Magyar Zsidó Lexikon: Zsidók története

15526.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: "a küzdelem, melyet Bar Kochba (l. o.) vezetett, véres vereséggel végződött és kegyetlen megtorlás vont maga után, még a tanszabadságot is elfojtották. A római udvarral való kapcsolatot az iskolafők (pátriárkák) tartották fenn ezentúl is. A térítést is megkísérelték a rómaiak, de ez ellen a lyddai határozatokban épített a Szanhedrin védősáncot. Ellenben nagyobb küzdelmet kell zsidóságnak most a terjedő kereszténység hittérítése ellen megvívnia. Az istenségnek megérzékítése egy rokonszenves, kegyes életű istenfia ember személyében nagy vonzóerőt gyakorolhatott még ez időben is a fantáziákra. Pál apostol pedig gondoskodott róla, hogy az új egyház számára nagy engedmények árán szerezzen híveket. Elengedte a körülmetélést és mind a súlyos szertartásokat azon a címen, hogy Jézus mint istenfia, teljes bűntelenségben való kivégeztetése által az Ádám óta öröklött ősbűnt (eredendő bűnt) kiengesztelte s így az Isten ingyen kegyelme, melyet fia leküldésében nyilvánított, olyan nagy, hogy ehhez képest az ember jócselekedete, szertartási érdeme elenyészik, hiábavalóvá lesz. «Új szövetség»-re lépett Isten az emberrel: a cselekedet helyett a hitet kívánja csupán. Ez az ingyen kegyelem, mint valami váratlan örökség természetesen ezreket csábított az új hit zászlajává. A zsidóságtól eltértek azonban még azontúl is zsidóknak vallják magukat, tartják is a zsidó vallási törvényeket (zsidókeresztények). De a Bar Kochba-féle felkelésben már nem vesznek részt, mivel ők már egy eljött Messiás mellett egy most eljövőben nem hihettek. Maguk a pogánykeresztények sem szakítanak mindenben a zsidósággal, vele ülik a szombatot és héberül imádkoznak a zsinagógákban; a törvény abrogálása csak elvben maradhatott, maguknak az apostoloknak kell észlelniük a végzetes libertinizmust, melyet ez a tan előidézett és disztinkciókkal kénytelenek a tömeget visszaterelni a igazság és házassági tisztaság útjaira. A zsidóság most az elszéledés előérzetében a törvényfejtegetés eddigi eredményének lezárásával, a Talmud írásba foglalásával igyekszik egységét fentartani. Minden ezzel szemben fellépő vagy ezt gyengítő törekvés idővel hiúnak bizonyul, a rabbinizmus diadalmasan áll ki minden ostromot. Az ezentúl következő tizennégy sz. egyetlen korszakká olvad össze. A zsidóság élete egyrészt vértanúságba fullad, másrészt irodalmi és vallástörténeti mederbe terelődik. Ezt a korszakot csak kevéssé színezik a különböző országok változatai. A vértanúság a keresztény Európa területére szorítkozik és a keresztény ideológiából ered. Történeti tényként ki kell azonban emelni, hogy, nem a hivatalos egyház, hanem mindig a fellázított tömeg mérte a zsidóságra a legnagyobb szenvedéseket. A pápák védelembe is vették gyakran a zsidóságot úgy személyében, mint vallásos intézményeiben, noha becsülete iránt nem is tanúsítottak kíméletet. Sőt elvvé is vált, hogy a zsidóságot tűrni kell, mivel nyomorult helyzetében ép ez tesz tanúságot amellett, hogy aki Krisztust nem követi, szánalomra méltó sorsra jut. A legnagyobb eretnekirtó pápa III. Ince (1198-1216) is voltakép dogmatikus téren marad a zsidósággal szemben, mikor a keresztényektől való megkülönböztetésül sárgafolt viselés kényszerével bélyegzi meg, úgyszintén csupán dogmatikus álláspontjukat védték meg utódai is, akik a zsidókat hitvitákra kényszerítik keresztény papi tekintélyekkel (1240. Parisban, 1263. Barcelonában, 1413. Tortosában), vagy akik ghettóba szorítják és külön more judaico esküformulát kényszerítenek a zsidókra. Pápák sohasem üldözték ki a zsidókat államukból, sőt több ízben megrótták a királyokat, akik erővel keresztelték meg őket (Nagy Gergely a VI. sz.-ban) és kárhoztatták a keresztesek mészárlásait. II. Calixtus pápa (1119) Constitutio Judaeorum c. bullájában megtiltja a zsidó temetők feldúlását és ebben követi a lateráni zsinat is (1179). Pápák védik meg a zsidóságot a vérvád ellenében és, ami a pápáknál sok önmegtagadást követelhetett, saját elődeik rendelkezéseivel szemben elengedik a zsidójel viselését is. Sőt tovább is megy III. Pál pápa, amikor saját vallása szertartásainak korlátok közé szorításával betiltja a passziójátékoknak a Colosseumban való tartását, nehogy innen a nagy tömeg, megmámorosodva a látványosságtól, a védtelen zsidók ellen irányuló kihágásokra adja magát. IX. Gergely pápa (1233) a zsidóság védelmét egyenesen a közös bibliai alapra helyezi: «hisz egy atyánk van, egy Isten teremtett minket» (Maleachi 2. 10). V. Márton pápa eltörli a külön zsidóbíróságot és a rendes bíróság elé tereli a zsidóság peres ügyeit (Quamquam Judaeis-bulla 1429), megengedi zsidóknak az egyetemek látogatását és tiltja saját papságának, hogy hitszónoklataikban zsidógyűlöletet hirdessenek. X. Leo pápánál meghittje, a római rabbi eszközöl ki kihallgatást egyházi méltóságok számára. VI. Sándor megdorgálja a római zsidókat, kik hitsorsosaik bevándorlását üzleti féltékenységből meg akarják akadályozni. A zsidóság sorsára azonban az is döntő hatású, hogy mint kisebbség kénytelen meghúzódni a keresztény országokban abban az időben, mikor az egyház egyedül üdvözítő voltában vetett hit uralkodik a lelkeken. A «hitetlen» zsidó már a megjelenésével is kihívóan hatott a lakosságra és azzal, hogy a kereszténység jelvényeinek kijáró tiszteletadást kitartóan elkerülte, még fokozta az ellenséges hangulatot. Már a Biblia latin fordításának készítője: Jeromos egyházatya is gyűlöletes hangon szól a zsidókról. Justianus császár (527-565) törvénykönyvében megtiltja a zsidóknak a Biblia eredeti szövegében való olvasását és érvénytelennek mondja a zsidók tanúzását keresztények ügyében. Németországban IV. Henrik még tiltja erőszakos megkeresztelésüket, sőt az önkéntes kikeresztelkedőt is megfosztja a családi örökségtől, de a hűbériség korában a fejedelmek s városok tulajdonuk gyanánt tekintik a zsidókat (Kammer-knecht), úgy, hogy nekik kellett védőurukat drágán megvásárolniuk. A keresztes hadjáratok idején természetesen Krisztus állítólagos megölőire irányult a gyűlölet és ezrével koncolták fel a zsidókat. Csak a magyar zsidóságot kímélte meg Kálmán király, aki a keresztes hadakat nem engedte az országon átvonulni. A középkori babonás."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5526. címszó a lexikon => 1012. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15526.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: a küzdelem, melyet Bar Kochba l. o. vezetett, véres vereséggel végződött és kegyetlen megtorlás vont maga után, még a tanszabadságot is elfojtották. A római udvarral való kapcsolatot az iskolafők pátriárkák tartották fenn ezentúl is. A térítést is megkísérelték a rómaiak, de ez ellen a lyddai határozatokban épített a Szanhedrin védősáncot. Ellenben nagyobb küzdelmet kell zsidóságnak most a terjedő kereszténység hittérítése ellen megvívnia. Az istenségnek megérzékítése egy rokonszenves, kegyes életű istenfia ember személyében nagy vonzóerőt gyakorolhatott még ez időben is a fantáziákra. Pál apostol pedig gondoskodott róla, hogy az új egyház számára nagy engedmények árán szerezzen híveket. Elengedte a körülmetélést és mind a súlyos szertartásokat azon a címen, hogy Jézus mint istenfia, teljes bűntelenségben való kivégeztetése által az Ádám óta öröklött ősbűnt eredendő bűnt kiengesztelte s így az Isten ingyen kegyelme, melyet fia leküldésében nyilvánított, olyan nagy, hogy ehhez képest az ember jócselekedete, szertartási érdeme elenyészik, hiábavalóvá lesz. Új szövetség -re lépett Isten az emberrel: a cselekedet helyett a hitet kívánja csupán. Ez az ingyen kegyelem, mint valami váratlan örökség természetesen ezreket csábított az új hit zászlajává. A zsidóságtól eltértek azonban még azontúl is zsidóknak vallják magukat, tartják is a zsidó vallási törvényeket zsidókeresztények . De a Bar Kochba-féle felkelésben már nem vesznek részt, mivel ők már egy eljött Messiás mellett egy most eljövőben nem hihettek. Maguk a pogánykeresztények sem szakítanak mindenben a zsidósággal, vele ülik a szombatot és héberül imádkoznak a zsinagógákban; a törvény abrogálása csak elvben maradhatott, maguknak az apostoloknak kell észlelniük a végzetes libertinizmust, melyet ez a tan előidézett és disztinkciókkal kénytelenek a tömeget visszaterelni a igazság és házassági tisztaság útjaira. A zsidóság most az elszéledés előérzetében a törvényfejtegetés eddigi eredményének lezárásával, a Talmud írásba foglalásával igyekszik egységét fentartani. Minden ezzel szemben fellépő vagy ezt gyengítő törekvés idővel hiúnak bizonyul, a rabbinizmus diadalmasan áll ki minden ostromot. Az ezentúl következő tizennégy sz. egyetlen korszakká olvad össze. A zsidóság élete egyrészt vértanúságba fullad, másrészt irodalmi és vallástörténeti mederbe terelődik. Ezt a korszakot csak kevéssé színezik a különböző országok változatai. A vértanúság a keresztény Európa területére szorítkozik és a keresztény ideológiából ered. Történeti tényként ki kell azonban emelni, hogy, nem a hivatalos egyház, hanem mindig a fellázított tömeg mérte a zsidóságra a legnagyobb szenvedéseket. A pápák védelembe is vették gyakran a zsidóságot úgy személyében, mint vallásos intézményeiben, noha becsülete iránt nem is tanúsítottak kíméletet. Sőt elvvé is vált, hogy a zsidóságot tűrni kell, mivel nyomorult helyzetében ép ez tesz tanúságot amellett, hogy aki Krisztust nem követi, szánalomra méltó sorsra jut. A legnagyobb eretnekirtó pápa III. Ince 1198-1216 is voltakép dogmatikus téren marad a zsidósággal szemben, mikor a keresztényektől való megkülönböztetésül sárgafolt viselés kényszerével bélyegzi meg, úgyszintén csupán dogmatikus álláspontjukat védték meg utódai is, akik a zsidókat hitvitákra kényszerítik keresztény papi tekintélyekkel 1240. Parisban, 1263. Barcelonában, 1413. Tortosában , vagy akik ghettóba szorítják és külön more judaico esküformulát kényszerítenek a zsidókra. Pápák sohasem üldözték ki a zsidókat államukból, sőt több ízben megrótták a királyokat, akik erővel keresztelték meg őket Nagy Gergely a VI. sz.-ban és kárhoztatták a keresztesek mészárlásait. II. Calixtus pápa 1119 Constitutio Judaeorum c. bullájában megtiltja a zsidó temetők feldúlását és ebben követi a lateráni zsinat is 1179 . Pápák védik meg a zsidóságot a vérvád ellenében és, ami a pápáknál sok önmegtagadást követelhetett, saját elődeik rendelkezéseivel szemben elengedik a zsidójel viselését is. Sőt tovább is megy III. Pál pápa, amikor saját vallása szertartásainak korlátok közé szorításával betiltja a passziójátékoknak a Colosseumban való tartását, nehogy innen a nagy tömeg, megmámorosodva a látványosságtól, a védtelen zsidók ellen irányuló kihágásokra adja magát. IX. Gergely pápa 1233 a zsidóság védelmét egyenesen a közös bibliai alapra helyezi: hisz egy atyánk van, egy Isten teremtett minket Maleachi 2. 10 . V. Márton pápa eltörli a külön zsidóbíróságot és a rendes bíróság elé tereli a zsidóság peres ügyeit Quamquam Judaeis-bulla 1429 , megengedi zsidóknak az egyetemek látogatását és tiltja saját papságának, hogy hitszónoklataikban zsidógyűlöletet hirdessenek. X. Leo pápánál meghittje, a római rabbi eszközöl ki kihallgatást egyházi méltóságok számára. VI. Sándor megdorgálja a római zsidókat, kik hitsorsosaik bevándorlását üzleti féltékenységből meg akarják akadályozni. A zsidóság sorsára azonban az is döntő hatású, hogy mint kisebbség kénytelen meghúzódni a keresztény országokban abban az időben, mikor az egyház egyedül üdvözítő voltában vetett hit uralkodik a lelkeken. A hitetlen zsidó már a megjelenésével is kihívóan hatott a lakosságra és azzal, hogy a kereszténység jelvényeinek kijáró tiszteletadást kitartóan elkerülte, még fokozta az ellenséges hangulatot. Már a Biblia latin fordításának készítője: Jeromos egyházatya is gyűlöletes hangon szól a zsidókról. Justianus császár 527-565 törvénykönyvében megtiltja a zsidóknak a Biblia eredeti szövegében való olvasását és érvénytelennek mondja a zsidók tanúzását keresztények ügyében. Németországban IV. Henrik még tiltja erőszakos megkeresztelésüket, sőt az önkéntes kikeresztelkedőt is megfosztja a családi örökségtől, de a hűbériség korában a fejedelmek s városok tulajdonuk gyanánt tekintik a zsidókat Kammer-knecht , úgy, hogy nekik kellett védőurukat drágán megvásárolniuk. A keresztes hadjáratok idején természetesen Krisztus állítólagos megölőire irányult a gyűlölet és ezrével koncolták fel a zsidókat. Csak a magyar zsidóságot kímélte meg Kálmán király, aki a keresztes hadakat nem engedte az országon átvonulni. A középkori babonás.

15526.ht

CÍMSZÓ Zsidó történet

SZÓCIKK küzdelem melye Ba Kochb l o vezetett vére vereségge végződöt é kegyetle megtorlá von mag után mé tanszabadságo i elfojtották róma udvarra val kapcsolato a iskolafő pátriárká tartottá fen ezentú is térítés i megkísérelté rómaiak d e elle lydda határozatokba építet Szanhedri védősáncot Ellenbe nagyob küzdelme kel zsidóságna mos terjed kereszténysé hittérítés elle megvívnia A istenségne megérzékítés eg rokonszenves kegye élet istenfi embe személyébe nag vonzóerő gyakorolhatot mé e időbe i fantáziákra Pá aposto pedi gondoskodot róla hog a ú egyhá számár nag engedménye árá szerezze híveket Elengedt körülmetélés é min súlyo szertartásoka azo címen hog Jézu min istenfia telje bűntelenségbe val kivégeztetés álta a Ádá ót öröklöt ősbűn eredend bűn kiengesztelt íg a Iste ingye kegyelme melye fi leküldésébe nyilvánított olya nagy hog ehhe képes a embe jócselekedete szertartás érdem elenyészik hiábavalóv lesz Ú szövetsé -r lépet Iste a emberrel cselekede helyet hite kívánj csupán E a ingye kegyelem min valam váratla öröksé természetese ezreke csábítot a ú hi zászlajává zsidóságtó eltérte azonba mé azontú i zsidókna valljá magukat tartjá i zsid vallás törvényeke zsidókereszténye D Ba Kochba-fél felkelésbe má ne veszne részt mive ő má eg eljöt Messiá mellet eg mos eljövőbe ne hihettek Magu pogánykereszténye se szakítana mindenbe zsidósággal vel üli szombato é héberü imádkozna zsinagógákban törvén abrogálás csa elvbe maradhatott magukna a apostolokna kel észlelniü végzete libertinizmust melye e ta előidézet é disztinkciókka kénytelene tömege visszatereln igazsá é házasság tisztasá útjaira zsidósá mos a elszéledé előérzetébe törvényfejtegeté eddig eredményéne lezárásával Talmu írásb foglalásáva igyekszi egységé fentartani Minde ezze szembe fellép vag ez gyengít törekvé időve hiúna bizonyul rabbinizmu diadalmasa ál k minde ostromot A ezentú következ tizennég sz egyetle korszakk olva össze zsidósá élet egyrész vértanúságb fullad másrész irodalm é vallástörténet mederb terelődik Ez korszako csa kevéss színezi különböz országo változatai vértanúsá keresztén Európ területér szorítkozi é keresztén ideológiábó ered Történet ténykén k kel azonba emelni hogy ne hivatalo egyház hane mindi fellázítot töme mért zsidóságr legnagyob szenvedéseket pápá védelemb i vetté gyakra zsidóságo úg személyében min valláso intézményeiben noh becsület irán ne i tanúsította kíméletet Ső elvv i vált hog zsidóságo tűrn kell mive nyomorul helyzetébe é e tes tanúságo amellett hog ak Krisztus ne követi szánalomr mélt sorsr jut legnagyob eretnekirt páp III Inc 1198-121 i voltaké dogmatiku tére mara zsidóságga szemben miko keresztényektő val megkülönböztetésü sárgafol viselé kényszeréve bélyegz meg úgyszinté csupá dogmatiku álláspontjuka védté me utóda is aki zsidóka hitvitákr kényszeríti keresztén pap tekintélyekke 1240 Parisban 1263 Barcelonában 1413 Tortosába vag aki ghettób szorítjá é külö mor judaic esküformulá kényszerítene zsidókra Pápá sohase üldözté k zsidóka államukból ső töb ízbe megróttá királyokat aki erőve keresztelté me őke Nag Gergel VI sz.-ba é kárhoztattá keresztese mészárlásait II Calixtu páp 111 Constituti Judaeoru c bullájába megtiltj zsid temető feldúlásá é ebbe követ laterán zsina i 117 Pápá védi me zsidóságo vérvá ellenébe és am pápákná so önmegtagadás követelhetett sajá elődei rendelkezéseive szembe elengedi zsidóje viselésé is Ső továb i meg III Pá pápa amiko sajá vallás szertartásaina korláto köz szorításáva betiltj passziójátékokna Colosseumba val tartását nehog inne nag tömeg megmámorosodv látványosságtól védtele zsidó elle irányul kihágásokr adj magát IX Gergel páp 123 zsidósá védelmé egyenese közö biblia alapr helyezi his eg atyán van eg Iste teremtet minke Maleach 2 1 V Márto páp eltörl külö zsidóbíróságo é rende bírósá el terel zsidósá pere ügyei Quamqua Judaeis-bull 142 megenged zsidókna a egyeteme látogatásá é tiltj sajá papságának hog hitszónoklataikba zsidógyűlölete hirdessenek X Le pápáná meghittje róma rabb eszközö k kihallgatás egyház méltóságo számára VI Sándo megdorgálj róma zsidókat ki hitsorsosai bevándorlásá üzlet féltékenységbő me akarjá akadályozni zsidósá sorsár azonba a i dönt hatású hog min kisebbsé kénytele meghúzódn keresztén országokba abba a időben miko a egyhá egyedü üdvözít voltába vetet hi uralkodi lelkeken hitetle zsid má megjelenéséve i kihívóa hatot lakosságr é azzal hog kereszténysé jelvényeine kijár tiszteletadás kitartóa elkerülte mé fokozt a ellensége hangulatot Má Bibli lati fordításána készítője Jeromo egyházaty i gyűlölete hango szó zsidókról Justianu császá 527-56 törvénykönyvébe megtiltj zsidókna Bibli eredet szövegébe val olvasásá é érvénytelenne mondj zsidó tanúzásá kereszténye ügyében Németországba IV Henri mé tiltj erőszako megkeresztelésüket ső a önkénte kikeresztelkedő i megfosztj család örökségtől d hűbérisé korába fejedelme városo tulajdonu gyanán tekinti zsidóka Kammer-knech úgy hog neki kellet védőuruka drágá megvásárolniuk kereszte hadjárato idejé természetese Krisztu állítólago megölőir irányul gyűlöle é ezréve koncoltá fe zsidókat Csa magya zsidóságo kímélt me Kálmá király ak kereszte hadaka ne engedt a országo átvonulni középkor babonás

15526.h

CÍMSZ Zsid történe

SZÓCIK küzdele mely B Koch vezetet vér vereségg végződö kegyetl megtorl vo ma utá m tanszabadság elfojtottá róm udvarr va kapcsolat iskolaf pátriárk tartott fe ezent i téríté megkísérelt rómaia ell lydd határozatokb építe Szanhedr védősánco Ellenb nagyo küzdelm ke zsidóságn mo terje kereszténys hittéríté ell megvívni istenségn megérzékíté e rokonszenve kegy éle istenf emb személyéb na vonzóer gyakorolhato m időb fantáziákr P apost ped gondoskodo ról ho egyh számá na engedmény ár szerezz híveke Elenged körülmetélé mi súly szertartások az címe ho Jéz mi istenfi telj bűntelenségb va kivégezteté ált Ád ó öröklö ősbű ereden bű kiengesztel í Ist ingy kegyelm mely f leküldéséb nyilvánítot oly nag ho ehh képe emb jócselekedet szertartá érde elenyészi hiábavaló les szövets - lépe Ist emberre cseleked helye hit kíván csupá ingy kegyele mi vala váratl öröks természetes ezrek csábíto h zászlajáv zsidóságt eltért azonb m azont zsidókn vallj maguka tartj zsi vallá törvények zsidókeresztény B Kochba-fé felkelésb m n veszn rész miv m e eljö Messi melle e mo eljövőb n hihette Mag pogánykeresztény s szakítan mindenb zsidóságga ve ül szombat héber imádkozn zsinagógákba törvé abrogálá cs elvb maradhatot magukn apostolokn ke észlelni végzet libertinizmus mely t előidéze disztinkciókk kénytelen tömeg visszaterel igazs házassá tisztas útjair zsidós mo elszéled előérzetéb törvényfejteget eddi eredményén lezárásáva Talm írás foglalásáv igyeksz egység fentartan Mind ezz szemb fellé va e gyengí törekv időv hiún bizonyu rabbinizm diadalmas á mind ostromo ezent követke tizenné s egyetl korszak olv össz zsidós éle egyrés vértanúság fulla másrés irodal vallástörténe meder terelődi E korszak cs kevés színez különbö ország változata vértanús kereszté Euró területé szorítkoz kereszté ideológiáb ere Történe tényké ke azonb emeln hog n hivatal egyhá han mind fellázíto töm mér zsidóság legnagyo szenvedéseke páp védelem vett gyakr zsidóság ú személyébe mi vallás intézményeibe no becsüle irá n tanúsított kímélete S elv vál ho zsidóság tűr kel miv nyomoru helyzetéb te tanúság amellet ho a Krisztu n követ szánalom mél sors ju legnagyo eretnekir pá II In 1198-12 voltak dogmatik tér mar zsidóságg szembe mik keresztényekt va megkülönböztetés sárgafo visel kényszerév bélyeg me úgyszint csup dogmatik álláspontjuk védt m utód i ak zsidók hitviták kényszerít kereszté pa tekintélyekk 124 Parisba 126 Barcelonába 141 Tortosáb va ak ghettó szorítj kül mo judai esküformul kényszeríten zsidókr Páp sohas üldözt zsidók államukbó s tö ízb megrótt királyoka ak erőv keresztelt m ők Na Gerge V sz.-b kárhoztatt keresztes mészárlásai I Calixt pá 11 Constitut Judaeor bullájáb megtilt zsi temet feldúlás ebb köve laterá zsin 11 Páp véd m zsidóság vérv ellenéb é a pápákn s önmegtagadá követelhetet saj előde rendelkezéseiv szemb elenged zsidój viselés i S tová me II P páp amik saj vallá szertartásain korlát kö szorításáv betilt passziójátékokn Colosseumb va tartásá neho inn na töme megmámorosod látványosságtó védtel zsid ell irányu kihágások ad magá I Gerge pá 12 zsidós védelm egyenes köz bibli alap helyez hi e atyá va e Ist teremte mink Maleac Márt pá eltör kül zsidóbíróság rend bírós e tere zsidós per ügye Quamqu Judaeis-bul 14 megenge zsidókn egyetem látogatás tilt saj papságána ho hitszónoklataikb zsidógyűlölet hirdessene L pápán meghittj róm rab eszköz kihallgatá egyhá méltóság számár V Sánd megdorgál róm zsidóka k hitsorsosa bevándorlás üzle féltékenységb m akarj akadályozn zsidós sorsá azonb dön hatás ho mi kisebbs kénytel meghúzód kereszté országokb abb időbe mik egyh egyed üdvözí voltáb vete h uralkod lelkeke hitetl zsi m megjelenésév kihívó hato lakosság azza ho kereszténys jelvényein kijá tiszteletadá kitartó elkerült m fokoz ellenség hangulato M Bibl lat fordításán készítőj Jerom egyházat gyűlölet hang sz zsidókró Justian csász 527-5 törvénykönyvéb megtilt zsidókn Bibl erede szövegéb va olvasás érvénytelenn mond zsid tanúzás keresztény ügyébe Németországb I Henr m tilt erőszak megkeresztelésüke s önként kikeresztelked megfoszt csalá örökségtő hűbéris koráb fejedelm város tulajdon gyaná tekint zsidók Kammer-knec úg ho nek kelle védőuruk drág megvásárolniu kereszt hadjárat idej természetes Kriszt állítólag megölői irányu gyűlöl ezrév koncolt f zsidóka Cs magy zsidóság kímél m Kálm királ a kereszt hadak n enged ország átvonuln középko baboná

15526.

CÍMS Zsi történ

SZÓCI küzdel mel Koc vezete vé vereség végződ kegyet megtor v m ut tanszabadsá elfojtott ró udvar v kapcsola iskola pátriár tartot f ezen térít megkísérel római el lyd határozatok épít Szanhed védősánc Ellen nagy küzdel k zsidóság m terj keresztény hittérít el megvívn istenség megérzékít rokonszenv keg él isten em személyé n vonzóe gyakorolhat idő fantáziák apos pe gondoskod ró h egy szám n engedmén á szerez hívek Elenge körülmetél m súl szertartáso a cím h Jé m istenf tel bűntelenség v kivégeztet ál Á örökl ősb erede b kiengeszte Is ing kegyel mel leküldésé nyilváníto ol na h eh kép em jócselekede szertart érd elenyész hiábaval le szövet lép Is emberr cseleke hely hi kívá csup ing kegyel m val várat örök természete ezre csábít zászlajá zsidóság eltér azon azon zsidók vall maguk tart zs vall törvénye zsidókeresztén Kochba-f felkelés vesz rés mi elj Mess mell m eljövő hihett Ma pogánykeresztén szakíta minden zsidóságg v ü szomba hébe imádkoz zsinagógákb törv abrogál c elv maradhato maguk apostolok k észleln végze libertinizmu mel előidéz disztinkciók kénytele töme visszatere igaz házass tiszta útjai zsidó m elszéle előérzeté törvényfejtege edd eredményé lezárásáv Tal írá foglalásá igyeks egysé fentarta Min ez szem fell v gyeng törek idő hiú bizony rabbiniz diadalma min ostrom ezen követk tizenn egyet korsza ol öss zsidó él egyré vértanúsá full másré iroda vallástörtén mede terelőd korsza c kevé színe különb orszá változat vértanú kereszt Eur terület szorítko kereszt ideológiá er Történ tényk k azon emel ho hivata egyh ha min fellázít tö mé zsidósá legnagy szenvedések pá védele vet gyak zsidósá személyéb m vallá intézményeib n becsül ir tanúsítot kímélet el vá h zsidósá tű ke mi nyomor helyzeté t tanúsá amelle h Kriszt köve szánalo mé sor j legnagy eretneki p I I 1198-1 volta dogmati té ma zsidóság szemb mi keresztények v megkülönbözteté sárgaf vise kényszeré bélye m úgyszin csu dogmati álláspontju véd utó a zsidó hitvitá kényszerí kereszt p tekintélyek 12 Parisb 12 Barcelonáb 14 Tortosá v a ghett szorít kü m juda esküformu kényszeríte zsidók Pá soha üldöz zsidó államukb t íz megrót királyok a erő keresztel ő N Gerg sz.- kárhoztat kereszte mészárlása Calix p 1 Constitu Judaeo bullájá megtil zs teme feldúlá eb köv later zsi 1 Pá vé zsidósá vér ellené pápák önmegtagad követelhete sa előd rendelkezései szem elenge zsidó viselé tov m I pá ami sa vall szertartásai korlá k szorításá betil passziójátékok Colosseum v tartás neh in n töm megmámoroso látványosságt védte zsi el irány kihágáso a mag Gerg p 1 zsidó védel egyene kö bibl ala helye h aty v Is teremt min Malea Már p eltö kü zsidóbírósá ren bíró ter zsidó pe ügy Quamq Judaeis-bu 1 megeng zsidók egyete látogatá til sa papságán h hitszónoklataik zsidógyűlöle hirdessen pápá meghitt ró ra eszkö kihallgat egyh méltósá számá Sán megdorgá ró zsidók hitsorsos bevándorlá üzl féltékenység akar akadályoz zsidó sors azon dö hatá h m kisebb kényte meghúzó kereszt országok ab időb mi egy egye üdvöz voltá vet uralko lelkek hitet zs megjelenésé kihív hat lakossá azz h keresztény jelvényei kij tiszteletad kitart elkerül foko ellensé hangulat Bib la fordításá készítő Jero egyháza gyűlöle han s zsidókr Justia csás 527- törvénykönyvé megtil zsidók Bib ered szövegé v olvasá érvénytelen mon zsi tanúzá keresztén ügyéb Németország Hen til erősza megkeresztelésük önkén kikeresztelke megfosz csal örökségt hűbéri korá fejedel váro tulajdo gyan tekin zsidó Kammer-kne ú h ne kell védőuru drá megvásárolni keresz hadjára ide természete Krisz állítóla megölő irány gyűlö ezré koncol zsidók C mag zsidósá kímé Kál kirá keresz hada enge orszá átvonul középk babon

15526

CÍM Zs törté

SZÓC küzde me Ko vezet v veresé végző kegye megto u tanszabads elfojtot r udva kapcsol iskol pátriá tarto eze térí megkísére róma e ly határozato épí Szanhe védősán Elle nag küzde zsidósá ter keresztén hittérí e megvív istensé megérzékí rokonszen ke é iste e személy vonzó gyakorolha id fantáziá apo p gondosko r eg szá engedmé szere híve Eleng körülmeté sú szertartás cí J isten te bűntelensé kivégezte á örök ős ered kiengeszt I in kegye me leküldés nyilvánít o n e ké e jócseleked szertar ér elenyés hiábava l szöve lé I ember cselek hel h kív csu in kegye va vára örö természet ezr csábí zászlaj zsidósá elté azo azo zsidó val magu tar z val törvény zsidókereszté Kochba- felkelé ves ré m el Mes mel eljöv hihet M pogánykereszté szakít minde zsidóság szomb héb imádko zsinagógák tör abrogá el maradhat magu apostolo észlel végz libertinizm me előidé disztinkció kénytel töm visszater iga házas tiszt útja zsid elszél előérzet törvényfejteg ed eredmény lezárásá Ta ír foglalás igyek egys fentart Mi e sze fel gyen töre id hi bizon rabbini diadalm mi ostro eze követ tizen egye korsz o ös zsid é egyr vértanús ful másr irod vallástörté med terelő korsz kev szín külön orsz változa vértan keresz Eu terüle szorítk keresz ideológi e Törté tény azo eme h hivat egy h mi fellází t m zsidós legnag szenvedése p védel ve gya zsidós személyé vall intézményei becsü i tanúsíto kíméle e v zsidós t k m nyomo helyzet tanús amell Krisz köv szánal m so legnag eretnek 1198- volt dogmat t m zsidósá szem m kereszténye megkülönböztet sárga vis kényszer bély úgyszi cs dogmat álláspontj vé ut zsid hitvit kényszer keresz tekintélye 1 Paris 1 Barceloná 1 Tortos ghet szorí k jud esküform kényszerít zsidó P soh üldö zsid államuk í megró királyo er kereszte Ger sz. kárhozta kereszt mészárlás Cali Constit Judae bulláj megti z tem feldúl e kö late zs P v zsidós vé ellen pápá önmegtaga követelhet s elő rendelkezése sze eleng zsid visel to p am s val szertartása korl szorítás beti passziójátéko Colosseu tartá ne i tö megmámoros látványosság védt zs e irán kihágás ma Ger zsid véde egyen k bib al hely at I terem mi Male Má elt k zsidóbírós re bír te zsid p üg Quam Judaeis-b megen zsidó egyet látogat ti s papságá hitszónoklatai zsidógyűlöl hirdesse páp meghit r r eszk kihallga egy méltós szám Sá megdorg r zsidó hitsorso bevándorl üz féltékenysé aka akadályo zsid sor azo d hat kiseb kényt meghúz keresz országo a idő m eg egy üdvö volt ve uralk lelke hite z megjelenés kihí ha lakoss az keresztén jelvénye ki tiszteleta kitar elkerü fok ellens hangula Bi l fordítás készít Jer egyház gyűlöl ha zsidók Justi csá 527 törvénykönyv megti zsidó Bi ere szöveg olvas érvénytele mo zs tanúz kereszté ügyé Németorszá He ti erősz megkeresztelésü önké kikeresztelk megfos csa örökség hűbér kor fejede vár tulajd gya teki zsid Kammer-kn n kel védőur dr megvásároln keres hadjár id természet Kris állítól megöl irán gyűl ezr konco zsidó ma zsidós kím Ká kir keres had eng orsz átvonu közép babo

1552

CÍ Z tört

SZÓ küzd m K veze veres végz kegy megt tanszabad elfojto udv kapcso isko pátri tart ez tér megkísér róm l határozat ép Szanh védősá Ell na küzd zsidós te kereszté hittér megví istens megérzék rokonsze k ist személ vonz gyakorolh i fantázi ap gondosk e sz engedm szer hív Elen körülmet s szertartá c iste t bűntelens kivégezt örö ő ere kiengesz i kegy m leküldé nyilvání k jócseleke szerta é elenyé hiábav szöv l embe csele he kí cs i kegy v vár ör természe ez csáb zászla zsidós elt az az zsid va mag ta va törvén zsidókereszt Kochba felkel ve r e Me me eljö hihe pogánykereszt szakí mind zsidósá szom hé imádk zsinagógá tö abrog e maradha mag apostol észle vég libertiniz m előid disztinkci kényte tö visszate ig háza tisz útj zsi elszé előérze törvényfejte e eredmén lezárás T í foglalá igye egy fentar M sz fe gye tör i h bizo rabbin diadal m ostr ez köve tize egy kors ö zsi egy vértanú fu más iro vallástört me terel kors ke szí külö ors változ vérta keres E terül szorít keres ideológ Tört tén az em hiva eg m felláz zsidó legna szenvedés véde v gy zsidó személy val intézménye becs tanúsít kímél zsidó nyom helyze tanú amel Kris kö szána s legna eretne 1198 vol dogma zsidós sze keresztény megkülönbözte sárg vi kénysze bél úgysz c dogma álláspont v u zsi hitvi kénysze keres tekintély Pari Barcelon Torto ghe szor ju esküfor kényszerí zsid so üld zsi államu megr király e kereszt Ge sz kárhozt keresz mészárlá Cal Consti Juda bullá megt te feldú k lat z zsidó v elle páp önmegtag követelhe el rendelkezés sz elen zsi vise t a va szertartás kor szorítá bet passziójáték Colosse tart n t megmámoro látványossá véd z irá kihágá m Ge zsi véd egye bi a hel a tere m Mal M el zsidóbíró r bí t zsi ü Qua Judaeis- mege zsid egye látoga t papság hitszónoklata zsidógyűlö hirdess pá meghi esz kihallg eg méltó szá S megdor zsid hitsors bevándor ü féltékenys ak akadály zsi so az ha kise kény meghú keres ország id e eg üdv vol v ural lelk hit megjelené kih h lakos a kereszté jelvény k tisztelet kita elker fo ellen hangul B fordítá készí Je egyhá gyűlö h zsidó Just cs 52 törvényköny megt zsid B er szöve olva érvénytel m z tanú kereszt ügy Németorsz H t erős megkeresztelés önk kikeresztel megfo cs öröksé hűbé ko fejed vá tulaj gy tek zsi Kammer-k ke védőu d megvásárol kere hadjá i természe Kri állító megö irá gyű ez konc zsid m zsidó kí K ki kere ha en ors átvon közé bab