuda, Tata, Kőszeg, Kismarton és Győr. Voltak ezeknél kisebb községek is, mint Nagymartonban, Kaboldon, Bazinban és valószínűleg Szt.-Mártonban, Galgócon és Verbón. Kevés zsidó lakott Nyitrán és Trencsénben. Kassán már többen laktak. A mohácsi vész idején alaposan megcsappant a budai község lakóinak száma, amely pedig e tekintetben első helyen állott. A törökök hírére, a Mendel-család példáját követve, igen sokan megszöktek. Egykorú tudósítások szerint azonban még így is 2500 azoknak a zsidóknak a száma, akiket a törökök Budáról Törökországba hurcoltak. Ebbe ugyan beleszámítódnak azok a zsidók is, akiket Esztergomból Budára hurcoltak a törökök. Az esztergomi község ezidőben négy-, legfeljebb nyolcszáz lélekből állott és ezek közül kétszázat, vagy négyszázat vittek a törökök Budára. A budai zsidóság száma a mohácsi vész előtt minden valószínűség szerint kétezer ötszáz lehetett. Ezt a feltevést megerősíti egy a mohácsi vész után megjelent tudósítás. Sopron zsidó lakossága 5-600 lehetett. Ha az 1517. kivetett taxának az adókulcsát vesszük figyelembe és felszámítjuk azon községek lakóit, amelyeket ismerünk, a nagyobbak létszámát községenként nyolszáznak, a középnagyságúakét ötszáznak, a kisebbekét kétszáznak véve, külön számítva Budát a maga háromezer lakosával és azon községek lakóit, amelyeket nem ismerünk, úgyszintén az Erdélyben szétszórtan élő és a földesurak birtokain lakó zsidókat, akkor hozzávetőlegesen megállapíthatjuk, hogy a zsidók száma ezidőben húszezer körül lehetett. A mohácsi vész utáni idők. A mohácsi vész utáni időkben a Zs. élete sok változáson ment át, mert a zsidók szívesebben laktak a török hódoltság területein, ahol személyi biztonságban és a legteljesebb vallási szabadságban élhettek. Így igen természetesnek tűnik fel, ha a zsidók igyekeztek elkerülni azokról a részekről, ahol 1551 óta I. Ferdinánd rájuk kényszerítette ismét a sárga foltot (l. Sárga gyűrűs folt). A törökök kiűzetése után I. Lipót Kolonics érsek tanácsára kiűzte a zsidókat a királyi városokból, 1693. pedig elrendelte, hogy a bányavárosok kerületében csak hétmérföldnyi távolságban telepedhessenek meg. Ennek a rendeletnek az alapja valószínűleg a besztercebányai tanácsnak az az 1582. kiadott rendelete, hogy a város körletében senki, nemcsak zsidó, ne árulhasson bort, marhát, vasat, gabonát. Zavartalanul egyedül a földesúri birtokokon maradtak meg. A városokból kiszorított zsidók a falvakban húzódtak meg, ahonnan csak ideiglenes tartózkodásra mehettek be a városokba, a bányavárosokat pedig egyáltalán nem kereshették fel. Kassán most már 1840-ig nem is lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a vásárokat. Esterházy Pál herceg 1690. Kismartonban telepített le zsidókat s a szabadkereskedelmen és iparon kívül vallásszabadságot is biztosított a számukra. Egy 1736. keltezett pozsonyi összeírási lajstrom, amely a zsidó lakosság származási helyét is megjelöli, 59 családnál feltünteti, hogy a Pálffy-birtokról kerültek Pozsonyba, amely a Schlossberg Zuckermandl külvárosával együtt, valamint Bazin és Modor városokkal Pálffy-birtok volt. Egy 1735-ből való országos adóösszeírás a szabad királyi városokon kívül harminc vármegyének zsidó lakosságáról ad kimutatást. A szabad királyi városok, amelyek nagyrészt földesúri birtokok voltak és ahol a XVIII. sz. elején is laktak zsidók : Bártfa, Bazin, Buda, Kismarton, Kőszeg, Modor, Pozsony, Szakolca, Szatmár-Németi, Szentgyörgy és Trencsén. A lajstrom meglehetősen hiányos, mert nincs benne Erdély és a Temesköz, hiányzik Baranya, Heves, Nógrád, Túróc, Torna, Ung, Csanád, Csongrád, Szatmár és Toron tál vármegye, ahol pedig kétségtelenül laktak zsidók. Felületesek a feltüntetett adatok is, így Szatmár megyéből csak Szatmárnémetit említi a kimutatás 17 lélekszámmal, holott ismeretes, hogy Károlyi Sándor kurucgenerális már 1724. Pozsonyból küldetett rabbit a nagykárolyi zsidóknak, akiknek tíz évvel az összeírás előtt már jelentős lélekszámú hitközségük volt. Abaújszántót egyetlen lélekszámmal sem említi a kimutatás, pedig az ottani szentegyletnek egy 1790-ből fennmaradt jegyzőkönyve említi a hitközség régi és megtelt temetőjét, amiből következtetni lehet a község népességére. Nagykállóról sincs kimutatás, amely pedig 1700 körül a Szabolcs-megyei zsidóság központja volt, élén a megyei főrabbival. Heves, Liptó és Somogy megyéket csak 1-2 helységgel említi. E kimutatás szerint a harminc vármegyében 11,621 zsidó lakott. Az említett hiányok figyelembevétele mellett még megközelítőleg sem lehet megállapítani, hogy a XVIII. sz. elején mennyi volt az ország lakossága. A kimutatás szerint megyénként, községek szerint a következőképen oszlottak meg a zsidók: Abaúj vm. 28 községében, Arad 3, Árva 3, Bács 3, Békés 1, Bereg 37, Bihar 3, Borsod 19, Esztergom 4, Fejér 10, Győr 9, Heves 2, Komárom 10, Liptó 1, Mosón 9, Nyitra 57, Pest-Pilis-Solt 12, Pozsony 75, Sáros 55, Somogy 1, Sopron 7, Szepes 2, Tolna 12, Trencsén 45, Ugocsa 16, Vas 18, Veszprém 15, Zala 7, Zemplén 74 községében éltek zsidók.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5516. címszó a lexikon => 1002. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15516.htm

CÍMSZÓ: Zsidó községek

SZÓCIKK: temetkezési szentegylet. A Zs.-nek temetőik is voltak. A legrégibb zsidó sírkő, amit Magyarországon találtak, 1340-ből, Nagyszombatból való. A zsidó intézmények mindenesetre kezdetlegesek lehettek, ahogy az az egykorú külföldi feljegyzésekből kitűnik. A legrégibb községek közé tartozik Buda és Pozsony is, ez utóbbiban 1335. már új zsinagógát kellett építeni. Valószínűleg Nagyszombaton és Nyitrán is. 1382-88 közt Erzsébet királynénak egyik levele öt zsidó községet említ: Budát, Pozsonyt, Sopront, Nagyszombatot és Székesfehérvárt. Ezek azonban csak a királyi városok voltak, ahol a kincstárhoz tartozó zsidók laktak. Székesfehérvár elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit. Ezt a szerepet később a pozsonyi, soproni, majd a budai község vette át és 1450 körül végleg a zsidó ügyek centruma lett, mert Budán kapott elhelyezést a rendkívüli jogokkal felruházott zsidó prefektura l. Zsidó prefektura . Az említett városokon kívül is voltak még Zs., részben a többi királyi városban, részben pedig olyan várakban, városokban, vagy birtokokon, amelyeknek volt zsidótartási joguk. Ilyen volt az érsek főhatósága alá tartozó Esztergom, aztán Óbuda, Tata, Kőszeg, Kismarton és Győr. Voltak ezeknél kisebb községek is, mint Nagymartonban, Kaboldon, Bazinban és valószínűleg Szt.-Mártonban, Galgócon és Verbón. Kevés zsidó lakott Nyitrán és Trencsénben. Kassán már többen laktak. A mohácsi vész idején alaposan megcsappant a budai község lakóinak száma, amely pedig e tekintetben első helyen állott. A törökök hírére, a Mendel-család példáját követve, igen sokan megszöktek. Egykorú tudósítások szerint azonban még így is 2500 azoknak a zsidóknak a száma, akiket a törökök Budáról Törökországba hurcoltak. Ebbe ugyan beleszámítódnak azok a zsidók is, akiket Esztergomból Budára hurcoltak a törökök. Az esztergomi község ezidőben négy-, legfeljebb nyolcszáz lélekből állott és ezek közül kétszázat, vagy négyszázat vittek a törökök Budára. A budai zsidóság száma a mohácsi vész előtt minden valószínűség szerint kétezer ötszáz lehetett. Ezt a feltevést megerősíti egy a mohácsi vész után megjelent tudósítás. Sopron zsidó lakossága 5-600 lehetett. Ha az 1517. kivetett taxának az adókulcsát vesszük figyelembe és felszámítjuk azon községek lakóit, amelyeket ismerünk, a nagyobbak létszámát községenként nyolszáznak, a középnagyságúakét ötszáznak, a kisebbekét kétszáznak véve, külön számítva Budát a maga háromezer lakosával és azon községek lakóit, amelyeket nem ismerünk, úgyszintén az Erdélyben szétszórtan élő és a földesurak birtokain lakó zsidókat, akkor hozzávetőlegesen megállapíthatjuk, hogy a zsidók száma ezidőben húszezer körül lehetett. A mohácsi vész utáni idők. A mohácsi vész utáni időkben a Zs. élete sok változáson ment át, mert a zsidók szívesebben laktak a török hódoltság területein, ahol személyi biztonságban és a legteljesebb vallási szabadságban élhettek. Így igen természetesnek tűnik fel, ha a zsidók igyekeztek elkerülni azokról a részekről, ahol 1551 óta I. Ferdinánd rájuk kényszerítette ismét a sárga foltot l. Sárga gyűrűs folt . A törökök kiűzetése után I. Lipót Kolonics érsek tanácsára kiűzte a zsidókat a királyi városokból, 1693. pedig elrendelte, hogy a bányavárosok kerületében csak hétmérföldnyi távolságban telepedhessenek meg. Ennek a rendeletnek az alapja valószínűleg a besztercebányai tanácsnak az az 1582. kiadott rendelete, hogy a város körletében senki, nemcsak zsidó, ne árulhasson bort, marhát, vasat, gabonát. Zavartalanul egyedül a földesúri birtokokon maradtak meg. A városokból kiszorított zsidók a falvakban húzódtak meg, ahonnan csak ideiglenes tartózkodásra mehettek be a városokba, a bányavárosokat pedig egyáltalán nem kereshették fel. Kassán most már 1840-ig nem is lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a vásárokat. Esterházy Pál herceg 1690. Kismartonban telepített le zsidókat s a szabadkereskedelmen és iparon kívül vallásszabadságot is biztosított a számukra. Egy 1736. keltezett pozsonyi összeírási lajstrom, amely a zsidó lakosság származási helyét is megjelöli, 59 családnál feltünteti, hogy a Pálffy-birtokról kerültek Pozsonyba, amely a Schlossberg Zuckermandl külvárosával együtt, valamint Bazin és Modor városokkal Pálffy-birtok volt. Egy 1735-ből való országos adóösszeírás a szabad királyi városokon kívül harminc vármegyének zsidó lakosságáról ad kimutatást. A szabad királyi városok, amelyek nagyrészt földesúri birtokok voltak és ahol a XVIII. sz. elején is laktak zsidók : Bártfa, Bazin, Buda, Kismarton, Kőszeg, Modor, Pozsony, Szakolca, Szatmár-Németi, Szentgyörgy és Trencsén. A lajstrom meglehetősen hiányos, mert nincs benne Erdély és a Temesköz, hiányzik Baranya, Heves, Nógrád, Túróc, Torna, Ung, Csanád, Csongrád, Szatmár és Toron tál vármegye, ahol pedig kétségtelenül laktak zsidók. Felületesek a feltüntetett adatok is, így Szatmár megyéből csak Szatmárnémetit említi a kimutatás 17 lélekszámmal, holott ismeretes, hogy Károlyi Sándor kurucgenerális már 1724. Pozsonyból küldetett rabbit a nagykárolyi zsidóknak, akiknek tíz évvel az összeírás előtt már jelentős lélekszámú hitközségük volt. Abaújszántót egyetlen lélekszámmal sem említi a kimutatás, pedig az ottani szentegyletnek egy 1790-ből fennmaradt jegyzőkönyve említi a hitközség régi és megtelt temetőjét, amiből következtetni lehet a község népességére. Nagykállóról sincs kimutatás, amely pedig 1700 körül a Szabolcs-megyei zsidóság központja volt, élén a megyei főrabbival. Heves, Liptó és Somogy megyéket csak 1-2 helységgel említi. E kimutatás szerint a harminc vármegyében 11,621 zsidó lakott. Az említett hiányok figyelembevétele mellett még megközelítőleg sem lehet megállapítani, hogy a XVIII. sz. elején mennyi volt az ország lakossága. A kimutatás szerint megyénként, községek szerint a következőképen oszlottak meg a zsidók: Abaúj vm. 28 községében, Arad 3, Árva 3, Bács 3, Békés 1, Bereg 37, Bihar 3, Borsod 19, Esztergom 4, Fejér 10, Győr 9, Heves 2, Komárom 10, Liptó 1, Mosón 9, Nyitra 57, Pest-Pilis-Solt 12, Pozsony 75, Sáros 55, Somogy 1, Sopron 7, Szepes 2, Tolna 12, Trencsén 45, Ugocsa 16, Vas 18, Veszprém 15, Zala 7, Zemplén 74 községében éltek zsidók.

15516.ht

CÍMSZÓ Zsid községe

SZÓCIKK temetkezés szentegylet Zs.-ne temetői i voltak legrégib zsid sírkő ami Magyarországo találtak 1340-ből Nagyszombatbó való zsid intézménye mindenesetr kezdetlegese lehettek ahog a a egykor külföld feljegyzésekbő kitűnik legrégib községe köz tartozi Bud é Pozson is e utóbbiba 1335 má ú zsinagógá kellet építeni Valószínűle Nagyszombato é Nyitrá is 1382-8 köz Erzsébe királynéna egyi level ö zsid községe említ Budát Pozsonyt Sopront Nagyszombato é Székesfehérvárt Eze azonba csa király városo voltak aho kincstárho tartoz zsidó laktak Székesfehérvá elöljáró 1406-i töb ízbe intézté zsidósá országo ügyeit Ez szerepe későb pozsonyi soproni maj buda közsé vett á é 145 körü végle zsid ügye centrum lett mer Budá kapot elhelyezés rendkívül jogokka felruházot zsid prefektur l Zsid prefektur A említet városoko kívü i volta mé Zs. részbe több király városban részbe pedi olya várakban városokban vag birtokokon amelyekne vol zsidótartás joguk Ilye vol a érse főhatóság al tartoz Esztergom aztá Óbuda Tata Kőszeg Kismarto é Győr Volta ezekné kiseb községe is min Nagymartonban Kaboldon Bazinba é valószínűle Szt.-Mártonban Galgóco é Verbón Kevé zsid lakot Nyitrá é Trencsénben Kassá má többe laktak mohács vés idejé alaposa megcsappan buda közsé lakóina száma amel pedi tekintetbe els helye állott törökö hírére Mendel-csalá példájá követve ige soka megszöktek Egykor tudósításo szerin azonba mé íg i 250 azokna zsidókna száma akike törökö Budáró Törökországb hurcoltak Ebb ugya beleszámítódna azo zsidó is akike Esztergombó Budár hurcolta törökök A esztergom közsé ezidőbe négy- legfeljeb nyolcszá lélekbő állot é eze közü kétszázat vag négyszáza vitte törökö Budára buda zsidósá szám mohács vés előt minde valószínűsé szerin kéteze ötszá lehetett Ez feltevés megerősít eg mohács vés utá megjelen tudósítás Sopro zsid lakosság 5-60 lehetett H a 1517 kivetet taxána a adókulcsá vesszü figyelemb é felszámítju azo községe lakóit amelyeke ismerünk nagyobba létszámá községenkén nyolszáznak középnagyságúaké ötszáznak kisebbeké kétszázna véve külö számítv Budá mag háromeze lakosáva é azo községe lakóit amelyeke ne ismerünk úgyszinté a Erdélybe szétszórta él é földesura birtokai lak zsidókat akko hozzávetőlegese megállapíthatjuk hog zsidó szám ezidőbe húszeze körü lehetett mohács vés után idők mohács vés után időkbe Zs élet so változáso men át mer zsidó szívesebbe lakta törö hódoltsá területein aho személy biztonságba é legteljeseb vallás szabadságba élhettek Íg ige természetesne tűni fel h zsidó igyekezte elkerüln azokró részekről aho 155 ót I Ferdinán ráju kényszerített ismé sárg folto l Sárg gyűrű fol törökö kiűzetés utá I Lipó Kolonic érse tanácsár kiűzt zsidóka király városokból 1693 pedi elrendelte hog bányavároso kerületébe csa hétmérföldny távolságba telepedhessene meg Enne rendeletne a alapj valószínűle besztercebánya tanácsna a a 1582 kiadot rendelete hog váro körletébe senki nemcsa zsidó n árulhasso bort marhát vasat gabonát Zavartalanu egyedü földesúr birtokoko maradta meg városokbó kiszorítot zsidó falvakba húzódta meg ahonna csa ideiglene tartózkodásr mehette b városokba bányavárosoka pedi egyáltalá ne kereshetté fel Kassá mos má 1840-i ne i lakot zsidó csa Rozgonybó látogattá vásárokat Esterház Pá herce 1690 Kismartonba telepítet l zsidóka szabadkereskedelme é iparo kívü vallásszabadságo i biztosítot számukra Eg 1736 keltezet pozsony összeírás lajstrom amel zsid lakossá származás helyé i megjelöli 5 családná feltünteti hog Pálffy-birtokró kerülte Pozsonyba amel Schlossber Zuckermand külvárosáva együtt valamin Bazi é Modo városokka Pálffy-birto volt Eg 1735-bő val országo adóösszeírá szaba király városoko kívü harmin vármegyéne zsid lakosságáró a kimutatást szaba király városok amelye nagyrész földesúr birtoko volta é aho XVIII sz elejé i lakta zsidó Bártfa Bazin Buda Kismarton Kőszeg Modor Pozsony Szakolca Szatmár-Németi Szentgyörg é Trencsén lajstro meglehetőse hiányos mer ninc benn Erdél é Temesköz hiányzi Baranya Heves Nógrád Túróc Torna Ung Csanád Csongrád Szatmá é Toro tá vármegye aho pedi kétségtelenü lakta zsidók Felületese feltüntetet adato is íg Szatmá megyébő csa Szatmárnémeti említ kimutatá 1 lélekszámmal holot ismeretes hog Károly Sándo kurucgeneráli má 1724 Pozsonybó küldetet rabbi nagykároly zsidóknak akikne tí évve a összeírá előt má jelentő lélekszám hitközségü volt Abaújszántó egyetle lélekszámma se említ kimutatás pedi a ottan szentegyletne eg 1790-bő fennmarad jegyzőkönyv említ hitközsé rég é megtel temetőjét amibő következtetn lehe közsé népességére Nagykállóró sinc kimutatás amel pedi 170 körü Szabolcs-megye zsidósá központj volt élé megye főrabbival Heves Lipt é Somog megyéke csa 1- helységge említi kimutatá szerin harmin vármegyébe 11,62 zsid lakott A említet hiányo figyelembevétel mellet mé megközelítőle se lehe megállapítani hog XVIII sz elejé menny vol a orszá lakossága kimutatá szerin megyénként községe szerin következőképe oszlotta me zsidók Abaú vm 2 községében Ara 3 Árv 3 Bác 3 Béké 1 Bere 37 Biha 3 Borso 19 Esztergo 4 Fejé 10 Győ 9 Heve 2 Komáro 10 Lipt 1 Mosó 9 Nyitr 57 Pest-Pilis-Sol 12 Pozson 75 Sáro 55 Somog 1 Sopro 7 Szepe 2 Toln 12 Trencsé 45 Ugocs 16 Va 18 Veszpré 15 Zal 7 Zemplé 7 községébe élte zsidók

15516.h

CÍMSZ Zsi község

SZÓCIK temetkezé szentegyle Zs.-n temető volta legrégi zsi sírk am Magyarország találta 1340-bő Nagyszombatb val zsi intézmény mindeneset kezdetleges lehette aho egyko külföl feljegyzésekb kitűni legrégi község kö tartoz Bu Pozso i utóbbib 133 m zsinagóg kelle építen Valószínűl Nagyszombat Nyitr i 1382- kö Erzséb királynén egy leve zsi község emlí Budá Pozsony Sopron Nagyszombat Székesfehérvár Ez azonb cs királ város volta ah kincstárh tarto zsid lakta Székesfehérv elöljár 1406- tö ízb intézt zsidós ország ügyei E szerep késő pozsony sopron ma bud közs vet 14 kör végl zsi ügy centru let me Bud kapo elhelyezé rendkívü jogokk felruházo zsi prefektu Zsi prefektu említe városok kív volt m Zs részb töb királ városba részb ped oly várakba városokba va birtokoko amelyekn vo zsidótartá jogu Ily vo érs főhatósá a tarto Esztergo azt Óbud Tat Kősze Kismart Győ Volt ezekn kise község i mi Nagymartonba Kaboldo Bazinb valószínűl Szt.-Mártonba Galgóc Verbó Kev zsi lako Nyitr Trencsénbe Kass m több lakta mohác vé idej alapos megcsappa bud közs lakóin szám ame ped tekintetb el hely állot török hírér Mendel-csal példáj követv ig sok megszökte Egyko tudósítás szeri azonb m í 25 azokn zsidókn szám akik török Budár Törökország hurcolta Eb ugy beleszámítódn az zsid i akik Esztergomb Budá hurcolt törökö esztergo közs ezidőb négy legfelje nyolcsz lélekb állo ez köz kétszáza va négyszáz vitt török Budár bud zsidós szá mohác vé elő mind valószínűs szeri kétez ötsz lehetet E feltevé megerősí e mohác vé ut megjele tudósítá Sopr zsi lakossá 5-6 lehetet 151 kivete taxán adókulcs vessz figyelem felszámítj az község lakói amelyek ismerün nagyobb létszám községenké nyolszázna középnagyságúak ötszázna kisebbek kétszázn vév kül számít Bud ma háromez lakosáv az község lakói amelyek n ismerün úgyszint Erdélyb szétszórt é földesur birtoka la zsidóka akk hozzávetőleges megállapíthatju ho zsid szá ezidőb húszez kör lehetet mohác vé utá idő mohác vé utá időkb Z éle s változás me á me zsid szívesebb lakt tör hódolts területei ah személ biztonságb legteljese vallá szabadságb élhette Í ig természetesn tűn fe zsid igyekezt elkerül azokr részekrő ah 15 ó Ferdiná ráj kényszerítet ism sár folt Sár gyűr fo török kiűzeté ut Lip Koloni érs tanácsá kiűz zsidók királ városokbó 169 ped elrendelt ho bányaváros kerületéb cs hétmérföldn távolságb telepedhessen me Enn rendeletn alap valószínűl besztercebány tanácsn 158 kiado rendelet ho vár körletéb senk nemcs zsid árulhass bor marhá vasa gaboná Zavartalan egyed földesú birtokok maradt me városokb kiszoríto zsid falvakb húzódt me ahonn cs ideiglen tartózkodás mehett városokb bányavárosok ped egyáltal n kereshett fe Kass mo m 1840- n lako zsid cs Rozgonyb látogatt vásároka Esterhá P herc 169 Kismartonb telepíte zsidók szabadkereskedelm ipar kív vallásszabadság biztosíto számukr E 173 kelteze pozson összeírá lajstro ame zsi lakoss származá hely megjelöl családn feltüntet ho Pálffy-birtokr került Pozsonyb ame Schlossbe Zuckerman külvárosáv együt valami Baz Mod városokk Pálffy-birt vol E 1735-b va ország adóösszeír szab királ városok kív harmi vármegyén zsi lakosságár kimutatás szab királ városo amely nagyrés földesú birtok volt ah XVII s elej lakt zsid Bártf Bazi Bud Kismarto Kősze Modo Pozson Szakolc Szatmár-Német Szentgyör Trencsé lajstr meglehetős hiányo me nin ben Erdé Temeskö hiányz Barany Heve Nógrá Túró Torn Un Csaná Csongrá Szatm Tor t vármegy ah ped kétségtelen lakt zsidó Felületes feltüntete adat i í Szatm megyéb cs Szatmárnémet emlí kimutat lélekszámma holo ismerete ho Károl Sánd kurucgenerál m 172 Pozsonyb küldete rabb nagykárol zsidókna akikn t évv összeír elő m jelent lélekszá hitközség vol Abaújszánt egyetl lélekszámm s emlí kimutatá ped otta szentegyletn e 1790-b fennmara jegyzőköny emlí hitközs ré megte temetőjé amib következtet leh közs népességér Nagykállór sin kimutatá ame ped 17 kör Szabolcs-megy zsidós központ vol él megy főrabbiva Heve Lip Somo megyék cs 1 helységg említ kimutat szeri harmi vármegyéb 11,6 zsi lakot említe hiány figyelembevéte melle m megközelítől s leh megállapítan ho XVII s elej menn vo orsz lakosság kimutat szeri megyénkén község szeri következőkép oszlott m zsidó Aba v községébe Ar Ár Bá Bék Ber 3 Bih Bors 1 Eszterg Fej 1 Gy Hev Komár 1 Lip Mos Nyit 5 Pest-Pilis-So 1 Pozso 7 Sár 5 Somo Sopr Szep Tol 1 Trencs 4 Ugoc 1 V 1 Veszpr 1 Za Zempl községéb élt zsidó

15516.

CÍMS Zs közsé

SZÓCI temetkez szentegyl Zs.- temet volt legrég zs sír a Magyarorszá talált 1340-b Nagyszombat va zs intézmén mindenese kezdetlege lehett ah egyk külfö feljegyzések kitűn legrég közsé k tarto B Pozs utóbbi 13 zsinagó kell építe Valószínű Nagyszomba Nyit 1382 k Erzsé királyné eg lev zs közsé eml Bud Pozson Sopro Nagyszomba Székesfehérvá E azon c kirá váro volt a kincstár tart zsi lakt Székesfehér elöljá 1406 t íz intéz zsidó orszá ügye szere kés pozson sopro m bu köz ve 1 kö vég zs üg centr le m Bu kap elhelyez rendkív jogok felruház zs prefekt Zs prefekt említ városo kí vol Z rész tö kirá városb rész pe ol várakb városokb v birtokok amelyek v zsidótart jog Il v ér főhatós tart Eszterg az Óbu Ta Kősz Kismar Gy Vol ezek kis közsé m Nagymartonb Kabold Bazin valószínű Szt.-Mártonb Galgó Verb Ke zs lak Nyit Trencsénb Kas töb lakt mohá v ide alapo megcsapp bu köz lakói szá am pe tekintet e hel állo törö híré Mendel-csa példá követ i so megszökt Egyk tudósítá szer azon 2 azok zsidók szá aki törö Budá Törökorszá hurcolt E ug beleszámítód a zsi aki Esztergom Bud hurcol török eszterg köz ezidő nég legfelj nyolcs lélek áll e kö kétszáz v négyszá vit törö Budá bu zsidó sz mohá v el min valószínű szer kéte öts lehete feltev megerős mohá v u megjel tudósít Sop zs lakoss 5- lehete 15 kivet taxá adókulc vess figyele felszámít a közsé lakó amelye ismerü nagyob létszá községenk nyolszázn középnagyságúa ötszázn kisebbe kétszáz vé kü számí Bu m hárome lakosá a közsé lakó amelye ismerü úgyszin Erdély szétszór földesu birtok l zsidók ak hozzávetőlege megállapíthatj h zsi sz ezidő húsze kö lehete mohá v ut id mohá v ut idők él változá m m zsi szíveseb lak tö hódolt területe a szemé biztonság legteljes vall szabadság élhett i természetes tű f zsi igyekez elkerü azok részekr a 1 Ferdin rá kényszeríte is sá fol Sá gyű f törö kiűzet u Li Kolon ér tanács kiű zsidó kirá városokb 16 pe elrendel h bányaváro kerületé c hétmérföld távolság telepedhesse m En rendelet ala valószínű besztercebán tanács 15 kiad rendele h vá körleté sen nemc zsi árulhas bo marh vas gabon Zavartala egye földes birtoko marad m városok kiszorít zsi falvak húzód m ahon c ideigle tartózkodá mehet városok bányavároso pe egyálta kereshet f Kas m 1840 lak zsi c Rozgony látogat vásárok Esterh her 16 Kismarton telepít zsidó szabadkereskedel ipa kí vallásszabadsá biztosít számuk 17 keltez pozso összeír lajstr am zs lakos származ hel megjelö család feltünte h Pálffy-birtok kerül Pozsony am Schlossb Zuckerma külvárosá együ valam Ba Mo városok Pálffy-bir vo 1735- v orszá adóösszeí sza kirá városo kí harm vármegyé zs lakosságá kimutatá sza kirá város amel nagyré földes birto vol a XVI ele lak zsi Bárt Baz Bu Kismart Kősz Mod Pozso Szakol Szatmár-Néme Szentgyö Trencs lajst meglehető hiány m ni be Erd Temesk hiány Baran Hev Nógr Túr Tor U Csan Csongr Szat To vármeg a pe kétségtele lak zsid Felülete feltüntet ada Szat megyé c Szatmárnéme eml kimuta lélekszámm hol ismeret h Káro Sán kurucgenerá 17 Pozsony küldet rab nagykáro zsidókn akik év összeí el jelen léleksz hitközsé vo Abaújszán egyet lélekszám eml kimutat pe ott szentegylet 1790- fennmar jegyzőkön eml hitköz r megt temetőj ami következte le köz népességé Nagykálló si kimutat am pe 1 kö Szabolcs-meg zsidó közpon vo é meg főrabbiv Hev Li Som megyé c helység emlí kimuta szer harm vármegyé 11, zs lako említ hián figyelembevét mell megközelítő le megállapíta h XVI ele men v ors lakossá kimuta szer megyénké közsé szer következőké oszlot zsid Ab községéb A Á B Bé Be Bi Bor Eszter Fe G He Komá Li Mo Nyi Pest-Pilis-S Pozs Sá Som Sop Sze To Trenc Ugo Veszp Z Zemp községé él zsid

15516

CÍM Z közs

SZÓC temetke szentegy Zs. teme vol legré z sí Magyarorsz talál 1340- Nagyszomba v z intézmé mindenes kezdetleg lehet a egy külf feljegyzése kitű legré közs tart Poz utóbb 1 zsinag kel épít Valószín Nagyszomb Nyi 138 Erzs királyn e le z közs em Bu Pozso Sopr Nagyszomb Székesfehérv azo kir vár vol kincstá tar zs lak Székesfehé elölj 140 í inté zsid orsz ügy szer ké pozso sopr b kö v k vé z ü cent l B ka elhelye rendkí jogo felruhá z prefek Z prefek emlí város k vo rés t kir város rés p o várak városok birtoko amelye zsidótar jo I é főható tar Eszter a Ób T Kős Kisma G Vo eze ki közs Nagymarton Kabol Bazi valószín Szt.-Márton Galg Ver K z la Nyi Trencsén Ka tö lak moh id alap megcsap b kö lakó sz a p tekinte he áll tör hír Mendel-cs péld köve s megszök Egy tudósít sze azo azo zsidó sz ak tör Bud Törökorsz hurcol u beleszámító zs ak Esztergo Bu hurco törö eszter kö ezid né legfel nyolc léle ál k kétszá négysz vi tör Bud b zsid s moh e mi valószín sze két öt lehet felte megerő moh megje tudósí So z lakos 5 lehet 1 kive tax adókul ves figyel felszámí közs lak amely ismer nagyo létsz községen nyolszáz középnagyságú ötszáz kisebb kétszá v k szám B három lakos közs lak amely ismer úgyszi Erdél szétszó földes birto zsidó a hozzávetőleg megállapíthat zs s ezid húsz k lehet moh u i moh u idő é változ zs szívese la t hódol terület szem biztonsá legtelje val szabadsá élhet természete t zs igyeke elker azo részek Ferdi r kényszerít i s fo S gy tör kiűze L Kolo é tanác ki zsid kir városok 1 p elrende bányavár kerület hétmérföl távolsá telepedhess E rendele al valószín besztercebá tanác 1 kia rendel v körlet se nem zs árulha b mar va gabo Zavartal egy földe birtok mara városo kiszorí zs falva húzó aho ideigl tartózkod mehe városo bányaváros p egyált kereshe Ka 184 la zs Rozgon látoga vásáro Ester he 1 Kismarto telepí zsid szabadkereskede ip k vallásszabads biztosí számu 1 kelte pozs összeí lajst a z lako szárma he megjel csalá feltünt Pálffy-birto kerü Pozson a Schloss Zuckerm külváros egy vala B M városo Pálffy-bi v 1735 orsz adóössze sz kir város k har vármegy z lakosság kimutat sz kir váro ame nagyr földe birt vo XV el la zs Bár Ba B Kismar Kős Mo Pozs Szako Szatmár-Ném Szentgy Trenc lajs meglehet hián n b Er Temes hián Bara He Nóg Tú To Csa Csong Sza T várme p kétségtel la zsi Felület feltünte ad Sza megy Szatmárném em kimut lélekszám ho ismere Kár Sá kurucgener 1 Pozson külde ra nagykár zsidók aki é össze e jele léleks hitközs v Abaújszá egye lélekszá em kimuta p ot szentegyle 1790 fennma jegyzőkö em hitkö meg temető am következt l kö népesség Nagykáll s kimuta a p k Szabolcs-me zsid közpo v me főrabbi He L So megy helysé eml kimut sze har vármegy 11 z lak emlí hiá figyelembevé mel megközelít l megállapít XV el me or lakoss kimut sze megyénk közs sze következők oszlo zsi A községé B B B Bo Eszte F H Kom L M Ny Pest-Pilis- Poz S So So Sz T Tren Ug Vesz Zem község é zsi

1551

CÍ köz

SZÓ temetk szenteg Zs tem vo legr s Magyarors talá 1340 Nagyszomb intézm mindene kezdetle lehe eg kül feljegyzés kit legr köz tar Po utób zsina ke épí Valószí Nagyszom Ny 13 Erz király l köz e B Pozs Sop Nagyszom Székesfehér az ki vá vo kincst ta z la Székesfeh elöl 14 int zsi ors üg sze k pozs sop k v cen k elhely rendk jog felruh prefe prefe eml váro v ré ki váro ré vára városo birtok amely zsidóta j főhat ta Eszte Ó Kő Kism V ez k köz Nagymarto Kabo Baz valószí Szt.-Márto Gal Ve l Ny Trencsé K t la mo i ala megcsa k lak s tekint h ál tö hí Mendel-c pél köv megszö Eg tudósí sz az az zsid s a tö Bu Törökors hurco beleszámít z a Eszterg B hurc tör eszte k ezi n legfe nyol lél á kétsz négys v tö Bu zsi mo m valószí sz ké ö lehe felt meger mo megj tudós S lako lehe kiv ta adóku ve figye felszám köz la amel isme nagy léts községe nyolszá középnagyság ötszá kiseb kétsz szá háro lako köz la amel isme úgysz Erdé szétsz földe birt zsid hozzávetőle megállapítha z ezi hús lehe mo mo id válto z szíves l hódo terüle sze biztons legtelj va szabads élhe természet z igyek elke az része Ferd kényszerí f g tö kiűz Kol taná k zsi ki városo elrend bányavá kerüle hétmérfö távols telepedhes rendel a valószí beszterceb taná ki rende körle s ne z árulh ma v gab Zavarta eg föld birto mar város kiszor z falv húz ah ideig tartózko meh város bányaváro egyál keresh K 18 l z Rozgo látog vásár Este h Kismart telep zsi szabadkeresked i vallásszabad biztos szám kelt poz össze lajs lak szárm h megje csal feltün Pálffy-birt ker Pozso Schlos Zucker külváro eg val város Pálffy-b 173 ors adóössz s ki váro ha vármeg lakossá kimuta s ki vár am nagy föld bir v X e l z Bá B Kisma Kő M Poz Szak Szatmár-Né Szentg Tren laj meglehe hiá E Teme hiá Bar H Nó T T Cs Cson Sz várm kétségte l zs Felüle feltünt a Sz meg Szatmárné e kimu lélekszá h ismer Ká S kurucgene Pozso küld r nagyká zsidó ak össz jel lélek hitköz Abaújsz egy léleksz e kimut o szentegyl 179 fennm jegyzők e hitk me temet a következ k népessé Nagykál kimut Szabolcs-m zsi közp m főrabb H S meg helys em kimu sz ha vármeg 1 la eml hi figyelembev me megközelí megállapí X e m o lakos kimu sz megyén köz sz következő oszl zs község B Eszt Ko N Pest-Pilis Po S S S Tre U Ves Ze közsé zs