15517.htm
CÍMSZÓ: Zsidó községek
SZÓCIKK: "Hitközségi
gyülekezeteket alkottak: Arad, Alsókubin, Baja, Petrovác, Bilke, Bihar-Szőllős,
Borsod-Csaba, Miskolc, Ónod, Bátorkesz, Lovasberény, Moór, Gyöngyös, Bagotta, Komárom,
Tata, Liptószentmiklós, Boldogasszony, Gáta, Köpcsény, Oroszvár, Rajka, Csejte,
Galgóc, Holics, Kosztolány, Lubina, Miava, Ó-Tura, Pöstyén, Rovenszko, Sasvár,
Szakolca, Szenic, Szobotist, Vágújhely, Verbó, Vittenc, Aszód, Buda, Isaszeg,
Óbuda, Zsámbék, Alsókorompa, Bazin, Cseklész, Cseszle, Ciffer, Gajár, Galánta,
Királyfa, Nagymagyar, Pozsony, Stomfa, Szempc, Szentgyörgy, Szentjános, Szered,
Dunaszerdahely, Tejfalu, Zboró, Kabold, Kismarton, Lajtaújfalu, Lakompak,
Nagymarton, Németkeresztúr, Szatmár-Németi, Nagykároly, Kozelec, Hunfalu,
Ozora, Paks, Trencsén-Baán, Beckó, Bosác, Dezser, Dubnic, Felsőozor, Illava,
Nagybittse, Nemespodhrag, Ruttka, Pucho, Rajec, Teplic, Trencsén, Tiszaújlak,
Körmend, Rohonc, Városszalónak, Nagyvázsony, Pápa, Keszthely, Szentgrót,
Bodrogkeresztúr, Mád, Nagymihály, Sátoraljaújhely, Tolcsva zsidó lakosai. A
kimutatásban szereplő harminc megye zsidó lakosai, a hitközségek alkalmazásában
lévő rabbikon, tanítókon, sámmeszeken és saktereken kívül, foglalkozások
szerint a következőképpen oszlottak meg: árendások,borbélyok,fuvarosok,
szállítók, gombkötők,hamuzsírfőzök, kékfestők, korcsmárosok, könyvkötők,
mészárosok, pálinkafőzők, szabók, szűcsök, takácsok, tímárok üvegesek, boltosok
és házalók. A kimutatás származásrovata szerint a 11,621 zsidó lakos 2531
családfenntartója közül 885 vallotta magát magyarországi születésűnek, tehát a
XVIII. sz. elején harminc vármegye zsidó lakosainak 35-31 százaléka
magyar-zsidó volt. Noha országos viszonylatban ez a kimutatás igen hiányos és nehéz
belőle általános képet alkotni, mégis tekintve az ország állapotát és a régebbi
nagyarányú nem-zsidó idegen letelepüléseket, valószínűnek látszik, hogy az
ország összlakosságának 35 százaléka nem igen vallhatta volna magát magyar
származásúnak. Ez a 35 százalék magyar-zsidó kétségtelenül beszélt is magyarul,
ami a XVIII. sz. elején még érdemszámba is mehet, ha tekintetbe vesszük, hogy
kétszáz év múlva az 1910-iki népszámlálásnál, kivévén a törvényhatósági joggal
felruházott városokat, a vármegyei összlakosság közül az egész országban csak
44,9 százalék vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a zsidó összlakosságnak
76,89 százaléka volt magyar anyanyelvű. Az 1735-38 között történt összeírás
szerint a 2531 magyar zsidó családfő mellett szerepel 961 morva, 77 cseh és 133
egyéb osztrák tartománybeli zsidó családfő. Ezek 1726 után jöttek az országba,
mivel III. Károly császár, hogy kisebbítse az osztrák tartományokban a zsidók
számát, elrendelte, hogy minden zsidó családból csak egy férfi nősülhet, így a
nősülendő ifjak Magyarországba vándoroltak és itt alapítottak családot. A
kimutatott 43-31 százalék magyar zsidó számaránya javul, ha tekintetbe vesszük,
hogy a kimutatás csak a családfők származását tartotta nyilván. Viszont
legalább 77 százalékra emeli a magyar származású zsidók arányszámát az, ha
tekintetbe vesszük, hogy az említett cseh-morva stb. betelepült zsidók
magyar-zsidó asszonyokat vettek nőül és a magyar miliőben nevelt családtagok is
magyarországi születésűek voltak. A kimutatott harminc vármegye közt
szerepelnek a nemzetiségi vidékek és hogy ennek ellenére is ilyen kedvező a
magyar zsidóság arányszáma, illetve a zsidó lakosság magyarságának ereje,
joggal lehet következtetni a kimutatásban nem szereplő színmagyar vármegyék
zsidó lakosságának magyarságára, amely ott csak fokozottabb lehetett. II.
József korában 1785. megtartott népszámlálás 75,000 zsidó lakost mutatott ki.
Általános statisztika. A XIX. sz.-beli országos népességi statisztikára
vonatkozólag két könyv ad részletes útbaigazítást, az egyik Ludovicus Nagy,
Notitiae, Politico-Geographico Statisticae inclyli regni Hungariae (Budae
1828), a másik Fényes Elek, Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak
mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben (I-VI. k., Pest
1836-40) c. munkája. Az előbbi adatai 1825-ből valók, az utóbbi adatai pedig
1830-tól kezdve kerültek feldolgozás alá. Adataik számos helyen egyeznek
egymással, másutt eltérések észlelhetők, amit a rövid évtized alatt észlelhető
népmozgalmi jelenség megmagyaráz. A két statisztika megegyezik abban, hogy e
korszak idején Pest-Pilis-Solt vármegye következő városaiban nem lakott zsidó:
Kalocsán, Cegléden, Dunavecsén, Gödöllőn, Nagykátán, Soroksáron és Visegrádon.
Nagykőrösön Nagy szerint ugyancsak nem lakott zsidó, Fényes szerint viszont 237
lélekszámuk volt. Kétségtelenül Fényes adata a helyes, mert a Nemzeti Múzeum
könyvtárában megtalálható Krakauer Salamonnak 1818. Pesten megjelent
Predikátziója, amit a nagykőrösi újonnan épült templom felszentelésekor
tartott. Jelentős eltérés van a Bars és Hontmegyék két statisztikája között.
Fényes szerint az előbbiben nem lakott zsidó, míg Nagy néhány évvel előbb 41
zsidó lakost számolt össze, az. utóbbiban Fényes 17 zsidó lélekszámról tesz
említést, míg Nagy egyről sem. Ez a két megye bányakerület volt és ott a
törvény szerint zsidó nem lakhatott, bár meglehet, hogy néhány család mégis
megkísérelte a letelepedést. A két könyv itt-ott eltérő adatai ellenére is
nagyvonásokban áttekinthető képet ad az 1840-et megelőző állapotokról. Fényes
szerint a szorosan vett Magyarországon lakott: A dunántúli kerületben 1.993,975
összlakosság közt 42,244 zsidó; a dunamelléki kerületben 2.594,541 összlakosság
közt 73,268 zsidó; a tiszamelléki kerületben 1.690,614 összlakosság közt 50,537
zsidó,- a tiszántúli kerületben 2.392.597 összlakosság közt 36,827 zsidó. 1830
körül tehát 8.671,727 összlakosság közt 202,876 zsidó élt, ami 2-34 százalék
arányszámnak felel meg. Fényes Elek számítása szerint 1842. már 241,632 zsidó
lakosa, volt az országnak. Zsidók a földesúri birtokokon. A zsidó lakosság nem
a városokban, hanem a földesúri birtokokon oszlott meg. Alább következnek azok
a helységek, amelyeken legalább száz zsidó lélek lakott. Baranya vm.: Dárda
(Esterházy birtok). Fejér vm.: Moór (Lamberg, Lussinszky birt.),"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5517. címszó a lexikon =>
1003. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15517.htm
CÍMSZÓ: Zsidó községek
SZÓCIKK: Hitközségi gyülekezeteket alkottak: Arad, Alsókubin, Baja,
Petrovác, Bilke, Bihar-Szőllős, Borsod-Csaba, Miskolc, Ónod, Bátorkesz,
Lovasberény, Moór, Gyöngyös, Bagotta, Komárom, Tata, Liptószentmiklós,
Boldogasszony, Gáta, Köpcsény, Oroszvár, Rajka, Csejte, Galgóc, Holics,
Kosztolány, Lubina, Miava, Ó-Tura, Pöstyén, Rovenszko, Sasvár, Szakolca,
Szenic, Szobotist, Vágújhely, Verbó, Vittenc, Aszód, Buda, Isaszeg, Óbuda,
Zsámbék, Alsókorompa, Bazin, Cseklész, Cseszle, Ciffer, Gajár, Galánta,
Királyfa, Nagymagyar, Pozsony, Stomfa, Szempc, Szentgyörgy, Szentjános, Szered,
Dunaszerdahely, Tejfalu, Zboró, Kabold, Kismarton, Lajtaújfalu, Lakompak,
Nagymarton, Németkeresztúr, Szatmár-Németi, Nagykároly, Kozelec, Hunfalu,
Ozora, Paks, Trencsén-Baán, Beckó, Bosác, Dezser, Dubnic, Felsőozor, Illava,
Nagybittse, Nemespodhrag, Ruttka, Pucho, Rajec, Teplic, Trencsén, Tiszaújlak,
Körmend, Rohonc, Városszalónak, Nagyvázsony, Pápa, Keszthely, Szentgrót,
Bodrogkeresztúr, Mád, Nagymihály, Sátoraljaújhely, Tolcsva zsidó lakosai. A
kimutatásban szereplő harminc megye zsidó lakosai, a hitközségek alkalmazásában
lévő rabbikon, tanítókon, sámmeszeken és saktereken kívül, foglalkozások
szerint a következőképpen oszlottak meg: árendások,borbélyok,fuvarosok,
szállítók, gombkötők,hamuzsírfőzök, kékfestők, korcsmárosok, könyvkötők,
mészárosok, pálinkafőzők, szabók, szűcsök, takácsok, tímárok üvegesek, boltosok
és házalók. A kimutatás származásrovata szerint a 11,621 zsidó lakos 2531
családfenntartója közül 885 vallotta magát magyarországi születésűnek, tehát a
XVIII. sz. elején harminc vármegye zsidó lakosainak 35-31 százaléka
magyar-zsidó volt. Noha országos viszonylatban ez a kimutatás igen hiányos és
nehéz belőle általános képet alkotni, mégis tekintve az ország állapotát és a
régebbi nagyarányú nem-zsidó idegen letelepüléseket, valószínűnek látszik, hogy
az ország összlakosságának 35 százaléka nem igen vallhatta volna magát magyar
származásúnak. Ez a 35 százalék magyar-zsidó kétségtelenül beszélt is magyarul,
ami a XVIII. sz. elején még érdemszámba is mehet, ha tekintetbe vesszük, hogy
kétszáz év múlva az 1910-iki népszámlálásnál, kivévén a törvényhatósági joggal
felruházott városokat, a vármegyei összlakosság közül az egész országban csak
44,9 százalék vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a zsidó összlakosságnak
76,89 százaléka volt magyar anyanyelvű. Az 1735-38 között történt összeírás szerint
a 2531 magyar zsidó családfő mellett szerepel 961 morva, 77 cseh és 133 egyéb
osztrák tartománybeli zsidó családfő. Ezek 1726 után jöttek az országba, mivel
III. Károly császár, hogy kisebbítse az osztrák tartományokban a zsidók számát,
elrendelte, hogy minden zsidó családból csak egy férfi nősülhet, így a
nősülendő ifjak Magyarországba vándoroltak és itt alapítottak családot. A
kimutatott 43-31 százalék magyar zsidó számaránya javul, ha tekintetbe vesszük,
hogy a kimutatás csak a családfők származását tartotta nyilván. Viszont
legalább 77 százalékra emeli a magyar származású zsidók arányszámát az, ha
tekintetbe vesszük, hogy az említett cseh-morva stb. betelepült zsidók
magyar-zsidó asszonyokat vettek nőül és a magyar miliőben nevelt családtagok is
magyarországi születésűek voltak. A kimutatott harminc vármegye közt
szerepelnek a nemzetiségi vidékek és hogy ennek ellenére is ilyen kedvező a
magyar zsidóság arányszáma, illetve a zsidó lakosság magyarságának ereje,
joggal lehet következtetni a kimutatásban nem szereplő színmagyar vármegyék
zsidó lakosságának magyarságára, amely ott csak fokozottabb lehetett. II.
József korában 1785. megtartott népszámlálás 75,000 zsidó lakost mutatott ki.
Általános statisztika. A XIX. sz.-beli országos népességi statisztikára
vonatkozólag két könyv ad részletes útbaigazítást, az egyik Ludovicus Nagy,
Notitiae, Politico-Geographico Statisticae inclyli regni Hungariae Budae 1828 ,
a másik Fényes Elek, Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani
állapota statisztikai és geographiai tekintetben I-VI. k., Pest 1836-40 c.
munkája. Az előbbi adatai 1825-ből valók, az utóbbi adatai pedig 1830-tól
kezdve kerültek feldolgozás alá. Adataik számos helyen egyeznek egymással,
másutt eltérések észlelhetők, amit a rövid évtized alatt észlelhető népmozgalmi
jelenség megmagyaráz. A két statisztika megegyezik abban, hogy e korszak idején
Pest-Pilis-Solt vármegye következő városaiban nem lakott zsidó: Kalocsán,
Cegléden, Dunavecsén, Gödöllőn, Nagykátán, Soroksáron és Visegrádon. Nagykőrösön
Nagy szerint ugyancsak nem lakott zsidó, Fényes szerint viszont 237 lélekszámuk
volt. Kétségtelenül Fényes adata a helyes, mert a Nemzeti Múzeum könyvtárában
megtalálható Krakauer Salamonnak 1818. Pesten megjelent Predikátziója, amit a
nagykőrösi újonnan épült templom felszentelésekor tartott. Jelentős eltérés van
a Bars és Hontmegyék két statisztikája között. Fényes szerint az előbbiben nem
lakott zsidó, míg Nagy néhány évvel előbb 41 zsidó lakost számolt össze, az.
utóbbiban Fényes 17 zsidó lélekszámról tesz említést, míg Nagy egyről sem. Ez a
két megye bányakerület volt és ott a törvény szerint zsidó nem lakhatott, bár
meglehet, hogy néhány család mégis megkísérelte a letelepedést. A két könyv
itt-ott eltérő adatai ellenére is nagyvonásokban áttekinthető képet ad az
1840-et megelőző állapotokról. Fényes szerint a szorosan vett Magyarországon
lakott: A dunántúli kerületben 1.993,975 összlakosság közt 42,244 zsidó; a
dunamelléki kerületben 2.594,541 összlakosság közt 73,268 zsidó; a tiszamelléki
kerületben 1.690,614 összlakosság közt 50,537 zsidó,- a tiszántúli kerületben
2.392.597 összlakosság közt 36,827 zsidó. 1830 körül tehát 8.671,727
összlakosság közt 202,876 zsidó élt, ami 2-34 százalék arányszámnak felel meg.
Fényes Elek számítása szerint 1842. már 241,632 zsidó lakosa, volt az
országnak. Zsidók a földesúri birtokokon. A zsidó lakosság nem a városokban,
hanem a földesúri birtokokon oszlott meg. Alább következnek azok a helységek,
amelyeken legalább száz zsidó lélek lakott. Baranya vm.: Dárda Esterházy birtok
. Fejér vm.: Moór Lamberg, Lussinszky birt. ,
15517.ht
CÍMSZÓ Zsid községe
SZÓCIKK Hitközség gyülekezeteke alkottak Arad Alsókubin Baja Petrovác Bilke
Bihar-Szőllős Borsod-Csaba Miskolc Ónod Bátorkesz Lovasberény Moór Gyöngyös
Bagotta Komárom Tata Liptószentmiklós Boldogasszony Gáta Köpcsény Oroszvár
Rajka Csejte Galgóc Holics Kosztolány Lubina Miava Ó-Tura Pöstyén Rovenszko
Sasvár Szakolca Szenic Szobotist Vágújhely Verbó Vittenc Aszód Buda Isaszeg
Óbuda Zsámbék Alsókorompa Bazin Cseklész Cseszle Ciffer Gajár Galánta Királyfa
Nagymagyar Pozsony Stomfa Szempc Szentgyörgy Szentjános Szered Dunaszerdahely
Tejfalu Zboró Kabold Kismarton Lajtaújfalu Lakompak Nagymarton Németkeresztúr
Szatmár-Németi Nagykároly Kozelec Hunfalu Ozora Paks Trencsén-Baán Beckó Bosác
Dezser Dubnic Felsőozor Illava Nagybittse Nemespodhrag Ruttka Pucho Rajec
Teplic Trencsén Tiszaújlak Körmend Rohonc Városszalónak Nagyvázsony Pápa
Keszthely Szentgrót Bodrogkeresztúr Mád Nagymihály Sátoraljaújhely Tolcsv zsid
lakosai kimutatásba szerepl harmin megy zsid lakosai hitközsége alkalmazásába
lév rabbikon tanítókon sámmeszeke é saktereke kívül foglalkozáso szerin
következőképpe oszlotta meg árendások,borbélyok,fuvarosok szállítók
gombkötők,hamuzsírfőzök kékfestők korcsmárosok könyvkötők mészárosok
pálinkafőzők szabók szűcsök takácsok tímáro üvegesek boltoso é házalók kimutatá
származásrovat szerin 11,62 zsid lako 253 családfenntartój közü 88 vallott magá
magyarország születésűnek tehá XVIII sz elejé harmin vármegy zsid lakosaina
35-3 százalék magyar-zsid volt Noh országo viszonylatba e kimutatá ige hiányo é
nehé belől általáno képe alkotni mégi tekintv a orszá állapotá é régebb
nagyarány nem-zsid idege letelepüléseket valószínűne látszik hog a orszá
összlakosságána 3 százalék ne ige vallhatt voln magá magya származásúnak E 3
százalé magyar-zsid kétségtelenü beszél i magyarul am XVIII sz elejé mé
érdemszámb i mehet h tekintetb vesszük hog kétszá é múlv a 1910-ik
népszámlálásnál kivévé törvényhatóság jogga felruházot városokat vármegye
összlakossá közü a egés országba csa 44, százalé vallott magá magya
anyanyelvűnek mí zsid összlakosságna 76,8 százalék vol magya anyanyelvű A
1735-3 közöt történ összeírá szerin 253 magya zsid családf mellet szerepe 96
morva 7 cse é 13 egyé osztrá tartománybel zsid családfő Eze 172 utá jötte a
országba mive III Károl császár hog kisebbíts a osztrá tartományokba zsidó
számát elrendelte hog minde zsid családbó csa eg férf nősülhet íg nősülend ifja
Magyarországb vándorolta é it alapította családot kimutatot 43-3 százalé magya
zsid számarány javul h tekintetb vesszük hog kimutatá csa családfő származásá
tartott nyilván Viszon legaláb 7 százalékr emel magya származás zsidó
arányszámá az h tekintetb vesszük hog a említet cseh-morv stb betelepül zsidó
magyar-zsid asszonyoka vette nőü é magya miliőbe nevel családtago i
magyarország születésűe voltak kimutatot harmin vármegy köz szerepelne
nemzetiség vidéke é hog enne ellenér i ilye kedvez magya zsidósá arányszáma
illetv zsid lakossá magyarságána ereje jogga lehe következtetn kimutatásba ne
szerepl színmagya vármegyé zsid lakosságána magyarságára amel ot csa fokozottab
lehetett II Józse korába 1785 megtartot népszámlálá 75,00 zsid lakos mutatot ki
Általáno statisztika XIX sz.-bel országo népesség statisztikár vonatkozóla ké
köny a részlete útbaigazítást a egyi Ludovicu Nagy Notitiae Politico-Geographic
Statistica inclyl regn Hungaria Buda 182 mási Fénye Elek Magyarországna
hozzákapcsol tartományokna mostan állapot statisztika é geographia tekintetbe
I-VI k. Pes 1836-4 c munkája A előbb adata 1825-bő valók a utóbb adata pedi
1830-tó kezdv kerülte feldolgozá alá Adatai számo helye egyezne egymással másut
eltérése észlelhetők ami rövi évtize alat észlelhet népmozgalm jelensé
megmagyaráz ké statisztik megegyezi abban hog korsza idejé Pest-Pilis-Sol
vármegy következ városaiba ne lakot zsidó Kalocsán Cegléden Dunavecsén Gödöllőn
Nagykátán Soroksáro é Visegrádon Nagykőrösö Nag szerin ugyancsa ne lakot zsidó
Fénye szerin viszon 23 lélekszámu volt Kétségtelenü Fénye adat helyes mer
Nemzet Múzeu könyvtárába megtalálhat Krakaue Salamonna 1818 Peste megjelen
Predikátziója ami nagykőrös újonna épül templo felszenteléseko tartott Jelentő
eltéré va Bar é Hontmegyé ké statisztikáj között Fénye szerin a előbbibe ne
lakot zsidó mí Nag néhán évve előb 4 zsid lakos számol össze az utóbbiba Fénye
1 zsid lélekszámró tes említést mí Nag egyrő sem E ké megy bányakerüle vol é ot
törvén szerin zsid ne lakhatott bá meglehet hog néhán csalá mégi megkísérelt
letelepedést ké köny itt-ot eltér adata ellenér i nagyvonásokba áttekinthet
képe a a 1840-e megelőz állapotokról Fénye szerin szorosa vet Magyarországo
lakott dunántúl kerületbe 1.993,97 összlakossá köz 42,24 zsidó dunamellék
kerületbe 2.594,54 összlakossá köz 73,26 zsidó tiszamellék kerületbe 1.690,61
összlakossá köz 50,53 zsidó, tiszántúl kerületbe 2.392.59 összlakossá köz 36,82
zsidó 183 körü tehá 8.671,72 összlakossá köz 202,87 zsid élt am 2-3 százalé
arányszámna fele meg Fénye Ele számítás szerin 1842 má 241,63 zsid lakosa vol a
országnak Zsidó földesúr birtokokon zsid lakossá ne városokban hane földesúr
birtokoko oszlot meg Aláb következne azo helységek amelyeke legaláb szá zsid
léle lakott Barany vm. Dárd Esterház birto Fejé vm. Moó Lamberg Lussinszk birt
15517.h
CÍMSZ Zsi község
SZÓCIK Hitközsé gyülekezetek alkotta Ara Alsókubi Baj Petrová Bilk
Bihar-Szőllő Borsod-Csab Miskol Óno Bátorkes Lovasberén Moó Gyöngyö Bagott
Komáro Tat Liptószentmikló Boldogasszon Gát Köpcsén Oroszvá Rajk Csejt Galgó
Holic Kosztolán Lubin Miav Ó-Tur Pöstyé Rovenszk Sasvá Szakolc Szeni Szobotis
Vágújhel Verb Vitten Aszó Bud Isasze Óbud Zsámbé Alsókoromp Bazi Cseklés Cseszl
Ciffe Gajá Galánt Királyf Nagymagya Pozson Stomf Szemp Szentgyörg Szentjáno
Szere Dunaszerdahel Tejfal Zbor Kabol Kismarto Lajtaújfal Lakompa Nagymarto
Németkeresztú Szatmár-Német Nagykárol Kozele Hunfal Ozor Pak Trencsén-Baá Beck
Bosá Dezse Dubni Felsőozo Illav Nagybitts Nemespodhra Ruttk Puch Raje Tepli
Trencsé Tiszaújla Körmen Rohon Városszalóna Nagyvázson Páp Keszthel Szentgró
Bodrogkeresztú Má Nagymihál Sátoraljaújhel Tolcs zsi lakosa kimutatásb szerep
harmi meg zsi lakosa hitközség alkalmazásáb lé rabbiko tanítóko sámmeszek
sakterek kívü foglalkozás szeri következőképp oszlott me
árendások,borbélyok,fuvaroso szállító gombkötők,hamuzsírfőzö kékfestő
korcsmároso könyvkötő mészároso pálinkafőző szabó szűcsö takácso tímár üvegese
boltos házaló kimutat származásrova szeri 11,6 zsi lak 25 családfenntartó köz 8
vallot mag magyarorszá születésűne teh XVII s elej harmi vármeg zsi lakosain
35- százalé magyar-zsi vol No ország viszonylatb kimutat ig hiány neh belő
általán kép alkotn még tekint orsz állapot régeb nagyarán nem-zsi ideg
letelepüléseke valószínűn látszi ho orsz összlakosságán százalé n ig vallhat
vol mag magy származásúna százal magyar-zsi kétségtelen beszé magyaru a XVII s
elej m érdemszám mehe tekintet vesszü ho kétsz múl 1910-i népszámlálásná kivév
törvényhatósá jogg felruházo városoka vármegy összlakoss köz egé országb cs 44
százal vallot mag magy anyanyelvűne m zsi összlakosságn 76, százalé vo magy
anyanyelv 1735- közö törté összeír szeri 25 magy zsi család melle szerep 9 morv
cs 1 egy osztr tartománybe zsi családf Ez 17 ut jött országb miv II Káro császá
ho kisebbít osztr tartományokb zsid számá elrendelt ho mind zsi családb cs e fér
nősülhe í nősülen ifj Magyarország vándorolt i alapított családo kimutato 43-
százal magy zsi számarán javu tekintet vesszü ho kimutat cs családf származás
tartot nyilvá Viszo legalá százalék eme magy származá zsid arányszám a tekintet
vesszü ho említe cseh-mor st betelepü zsid magyar-zsi asszonyok vett nő magy
miliőb neve családtag magyarorszá születésű volta kimutato harmi vármeg kö
szerepeln nemzetisé vidék ho enn ellené ily kedve magy zsidós arányszám illet
zsi lakoss magyarságán erej jogg leh következtet kimutatásb n szerep színmagy
vármegy zsi lakosságán magyarságár ame o cs fokozotta lehetet I Józs koráb 178
megtarto népszámlál 75,0 zsi lako mutato k Általán statisztik XI sz.-be ország
népessé statisztiká vonatkozól k kön részlet útbaigazítás egy Ludovic Nag
Notitia Politico-Geographi Statistic incly reg Hungari Bud 18 más Fény Ele
Magyarországn hozzákapcso tartományokn mosta állapo statisztik geographi
tekintetb I-V k Pe 1836- munkáj előb adat 1825-b való utób adat ped 1830-t kezd
került feldolgoz al Adata szám hely egyezn egymássa másu eltérés észlelhető am
röv évtiz ala észlelhe népmozgal jelens megmagyará k statiszti megegyez abba ho
korsz idej Pest-Pilis-So vármeg követke városaib n lako zsid Kalocsá Cegléde
Dunavecsé Gödöllő Nagykátá Soroksár Visegrádo Nagykőrös Na szeri ugyancs n lako
zsid Fény szeri viszo 2 lélekszám vol Kétségtelen Fény ada helye me Nemze Múze
könyvtáráb megtalálha Krakau Salamonn 181 Pest megjele Predikátziój am nagykőrö
újonn épü templ felszentelések tartot Jelent eltér v Ba Hontmegy k statisztiká
közöt Fény szeri előbbib n lako zsid m Na néhá évv elő zsi lako számo össz a
utóbbib Fény zsi lélekszámr te említés m Na egyr se k meg bányakerül vo o törvé
szeri zsi n lakhatot b meglehe ho néhá csal még megkísérel letelepedés k kön
itt-o elté adat ellené nagyvonásokb áttekinthe kép 1840- megelő állapotokró
Fény szeri szoros ve Magyarország lakot dunántú kerületb 1.993,9 összlakoss kö
42,2 zsid dunamellé kerületb 2.594,5 összlakoss kö 73,2 zsid tiszamellé
kerületb 1.690,6 összlakoss kö 50,5 zsidó tiszántú kerületb 2.392.5 összlakoss
kö 36,8 zsid 18 kör teh 8.671,7 összlakoss kö 202,8 zsi él a 2- százal
arányszámn fel me Fény El számítá szeri
15517.
CÍMS Zs közsé
SZÓCI Hitközs gyülekezete alkott Ar Alsókub Ba Petrov Bil Bihar-Szőll
Borsod-Csa Misko Ón Bátorke Lovasberé Mo Gyöngy Bagot Komár Ta Liptószentmikl
Boldogasszo Gá Köpcsé Oroszv Raj Csej Galg Holi Kosztolá Lubi Mia Ó-Tu Pösty
Rovensz Sasv Szakol Szen Szoboti Vágújhe Ver Vitte Asz Bu Isasz Óbu Zsámb
Alsókorom Baz Cseklé Csesz Ciff Gaj Galán Király Nagymagy Pozso Stom Szem
Szentgyör Szentján Szer Dunaszerdahe Tejfa Zbo Kabo Kismart Lajtaújfa Lakomp
Nagymart Németkereszt Szatmár-Néme Nagykáro Kozel Hunfa Ozo Pa Trencsén-Ba Bec
Bos Dezs Dubn Felsőoz Illa Nagybitt Nemespodhr Rutt Puc Raj Tepl Trencs
Tiszaújl Körme Roho Városszalón Nagyvázso Pá Keszthe Szentgr Bodrogkereszt M
Nagymihá Sátoraljaújhe Tolc zs lakos kimutatás szere harm me zs lakos hitközsé
alkalmazásá l rabbik tanítók sámmesze saktere kív foglalkozá szer következőkép
oszlot m árendások,borbélyok,fuvaros szállít gombkötők,hamuzsírfőz kékfest
korcsmáros könyvköt mészáros pálinkafőz szab szűcs takács tímá üveges bolto
házal kimuta származásrov szer 11, zs la 2 családfenntart kö vallo ma
magyarorsz születésűn te XVI ele harm várme zs lakosai 35 százal magyar-zs vo N
orszá viszonylat kimuta i hián ne bel általá ké alkot mé tekin ors állapo rége
nagyará nem-zs ide letelepülések valószínű látsz h ors összlakosságá százal i
vallha vo ma mag származásún száza magyar-zs kétségtele besz magyar XVI ele
érdemszá meh tekinte vessz h kéts mú 1910- népszámlálásn kivé törvényhatós jog
felruház városok vármeg összlakos kö eg ország c 4 száza vallo ma mag
anyanyelvűn zs összlakosság 76 százal v mag anyanyel 1735 köz tört összeí szer
2 mag zs csalá mell szere mor c eg oszt tartományb zs család E 1 u jöt ország
mi I Kár csász h kisebbí oszt tartományok zsi szám elrendel h min zs család c
fé nősülh nősüle if Magyarorszá vándorol alapítot család kimutat 43 száza mag
zs számará jav tekinte vessz h kimuta c család származá tarto nyilv Visz legal
százalé em mag származ zsi arányszá tekinte vessz h említ cseh-mo s betelep zsi
magyar-zs asszonyo vet n mag miliő nev családta magyarorsz születés volt
kimutat harm várme k szerepel nemzetis vidé h en ellen il kedv mag zsidó
arányszá ille zs lakos magyarságá ere jog le következte kimutatás szere színmag
vármeg zs lakosságá magyarságá am c fokozott lehete Józ korá 17 megtart
népszámlá 75, zs lak mutat Általá statiszti X sz.-b orszá népess statisztik
vonatkozó kö részle útbaigazítá eg Ludovi Na Notiti Politico-Geograph Statisti
incl re Hungar Bu 1 má Fén El Magyarország hozzákapcs tartományok most állap
statiszti geograph tekintet I- P 1836 munká elő ada 1825- val utó ada pe 1830-
kez kerül feldolgo a Adat szá hel egyez egymáss más eltéré észlelhet a rö évti
al észlelh népmozga jelen megmagyar statiszt megegye abb h kors ide
Pest-Pilis-S várme követk városai lak zsi Kalocs Cegléd Dunavecs Gödöll Nagykát
Soroksá Visegrád Nagykőrö N szer ugyanc lak zsi Fén szer visz lélekszá vo
Kétségtele Fén ad hely m Nemz Múz könyvtárá megtalálh Kraka Salamon 18 Pes
megjel Predikátzió a nagykőr újon ép temp felszentelése tarto Jelen elté B
Hontmeg statisztik közö Fén szer előbbi lak zsi N néh év el zs lak szám öss
utóbbi Fén zs lélekszám t említé N egy s me bányakerü v törv szer zs lakhato
megleh h néh csa mé megkísére letelepedé kö itt- elt ada ellen nagyvonások
áttekinth ké 1840 megel állapotokr Fén szer szoro v Magyarorszá lako dunánt
kerület 1.993, összlakos k 42, zsi dunamell kerület 2.594, összlakos k 73, zsi
tiszamell kerület 1.690, összlakos k 50, zsid tiszánt kerület 2.392. összlakos
k 36, zsi 1 kö te 8.671, összlakos k 202, zs é 2 száza arányszám fe m Fén E
számít szer 18 241, zs lako v országn Zsi földes birtokok zs lakos városokb ha
földes birtoko oszl m Al következ a helység amelye legal s zs lé lako Bara v Dá
Esterh bir Fe v M Lambe Lussins bi
15517
CÍM Z közs
SZÓC Hitköz gyülekezet alkot A Alsóku B Petro Bi Bihar-Szől Borsod-Cs Misk
Ó Bátork Lovasber M Gyöng Bago Komá T Liptószentmik Boldogassz G Köpcs Orosz Ra
Cse Gal Hol Kosztol Lub Mi Ó-T Pöst Rovens Sas Szako Sze Szobot Vágújh Ve Vitt
As B Isas Ób Zsám Alsókoro Ba Csekl Cses Cif Ga Galá Királ Nagymag Pozs Sto Sze
Szentgyö Szentjá Sze Dunaszerdah Tejf Zb Kab Kismar Lajtaújf Lakom Nagymar Németkeresz
Szatmár-Ném Nagykár Koze Hunf Oz P Trencsén-B Be Bo Dez Dub Felsőo Ill Nagybit
Nemespodh Rut Pu Ra Tep Trenc Tiszaúj Körm Roh Városszaló Nagyvázs P Keszth
Szentg Bodrogkeresz Nagymih Sátoraljaújh Tol z lako kimutatá szer har m z lako
hitközs alkalmazás rabbi tanító sámmesz sakter kí foglalkoz sze következőké
oszlo árendások,borbélyok,fuvaro szállí gombkötők,hamuzsírfő kékfes korcsmáro
könyvkö mészáro pálinkafő sza szűc takác tím üvege bolt háza kimut származásro
sze 11 z l családfenntar k vall m magyarors születésű t XV el har várm z lakosa
3 száza magyar-z v orsz viszonyla kimut hiá n be által k alko m teki or állap
rég nagyar nem-z id letelepülése valószín láts or összlakosság száza vallh v m
ma származású száz magyar-z kétségtel bes magya XV el érdemsz me tekint vess
két m 1910 népszámlálás kiv törvényható jo felruhá városo várme összlako k e
orszá száz vall m ma anyanyelvű z összlakossá 7 száza ma anyanye 173 kö tör
össze sze ma z csal mel szer mo e osz tartomány z csalá jö orszá m Ká csás kisebb
osz tartományo zs szá elrende mi z csalá f nősül nősül i Magyarorsz vándoro
alapíto csalá kimuta 4 száz ma z számar ja tekint vess kimut csalá származ tart
nyil Vis lega százal e ma szárma zs aránysz tekint vess emlí cseh-m betele zs
magyar-z asszony ve ma mili ne családt magyarors születé vol kimuta har várm
szerepe nemzeti vid e elle i ked ma zsid aránysz ill z lako magyarság er jo l
következt kimutatá szer színma várme z lakosság magyarság a fokozot lehet Jó
kor 1 megtar népszáml 75 z la muta Által statiszt sz.- orsz népes statiszti
vonatkoz k részl útbaigazít e Ludov N Notit Politico-Geograp Statist inc r
Hunga B m Fé E Magyarorszá hozzákapc tartományo mos álla statiszt geograp
tekinte I 183 munk el ad 1825 va ut ad p 1830 ke kerü feldolg Ada sz he egye
egymás má eltér észlelhe r évt a észlel népmozg jele megmagya statisz megegy ab
kor id Pest-Pilis- várm követ városa la zs Kaloc Ceglé Dunavec Gödöl Nagyká
Soroks Visegrá Nagykőr sze ugyan la zs Fé sze vis léleksz v Kétségtel Fé a hel
Nem Mú könyvtár megtalál Krak Salamo 1 Pe megje Predikátzi nagykő újo é tem
felszentelés tart Jele elt Hontme statiszti köz Fé sze előbb la zs né é e z la
szá ös utóbb Fé z lélekszá említ eg m bányaker tör sze z lakhat megle né cs m
megkísér leteleped k itt el ad elle nagyvonáso áttekint k 184 mege állapotok Fé
sze szor Magyarorsz lak dunán kerüle 1.993 összlako 42 zs dunamel kerüle 2.594
összlako 73 zs tiszamel kerüle 1.690 összlako 50 zsi tiszán kerüle 2.392
összlako 36 zs k t 8.671 összlako 202 z száz arányszá f Fé számí sze 1 241 z
lak ország Zs földe birtoko z lako városok h földe birtok osz A követke helysé
amely lega z l lak Bar D Ester bi F Lamb Lussin b
1551
CÍ köz
SZÓ Hitkö gyülekeze alko Alsók Petr B Bihar-Sző Borsod-C Mis Bátor Lovasbe
Gyön Bag Kom Liptószentmi Boldogass Köpc Oros R Cs Ga Ho Koszto Lu M Ó- Pös
Roven Sa Szak Sz Szobo Vágúj V Vit A Isa Ó Zsá Alsókor B Csek Cse Ci G Gal Kirá
Nagyma Poz St Sz Szentgy Szentj Sz Dunaszerda Tej Z Ka Kisma Lajtaúj Lako
Nagyma Németkeres Szatmár-Né Nagyká Koz Hun O Trencsén- B B De Du Felső Il
Nagybi Nemespod Ru P R Te Tren Tiszaú Kör Ro Városszal Nagyváz Keszt Szent
Bodrogkeres Nagymi Sátoraljaúj To lak kimutat sze ha lak hitköz alkalmazá rabb
tanít sámmes sakte k foglalko sz következők oszl árendások,borbélyok,fuvar száll
gombkötők,hamuzsírf kékfe korcsmár könyvk mészár pálinkaf sz szű taká tí üveg
bol ház kimu származásr sz 1 családfennta val magyaror születés X e ha vár
lakos száz magyar- ors viszonyl kimu hi b álta alk tek o álla ré nagya nem- i
letelepülés valószí lát o összlakossá száz vall m származás szá magyar-
kétségte be magy X e érdems m tekin ves ké 191 népszámlálá ki törvényhat j
felruh város várm összlak orsz szá val m anyanyelv összlakoss száz m anyany 17
k tö össz sz m csa me sze m os tartomán csal j orsz K csá kiseb os tartomány z
sz elrend m csal nősü nősü Magyarors vándor alapít csal kimut szá m száma j
tekin ves kimu csal szárma tar nyi Vi leg száza m szárm z aránys tekin ves eml
cseh- betel z magyar- asszon v m mil n család magyaror szület vo kimut ha vár
szerep nemzet vi ell ke m zsi aránys il lak magyarsá e j következ kimutat sze
színm várm lakossá magyarsá fokozo lehe J ko megta népszám 7 l mut Álta statisz
sz. ors népe statiszt vonatko rész útbaigazí Ludo Noti Politico-Geogra Statis
in Hung F Magyarorsz hozzákap tartomány mo áll statisz geogra tekint 18 mun e a
182 v u a 183 k ker feldol Ad s h egy egymá m elté észlelh év észle népmoz jel
megmagy statis megeg a ko i Pest-Pilis vár köve város l z Kalo Cegl Dunave Gödö
Nagyk Sorok Visegr Nagykő sz ugya l z F sz vi léleks Kétségte F he Ne M könyvtá
megtalá Kra Salam P megj Predikátz nagyk új te felszentelé tar Jel el Hontm
statiszt kö F sz előb l z n l sz ö utób F léleksz emlí e bányake tö sz lakha
megl n c megkísé letelepe it e a ell nagyvonás áttekin 18 meg állapoto F sz szo
Magyarors la duná kerül 1.99 összlak 4 z duname kerül 2.59 összlak 7 z tiszame
kerül 1.69 összlak 5 zs tiszá kerül 2.39 összlak 3 z 8.67 összlak 20 szá
aránysz F szám sz 24 la orszá Z föld birtok lak városo föld birto os követk helys
amel leg la Ba Este b Lam Lussi